Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-09 / 84. szám

PÉNTEK, 1954. ÁPRILIS 9. 3 DELMBGYÜRORSZAG Erről írnak levelezőink iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim SZTK orvosi rendelő Bókuson Rókuson mindenki örül annak, hogy létrehozták a Feltámadás­utcai kocsma helyén a tágas, vilá­gos, tiszta SZTK orvosi rendelőt. Ma a rókusi dolgozók egészségvé­delmét ebben a körzeti rendelőben 4 orvos, — Veszelovszky Károly, Bajai Nagy József, Dénes Jenő és id. Vitos Gerő — és a hozzájuk be­osztott asszisztensek látják eL A rendelés délelőtt fél 8-tól este fél 7-ig tart. Ez azt jelenti, hogy az a dolgozó, aki délelőtt nem tudja megvizsgáltatni magát, délután is elmehet a rendelésre. Igen, helyes cselekedett volt a rendelő megnyitása. Kormányunk szerető gondoskodását látjuk eb­ben ÍS: Már tolakodás sincs a rendelő­ben, mint az első napokban volt. Sorszámot osztanak, ezzel megszű­nik a tolongás, rendben folyik min­den. Persze súlyos beteget soron­kívül beengednek — helyességét mindenki be Ls látja. Sok-sok rókusi dolgozót gyógyí­tanak meg a Feltámadás-utcai SZTK-rendelő fehér falai között Tallér István Miért nincs ülésdeszka a villamosmegállóknál elhelyezett padokon ? A Szegedi Villamosvasút a város egyes területein — például az An­na-forrásnál, a Kossuth Lajos-su­gárút és a Tisza Lajos-körűt két sarkánál — a villamosmegállókhoz szép és kényelmes padokat helye­zett hogy az utazóközönség — ha már megunta a várakozást, vagy pihenni szeretne egy pár percet — oda leülhessen. Télen senkinek sem volt kedve ráülni a pad vasból ké­szült vázára, mert hideg volt és rendkívül keskeny: Nem volt rajta ülés-deszka, de nem is hiányzott még akkor. Most viszont már jog­gal elvárjuk, hogy szereljék fel, mert pihenni szeretnénk rajta oly­kor-olykor, ha hosszú ideig kell várnunk a villamost Reméljük nem kell sokat vár­nunk kérésünk teljesítésére. T: U Köszönet az iskolánk kultúrcsoportját patronáló kisipari szövetkezetnek Az Ujszegedi Ládagyár dolgoiéinak kezdeményezése A kongresszusig megszüntetjük az elmaradást 1953. októberében új színnel gaz­dagodott Ujszentiván község kultu­rális élete. Ekkor alakult meg az általános iskola akkor még kis­számú, de annál lelkesebb tánccso­portja Veres Ilona nevelő vezetésé­veL A tánccsoport szorgalmasan készült a járási kultúrverseny ke­rületi döntőjére. Elérkezett a nap. A jóformán felszerelés nélküli kis együttes megérdemelten szerezte meg azt a jogot, hogy 1954. április 11-én Szegeden a Nemzeti Színház színpadán a járás legjobb együtte­seivel együtt közösen szórakoztassa Szeged város dolgozóit. Ez a hír még jobban fellelkesítet­te a kicsi létszámú Iskola tánccso­portját Az örömbe azonban kese­rűség ls vegyült „Hogyan álljunk színpadra Szegeden, amikor még ruhánk sincs?!" — mondogatták a tánccsoport tagjai; És ekkor váratlan segítség érke­zett Koós Sándor elvtárs, a Kis­ipari Szövetkezetek Szövetsége me­gyei titkára és Korda elvtárs, a Kisipari Szövetkezetek Szövetsége járási titkára értesült a kis csoport lelkes munkájáról. Azonnal segítsé­gükre siettek. Lehetővé tették, hogy a Szegedi Cipóipari KSZ, Női Szabó KSZ és a Férfi Szabóipari KSZ patronálja az iskolát. Ennek eredményeképpen az iskola tánc­csoportja 16 lány és 4 fiú táncru­hához és 8 pár fiúcsizmához jutott. Krajkó elvtárs, a Cipőipari KSZ vezetője mindent elkövetett, hogy ezek a felszerelések időben elké­szüljenek. A ksz-ek dolgozói öröm­mel végezték munkájukat, s gyö­nyörű ruhákkal ajándékozták meg az iskolát: Most a járási kultúrbemautató kü­szöbén az Iskola tanulói és nevelői köszönetüket fejezik ki a Férfi- és Női Szabómunkások KSZ-ek, Cipó­ipari KSZ vezetőinek és dolgozói­nak: A jövőben még lelkesebb, szor­galmasabb munkával előre visszük a kultúrforradalom zászlaját, pár­tunk és kormányunk programim­jának megvalósítása érdekében; Juhász Jánost általános iskolai igazgató Rendezzenek az Szemekben áramfakarékossági Stlefnapokat Helyes lenne, ha üzemekben, hi­vatalokban a rendesen megtartott ötletnapokon kívül külön ötletna­pot rendeznének, ahol a dolgozók áramtakarékoss ággal kapcsolatos javaslataikat nyilvánítanák. A házbizalmiak, és a házfelügyelők kísérjék figyelemmel a lakók vil­lanyfogyasztását és figyelmeztes­sék azokat, akik pazarolják az áramot. Ugyanis nem egy helyen előfordul, hogy egész éjszakán át ég a villany a lakásban, olyankor is, amikor arra semmi szükség nincs. Saját portánkon ls körül­néztem és munkahelyemen, a Sze­gedi Konzervgyár Mintaboltjában munkatársaimmal elhatároztuk, hogy üzletünkben a fali égőket és a pnlt kivilágítására használt égő­ket, — a 27 darab 100-as égőt — nem használjuk, hanem csak a mennyezeten lévő neoncsövekkel világítunk. Ez teljesen elegendő. D. Molnár László. Két érdekes színházi hemutató Szegeden 'A Szegedi Állami Nemzeti Szín­ház a legutóbbi tájelőadás műso­rára tűzött Vándordiákkal szép si­kert aratott a csongrádmegyei fal­vakban és a szegedi előadásokon is. Most Beaumarchais, XVIII. századbeli híres francia író „Se­villiai borbély" című vígjátékának tájelőadásaira kerül majd sor. Sze­geden egyetlen előadásban mutat­ja be a színház a „Sevilliai bor­bély"-t. Az előadás április 13-án, kedden este hót órakor lesz a Köz­alkalmazottak Szakszervezetének Kultúrotthonában. Az üzemek kor­látozott számban igényelhetnek jegyet, — a jegyárusítás a színház pénztáránál történik. Régi barátság fűzi egymáshoz a szegedi és a kecskeméti színházat. A szegedi művészek igen sokszor látogatnak el Kecskemétre, hogy az ottani színészekkel kicseréljék tapasztalataikat és a kecskemétiek is igen sokszor jártak nálunk, hogy végig izguljanak egy-egy nagyobb premierünket. A szegedi Nemzeti Színház most vendégjá­tékra hívta meg a kecskeméti szín­ház művészeit, akik örömmel fo­gadták a szíves meghívást, s ápri­lis 12-ón, hétfőn lejönnek, hogy bemutassák nálunk Soós György­nek, a miskolci írócsoport fiatal drámaírójának „Pettyes" című ze­nés vígjátékát, amely Miskolcon a Déryné Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásá­ban eddig igen nagy sikert ara­tott. Az előadás rendes helyárakkal kerül színre — a jegyek árusítása már megkezdődött, Március utolsó napja. Az Ujsze­gedi Ládagyárban a brigádvezetők értekezletet tartanak. A brigádok az üzem első negyedévi munkáját tárgyalják meg, élénk vita kereke­dik. "Szüntessük meg a lemaradást a kongresszusig-" — hangzik a munkások ajkáról és Herczfelű Mi­hály elvtárs, a vállalat főmérnöke a lehetőségeket magyarázza — a kötelességről, a becsületről, az első negyedévi adósságuk törlesztéséről folyik a szó. A brigádvezetők sza­vukkal erősítik: egyek lesznek eb­ben a munkában. Bata József ha­sító szalagfűrészes brigádvezető és Csóti Mihály II. brigádvezető vál­lalást is tesz. Az első negyedévi lemaradás megszüntetéséről a brigádvezetői értekezlet után sok szó esett az üzemben. Néhány nap múlva a termelési értekezleten is erről be­szélgettek. Itt újabbnál-újabb fel­ajánlások születtek arra, hogyan pótolják a lemaradást. Sánta György anyaglehordó brigádja