Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

DÉLMAGYARORSZAG Május 9 — a világ szabadságszerető népeinek ünnepe TÍF |' T * Irta: V. Pozdnyak tábornok, a Szovjetunió Hőse VASARNAP, 1954. MÁJUS 9. Május 9-ét, a győzelem nap­ját nemcsak a szovjet nép, hanem az egész haladó embe­riség megünnepli. A szovjet nép önfeláldozó harcával meg­mentette Európa civilizációját a német-fasiszta pogromlova­goktól. A szovjet nép ezzel ha­talmas szolgálatot tett az embe­riségnek. A német fasiszta hadsereg, mielőtt a Szovjetuniót megtá­madta volna, tűzhullámként se­pert végig Nyugat-Európán. A fasiszta embergyűlölők megtisz­títván az utat nyugat felé, vé­res kardjukat a szovjet népre emelték fel. Azt gondolták, hogy nincsen olyan erő, amely ellent tudna állni az állig felfegyver­zett imperialista tömbnek, azt gondolták, hogy nyitva áll előt­tük az út a világuralomhoz. De volt ilyen erő, a szovjet­hatalom ereje! A szovjetország, hála a Szov­jetunió Kommunista Pártja bölcs politikájának. felkészült arra, hogy a kapitalista kör­nyezet részéről fenyegető bár­milyen katonai veszélyt elhárít­son. A Szovjet Hadsereg szétzúzta • hitlerista hadigépezetet. A szovjet népet ebben a há­borúban felszabadító célok ve­zérelték. A harc a haza sza­badságáért és függetlenségéért folyt, Európa népeinek a fasisz­ta iga alól való felszabadításáért és azért, hogy kiirtsák magát a fasizmust, amely azzal fenyege­tett, hogy az emberi civilizációt a sötét középkorba veti vissza. E nemes célok elérésében a Szovjetunió nem állott egyedül. Az egész haladó emberiség lel­kesen támogatta. A szovjet kormány politikájá­nak az volt a célja, hogy fel­számolja a nemzetközi agresszió európai tűzfészkét és Európában helyreállítsa a tartós békét. A nyugati hatalmak teljesen ellentétes célokat követtek a má­sodik világháborúban. Az Egye­sült Államok és Anglia vezető körei arra törekedtek, hogy meg­szabaduljalak Németországtól, amely versenytársuk volt a vi­lágpiacon. Az Egyesült Államok és Anglia reakciós körei ugyan­akkor arra számítottak, hogy a véres háború meggyengíti a Szovjetuniót, amely ilyenformán a jövőben nemcsak, hogy nem tudja meggátolni őket világural­mi törekvéseikben, hanem az im­perialista monopóliumokkal szemben maga is teljesen gaz dasági függőségbe kerül. Ez volt az oka annak, hogy a nyugati hatalmak késleltették az euró­pai második arcvonal megnyitá­sát és ezzel arra késztették a Szovjetuniót, hogy egyedül har­coljon az állig felfegyverzett hit­lerista horda ellen. A béke ellenségeinek számí­tásai azonban csődöt mondtak. A Szovjetunió a nehéz és hosz­szadalmas háborúból megerő­södve került ki. A kapitalista rendszerből számos középeuró­pai, dél- és keleteurópai ország szakadt ki. Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyarország, Romá­nia, Bulgária, Albánia népei, mi­után megszabadultak a fasiszta rabságból, saját kezükbe vették országuk sorsát és az új élet épí­tésének ragyogó útjára léptek. Megalakult a béke, a demokrá­cia és a szocializmus hatalmas tábora. Az imperialista tábor az Egye­sült Államok vezetésével a há­borúutáni években fokozott erő­vel készül egy új háború kirob­ket fordítanak a fegyverkezésre, ami a széles dolgozó tömegek elnyomorodására vezet. Az Egye­sült Államok imperialistái kü­lönböző támadó tömböket tákol­nak össze, idegen területeken katonai-, tengeri és légi-támasz­pontokat létesítenek, növelik fegyveres erőiket és igyekeznek a népeket az atom- és hidrogén­bombával fenyegetni. Az Egyesült Államok vezetői kirobbantották a koreai hábo­rút és most azon mesterkednek, hogy kiszélesítsék a szabadsá­gáért és függetlenségéért harcoló vietnami nép ellen folyó hábo­rút. Az Egyesült Államok a nemzetközi kereskedelem terén a Szovjetunió, a Kínai Népköz­társaság, Lengyelország, Cseh­szlovákia és a többi népi demo­kratikus országokkal szemben megkülönböztető intézkedéseket léptet életbe. A demokratikus tábor orszá­gai ezzel teljesen ellentétes bel­és külpolitikát folytatnak. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok legfőbb figyel­müket arra fordítják, hogv dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségle­teit maximálisan kielégítsék. A szovjet állam belpolitikája kife­jezésre jutott a SzKP Központi Bizottsága szeptemberi és feb­ruár-márciusi teljes üléseinek határozataiban, amelyek megje­lölték a szocialista gazdaság nagyarányú fejlesztésének és en­nek alapján a szovjet nép jóléte emelésének programmját. Az állami költségvetés ezekre a célokra óriási összegeket irányoz elő. A szovjet emberek joggal nevezik az 1954. évi költségve­tést a béke és az alkotás költ­ségvetésének. A költségvetés ösz­szegeinck túlnyomó részét az ipar, a mezőgazdaság, a közle­kedés fejlesztésére, a szovjet nép anyagi és kulturális színvonalá­nak további emelésére fordítják. Az állami költségvetés például ebben az évben a mezőgazdaság fejlesztésére 42.4 százalékkal na­gyobb összeget folyósít, mint a mult évben. A közszükségleti cikkeket gyártó üzemek építé­sére majdnem kétszerannyit for­dítanak, mint tavaly. A népi demokratikus országok a Szovjetunióval vállvetve har­colnak a békéért és a nép élet­színvonalának emeléséért. Ezek­nek az országoknak a népei bé­kés alkotó munkával vannak el­foglalva, s békében, minden néppel barátságban akarnak élni. A demokratikus tábor külpo­litikája a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításán alapul. A szovjet állam politi­kája abból az elvből indul ki, hogy nincsen olyan vitás és megoldhatatlan kérdés, amelyet az érdekelt felek kölcsönös meg­állapodása alapján békés úton ne lehetne megoldani. A világ né­pei nagy lelkesedéssel fogadták a szovjet kormánynak a berlini értekezleten tett javaslatát a német kérdés békés szabályozá­sára és az európai kollektív biz­tonság megőrzésére. A most fo­lyó genfi értekezleten a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a koreai és az indo­kínai kérdések igazságos megol­dásáért harcolnak és arra töre­kednek, hogy a Távol-Keleten és az egész világon megszilár­bantására. Mérhetetlen összege- dúljon a béke és a biztonság. Pénteken és szombaton tovább folytatta munkáját az Y. Korányi Sándor vándorgyűlés ' Pénteken 6 előadás hangzott el e cukorbetegség és a fekélyes be­tegségekkel kapcsolatban. Különö­sen élénk és hasznos vita alakult ki Hetényi Géza Kossuth-díjas aka démikus, a Szegedi I. számú bel­gyógyászati klinika igazgatójának „A mag'as vércukor kompenzáló jelentősége a cukorbetegeknél" cí­mű előadása felett. Több mint 16­an szóltak hozzá, a felszólalók kö­rűt t volt a két német orvosprofesz­f)/.or is. Délután a kongresszus tésztvevöi megtekintették: aa I. PARTÉLEI • Az 1954—55-ös oktatási év előkészítésének első lépése: az idei oktatási év befejezése Irta : RUDAS LÁSZLÓNÉ Az 1953—54-es oktatási év vége felé közeledünk — már megkez­dődtek az összefoglalók. Az össze­foglalókon a propagandistáknak az a fő feladatuk, hogy az egész év­ben tanult anyagot átismételjék még egyszer. Az évközben nem tisztázott kérdéseket is itt kell megmagyarázni. Különösen nagy fő kérdéseinek tisztázására, így például a kulák kérdésre. A tör­vényesség két oldalát is meg kell mutatni. Ismeretes, hogy megyénk