Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-17 / 91. szám

TILAÜ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I í MAI SZAMUNKBÓL: 5' AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata Nyikita Szergcjevies Hruscsov elvtársnak Üzemanyag tároláshoz szükséges felszerelésekkel segítette ki a sándorfalvi gépállomást a patronáló szegedi Lcmczárugyár Fegyelmezettebb munkával törlesszék lc adósságukat a Vasöntöde dolgozói Hetvenötezer forint értékű | árut készítenek terven felül a : kongresszusig a Szegedi Kézi- i szerszámárugyár dolgozói j A szakszervezetek segítsége a | mezőgazdaságnak X. ÉVF. 91. SZAM SZOMBAT, 1954. ÁPRILIS 17. ARA 50 FILLÉR Washingtoni törekvések Délkelet-Ázsiában (P. I.) Egyre gyakrabban hangzanak el az Egyesült Államokban — különösen Dulles külügyminiszter részéről — olyan kijelentések, mint például: "Indokína stratégiai jelentősége felbecsülhetetlen a.Nyugat yédelmében.«, vagy: "az indokínai helyzet, rendkivül feszült és veszélyes*. Mindez csupán azért, hogy a világ közvéleményét meggyőzzék az amerikai "erő politikájának* egyedül üdvözítő voltáról. Legutóbb már kínai beavatkozásról, pontosabban: Dien Bien Phu-nál harcoló' kínai katonákról és egy Li Csién-vU nevű, a Dien Bien fhu-i csatát irányító kínai tábornokról beszélt Dulles, figyelmen kívül hagyva a francia vezérkar és a kuomintang-katonai körök erre vonatkozó cáfolatát. Dulles most lázas sietséggel igyekszik egy úgynevezett "szövetséget* létrehozni Franciaország, Anglia, Űj-Zeland, Ausztrália, Sziám és a Fülöp-szigetek bevonásával az indokínai háború kiszélesítésére. Hamarjában személyesen utazott át Európába, hogy egy Kína elleni közös nyilatkozat kibocsátására kényszerítse az angol és francia kormányt. Tette mindezt azért, hogy eleve sikertelenségre kárhoztassa a genfi értekezletet, hogy ezzel befejezett tények elé állítsa a koreai és az indokínai kérdést tárgyalások útján rendezni kívánó békeszerető erőket. » Az Egyesült Államok kormánykörei eljárásuk során a legképtelenebb indokokkal leplezik tényleges céljaikat. A Kínai Népköztársaságot vádolják "agresszióé szándékkal* és "beavatkozással*, ugyanakkor pedig az amerikaiak azok, akik — saját • bevallásuk szerint — az indokínai háború költségeinek négyötöd részét fedezik, szállító- és bombázórepülőgépeket, továbbá pilótákat küldenek Indokínába. Az Egyesült Államok szenátusának, különböző bizottságai nyilt és zárt üléseken tárgyalják az indokínai háborúba való mielőbbi beavatkozás lehetőségét. Eisenhower elnök április 7-én adott sajtónyilatkozatában,' amikor "megindokolta* az indokínai beavatkozásra irányuló politika "szükségességét*, emlékeztetett Délkelet-Ázsia nyersanyagforrásaira, a "veszélyeztetett* ónra, gumira és wolframra. Ezzel lényegében meg is mondotta az amerikaiak jelenlegi és további indokínai céljait. Indokína azonban nemcsak gazdasági lehetőségeket biztosító terület az USA számára, hanem ugródeszka is Kína felé. A legutóbbi évek eseményei és a Kínai Népköztársaság • ellen egyre féktelenebbé váló uszítás nem hagy kétséget azt illetően, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának főcélja a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekmények előkészítése. Az amerikaiak e cél érdekében kezdték meg a koreai háborút, hogy koreai területen keresztül törjenek be Kínába, ezért bombázták a Kínai Népköztársaság városait és falvait, ezért foglalták el még 1950-ben Tafvan szigetét, ezért folytatnak gazdasági blokádot a Kínai Népköztársaság ellen. .Tapán katonai potenciáljának növelése is ezért történik. Az Egyesült Államok indokínai beavatkozásának is az a legfőbb célja, hogy katonai hídfőállást létesítsen a Kínai Népköztársaság határán, kínai terület elleni közvetlen támadás végrehajtása végett. Ez a magyarázata a Dulles által közzétett "közös akciónak* is. Az amerikaiak a Kínai Népköztársaság elleni hadművelet kiprovokálásával arra törekszenek, hogy a kínai felszabadító hadseregtől elszenvedett súlyos vereség és a koreai sikertelen intervenció következtében elvesztett katonai presztízsüket és pollkai tekintélyüket helyreállítsák. Az amerikaiak még a gondolatától is rettegnek annak, hogy megszűnhetnek a hadműveletek Indokínában, hogy béke lehet Ázsiában. Ezzel magyarázható, hogy az Egyesült Államok közvetlenül a genfi értekezlet előtt a végsőkig fokozza az indokínai háború kiszélesítésére tett erőfeszítéseit és a Kínai Népköztársaság elleni rágalmazó hadjáratát. Mint mindig, az Egyesült Államok kormánykörei most is elszámították magukat. Figyelmen kívül hagyták, hogy a Kínai Népköztársaság ellen folytatott gazdasági blokád nem lehet eredményes, miután a Kínai Népköztársaság és a demokratikus tábor többi országai között egyre szélesedő gazdasági együttműködés áll fenn és tovább bővülnek a népi Kína nemzetközi gazdasági kapcsolatai is. A francia kormány kétszínű magatartása is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy washingtoni kormánykörök tovább szőjjék Délkelet-Ázsiára vonatkozó merész álmaikat. Laniel francia miniszterelnök egyik legutóbbi beszédében — a francia nép széles rétegeinek nyomására — kénytelen volt kijelenteni, hogy "semmit sem mulaszt el az indokínai háború békés megoldása érdekében*. Párizsi politikai körökben Lanielnek ezt a kijelentését úgy magyarázzák, hogy ezzel "le akarta csillapítani a parlament amiatt tanúsított aggodalmát, hogy az Egyesült Államok "kemény magatartást készül tanúsítani a genfi értekezleten*. Április 9-i, a parlamentben elmondott beszédében viszont azt mondotta Laniel, hogy a francia kormány első célkitűzése az Egyesült Államoktól kapott anyagi segítség révén minden erővel folytatni a háborút Dien Bien Phu-nál és másutt. Valótlant állított Laniel akkor is, amikor Nehru indiai miniszterelnök február 22-i nyilatkozatával kapcsolatban arról beszélt, hogy a francia kormány már kijelentette: bizonyos feltételekkel hajlandó fegyverszünetet kötni Indokínában. Mint ismeretes, Laniel "feltételei* között ott szerepelt a Vietnami Demokratikus Köztársaság "kapitulációja*" is. Laniel tehát félreértést kizáróan bizonyította be ezalkalommal is, hogy kormánya nem kívánja a fegyverszünet megkötését. Laniel egyébként azt is kijelentette, hogy amennyiben a genfi értekezlet nem vezetne eredményre, hozzájárul az Egyesült Államoknak az indokínai háború "nemzetközivé tételére* irányuló tervéhez, ami más szavakkal annyit jelent, hogy LanieL hajlandó a háború kiterjesztésére. Laniel odáig ment Dulles »erőpólitikájának« védelmében, hogy az amerikai külügyminiszter után ő is azzal vádolta meg a Kínai Népköztársaságot, hogy beavatkozik az indokínai háborúba. Laniel beszéde és magatartása tehát egyaránt azt bizonyítja, hogy a francia kormány ugyanakkor, amikor színleg a békét hirdeti, a valóságban hűségesen követi az Egyesült Államokat az indokínai háború kiterjesztésében. Ez az eljárás a legkevésbbé sem áll összhangban a genfi értekezlet céljaival, mégkevésbbé a francia nép arra irányuló követeléseivel, hogy Indokínában tárgyalások révén helyreálljon a béke. Szeged és a szegedi járás földjein A bő termésért négyzetesen vetik a kukoricát a röszkei Lenin tsz-ben A mi szövetkezetünkben, a röszkei Leninben az idén is négyzetesen vetjük a kukoricát. Ennek előnye abban is megmutatkozik, hogy két irányban géppel végezhetjük a kapálást. Ezzel sok munkát lehet megtakarítani, s el lehet érni a tengeri négyszeri kapálását. A négyzetesen vetett kukoricónak több tápanyag jut. A mult évben 25 holdas négyzetesen vetett kukorica táblánkon 45 mázsa holdankénti átlagtermést értünk el. Az idén 69 holdon termelünk négyzetes kukoricát. A területet géppel műveljük, kapáljuk. Vetés előtt a talajt kultivátorozzuk, fogasoljuk, utána gépi erővel sorvonalazzuk. A gépi sorvonalazással is — melyet a gépállomás végez — sok munkanapot takarítunk meg. A kukorica vetést kézi puska-vetővel végezzük. Ennek szerintünk az az előnye a kapásveléssel szemben, hogy pontosabban lehet a négyzetbe vetni és a mélységet is könynyebben lehet szabályozni. Az- idén is nagy gondot fordítunk kukorica földünkre is és még több termést akarunk elérni, mint tavaly. Ezért az idén is majd géppel négyszer kapáljuk a kukoricánkat, és így is elősegítjük a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósítását. CSÁSZÁR SÁNDOR, a Lenin tsz növénytermesztési brigádvezetője Legelők fásítása Az idei tavaszon megyénkben mintegy 70 kilométer hosszú, 20 méter széles védőerdősáwal veszik körül és osztják el természetes szakaszokra a legelőket. Az erdősávok megkönnyítik a szakaszos legeltetést is. A legelök fásításához a Szegcdi Erdőgazdaság 460 ezer csemetét juttatott el a kijzségekbe. A fák ültetését több helyen társadalmi munkával is gyorsították. A szegedi járásban is több helyen létesítenek védőerdősávot a legelők körül. Kübekházán például 30—40 dolgozó paraszt, 16 holdnyi területen létesített védőerdősávot, a község legelője körül. Az erdősávval védett területen természetesen végzik a legclöjavítást is. hiszen ez fontos része az állattenyésztés fejlesztésének. -.vw^aa/wjv.v.naaaaaaa/aaaaaavw^aaa-vavw.vvwaa.w Egy baláslyai egyéni gazda Ifj. Király Sándor Balástya 729. szám alatti egyénileg dolgozó paraszt is magabiztosan, kedvvel végzi munkáját. Gyarapítja mezőgazdasági felszereléseit is, hogy minél tökéletesebben munkálja meg földjét. •Jó pár nappal ezelőtt kocsijával bejött Szegedre és a Valéria-téri vasárudéban vásárolt egy vetőgépot. Ezután Király Sándor kocsija után akasztotta a gépet, vitte haza Balástyára. Tudja ő is, hogy érdemes jól gazdálkodni, mert annak elsősorban maga látja hasznát. Képünkön balról a harmadik ifj. Király Sándor, dolgozó parasztokkal és a vetőgéppel, amelyet megvásárolt. A finom juhsajt készítője: Frank Jánosné Vígan legelteti a zöldülő mezőn a szegedi Felszabadulás tsz juhnyáját a két juhász: Szabó D. Ferenc és Mészáros György, Este és reggel ők fejik meg á birkákat, melyeknek ők is egyik gazdái. A juhtejből — amelynek tápértéke nagyobb és jobb, mint a tehéntej, — Frank Jánosné készíti az ízes sajtot és a juhtúrót. Szép tisztaság mindenütt a tejkonyhában. Naponta 13—14 kiló juhsajtot és mintegy három kiló juhtúrót készít a szorgalmas Frankné. Dehogy van vége a munkának akkor, amikor „feldolgozta" a tejet. Ezután: következik az edények kitisztogatása, mosogatása, a tejkonyha rendbetevésé. A jó öreg Nagy Józsi bácsi, a ' Felszabadulás tsz állattenyésztési brigádjának vezetője igy • beszél a finom juhsajt készítőjéről: — Szép rendet tart a tejkonyhában, jó sajtot készít... így igaz ez. Frank elvtársnő különben április 1-től készíti a juhsajtot és a túrót. A birkák fejésc ugyanis április 1-tő! kezdődik ós 120 napon át tart — augusztus l-ig. A juhsajt készitöjo a fejés megkezdése előtt is kiveti© részét a munkából. Ott volt a vetésnél is, s a lovat is vezette a gép előtt. Ha már nem kell Rajtot készíteni, ak-r kor is. .természetesen talál munkát a növénytermelésben, « szívesen dolgoz;k ott. Szaporodik most is a munkaegysége. Év végére ő is szeretné, hogy egységéinek száma elérje a kétszázát. Tesz is érto, hogy igy legyen. Rizsvetés előtt — a szegedi Dózsa tsz-ben Szerényen, de azért jogos büszkeséggel beszélnek arról a szegedi Dózsa termelőszövetkezet tagjai, hogy gondosan és jól végzik a soronkövetkező tavaszi munkákat. S hogy szavaik igazak, annak, bizonyítására megmutat* ják földjüket. A korán elvetett és zöld sávként virító borsó- és mákvetésük első kapálását már elvégezték. Neki kezdenek. a cukorrépa kapálásának is. Bármerre járunk, s a szövetkezet széles határban elterülő földjén beszélgetünk a tagokkal, nagyon bizakodó szavakat hallani tőlük. Zina Miklós elvtárs, az elnök is mosolyog, mint a többiek. Azt mondja: jó munkánkkal elérjük a dús termést és a jó jövedelmet. Sok szó esik mostanában munka közben, . de főleg munka után a központi tanyaházban, az új rizstelepről. Nem kis dolog ez, hiszen a tág szegedi határban még soha sem termesztettek rizst, — ennek úttörői a Dózsa tagjai. Központi tanyájuktól nem messze, öt holdnyi földön már a végefelé közeledik a rizstelep építési munkája. Csütörtökön délután, amikor a rohanó szél vadul kavarta a port, igaz egy rövid időre megállt a munka a rizstelep építésnél. De aztán újra nekifogtak. Elkészültek a sáncok, a külső lecsapoló árkok és a terület két „sícatulyára" van osztva. összedugják a fejüket a szövetkezeti tagok és arról folyik a szó közöttük, hogy mikor kezdjenek hozzá a rizstelep talajának mcgmunKalásához, s aztán a vetéshez. A következő héten jól felszántják, elmunkálják a rizstelep földjét, s aztán: hajrá — vetni! Egy tömzsi, őszes hajú ember frissen jár-kel a földön, beszél a brigádvezetővel, munkacsapatvezetőkkel, a tagokkal. Egyenes szárú kis pipájából eregeti a füstöt és okos tanácsokat ad. A neve: Balogh Jenő. Egyetemet végzett agronómus. A dorozsmai gépállomáson van, de igen sokat a tsz-ben tartózkodik, mert a Dózsa agronómusa is. Meg kell hagyni: sokoldalú ember, és ért a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez egyaránt. Hosszú, hosszú évek tapasztalata áll mögötte — régi szakember. Ez nem hiba, cseppet sem az, hiszen a becsületes munka, a néphez való hűség, a fő. Belogh Jenő a rizstermeléshez is ért. Éveken át volt rizstermelő gazdaságban. Nagyon jó segítséget tud. adni, hogy a rizstermelésben Szegeden úttörő Dózsa szövetkezet jó eredményt érjen el etéren. Megint csak a ts^-elnök állapítja meg: „Éppen kapóra jött ide Balogh elvtárs. Meg kell hagyni, derekasan igyekszik segíteni és bizony hasznát veszszük mi itt az agronómusnak." Később Balogh . Jenő — az agronómus — magyarázza, hogy miképpen kell a rizst termeszteni. Néhány nap csupán, s elvetik a rizst. Aztán elárasztják vízzel. Utána 24 órával leeresztik a vizet és amikor a növény három-négy levélben lesz, állandóan vízzel árasztják el. Bizonyos, hogy az agronómus, s a szövetkezetiek már elképzelték magukban: hogy szökken kalászba a rizs. S ez nem üres álmodozás, hanem valóság lesz. Kukkantsunk be a rizsvetés előtt a tehenészetbe. Széli György, a tehenész — persze a szövetkezet minden tagja — örül annak, hogy a kongresszusra készülve, mintegy két literrel emelkedett már tehenenként és naponként a fejési átlag. A tehenész derék munkájával együtt jelentős szerepe van a tejhozam emelésnél Balogh Jenőnek, az agronómusnak is. Megállapította, a tápanyagszabvány;t4 s kidolgozta minden téren a helyes takarmányozást. Eredménye: több tej. Mérges lesz Balogh Jenő, amikor a szövetkezetben lévő állami bikáról esik a szó. A bikának nirics orrkarikája és igy igen veszélyes a vele való bánás. Többször szóltak már a tanács mezőgaz. da,sági osztályára, hogy küldjék ki a felcsert, hogy megkarikázza a bikát. De semmi ne'm történt. Ez mérgesíti joggal az agronómust és másokat is. Napok múlva megkez• dik a kukorica vetését is. A tsz-ben két ezermester: Gémes Pál és Gémes József, a négyzetes vetéshez sorvonalazót készített. Mert a kukoricát négyzetesen vetik. Ezzel elérik, hogy több lesz a termés és a gépek segítségével gyorsabban. könnyebben munkálhatják — keresztbe, hosszába. Az agronómus, a tsz elnöke és a tsz-tagok kémlelik az eget. Kellene már a jó idő, a jó ' meleg eső — igen kellene. Aztán az udvarról bemennek a központi tanya nagytermébe, ahol munka végeztével a tsz tagjai gyülekeznek. A rizstelepről és a többi munkákról folyik a szó .. * J^MOKV^ SÁNpSJtn