Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-24 / 97. szám

OílMUGYBRORSZflG CSÜTÖRTÖK, 1954. ÁPRILIS 24. DELMIGYIRORSZIG p bÉKEütwEP Készülődés május 9-re A Szegedi Tervező Iroda fiatal, jaj örömmel értesültek arról, hogy városunkban tartják meg az ifjúsági béketalálkozót. Ez igen nagy megtiszteltetés nekünk, szegedieknek, de egyben nagy feladatot is ró minden fiatalra. Nekünk kell segíteni abban, hogy a külföldi és vidéki vendégeink megismerkedjenek városunkkal és ifjúságával. A tervezőiroda ifjúmunkásai röpgyülésen határozták ol, hogy közvetlen segítséget nyújtanak a bé. ketalálkozó sikeréhez. A vendégeknek segítségére lesznek, hogy megismerhessék a szegedi fiatalok életét. Be akarjuk bizonyítani, meg„Indítsunk széleskörű felvilágosító munkát« A Szegedi Víz- és Csatornaművek békebizoltságának felhívása A Szegedi Víz- és Csatornamű-1 nj ian emlékszünk még az elmúlt .a ánrilis 22-én rÖD- háború borzalmas napjaira, amikor sem a munkahelyeken, sem a csaozek már most is nagyon szépek. A pénzügyi osztály fiataljai határidős munkájukat a vállalt három nap helyett hat nappal hamarabb elvégzik. Fricdl Sándor építészszerkosztő a szegedi 200 lakásos épület szerkesztő munkájában szép anyagmegtakarítást ért el. Juhász Eva építászrajzoló a legjobb rajzolók közé tartozik. Minőségi munkát végez. Török János gépészrajzoló a kongresszusi versenyben 110 százalékról 115 százalékra növeli teljesítményét és minőségileg kifogástalanul dolgozik. A rüpgyülésen Csonka Anna DISZ-fiatal javasolta, hogy a terérdemeltük azt a kitüntetést, hogy vezőiroda fiataljai jobban kapesoyárosunkban tartsák az ifjúsági hódjanak be a fémgyűjtésbe, hogy béketalálkozot. I ... . , A kongresszusi munkaversenyt ozcu a területen is szép eredmetovább szélesítjük irodánknál. Az | nyeket érjünk el. •ddigi eredményeket növeljük; Tari Antal Április 27-én: „Irodalmi törvényszék" Szegeden A Magyar írók Szegedi Csoportja, a Városi Tanács népművelési osztálya . és a "Délmagyarország" szerkesztősége elhatározta, hogy megteremti az irodalmi vitáknak Szegeden eddig még nem ismert formáját, az "Irodalmi törvényszéket*. Az "Irodalmi törvényszék* április 27-én, kedden este 7 órai otthonában és a Tiszatáj 1954. évi első számát vitatja meg. A vitaesten felszólal Halász Előd egyetemi tanár, Madácsy László főiskolai docens, Pósa Péter egyetemi adjunktus. Szekeres László egyetemi tanársegéd, Dér Endre, az írócsoport titkára, Somfai László, a Tiszatáj szerkesztője kezdettel ül össze a Közalkalma-1 A vitához a közönség tagjai is •ottak Szakszervezetének kultúr-' hozzászólhatnak. Válaszolnak az illetékesek Lapunk április 9-i számában „Erről írnak levelezőink" rovatunkban közöltük Nagy Ottó levelezőnk „Miért nincs ülésdeszka a villamosmegállóknál elhelyezett padokon" című levelét, melyre a Csongrádmegyei Tanács VB Város- és Községgazdálkodási Osztályától az alábbi választ kaptuk: „: s: Az Annaforrásnál, a Kossuth Lajos-sugárút és a Sztálinkőrút két sarkánál —• a villamosmegállóknál elhelyezett padokat annakidején Szeged Városi Tanács VB kérésére — az általa adott anyagokból a Szegedi Villamosvasút Vállalat készítette el, a vállalat szállította a helyszínre és állította fel, de ez nem az ő kötelessége volt, s így a további fenntartás sem kötelessége. Erre vonatkozólag Szeged Városi Tanács VB-nek-, megküldtük a Közlekedésügyi Minisztériumnak 7690/1—42/1951: II? fő. sz. rendeletét, mely kimondja, hogy a megállóhelyeknél padok, illetve ülőhelyek elhelyezése nem tartozik a Villamosvasút kötelezettségei közé. A Megyei Tanács illetékes osztályának munkatársa érintkezésbe lépett Szeged Városi Tanács VB Város és Községgazdálkodási Osztályának vezetőjével, aki ígéretet tett, hogy a kérdéses ülőhelyeket használható állapotba helyezi a Városi Tanács, amint ezt már a múltban is tette." Várjuk a mielőbbi intézkedést. vek bekebizottsága április 22-én röp gyűlést tartott. A röpgyűlésen az iizem összes dolgozói résztvettek. A békebizottság elnöke, Siprikó Gyula ismertette az Országos Béketanács felhívását, majd beszélt a 26-án kezdődő genfi értekezlet öszszvhivásának jelentőségéről. A röpgyűlésen a felszólalások után a dolgozók elhatározták, hogy felhívást intéznek a szegedi üzemek dolgozóihoz. A felhívás a többi között a következőket mondja: Mi, szegedi dolgozók, mindanyládi körben nenv érezhettük magunkat biztonságban. Mindenki érezte és tapasztalta a háború borzalmait. Most, amikor újabb és pusztítóbb fegyverekkel kísérleteznek az amerikai imperialisták, hogy megfélemlítsék a békeszerető embereket, össze kell fognunk és cda kell kiáltanunk az imperialistáknak: tárgyaljanak s egyezzenek meg. Mi, békeszerető szegedi dolgozók, egységesen állunk a magyar nép nagy barátja, a felszabadító Szovjetunió mellett, mely vezetője a világ népei békeharcának. Néhány nap múlva megkezdődik a genfi értekezlet. A genfi értekezlettől azt várja minden becsületes dolgozó, hogy az ázsiai országok kérdéseiben megegyezést hozzon. Nekünk az most a feladatunk, hogy üzemünk területén és a lakosság körében is széleskörű felvilágosító munkát indítsunk, aktívabbá tegyük a békebeszélgetéseket és még több dolgozót kapcsoljunk be a békéért való fokozottabb harcba. Tanító és tanítvány Április 30-ig kell bejelenteni a részvételt az Országos Mezőgazdasági Kiállításra Ez év szeptemberében Budapesten rendezik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Bemutatásra kerülnek az ország legkiválóbb növénytermelési, állattenyésztési, gépesítési eredményei, az eredményeket elérő kiváló dolgozók munkamódszerei — a legmodernebb mezőgazdasági gépek, a mezőgazdasági tudományos kutatás legújabb vívmányai, — a mezőgazgasági termelés legjövedelmezőbb, legfejlettebb módszerel. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és természetesen az egyéni dolgozó parasztok is résztvesznek. Arról, kt és hogyan vehet részt a kiállításon és a vásáron, részletes felvilágosítást a helyi tanácsok adnak az érdeklődőknek, A kiállításra jelentkezni lehet minden tanács (községi, járási, megyei) mezőgazdasági osztályán. A jelentkezéseket írásban kell beadni. A jelentkezés határideje; 1954. április 30. A kiállításra felhozott állatok és egyéb kiállítási tárgyak szállítása díjtalan. * A kiállításra alkalmasnak talált állatok oda- és visszaszállításának, valamint kísérői oda- és visszautazásának vasúti költségeit, a termények. gépek és egyéb eszközök szállítási költségeit a kiállítás MENETRENDVÁLTOZÁS AZ AUTÓBUSZKÖZLEKEDESBEN A Szegedi Gépkocsiközlekedési Vállalat értesíti az utazókat, hogy a 2630/1. számú Szeged—Kistelek—Csongrád közt közlekedő és reggel S órakor Induló autóbuszjárat április 26-tól, hétfőtől kezdődően 10 perccel korábban Indul Szegedről. A menetrend tehát ekként változik: Szegedről indul 4.50-kor. Kistelekre érkezik 5.40-kor, Csongrádra érkezik 7 órakor. Visszaindul Csongrádról 7.10-kor, Kistelekre érkezik 8.35-kor. Szegedre érkezik 9.20-kor. A délutáni járat menetrendje változatlan. rendezősége fedezi. Ezenkívül a termelőszövetkezeti és egyéni gazdálkodó kiállítók részére budapesti tartózkodásuk idejére napidíjat, díjmentesen szállást és a kiállítás területén térítés ellenében napi egyszeri meleg étkezést ad a rendezőség. A kiállításon" bárki eladhat és vásárolhat tenyészállatot. A kiállítás idején 50 százalékos vasúti kedvezmény lesz az ország egész területéről. Nap^nap után csak 60—70 százalék. ' Ennél soha sem több, inkább kevesebb — szégyen ez egy fiatal szakmunkásra. Varga Gábor azonban nem szégyelte. Nem is igen igyekezett, hogy többet termeljen. Mikor megdorgálták, bírálták, kérdezték, miért nem törődik többet munkájával, a kifogások özönét sorolta: nem jó a szerszám, szokatlan a munka és igy tovább. Sehogyan sem akarta elismerni, hogy elsősorban saját magában van a hiba. Művezetője pedig sokszor mondta neki: „Mutasd meg, hogy itt is olyan legény vagy, mint a sportban". Mert jó sportoló Varga Gábor, a pályán úgy fut, mint a nyúl, csak a munkapad mellett nehezedtek láthatatlan ólomsúlyok kezére, lábára. Az elmúlt évben nem sikerült leráznia ezeket a nehezékeket, a nemtörődömséget. Három hónapja azonban új munkakörben dolgozik. Az esztergagép mellől a fúrógéphez került. Dolgozott már a fúrógép mellett, de most bosszulta meg magát a munkával való nemtörődömség — nem tudott hozzáfogni a munkához. Sánta Árpád, a gépműhely kiváló főtengely-köszörűse sietett segítségé. re. ö ért a csapágy fúráshoz is, odaállt mellé, mutatta, hogyan kell dolgoznia — nagy gonddal magyarázott. Varga Gábor — most talán először — nagyon figyelt és jól megfigyelte az alapfogásokat. Sánta Árpád keze alatt látta meg, hogy eddig helytelen beosztással dolgozott és nem figyelt eléggé a munkára. Teltek a napok, a hetek. A versenytáblSra neve mellé három számjegy lierült: a negyedév végén kiírták az első száz százalékon felüli eredményét. Átlag 106 százalékot ért el — nagyon örült ennek. A megváltozott Varga Gáborról beszélnek most az Autójavító Vállalat gépműhelyében. Elismerik, hogy valóban jobban dolgozik, hogy nagyon megváltozott, — de még mindig nem eléggé. Tudják róla, hogy többre képes, és azt szeretnék, ha. Sánta Árpádtól, a tanítómesterétől, a munkaszeretetét is teljes egészében átvenné, mert tanítómestere a ltongreszszusi versenyben 186 százalékos átlaggal dolgozik és már kétszer elnyerte a sztahánovista címet. Sánta Árpád hirtelen nem is tudja hányadik, tanítványa Varga Gábor. Annyi azonban bizonyos, hogy egymásután neveli a fiatal szakmunkásokat. Alig egy hónapja került új tanítványa, Magyar Endre is a vállalathoz. Esztergapad mellett még soha nem dolgozott, de tanulékony és erős akaratú fiú. Könnyűszerrel sajátítja el az egyes munkafogásokat. Sánta Árpádnak mind két ifjú dolgozó szakmai oktatása leongresszus-i vállalásához tartozik. Az egyiket. Varga Gáboit már szárnyaira bocsátotta, és Magyar Endre is segítségével rövidesen önállóan dolgozik majd. Áriák gyöngyei Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Szabadság-filmszínházban „Áriák gyöngyei" címmel hangversenyt rendez a „November 7." Kultúrotthon, Énekelnek: Megyesi Pál, Papp Júlia ée Pataki Béla, a Szegedi Állami Nemzeti Színház művészei. Közreműködnek: a Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztályának Szimfónikns Zenekara és a Városi Tanács Énekkara. Vezényel: Szaniszló János karnagy. A műsoron Erkel, Guonod, Puccini, Musszorgszkij, Borodin, Mascagni és Bizet művei szerepelnek. Szeged zenekedvelő dolgozói nagy érdeklődéssel tekintenek a hangverseny elé. HIREK A MAGYAR BIOLÓGIAI Egyesület Szegedi csoportja XXII., április havi tudományos előadóülését április 27-én, kedden délután 6 órakor tapti»- Az előadás helye: Tudományegyetem. Természettudományi Kar előadóterme (Táncsics M.-u. 2. I. emelet). Tárgysorozat: 1. Gellért József: Erdei mohagyep csillósvilága. 2. Horváth Zoltán: Tanulmány a lucerna rizoszférájának protozoáiról. 3. Mécs Imre: Mikrobiológiai vizsgálatok herefüves vetésekben. A ZENEMŰVÉSZETI Szakiskola dísztermében április 24-cn szombaton este 8 órakor a Tátrai Vonósnégyes tart hangversenyt Haydn-Mozart-Debussy műveiből. A SZEGED városi allami Kereskedelmi Felügyelőség ma délután 6 órakor a Szakszervezet kultúrtermében (Tolbuohin-sugárút) a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat egységeiben végzett célellenőrzésről szóló értékelő értekezletet tart. Még 16 sorsolása losz a II. Békekülcsünnak Az 1951 őszén kibocsátott Második Békekölcsönt államunk 20 sorsolással nyereménnyel tetézve fizeti vissza a kölcsönjegyzőknek. Az április 26-án Kecskeméten kezdődő 4. sorsoláson kívül tehát még 16 alkalommal tartanak Második Békekölcsön sorsolást. 78. Később azt is megtudta, Vinczénének a hatóság nem akarja megengedni, hogy rendesem temettesse el a fiát. A szegény özvegy járt a rendőrségen, járt a városházán, a holt. testet nem akarják kiadni, bent tartják a kórház hullaházában. Biztos fel is boncolják. Hogyha Tamás kiment az udvarra, vagy egyszerűen a szobában sétált föl-le, mind járt látszott a vére a kötésen. A mozgás nem tett jót a sebnek. Hevert hát a padon inkább egész nap, hadd pihenjen, hadd gyógyuljon. Unalmas csend volt a házban, izgatott semmittevés. A Bem-utcát kikerülték egész nap a katonai járőrök, békésnek tünt a világ, s ez Tamást arra ösztökélte, hogy nincsen itt semmi baj, jó lenne már hazamenni, jó lenne már megnézni a kicsi asszonykát. Estefelé különösen nem nyughatott. Látni óhajtotta Zsófi egészséges, lányos mozgását, ami Tamás meggyőződése szerint nem csupán a gyógyulásnak volt kövotkezménye, de nagy akaratának és újszerű gondolkozásmódjának is. — En hazamék édesanyáin! — Dehogy is mégy, dehogy is mégy, ha már itt vagy minálunk. Lehet valami irigyed, elárulhat. — Ki áruinat Mit irigyelne énrajtam! — Sohase lehet tudni, fiam. A lábod is csupa dagadt, folyton vérzik. Tán a csizma se megy föl rá. Az én ágyamba ágyazok, ott fekszel, az jó meleg, derékalj is van benne. — Nyughatatlankodnak otthon. Vasasné nem engedett. Miért menne? megbolondult! Mindenfelé katonák őgyelegnek. Jóholyt van itt egy hétig is, kár a se. besült lábára rálépni, KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE Odakint megcsikordult a fakilincs és a kiskapu ismerősen suttyantott. — Hal Jön valaki. Biztos apád. Mi a fenének marad el, már egészen besötétedik lassan... Nem az... Valami ismeretlen.;. Menj át gyorsan a kiskamrába, de siess, ne tudja meg, hogy itt vagy. Vasasné, meglátva az oldalablakon keresztül az ismeretlen férfiembert, suttogóra fogta a szót. — Dehogy megyek — dörmögte hangosan Tamás. Ezzel mintegy hencegett, hogy nem ijed ő meg tőle, akárki jön. Vasasné vállat vont, kiment a pitarba és anélkül, hogy megkérdezte volna, ki az, félrehúzta a reteszt, beengedte a jövevényt. — Jóestét. — Jóestét. Idegen hang. Az alak se ismerős. Vasasné nem ismerte. — Kerüljön beljebb nálunk. Bementek. Kint még világos volt, de odabent csak az látott valamit, akinek a szeme hozzászokott • a lassanként sűrűsödő félhomályhoz. Tamás meg az édesanyja nem látták a vendég ar cát, ahhoz már túl sötét volt. Közepes termetű férfialakot láttak, aki kettőt lépett a küszöbről befelé. Egy egész kicsi ládikó, meg egy köcsögkalap volt nála, amit most vett le a kobakjáról, s a balkezében tartotta. Termete éB hangja után úgy sejtették, fiatal. — Kvártélyt kérnék éjszakára, azért jöttem — ezólt mélj, de fiatal hangon. Hm. Éppen most. Mikor ilyen nagy bajban van a család. Vasasnénak ez nem tetszett. Tán csak nem szimatolni jött? — Kvártélyt? — Azt. Megfizetnék érte, nem kívánom én ingyért. Barátságos volt a hangja. Vasasné úgy ítélte, nem lehet ez rossz ember. Ámbár a kalapja, pantallója urasforma. Kupec lehet, vagy miféle. Az is furcsa, hogy egészen kicsi táska van nála. Mért nem jön már hazafelé ez a vén csavargó ember? Fizetne ez vagy tíz krajcárt. Jó volna az sóra-paprikira. — Nem szoktunk mi kvártélyt adni, öcsémuram — füllentett az öregasszony. — Dehát azért, ha már itt van, üljön le. Vonaton jött? — Azon. Csabáról. Azt beszéltek, itt maguknál meghálhatok. Tamás a 6arokpadon hevertette a lábát és csak nézte az ablakon beszüremlő haldokló fény szövetén át, hogy az ember lapogatja a széket és letelepszik az ágy elé. Nem szólt semmit. Vasasné levette a sublótról a petróleumlámpát és meggyújtotta. A sárga fény egyszeriben elűzte a sötétséget, s az illető az ágy előtt harsogó kacagásba fogott. Hosszan, vidáman nevetett, szinte tombolt, bugyborékolt az öröm belőle, s nem bírta megszakítani. — Nem ismert föl még maga so, édesanyám — mondta végre hahotázva. Ez az öröm, ez a kacaj nem illett a Vasas-család mostani hangulatához. — Imrei Te volnál az fiam? — ocsúdott fel Vasasné — Nahát! — ő is nevetett, mint akit egy súlyosnak vélt szerencsétlenség után valamilyen nagy öröm ér, amitől a dolgok jóra fordulnak, , ,