Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

OELMUGYÜRORSZAG 3 SZERDA. 1954. ÁPRILIS 14. A pártszervezet a kultúra terjesztéséért 'A Német Demokratikus Köztársaság fennállása óta jelentős eredményekot ért el a kultúra fejlesztésében. A német dolgozók még sohasem olvustak annyit, még sohasem jártak annyit színházba, hang. versenyre, mint ma. A dolgozók kulturális vívmányai rendkívül nagy benyomást tesznek a Német Demokratikus Köztársaságba érkező nyugatnémet látogatókra is. Nyugat-Németországban nincs arra lehetőség, hogy a dolgozók a munkanap letelte után színházba menjenek, vagy üzemi kultúrházban, klubhelyiségben, tölthessék az estét. — Ilyen nálunk nincs, nálunk csak a gazdagok járhatnak színházba — jelentették ki keserűen a közelmúltban a NDK-ban járt recklingshauseni bányászküldöttség tagjai. Ezt hangoztatja újra meg újra minden nyugatnémet látogató. A NDK-ban elért eredmények azonban még csak az első lépések azon az úton, amelynek célja, hogy a kultúra az egész nép közkincsévé váljék. Hogyan lőhet ezt elérni? Erre a Szovjetunió, a szovjet dolgozók példája adja a legjobb választ, Helmut Uaupach. a Karl-Marxstadti Frltz Heckert-müvek párttitkára elmondja, hogyan segítették a szovjet emberek a utat felismerni. helyes Az agitációs munka az üzemben a múltban teljesen elvi síkon mozgott. nem vették figyelembe a dolgozók mindennapi problémáit. Egy Leningrádból érkezett szovjet munkás-küldöttség rögtön észrevette a hibákat. A leningrádi dolgozók rámutattak arra, hogy a pártvezetőség csak úgy oldhatja meg jól feladatait, ha szoros kapcsolatot létesít a dolgozókkal, ha ismeri azok problémáit, családi és gazdasági körülményeit. A pártfunkcionáriusok, szakmni vezKtők és dolgozók között közvetlen, baráti kapcsolatra van szükség. El kc'l érni, hogy a pártonkívüliek minden problémával bizalommal forduljanak a párthoz, hogy állandóan érezzék a párt szerető ' gondoskodását. A szovjet vendégek különös dolgokat kérdeztek, például: hányszor megy a párttitkár moziba? Milyen filmeket látott? Mikor volt utoljára színházban, vagy egyéb kulturális rendezvényen? Szokott-e sportolni? Sokat foglalkozik-e gyermekével és milyen segítséget nyújt neki a tanulásban? A párttitkár zavarba jött. A leningrádi vendégek azonban megmagyarázták, hogy a párttitkárnak cs a többi pártfunkcionáriusnak magánéletében a szabadidő jó felhasználásával is jó példát keil mutatnia a dolgozóknak. A Fritz Heckert-művekben azóta sok minden megváltozott. A pártvezetőség megfogadta a szovjet vendégek tanácsait és javított a hibákon. Részlegenként klubszobákat létesítettek, amelyek az agitációs munka központjaivá váltak. A dolgozók szívesen keresik fel, olvasnak, vagy rövid megbeszéléseket tartanak itt. A vörös sarokban elhelyezett táblákon értesülnek arról, milyen kulturális és sportrendezvények lesznek az üzemben, a városban és kerületben. Néha egy-egy idősebb munkás beszél arról, milyen kemény harcot vívott a munkásosztály a tőkés kizsákmányolók ellen. A vörös sarokban helyezték el a részlegek versenyalbumait is. És ez a helyes: termelés és kultúra egymás mellett, egymásra hatva, egymást fejlesztve. Az eredmény: a dolgozók egyre növekvő jóléte, egyre szebb, tartalmasabb, kulturáltabb élete. Megtartotta első ülését az MDP Csongrádmegyei Választmánya A Magyar Dolgozók Pártja csongrádmegyei értekezletén meg* választott megyei pártválasztmány április 12-én, hétfőn délelőtt tar* totta első ülését. Ezen az ülésen megválasztotta soraiból a megyei pártbizottságot. Első titkárnak; Németh Károly elvtársat, másodtitkárnak; Lövő Ferenc elvtársat, további tagoknak Ábrahám Antal, Bán Rozália. Ladányi Benedek, Nyári Mihály, Papp Sándor, Simon Sándor és Vörös Balogh István elvtársakat. Megválasztotta ezenkívül a pártválasztmány a héttagú megyei fegyelmi bizottságot. A választmány ezután megtárgyalta a soronlévő feladatokat a megyére vonatkozóan. A mmísztortanáes határozata a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának megszilárdításáról számlákról kifizetéseA minisztertanács nagyjelentőségű határozatot hozott a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodási rendszeréről. A határozat szabályozza a termelőszövetkezetek egész pénzgazdálkodását, kitér a termelőszövetkezeteknek és állami szerveknek a pénzgazdálkodás területén jelentkező kapcsolataira, foglalkozik a vállalatok és a termelőszövetkezetek közötti pénzügyi kérdések rendezésével. A határozat biztosítja a termelőszövetkezetek önálló gazdálkodását. A határozat célkitűzéseinek megvalósítása a termelőszövetkezetek megerősítését, a tagok jövedelmének fokozását eredményezi majd. A termelőszövetkezeti gazdálkodás irányítása szempontjából jelentős az a rendelkezés, hogy a termelőszövetkezetek bevételi és kiadási költségvetését — az eddigi naptári év helyett — a zárszámadási időszakkal egyezően, november elsejétől a következő év október 31-ig terjedő időszakra készítik el. Ilymódon a termelőszövetkezetek vezetőségének és tagságúnak módja lesz a költségvetés megvalósítását ellenőrizni és a tapasztalatokat a következő gazdasági év előkészítésénél hasznosítani. A termelőszövetkezetek önállóságának fokozottabb biztosítása és a gazdálkodásért való felelősség növelése érdekében kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban saját eszközeikkel, saját bevételeikből gazdálkodnak. Ebből teljesitik az állam iránti kötelezettségeiket, fedezik termelési és egyéb kiadásaikat és ebből biztosítják a tagok részesedését is. A saját bevételekből, a közgyűlés határozata alapján, az elvégzett munkájuk arányában a tagok részére rendszeres munkaegységelőleget lehet biztosítani. A határozat szabályozza a termelőszövetkezet hitelellátásának feltételeit. A szabályozásnak az a célja, hogy a saját lehetőségek teljes felhasználása után, az arra rászoruló termelőszövetkezeteket az állam rövidlejáratú termelési hitelekkel, középés hosszúlejáratú beruházási hitelekkel segítse. Hitelt indokolt esetben csak olyan termelőszövetkezet kaphat, amely bankszámlával rendelkezik és bevételeit a bankszámlán tartja. A bankfiók és a termelőszövetkezet közötti kapcsolatot a termelőszövetkezet és a bankfiók között írásos megállapodás szabályozza. Ezt a megállapodást a termelőszövetkezeti közgyűlésnek kell jóváhagynia. A bankszámlák felett kizárólag a termelőszövetkezet rendelkezik. A bankfiókok csak a termelőszövetkezet meghatározott formában tett írásos rendelkezése alapján teljeCimétcti színvonalunk emelését segíti elő az AMG4DATSMGÁLTATAS síthetnek ket. A termelőszövetkezeteknek viszont az a kötelességük, hogy fennálló kötelezettségeiket időben haladéktalanul kiegyenlítsék. Abban az esetben, ha valamelyik termelőszövetkezet kötelezettségeinek nem tenne eleget, kizárólag bírói úton lehet vele-szemben eljárni. A határozat azonban biztosítékot teremt arra, hogy lehetőleg minél kevesebb legyen a kötelezettségek teljesítése körüli vita. A határozat ugyanis intézkedik arról, hogy a termelőszövetkezetek nevében. a termelőszövetkezeteknek a közgyűlés által arra felhatalmazott vezetőin kívül senki megrendeléseket ne eszközülhessen. A rendelkezés megszegőivel szemben csalás címén eljárást kell indítani. Bizonyos, hogy a minisztertanácsnak ez a rendelkezése a termelőszövetkezetek és a részükre szállító vállalatok között a múltban gyakran előforduló vitáitat nagyrészt meg fogja szüntetni. A határozat számos könnyebbséget hoz a termelőszövetkezetek munkájában. így a posta közbeiktatásával egyszerűbbé teszi a bankszámlákról történő pénzfelvételt és a bankszámlára történő befizetéseket. Intézkedik a határozat arról is, hogy a termékeiket értékesítő termelőszövetkezetek közveteléseikhez gyorsan, bürokráciamentesen jussanak hozzá. Kimondja a határozat, hogy a termelőszövetkezetek követeléseit jogosulatlanul visszatartó vállalatokkal szemben a termelőszövetkezetnek büntctéspcnz felszámítására van joga, súlyosabb esetekben pedig a termelőszövetkezetek követeléseit visszatartókkal szemben bűnvádi eljárást kell indítani. Igen jelentős a határozatnak az a rendelkezése, amelynek alapján a bankfiókok a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásának lebonyolításában, bevételeik beszedésében messzemenő segítséget és támogatást nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. A tanácsok mezőgazdasági és pénzügyi osztályát a határozat hasonló segítségre kötelezi, a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodása, tervezése és elszámolása tekintetében. A határozat összes egyéb intézkedései is nagy segítséget jelentenek a termelőszövetkezetek számára, elősegítik a termelőszövetkezeti gazdálkodás megerősödését, a tagság es a termelőszövetkezet jövedelmének, vagyonának gyarapodását. A minisztertanács határozata az 1953—54 évi fűtési idény befejezéséről 1. Az 1953—54. évi fűtési idény 1954 április 15-én befejeződik. 2. Kórházak, rendelőintézetek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírálás alá tartozó intézmények, iskolák, egyetemek, napköziotthonok, valamint állami balettintézetek, az Állami Operaház és az Operaház Erkelszínháza helyiségeiben április 15-e után — a külső hőmérséklettől függetlenül — fűteni lehet akkor, ha a helyiségek belső hőmérséklete 18 C fok alatt van. 3. 1954 május 1 után — a külső hőmérséklettől függetlenül — a fűtést a második pontban felsorolt szerveknél is meg kell szüntetni. Luigi Longo az „európai véde'mi közösség" elleni harcró beszélt az Oíasz Kommunista Párt központi bizottságának ülésén Róma (MTI.) Az Olasz Kommunista Párt központi bizottsága vasárnaú? délután összeült. Az első napirendi ponttal kapcsolatos beszámolót Luigi Longo, a párt főtitkárhelyettese tartotta „A nemzetközi feszültség csökkentéséért, a szabadság és a szociális haladás politikájáért/' címmel. Luigi Longo kiadta a Jelszót, hogy Olaszországban egységes, halai, mas harcot kell folytatni az „európai védelmi közösség" ratifikálása ellen. „Pártszervezeteinknek — mondotta — fokoeniok kell és ki kell szélesíteniük az „európai védelmi közösség" ratifikálása elleni harcok Az „európai védelmi közösség" ratifikálásának a megakadályozása nemcsak azt jelenti, hogy harcolnunk kell a nemzetközi feszültség csökkentéséért és a békéért, hanem azt is, hagy hozzá kell járulnunk az olasz nép szabadságjogainak védelméhez és a társadalmi haladás biztosításához. Az olasz kormány az „európai védelmi közösség" ratifikálásával együtt ugyanis külön felhatalmazást kért abból a célból, hogy „az olasz törvényhozást az európai védelmi közösség