Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

DÉLMI6YRR9RSZAG 3 CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 13. Tudományos tapasztalatcserén a Korányi vándorgyűlés külföldi orvosprofesszoraival Péntek délután nem volt előadás a Korányi vándorgyűlésen. A kül­földi vendégek, a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák küldöttei meglátogatták az I. számú Belkli­nikát, hogy megismerkedjenek a Hetényi Géza akadémikus irányítá­sa alatt álló intézet berendezésével és munkájával. A vendégeket He­tényi akadémikus köszöntötte és bejelentette, hogy az intézet orvo­sai beszámolnak azokról a vizsgá­latokról, melyeket a különböző be­tegségek keletkezésének és gyógyí­tásénak kutatása során végeztek. Először a földszinti kutató Labora­tóriumokat látogatták meg. Benkő Sándor adjunktus a vérképző szer­vek működésével kapcsolatos mun­káiról számolt be, majd Varró Vin­ce, a Scossa Karolina és Bikics György tanársegédek a gyomorfe­kély keletkezésének és gyógyításá­nak kísérletes problémáit s az ezek­re vonatkozó vizsgálataikat ismer­tették. Ezután Oláh Ferenc adjunk­tus Á hormonális működés, Kele­men Endre adjunktus pedig a fe­hérvérűség tárgykörébe tartozó kí­sérleti munkáinak eredményeit is­mertette. A vendégek élénk érdek­lődéssel figyelték az előadottakat. Megtették megjegyzéseiket és kö­zölték, hogy ők maguk is hasonló munkákban milyen tapasztalatokat szereztek. A továbbiak során meg­látogatták a Kari Könyvtárnak az épületben elhelyezett olvasótermeit. Nagy érdeklődéssel szemlélték a vendégek a kitűnően berendezett röntgen-laboratóriumot, valamint a tágas, világos, példásan rendbetar­tott kórtermeket. Végül a harmadik emeleti vizsgáló laboratóriumokat tekintették meg. Ezek a laborató­riumok az I. számú Belklinika büsz­keségei, mert egészségügyi kor­mányzatunk és a Tudományos Aka­démia segítségével oly korszerű és értékes műszereket és berendezést tartalmaznak, melyeknek nemcsak Szegeden, de országszerte hírük van. Halmágyi Dénes tanársegéd vezetése alatt álló laboratórium pá­ratlan berendezése méltán váltotta ki a vendégek elismerését. Az emésztőszervi megbetegedések kér­déseit a Sccssa Karolina és Varró Vince tanársegédek irányítása alatt álló vizsgáló laboratóriumban ku­tatják Ez a laboratórium ebben az évben nyílt meg s kiterjedt vizs­gálatok folynak benne különösen a bélbetegségekkel kapcsolatban. A séta után a vendégek Hetényi akadémikus szobájában gyűltek ösz­sze, ahol Katsch német orvospro­fesszor a vendégek nevében köszö­netet mondott a látottakért. Utána | pedig Lukomszkij professzor, a Szovjetunió Egészségügyi Minisz­Itériumának főbelgyógyásza köszönte | meg Hetényi akadémikusnak a ven­'dcglátást. A szegedi Táncsics tsz-ben készülnek a kongresszusi hétre A vándorgyűlésen résztvett orvosok egyik csoportja:. Jobbról­balra: Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke. Kautch professzor, a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiájának küldötte, Hetényi Géza Kossuth-díjas akadémikus, az I. sz. Belklinika ig azgatója, Kautch professzor fele­sége, Isenkutz professzor felesége és Korányi Erzsébet, Korányi Sán­dor leánya. .., . . A külföldi orvosok isnierked nek az I. sz. Belklinikán folyó ku­tató munkával. Balról-jobbra I.ukomszkij professzor, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztérumának főbelgyógyásza, Hetényi Géza Kossuth­díjas akadémikus, az I. sz. Belklinika igazgatója, Seitz Károly labo­ráns, a háttérben Varró Vince, az I. sz. Belklinika tanársegéde és Tatarenko szovjet orvosnő. A külföldi orvosok nagy figyelemmel hallgatták az I. sz. Bel­klinika orvosainak beszámoloit. Jobbról-balra: Charvat professzor, prágai egyetem tanára, Halmágyi Dénes tanársegéd, Oláh Ferenc ad­junktus és Tatarenko orvosnő. A szegedi Táncsics termelőszövet­kezet földjén a sudár termetű Ko­szó István elvtárs, a növényterme­lési brigád vezetője visszagondol néhány évvel ezelőttre s a követ­kezőket mondja: — Amikor 1949-ben megalakult a csoportunk, akkor a földnél, meg egy nagy tanyánál és két galamb­nál egyéb vagyonunk nem volt. Csak a meggyőződésünk, hogy jó úton járunk és a két dolgos kezünk. Ma már a szövetkezetünknek 24 lova, 5 csikója, 37 szarvasmarhája, 30 anyakocája, 18 hízója és sokszáz aprójószága van. Uj gazdasági épü­leteket: tehénistállót, sertésfiaztatót is építettünk. Kitűnő gazdasági fel­szereléseink vannak. Elhallgat és a jegenyefasort nézi, amelyet ők ültettek s amely úgy nőtt, erősödött, mint a tsz. A tagok gondos és a nehézségeket leküzdő munkája nyomán milliomos szövet­kezetté lettek. A tagságnak van mit aprítania a tejbe. Móra Antal, aki egykor napszámból és egyéb munkából élt, most egyik gazda.ia a tsz-nek. Családjával együtt saját házában lakik. Az elmúlt év őszén vették a házat húszezer forintért. A volt középparaszt, Tóth Imre is szorgalmas munkát végez, — lelkes híve a szövetkezetnek. Azt akarja ő ds, hogy ezután még több pénz és természetbeni járandóság jusson a munkaegységre. Úgyis dolgoznak, hogy így legyen. Most, amikor egyre közeledik a pártkongresszus napja, különösen sokat beszélnek szerte a tsz. földjén a pártról. A Táncsics tagjainak is a párt mutatja az utat. A tsz. tagok különböző módon, de lényegében azonos tartalommal úgy vélekednek, mint Süli István: — A mi életünk jobbrafordulásá­hoz, az erősödő termelőszövetkezet kialakításához a párt adott segítsé­get. A párt, meg a nép, szóval a tsz. tagság, együtt érte el a sikere­ket. A párt útmutatásával, a mi munkánkkal, amely bizony sokszor nem volt könnyű. A Táncsics tsz. tagjai vállaláso­kat tettek a pártkongresszus tiszte­letére. Ezzel is megmutatták, har­colnak és dolgoznak a párt politi­kájának, a kormány programmjá­nak megvalósításáért. A vállaláso­kat már jórészt teljesítették, mind a növénytermelők, mind az állat­tenyésztők. A hét szegedi tsz. kon­gresszus tiszteletére kezdődött ver­senyében a Táncsics tsz. az első. A kongresszusra a tsz-ből is van egy küldött: Farkas Sándorné elv­társnő. Kiváló munkát végez, sze­retik és becsülik a Táncsics tsz. tagjai. Már régebben és előre el­mondták neki: „Ha visszajössz a kongresszusról, hallani, tudni aka­runk tőled mindent, hogyan és mint volt ott." Igaz, Farkas elvtárs­nő az ágyat nyomja otthon van, mert a mult sok törődésében reu­mát szerzett. Most az vette le a lá­báról, de bíznak abban, hogy hama­rosan visszatér egészsége. így ott lesz a kongresszuson. Farkas elv­társnő gondolata mindig ott a tsz­ben. A tsz-tagok is sokat gondolnak rá. Büszkék arra, hogy a kongresz­szusra közülük is megy küldött. A minap több tsz-tag mondta Csúcs Mihály elvtársnak, a Tán­csics kiváló növénytermelő jelvény­nyel kitüntetett elnökének: — Szeretnén.1?. ha a mi tszünk is kongresszusi műszakot tartana. így ünnepelnek a gyáriak, köszöntsük mi is így pártunk kongresszusát! Mag hagy adja hírül a küldött. Farkas elvtársnő is: a szegedi Tán­csics tagjai jó munkát végeznek. Egyre többen és többen beszél­tek erről: növénytermelők, kerté­szek, állattenyésztők. Szerdán — tegnap — délután pedig megszü­letett az elhatározás: Május 17-től kon gr esz­szusi hetet tartunk — ez is köszöntő, tisztelet a párt­kongresszusnak. A szövetkezet vezetői és tagjai ezután összedugták a fejüket és megvizsgálták, mi a legfontosabb teendő a következő héten. A má­jusi eső — amely több napon át a Táncsics tsz földjére is hullott — jó hatással volt a növényekre. De a gaz is úgy nő, mintha húznák. Megállapították hát: a jó termésért most a legfontosabb a növényápo­lás, a gyomirtás. A tsz-nek 20 holdas öntözéses kertészete van. Négy munkacsapat — egy férfi és három női csapat — végzi ott a munkákat, Süli Ist­ván brigádvezelővel az élen. A kertészeti brigád a kongresszusi héi során a következőket teszi; meg­kapálják a főzőtököt, az uborkát, a kelkáposztát, a hagymát, a kalará­bét, a sárgarépát, a gyökeret és a mákot. Elvégzik két holdra a pa­radicsompalánták ültetését. Fél­holdra a nyárikaraláb, két holdra az étkezési csemegepaprika, fél holdra pedig a zeller palántáit ül­tetik ki. A kertészetben minden munka­csapat már eddig is szép eredmé­nyeket ért el. Derekas munkát végez Hódi Antalné is, aki tavasszal lé­pett a tsz-be, de már megtették munkacsapatvezetőnek, mert szor­galmas és jól érti a kertészkedést. A növénytermelők — Koszó Ist­ván brigádvezető irányításával — a kongresszusi héten a következő munkákat végzik el: egyelik és megkapálják a cukorrépát, a ta­karmányrépát. Megkapálják nyolc holdnyi burgonyájukat. Tíz holdas gyümölcsös kertjükben elvégzik a fák virágzás utáni permetezését. A 24 holdat kitevő régi lucernájukat levágj ák, Kószó István növénytermelő bri­gádjának négy munkacsapata ver­senyben áll egymással. A területü­ket hetekkel ezelőtt jegyzőkönyvi­leg átadták minden munkacsapat­nak. A soros munkák végzésében most Szögi Ferenc csapata jár az élen. Ebben a munkacsapatban Ko­vács Lászlóné például 130 százalé­kot ért el. Papp Sándorné idős asszony, de amióta a tsz-ben van, mintha nem is öregedne tovább — ahogy ő maga is tréfásan mondja. Jól birja magát és példát mutat a munkában, nem egy fiatallal fel­veszi a versenyt. Teljesítése 125 százlék, s az ő neve is ott a dicső­ségtáblán. A kongresszusi héten Sziráki Pé­ter, a tsz ezermesterének vezetésé­vel az építőmunkacsapat tagjai befejezik a 34 méter hosszú kocsi­szín építését. • Néhány nap múlva a Táncsics tsz-ben is megkezdődik a kon­gresszusi hét. A szövetkezetiek méltóan köszöntik nagy és győze­delmes pártunk kongresszusát. - i, > (m. s) Levél Leivnqrádbél „fehér éjszakák" esodálatós aárosának élete. HÁROM ÉV ÓTA A LENINGRÁDI a Szovjetunióba élek, a leningrádi egye­___ temen tanulok. 1919-ben még a sajóbábonyi gyár építésénél dolgoztam, mint gépkezelő szakmunkás. Mindig szerettem tanulni. Az építkezés veze tói segítettek ebben, szakérettségire javasoltak. Egerben végeztem el az irodalom, történelem szakot. 1950 tavaszán kiérdemeltem a párt­tagságot. A hevesmegyei pártbizottság és az iskola vezetőinek javas latára az Olcg Kosevoj — szovjet ösztöndíjjal — budapesti iskolára kerültem. Megtanultam az orosz nyelvet, amelyet most már elég jól beszélek. Egy év múlva jó tanulmányi eredményem alapján a Szovjetunióba mehettem tanulni. Leningrádban a filozófiai karon kezdtem meg tanulmányai­mai: a második évben a karon belül a pszichológiára specializáltam magam. — ... | bizony sok nehézséggel küzdöttem, de a szov­ELElMh | -et cntjer(,fc szívesen segítik egymást, s ezt egészen természetesnek tartják. Az első éveseknek különösen nagy se­gítségre van szükségük. Jól tudják ezt. a leningrádi elvtársak is. Ez­ért megérkezésünk után azonnal „kézbevettek" bennünket. Később mi ugyanígy sefrítettük áz elsőéveseket. Megszoktuk az önállóságéi, a rendszeres munkát minden különösebb ellenőrzés nélkül is- Az első évesekkel közösen készítjük cl a féléves tervet és állandóan se­gítjük őket az olyan tárgyak tanulásánál, amelyeknél nehézségeik vannak. Ahcgy csökkennek nehézségeik, feleslegessé válik a segítés is. A szovjet elvtársak szinte versenyeznek a külföldi hallgatók patronálásáért. Különösen az előadások jegyzetelésénél nyújtanak igen értékes segítséget. Kiegészítik a hiányos jegyzeteket, javítják u hibákat. főiskolákon kb. 300 magyar hallgató ta­nul. Mérnökök, mezőgazdászok, közgazdá­szok, orvosok, pedagógusok, történészek és irodalmárok. Igen jól érezzük magunkat, habár az időjárás is elég szokatlan. A tél nagyon hosszú ezen a vidéken. Igaz, már itt is készülődik a tavasz. A langyos tavaszt szél a Néván elolvasztotta a jégpáncélt. Most már csak északról, a Lagoda-tóról várjuk a jeget. Ha ez meg­jön, az utolsó hideget hozza magával. Igaz, megtörténik, hogy még május végén is esik a hó, de ez már csak a tél utolsó próbálko­zása. 'A tavasz meghozza a honvágyat is. Szeretnénk már hazamén ni, pedig szép és jó itt, A leningrádiak nagyon szeretik a napsugarat. Talán azért, mert a nap nem nagy bőkezűséggel pazarolja erejét a város fölölt. az év nagyrészében eltakarják a felhők. Az első tavaszi napon az utcákon megjelennek csöppségeikkel a fiatal mamák és sétálnak. — Tévedés ne essék, télen is sétáltatják gyermekeiket, még 18—20 fokos, sőt még ennél nagyobb hidegben is. — persze, ilyenkor a gyermekek­ből a sok bunda és takaró közül csak a szemük látszik ki, A na­gyobbacskák mint apró medvebocs ok csoszognak, a kicsik pedig anyjuk karján ülnek. Szivctmclcgi tő látvány az ilyen. Az itt szüle­tett gyermekek nem ismerik a megfázást, a náthát. Annál inkább szí pognak a külföldiek. Van, aki decemberben nátliásodik meg és csak odahaza a szünidőben Magyarországon, vagy Romániában szabadul meg tőle. Persze, meg lehet szokni az éghajlatot, csák óvatosan és jól fel kell készülni rá. i ]\j jjus ELEJE V I kezdődnek a csodálatos leningrádi „fehér > I éjszakák". Ilyenkor a nap közvetlenül fi horizont alatt van és egész éjjel villany nélkül lehet olvasni a par­kokban és lakásokban. Csak este 10 óra után bukik le a nap, de már 3 óra körül újra feltűnik. Ilyenkor nem szívesen alszik a leningrádi ember. Nehéz tanulni is. A csodálatos természeti tünemény skálni, szórakozni hív mindenkit. A leningrádiak ki is használják a ter­mészetnek ezt a szép ajándékát. A: utcák reggelig tele vannak sétá­lókkal, a parkokban vidám fiatalok és felnőttek szórakoznak. Időn ként: mi is velük tartunk, de nekünk nem szabad megfeledkezni arról, hogy közeleg a június, amikor megkezdődnek a vizsgák. A június a legizgalmasabb hónapunk — nemcsak azért, mert számot kell adni eddigi tanulásunkról, hanem, mert utána utazunk haza. ALEXA FERENC Leningrád A szőregi Petőfi tsz-ben A szőregi Petőfi termelőszövet-szony dolgozott. Fodor Miklósné kezetben magyarok és délszlávok jól végzik a soron lévő mezőgazda­sági munkákat. Az összes répaféle­ségüket megkapálták már. Napra­forgó táblájukat „Zetor" traktorral ekekapázzák. A karalábé, a ká­poszta, a karfiol palántákat kiül­tették. Megkezdték az étkezési cse­megepaprika palánták szabad föld­be való kiültetését is. Tegnap a férfiakkal egy sorban számos asz­tehenészetben a fejést végzi, de napközben a konyhakertészetben dolgozik. Eddig már több mint 150 munkaegységet teljesített. A tsz építőbrigádja folytatja az ötven férőhelyes fiaztató kutricák megépítését. A kongresszusi válla­lás teljesítésében élenjáró tíz tsz­tagot jutalomban részesítettek. Vé­ber Márton töltőtollat, Lakatos Pista bácsi öngyújtót, Fodor Miklósné fejkendőt is kapott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom