Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

V DÉLMGGYBRORSZfiG CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 13. KÉPES HÍRADÓ szegedi VIT" r t j élet kezdődött a Felső-Tiszatájon A május 9-i ifjúsági nagygyűlésen mintegy 5000 magyar fiatal %'ett részt. Nagy érdeklődéssel hall gatták Bruno Bernini, a DÍVSZ elnökének beszámolóját. A külllgdi fiatalok, a DÍVSZ tiikárságának tagjai és a legjobb magyar fiatalbk az elnökségben fog laltak helyet. Képünk az elnökség egyik csoportját mutatja. Csehszlovák film a Szabadság mozi műsorán Mától kezdve mutatja be a Szabadság filmszínház a Kávéház a főúton című csehszlovák filmet, me lyet Vcelicka Géza regényéből írtak filmre. A film cselekménye a 30-as években játszódik le, azokban az években, amikor Európában cs Amerikában milliók és milliók kerültek az utcára s a munkanélküliek listájára. Képünk jelenetet mutat be a Kávéház a főúton című filmből SZEGEDI JEGYZETEK \7"asárnap a Felső-Tisza tájára * ünnep köszöntött, öreg kalendáriumokba — ahová minden nevezetes dátumot bejegyeznek a kis falvak, tanyák dolgos parasztjai — szépen cifrázott betűkkel írták be a dátumot: 1954 május 9. déli 12 óra. Ezen a tavaszi napon gátat vetettek a Tiszának, megzabolázták, s egy évszázados álom valóra vált. Az a Tisza, amely árvizek idején annyit rombolt, falvakat pusztított s egész határ termését tette tönkre, vizet ad majd a szomjas földeknek és új agrokultúra lehetőségét teremti meg a nemrég még szikes talajon. Régi, elsárgult lapok beszélnek arról, milyen rettenetes károkat okozott ezen a vidéken az aszály. Érdemes idézni a szentmihályi református egyház jegyzőkönyvéből, amely szerint 1794-ben borzalmas szárazság sanyargatta a Felső-Ti szatáj parasztjait. Néhány mondat szemléltetően beszél: ©A nyár rekkenő hevességű volt, mely miatt minden tavak és rétek kiszáradtak, a kutakból a vizek elapadtak, seni őszi, sem tavaszi vetésből nem lett semmi, sem széna, sem nád, sem szalma, sem fűteni való kóró nem termett©. I 1863-ban újra borzalmas aszály | gyötörte a lakosságot. Az akkor kiküldött királyi biztos a többi között ezeket írta: ©Szabolcs vármegye alsó részén se termés, se fű, se kaszáló. A Hajdúságban a búza egy aranysznyi, benne itt-ott egy szorult szem. Bihar megye déli részében 42 község Ínségben. A Nagykunságban Karcag, Kunhegyes, Madaras, Kisújszállás. Turkeve, Kunszentmárton határa sivatag, a határban az állatállomány megcsökkent. 24.000 szarvasmarhával, 8000 lóval, 197.000 juhval és 130.000 sertéssel...© A mult mindig ábrándozott arról, hogy az ember hasznára, a föld termőerejének növelésére megfékezi a Tiszát. Erről beszélt Széchenyi István, s az általa elgondolt álmok szerint Vásárhelyi Pál mérnök el is készítette a maga terveit. Hiába volt azonban a jóakarat. a Tisza árvize még sok évtizedeken keresztül elborította a parti földeket, pusztított a maga kényére, kedvére. fl vasutas dolgozók szabadságidejének eloszlása Idén a vasutasok szakszervezete kezdeményezésére, az összes vasúti szolgálati ágaknál rendet teremtenek a szabadságolások körül. A különböző szolgálati ágak terveit összehangolták: a vontatási, forgalmi és kereskedelmi részlegekben dolgozók zöme még a nyáron szabadságra mehet, hogy a csúcsforgalom idején — e szolgálati ágak teljes létszámban állhassanak helyt. Szeptembertől kezdve pedig a kevésbbé lekötött pályafenntartási és műhelyi dolgozók mennek nagyobb számban pihenni. A szabadságidők észszerű elosztásával lehetővé válik, hogy a vasút dolgozói lehetőleg a kívánságuk szerinti napokon tölthessék el szabadaságukat. Aláírásgyűjtők — Nekem már van] — lobogtatta büszkén a levelező lapját egy 15 év körüli diák, pedig még a külföldi vendégek csak éppenhogy odaértek a szabadtéri színpad nézőterének bejáratához. Onnan aztán percekig tartott míg eljutottak a kiskapuig, amely a színpadhoz vezet. A kedvesen mosolygó kinai lányt, a szép olasz fiatal asszonyt, a koreai, a szovjet elvtársakat megrohamozták s a fiatalokból álló gyűrű nem engedte őket tovább, amíg a vendégek nem teljesítették hőn óhajtott kérésüket: aláírást gyűjtöttek. A kisebb-nagyobb fiúk, lányok szemében minden aláírt név komoly értéket jelentett: de talán a legkedvesebb e két szócskából álló név volt: „Keita Kamori". Szépen írt. — dűlt betűk, — Szudán képviselőjének a neve. A magas, göndörhajú