vál­lalta, hogy nyolcórás műszak alatt tíz órára eső munkát végeznek el. A Vörös Lobogó anyagfelhordó brigád is csatlakozott ehhez és ők is ígérték, hogy nyolc óra alatt annyi anyagot adnak fel a gépek­hez, amely tíz órai munkához ele­gendő. A DISZ-fiatalok, hogy még élénkebbé tegyék a versenyt, Ko­vács Péter ifjúmunkással az elcn, az idős dolgozókkal mérik össze erejüket a tervteljesítcs, az adós­ság megszüntetésében. A "Szabad Nép« április 7-én megjelent vezércikke, a párt felhí­vása, amelyet a Ládagyár dolgozói gondosan tanulmányoztak, még job­ban megerősítette ezt a fogadalmu­kat. Közbejött azonban egy problé­ma: a gőzgéppel, amely az egész üzem áramellátását biztosítja, le kell állni. A gép régi alkatrészeit kell pótolni, amelyekről most min­tát készítenek. Napokig eltart a szétszedés és az újra összeszerelés. Addig a tartalék kis gőzgép és egy 50 lóerős motor segítségével hajt­ják a gépeket a gyárban, amely­hez a DAV biztosítja az áramot. Május 9-től 15-ig lesz ez így. Ezidő alatt két műszakban dolgozik az üzem. A nagy gőzgépnek azonban nem szabad, hogy sokat álljon. Ez­ért már most gondoskodnak arról, hogy a szerelési munkálatok zavar­talanul megtörténjenek. Vajda László, aki a generálozási munkát irányítja, azt vállalta: egy nappal előbb befejezik a szerelést. így szUletctt meg az Újszeged! Ládagyár dolgozóinak nagyszerűd­határozása: május 24-ig Ietörlesztik első negyedévi adósságukat, Éjszakai műszak a földeken... A mórahalmi traktoristák több mint ezer holdat szántottak fel éjszakai műszakokon A csongrádmegyei gépállomások versenyében jó munkájukkal a mó­rahalmi traktoristák vívták ki az első helyet. Eddig tavaszi tervüket 62 százalékra teljesítették. Ez any­nyit jelent, hogy tavasszal már 3500 normálhold földet műveltek meg. A jó eredmények egyik *titka" az, hogy a mórahalmi traktorosok nem húzódoznak az éjszakai mun­kától — minden erőgép két mű­szakban szánt. Szivesen dolgoznak így a traktorosok, mert a gépállo­más vezetői igen helyesen, biztosí­tották a nyugodt, zavartalan mun­ka feltételeit. Még a téli nagy gép­javítások idején kivétel nélkül minden traktorra felszerelték a vi­lágító berendezéseket; lámpákat, dinamókat, S amikor leereszkedik az este, a traktorok lámpái darabokra szaggatják a sötétséget és a megvilágított földön szaporod­nak a barázdák. Még hűvösek az éjszakák és szél is jár a földeken. Az éjszakai mű­szakban dolgozó traktorosak testét meleg ruha takarja, amely fölött ott az esőkabát. Lábukon halina­csizma és így nem fáznak. A trak­toristák ezenkivül naponta egy-egy doboz konzervet is kapnak, ame­lyet könnyen felmelegíthetnek, . s úgy fogyaszthatnak el. A gépállomás vezetői gyakran ke­resik fel az éjszakában dolgozó traktorosokat. Egyrészt azért, hogy segítséget nyújtsanak munkájuk­hoz, másrészt pedig, hogy ellenőriz­zék őket. A gépállomás • dolgozói joggal lehetnek büszkék arra, hogy az ellenőrzés során nem találtak eddig a brigádszállásokon, vagy, a földeken veszteglő traktort. Az éjszakai műszakban is be­csülettel dolgoznak a traktoris­ták és kihasználják a munka­időt. Az egész mórahalmi ta­nyavilágban szinte szálló-igévé vált már az a mondás: "Ahol a gépállomás vezetősége nem al­szik, ott a traktorosok sem al­szanak?*. Az éjszakai műszakokon napja­inkig 1300 normálholdat, vagyis több mint ezer katasztrális holdat szántottak fel. Szerdára virradóra is jó munkát végeztek a traktora­sok. Martonosi János, aki 170 hold felszántásával már 85 százalékra teljesítette tavaszi tervét, szerdára virradó éjszaka jól gondozott és ápolt G. 35-ös traktoraval 4.6 nor­málholdat művelt meg. Az éjszakai műszakban normáját egy normál­holddal túlteljesítette. Ugyancsak túlteljesítette műszaknormáját Kispéter Vince traktoros, aki tavaszi tervének 90 százalékát elvégezte. A két traktorista az éjszakai mű­szakokon az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak földjét szán­totta. Megállapítható, hogy éjsza-i ka is derekas, jó munkát végeztek, úgy, mintha nappal dolgoztak volna. Martonosi János és Kispéter Virv-i ce — de a többi becsületesen dol­gozó traktorista munkája is — minden elismerést és megbecsülést megérdemel. A gondos talajmun­kával elősegítik, hogy dúsabban te­remjenek a szövetkezetek és az egyéni gazdák földjei. Á szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatokról Moszkva (TASZSZ) Moszkvában a Szovjetunió kereskedelmi mi­nisztériuma kereskedelmi tárgyalá­sokat folytat a magyar kereskedel­mi küldöttséggel. A tárgyalások eredményesen végződtek. Április 7-én jegyzőkönyvet írtak alá a Szovjetunió és a Magyar Népköz­társaság 1954. évi kölcsönös áru­forgalmáról. 1954-ben tovább növekszik az árufogalom a Szovjetunió és Ma­gyarország között. A Szovjetunió gyapotot, kok­szot, vasércet, forróötvözeteket, faanyagot, műtrágyákat, ipari be­rendezést, mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat, golyóscsapágyakat, s egyéb, a magyar népgazdaság szá­mára szükséges árukat szállít Ma­gyarországnak. Magyarország a Szovjetuniónak tengeri- és folyami hajókat, emelő­és közlekedési berendezéseket, ipa­ri berendezésedet, továbbá vágó­sertést, szövetet ée mas fogyasztá­si cikkeket szállít* Joliot-Curie cikke a tömegpusztító fegyverek eltiltásának kérdéséről Párizs (TASZSZ) A „l'Humanité Dimanche" Frédério Joliot-Curie professzornak, a Béke Világtanács elnökének cikkét közli azzal kap­csolatban, hogy a Csendes-óceánon végzett amerikai hidrogénbomba­kísérletek után a világ sok orszá­gában követelik az atomfegyver és a többi tömegpusztító fegyver el­tiltását. Joliot-Curie cikke a többi között ezeket mondja: Ha az államok haladéktalanul aláírnának egy egyezményt, vagy jegyzökönyvet, amely eltiltja az atomfegyver használatát, ez a foj­tógázok, a vegyi- és baktérium­fegyver használatát eltiltó genfi jegyzőkönyvekhez lenne hasonló. Ha a komoly és közvetlenül fenyegető veszély láttára hatá­rozottan fellépnek az egész világon, ennek az első lépés­nek a megvalósításáért, akkor ez arra vezethet, hogy lehetet­lenné válik mindennemű el­utasítás. Azt a kötelezettséget, hogy nem használják az atomfegyvert, hala­déktalanul egy szigorú ellenőrző rendszer bevezetésének kell kö­vetnie. Mialatt tanulmányozzák és létre­hozzák az ellenőrzést, alkalmazni lehet a nagy távolsághói való el­lenőrzés már meglévő eszközét, amely lehetővé teszi, hogy megbi­zonyosodjanak arról, nem végez­nek-e kísérleti célokból atomrob­bantásokat. A világ különböző részeiben történt robbantások idején már működtek a robbantásokat nagy távolságból megállapító hatalmas készülékek. Általábanvéve technikailag lehet­séges a szigorú ellenőrzés. Ez az ellenőrzés nem követeli meg, hogy a különböző országok uránium­készleteit és atomberendezéseit az ENSZ tulajdonába adják át* R TííecsIcs fsz a több baromfiért és lojásért A nagyüzemi csibenevelés, gépi keltetés néhány évvel ezelőtt sok helyen még ismeretlen volt, vagy gyermekcipőben topogott. Több he­lyen a nagyüzemi csibeneveléstől, gépi keltetéstől idegenkedtek is. Ma azonban már vannak kimagasló