Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-18 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA x. évf. 92. szam VASARNAP, 1954. Április is. Ara őo fillér MAI SZAMUNKBÓL: A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége törvény­erejű rendelettel *A Szocia­lista Munka Hőse" címmel tüntette ki N. Sz. Hruscsovot A magyarországi vasutasok nagy sztrájkja Mezőgazdaságunk fejlesztésé­nek néhány elvi kérdéséről "•Irodalmi törvényszék" vitatja meg a "TISZATAJ" új számát Kína helyét az ENSZ-ben a kínai nép törvényes képviselő­jének kell elfoglalnia A Kiskundorozsmai Pamut­szövődében egyformán fontos a gyorsaság, az anyag- és idő­takarékosság Párfunk bölcsessége a kollektív vezetésben összpontosul (N. I.) A csongrádmegyei pártértekezlet megállapította, hogy a pártvezetésben és a gazdaságpolitikában elkövetet hibák egyik főforrása Csongrád megyében a kollektív vezetés hiányában, a személyi vezetésben volt. Megyénk pártszerveiben és pártszerve­zeteiben egy emberé volt a döntő szó, ami kizárta a sokoldalú, minden tekintetben helyes vezetést. Ez a tény is oka annak — amint a megyei pártértekezlet ugyancsak megállapította —, hogy 1953 júniusa után sem hajtottuk végre következetesen a párt po­litikáját és hogy még mindig nem elég szilárd pártszervezeteink és pártszerveink kapcsolata a tömegekkel. Pedig pártunk böl­csessége, legyőzhetetlensége és ereje abban is áll, hogy a dolgozó nép érdekében hozott határozatokat alaposan, minden oldalról megvitatják a nép hangulatát, véleményét jól ismerő kommunista vezetők. A határozati javaslatban ezért szögezte le nyomatékosan a megyei pártértekezlet, hogy mindenütt meg kell valósítani a kol­lektív pártvezetést. "Nem, egyénileg dönteni r.em lehet — mondotta Sztálin elv­társ. — Az egyénileg hozott határozatok mindig, vagy majdnem mindig egyoldalú határozatok... Mi három forradalom tapaszta­latából tudjuk, hogy 100 egyénileg hozott határozatból, amelye­ket nem ellenőrzött, nem módosított a kollektíva, körülbelül 90 határozat egyoldalú*. Meg kell ezt szívlelniök az újjáválasztott pártvezetőségeknek, ha nem akarnak tévedni lépten-nyomon és eredményesen akarnak harcolni a béke és jólét programmjának megvalósításáért. Helyes kezdeményezés volt a Csongrádi Bútor­gyár pártszervezete • vezetőségétől, hogy a vezetőségválasztó tag­gyűlés után az első ülésen alaposan megvitatta a legégetőbb po­litikai feladatokat és a vezetőség minden tagját konkrét munká­val bízta meg. Elhatározták például: a legjobb munkásokkal rendszeresen foglalkoznak, nevelik őket, hogy tagjelöltjei, később pedig tagjai lehessenek a pártnak. Nincs még hír arról, hogyan hajtották végre a vezetőségi ülés döntését, de ha a kollektív ve­zetés párosult az egyéni felelősséggel, minden bizonnyal értek már el eredményeket. A pártvezetés és általában a pártmunka el sem képzelhető személyes felelősség nélkül. Lenin elvtárs többször hangsúlyozta: a határozatokat hozzák kollektíván, de úgy, hogy valóraváltá­sukért egyes személyeket tesznek felelőssé. Ha ezt szem elöl té­vesztik vagy nem tartják be valamelyik pártszervezetben, súlyos kár származik belőle. Bizonytalanná válik a vezetés, a kollektí­ván hozott határozatokat nem hajtják végre, a pártszervezet és a tömegek kapcsolata nem erősödik, hanem gyengül. A határozat­hozatal csak a munka kezdete, a vezetés nagyobb és nehezebb ré­sze tulajdonképpen a határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. A pártmunkásnak tudnia kell, hogy a határozatok végrehajtása során miért felel, mit várnak tőle, mit kérnek tőle számon. Ez önállóságra, munkájának helyes megszervezésére serkenti. Rendkívül fontos, hogy a határozatokban a végrehajtás részleteit is kidolgozzák. Ezáltal világosabbá, kézzelfoghatóbbá válik a végrehajtás, bátrabban és jobb kedvvel dolgoznak a ve­zetőség tagjai és a pártmunkások. A taggyűlés előtt a választott alapszervezeti vezetőség tagjai együttesen felelősek, noha ez egy­általán nem zárja ki, hogy időnként a párttaggyűlésen valamelyik vezetőségi tagot, vagy éppen a párttitkárt külön is felelősségre vonja a tagság. Ezért van elengedhetetlenül szükség arra, hogy a határozatok ne egy ember, ne a párttitkár elgondolása alapján szülessenek meg, hanem véleményükkel, javaslataikkal ténylege­sen hozzájáruljon annak elkészítéséhez a vezetőség minden tagja. Nem elég csak megjelenni a vezetőségi üléseken s helybenhagyó­lag rábólintani a párttitkár előterjesztésére — ez még nem kol­lektív vezetés! — hanem vitába kell szálini vele, bátran nyilvá­nítani kell az ellenkező véleményeket is, mert csak így lehet ala­pos az elfogadott határozat. Nem szabad előfordulnia olyan eset­nek, mint ami a szatymazi pártvezetőségben előfordult, hogy a szervezőtitkár sokóig nem tudta, milyen munkát kell neki elvé­geznie. Nyilván azért, mert a vezetőségi ülésen nem vett részt a vitában, amikor a tag- és tagjelöltfelvételi munka feladatait tár­gyalták. Tévednek tehát azok az elvtársak, akik úgy gondolják, hogy a vezetőségi ülések rendszeres megtartása, az azokon való pontos megjelenés már egyet jelent a kollektív vezetéssel. A párttitkár nem »gazdája« a pártszervezetnek, az adott községnek vagy termelőszövetkezetnek, ahogy sok helyen mondo­gatták eddig, azonban a párttitkárnak nagyobb a felelőssége, mint a vezetőség többi tagjának. Nem lehet vezetni anélkül, hogy az olyan sokágú munkát, mint a pártmunka, valaki össze ne han­golja. A pártlitkórnak állandóan szemmel kell tartania, hogy he­lyes irányban halad-e a pártépítési munka, a vezetőségi ülések kö­zött neki kell ellenőriznie a határozatok végrehajtását. Felelős a párttitkár azért is, hogy a vezetőségi ülések jól elő legyenek ké­szítve és levezetése közben vigyázni kell arra, hogy azok tartal­masak, hasznosak legyenek. Elő kell segítenie a bírálatot, a bátor véleménynyilvánítást, ami nélkül nincs kollektív pártvezetés. Ahhoz tehát, hogy Csongrád megyében is maradéktalanul végrehajtsuk a párt új politikáját; ahhoz, hogy eredményesen tudjunk harcolni a dolgozó emberek jqlétéért; ahhoz, hogy minél kevesebb ballépésünk legyen a mezőgazdaság fellendítéséért foly­tatott munkában, elengedhetetlenül fontos a kollektív pártvezeiés elvének a gyakorlatba való átültetése. A kollektív vezetésben rej­lik pártunk bölcsessége; a kollektív vezetéssel bátrabban tudunk előrehaladni dolgozó népünk élén. A Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Bizottságának közleménye a kongresszusi verseny eddigi eredményeiről A Csongrádmegyei Pártbizottság, továbbá a Szakszervezetek Megyei Tanácsa értékelte az MDP III. kon­gresszusának tiszteletére indított „kongresszusi verseny" eddigi ered­ményeit. Megyénk valamennyi kis­és nagyüzeme között nemes ver­seny bontakozott ki a kongresszusi versenyzászló elnyeréséért. A ver­senymozgalom lendülete, dolgozóink vállalásainak teljesítése azt mutat­ja, hogy az üzemi munkások jó munkával készülnek május 24-re, a kongresszus megnyitó napjára. Az elmúlt hónap folyamán lemaradt üzemek az élenjárókat követik a termelésben. A verseny állása jelenleg a kö­vetkező: HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI MAJOLIKAGYÁR Első negyedévi tervét 139.3 szá­zalékra teljesítette. Ezen belül a március havi tervét 168.4 százalék­ra, az április első dekódjának tel­jesítménye pedig 120 százalék. Az üzem a márciusi terv teljesí­tése mellett 50 százalékos bérmeg­takarítást ért el. SZEGEDI TEXTILMÜVEK Az év első három hónapjának eredménye 105.8 százalék. Március havi tervét 111.4 százalékra telje­sítette. A minőségi munka javulá­sát mutatja az is, hogy a:J elsőren­dű áruk minősége 99.8 százalékos volt. A verseny nyilvánossága, tu­datosítása példás. SZEGEDI ECSETGYÁR A vállalat első negyedéves ter­vét 117.2 százalékra teljesítette. Ezen belül a március havi terv eredménye 115.1 százalék. Az üzem 98.5 százalék tervszerűség mellett 5.8 százalékos béralapmegtakarítást ért el és a minőség megjavítása te­rén is eredményes munkát végzett. MAKÓI GÉPGYÁR A Gépgyár kollektívája az első negyedévi tervét 114.7 százalékra, március havi tervét 125.3 százalék­ra teljesítette. Az üzem az energia­takarékosság révén februárban és márciusban összesen 35.300 kilo­watt energiát takarított meg. A januári 0.54 százalékos selejtet március hónapban 0.13 százalékra csökkentette: JÓ EREDMÉNYT ELÉRŐ ÜZEMEK A Szegedi Kenderfonó első ne­gyedéves tervét 101.9 százalékra, a márciusi tervét 106.5 százalékra tel­jesítette. A Hódmezővásárhelyi Fémipari és Gépjavító Vállalat negyedéves tervét 112.1 százalékra, harmadik havi előirányzatát 124.5 százalékra teljesítette: A Szegedi Magyar Kender- és Lenszövő Vállalat első negyedéves tervét 101.5, harmadik havi tervét 102.3 százalékra teljesítette. A Szegedi Gőzfűrész negyedéves tervét 100.7 százalékra, harmadik havi tervét 114.9 százalékra teljesí­tette. A Szegvári Kendergyár negyed­éves tervét 108 százalékra, április hó első dekádjának tervét 129 szá­zalékra teljesítette: LEMARADT ÜZEMEK A Déma Cipőgyár negyedéves tti­vét csupán 87.2 százalékra, a Sze­gedi Cipőgyár szintén 87.2 száza­lékra, a Szegrdi Ruhagyár 76.3 százalékra, a Szegedi Gyufagyár 74.3 százalékra teljesítette. A Dél­magyarországi Rostkikészítő Üze­mek globálisan 76 százalékra telje­sítették előirányzatukat. Súlyosan "lemaradtak a kongres­szusi versenyben a csongrádmegyei téglagyárak. A Szegedi Konzervgyár és a Szentesi Baromfifeldolgozó Válla­lat kivételével az éielmezési üze­mek szintén nem teljesítették első negyedéves tervüket. * A kongresszusi versenyben lezár­tuk az 1954-cs év első negyedévét. Most a negyedév lezárása után számadást kell készítenünk mun­kánk eredményeiről, hiányosságai­ról. Megyénk üzemeinek többsége bár márciusban pótolt az első két hónap adósságaból, azonban még­sem teljesítette negyedéves ter­vét. A második negyedév első nap­jainak tapasztalatai azt mutatják, hogy üzemeink egyrésze már az el­ső negyedéve* terv teljesítése köz­ben előkészítette az új negyedév sikerét. Gondoljanak arra üzemi dolpezóink, amikor május 1 méltó megünneplésére készülnek, hogy niajus 24-ig minden adósságot le­törlesszenek. Ezt várja tőlük az or­szág s ezzel teszik önmaguknak és az egész dolgo/ó népnek a legna­gyobb szolgálatot. Továbbra i? előre a Központi Vezetőség és a Csongrádmegyei Pártbizottság zászlajáért. Csongrádmegyei Pártbizottság Tudósítás a Szegedi Gőzfür ész és a Szegedi Erőmű termelési értekezletéről A termelési értekezlet min­dig nagy esemény egy üzem éle­tében. Itt tárgyalják meg a mű­helyek dolgozói a munkában fel­merülő problémáikat. A termelési értekezletek akkor válnak igazán a termelés elősegítőivé, ha a dolgozók bátran bírálják a ve­zetőket a munka irányításában elkövetett hibákért, s ugyanak­kor felvetik saját munkájukban megmutatkozó hiányosságokat és javaslatokat tesznek a munka jobb megszervezésére. Az a fel­adat minden üzemben, hogy az üzem munkásai, a műszakiak a termelési értekezleten felmerülő sok hasznos ötletet alaposan meggondolt határozattal megva­lósítsák — segítsék a munka job­bá tételét, a közvetlen feladatot: a kongresszusi verseny sikerét. Több hasznos javaslat a munka megjavítására A Szegedi Erőműben a legutóbbi termelési ér­tekezlet előtt az üzemi bizottság felhívta a bizal­miak figyelmét: tudatosítsák az üzem dolgozóival a termelési értekezlet pontos idejét és bátran ves­sék fel a versenyben mutatkozó eredményeket, hi­bákat és minél többen tegyenek javaslatot a munka megjavítására. A termelési értekezleten Kiss Ferenc salaktéri dolgozó azt javasolta, hogy javítsák meg az üzem­ben lévő iparvágányokat, mert ezáltal a kongresz­szusi versenyben még nagyobb eredményeket tud­nak elérni. Ugyanis többször előfordul, hogy a vá­gányokról a csillék kiesnek, amely öt, vagy tíz perces munkából való kiesést jelent a versenyző­nek. A termelési értekezleten minden javaslatot naplóba rögzítettek, hogy majd az elkövetkezendő termelési értekezleteken megvizsgálhassák és szá­mon kérhessék a dolgozók: hogyan teljesítették kéréseiket, javaslataikat. Apróbb észrevételek is bekerültek a termelési értekezleten a naplóba. Krista Ferenc megbírálta Baleh Andrást, akit több­ször látott az üzemben a motor mellett beszélni. A mostani termelési értekezlet is azt bizonyítja, hogy a dolgozók érdeklődése egyre jobban növek­szik a termelés, a munkaverseny iránt. Azonban ez az érdeklődés még koránt sem kielégítő. Vannak munkarésrlegek, amelyeknek dolgozói nem vesznek részt termelési értekezleteken, — mint a vagon­kirakók, a szénhordók. Az ide beosztott szakszer­vezeti bizalmiaknak sokkal gondosabb munkát kell végezniök. Hiba az is, hogy nem hangzott el bírá­lat az adminisztratív dolgozók munkájáról. Pedig előfordulnak havonkint bérreklamációk és az anyagosztály munkájára is többször panaszkodnak a dolgozók. Éppen ezért az elkövetkezendő terme­lési értekezleteken az Erőmű minden dolgozója aktívan kapcsolódjon be a vitába, segítse elő az üzem jobb munkáját. : Misán György cA kdnqrtiizuiiq. megszüntetik a teraizeríí termeiéiben meqmutatkazd elmar adáiukat A Szegedi Gőzfürész dolgozói szerdán délután termelési értekezletet tartottak, amelyen a vállalat vezetősége beszámolt az első negyedév eredményei­ről és feltária azokat a hiányosságokat is, amelyek miatt a vállalat az első negyedévi tervét csak globá­lisan tudta teljesíteni. A termelési értekezleten Lakó Ferenc elvtárs, a műszaki osztály vezetője elmondotta, hogy az el­ső negyedévben a Szegedi Gözfürész több mint 200 köbméter kemény fűrészáruval maradt adósa nép­gazdaságunknak. Ennek a lemaradásnak oka — mondotta I.akó elvtárs — egyrészt az erdőgazdasá­gok felelőtlen gyors munkája, mert olyan mennyi­ségben zúdítottak Szegedre gömbfát, hogy azt képtelen volt az üzem fogadni. A másik hiba az volt, hogy az érkezett gömbfából a zsúfoltság miatt nem azt vágták fel, amelyre a tervszerű termelés­hez szükség lett volna, hanem azt hordták be a telepre a vasútról, ami legjobban útban volt. így történt meg azután, hogy az első negyedévi terv­teljesítés fafajtákra lebontva meg sem közelítette a százszázalékot. Egy másik komoly hiányosságot is felvetettek a termelési értekezleten: a megtermelt fűrészáru egy része nincs megfelelően tárolva, nincs máglyákba rakva. Ez az áru minőségére káros befolyással van. Súlyos hibaként említették meg azt is. hogy ápri­lis hónap első dekádjában sem teljesítette részle­teiben az üzem tervét. A dolgozók javaslatai alapján az üzem vezető­sége az érkező rönkök tárolását úgy kívánja meg­oldani, — ezt vállalták a termelési értekezleten — hogy a szegedi személy- és teherpályaudvari térségen egy röngtartt létesít. A termelési értekezleten felszólaló 18 dolgozó hozzászólása azt bizonyítja, hogy megvan a Szege­gi Gőzfűrész munkásaiban az a harcos akarat, mely a hibák megszüntetéséhez szükséges. Barát János i

Next

/
Oldalképek
Tartalom