négert majdnem levették a lábáról a fiatalok. — Nekem adj. — Erre a papírra. — Itt van ceruza is, — magyarázták magyarul, ő pedig pár szót szólt franciául és írta, írta nevét a feléje nyújtott papírokra. Miért gyűjtögették fiataljaink ezeket az aláírásokat? Talán azért, mert a portugál, a kinai, az olasz, a koreai fiatal arca más, vagy hogy Keita Kamori bőre fekete, mint az ébenfa? Kétségtelenül, nem mindennap látjuk a világ különböző népeinek küldötteit, de az a barátkozás, amely a vasárnapi ifjúsági béketalálkozó alkalmával a magyar és a külföldi vendégek között lefolyt, sokkal több volt, mint puszta kíváncsiság. A Keita Kamorik hazájukban elnyomott; rabszolgasorsban élő emberek. A fehér urak semmibe sem becsülik, verik, gyilkolják őket. A szegedi fiatalok őszinte szeretettel vették körül a barátságos, kedves, vendégeket, s aláírását kérték többen. Büszkék vagyunk arra, hogy a világ elnyomott népeinek küldöttei is eljönnek szabad hazánkba, s látják, hogy mi milyen szeretettel vesszük körül őket, úgy mint barát a barátot. Egy fiatal lány toppant a nagygyűlés után a színfalak mögül az elnökség elé és az egymás mellett ülő két békeharcostól kért aláírást: Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas szegedi írótól és Keita Kamoritól. E két név ott díszelgett a levelező lapján, amelynek hátulján egy kép a népek fiataljainak összefogását jelképezte. A nagygyűlés után sokáig nem lehetett megkezdeni a kultúrműsort, Keita Kamorit a színpad mögött már egészen a kerítésig nyomta a lelkes aláírásgyűjtő kordon és a fiatal néger békeharcos az egyik levelezőlap láttán — amelynek nagyon életrevaló tulajdonosa lehetett — mosolyogva jegyezte meg: „Már háromszor rajta van a nevem". Radnai elvtárs, a DÍVSZ magyar titkára „szabadította ki" a külföldi vendégeket az aláírásgyűjtők gyűrűjéből, hogy végre leülhessenek a nézőtérre és ők is megnézhessék a kultúrműsort. f Sok-sokezer fiatal — a különböző közös ebédeken, az egész napos vidám, tavaszi békeünnepen — szerzett aláírásokat és most emlékként őrzik. Békeharcos kapta a békeharcostól — és ezt a barátságot már nem lehet széttépni soha. Markovits Tibor Beszéltek 1938-ban is a Tisza szabályozásáról és a duzzasztómű építéséről. Kállay Miklós ígért, de az ígéret csak szó maradt, s a Tisza tovább garázdálkodott, nyár idején pedig szomjaztak a földek. A nagy alkotás csak most született meg. A háború, a pusztulás és rombolás után kilenc esztendővel. S van valami hatalmas jelkép abban, hogy éppen azon a napon adták át rendeltetésének a duzzasztóművet és a főcsatorna első szakaszát, amelyen kilenc esztendővel ezelőtt Európában elhalt a fegyverek ropogása, az ágyúk moraja, a tankok dübörgése. A béke müve ez! TJatalmas alkotás. A duzzasztómű négy pillérből áll, egyegy pillér 33 méter magas, s a pillérek között három nyílásban mozgatható vasszerkezeti zsiliptáblák helyezkednek el. Egy-egy zsiliptábla mintegy ezer tonna víznyomást vesz fel. Egy-egy gátnyílás 37 méter hosszú, a zsiliptáblák magassága 8 méter. A pilléreket kezelő híd köti össze, a zsiliptáblák mozgatása elektromotorok segítségével történik. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas művet megépíthessék, a Tiszának egy majdnem három kilométer hosszú új medret kellett létesíteni. Az új medernek közepén helyezkedik el a duzzasztómű és a Tisza régi medrét ma már hatalmas kőgáttai zárták el. A mű teljes működésekor mintegy 200.000 holdnyi területet lehet majd öntözni s a 200 000 hold öntözéséhez másodpercenként 60.000 liter vizet juttat el a Keleti Főcsatornán keresztül az öntözőhálózathoz. A Tisza vize a duzzasztóműtől mintegy fél kilométernyire torkollik a Keleti Főcsatornába, s onnan Tiszavasvárig jut el. A Főcsatorna Tiszavasvárnál ágazik ketté, mégpedig a Keleti Főcsatornára és a Nyugati Főcsatornára. A Keleti Főcsatorna észak-déli irányban halad, érinti Tiszavasvárit, Hajdúnánást, Balmazújvárost, Hajdúszoboszlót, Földest, Bakonszeget és a Berettyó folyóba torkollik. Hossza 109 kilométer, s már elkészült az első 65 kilométeres szakasza .