eredményeket elérő baromfite­nyésztőink, termelőszövetkezeti dol­gozóink. A szegedi Táncsics tsz csibéi is igen szépek. Révész Pálné elv­társnő lelkiismeretesen gondoz­za az aprójószágokat. A tsz idejében, még a tél folya­mán igényelt a hódmezővásárhelyi keltető állomástól csibéket. A szál­lítást március 19-re vállalta a kel­tető állomás. A szövetkezet a csi­bék fogadására jó előre felkészült, miután már az elmúlt évben is ta­pasztalták, hogy a csibenevelés nem a csibék érkezése után, ha­nem a csibék fogadására tett fel­készüléssel kezdődik. A tsz-ben a csibék fogadására rendbehozták a nevelőhelyiséget. Megjavították, kipróbálták a fek­vőcsöves kolhoz-műanyát s arról is gondoskodtak, nehogy összezsúfo­lódjanak a kis aprójószágok. A ne­velőhelyiséget kimeszelték, fertőt­lenítették. A csibék érkezése előtt három-négy napon át Révész Pálné fűtötte a helyiséget, hogy az telje­sen kiszáradjon s a kemény téltől kihűlt falak átmelegedjenek. A csibék érkezése előtt a gondo­zónő a nevelőhelyiséget 4—5 centi­méter vastagon szálas szalmával bealmozta. Odakészítette a fertőt­lenített etető-tálakat, itatókat és a csibék első "takarmányát-": az ap­ró kavicsot, a porrátört faszenet és Futort. Március 19-én aztán Ré­vész elvtársnő személyesen ment a csibéket átvenni Hódmezővásár­helyre. Ezalatt Révész Pálné férje a nevelőhelyiségben lévő hőmérőt figyelve állandóan fűtött, hogy a csibék részére szükséges 28—30 Celsius fok meglegyen. S aztán a jól elkészített helyiségbe hozta a gondozónő a tavasz hirnökekért érkezett 550 darab naposcsibét, A csibék első "takarmánya-" — mint már írtuk — apró kavics, faszén és Futor volt. Ké3őbb a csibék hántolt kölest, kukorica­darát és tiszta ivóvizet kap­tak. Ma már kukorica-, árpa­darát, korpát és húslisztet fo­gyasztanak. A napi adagjuk felét szárazom míg a másik felét aludtejjel ké­szítve lágy eleségként kapják két-i óránként. Révész Pálné takari mányrépát is szeletelt fel kariká­ra. A feláZeletelt takarmányrépát drótra fűzte fel és a csibék magas­ságában, vízszintesen kifeszítette. A csibék a felfűzött, felvagdalt ta­karmányrépát jó étvággyal csipe­getik a két etetés közötti időben, A vitamindús zöldtakarmány bizto­sítására csíráztatott zabot is etet az aprójószágokkal, A változatos takarmányozás és jó gondozás eredményezte, hogy a március 19-től eltelt idő alatt az 550 csibéből mindösz­sze öt darab hullott el. Ez még egy százalékot sem tesz ki. A meglévő csibék elevenek, szé­pek, közöttük gubbasztó, beteg nincs. Most a gondozónő a tsz vezetői­vel megbeszélve még sárgarépát, minden 100 csibére egy főtt tojást és hetenkint egyszer szárított élesz­tőt is ad a csibéknek. Az elmon­dottakból láthatjuk, hogy Révész Pálné fáradtságot nem ismerve dolgozik, hogy minél kisebb vesz­teséggel nevelhesse fel a gondjaira bízott csibéket. Az eddigi eredmé­nyek azt is mutatják, hogy a Tán­csics tsz, illetve Révész Pálné azon munkálkodik, hogy a dolgo­zók asztalára minél több tojás és hús jusson, Kiss Miklós, az Állami Állattenyésztő Állomás vezetője Iz angol kormány minisztertanácson foglalkozott Dullesnek az indokínai kérdésben lett javaslatával (MTI) A „Reuter" hírügynökség jelenti, hogy az angol kormány szerdán Churchill elnökletével mi­nisztertanácsot tartott, amelyen megvitatta Dulles amerikai külügy­miniszternek azt a javaslatát, mely szerint „nz érdekelt kormányok a koreai háború idején kiadott nyi­latkozathoz hasonló közös nyilat­kozatot tegyenek Kína f'gycijn©z­tetésére)".

Next

/
Oldalképek
Tartalom