Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-27 / 99. szám

KEDD. 1954. ÁPRILIS 27. DÉLMÜGYIRORSZAG Erről írnak levelezőink Ünnepi műszak május 1 tiszteletére A Szegedi Fémipari és Finommechanikai Javító Vállalat dolgozói május 1. tiszteletére is felajánlást tettek. Elhatározták, hogy április 28-án ünnepi műszakot tartanak. Eddig is szép teljesítményeket értek el a vállalat dolgozói. A fémipari részlegnél Sípos Jánosné már pótfelajánlást is tett, 191 százalékot ér el. Idős Bara Sándor régebben 130 százalékos teljesítménnyel dolgozott, most pótfelajánlását is túlszárnyalta: 189 százalékot ért el legutóbb. Kiss Péter a régebbi 117 százalék helyett most 146 százalékot ér el. A fémipari részleg DISZ fiataljai is példát mutatnak a termelésben. Tamás György 163 százaléket, Kacsa József ifjúmunkás 157 százaléket teljesít. A finommechanikai részleg dolgozói közül az irodagép osztályon Horváth Imre 158, ifjú Farkas Pál 123, Szuknai József 122 százalékra teljesíti kongresszusi vállalását. A sokszorosító részlegen Vincze Miklósné és Kálmán Julianna kifogástalan minőségű munka mellett 110 százalékot ér el. A motortekercselő osztályon, de az üzem többi részlegén is példamutatóan dolgoznak vállalatunk munkásai, hogy az élüzem jelvényt továbbra is birtokukban tartsák. Sirokmán Sándor Jobb minőséget — jobb áruelosztást Két gyermek édesanyja vagyok, a kisfiam tizedik, a kislányom kilencedik évében van. Már közel öt hete minden héten háromszor-négyszer végignézem az összes üzleteket, — gyerekeimnek nyári holmit akarok vásárolni. Közeledik a jó idő, gyermekeimnek zoknira és nyári szandálra lenne szüksége. Zoknikat többszöri keresés után ugyan sikerült kapnom. Újonnan igen szépek és mutatósok voltak. Gyermekeim örömmel fogadták őket. Pár napi használat után aaonban szomorúan azt kellett tapasztalnom, hogy a szép kivitelű zoknik nem tartósak. Három-négy napi használat után akkora lyuk keletkezett a zoknik sarkán, hogy stoppolni is nehezen lehet őket. Mikor megvettem a zoknikat, a rajtuk lévő cédulára az volt felírva, hogy: „kiváló minőségű". Komoly hibák vannak a szegedi cipőboltok áruellátásában is. Gyermekeim részére hetekig nem tudtam könnyű nyári szandált vásárolni, mert a 30-as számtól felfelé világosszínű nyári szandálok nem voltak. Egyéves csecsemőknek van nyitottorrú és sarkú fehér szandál, kétévestől felfelé található drapp, piros, fehér nyitott és zárt szandál. De a nagyobb leány- és fiúgyermekek részére már nincs; Szeretnénk, ha orvosolnák az 11. letékesek a kisgyermekes anyák 1 panaszát. Szebeny Péterné Jelentós a sándorfalvi háziipari szövetkezetből A sándorfalvi háziipari szövetke-' zet dolgozói is jól kiveszik részüket a kongresszusi munkaversenyből. Eddig átlagosan 123.3 százalékra teljesítették tervüket. Az üzem. dolgozói közül Dörmő Imre legidősebb seprőköto 182 százalékos teljesítményt ért el; A legfiatalabb seprőkötő, Kothencz Mihály DISZ szervezetünk titkára 183 százalékos teljesítménnyel dolgozik. A szövetkezet dolgozóinak egyharmada 120—150 százalékos átlaggal dolgozik; A többiek pedig 150 százalékon felül teljesítik tervüket. Magam mint faesztergályos 260 százalékra teljesítem a tervet; Jól dolgozik kultúresoportunk is. Eddig sok dicsőséget szerzett szövetkezetünknek. A járási bemutatón szereplésükkel első díjazást kaptak; Gombos György Napjaink fontos teendője : a növényápolás A szegedi tsz-ek mezőgazdasági termelési bizottságának értekezlete Nagy sikert araioii az «Áriák gyöngyei® című hangverseny 'A „November 7" kultúrotthon 7" rendezésében vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel „Áriák gyöngyei" címmel hangversenyt tartottak a Szabadság Filmszínházban. A hangversenyen közreműködtek Papp Júlia, Mogyesi Pál és Pataki Béla, a Szegedi Állami Nemzeti Szinhiz művészei, a Belügyminisztérium Csongrádmegyoi Főosztályának szimfonikus zenekara Szajiiszló János karnagy vezényletével és a Városi Tanács kórusa. Elsőnek a Hunyadi László című opera nyitányát a főosztály szimfónikus zenekara adta elő. A Bánk Bán című operából a „Hazám, hazám..című áriát Megyesi Pál énekelte. Nagy sikert aratott Papp Júlia szereplése. A Carmen című operából Pataki Béla Torreádor dalát énekelte, a Virágáriát pedig Megyesi Pák A hangverseny résztvevői 6zűnni nem akaró tapssal köszöntötte a művészek kiváló szereplését. Nagy sikert aratott a zenekar és vezetője, Szaniszló János karnagy is. Dicséretet érdemel a „November 7" kultúrotthon vezetősége a szép hangverseny megszervezéséért. SZEGEDI JEGYZETEK Délután az óvodában Fürge fiatal aszszonyok, leányok igyekeznek a SzentI áromság-utcai mintaóvoda felé. A dolgozók iskolájának tanulói ezek az asszonyok, akik fáradságot nem kímélve készülnek az egyik legszebb pályára: óvónők akarnak lenni. Délután 5 óra. Az. óvodában gyülekeznek az apró kis emberkék. Néhány perc múlva megkezdődik a foglalkozás. Csikszentimrei Kálmánná -orba állítja a drága \is emberkéket Tornával kezdődik a délután. Menetelnek örbe-körbe. Menetes után minden gyerek kap egy-egy bab~s ákot. Tréfás gyakorlatokat lehet végezni a babbal telt licsi zsákokkal. Gyöngyösi Józsinak is Szilasi Lacinak nagyon tetszik — nem is bíriák ki nevetés nélkül. — No, nevessétek jól ki magatokat — r-onda kedvesen mosolyogva a fiatal óvónő. Természetesen, ha szabad, akkor már nem is érdekes — mind a két kisfiú komoly arccal áll a kispajtások között. Legjobban azonban talán a célbadodás tetszett mindenkinek. Az óvónéni nagy fehér kört rajzolt a szoba közepére, s négy keréken húzható kis kutyát állított a közepébe. — Nézzük meg, ki lesz ügyes, ki találja el a kis kutyát. Ha tapsolok, mindenki igyekezzék zsákjával eltalálni a kutyust. Először bizony nem igen sikerült, de amikor az utolsó dobás következett, egy szőkehajú kislány kivételével mindenki eltalálta a kutyát. A torna befejezése után mesét hallgattak a gyerekek. Katona György né, a leendő óvónéni, nagyon érdekes mesét mon+ dott az aranytaréjú kiskakasról. A mesében szereplő állatokat képeken is megmutatta. A mese nagyon érdekes volt. A szőke Szabó Zsuzsi, Lauritz Zsuzsa, Gyöngyösi Jóska, tágra nyitották szemeiket, — nagyon izgultak, hogy vájjon mi történik a szegény kis kakassal, amelyet a róka ellopott. A mesemondás után játék következett. Egyik csoport eljátszotta a mesét. A fürge Szilasi Laci a róka szerepében ügyesen rabolta el a megijedt kiskakast. Még sokáig játszottak volna, de lassan sötétedett a kis terem. — Jóéjszakát — búcsúztak a gyerekek Bajnok Gizella óvónénitől, Czucz Anna nevelőtanártól, Téglás Jenő Béla igazgatótól és a leendő óvónéniktől. Ezután megbeszélés következett. A nevelőtanár elmondotta, mi volt a jó a foglalkozáson, és mit kellett volna \ másként csinálni. A leendő óvónők gondosan feljegyezték tanáraik és a tapasztaltabb óvónők tanácsait. Cirok Rozália, Hir Mihályné, Rónyai Lászlóné, Molnár ; Mária, Ácsai Mihály- ' né, mind-mind dolgozó asszonyok. Napi munkájuk elvégzése után sietnek az iskolába, óvodába, s nagy szorgalommal tanulnak, hogy az iskolát elvégezve, jó szakemberek legyenek. (j. zs.) A szegedi termelőszövetkezetek mezőgazdasági termelési bizottsága szombaton — április 24-én — délután 3 órától értekezletet tartott. A tsz-ek elnökei, tagjai és agronómusok vettek részt a megbeszélésen. Értékelték a tsz-ekben eddig elvégzett munkát, s megbeszélték az egyes tennivalókat. Hiba volt, hogy az Üj Élet és az ötéves Terv tsz-eket senki nem képviselte a megbeszélésen, pedig mindkét szövetkezet sok hasznosat hallhatott volna. Helyes lett volna, ha a tanács mezőgazdasági osztálya a termelési bizottság rendelkezésére bocsájtja: a kongresszusi vállalások teljesítésében melyik tsz ért el legjobb eredményt, hogyan áll a szegcdi tsz-ek kongresszusi versenye. Nyilvánvaló ennek értékelése a mezőgazdasági osztály elsősorbani feladata. Zina Miklós elvtárs, a Dózsa tsz elnöke, a tsz-ek mezőgazdasági termelési bizottsága elnökének megnyitó szavai után Csúcs Mihály elvtárs, a Táncsics tsz elnöke, a termelési bizottság titkára számolt be arról, hogy a mezőgazdasági munkák végzésében miiyen eredményt értek el a szegedi szóvetkezetek. Ezután sorra történtek meg a hozzászólások. Azok is bizonyították, hogy a fiatal termelési bizottság — a még meglévő hibái ellenére is — képes elvégezni feladatát: kutatni és megállapítani mindazokat a módszereket, melyek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, az egész szövetkezet munkájában új sikereket hoznak. Helyesen állapította meg Fodor István elvtárs, a Piaiadás tsz elnöke, hogy a termelési bizottság értekezletén fontos megbeszélni a növénytermeléssel együtt a kertészeti és a gyümölcstermelési teendőket is. Mészáros Veszter elvtárs, a Felszabadulás tsz növénytermelési brigádjának vezetője arról beszélt, nagy fontosságú a növényápolási munkák időbeni elvégzése. Balogh Jenő elvtárs, agronómus a többi között arra is rámutatott, fontos az egyes növényféleségek első kapálását késedelem nélkül végezni. Csúcs Mihály elvtárs, a Táncsics tsz elnöke arról is beszélt, hogy tsz-vezetők kötelessége törődni minden egyes tag problémájával, mert ez is fontos a jó munkához. Szirányi elvtárs, agronómus a kukorica négyzetes vetésének előnyeiről, hasznáról számolt be. Elmondotta, hogy az Alkotmány tsz-ben — ahol agronómus — négyzetesen vetik a kukoricát s így géppel keresztbe-hoszszába tudják művelni. Zina elvtárs, a Dózsa tsz elnöke a továbbiakban arra mutatott rá, fontos a munkák előre való meghatározása. Az ő szövetkezetükben a brigádés munkacsapatvezetők, a tagok egy hétre előre határozzák meg a soros teendőket. Ezzel a kapkodás elkerülhető. Katona Antal elvtárs, a Dózsa tsz tagja a kertészetben a barázdás öntözés létrehozásának jelentőségére mutatott rá. Megállapította a mezőgazdasági termelési bizottság, hogy a szövetkezeteknek sokkal jobban ki kell használni a helyi lehetőségeket, mert ez is fontos része annak, hogy gazdagodjék a szövetkezet, bőven jusson járandóság a munkaegységekre. Fontos feladatként jelölték meg a területek munkacsapat tokra, egyénekre való felosztását — a növényápolás időbeni gyors elvégzését. Nagy kedvvel és egyre jobb eredményekkel dolgoznak a szegedi tsz-ekben és a lehetőség adva ahhoz, hogy a gondos munkával újabb szép eredményeket érjenek el. Az állattenyésztés fejlesztéséért teendő a "zöld futószalag;- kialakítása. A vita nyomán a mezőgazdasági termelési bizottság javasolta a tanácsnak: rendszeresen értékeljék a szegedi tsz-ek kongresszusi versenyét, gondoskodjanak arról, hogy a jószágok törzskönyvezése megtörténjék, továbbá a mezőgazsági osztály a mezőgazdasági munkák állásáról pontosabb kimutatást készítsen. Etéren voltak elírások. Javasolta azt is a termelési bizottság, hogy nézzen utána a mezőgazdasági osztály, lehetséges lenne-e például a búza gaztalanítása vegyi úton. A termelési bizottság foglalkozott ugyan tsz-ekben folyó munkaversennyel, de nem hoztak határozatot azért, hogyan teszik elevenebbé a versenyt, s miképpen kell azt helyesen magyarázni. Fontos, hogy minden tsz-ben a dicsőségtáblára kerüljön a munkában élenjárók neve s így is érezzék az elismerést, megbecsülést. Több hozzászóló ismertette, hogy milyen módon érték el a jó eredményeket — átadták a hasznos tapasztalatukat. Nem kétséges, hogy az elkövetkezendő időkben méginkább közkinccsé válnak a munka helyes módszerei. Napjaink fontos teendője a növényápolás. Helyes, hogy a termelési bizottság egyik főkérdésként foglalkozott ezzel, bár a munkaszervezés etéren való helyes formái kevésbbé kerültek felszínre. A szegedi tsz-ek mezőgazdasági termelési bizottságai fokozottabban együttműködve a tanáccsal — az eddigiek is azt mutatják — jó segítséget ad a mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez. Szeretném a párizsi színpadon is látni a szovjet művészeket Louis Senier, a Comédie Francaise tagjának nyilatkozata A' „Szovjetszkaja Kultúra" tudósítója ellátogatott a Moszkvában vendégszereplő „Comédie Francaise" színház tagjaihoz. A többi között elbeszélgetett az együttes egyik neves művészével, Louis Senier-vel, aki Renard: „Csutak úrfi" című drámájában lép fel... Semdert éppen az öltözőben találtuk készülődés közben, de azért szíves barátsággal válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, hogy sajnos nem volt elég ideje mindent megtekinteni Moszkvában. Különösen axt sajnálja, hogy nem járt még a moszkvai drámai színházakban. — Az orosz klasszikus drámaírókat elég jól ismerjük — mondta L. Senier, — hiszen Párizsban már régóta játsszák Csehov, Gogol, Turgcnyev, Tolsztoj és Dosztojevszkij műveit, de a mai drámai alkotásokat egyáltalán nem ismerjük. hírek ——UJ ÉVFOLYAMOT indit 1954. szeptember 1-én a „Marjtos Flóra" Állami Szüléisznőképző Iskola Szegeden, a Sztálin-krt. 96. szám alatt, a Nőiklinika III. emeletén. A képzés két évig tart. A hallgatók díjtalanul teljes ellátást, oktatást, majd az oklevél elnyerése után azonnali állást kapnak. Minden hallgató kap havonta 116 forint tanulmányi segélyt. A bentlakás kötelező. Jelentkezhet minden nő, aki 19. életéyét betöltötte és elvégezte a nyolc általános Iskola osztályát, A kérvényt már is be lehet küldeni az iskola címére, augusztus 15-ig. A SZOVJETJOGI TANFOLYAM keretében Molnár János megyei bírósági tanácselnök „A szovjet öröklési jog kérdései" címen ma délután 6 órakor előadást tart az Ügyvédi Kamarában, (Somogyiutca 3.). A rendezőség az érdoklődöket szívesen látja. VASÁRNAPI SZAMUNKBAN közöltük, hogy a megye üzemei széleskörű versenyt kezdeményeztek a fémgyüjtési hónap sikeréért. Szegeden sokan csatlakoztak ehhez a versenyhez. A Szegedi Vegyes ipari Javító Vállalat dolgozói je lentették, liogy résztvesznek a vasgyűjtési versenyben és erejükhöz mérten a legnagyobb mennyiségű nemesfémet adják öntödéink számára. Louis Senier nagy szakállt, bajuszt ragasztott, föltette parókáját. Alig lehetett ráismerni. Csak a haugja maradt a régi, lágyan zengő, nyugodt. — Szerepelt-e már valamelyik orosz szerző darabjában? — De még mennyire — pffldául Tolsztoj „Feltámadásá".ban. Ezt a darabot körülbelül 30 évvel ezelőtt tűzték műsorra először az „Odeon"-ban. Az akkori idők legnevesebb dramaturgja, André Bataille dolgozta át a regényt színpadra. — S tud róla, hogy ezt a darabot a moszkvai Művész Színházban játsszák? — Tudok. De... sajnos még nem sikerült látnom. Csak egyik kollégámtól hallottam róla, aki azt mondja, igen tetszett neki.., Ez persze nem pótolhatja a személyes élményt. — Valóban kár. — Őszintén tisztelem a szovjet színművészeket. A legutóbbi időkben egész sor szovjet filmet láttam otthon, Franciaországban. Azonkívül láttam a párizsi Operában Ivar: Petrovot, a „Borisz Godunov" címszerepében. Kiváló színésznek és énekesnek tartom;:; Egyébként beszélgetem szovjet színészekkel és rendezőkkel s úgy láttam, hogy előadásaink nagyon tetszettek. Természetesen kritikai megjegyzéseket is tettek. — Azt kérdezi — folytatta L. Senier — tartottam-e attól, hogy nem értik majd meg a francianyelvű előadásokat. Nem. Egy pillanatra sem jutott eszembe. Mindnyájan jól tudjuk, hogy az Önök országában milyen sok főiskola van, s ott franciául is tanítanak; tudjuk, — s erről most ismételten meggyőződtünk — hogy a szovjet emberekben nagy a% érdeklődés Franciaország iránt. Tudjuk végül azt is, hogy igen sokan ismerik a francia klasszikusok alkotásait. De, az igazat megvallva, mégsem számítottunk arra, hogy ilyen óriási sikerünk lesz, s hogy ilyen igazi barátsággal fogadnak bennünket. — Milyen jelentőséget tulajdonít a színház moszkvai vendégszereplésének? — érdeklődtünk tovább. — Ugy gondolom, hogy ezzel a vendégszerepléssel új távlatokat nyitunk Franciaország és a Szovjetunió közötti közeledés előtt, (amit én magam már régen szerettem volna), általában minden téren, de különösen kulturális vonatkozásban. A mi vendégszereplésünk kétségtelenül fontos állomás ezen az úton. Végül még megkérdeztük L. Seniert, van-e valami kivánsága azzal kapcsolatban, hogy a „Comédie Francaise" moszkvai vendégszereplése végetér. — A legfőbb kívánságom — felelte —, hogy valamelyik párizsi színház színpadán láthassam szovjet kollégáinkat, s még az, hogy gazdag műsorral jöjjenek el hozzánk, hogy megtekintésével pótolni tudjuk, amit e téren mulasztottunk. A. Braginszkij Ma este ül össze az »Irodalmi Törvényszék» A szegedi írócsoport, a városi tanács népművelési osztálya és a "Délmagyarország" szerkesztősége az irodalmi vitának eddig Szegeden nem ismert formáját teremti meg, az "-Irodalmi törvényszékel-". Az "Irodalmi törvényszék« ma, kedden este 7 órai kezdettel ül össze a Közalkalmazottak Szakszervezete kultúrotthonában. A Tiszatáj 1954. évi első számának versei és elbeszélései kerülnek az "Irodalmi törvényszék" elé. A vitaesten felszólal Halász Előd egyetemi tanár, Madáesy László főiskolai docens, Pósa Péter egyetemi adjunktus, Dér Endre, az Írócsoport titkára, Somfay László, a Tiszatáj szerkesztője. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. Hasznosítják a parlagon hagyott földeket Fontos, hogy minden darab föld időben és jól meg legyen munkálva. Szegeden még akad olyan bérbevett állami tartalékföld, vagy csereingatlan, melyen nem kezdték meg a munkát. Ha a mulasztásokat sürgősen nem szüntetik meg, akkor a tanács hasznosítja a területeket, Ezúton is felhívjuk azok figyelmét, akiket érint, hogy a bérbevett állami tartalékföldeken, vagy csereterületeken késedelem nélkül lássanak hozzá a föld megmunkálásához. A tanács mezőgazdasági osztálya szerdán — április 28-án — megkezdi a határszemlét.