—> Hajdúszoboszlóig. Üj életet varázsol a Felső Tiszatájra a duzzasztómű létezése. Ezért várták ezen a tájon olyan lelkesen a mű megnyitását, a duzzasztómű működését, s ezért is jöttek távoli falvakból, községekből, tanyacsoportokból oly sokan az ünnepségre. Hányan vannak az ünneplők soraiban, akik új életet várnak és kapnak a duzzasztómű megnyitásával. Ezrek és a Tiszatájon tízezrek élnek, dolgozó parasztok, akiknek valóban gazdagabb lesz az élete. Ezért jött ünnepelni Tiszalök. Tiszadob, Tiszadada, Balmazújváros, az egész Hortobágy, Szabolcs-Szatmár megye, Hajdú-Bihar megye népe. VI asárnap kora délelőtt már * rendben, sorra érkeztek kocsikon, autóbuszokon, vonattal — de voltak, akik gyalogszerrel — az ünneplők. Fél tizenkettőre már zsúfolásig megtelt a hatalmas térség a duzzasztómű gátjának környéke. Fél tizenkét órakor érkezett meg Budapestről a különvonat az ünnepségre érkező vendégekkel. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, majd az ünnepi beszédre került a sor. Végül Rajczi Kálmán, az országos vízügyi főigazgatóság vezetője lépett a mikrofon elé:. — A vízmű üzembehelyezését elrendelem! — mondotta. Ebben a percben működésbe léptek a gépek s a hatalmas zsiliptábla lassan, méltóságteljesen lecsúszott a meder mélyére, hogy elzárja a sebes vizű Tisza útját, gátat vessen a víz folyásának. Közben felcsendültek az Internacionálé hangjai. Űj élet kezdődött a Felső-Tiszatájon ... Erdei Ferenc felszólalása a VOKSZ-ban Moszkva (TASZSZ). Május 11-én kibővített ülést tartott a VOKSZ mezőgazdaságtudományi szakosztálya, amelyen részt vettek a Magyar-Szovjet Társaság Szovjetunióban tartózkodó küldöttségének tagjai. Erdei Ferenc, a küldöttség vezetője beszámolt a magyar mezőgazdaság fejlődéséről és arról, hogy hogyan használják fel a népköztársaság szövetkezeti gazdaságai a gyakorlatban a szovjet tudósok és kolhczparasztok tapasztalatait. Az ülésen feszólalt Kovács Károly magyar agronómus is, aki beszámolt a Ságvári Endre termelőszövetkezet tevékenységéről. Nem szabad kél részre szakítani a világot egymással szembenálló tömbök teremtésével Palmiro Togliatti beszéde Róma (MTI). Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára vasárnap beszédet mondott az Olasz Kommunista Párt Milanomegyei pártértekezletén. Beszédében az olasz gazdasági helyzet részletes elemzése után kitért a nemzetközi helyzetre, majd belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy féktelen gyűlölködő és rágalmazó hadjárat folyik a munkások és a dolgozók élenjáró mozgalmaival szemben. Ez a hadjárat azzal fenyeget, hogy olyan helyzetbe sodorja Olaszországot, amely megismétlődése lenne a régi fasiszta rendszernek. Togliatti ezután két alapvető kérdésre mutatott rá. Az első kérdés az olasz dolgozóknak gazdasági és politikai helyzetével kapcsolatos, a másik pedig Olaszország magatartásával a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Togliatti a második kérdéssel kapcsolatban emlékeztetett az Olasz Kommunista Pártnak a thermonucleáris fegyverek elleni harcra irányuló felhívására, majd így folytatta: Ilyen külpolitikát kellene folytatni, ez nyújtaná a legnagyobb biztosítékot a háború elhárítására. Mindenekelőtt felvetődik egy alapvető követelés: nem szabad két részre szakítani a világot egymással szembenálló tömbök teremtésével, amit az imperialisták arra használ- . nának fel, hogy elzárják a béke útját és előkészítsék a háborút. Beszédét így fejezte be: az olasz munkásmozgalom ma már nemcsak Olaszországban, hanem európai és világviszonylatban is a haladás és a civilizáció tényezőjévé vált. E mozgalom élén állunk mi kommunisták és ott állnak szocialista testvéreink. Trieszt szabad terület Kommunista Pártjának felhívása Trieszt lakosságához Foster Dulles közölte Scelbaval és Piccionival, hegy két héten belül kész lesz a megegyezés a szabad terület felcsztáRóma (MTI) Trieszt szabad terület Kommunista Pártja felhívással fordult a szabad terület lakosságához, melyben figyelmezteti a triesztieket a szabad terület felosztásának küszöbönálló veszélyére, amely Dulles és Scelba megbeszélése, valamint a Tito által a ©New York Times©-nek adott nyilatkozat nyomán fenyeget. A felhívás a többi között ezeket mondja: Triesztiek! Áruba akarnak bocsátani benneteket. sara. A római és belgrádi kormányok hozzájárulnak ehhez. Ne veszítsünk egy pillanatot sem. Mindenki bátran szálljon síkra. Tiltakozzunk egységesen. Senkinek nincs joga, hogy áruként bánjon velünk. Polgárok! Felejtsétek el pillanatnyilag a politikai és társadalmi különbségeket, egyesítsétek erőiteket szabadságunk, jövőnk, a béke megvédésére! /