területén ezzel a problémával van baj. Nem eléggé tisztelik a tör­vényeket a dolgozók, amit az ál­lam iránti kötelezettség elégtelen gondot kell fordítani az új szakasz i teljesítése is bizonyít. A munkát már most meg kell kezdeni A propagandistáknak már az utolsó foglalkozásokon meg kell beszélniök a hallgatókkal tovább­tanulásukat a következő évben. Már az ismétlések alatt hozzá kell fogni a következő oktatási év elő­készítéséhez. Hibás nézet az „még van idő, még ráérünk, miért vé­gezzünk dupla munkát". Ha való­ban végre akarjuk hajtani a Köz­ponti Vezetőség 1953 október 23-i határozatát a propaganda munká­ról, akkor nincs idő várakozni, máris meg kell kezdeni az elbe­szélgető bizottságok szervezését. Csakis ha már most munkához lá­tunk, tudjuk biztosítani a követ­kező évben a hallgatók és a propa­gandisták alapos kiválogatását. A járási és városi pártbizottságok fe­lelőssége sokkal jobban megnőtt az előző évekhez képest. A kiváloga­tást ebben az évben, — szemben az előző évekkel — nem irányszámok, hanem a járások, városok terüle­tén a reális lehetőségek figyelem­bevétele mellett kell elvégezni. A kiválogatás és a jövő oktatási év előkészítése nem egyedül az agit.­prop. osztályok feladata — ügye ez a pártbizottságok minden egyes tagjának. Az oktatás szervezésénél szigorúan be kell tartani azt az el­vet, hogy a kommunistáknak párt­kötelessége elméleti színvonaluk emelése és hogy a szervezett párt­oktatásban való részvétel önkéntes. Az önkéntesség elvének betartását az illetékes pártbizottságoknak kell biztosítani. Mit ériünk az önkéntesség alait? Az önkéntességet szigorúan be kell tartani, de emellett bátran kell építeni elvtársaink öntudatára, ki kell használni azt a nagy érdeklő­dést, ami az elméleti kérdések iránt országosan, de megyénkben is megmutatkozik. Látni kell azt is, hogy a vezetőknek párt, állami, tömegszervezeti, gazdasági funkcio­náriusoknak feladataik megoldásá­hoz feltétlenül szükséges, hogy ál­landóan fejlesszék elméleti tudásu­kat. Azt is látni kell. hogy me­gyénkben elkövetett hibák gyö­kere — amint a Politikai Bizottság határozata megállapítja — éppen az ideológiai munka gyengeségében van. Meg kell értetni a párttagság­gal, hogy a kommunistáknak a legműveltebb embereknek kell len­niök, mert csak így képesek a tö­megek millióinak irányítására és vezetésére. A Szervezeti Szabályzat, a párt törvénye, amely minden egyes párttagra kivétel nélkül kötelező, kimondja, hogy a kommunistáknak kötelességük szakadatlanul fej­leszteni politikai tudását, emelni műveltsége színvonalát, igyekezni elsajátítani a marxizmus-leniniz­mus tanításait. Azonban óvakodni kell minden túlzástól. Megyénk te­rületén ne forduljon elő egyetlen olyan eset sem, hogy bárkit is be­vonnak az oktatásba anélkül, hogy vele előzetesen, személyesen ne be­szélgettek volna. Nagy figyelmet kell fordítani a sokgyermekes anyákra, vagy azokra az anyákra, akiknek kicsi gyermekük van, va­lamint a betegekre és idősebb elv­társakra. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy olyan elvtársak bevonása, akik nem tudnak rendszeresen résztvenni a foglalkozásokon, lazít­ja, bomlasztja a szeminárium ta­nulási fegyelmét. Az önkéntesség vonatkozik olyan értelemben is, hogy elvtársainknak engedjük azt tanulni, amit akarnak, ne igyekez­zünk lebeszélni és máshova be­vonni őket olyan címen, hogy ott még kevesen vannak. Fel kell szá­molni azt a hibás nézetet is, hogy politikai gazdaságtant tanuló elv­társak csak gazdasági funkcionáriu­sok lehetnek vagy hogy a párttör­ténetet főleg csak pártfunkcioná­riusok tanulhatják. Hogyan lehel jól előkészíteni a következő oktatási ével? Csakis abban az esetben, ha a pártbizottságok máris megkezdik a kiválogató bizottságok megszerve­zését. A bizottságok tagjait nagyon gondosan kell kiválogatni és a bi­zottságokban a propagandisták minden esetben vegyenek részt. Helyes lenne, ha a pártvezetőségi tagok és ha mód van* a titkár elv­társak is résztvennének a bizott­ságok munkájában. A kiválogató bizottságok az elbeszélgetéseket ne csupán formálisan végezzék, hanem használják fel a párttagok nevelé­sére. Súlyos hiba lenne, ha az el­beszélgető bizottságok elvont és nem napi kérdésekről beszélgetnének a tanulásban résztvevő elvtársakkal. Helyes az a kezdeményezés, hogy az elbeszélgető bizottságok tagjait egy rövid tájékoztatón készítik fel erre a munkára. A kiválogatást azonban ne csak egyszerű elbeszél­getésnek tekintsék, hanem lássák meg, hogy ezzel már a következő oktatási év alapjait rakjuk le. Vi­lágos, hogy ha gyenge az alap, ak­kor nem lehet szilárd az épület sem. A propagandisták kiválogatásá­nál komoly ellenőrzésre van szük­ség az illetékes pártbizottságok részéről. És figyelembe kell venni a kiválogatásnál, hogy a propagan­disták olyan emberek legyenek, akiket évközben nem helyezgetnek más területre. Ezt már a kiváloga­tásnál számba kell venni és arra kell törekedni, hogy egyes propa­gandistáknak az áthelyezése évköz­ben csakis az illetékes pártbizott­ság beleegyezésével történhessék. Végezzenek a vezetők is propagandamunkát A propagandisták kiválogatásá­nál figyelembe kell venni azt a kö­veteményt is, hogy a propagandis­tának megfelelő előképzettsége le­gyen. Mint ismeretes, az elmúlt évben a lemorzsolódás egyik oka abban is keresendő, hogy egyes propagandisták felkészültsége gyen­ge volt. Ennek következtében nem tudták eléggé színessé tenni a tár­gyalt anyagot? nem kapcsolták ösz­sze a való élettel. A falun különö­sen nagy gondot kell fordítani a propagandisták kiválogatására, hi­szen falun kevés a propagandista; Éppen ezért ebbe a munkába fo­kozottabban be kell vonni a falura küldött kommunistákat, pedagógu­sokat, agronómusokat. Az állami gazdaságok, tsz-ek és gépállomások vezetői és kapcsolódjanak be a propagandamunkába. Ahhoz, hogy a Központi Vezető­ség október 26-i határozatát Cson­grád megyében is végre tudjuk hajtani, az szükséges, hogy a kö­vetkező oktatási évet nagyon át­gondolt, körültekintő és lelkiisme­retes munkával már most készít­sük elő. Kitüntetett pedagógusok Az ország számos pedagógusát a Szocialista Munkáért Érdemérem­mel és a Munkaérdeméremmel tüntették ki. Tokodi Erzsébet csongrádi tanító a Munkaérdemérem kitüntetést kapta. TJCLMUZ ^pTíhiábaft számú belgyógyászati klinikát. A külföldi orvosprofesszorok nagy megelégedéssel látták, hogy mi­lyen széleskörű és sokoldalú kuta­tómunka folyik a klinikán. Este a zeneművészeti szakiskola hang­versenytermében Zatureczki Ede Kossuth-díjas adott hangversenyt a vándorgyűlés résztvevőinek. Szombaton ismét több értékes, magasszínvonalú előadás hang zott el. A kongresszusra e napon érkezett több fővárosi orvosprofesz­szor meglátogatta a városi köz kórház ll.ee épületeit, 4 Május 9-t. Csehszlovákia fel­szabadulásának napja. — A fecskék hozták el a tavaszt — mondta egy prágai vasutas felesége, akivel a Vaclavské-téreti lévő nagy áruház kira­kata előtt beszélgettem. Az asszony kezében élel­miszerrel és egyéb cso magokkal teletömött be­vásárlótáskát tartott ts így szólt: — Nem is tud­ja, mennyire örülünk ezeknek a fecskéknek ,,. A prágai asszony nem azokról a csicsergő fecs­kékről beszélt, amelyek tavasszal