Délmagyarország, 1954. április (10. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-10 / 85. szám

3 SZOMBAT, 1954. ÁPRILIS 10. Az MDP Csongrád megyei éi tekezletén megválasztott megyei pűrtválasztmányi tagok, pátlagok és a XÜ. pártkongresszus küldíit'einek névsora A Magyar Dolgozók Pártja cson­grádmegyei értekezletén a pártvá­lasztmány beszámolójának megvi­tatása után a küldöttek titkos sza­vazással megválasztották az új me­gyei pártválasztmány tagjait, pót­tagjait és a III. pártkongresszus küldötteit A MEGYEI PÁRTVÁLASZT­MANY RENDES TAGJAI: Ábrahám Antal Hódmezővásár­hely, SZOT megyei elnöke, Balla János Szentes, a Felszabadulás tsz Kossuth-díjas elnöke, Barabás Jó­zsef alezredes, Bán Rozália Hód­mezővásárhely, volt gyári munkás, pártfunkcionárius, Biczó György Szeged, Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat igazgatója, Csernák Ist­vánné Mindszent, 8 holdas egyé­nileg dolgozó paraszt, Csóti József Szeged, Űjszegedi Kenderfonó párttitkára, Demeter Károlyné Hódmezővásárhely, agronómus, Fabula János Hódmezővásár­hely, volt kisipari munkás, pártfunkcionárius, dr. Fodor Gá­bor Szeged, a Szegedi Tu­dományegyetem kétszeres Kossuth­díjas rektora. Forgó László Hód­mezővásárhely, volt kisipari mun­kás. pártfunkcionárius, Gémes Jó­zsef Szentes, agronómus, Gulyás Ferenc Hódmezővásárhely, volt gyári munkás, MEDOSZ funkcio­nárius, Heiszig Fcrcncné Szeged, Szegedi Kenderfonó sztahánovista szövőnője, Hetényi Józsefné Makó, volt gyári munkás, pártfunkcioná­rius, Kanok Győző Szeged, alezre­des, Labádí Sándor Szentes, volt géplakatos, pártfunkcionárius, La­dányi Benedek Szeged, volt kis­ipari munkás, pártfunkcionárius, Lövő Ferenc Hódmezővásárhely, volt gyári munkás, pártfunkcioná­rius, Mosonyi István Szeged, MÁV politikai osztályvezető, Nagy Sán­dor Szeged, a Szegedi Textilművek főmérnöke, Nagy Sándor Szeged, Sztálin- és Kossuth-dijas író, Né­meth Károly volt munkás, párt­funkcionárius, Nyári Mihály Hód­mezővásárhely, volt gyári munkás, pártfunkcionárius, Papp Sándor Hódmezővásárhely, volt mezőgaz­dasági munkás, a megyei tanács el­nöke, Pálinkó Sándornc Csongrád, volt háztartásbeli, pártfunkcioná­rius, Putnik Miklós Üjszentiván. délszláv egyénileg dolgozó paraszt, Reményi János Hódmezővásárhely, a megyei tanács terv- és statiszti­kai osztályának vezetője, Simon Sándor Hódmezővásárhely, \ olt mezőgazdasági munkás, a megyei DISZ-bizottság titkára, Szcbedinsz­ki István Hódmezővásárhely, a gor­zsai állami gazdaság igazgatója. Szőke Julianna Hódmezővásárhely, a Vörös Partizán tsz elnöke, Tix Márton Deszk, a gépállomás párt­titkára, Tóth Istvánné Hódmezővá­sárhely, MNDSZ megyei titkárhe­lyettes, Török László Szentes, volt mezőgazdasági munkás, pártfunk­cionárius, Vereska András Szeged, volt gyári munkás, pártfunkcioná­rius, Vörös Balogh István Szeged, alezredes, a Belügyminisztérium csongrádmegyei főosztályának ve­zetője, Zombori János Szeged, volt munkás, pártfunkcionárius. A MEGYEI PÁRTVALASZT­MANY PÓTTAGJAI: Bite Vince Szeged, a MÁV igaz­gatóság dolgozója, Bozó Lajos Hód­mezővásárhely, volt földműves, pártfunkcionárius, Farkas István Szeged, a járási tanács elnöke, Farkas Istvánné Szeged, városi MNDSZ-titkár, Gál Jusztina Hód­mezővásárhely, volt napszámos, pártfunkcionárius, Gulyás Róza Szeged, a Szegedi Textilművek szövőnője, Hunyadkürti Lajos Hód­mezővásárhely, volt kereskedőse­géd, a MÉSZÖV vezetője, Jenéi Imre Makó, a József Attila tsz el­nöke, Kovács Józsefné Szeged, a Szegedi Kenderfonó dolgozója, Ko­vács Mihály Hódmezővásárhely, volt kárpitossegéd, a Viharsarok szerkesztő bizottságának vezetője, Makra András Szeged, volt mező­gazdasági munkás, pártfunkcioná­rius, Molnár Sándor Hódmezővá­sárhely, a Mérleggyár dolgozója, Pajkos László Derekegyháza, a klá­ramajori állami gazdaság párttit­kára, Papp István Hódmezővásár­hely, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Pesti Lajos Szeged, a Textil­területi Bizottság elnöke, Rudas László Hódmezővásárhely, volt gyá­ri munkás, fnegyei MSZT-titkár, Szabó János Hódmezővásárhely, volt gyári munkás, pártfunlccioná­rius, Szilágyi Júlia Hódmezővásár­hely, volt kisipari munkás, párt­funkcionárius, Szűcs Imre Makó, Tóth Pál Szentes, a Vörös Hajnal tsz kiváló fejőgulyása. Török An­tal Makó, az igási-úti állami gaz­daság igazgatója, Török István Hódmezővásárhely, volt gyári mun­kás, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Orbán Lász'ó Hódmezővásár­hely, megyei ügyész. A III. PÁRTKONGRESSZUS SZAVAZATI JOGGAL RENDEL­KEZŐ KÜLDÖTTEI: Ábrahám Antal, Bccsci Sándor Hódmezővásárhely, egyéni dolgozó paraszt, Berta János Csongrád, ÁMG agronómus, Biczó György, Borbás Lajos országgyűlési képvi­selő, a MEDOSZ elnöke, Csapó Má­ria, az igási-úti állami gazdaság kiváló agronómusa. Farkas Sándorné Szeged, a Táncsics tsz tagja, Dr. Fodor Gábor, Forgó László, Hege­dűs Imre Hódmezővásárhely, volt mezőgazdasági munkás, pártfunk­cionárius, Heiszig Ferencné, Jenei Imre, Kertész Márkné, a Kiskun­dorozsmai Pamutszövő sztaháno­vista szövőnője, Kiss Tamás, a kis­királysági Ifjú Gárda tsz elnöke, Kovács Józsefné, a Szegedi Ken­derfonó dolgozója, Kovács Józsefné nagyéri tsz-tag, Ladányi Benedek, Mosonyi István, Nagy Sándor, Né­meth Károly, Papp Sándor, Poár Bertalan festőművész, Putnik Mik­lós, Révai József országgyűlési kép­viselő, az Elnöki Tanács elnökhe­lyettese, Rusznyák István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnö­ke, Simon Sándor, Szabó János vá­rosi és községgazdálkodásügyi mi­niszter, Szántai Imre csongrádi egyénileg dolgozó paraszt, Tolnai Imrénc, a gorzsai állami gazdaság kiváló állattenyésztője, Török László. A III. PARTKONGRESSZUS TANÁCSKOZÁSI JOGGAL REN­DELKEZŐ KÜLDÖTTEI: Nagy Sándor, a Szegedi Textil­művek főmérnöke és Lövő Ferenc. A bolgár nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka Szófia (TASZSZ) Április 8-án megnyílt a bolgár nemzetgyűlés második rendkívüli ülésszaka. Az ülésszakon résztvesznek a nemzet­gyűlés elnökségének tagjai, élükön Georgi Damjanowal, az elnökség elnökével és a kormány tagjai, élü­kön Vlko Cservenkowal, a minisz­tertanács elnökével. Az ülésszak egyhangúlag jóvá­hagyta a nemzetgyűlés elnöksé­ge által kiadott törvényerejű rendeleteket Ezután Georgi Csankov, a mi­nisztertanács elnökhelyettese és az állami tervbizottság elnöke tartott beszámolót Bulgária 1954. évi álla­mi népgazdaságfejlesztési tervéről. Csankov közölte, hogy a beruházásoknak 1954-ben 8.1 százalékkal kell emelkedniük, ebből az állami szektorban 14.6 százalékkal. A beszámoló után megkezdődtek a nemzetgyűlési képviselők hozzá­szólásai. Július 18-án lesz az elnökválasztás Nyugat-Németországban Berlin (MTI). A nyugatnémet szö­vetségi gyűlés elnöksége ez év jú­lius 18-ára tűzte ki a bonni szaka­dár állam elnökének megválasztá­sát. Az elnököt ezúttal a bonni par­lament 509 tagja és a tartományi gyűlések ugyanennyi kijelölt kül­dötte, tehát együttvéve 1018 képvi­selő választja; Ausztráliai kilcőtőmunkások megtagadták Indokínába küldendő fegyveiszállifmány berakását London (MTI) A sydneyi kikötő­ben tartózkodik a »Radnor« nevű hétezer tonnás teherhajó, amellyel az ausztráliai kormány fegyverado­mányát akarják Indokínába külde­ni a francia expedíciós hadtestnek. A sydneyi kikötőmunkások a ha­jót "feketének® nyilvánították, megtagadták a hadianyag beraká­Vasúti menetkedvezmény és express árufuvardíjm mérséklés őstermelők részére Az őstermelők és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ter­meivényei (zöldség, gyümölcs, ten­geri, bor, hús, zsír, tejtermék, élő­és vágottbaromfi, tojás, stb.) fuva­rozásának megkönnyítésére a vasút április 15-től az expresszáru-fuvar­díjból 50 százalékos mérséklést biz­tosít; Annak igazolására, hogy az őstermelő vagy egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt saját termeivényeit adja át szállítás­ra, őstermelői igazolvány, gaz­dakönyv vagy a foglalkozás rovatban „földmüves"-t feltün­tető személyi igazolvány bemu­tatása szükséges. Azok az őstermelők (egyénileg gazdálkodó parasztok, akik ter­meivényeiket értékesítés céljából a városi piacokra szállítják, legalább 20 kilogramm súlyú küldemény egyidejű feladása esetén a fuvarlevél másodpéldány és a fentebb említett igazolványok bármelyikének felmutatásával 50 százalékos mérséklésű me­netjegyet is válthatnak. Visszautazásor teljesárú menetje­gyet kell váltani. A menetkedvez­ményt 20—50 kilogramm súlyú kül­demény feladásánál egy személy, ötven kilogrammot meghaladó súly feladása esetén pedig két személy veheti igénybe. A második személy csak családtag lehet. Ma kezdődnek a kuitúrverseny járási bemutatói Városunkban szombaton, 10-én kezdődnek a járási verse­nyek, délután 3 órakor a Közalkal­mazottak Szakszervezetének Kul­túrotthonában. Másnap, vasárnap délelőtt 8 órától ugyancsak ott Szőreg, Kübckháza, Bordány, Öszcntiván, Deszk és Dorozsma művészeti együttesei, a Szegcdi április , Nemzeti Színházban pedig ugyan-* csak reggel 8 órától a környező falvak termelőszövetkezeteinek, a liírés tápéi kis és nagy együttes­nek, a deszki délszláv együttesek­nek bemutatkozását láthatjuk. Várakozással tekintünk a kuitúr­verseny járási bemutatói elé. Utolsó próbán a topéi népi együttesnél Erősen szürkült, mikor befordul- j — Vasárnap az együttes részt tam a tápéi iskola kapuján, A \ vesz a járási versenyen, benn a Tiszáról fújó egyre erősbödő szél el'jl néhány gyerek sietett előttem az épületbe. Utánuk mentem. Benn az iskola egyik termében már vagy húsz kisgyerek énekelt, tán­colt, — egyelőre még minden rendszer nélkül, De nemsokára megjelent Török József elvtárs, a tá éi iskola tanítója, ö tanítja a kicsiket nagy hozzáértéssel a tánc­ra és énekre. Október óta foglal­kozik velük és munkája nem ve­szett kárba, a gyerekek nagy lel­kesedéssel, örömmel járnak el a próbákra, hiszen játék az egész. Persze, a Játék"-nak megvan a fontossága is, hiszen a nagyoknak, a Tápéi Népiegyüttesnek szüksége van az utánpótlásra. És jó utánpótlásra van szüksége, ha kiváló hírét, — melyet az elmúlt években vívott, ki magárnak, — meg akarja tar­tani. Török elvtárs sípjába fúj, mire elhallgat a zsivaj és hirtelen csend lesz. Aztán a zongorához lép, játszani kezdi az egyik dalt. Majd felcsendülnek az első dallamok, s a gyerekek felállnak a tánchoz. Egymás után következnek a gyer­mekjátékok. Fontos a próba, hiszen legközelebb a nagyokkal együtt szerepelnek. Május elsejére új tánaot tanultak, most éppen azt próbálják. Kedvesen forognak a kis lányok, a fiúk közben a hátul­só padban énekelnek. Azután leül­nek a terem végén levő padokba mind, fiúk, lányok vegyesen. Mcst jön az énekpróba. Két ének között egy kislány elmondja Hüvelyk Matyi, az egyik kisfiú meg Bolond Istók történetét. A gyerekek na­gyot nevetnek a tréfás mesén, Tö­rök elvtárs is velük nevet. Nem is lehet mosoly nélkül nézni a nevető gyermek arcokat. De az­tán újra megszólal a síp, még egy táncot próbálnak el, majd — hiszen már fél nyolc felé jár az idő — a kislányok leadják az új papucsokat, melyeket próbára kap­tak, (mert a.z is jár nekik, épp úgy. mint a nagyoknak) és haza szállingóznak. Közben lassan gyülekeznek a népiegyüttes tagjai. Megérkezik Waldmann József elvtárs is, aki az énekkart tanítja. Még egy ne­gyedóra van a próbáig, de hát ez a negyedóra sem mehet el célta­lanul. Előveszi füzetét; töltőlollát és rigmust ír. szegedi színházban, és még a be­köszöntő nincs megírva. Hát ezt még meg kell csinálnom. Mire a próba elkezdődik, meg is születik a rigmus, — aki majd vé­gignézi a versenyt a színházban, meg is hallhatja. Nehezen gyűlik össze az ének­kar, hiába, már megkezdődött a munkaidő. A tsz-ben is akad nivaló, meg a gyékény is arra vár, hogy megfonják. De aztán csak elkezdődik. Hat énekszámot pró­bálnak, ezzel fognak fellépni « versenyen. — Ugyanis szűkre van szabva az idő, — mondja Waldmann elv­társ — csak 40 percet kaptunk, azt is meg kell osztani a táncosok' kai. A hat szám között van népdal, népdalfeldolgozás, szovjet dal. Többek között előadják Bárdos ré­gi magyar feldolgozását, a tam­buri. Ezt még népi énekkar nem adta elő az országban. A négy szólamban (szoprán, alt, tenor, basszus) elő­adott énekszám a csoport minden egyes tagjának, Waldmann elv­társnak jó munkáját dicséri. Az együttes tagjai szeretnek eljárni a próbákra. Sokan közülük a meg­alakulás óta (1950) állandóan részt vesznek a munkában. Előfordul, hogy az egész család énekel, vagy táncol. Vince József­né a szoprán szólamban énekel, férje a basszusban, fia meg táncol. Hómai Istvánnénak a lánya tán­col, ő maga a szoprán szólamban énekel. Nagyon büszkék az együt­tes eddigi eredményeire és szeret­nék megtartani, sőt növelni, — Rákosi elvtárs születésnapján fenn voltunk Pesten — mondja Hómainé — az Operaházban éne­keltünk és nagyon megtapsoltak minket... nagyon jó volt. Van egy kis elbizakodottság a csoportban, de ennek van is alapja. Így hát nagy nevetés fogadta azt a kiáltást, mely mély basszus han­gon beleharsogott a levegőbe; < — Hát persze, hogy elsők let­tünk! Mi más lennénk! Majd elválik vasárnap, hogy mit tud a Tápéi Népiegyüttes, hogy kivágják-e a rezet most is, mint annyiszor máskor. Mert ha igaz, hogy Tápé a világ közepe, akkor annak is igaznak kell lenni, hogy ott van a legjobb népi­együttes. András Sándor (66.) Mit akarhat ez a Rába? Mert Leinitzer csak a kéz. A fej Rába ka­pitánya. Vagy még ma­gasabbaké. Az egész rendőrségé, az egész hatóságé. A nagyságos, méltóságos városházi uraké. ... Házmotozás az egyletben. Eddig ilyet 6e csináltak. Felforgattak mindent csúnyán. A rablók. Mit akar a rendőrség? Mit akar? ... Minden papirt. írottat és nyomtatot­tat elvittek, holott eommi törvénytelent, vagy titkosat nem találtak. Mindent elraboltak. Mint a közönséges útonállók. Ezt nem lehet eltűrni. Nem szabad eltűrni. Kétszeri jegyzőkönyvezés. Holnap megint bo kell mennie. Az idézés itt égeti belülről a kabátját. Bemegy. Igaz úton jár. Nem terheli semmi bün a lelkét. Az ő munkás életében még maga az atyaisten se találhat lámpással se kifogást. Legfeljebb a rosszindulat. Nem lop, nem csal, nem rabol. Se ő, se az Egylet. A rendőrség rabolta meg az Egyletet, ök a rablók, ök a csalók. Alig ért haza a rendőrségről a második kihallgatás után, jött két ember Újvárosból. Tóth Gábor meg Körmendi Lajos. Leinitzer mind elvitte a könyveket, e a májusi jclyó­KOVACS MIHÁLY REGÉNYE nyeket tőlünk. Azzal, hogy ő utasitotta vol­na hozzájuk a rendőrhadnagyot. Alattomos, aljas kígyó. Bemocskolta az ő nevét. Hazudott és rágalmazott a szemét gazem­ber. Emmögött van valami. ... Rába kapitány visszaadatta tegnap a jelvényeket. A könyveket ottfogta. Rába. .. Ez a legfőbb gazember a rend­őrségen. ... Á gyerekek koptatják a lábbelit. A csúszkálás nincs javára a talpnak. A Lacié nagyon kopott amúgy is. Lyu­kas. Hogy kipirult a kópé. Evvel az iszánko­dással . . . ... A gyerekek megnőnek. A növendék mind megnő. Házasodik. Gyereke lesz. három négy. Némelyiknok tiz­tizenöt. Fele elhull. Ügy szokott. ... Szaporodik a proletár. A kisgazdák tönkremennek, ezek i? a munkásokat szaporítják. A tönkrement kis­gazdák. így nom élhet a munkásság. A mostani ríemzedék talán kijön vala­hogy. Po a jövő nemzedék már nem halad­hat előro, Nem élhet. ... Az ereszen cse­peg a víz lefelé. Nagy dér volt az éjszaka, az olvad a napsütésben. ... Hogy örülnek a suhancok ott az ut­cán. Még nem tudják, hogy rossz ez a késői fagy. Visszaveti a termést. Egyébként ez a munkásna^ úgyis mind­egy. Ha jó termés, ha rossz termés, csak a szemét törülgeti. Hogy nem kapott aratást, nem kapott kukoricaföldet. És az adót köve­telik. Mint Vinczénétől. Az legalább jól kibabrált a négy végre­hajtóval. Jól tette. Hanem az öreg Szűcsné. Elvitték az utolsó bútorát. Dolgozni már alig tudó öregasszony. Felforr a vér az emberbon. Aztán Karancsi bácsi. Negyven forint volt a rossz viskóján, elárverezték érte. A ház megér négy-ötszáz forintot. Elpo­csékolták a gyalázatos hóhérok. Az öreg fel­akasztotta magát a gerendára... A bank hízik rajta.., Szegényember nem licitál el semmit a másiktól... Kapás felállt, kihúzta a sublót felső fi­ókját, kivette a zsellérektől összeszedett adó­könyvek csomóját. Lapozgatta, s megszám­lálta, Kerek hetvenöt darab volt. Vágtattak a fejében a fürge, apró kerekek, elébe for­gatták az adókönyvek gazdáit. . £Folytatjuk4

Next

/
Oldalképek
Tartalom