Délmagyarország, 1954. május (10. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-06 / 106. szám

CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁJUS 6. DELMOGYORORSZIl G Film propagandistáink munkájáról Népünk életszínvonalának emel- nagy szerepe volt a filmek széles­kedését mutatja az a tény, hogy I körű népszerűsítésében, abban megnőtt dolgozóink kulturális igé-1 hogy kevesebb pénzért nagyobb té­nye és filmszínházainkat a dolgo­zók nagy tömege látogatja. Ez di­cséri a mozi dolgozóinak és film­propagandistáink jó munkáját ís. Március hónapban látogatási ter­vünket 117 százalékra, bevételi ter­vünket 120 százalékra teljesítettük. Ezzel az eredménnyel a megyei vállalatok közül az ötödik helye­zést értük el. A jó eredmény el­éréséhez hozzásegített a jó műsor­politika, az olyan filmek bemuta­lása, mint a Rákóczi hadnagya, Vagy az Örs a hegyekben című színes szovjet filmalkotás. Elengedhetetlenül fontos az, hogy a Szovjet Film Ünnepe idején jó munkával elért magas mozilátoga­tottság még átmenetileg se csök­kenjen, hanem tovább emelkedjék. Ez nagy feladatot hárít mind a mozi dolgozóira, mind a közönség­szervezőkre. A kedvezményes mozijegyek meg­szüntetésével kapcsolatban felvető­idik a kérdés, mi tette szükségessé a kedvezményes jegyek megszünte­tését? Ennek több oka van. Az ügynevezett akció szervezésnek meg juthatott el a filmhez a fel­szabadulásunkat követő években. A dolgozók azóta megismerték és megszerették a haladó filmalkotá­sokat, amelyek elől évtizedekig el voltak zárva, s mind jobban foko­zódik spontán vonzódásuk, érdek­lődésük a filmek iránt. Ma már a haladó filmek nagy látogatottságá­nak legfőbb tényezője a dolgozók filmek iránti szeretete és nagyra­becsülése. Az 1953 szeptember 6-i 33 száza­lékos helyárleszállítás és a többi árleszállítások az eddigieknél sok­kal elérhetőbbé tették a moziláto­gatást. Kitűnt, hogy az eddigi kö­zönségszervezés formája elavulttá vált. Az üzemi dolgozókat most már nem a kedvezményes jegy ér­dekli elsősorban, hanem az, hogy kényelmes, tiszta filmszínházban, kifogástalan vetítés mellett jó fil­met lássanak és az egyéni igé­nyüknek megfelelően abba a mozi­ba és arra az előadásra menjenek, amelyekbe éppen kedvünk tartja. Gaál Antalné As Ifjúság Tavaszi Békeünnepére készül Csongrád megye fiatalsága Kilenc hónap telt el azóta, hogy Bukarestben befejeződött a IV. Vi­lágifjúsági Találkozó. Kilenc hónap­ja küldte el a világ ifjúságának 30.000 küldötte üzenetét, mely be­járta az egész földet. Ez az üzenet többek között javasolta, hogy egyes országok és területek ifjúsága tart­son találkozókat. Jöjjenek össze a fiatalok, tanácskozzanak, szórakoz­zanak együtt, erősítsék az ifjúság egységét a békéért folytatott harc­ban. w ' A VIT üzenete nyomán szüle* j tett meg a Szegedi Tudomány­egyetemen a javaslat: rendez­í zék meg Szegeden május 9-én 1 — a fasiszta Németország fe­letti győzelem évfordulóján — a Csongrádmegyei Ifjúság Ta­vaszi Békeünnepét. 'A javaslat igen meleg rokonszenv­re talált a DISZ-szervezeteknél és a Megyei DISZ Bizottság — e hó­nap elején — felhívással fordult Imegyénk ifjúságához a Csongrád­megyei Ifjúság Tavaszi Békeünne­pének megrendezése és sikere ér­dekében; Ifjúságunk lelkesen csatlakozott a felhíváshoz és a megye fiataljai megkezdték az előkészületeket. Ma­kóról, Hódmezővásárhelyről, Szen­tesről. Csongrádról és a községek­ből töbhezren jelentették be rész­vételüket: • Budapestről, Sztálinvárosból. i Turkevéről és valamennyi me­! gyéből küldöttségek érkeznek !• május 9-én Szegedre. ' Á részletes tervek az ünnepség programmjára vonatkozóan nagy munkát igényeltek, de megyénk lelkes, dolgozó ifjúsága képes volt ennek a vonzó feladatnak megva­lósítására. Ifjúmunkások és dolgozó parasztfiatalok, középiskolások, egyetemisták és a hivatalok fiatal­jainak munkája nyomán életre kel­tek a tervek és a munka eredmé­nyeként kibontakoznak a nagyszerű ünnep körvonalai; Gazdag műsor várja vasárnap a csongrádmegyei fiatalokat. Népköz, társaságunk kiváló művészei, or­szágos és megyei kultúrcsoportok. legjobb sportolóink szerepelnek a műsorban. Az újszegedi liget több helyén rendezett kultúrműsorok, tömegtorna- és sportbemutatók szó­rakoztatják megyénk ifjúságát. Sé­tarepülést, sétahajózást, tűzijátékot, tábortüzeket, bálokat rendeznek. A Tavaszi Békeünnep jelentős eseménye lesz az ünnepséget ' megnyitó Ifjúsági Békenagy­t, i gyűlés. Itt szólalnak fel az ünnepségre meghívott külföldi fiatalok, a világ ifjúságának kiemelkedő békehar­cosai. köztük Bruno Bernini. a DÍVSZ elnöke. Utána is, az Ifjú­sági Békenapon közöttünk lesznek a külföldi békeharcos ifjak és el­mondják országaik ifjúságának har­cát a békés, boldog jövőért. Ezen túlmenően az Ifjúsági Bé­keünnep nagy lehetőségeket rejt magában a városok és a falvak if­r. Elméleti 7xínvöna!unk~émelé»él 1 segíti elő az júságával való kapcsolat szorosabb­ra fonására; Ezen a napon a megye egész ifjúsága együtt szórakozhat és eltölthet egy olyan ünnepnapot, melyből hatalmas erőt meríthet további munkájához. E szép és sokáig emlékezetes nap feladatát a Csongrádmegyei DISZ Bizottság felhívása így foglalja össze: „Egyesült erővel készüljünk és avassuk e napot — a győzelem ünnepét — a békéért folyó harc nagy ünnepévé.'' Május 29-én és 30-án lesz a nemzetközi gyermeknap Idén a Nemzetközi Gyermekna­pot május 29-én és 30-án rendezik meg. A Nemzetközi Gyermekna­pon az MNDSZ, a DISZ, az MSZT és a tanácsok népművelési osztályai adnak gazdag műsort. Eden vendégül látta Molotovot Genf (MTI). Anthony Eden an­gol külügyminiszter szerdán genfi szállásán vendégül látta V. M. Mo­lotov szovjet külügyminisztert. A két külügyminiszter eszmecse­rét folytatott a genfi értekezlettel kapcsolatos politikai kérdésekről. PARTÉLET • A pártbizalmiak és a népnevelők segítsék a kongresszusi verseny sikerét A május 24-én összeülő III. pártkongresszus híre minden párt­tagban, hazánk valamennyi dol­gozójában örömet és lelkesedést ébresztett. A pártkongresszus tör­ténelmi jelentőségű esemény — tudják ezt dolgozóink, s a kon­gresszus méltó köszöntésére mun­kaversennyel készülnek Szeged dolgozói is. Mindannyiok vállalásá­ban — melyet a kongresszus tisz­teletére tettek — az a szándék fe­jeződött ki, hogy a dolgozók jólé­tét biztosító termelés emelkedést elősegítsék. A felajánlások után nyomban — különböző nehézségek­kel küzködve is — nagyobb lendü­lettel ment a munka, s most is szorgalmas igyekezettel dolgoznak a legtöbb munkahelyen. Most mi­után az egész első negyedévi ter­vét több üzem nem teljesítette — ebből a március havit már többen teljesítették — az a legfőbb cél­kitűzés üzemeink előtt, hogy a kongresszus napjáig pótolják azt a hiányt a termelésben, amellyel a téli hónapok alatt elmaradtak. De nemcsak a hiány pótlásáról van itt szó, hanem a termelékenység emeléséről, az önköltség csökkenté­séről is. A dolgozók kezdeményező ja­vaslatát a pártszervezetek irányí­tásával mindenütt a szakszervezet fejlesztette tovább és szervezte a munkaversenyt). A verseny azon­ban csak úgy élő és eredményes, ha azt jó politikai munka támaszt­ja alá és serkenti a vállalások tel­jesítésére a dolgozókat. Ez az, amin még javítani, lendíteni kell — el­sősorban a pártszervezeteknek, a pártbizalmiakra, a népnevelőkre, az ő példamutatásukra támasz­kodva. A Kötél- és Hálógyárban, ahol nemrég új cikk — mosózsá­kok — gyártását kezdték meg, me­lyeknek kötése kézzel történik — n(émi nehézség mutatkozott, A népnevelők a szorgalmasan dol­gozó párttagok munkáját ismer­tették példabánt. Arról beszél­tek. hogy rövid idő elteltével szor­galmas munka után túl lehet a normát teljesíteni. Ennek már van­nak is eredményei, a Szegedi Ru­hagyárban a gyakori cikkváltozá­sok ós új munkásoknak a terme­lésbe való beállításán kívül egyes hanyag dolgozók gyenge munkája is hátráltatja a termelést. Ezek ellensúlyozására az utóbbi időben a népnevelők, de a pártbizalmiak is egyre inkább állandósítják ne­kelő munkájukat a dolgozók kö­zött é« nem hiába. A Ruhagyár l-es pártszer-, vezetőnek vezetősége a hibák csök­kentésérc a népnevelői munka job­bátételéhez igénybe veszik a mű­szaki vezetők segítségét. Meghív­ják őket megbeszélésre, meghall- nevelők, akiknek segítségre, ta­gatják tapasztalataikat és javasla- j nácsra, vagy biztatásra van szük­taikat a termelés kérdéseiről, me- ségo. Mindenkihez jussanak el és lyck az agitációs munkához segít-1 adjanak segítséget tervük teljesíté­séget adnak. Egy-egy munkatermen séhez, és a kongresszus köszönté­vagy szalagon bcliil többféle mód- sére tett vállalásuk valóra váltó­ja is van a termelési agitációnak, de legfontosabb a meggyőző érvek alkalmazása, a tartalmas beszél­getések a dolgozókkal. Az l-es pártszervezet területén lévő munka, termek egyik szalagjánál például voltak olyan dolgozók, akik a sok beszélgetés ée más módon történő sához. Előbb persze maguk, a nép­nevelők mutassanak példát normá­juk teljesítésében s tekintsék azt ők is becsületbeli ügynek. A párt­bizalmiak is segítsék elő a kom­munisták vállalásának példás tel­jesítését. A pártbizalmiak, akik az üzemrész, a munkaterület, vagy a időpocsékolás miatt az egész szalag; műhely politikai vezetői, tekintsék munkáját nehezítették. Ezekhez a dolgozókhoz népnevelöket, köztük pártbizalmiakat is küldenek, akik megmagyarázzák nekik viselkedé­sük hátrányait a termelés és a jó­lót növelése szempontjából. Általá­ban a munkaidő első felében el­maradt teljesítmény pótlására az ilyen dolgozók kapkodó, hajrá mdnkába kezdenek. Emiatt ter­melésük selejtes lesz, minőségileg rossz munkát végeznek. Igy csökken, tik az általuk végzett rossz munkával a szalag többi dolgozója által ké­szített munkadarab értékét, ők ma­guk is kevesebbet kapnak. Ilyen és ehhez hasonló érvekkel, példák­kal és adatokkal dolgoznak a leg. jobb népnevelők, értetik meg egy­re több fegyelmezetlen dolgozóval annak az előnyét, ha egyenletes tempóval, vigyázva a minőségre végzik munkájukat, ök maguk töb­bet keresnek, üzemüknek nem kell szégyenkeznie, s megbecsültebb tag­jai lesznek az üzem kollektívójá­nak. Hasonló lehetőség és mód minden munkahelyen megvan az eredményes agtációhoz, a népnevelő munkához, ha annak irányítása színvonalas és a népnevelök jól felkészülnek. Ne kerüljenek ki egyetlen olyan dolgozót sem a nép­elsőrendű feladatuknak a termelés­sel való törődést. A pártcsoport ott van közvetlenül a termelés köze­pében. Legjobban látja, mit kell tenni, s tagjai a pártbizalmi segít­ségével tevékenyen vegyék ki ré­szüket a kongresszusi verseny si­keréért folyó küzdelemből. Segít­senek a pártcsoportbizalmiak és a pártcsoport tagjai a népnevelőknek. A közelükben dolgozó pártonkívüli dolgozókkal teremtsenek baráti vi­szonyt. Bizalmas kapcsolat kiala­kításával támogassák azokat is, hogy büszkén helyt tudjanak állni a kongresszusi versenyben és kiér­demeljék a pártszervezet elismeré­sét, dicséretét is, mint a jólét meg­teremtésének harcosai. Pártszervezeteink fokozzák mindenütt a politikai segítség­nyújtást a kongresszusi verseny győzelméért. Könnyítsék meg a dolgozóknak, hogy a pártkongresszus tiszteletére valamennyi üzemben és munkahelyen megszüntessék, de legalább jelentősen csökkentsék az első negyedévi tervteljesítésben tör­tént lemaradást. Ezzel tudják párt­szervezeteink és dolgozóink leg­szebb jelét adni szeretetüknek a párt iránt s méltóan köszönteni a III. pártkongresszust. G. J. Fontos kezdeményezés a vasúion a termelőszövetkezetek megsegítésére Szerdán a közlekedés- és posta­ügyi minisztérium I. vasúti főosz­tályán a különböző vasúti szakszol­gálati ágak vezetői megtárgyalták, hogy — a gépállomások segítéséhez hasonlóan — a jövőben patronálni fogják a vasutasok a termelőszövet­kezetek dolgozó parasztjait is. Elsősorban a mezőgazdasági gé­pek és kézi szerszámok kijaví­tásához adnak segítséget, hogy a tsz-ek dolgozói fennakadás nélkül végezhessék a nyári és őszi mezőgazdasági munkákat. Bognár, asztalos, szíjártó és más szakemberek keresik fel majd a ter­melőszövetkezeteket. A vasútasok megszervezik a termelőszövetkeze­tek belső szállításait és biztosítják a szállításokhoz szükséges eszközö­ket is. Segítséget nyújtanak ezen­kívül a vasút szakemberei az anyag­könyvelés, valamint a munkaszer­vezés terén is. A közeljövőben éves szerződés keretében pontosan meghatározzák, hogy milyen munkaterületeken tá­mogatják a vasutasok a termelő­szövetkezeteket. Juci néni, teljes néven Kiss Dezsőné szövőnő a délelőtti műszak után, két óra 6 perckor idegesen, gyors mozdulatokkal fé­sülte őszülő haját. A más­kor mindig derűs, nevető arca komor redőkbe gyű­rődött. Pár pillanat még, s fején a kendő. Ujabb per­cek és már kerékpárjával hazafelé tartott. Akár a film. úgy peregtek le előtte a délelőtt történtek. Csattognak a vetélők gé­pein (Kissné is több gépet kezel). Elszakad közben a szál és ő azzal bíbelődött sokat. Valahogy rossz volt a fonal. Nem messze tőle a fiatal Nagy Gizi dolgozott és sokat sandított feléje. Kis kaján öröm bujkált a lány szemében. Mintha azt fejezte volna ki: „Jól meg­járta Juci néni, hagy küszködjön". Később ismét szakadt az a bitang fonál, ej, de rengeteg baj van ve­le. Csomósodik is a szövés, vissza kell bontani a gé­pen lévő már kész anyag­ból. ö, Kissné. dehogy ad­na ki selejt munkát a keze alól. Igen, aztán valami tánclépésszerúen odalib­bent hozzá Gizi. Csak odébb tolta a géptől, össze­csücsörítette száját és szép hosszú szempillái alól né­zett rá: — Igy csinálja, ne ügyet­lenkedjen! — mordult Juci nénire és mutatta, hogy le­het gyorsabban bontani a csomós anyagot, összelwtni az elszakadt szált. — Lát­ja!? Na, jó... Kissné szólni akart: „Gi­zi-te,'ée~űO*qmba vagy,: mi Tjuztcuéq, ütött beléd, hogyan be­szélsz?!" De Gizi már pol­kázott vissza gépeihez. Az­tán Kissné egyik gépével baj lett. Megállt. Gizi megint arra sandított és hunyorgott. Három éve, hogy a gyárba került a lány, félénken, tudatlanul. Az öregebb és jó szövőnők mellé álltak, második anyái lettek, — köztük Kiss De­zsőné is. Tutujgatták és be­levezették a szakma titkai­ba. Az ügyes lány hétről­hétre jobban dolgozott. A tanítvány egyenrangú lett a mestereivel. Sztaháno­tüstává vált ő is. m Kissné hazaért. Sietve ment a konyhába készíteni az ebédet. Nemsokára itt­hon lesz a férje, aki kőmű­ves — együtt ebédelnek. Kavargatta a rántást és gondolata Gizin járt:.,Mos­tanában olyan fölényes az a lány. Miért bántott olyan goromba szavakkal. Igaza volt, jobban is lehetne vé­gezni a szálösszekötést, anyagbontást. De ahogy mondta... Ezért tanítgathat­tam. Ez hát a hála." Készült az ebéd. Közben Juci néninek eszébe jutott Manci barátnője, aki a fiára panaszkodott neki. Tanult a gyerek, az egyik építési vállalatnál műszaki rajzoló lett. Idős szüleire vajmi keveset gondol most és bizony Manci barátnő­je, az édesanya ahogy mondta: fölényes fiú. Igen, most re* « Gizi is-Mtivan Gyorsan felelt az asz­szony: ideje sem volt rá és beszélhetnek annak a lány­nak. Mindketten a fejüket ingatták. Majd jól esett sa­lett, de hát miért?! Aztán azt fontolgatta magában Juci néni: ö nagyon be­csüli, meg szereti a Gizit is, miért nem becsüli meg - .„„ — „ - , , ,ü \tzlÍUrmIlÓl-aeSZélní' 5? ^ké^eT Sr,g8: iu- igaz termel van es iroda- ... .. ' i ' gult a munkával. Már az egész hozzáállása sem volt megfelelő. Még a száz szá­zalékot sem érte el. A ne­gyedik napon még mindig küszködött és az utóbbi idők hetyke mosolya már eltűnt arcáról. Kissnének Nyílott az ajtó és fütyü- igaz férjnél van és irodá­részve lépett be az öreg Kiss Dezső. Tréfás kedé­lyű ember. Felesége kö­szöntése után azzal fordult feléje: — Na nézzük, jót főz­tél-e? Meg tudom-e nyalni az ujjam a főzted után? Az asszony, a feleség nem nevetett önfeledten a tréfa után, mint máskor. Valami torz mosoly bújt meg most a szája szögletében. A férj tapasztalt ember lévén, fe­leségét jól ismerve, mind­járt látta, hogv valami nincs rendjén. — Mi történt, hogy ilyen rosszkedvű vagy? — kér­dezte. Sorolta az asszony azonnyomban. hogyan járt Gizivel délelőtt. Piros lett Kiss Dezső arca. Ki is je­lentette: „Ej a keservit, ha nekem egy taknyos úgy be­szélt volna, én bizony ké­pen törülöm". Pár perc csönd. Csak a fali óra tikk-takkolása hal­latszott. Kifújta első mér­gét Kiss Dezső, s széles mozdulatokkal magyarázta: — Tudod, az a pofon is indokolt lett volna, az igaz. De előbb, vagyis hát job­ban mondva miért nem mondtad meg a Gizinek, hogy ne járja az okoskoáót, hogy ő sem isten, s ne fe­ledje meg a-tiszteletet; t^. j ban dolgozik, de az időseb­bek iránti tisztelet terén nincs vele semmi hiba. Olyan jó hallani tinyuk idősebb kollégáitól: ked­ves, szerény asszony a lá­nyuk. S becsüli a szüleit is. Tán egy félóra sem tett el és megint a fölényes Gi­ziről szőtték a , mondato­kat. Az öreg Kiss Dezső rákönyökölt az asztalra. Azon tépelődött, hogy' le­mint akkor évekkel ezelőtt, amikor a gyárba került. Eszébe jutott, mit mondott a férje. Gondolt arra, hogy odamegy a lányhoz és se­gít neki. De még sem ment oda. Nagyon megbántotta őt a goromba hanggal. Aznap délfelé Gizi lesü­tött szemmel odaállt Kiss­né elé. — Juci néni kérem, le­gyen szives odajönni a gé­hetne szép szerivel ráncba vemhez, segíteni nekem, szedni azt a rakoncátlan, LeVVen szíves... tiszteletlen lányt. „Valahogy Lcssan elindult Kissné. ki kellene vele tolni" — Nem szolt semmit, csak gondolt rá a vén kőműves, ekkor kezdett beszélni, de ezt csakhamar elvetette. amlkor Gizi gépeihez ért. Arra a meggyőződésre ju- Sorr® magyarázta, hogy és tott: ha a lány nem boldo- mint kel1 csinálni a jobb gul a munkában, segítsen eredményért. Amikor min­v.eki a felesége és szép szó- dent Oyorsan megmutatott, val akkor mondja el a vé- ak*r az enya a fiához, úgy leményét. Javasolta is ezt szólt: élete párjának, aki kereken — Tanuld meg Gizi, ne csak akkor beszélj tiszte­én nem te- ségesen az emberrel, ha bajban vagy. hanem akkor is, amikor jól megy dol­„,„,.„, , .. „ (Jod. Add meg a tiszteletet Tnel%La, dolgozótársaidnak: öregnek, fiatalnak. Csend volt. Csak a veté­lők csattogtak. Gizi nézte, nézte az ősz asszonyt. Az­tán gyorsan lehajolt és megcsókolta Juci néni sok munkát végzett kezét. MORVAY SÁNDOR kijelentelte: — Nem, azt szem meg ... ben. Nagy Gizi új munkát kapott. Kissné egy hónap­pal ezelőtt végezte abból az anyagból a szövést gé­pén. Az eredményes száza­lékteljeiítí- >ek ott is meg­van a fortélya. Gizi-nem nagyon boldo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom