Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Képek a szovjet életből MAI SZAMUNKBÓL: AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tudományos tapasztalatcserén a Korányi vándorgyűlés kül­földi orvosprofesszoraival A szegedi Táncsics tsz-ben ké­szülnek a kongresszusi hétre Gyermekek az utcán Csou En-laj beszéde a genfi külügyminiszteri értekezlet szerdai ülésén az indokinai béke helyreállításának kérdéséről így irtok ti! — Boldogság A népnevelő a dolgozók barátja — segítője X. ÉVF. 112. SZAM CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 13. ARA 50 FILLÉR Szilárd bérfegyelmet üzemeinkben! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. évi júniusi határozatai feltárták a párt- és gazdaságpolitikánk hiá­nyosságait, és feladatainak előterébe dolgozó népünk és elsősor­ban munkásosztályunk életszínvonalának emelését állították. Az új kormányprogramm meghirdetése óta napról napra tapasztal­hatjuk, hogy a megjelent intézkedések középpontjában a dolgozó ember áll. Az utóbbi időben, különösen az év első negyedében azonban a termelés és a bérezés terén komoly hibák merültek fel. Ezek­nek legfőbb oka, hogy egyes vezetők helytelenül értelmeztek és rosszul hajtottak végre egy sor rendelkezést, amelyek pártunk határozatai és kormányunk új programmja nyomán születtek, a dolgozók életszínvonalának emelése és a bérfegyelem megszilár­dítása érdekében. Gazdasági vezetőink, üzemi párt és szakszer­vezeti vezetőink sem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy az életszínvonal emelését csakis jóminőségű munkával, a termelé­kenység állandó emelésével érhetjük el, és semmi esetre sem a bérek és a normák lazításával. Különösen az első negyedévben a szegedi üzemek is jelentő­sen és többségükben átlépték az engedélyezett béralapot, ezzel szemben a termelékenység 17 százalékkal visszaesett. Mit jelent ez? Azt jelenti, ha ezt így folytatnánk, akkor semmi esetre sem tudnánk elérni a tömegek jólétének tartós növelését. Az indoko­latlanul felemelt bér, a termelékenység visszaesése növeli a gyárt­mányok önköltségét. Ebből következik, hogy nem tudnánk a fo­gyasztási cikkek árát leszállítani, ha közben emelkedne az elő­állítási költségük. A kormányprogramm megvalósítását nagymér­tékben akadályozza az a sok jogtalanul kifizetett és felvett bér is, amely mögött nincs termelés. Vannak üzemek, amelyek béralapjukat rendszeresen túllépték az első negyedévben. Túllépte a Szegedi Ruhagyár, a Szegedi Vasöntöde, a Szegedi Cipőgyár, a Kéziszerszámgyár és a Cipő­ipari ksz. A Ruhagyár például 73.5 százalékos tervteljesítés mel­lett béralapját 132.9 százalékra, a Cipőipari ksz. pedig 91 száza­lékos tervteljesítés mellett 122.1 százalékra vette igénybe. Mik voltak a béralap túllépésének okai? Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a felsorolt üzemek mindegyikénél egy csomó objektív oka is volt a béralap túllépésének. Majdnem minden üzemnél az áraimhiányon kívül anyaghiány is mutatkozott. A Kohó- és Gépipari Minisztérium nem gondoskodott arról, hogy a Szegedi Vasöntődének és a Kéziszerszámgyárnak elegendő anyaga legyen. Gép és szakmunkás hiány is akadályozta üzeme­inket a tervek teljesítésében. De emellett olyan tűrhetetlen je­lenség is előfordult, mint a Cipőipari ksz.-nél, ahol az üzem, illetve a szövetkezet felsőbb szerve, a Kisipari Szövetkezetek Csongrádmegyei Szövetsége március hóra 48 fő adminisztratív és műszaki dolgozó bérét 26.900 forintban engedélyezte, amely messze alul maradt a Munkatörvénykönyv szerint megállapított alapbéreknek. A béralap túllépést azután azzal engedélyezte a hódmezővásárhelyi felsőbb szerv, hogy a béralap túllépést indo­koltnak tartják, mivel béralap hiányában nem tudták a szükséges munkabért biztosítani; Az objektív okok mellett azonban nagyon sok az üzemek hibá­jából előadódó ok. A Ruhagyárban a szervezetlen munka, a Vas­öntődében a sok selejt. Itt az első negyedévben a selejt a szoká­sos 8 százalék helyett 19 százalék volt. Ez tűrhetetlenül magas. Természetesen a selejtbérezés csak részben javít a helyzeten, mert sok olyan bért ki kell fizetni, amely mögött nincsen terme­lés. A Vasöntődében bizonyos munkaműveleteket a technológiá­ból kihagytak, ezzel szemben a művezetők az elszámolásnál ezt nem vették figyelembe. Nem kielégítő a politikai munka a Déma Cipőgyárban. Ezt bizonyítja a taggyűlések és a terme­lési értekerietek passzivitása, és az, hogy az értekezleteken leg­jobb esetben a dolgozók 50—60 százaléka jelenik csak meg. A bérfegyelem lazulása szükségessé tette, hogy a Minisz­tertanács határozatot hozzon a bérfegyelem megszilárdításáról. A fnost megjelent határozat értelmében fegyelmi eljárást indítanak a béralapot rendszeresen túllépő vállalatok vezetői ellen. A visz­szaélések megszüntetésére a bércsalások elkövetőit bíróság elé állítják. A határozat előírja, hogy a jövőben anyagilag is felelős­ség terheli azokat, akik meg nem dolgozott munkabért fizetnek ki. Minden gazdasági, de üzemi párt és szakszervezeti vezetőnek is tudomásul kell azt venni, hogy az emberekről való fokozott gondoskodás sarkalatos pontja pártunk célkitűzéseinek. Hogyan akarja a párt ezt a feladatot megoldani? Természetesen marxista módon. Csak marxista módon gondoskodhat az életszínvonal fo­lyamatos emeléséről. Vannak, akik másként akarják megoldani ezt. Kispolgári módon. Éppen ezért szemethunynak a fegyelme­zetlenség felett, szemet hunynak a béralap túllépések felett. Több időt számítanak fel, így egyesek kevesebb munkával több bevé­telre tesznek szert, tehát kis csoportok az egész néppel szemben jutnak több jövedelemhez. Egy kis csoport pedig csöpp a tenger­ben. Túllépik a béralapot, több műszaki órát számolnak el. Ezek ártalmas, veszedelmes kispolgári nézetek. Ezt le kell lepleznünk mindenütt. Ha tovább hagynánk a kispolgári nézetek uralkodását, komoly károkat okoznánk magunknak. Márpedig eddig is milliókat fizettünk ki, melyek mögött nem volt meg a megfelelő termelés. Több üzemben az egyeztető bizottság igen helytelenül jogosított olyan bérkifizetéseket, amelyeket jogtalanul követeltek egyes dolgozók. Mindenkinek megkell érteni, hogy az emberekről való gondos­kodás, az egész nép egyetemes felemelkedésében juthat előre. Amit egyes embereknek, kis csoportoknak adunk ki jogtalanul, — a néptől vesszük el. Pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek, üzemeink vezetőinek nagy gondot kell fordítaniok az üzemekben a bérfegyelem megszilárdítására, és a szívós, türelmes felvilágosító szó ne maradjon el. A kormányprogramm jelszava: „termelj többet, jobban élsz", — ez az út az, amely életszínvonalunk biz­tos egyenletes emelkedéséhez vezet. Lakó Ferenc, ,a Városi Pártválasztmány póttagja A KONGRESSZUSI HÉT ELŐTT Az üzemrészek közötti kooperációs szerződés teljesítésével emelkednek az eredmények a Jutaárugyárban A Jutaárugyár április első két dekádjában át­lagosan 48 kilogrammal teljesítette túl a napi ter­vét, Ez az eredmény nem volt elég az első negyed­évi adósság gyors tör­lesztésére. Az üzem mű­szaki vezetői azon gon­dolkoztak, hogyan vál­toztassanak a termelés menetén, hogyan segítsék a dolgozókat nagyobb eredmények elérésére. Egyes üzemrészek nem tudltak folyamatosan, megfelelő mennyiségű fél­kész árut adni a követ­kező munkafolyamatot végző üzemrésznek. Az üzemrészek műszaki ve­zetői elhatározták, hogy kooperációs szerződést kötnek egymással,. hisz rajtuk múlik az egész üzem tervteljesítése és az adósság mielőbbi törlesz­tése is. Az üzemrészek közötti kooperációs szer­ződést április 25-én kö­tötték meg. A fonoda fő­művezetője, Kaukál Ká­roly vállalta, hogy a szö­vődé részére naponta megfelelő mennyiségű és minőségű fonalat ad át. A szövődé főművezetője Szotyori N. László a szer­ződésben külön vállalta, hogy a szövőnőket ellát­ja folyamatosan anyag­gal. A szövőnők pedig ennek alapján naponta megfelelő mennyiségű szövetet adnak a varro­dának, hogy azok is tel­jesíthessék napi tervüket. A varroda dolgozói a mi­nőség megjavítását vál­lalták: a tervezett kész­áru minőseget fél száza, lékkai javítják, elsőosz­tályú áruból 98.6 száza­lék helyett 99.1 százalékot készítenek. Az üzemfenn­tartók is aláírták a ko­operációs szerződést: a különböző, naponta szük. séges gépalkatrészekből előre elkészítenek 15—20 darabot, hogy mindig le. gyen tartalékalkatrész, hogy az esetleg előfordu­ló géphibát azonnal ki­tudják javítani. Az üzem­fenntartók vállalásában kiemelkedő pont, hogy tíz darab villaszárat ké­szítenek el. Ezeket eddig külföldről hozatták. Április 25. óta még nem sok idő telt el, a számok és eredmények mégis azt mutatják, hogy a Jutaárugyár minden üzemrésze becsülettel tel. jesíti azt, amit a szer­ződésben vállalt. A na­ponta emelkedő teljesít­mények megmutatják azt is, hogy a kooperációs szerződés betartásával fo­kozódik az egész üzem eredménye. Az üzem fenn­tartók elkészítették a szerződésben vállalt tar­talék alkatrészeket. A ko. operációs szerződés meg­kötése óta naponta átla­gosan 827 kilogrammal termel többet az egész üzem. Áprilisban a napi tervek teljesítése mellett az első negyedévi 65.2 tonna tartozásból 9.5 tonnát adtak meg a Ju­taárugyár dolgozói, míg májusban tíz nap alatt 4.2 tonnát törlosztettek adósságukból. A Jutaárugyárban nap­ról-napra fokozódnak az eredmények. Most a kon. grosszusi hétről beszél­getnek legtöbbet az üzemben és az egyes üzemrészek dolgozói azt mondogatják egymásnak: „Annyi anyagot adunk majd, hogy csak győzzé­tek feldolgozni!" Felké­szülnek a kongresszusi hót nagy munkájára az anyag- és félkészáru biz tositásával, a gépek rend­behozásával és azzal az elhatározással, hogy a kongresszusi héten az eddigieknél magasabbra fokozzák eredményüket — köszöntik a pártkon­gresszust. Mi újság az Erőműben ? (Tudósítónktól). 'A Szegedi Erőműben a Kos­suth és a Petőfi szénkirakodó brigád újabb fogadal­mat tett a III. pártkongresszus tiszteletére. Mind­két brigádnak már ez az ötödik vállalása. Utóbbi fogadalmukat jóval iúlldjesitették. Bozóki Mihály 200 százalékos felajánlását 116-al, Csúri János 85.5 százalékkal. Csikós Ferenc pedig 51 százalékkal tel jesilctte túl. Jelenleg a Kossuth-brigád vezet, de a Petőfi-brigád tagjai szorosan felzárkóztak mögéjük. * Hamarosan nagyjavítás alá kerül üzemünk legnagyobb kazánja, az l-es számú kazán. A nagy­javításhoz szükséges alkatrészeket a Vörös Október karbantartó brigád tagjai nagy gonddal készítik elő. • Az előkészítő munkában magas teljesítménye kel érnek el, de a minőségi munkára is gondot for­dítanak. Különösen kiemelkedik szép eredményével Komócsin Balázs, Hancsurek Mihály, Szűcs György, akik szakmunkások és Filák Ignác, aki mint segéd­munkás dolgozik a brigádban, Valamennyiök telje­sítménye 15—20 százalékkal haladja túl a kongresz­szusi felajánlást. • Ma nekem, holnap neked — mondja a köz mondás. Így van ez nálunk is. Március hónapban Káli Islván szénhordó brigádja 'járt as élen a ver­senyben. Április hónapban már Kónya Ferenc ke­rütt az első helyre. A Kónya-brigádnak kemény munkát kellett végeznie, hogy megelőzze a mindig jól dolgozó Káli-brigádot. A munka jobb megszer vezetésével tudtak az első helyre kerülni és elhatá­rozták: a kongresszusi héten, jobb eredményekkel tartják az első helyet. • 'A kongresszusi versenyben nap-nap után újabb brigádok, újabb dolgozók kerülnek a munka­hősök soraiba. Az Erőmű DISZ-fiataljai sem akar­nak elmaradni as idősebbek mögött — készülnek a kongresszusi hétre. Már a mult héten Szitkai Péter cs Lakatos Sándor együttesen Lázár Józsefet és Gémes Sándort hívta ki versenyre. Ebben a ver­senyben Szitkai Péter és Lakatos Sándor került az első helyre, mert hat százalékkal szárnyalta túl versenytársa eredményét. A DlSZ-fiatalok nemcsak egymás között versenyeznek, hanem az idősebb szakmunkásokat is kihívták. Ebben a versenyben Lázár József. Kovács Mihály idősebb szakmunkás, sal szemben győzött, mert hét százalékkal teljesí­tette túl a vállalását. MISÁN GYÖRGY Kiváló eredmények a kongresszusi versenyben — két napig megtakarított anyagból dolgozunk a Kongresszusi héten — Az első negyedévi 104 száza­lékkal szemben áprilisi tervünket 110.12 százalékra teljesítettük. Mun­kánk ellen minőségi kifogás nem merült fel, — jelentette be Dobó József osztályvezető, a Csongrád­megyei Nyomdaipari Vállalat sze­dőtermi termelési értekezletén. — A kongresszusi hét alatt két napig dolgozunk majd az első negyedév­ben megtakarított papíranyaggal. Eredményeink alapján az élüzem cím elnyerése lebeg előttünk; meg kell hogy szerezzük második ne­gyedévi jó munkánk jutalmául. Régen a „Délmagyarország" és a „Viharsarok" napilap mellett alig készült évente egy-két könyv gép­szedéssel az üzemben. A kiadóknak nem volt bizal­muk a vidéki nyomdák iránt. A szedőgépeket félig sem használ­tuk ki. Szedőgépeink háromféle magasságú sorokat öntöttek, a matricák pedig hiányosak és el­nyűttek voltak. Az elmúlt év vé­gén a vállalat vezetősége generá­loztatta a gépeket. A Szovjetunió­ból és Kelet-Németországból hat készlet új matricát is hozatott. Fel­kereste a könyvkiadó vállalatokat: tegyenek próbát a vidéki nyom­dákkal. A kiadók megbíztak ben­nünket munkával. Azóta üzemünk ontja a könyveket Ebben ez évben már a tizen­kilencedik könyvet szedjük és a 32C3-ik oldalt. Jövőre a szegedi nyomdában ké­szült több tankönyvből tanul majd ifjúságunk és a Szegeden készült kézikönyveket használják fel pe­dagógusaink munkájukhoz. Üze­münket tökéletesen ellátták mun­kával. A minőségi munka és a határidő is egyik feltétele az élüzemség megszerzésének. „Elismeréssel és köszönettel gondolunk a szegedi nyomda dolgozóira, akik szakértel­mük mellett nagy lelkiismeretesség­ről tettek tanúságot" — írja az Akadémiai Kiadó, az Elektró-fizika című könyv szállítása után. Az Ok­tatásügyi Minisztérium értékelése szerint a tankönyvek határidőre való elkészítése és minősége te­kintetében országos viszonylatban a Csongrádmegyei Nyomdaipari Vállalat negyedik helyre került. Az eredmények szépek. Nem is csoda, hiszen a műszaki vezetés mindent elkövet, hogy megteremt­se a jó munkához szükséges felté­teleket. Minden korszerű újítás ott­honra talál a vállalatnál. Rakon­czay Márton többszörös újító je­lenleg is két nagyjelentőségű újítá­son dolgozik: az ólomadagoló auto­matán a szedőgépekre és az önmű­ködő kikapcsoló szerkezeten a ro­tációs gépre. Léber István sztahánovista kézi­szedő igen jól dolgozik a vállalat-:. nál. Már az 1955-ös évi tervét tel­jesíti. Az egész magyar matematikai világ ismeri és becsüli Keresz­túri Jenőnek, a könnyűipar ki­váló dolgozójának munkáját. Az ő brigádjába.; dolgozik Kardos Rudolf is, aki jelenleg 142 százalé­kos átlagteljesítményt ér el. Kozma István sztahánovista tördelő for­mázza oldalakba a könyveket. Tel­jesítménye 160 százalék. Tóth Jó­zsef szerelő munkáján kívül ötezer sor szedését vállalja a kongresszus tiszteletére. Mindezt azért teszi, hogy a most munkában lévő 18 üzemi kollektív szerződés határ­időre elkészüljön. A többi osztá­lyon is hasonló jó a versenyszel­lem. A gépteremben Hack János gépmester 162, Vigh Ferenc 131, Székely Károlyné berakónő 143, Gaál Józsefné 126 százalékot ér el. A könyvkötészetben Vincze György vágó április hónapban 148, Mitrov Jánosné és Balogh Józsefné számo­zónők 143—142 százalékkal dolgoz­nak. A lapszedőknél Teleki István 155, Korponai József 148 százalé­kot ér el. Május 17-től 22-ig kongresszusi hetet tartanak a nyomda dolgozói — így határoztak a termelési ér­tekezleten. A szép eredményeket ekkor tovább akarják növelni. a, ji

Next

/
Oldalképek
Tartalom