a tengerentúl­ról térnek vissza, hanem azokról a papírfecSkck­röl, amelyekkel ma lép­ten-nyomon találkozhat­tunk a prágai üzletek ki­rakataiban. A papirfecs. kék csőrébe elhelyezeti kis kartonlapokon ezt olvastuk: „Árleszállítás". S éppen ezek a szavak tették az idei prágai ta­vaszt különösen örömteli, vé, A legutóbbi árleszállí­tás egy négytagú család számára évente átlagosan 3300 korona megtakarí­tást jelent. Az egyik ki­rakatban egy tálcán any. nyi élelmiszert helyeztek el, amennyit április el­seje elölt lehetett vásá­rolni 100 koronáért. Mel­annyi élelmiszert, ameny nyit az árleszállítás ulán lehet 100 koronáért vá­sárolni. Egy harmadik tálcán c.z élelmiszerek a vásárlóérték közti kü­lönbözetet szemlélteti (100 koronánál 17 korona). ...Érdekes volt meg­figyelni ezekben a napok­ban d prágai utcát. Nap­közben az utcákon fő­leg teli szatyrokkal siető gazdasszonyokat látni. A déli órákban különö­sen megélénkül az utca, amikor az intézmények­nél déli szünetet tartanak és az üzletek is másfél órára bezárnak. Itt az ebédidő. A vendéglők és éttermek ekkorra már te. rített asztalokkal várják az ebédlő közönséget, a bejárati ajtók felett, az ablakokban nagy táblák barátságosan hívogatják a dolgozókat: „Nézzen be hozzánk, új, ízletes éte­lekkel várjuk". ... Vége a munkanap­nak. Az utcai hangszó­rók indulókat játszatlak, az utcák cs terek meg­telnek munkából jövő emberekkel. A népi hatalom nem­csak árucikkek bőségével gondoskodik a dolgozók­ról. Prágában lépten­nyomon találkozunk a lette egy másik tálcán gondoskodás egyéb jelei­vei is. Szinte teljesen el­tűntek a háború okozta pusztítások nyomai, fel­épültek a gyárak és üze­mek, rengeteg új lakást építettek és sok régit ala­kítottak át. Különösen nagy változások történ­tek az elővárosokban, ahonnan eltűntek a régi nyomortanyák. Prá­gának csupán egjjik elő­városában, a XIII. kerü­letben eddig több mint száz új lakóház épült, összesen 88 ezer négyzet­méter lakótérrel. Most újabb 37 lakóház épül itt 40 ezer négyzetméter lakótérrel. Nagy építkezés folyik Pi ága más kerületeiben is. Például az Óváros központi ferén. Szinle teljesen újjáépült már az óvárosi városháza, a cseh építőművészet egyik régi remekműve. Újra jár az óvárosi városháza híres toronyórája, amely­nek egyik érdekessége, hogy valahányszor a percmutató a 12-csre ér, kis ablakok nyílnak ki az óra fölött, s az abla­kokban egymás után ér­dekes szoboralakok lennek meg. Amikor haladnak, az ablakok be. csukódnak, s az óra fö­lölt elhelyezett kakas­szobor. kukorékolása, jel­ic­el zi, hogy ismét letelt egy óra. így méri a régi óra az ország új életének ha. ladását. A városháza előtt min. dig sokan álldogálnak, gyönyörködnek a régi órában és az anyakönyv­vczclöíöl kijövő fiatal házaspárokban egyaránt. Egy alkalommal fiatal házaspár lépett ki a vá­rosháza kapuján. Nagy. szerű zenekar fogadta őket a téren, s a fiatalok barátaik és rokonaik tár­saságában lefényképeztet­ték magukat előbb a vá­rosháza kapujában, majd a régi óra alatt. ... Leszáll az este, ki­gyulladnak c. fényele az utcákon, a színházak, hangversenytermek, klu­bok, varieték és kávéhá­zak megtelnek közönség, gcl. Vonzza a prágaiakat a jó műsor, cz érdekes hangversenyprogramm, az erős kávé, a jó sör és főleg — a zene. A prá­gaiak nagyon szeretik a zenét. Smetana, a híres cseh zeneszerző mondta annakidején: „A csehek a muzsikában cinek". Az esti Prága utcáin járva valóban úgy érez­zük, melódiák áradnak a tornyokból, a falakból, az utcák házaiból, dalol az egész város. M. JAHOVOJ 1 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom