Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-13 / 87. szám

KEDD, 1954. ÁPRILIS 13. 3 DELMI6YRR0RSZIG Errői írnak levelezőink a fák ünnepe az Űjszegedi Gyermeküdülőben Szeged város általános iskolái az űjszegedi iskola rendezésében kö­zösen tartották meg a fák ünne­pét szombaton délután, az Űjsze­gedi Gyermeküdülőben. Az ünne­pély egyik célja az volt, hogy meg­ismertesse a tanulókkal a faülte­tés módját, a másik pedig, hogy a fák védelmére és ápolására nevel­jük tanulóinkat. Az űjszegedi Iskola kultúrgár­dája rövid műsora után Kerkápo­lyi Géza, az Erdőgazdaság igazga­tója ismertette a tanulók előtt a fásítás jelentőségét, amely a kor­mányprogramm célkitűzéseit való­sítja meg. Az ünnepségen az isko­láktól jelenlevő 300 tanuló foga­dalmat tett, hogy nemcsak a faül­tetésben fognak részt venni, ha­nem az iskoláikhoz közel eső ut­cák és terek fáit is védeni, ápolni és gondozni fogják. Az ünnepséget faültetés követte, amelynek során a jelenlevő 16 szegedi iskola kikül­döttel az úttörő-üdülő körzetében 40 fát ünnepélyesen elültettek. A tanulók az itt tanultakat út­törőfoglalkozások keretében a sa­ját iskolájuk növendékeinek to­vább adják, beiszélnek majd társa­iknak a fásítás nemzetgazdasági je­lentőségéről és így a fásítás és a favédelem országos mozgalmának maguk is részeseivé válnak. Bóka Ferenc A Vöröskeresztes Nap eredményei az üzemekben Szeged Vöröskereszt Titkársága nemrég másodízben rendezte meg a Vöröskereszt Propaganda Napot. A mostani propaganda napot széles­körű agitációs munkával kezdte meg. Ebben a munkában nagy se­gítséget kaptak a Szeged Városi Pártbizottságtól. Az üzemek párt­szervezeteinek vezetősége közül kü­lön kl kell emelni a Textilművek, a Késárugyár, az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalat, Szegedi Kender és az Építőszerelő Vállalat párt­szervezetének vezetőségét. A keres­kedelmi vállalatok közül a MEZÖ­KER és a Kiskereskedelmi Válla­lat, valamint a Ruházati Bolt párt­szervezeteinek vezetősége is ma­gáévá tette a Vöröskereszt Propa­ganda Nap jelentőségét és a Vörös­kereszt alapszervezet vezetőit min­denben támogatta; A széleskörű agitációs napnak eredményei nagyban hozzásegítették a Vöröskereszt Titkárságot az ered­ményes munkához. A munka ered­Hz orvos! Ságvári-telep lakosságának egyre több örömben van része. A telep la­kossága boldog és megelégedett. Van boltjuk, TÜZÉP-telepük, de még körzeti orvosuk is Fülöp Pál személyében, akit lelkiismeretes munkájáért tisztelenek és szeret­ményeként 116 véradóval gazdago­dott a váradók nagy tábora Szege­den. 20 százalékkal növeltük az új belépők számát. Az üzemekben dol­gozó elvtársnők magukévá tették a rákszűrés fontosságát is, és több­mint százan vizsgáltatták meg ma­gukat. Propaganda Napunk egyik ered­ménye, hogy a tisztasági hónapnak is segítséget adott. Hiányossága azonban a propaganda napnak, hogy nem törődtek eleget a ter­melőszövetkezetek dolgozóival; Jó munkájáért külön dicséretet érdemel a Késárugyár propagan­distája, Nacsa elvtársnő, és a Kis­kereskedelmi Vállalat dolgozója, Miksl József elvtárs, a Szegedi Kenderben Csiszár Ilona elvtársnő és Tóth Ferencné, az Ujszegedi Konder-Lenszövő Vállalatnál VK titkáraink, valamint az Épületsze­relő Vállalatnál Tóth Illésné veze­tőségi tagunk ls; Kerényi László segítség nek a telep lakói. Nem kell most­már egy kis meghűlés miatt láza­san bemenni az orvoshoz a város­ba, helyben megvizsgálja a betege­ket a jóságos Fülöp doktor, s a dolgozók pár nap múlva gyógyul­tan dolgozhatnak. Drinócztd Szilveszter Sajtóértekezleten számoltak be tárgyalásaikról a hazánkban tartózkodó angol üzletemberek A közelmúltban angol üzletem­berek 22 tagú csoportja érkezett hazánkba, hogy kereskedelmi tár­gyalásokat folytasson a magyar külkereskedelmi vállalatok képvi­selőivel. Az angol vendégek sajtóértekez­leten számoltak be tárgyalásaikról és magyarországi tapasztalataikról. Mr. Rufus Quas, a -Newage En­gineers LTD® képviselője nyilatko­zatában elmondotta, hogy az angol üzletemberek 350 e«er fontsterling értékben kötöttek azonnali megállapodást textil­árukra, vegyicikkekre, orvossá­gokra és fémekre. Előrehaladtak azok a tárgyalások is, amelyeket mintegy 450 ezer font értékű műszaki áru — elektromos berendezések, Diesel-motorok, ká­belek, műszerek, nehéz vegyianya­gok, különleges acélok és egyéb fémek 1954. évi vásárlásával kap­csolatban folytattak. A tárgyalásokon kiviláglott •— hangoztatta mr. Rufus Quas —, hogy ha Magyarország és Anglia között létrejön az árucsereforgal­mi egyezmény, a kereskedelmi for­galom jelentősen emelkedhet. SZEGEDI JEGYZETEK Kispajtások versenyén Kipirult, nevető­arcú gyerekek tömegé­vel találkoztunk va­sárnap délelőtt a Szé­ichenyi-téren. Nem kis esemény hozta tűsbe, vidám izga­lomba őket. Verseny­re iparlMdtak a kis­pajtások, mégpedig rollerversenyre. As Országos Kultúrcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat rendezett ver­senyt számukra ked­ves, tavaszi megle­petésként, hogy pró­bára tegye ügyessé­güket. Ügyességben, ver­senyben nem is volt hiányt A rendezők alig győztek igazsá­i got tenni a kis ver­senyzők között, liogy ki mikor kerüljön sorba. Éppen úgy, mint a „nagy" ke­rékpár, vagy motoros versenyeken, mind­egyik versenyző kis­pajtás hatalmas szá­mot kapott a mellé­re és úgy állt nagy izgatottsággal a rajt­hoz Szép rendben elhelyezkedtek, aztán az adott jelre fürge lábbal lökték el ma­gukat, hogy mielőbb beérjenek a Takarék­tár-utcai célhoz. Két­oldalt biztató kiáltá­sok hangzottak. Alig lehetett nyugalomra inteni a pöttöm drukkereket. A ko­molyabb, nagyobb fiúk igyekeztek ren­det teremteni, s egy pirosnyakkendős út­törő a felnőitek ko­molyságával mondta: — A verseny alap­ja a fegyelem ... Hú­zódj már beljebbl De bezzeg nemcsak a kicsik, hanem a felnőttek is kíván­csian lesték a külö­nös verseny alakulá­sát. A mamák, pa­pák boldog örömmel néelék kisfiúkat, amint önfeledt derű­vel száguldott tova a gyorsan perdülő ke­rekű rollerjén. Nem egy apának juthatott eszébe: „Nekem gyer­mekkoromban jó volt ha rongylabdára ju­tott, s azt rúghattuk a poros külvároi ut­cán .. " Bizony más már a mi gyermekeink éle­te. Más az élete és más, boldogabb a jö­vője is. A mi orszá­gunk féltőn őrködik legfőbb kincsének, a gyermeknek boldog­sága, egészsége, de­rűs élete felett. 8 a szocializmust épitö Magyarország dolgo­zóinak gyermekei egyre jobban megis­merhetik a boldog életet, egyre jobban teljesülhetnek apró vágyaik. Nyugodtan készülhetnek az élet­re, a mi szép új éle­tünkre, amely test­ben, lélekben művelt emberek sokaságát várja. Ehhez segített hoz­zá ez a kedves rol­lerverseny is. Fej­lesztette a gyermekek ügyességét, de elő­segítette a tanulási kedvet is. Az áprilisi nap, szabadságunk hónap­jának tavaszi verő­fénye aranyozta be ezt a szép vasárnap délelőttöt. Jó volt látni a boldog fiata­lokat, jövőnk ifjú építőit. Hollerozzatok, játsz­szatok csak nyugod­tan giferekek! Erős kezekkel őrködi!: egy egész ország, őrködik a béke sokmilliós tá­bora derűs életetek, békés, boldog jövő­tök fölött! D. Molnár László Szegedi és szeged-környéki gyümölcstermelők tapasztalatcseréje, jutalmazása A Micsurin Agrártudományi Egyesület szegedi csoportja és a Csongrád-Békésmegyei MEZŰKER vasárnap délelőtt gyümölcstermesz­tési tapasztalatcserét rendezett Sze­geden, az MTESZ Horváth Mihály­utcai előadótermében. A megbeszé­lésen Szeged és a szegedi járás gyümölcstermelőinek képviselői vettek részt. Termelőszövetkezetek kertészei, egyéni termelők jöttek el. Ott voltak a szatymazi Szabad­ság tsz és az egyéni kertészete kép­viselői is. Szatymazon különösen híres az őszibarack termelés. Ba­lástyáról és a járás más községei­ből ís ott voltak a kertészek: fér­fiak es asszonyok. A megbeszélés elősegítette, hogy Szeged és a sze­gedi járás termelői az eddigieknél még inkább hozzájáruljanak a la­kosság gyümölccsel való jó ellátá­sához. Fontos a permetezés időbeni elvégzése Az értekezletet Nóvák Károly, a Megyei Tanács főagronómusa nyi­totta meg, majd Piros István, a Szegedi Mezőgazdasági Technikum tanára tartott előadást a gyümöl­csösökben Időszerű munkákról és a szegedvidéki gyümölcstermelés fokozásának kérdéseiről. Az előadó rámutatott, ha egyesek nem végez­ték el, még most sem késő a fák törzsének megtisztítása és a kertek talajának javítása. Behatóan fog­lalkozott a permetezés, a kártevők elleni védekezés módszereivel és a soros teendőkkel. A jó gyümölcs­termelés érdekében fontos elvé­gezni a permetezést rügyfakadás­kor, aztán sziromhulláskor és köz­ben is, amikor a kártevők elleni védekezés megköveteli. A fák ön­tözése is fontos, amikor az szüksé­ges és ezért az etéren lévő adott­ságokat is használják ki a kerté­szek. Befejezésként Piros István hangoztatta, hogy Szegeden és a szegedi járásban is megvan minden lehetőség a gyümölcstermelés kul­túrája emeléséhez. A lehetőségek kihasználása legközvetlenebb egyé­ni érdeke minden termelőnek, egy­ben pedig segíti a lakosság jobb ellátását. A hozzászólások Az előadáshoz sorra szóltak hoz­zá szövetkezeti és egyéni kertészek. A hozzászólásokból kicsendült: lel­kiismeretes gonddal munkálkod­nak a több és ízesébb gyümölcsár* Szegeden és vidékén. Elsőnek a szatymazi Rácz István szólalt fel. A többi között elmondotta, hogy a gyümölcstermeléssel kapcsolatos szakelőadások már népszerűek let­tek községükben. Kérte, hogy a Micsurin Agrártudományi Egyesü­let tagjai is tartsanak szakelőadá­sokat Szóvátette, hogy a szaty­mazi termelők is kedvvel dolgoz­nak. Bába György, a szatymazi Szabadság tsz tagja rámutatott ar­ra, helyes lenne, ha az ipar foko­zottabban gyártana alkatrészeket a permetező gépekhez. Vincháger Gyula űjszegedi termelő után Já­ger Kálmán űjszegedi gyümölcster­melő szólalt fel. Hosszú évtizedek tapasztalatát mondotta el. Rámuta­tott arra, hogy a kétszer oltott kaj­szibarack a gutaütéssel szemben ellenállóbb. Ismertette a kétszeri oltás eljárását. Klein Sándor, ba­lástyai termelő annak fontosságát hangoztatta: tájékoztatni kell a dolgozó parasztokat arról, milyen területen, milyen gyümlöcsfa-fajtá­kat lehet legeredményesebben tele­píteni. Bognár Imre, a Szegedi Mező­gazdasági Technikum igazgatója szaktanácsokat adott a kártevők elleni védekezéshez. Foki István, a Szeged Városi Tanács agronómusa elmondotta, hogy Szegeden két mo­toros gép is permetezte a fákat. Ez­után a szatymazi Ábrahám Mihály, majd Bódi János, a MEZÖKER megyei kirendeltsége részéről szó­lalt fel. Frank József Szatymazról, majd Berek Jenő Újszegedről szólt hozzá. Berek Jenő űjszegedi gyü­mölcstermelő a gyümölcsosztályo­zás fontosságáról beszélt. Kérte, hogy a MEZÖKER Alsótiszaparton is létesítsen a nagy idény alatt át­vevőhelyet. Sirián Gábor, az új-t szegedi Haladás tsz tagja a többi között elmondotta, hogy bővítik fa­iskolájukat. Majd rámutatott, már most meg kell tenni azért az in­tézkedéseket, hogy az átvételnél ne legyen hiányosság. Nóvák Ká­roly megyei főagronómus hozzá­szólásában elmondotta, hogy a Mi­csurin Agrártudományi Egyesület szívesen tesz eleget a szatymaziak kérésének. Rámutatott, hogy az agritox is van hatásában olyan jó védekezőszer, mint a qvassia. A julalmazotfak Piros István válaszolt a hozzá­szólásokra, majd a MEZÖKER ki­osztotta az élenjáró gyümölcster­melőknek a jutalmakat. Ez ls kife­jezésre juttatta, hogy államunk megbecsüli és értékeli a termelők munkáját Az újszeged! Haladás tsz porfúvó gépet, kilenc metszóol­lót, kilenc fakaparót, hat fakéreg­kefét, oltókéseket, kacorkéseket, fűrészeket és egy kézi vetőgépet kapott. A pusztamérges! Rákóczi tsz tíz gyümölcsszedőt, nyolc met­szőollót, ugyanennyi fakéregkapa­rót, aztán fakéregkeféket, oltóké­seket, kacorkéseket, fűrészeket ka­pott. A Szabadság tsz jó munkájá­ért egy permetezőgépet, továbbá metszóollókat, fakéregkaparókat­fakéregkeféket, kacorkéseket, fű­részeket kapott jutalmul. Jager Kálmán űjszegedi egyéni termelő permetezőgépet és más különböző kézi felszerelést kapott. A további jutalmazottak metsző­ollókat, fakéregkaparókat, keféket, oltókéseket, fűrészeket, kézi poro­zókat kaptak. Jutalomban része­sültek: Retkes András Szatymaz, Kovács István Szatymaz, Nagy Ist­ván Zsombó, Csúcs Mihály Újsze­ged, Tréflik István, Strell Albert, Klein Sándor balástyai termelők, Berek Jenő Szeged, Madách-utca 9., Bartók Szilveszter Szeged, Ti­sza Lajos-utca 15., Oláh János Sze­ged, Szőregi-űt 25., Hegyes István­né, Halász Mihály, Nyári András. Metzger Gyula és Lovászi Sándor űjszegedi gyümölcstermelők. Járási kultúrverseny Szegeden Megyénk járásainak székhelyein -1-'-1 ebben a hónapban rendezik meg a járási kultúrversenyeket. Ez a fórum a verseny fontos ál­lomása. A szegedi járás kultúrcso­portjai a versenyt szombaton dél­után és vasárnap tartottált meg a Közalkalmazottak Szakszervezeté­nek kultúrotthonában és a Szegedi Nemzeti Színházban. A verseny megmutatta, hogy a kultúrcsopor­tok eredményesen dolgoztak az el­múlt hónapokban; A színpadokon egymást követték a tánccsoportok, a zenekarok, a színjátszók szebbnél szebb műsorszámai. S ami a leg­fontosabb, új népi együttesek — bordányiak, deszkiek — mutatkoz­tak be a közönségnek. A kultúrcso­portok szereplőinek majd mindegyi­ke magával hozta és a színpadon bemutatta a fiatalos virtusságot, a jókedvet, a derűt. A közönség szí­vébe zárta a táncoló, a tréfálkozó fiatalokat. A legtöbb kultúresoport tánc­^ számmal szerepelt; közel 15 csoport mutatott be önálló táncot. Az egyes táncszámok jók voltak, elérték a kívánt célt és a legjobba­kat — kistelekieket, ásotthalmia­kat, szőregieket — sok tapssal ju­talmazta a közönség. Szereplésük­ből azonban néhány tapasztalatot kell levonni, amely hasznos lesz a többi tánccsoport számára is. Álta­lános volt az — egy-két esettől el­tekintve —, hogy nem volt meg az összhang a tánc-zene-ének, illetve a tánc-zene között. Ennek oka az volt, hogy sok csoportnak nem volt saját zenei ksérete és a zenészek csak a verseny alkalmával „ugrot­tak'* be. Ennek következménye volt, hogy el-elmáradtak egy-két ütem­mel, ami megzavarta a táncosokat és megbontotta a tánc összhangját. A legjobb megoldás az, hogy ha a faluban nem található egyetlen he­gedűs sem, akkor négy-öt tagú ze­nekart szervezzenek, amely kíséri a táncolókat. Helytelen az a gyakor­lat is, hogy egyes csoportok — pél­dául a kistelekiek — a magyar táncot harmonikával kísértették; — a magyar tánc kísérőzenéje a he­gedű, nem a hanmonika. Sok táncosnál, illetve egyes tánc­csoportok egészénél — algyőieknél, vajhátiaknál, dorozsmaiaknál — hiányzott a felszabadultság, a jó­kedv. Nem vették figyelembe, hogy minden nép táncának éppen az a jellegzetessége, hogy az érzelmek­nek egy magasabb fokát fejezi ki: a kikívánkozó jókedvet, a csillogó derűt, stb. Éppen ezért a táncosok olyan táncokat tanuljanak meg, amelyet szeretnek és szívvel-lélek­kel rrtutatják azt be; Szólnunk kell az orosz és a ro­mán táncokról is. Helyes kezdemé­nyezés volt az ásotthalmi földmű­vesszövetkezet, a Szőregi Tégla­gyár, a Vajháti Kendergyár kultúr­csoportja és a sándorfalvi népi együttes részéről, hogy orosz, illet­ve román táncoltat tanultak meg. Mindannyian igyekeztek visszaadni e táncok jellegzetes sajátosságait: az ügyességet, a ritmust, a román horánál a lendületes mozgást, de ez nem sikerült egészen. Sokat kell még próbálnlok, hogy más népek táncait jól adhassák elő a magyar színpadon. Meg kell még említeni azt, hogy különösen a szőregi lá­nyok orosz táncánál — a Katyusá­nál, amelynek dallamát a zenekar nem is tudta — nagyon rosszul ha­tott a hegedűkíséret — itt már har­monika kellett volna; IV épi együtteseink közül elsőnek a bordányiak mutatkoztak be. Az új együttesnél dicséretre méltó, hogy pár hónap alatt elég hosszú műsort tanult be. Nem a szereplő­kön múlott már az, hanem a darab megírásán, hogy az egyes jelenetek szétestek, kevés volt a cselekmény. Ha Hencz Gyula elvtárs, az együt­tes vezetője „A fonóban" című je­lenet írója az egészet átdolgozza, a jövő évi versenyen kiválóan szere­pel az együttes. A sándorfalvi há­ziipari szövetkezet népi együttese részéről helyes kezdeményezés volt a daljáték. Dalban mondták el, ho­gyan szabadultak fel, hogyan alakí­tottak az ellenséggel harcolva szö­vetkezetet a községben és hogyan élnek most. Játékuk nagyszerű volt. Nagyon tetszett a közönségnek a tánckar által előadott sándorfalvi páros tánc és a verbunk. Nagy si­kert aratott Kiss Mátyás, az együt­tes legidősebb tagja eredeti táncá­val. i A versenyen a deszki nemzetisé­gi együttes „Leányszöktetés" című népi játékával szerepelt kima­gaslóan. Az együttes méltán kapta azt a sok tapsot, amellyel a közön­ség jutalmazta a délszláv népi szo­kást híven bemutató, kedves játékú műsort. A tápéi népi együttes ezen a versenyen a vártnál gyengébben szerepelt. Az együttes vezetőinek mindent meg kell tenniök azért, hogy a régi tapasztalatokat felhasz­nálva az új tagokkal bővült együt­tes visszaszerezze régi hírnevét, Eb­ben — különösen a zenekar kérdé­sének a megoldásában — támogat­niok kell a tápéiakat a felsőbb szer­veknek is. TTttörő csoportok közül különö­sen az újszentiváni, az ószentiváni és a tápéi kisegyüttes tűnt ki. A gyermekek szerepelteté­sénél a következő időkben az le­gyen a cél, hogy elsősorban gye­rekjátékokat mutassanak be a ma­guk természetességében — ne le­gyenek helyhez kötve — és ne kö­veteljenek tőlük erejüktől megha­ladó táncokat: például az ószent­ivániaktól verbunkos tánc előadá­sát. upíz színjátszó csoport is fellé­-1 pett a versenyen. Kiválóak voltak a deszki szanatórium Kor­bács, a mórahalmi MNDSZ és helyi határőrség Tűz című jelenetének egyes szereplői és a 6zőre­giek MNDSZ szervezetének színjátszói. E jelenetek szereplői­nek alakítói kiválóan mozogtak a színpadon és élethűen játszottak. A többi csoportok is — kivéve a szatymaziakat — elég jól tudták a szerepet, csak a játék hiányzott. Jól szerepeltek a versenyen a járás ze­nekarai is. Hiányossága a versenynek, hogy hiányoztak a népi művészek — táncosok, zenészek stb. — alig né­hány lépett fel, pedig bizonyára több is található a járásban. A járási kultúrverseny alkal­mas volt arra, hogy a kul­túresoportoknak megmutassa, meny­nyit fejlődtek az elmúlt egy év alatt és hol kell még javítaniok, hogy magasabb színvonalú műsor­számokat mutassanak be. Most már arra készülnek, hogy a felszabadu­lásunk 10. évfordulójára rendezen­dő nagy kultúrversenyen jól szere­peljenek és híven mutassák be fa­lujuk lakóinak életét, munkaked­vét. Lantos Anna Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az N WTOltóLTATÍS

Next

/
Oldalképek
Tartalom