követelményeihez alkalmazza". Ez nem jelentene mást, mint megadni a Scelba-kormánynak azt a jogot, hagy az amerikaiak parancsának megfelelően megváltoztassa törvényhozásunk alapvető pontjait. Beszámolójának második felében Luigi Longo Seelba-Saragat-koTmány belpolitikájával foglalkozott. „Ezt a politikát — mondotta — a kommunistaellenossóg, valamint az a kétségbeesett kísérlet jellemzi, hogy megakadályozza a dolgozók egyre erősödő összefogását, ami az olasz nép nagy többségének növekvő békeakaratában nyilatkozik meg. Mindem erőnket latba kell vetnünk — mondotta befejezésül az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese —, hogy a béke, a szabadság, és a haladás erői, amelyek élén Olaszországban mi menetelünk, egyre nagyobb és döntő sike, rekot érjenek el". Kilenc megye könyvtárosainak tapasztalatcseréje Április 15—16-án a Békésmegyet Doboz község kultúrotthonéban gyűlnek össze az ország kilenc — északi, illetve keleti — megyéjének népkönyvtárosai és az illető megyei könyvtárak módszertani osztályainak vezetői. A kétnapos tapasztalatcsere során megtárgyalják a könyvtárak belső munkájának kérdéseit, foglalkoznak az ország könyvtárosainak április 4-én indult felszabadulási versenyével. Tizenöt esztendeje halt meg, már életében elfelejtetten Réti Ödön, egykori szegedi író, a Nyugat munkatársa, Móra Ferenc, Juhász Gyula és József Attila barátja; Nevét hiába keressük a lexikonokban, irodalmi kézikönyvekben: a század első negyedének irodalmi közkatonája volt ő: emlékét csak a folyóiratok, lapok alig hozzáférhető hasábjainak szerény betűi őrzik; Pedig nem volt jelentéktelen a maga korában. Aradon volt ipariskolai tanár, az aradi és a nagyváradi lapokba írogatott tárcákat, novellákat, amikor a Nyugat Kazinczyja, a derék irodalom-szervező Osvét Ernő fölfigyelt tehetségére. Ettől kezdve — rövidebb megszakításokkal — több mint egy évtizedig szorgalmas írótársa volt a Nyugatnak, s írásművészete — erényeivel és hibáival együtt •— híven visszatükrözte a Nyugat írói körének szellemét. Itt közli először folytatásokban „Zorka" című regényét (1912), s itt jelennek meg sorjában novellái is: „Egygyel több", „Nátó" (1914), „Tessék megnézni", „A sátán vigyorog", „Klári", „A dinnyeföldön" (1917), „Remény" (1919), „Hajótöröttek", „Hópillék" (1920), „Köd", (1921) stb. A Nyugat adott helyet „Karén" címmel írott háromfölvonásos skandináv tárgyú és hangulatú drámája első fölvonásának (1917), s itt jelent meg „Viora" című, román környezetben játszódó egy(1871 -1939) Friss Űjság 1924. január 29-i számában jelent meg. A regényről, amelyet a mai fölvonásos színdarabja is (1917), melyet később, 1924ben, Móra „Csőszfogadásával" és Juhász Gyula „Szép csöndesen" című egyfölvo- lisnak, mint romantikusnak násosával együtt mutattak érez, kissé tán érdemén túl be a maikói színházban. En- is dicsérően ír a fiatal krinek a nevezetes bemutató- tikus, bár kétségtelen, hogy nak emlékét őrzi az a csoport- megjelenésekor sok újat, fifénykép, amelyen e három gyelemreméltót mondott ez nepet mutat, nütt szeretjük mi mindeaz embert, ha tiszta a keze, érző a szíolvasó inkább szentimentá- ve és emberségben mosolygó az arca. Réti ödön a béke és az irodaiam embere". szegedi írón kívül, néhány makói barát mellett már a fiatal József Attila is rajta van. az érdekes kis regény. Mi sem mutatja jobban, hogy az irodalom mennyire értékelte Réti Ödön írását, min* József Attila egyike volt az a tény, hogy a NyugatRéti Ödön tisztelőinek. A ban — szokatlan módon — háború után Aradról Sze- egymás után két ismertetés gedre került írót Juhász Gyula baráti körében ismerte meg a fiatal diákköltő, s hálából, hogy e neves, már életük delén álló férfiak barátjukká fogadták a is megjelent róla, s mind a kettő egybehangzóan kedvezőt mondott róla. Babitsné Török Sophiet e „bájos szerelmi történet" harmatossága" kapta 17 éves poéta-zsenit, szíve- Földi Mihály pedig azt írta sen ajánlotta nekik ver- a regény javára, hogy fölseit. Egyik legszebb ifjúkori fedezett a magyar irodalom versét, a kiszombori csősz- számára egy parlagon haködés idején fogant „Aratás gyott sajátos magyar miliőt: előtt" címűt ajánlotta, és a vidéki tanárság borús éle„Nagy jóságot önt belénk Réti Ödön — írja József Attila is — amikor a magyar tanár eljegyződik szerb tanítványával, példázva azt, hogy a szeretet az a tűz, mely a darabos kövekből kiolvaszt >a az aranyat". Még egy önálló kisregénye jelent meg Réti Ödönnek, de ez ma már könyvészeti ritkaságszámba megy: 220 példányban, a szerzőnek cikkünk címéül is szeüde replő aláírásával ellátva kemeg, rült ki a nyomdából Szegeden, 1924-ben a „Furcsa népség", mely előzetesen már 1918-ban „Erkölcstelen kis történet" címmel ugyancsak a Nyugat hasábjain vált ismertté. A tőkés viküldte el 1922. október tét. Rámutat arra is, amit szonyok közt megrendelésre 14-én a költő Réti ödön- József Attila szintén a renek. S pár évvel később, gény érdeméül tud be: 1923-ban, mikor „heppien- mennyire nemes érzést kelt desített" változatban az At- az olvasóban a regény, henaeum kiadásában Bu- amikor összekapcsolja a dapesten megjelent Réti két főszereplőt, Zorkát, a Ödön regénye, a „Zorka", ő szép szerb lányt és tanárát, is szeretettel ismertette az a magyar Erdőssi Jenőt, egyik makói újságban. É7. „Magyar házból — írja a könyvismertetés József Földi Mihály — szerb szoAttila eddig ismert első iro- bába vezet Réti Ödön; madalmi prózája; a Makói gyar ünnep után szerb ünképet gyártó fiatal művészek bohémkodó életét, egyikük idealizmusából fa-« kadó tragédiáját festi benne, őszinte melegséggel. A 20-as évek elején még írogat. A Nyugat 1921-es évfolyamában „Diákhalál" című egyfölvonásos drámája, 1923-ban Osvát Ernőről írott két karcolata, az 1924es évfolyam Móricz-számában Móricz „Karak szultán" című elbeszéléskötetéről szóló szubjektív vallomása jelenik meg. Aztán hosszú szünet: még 1928-ban ismerteti Lugosi Döme színháztörténetimunkáját, de nevével ezután — talán a további kutatás kideríti majd, miért — már nem találkozunk. Időközben el is költözött Szegedről Mátyásföldre, s csak amikor ott meghalt, akkor vette ismét észre az irodalmi világ. Az Irodalomtörténet az „elhunytak" rovatában épp hogy említi, s a bibliográfus Gulyás Pál is alig tud róla már valamit. A Nyugatban Elek Artúr emlékezett meg halálakor róla, s máig föladatnak maradó javaslatként írta: „Bizonyára megtelnék egy kötet a Nyugatban megjelent elbeszéléseivel", Réti Ödön nem tartozik irodalmunk első arcvonalába. Tehetséges, a csöndes, visszahúzódó, félénk természete és a nem neki való társadalmi viszonyok korlátai közé zárt becsületes tollforgatója volt korának. Hogy életművéből mi a maradandó, azt irodalomtörténeti kutatásunknak, elsősorban szegedi irodalomtörténészeink részletesebb vizsgálatának lesz hivatása megmutatni. Annyi bizonyos, hogy Réti ödön személye és írásművészete szerves része Szeged irodalomtörténetének, s nem hagyhatjuk említetlenül, l».a József Attiláról, vagy Juhász Gyuláról beszélünk. Péter László