Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

OÉLMÜGYBRORSZILG OílMUGYBRORSZflG CSÜTÖRTÖK, 1954. ÁPRILIS 21. / A III- pártkongresszus előtt Szeged kommunistái a módosított szerveseti szabályzat tervezetéről I káderei kiválasztásáról és a tagdíj fizetéséről A módosított Szervezeti Szabály­zat tervezetének megjelenése óta a pártsajtó számos hozzászólást, ja­vaslatot közölt már. A tervezet megfelelő tanulmányozása után az alábbi pontokhoz én is javaslatot terjesztek elő a sajtó útján. A tervezet II. fejezet 3,'j. pontja a káderek kiválasztásának kérdésé­\el, a párttagokra e téren háruló felelősséggel foglalkozik. A pártta­gok közül nem mindenki, sőt a tag­ság többsége nem foglalkozik gya­korlatilag a káderek kiválasztásá­val. A vezetők, akik foglalkoznak, fokozott felelősséggel tartoznak munkájukért. Az a véleményem, hogy a rokoni és a baráti kapcso­latok káros kihatása a káder ki vá­lasztásnál ne érvényesülhessen, — harcba kell szólítani kivétel nélkül minden párttagot. Éppen ezért a fenti pont megfogalmazását a kö­vetkezőképpen javaslom: „Minden párttagnak kötelessége, hogy a párt tisztaságát szem előtt tartva, érvényre juttassa a párt helyes káderpolitikáját, mely sze­rint megengedhetetlen a káderek rokoni és baráti alapon történő ki­választása. Az a párttag, aki beosz­tásából eredő jogkörénél fogva a káderek kiválasztását a pán káder­politikájával ellentétesen végzi, avagy valamely párttag ilyen eset­ről tudomást szerezve, azt szándé­kosan elhallgatja, nem méltó arra, hogy a pártnak tagja legyen." Másik javaslatom a tervezethez a IV. fejezet 9. pontjához van, melynek megszövegezésében ugyan­csak módosítást javasolok. E pont jelenlegi szövegezéséből úgy tűnik ki, hogy a Szervezeti Szabályzat loi-vezete a tagsági díj fizetésének elmulasztását kisebb súlyú vétség­nek tartja más kötelességek elmu­lasztásánál. Adott esetben a párt­tagnál nem a pártból való kizá­rást, hanem párttagságának meg­szűnését mondja ki. Ha valamely párttag, aki önként vállalt kötele­zettségei közül bármelyiket meg­sértve súlyosabb esetben a pártból való kizárást kapja büntetésül, ak­kor kevésbbé érdemel enyhébb büntetést az, aki a tagsági díj fi­zetésével járó kötelezettségének, a párt anyagi támogatásának nem tesz eleget. Ezért javaslom a terve­zetben az erről szóló megfogalma­zás módosítását és a módosít,ott szöveget átteni a II. fejezet . 3. pontjába egyik alpontként. Az ál­talam javasolt szövegezés a követ­kező: "A párttag kötelessége, hogy a párthoz való ragaszkodásának egyik megnyilvánulásaként állan­dóan és pontosan fizesse tagsági díját. Az a párttag, aki ennek az önként vállalt kötelezettségnek há­rom egymás után következő hő­napban nem tesz eleget, a pártfe­gyelemmel össze nem egyeztethető cselekedetet követ el. Az ilyen párttagot fegyelmi vizsgálat alá kell vonni és amennyiben a párt­tag többszöri felszólítás ellenére sem fizeti ki tagdíjhátralékát, a fe­gyelmi bizottság köteles kizárási javaslattal a taggyűlés elé terjesz­teni. A tagsági díj fizetésének meg­ismétlődő elhanyagolása össze­egyeztethetetlen a párttagsággal® Ez az általam javasolt két módosító javaslat a párttagok kötelességét bővítené és jobban kiemelné Köte­lességeik végrehajtásának fontos­ságát. Majzik István MÁV Igazgatóság, III. alap­szerveztének tagja A visszaminősítésről Pártunk módosított szervezeti sza­bályzatának tervezete XIV. fejezet 47. pontja szerint egyes • párttago­kat, akik elhanyagolják a párt iránti kötelességüket, egyéves idő­tartamra tagjelöltté lehet vissza­minősíteni. Ez a pont egy másik bekezdésben kimondja azt is, hogy az ilyképpen visszaminősített tag­jelölt egy év eltelte után — ha mindenben megfelel a követelmé­nyeknek — ismét felvehető a párt tagjai közé. Tagsági könyvébe előző párttagságának keltét kell beírni. Tehát tulajdonképpen a párttag ezáltal elég enyhe pártbün­tetóst kapott csak. Komoly bünte­tést akkor kapott volna, ha a régi párttagságát nem ismernénk el és az új felvétel időpontjától számí­tana párttagságának kelte. Sok elvtársnál joggal vetődik fel a kérdés, hogy nem lenne-e helyes — ha már a tervezet a régi párt­tagság idejének elismeréséről szól —, hogy ezt a pontot alkalmaznánk azoknál az elvtársaknál is, akik a felülvizsgálás alkalmával lettek tagjelöltté visszaminősítve. Sokan vannak olyanok, akik már 1945—­46-ban beléptek a pártba és 48— 49-ben felülvizsgálás alkalmával nem egyszer kis jelentőségű okok miatt visszaminősítették őket. Eze­ket az elvtársakat zömmel vették fel ismét 1950—51-bem párttagnak és párttagságuk keltének ezt az időt ismerték el. Ezt a két dolgot mérlegelve, úgy látom igazságosnak, hogy azok az elvtársak, akik a felülvizsgálás al­kalmával lettek visszaminősítve és jó munkájukkal bebizonyították a párthoz való hűségüket, a párt iránti szeretetüket, kapják vissza régi párttagságuk keltét. Tegye lehetővé a szervezeti szabályzac módosított tervezete, hogy ezek az elvtársak kérhessék régi párttag­ságuk elismerését és ezt bizonyos feltételekhez szabva, akik arra ér­demesek, vissza is kaphassák. Ezért javaslom, hogy a tervezet XIV. fejezet 47-es pontjába új be­kezdésként, vagy a tervezet meg­felelő részébe külön pontként ve­gyünk fel ilyen kitételt. így nem lenne előnyben egyik visszaminősí­tett tagjelölt sem a másikkal szem­ben. Beck Sándor Belváros I. pártszervezet Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Április 20-án Moszkvaban megnyílt a Szovjet­unió negyedízben megválasztott Legfelső Tanácsának első üléssza­ka. A kormánypáholyban hosszas taps közepette foglalt helyet G. M. Malenkov, V; M. Molotov, K. J. Yorosilov. N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, M. Z. Szaburov, M. G. Pervuhin, M. A. Szuszlov, N; N. Satalin. A szövetségi tanács ülését Alek­szandr Kizjurin, a Legfelső Tanács egyik legidősebb tagja, a mezőgaz­dasági tudományok doktora, ismert szovjet növénynemesítő nyitotta meg. A Legfelső Tanács március 14-én megtartott választásai — mondotta Kizjurin — újból világosan megmutatták a Kommunista Párt, a kormány és a szovjet nép nagy egységét. Több mint 120 millió ember, azaz a Szovjetuniónak majd­nem egész jelnőtt lakossága egységesen szavazott a kommu­nisták és a pártonkívüliek népi tömbjének jelöltjeire. A szovjet nép mondotta befeje­zésül Kizjurin — bízik erejében és bátran néz a jövő elé. A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa odaadóan szolgálja majd szocialista álla­mát, szilárdítja nagy hazája erejét, szentül őrzi és fejleszti a szovjet ország kommunizmust építő népei­nek barátságát. Kizjurin küldött bejelenti, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövet­ségi tanácsának első ülésszaka meg­nyílt. A szövetségi tanács tagjai a szövetségi tanács elnökévé Alek­szandr Volkovot választják meg, el nökhelyettesekké pedig Nyikifor Megnyílt Genfben a kelet-nyugati kereskedelmi konferencia Április 20 árt az ENSZ európai gazdasági bizottsága rendezésében Kelot-Nyugnti kereskedelmi kon­ferencia nyilt meg Genfben. Az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának fontos feladata az eu­rópai országok közötti kereskedői, mi kapcsolatok kibővítése, a kelet­nyugati kereskedelem elősegítése. Az európai gazdasági bizottság oz év márciusában lezajlott IX. köz­gyűlésén a Szovjetunió nagy hord­erejű javaslatot tett az európai or­szágok közötti kereskedelmi kap­csolatok kibővítésére. Javasolta, hogy a külkereske­delmi nehézségek kiküszöbölése céljából kössenek hosszúlejá­ratú és sokoldalúi kereskedelmi és fizetési egyezményeket, hívjanak össze értekezleteket ke­reskedelmi szakértők részvételé­vel, szervezzék meg üzletemberek találkozóit, adjanak ki kiilkereske delmi sajtótájékoztatót és rendez­zenek nemzetközi árumintavásáro­kat. A konferencián résztvesznek a Szovjetunió, a népi demokra­tikus országol.-, valamint az európai tőkés országok delegá­ciói ós a tárgyalások remélhetőleg hasz­nosan fogják előmozdítani nem­csak az európai országok gazdasá­gi együttműködésének fejlődését, de a nemzetközi feszültség további enyhítésének ügyét is. A genfi kelet-nyugati kereskedel­mi konferencián' a Magyar Nép­köztársaság küldöttsége is részt­veiRZ Salusinszky István bel. és külkereskedelmi minisztériumi fő­osztályvezető vezetésével. Kalecsnokot. Alckszandr Lebegye­vet, Vaszilij Mszavnnadzet és 2a­ure Omarovát. Ezután a napirendet fogadták el. A napirenden szerepel a többi között a Szovjetunió 1954 évi álla­mi költségvetése. Az elfogadott szabályok értel­mében a Szovjetunió 1954 évi költségvetéséről szóló előadói beszédet a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács együttes ülésén hallgatják meg. Az előadói beszéd vitáját a szö­vetségi tanács és a nemzetiségi ta­nács külön-külön tartja meg. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megválasztására és a Szovjetunió kormányának meg­alakítására a két ház együttes ülé­sén kerül majd sor. Külpolitikai krónika Irán természeH kincseinek fosztogatói Az amerikai és angol monopóliumok az utóbbi időben fo­kozott tevékenységet fejtenek ki Iránban. Az iráni sajtó közlemé­nyeiből kitűnik: az angol-amerikai imperialisták nem akarják engedni, hogy az iráni nép természeti erőforrásait felhasználja az ország gazdaságának fejlesztésérc. Maguk szeretnék megka­parintani Irán természeti kincseit. Az Egyesült Államok és Anglia vezető körei köztudomá­súan durva nyomást gyakorolnak az iráni kormányra, hogy mielőbb megoldódjék az olajkérdés, olyan feltételekkel, amelyek előnyösek az olajmonopóliumoknak, de fokozzák Irán függését a nyugati imperialista hatalmakkal szemben. Az amerikai és angol monopoliumok még ezzel sem elég­szenek meg. Az „Aszijae dzsavan" című iráni lap nemrégen kö­zölte, hogy angol mérnökök Eszak-Iránban, Szemnan és Samsz­Abad körzetében megkezdték vas., ólommangán- és krómlelö­helyek feltárását. A „Szegaresz iszlám" című lap megjegyezte, hogy több angol cég koncessziót kapott az említett körzetben el­terülő réz, stb. lelőhelyek kitermelésére. Az Egyesült Államok sem marad tétlen. A „Ferman" cí­mű iráni lap közli, hogy a bányaigazgatóság, az iráni pénzügy­minisztérium és külügyminisztérium képviselőiből álló rendkívüli bizottság a damgani és szomnani vas- és rézérc, a kermani kő­szén, s a Kesm- és Hermcz-szigeteken elterülő bányák kiakná­zására vonatkozó amerikai „javaslatokat" tanulmányozza. A külföldi monopoliumok étvágya napról-napra nő. A „Tehrane Moszavvar" című iráni folyóirat szerint, minek­utána angol és francia lapok közölték, hogy egy angol cég réz­és vasérckitermelési koncessziót kapott Eszak-Iránban, más kül­földi társaságok is koncessziókat kértek az iráni kormánytól. Kül­földi szakértők nyilatkozatai szerint, — írja a folyóirat, — Irán­ban eddig kiaknázatlan nagy kőolaj-, kőszén-, ólom-, kén-, mag­nézium-, vas-, réz-, nikkel., uránium- és thorium-lclöhelyek van­nak. A „Tehrane Moszavvar" közli, hogy néhány angol cég, az iráni kormánynak az ásványi lelőhelyek kiaknázására vonat­kozóan hozott multévi törvényével élve, iráni cégek segítségével fokozta a hasznos ásványok kitermelését. Elsősorban a szemnani, damgani és samszabadi réz. és vaslelőhelyek kiaknázása folyik nagy ütemben, A folyóirat felhívja a kormányt és az iráni népet: legyének éberek és ne engedjék, hogy a külföldi monopoliumok megkaparintsák Irdn ásványi kincseit. Dulles ma, Edén csütörtökön utazik Párizsba a nyugati hatalmak Genf előtti „külön megbeszélésére" (MTI) Ismeretes, hogy a genfi tanácskozás előtt a nyugati hatal­mak külügyminiszterei különta­nácskozást folytatnak a francia fő­városban. Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere hétfőn Eisenhower elnökkel ta­nácskozott és kedden indul Európába, hogy résztvegyen a genfi értekezleten, illetve az ezt megelőző külön tanácskozá­son. Eden angol külügyminiszter csü­törtökön utazik Párizsba, hogy résztvegyen az atlanti tanács pén­teki ülésén és végső megbeszélést folytasson Dulles amerikai és Bidault francia külügyminiszter­rel arról, hogy — mint az ®AFP" jelenti — ®a Nyugat milyen magatartás tanúsítson a genfi értekezlet napirendjén szereplő kérdé­sekben". Előzetesen Eden — közli a lon­doni rádió — tanácskozik majd a nemzetközösségi országok — külö­nösen India, Pakisztán és Ceylon — vezető személyiségeivel és meg­hallgatja véleményüket ®az ázsiai védelem megszervezésére vonatok­zó, valamint az értekezlet napi­rendjén szereplő egyéb tervekről". Az ®AFP" jelentése szerint Les­ter Pearson, Kanada külügymi­nisztere Londonba repült. A kül­ügyminiszter innen Párizsba uta­zik, ahol résztvesz az atlanti ta­nács ülésén. Szerdán ülést tart az Országos Béketanács Az Országos Béketanács április 21-én, szerdán délután fél hat óra­kor ülést tart az Országházban. A Béke Világtanács Irodájának leg­utóbbi bécsi ülésén kiadott okmá­nyok alapján megvitatják a nem­zetközi politika legfontosabb kér­déseit. Az Országos Béketanács ülésén Parragi György országgyűlési kép­viselő, Kossuth-díjas újságíró, az Országos Béketanács elnökségén"': tagja mond beszámolót. Öt év távlatából Az első Béke-Világkongresszus magyar küldöttei a békemozgalom öt évéről A Második Békekölcsön negyedik sorsolásán egy milliárd 123.3 millióra emelkedik a kölcsönjegyiők visszafizetett összege Az 1950 szeptembere óta meg­1 ártott eddigi 17 sorsoláson álla­munk összesen egymilliárd 59.2 millió forintot fizetett vissza a köl­csönjegyzőiknek nyeremény és tör­lesztés formájában. A Második Békekölcsön kecske­méti sorsolásán újabb 64 1 millió ftlrint kerül kisorsolásra, 47.7 mil­lió nyereménnyel és 16.4 millió törlesztéssel. Ezzel egymilliárd és 123.3 millióra emelkedik az állam­kölcsönökre visszafizetett nyere­mények és törlesztések összege. A libanoni kormány visszautasította az amerikai .segítséget" Beirut (TASZSZ). A „Teiegraf" kai gazdasági „segítséget", című lap jelenti, hogy — mint is­meretessé vált — a libanoni kor­mány visszautasította az elfekvő áruk formájában felkínált ameri­mivel azon a véleményen van, hógy az ilyen „segítség" megkárosítja Liba­non nemzetgazdaságát; öt évvel ezelőtt indult el világ­hódító útjára az emberiség legna­gyobb nemzetközi mozgalma, a szervezett békemozgalom, öt esz­tendő távlatából visszapillantva az első békevilágkongresszus magyar küldöttei így látják az azóta meg­tett diadalmas, sikerekben, ered­ményekben oly gazdag utat. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke — Szobám falán berámázva az első békevilágkongresszus plakátja: a plakáton dátum: Párizs, 1949. áp­rilis 20., 21., 22., 23. — öt éve ült össze az első béke­világkongresszus. Egyszerre két vá­rosban: Párizsban és Prágában. És ha a béke világmozgalom eredmé­nyeire gondolunk, akkor rögtön így alakul az előbbi kérdés: még csak öt éve? Igen, mindössze öt éve, hogy megkezdődött a béke védel­mére indított szervezett világmoz­galom, amely ez alatt az öt eszten­dő alatt nőtt a világtörténelem leg­nagyobb mozgalmává. Soha az em­beriség történelmében eszme annyi embert még nem mozgatott meg, nem hozott össze egyetlen táborba, egyetlen harcos szervezetbe. — A béke hívei első világkon­gresszusán 72 nemzet 2005 delegá­tusa gyűlt össze Párizsban. A Szov­jetunió és a népi demokráciák kül­dötteinek égy részétől a francia kormány megtagadta a beutazási engedélyt, ők, körülbelül négyszá­zan. Prágában ültek össze és így egyszerre két helyen: Prágában és Párizsban párhuzamosan ülésezett az első békevilágkongresszus. Kül­döttei 600 millió embert képvisel­tek. Ezeknek a nevében mondotta Joliot Curie: „Mi nem esedezünk a békéért, hanem erélyesen érvényt szerzünk békeakaratunknak; nem vagyunk pacifisták, határozott em­berek vagyunk, akik minden esz­közzel harcolunk a béke megvédé­séért." — A békemozgalom Magyaror­szágon is minden becsületes ember összefogását jelenti és a magyar békeharcosok állásfoglalásában ösz­szeforr a Szovjetunió iránti hála és szeretet. ,a béke ügye melletti el­szánt kiállás, helytállás teljes erő­vel a termelés frontján, amely bé­kénknek éppúgy biztosítéka, mint hazánk védelmének erősítése. Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja — Most öt esztendeje annak, hogy az első békevilágkongresszus Párizsban és Prágában egyszerre adott hangot a népnek hatalmas békeakaratának. Az azóta el­telt öt esztendő a háborús szándékok kudarcainak, viszont a béke ügyének és a béke hívei mozgalmának egyre reménytelje­sebb ideje lett. A békemozgalom a világtörténelem legszélesebb és leg­szebb emberi mozgalmává fejlődött és túlzás nélkül mondhatjuk: törté­nelemformáló erő. Életem nagy ajándékának tekintem, hogy a Bé­ke-Vilégtanács három magyar tagja egyikeként a békemozgalom fontos .eseményeinek részese lehetek; — A genfi tanácskozások elé ab­ban a reménységben nézünk, hogy vereséget szenvednek azok az ak­ciók, amelyek szeretnék meghiúsí­tani a tárgyalásokat, mert erős a reménységünk, hogy a népek béke­vágya eljut a genfi tanácskozó ter­mekbe. Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő A prágai békekonferenciának már születése is harci tény volt: a béke ellenségei csapást akartak mérni a békemozgalomra és termé­szetesen vereséget szenvedtek. „A béke ellenségei — mint a magyar küldöttség egyik tagja írta — meg akartak akadályozni egy kongresz­szust és kaptak helyette kettőt", így volt, de hozzá kell tennem: ez a két kongresszus ugyanakkor mégis egy volt. A legjelentősebb párizsi felszólalásokat lemezre vet­ték és repülőgépen hozták Prágá­ba, hogy néhány óra különbséggel ott is elhangozzanak. A prágai be­szédek ugyanígy jutottak el Pá­rizsba. Az írók, a művészek, számára ta­lán a legnagyobb e mozgalom je­lentősége. Ennek a nagyhatalom­nak fegyvertára a világ minden ré­szén élő békevágyó emberek leg­kedvesebb, legdédelgetettebb gon­dolataiból, érzelmeiből ls áll. A magyar írók sokat, nagyon so­kat köszönhetnek a békemozgalom harci tapasztalatainak. Mindannyi­unk vágya, hogy a tapasztalatokat szívünk minden erejével, tollúnk minden vonásával gyarapíthassuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom