Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-25 / 71. szám

CSÜTÖRTÖK. 1954. MÁRCIUS 25. DELMDGYflRORSZBG Az „általános orvos" szerepe az egészségügy fejlesztésében A szocializmus építése közben mind újabb, hatalmas tömegek kerülnek abba a szektorba, melynek orvosi ellátását az állam vállalja cs nyilvánvaló, hogy nincsen messze az idő, midőn minden dolgozó ingyenes orvosi ellátásban részesül. Ennek a hatalmas tömegnek korszerű egészségügyi ellátását az állam csak akkor tudja biztosítani, ha kellő számú és kellően felkészült orvost képez ki. Az új szocialista betegellátás tehát szükségképpen megváltoztatta az orvosképzés rendszerét is. Az országnak nemcsak több, hanem másfajta orvosra van szüksége, olyan orvosra, aki a széles dolgozó tömegek egészségére ügyel. A kapitalista rendszerben a kiképzés súlypontja a specialista képzésre esett; a specialisták, a szakorvosok alaposan készültek ugyan fel, de csupán kiválasztott kevesek gyógyítására. A dolgozó tömegeket gyógyító OTI-orvosok és a falu orvosai gyakran a gyengeképességű, a lemaradt orvostanhallgatókból rekrutálódtak. Ma a medikusok derékhadát azok alkotják, akik a dolgozó népet fogják gyógyítani. Ilymódon született meg az ©általános orvos© fogalma, azé az orvosé, kinek egyaránt jól kell ismernie a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet és gyermekgyógyászat elemeit. Az új általános orvos ezek szerint nem ellentéte a specialistának, tehát a belszakorvosnak, vagy a szülész szakorvosnak, hanem maga is szakorvos: a betegséget megelőző és gyógyító gyakorlatnak a specialistája. ' .' Az ©általános© orvosi szakkal a medikusok még nem barátkoztak meg eléggé. Egyelőre még húzódoznak tőle. nem tartják egyenrangúnak a többi szakkal. Érdekes, hogy ez a felfogás a legnagyobb mértékben a szegedi egyetemen terjedt el; míg a debreceni egyetemen egy nemrégen megejtett próbaszavazás alkalmával 21 hallgató jelentkezett általános orvosi szakra, nálunk a mult évben összesen 2 önkéntes jelentkező akadat. Holott az általános orvos kiképzése, jövőbeni lehetőségei csaknem azonosak, mint a szakorvosé. Az általános orvos a VI. tanévet azzal tölti, hogy 2—2 hónapig dolgozik a belgyógyászaton, sebészeten, nőgyógyászaton és gyermekgyógyászati osztályon és ezután kerül az államvizsgára, ahol tanulságot kell tennie széleskörű és alapos felkészültségéről. Az általános orvos diplomájának elnyerése után nem kezd azonnal önálló gyakorlatot, hanem olyan intézetbe kerül, ahol idősebb, jól képzett orvos védnöksége alatt dolgozik. Ilyen munkahelyül szolgálhat a kőrház-poliklinikai egység, vagy körzeti rendelőintézet, az olyan nagyüzem, ahol több üzemi orvos ügyel a dolgozók egészségére, esetleg egy olyan nagyobb község, ahol több körzet van. Az általános orvos e beosztásában 1—2 évig dolgozik egy vagy több jólképzett orvos védnöksége alatt; ezek az évek tulajdonképpen még a kiképzéshez tartoznak, bár ugyanakkor teljes orvosi fizetést élveznek. Indokolatlan tehát a gyakorló orvosnak készülő hallgatók félelme, hogy diplomájuk elnyerése után azonnal ©eldugott faluba© kerülnek, ahol magukra hagyva kell megküzdeniök az egészségüggyel, önálló orvosi munkára csak akkor nyernek beosztást, ha erre már kellő felkészültséget mutatnak; az önálló beosztással természetesen magasabb díjazásuk is jár. A másik — szintén jogtalan — aggodalma az általános orvosfszakra készülőknek, hogy ebben a minőségben nem lesz alkalmuk tudományos munkára, önálló kutatásra. Ez az aggodalom szintén alaptalan. Akárhova kerül az általános orvos, akár a tanács rendelőjébe, akár üzemi orvos lesz belőle, de még ha vidékre kerülne is mint községi orvos, módjában lesz, hogy fejlessze tudását és önállóan is búvárkodjék. Egyrészt a falu és a város közötti lényeges különbségek megszüntetésével városban és falun is meg fogja találni a továbbképzés lehetőségeit, másrészt a tudományos kutatás iránya ma olyan, hogy olyan problémákat helyez előtérbe, melyeknek megoldására csak az képes, aki közvetlen összeköttetésben áll a dolgozó tömegekkel. Például csak a dolgozó parasztság orvosa tud foglalkozni a mezőgazdasági ártalmakkal, csak az üzemi orvos foglalkozhat bizonyos foglalkozási ártalmakkal, például hőártalommal. A tanács kebelében dolgozó körzeti orvosnak is van alkalma a nagy tömegek megfigyelésén alapuló tudományos munkára. Éppen most van alakulóban Szegeden egy olyan munkaközösség, mely a rheumás láz, tehát a szívbillentyűhibák megelőzésének tanulmányozását tűzte ki célul. A tudományos munkaközösségnek feltétlenül szüksége van néhány jólképzett körzeti orvos együttműködésére, akik a feldolgozott beteganyag otthoni megfigyelését és kezelését fogják végezni. És ez csupán egyik példája annak, hogyan kapcsolódhat be a körzeti ©általános orvos© a legfontosabb tudományos kérdések megoldásába is. Az ©általános orvos« tehát egyik pillére lesz a szocialista egészségügynek, de ugyanakkor szakorvos is, aki kiváló művelőjévé fejlődhet a maga szakmájának, a dolgozók egészsége megvédésének. Czoniczer Gábor I egyetemi tanár A Tyerek — Kum-csatorna A XIX. pártkongresszus irányéi-1 vei megszabták, hogy a ©V. I. Le- I nin© hajózható Volga—Don-csatorna öntözési területein, a Kaspitenger környéki síkságokon, a nogaji sztyeppén juhlegelőket kell létesíteni. A nogaji sztyeppén csak úgy lehet állatokat, elsősorban finomgyapjas juhokat tenyészteni, ha oda irányítjuk a Tyerek folyó vizét. A Tyerek—Kum-csatorna felépítése lehetővé teszi, hogy a nogaji sztyeppén mintegy 2 millió hektár területet vízzel lássunk cl és részben öntözzünk. A csatorna a Tyerek folyónál, Mozdok közelében kezdődik. A Tyereken keresztül vasbeton-gát húzódik, itt épül majd fel a zsilip és a vízierőmű. A Tyerek vize innen csatornán keresztül folyik a Kum folyó felé. A csatornának elágazásai lesznek, amelyek majd egészen a Káspi tengerig nyúlnak. A juhlegelök az öntözőcsatornák mentén terülnek majd el, amelyeknek hossza összesen 1000 kilométer lesz. A mezők és legelők öntözésével gazdagabb lesz a fűtermés, ami azután lehetővé teszi, hogy a hegyi juhnyájakat egész éven át a nogaji sztyeppén tartsuk és több takarmányt adhassunk az állatoknak. Az öntözésen és a vízellátáson kívül a Tyerek—Kum-csatorna és mellékágai olcsó energiát is fognak szolgáltatni. A csatorna mentén felépülő villanytelepek segítségével az állattenyésztésben minden nehéz munkát gépesíthetünk, A Tyerek—Kum-csatorna évente többszázmillió köbméter vizet szolgáltat majd a fekete földek öntözésére, lehetővé teszi, hogy több takarmányt termeljünk s a csatornával megoldjuk a fűvetés kérdését is. A kolhozok tízszer annyi szénát kaszálnak majd, mint jelenleg. A csatorna építői már komoly munkát végeztek. Napról-napra tovább halad előre északra, a Tyerektől a Kum felé a csatorna vonala. Már átszelte a mozdoki sztyeppét és mélyen behatolt a Sztavropolj környéki földekre. A csatorna építésénél rengeteg gép dolgozik. Szinte naponta érkeznek az új földgyaluk és billenőautók az építkezéshez. Már készülnek a csatorna építőinek lakóházai is. A sztyeppén munkástelep épült s gyorsütemben emelkednek a klubok. iskolák, bölcsődék, orvosi rendelők, fürdők falai. Már több könyvtár is működik. Észak-Oszét földön rendkívül kemény volt az idei tél. A csatorna építésénél azonban szünet nélkül folyt a munka. A gépkezelők munkaversenyt indítottak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak tiszteletére és sikeresen teljesítették feladataikat. A kommunista Ljahov exkavátorkezelő brigádja naponta másfél-kétszeresére teljesítette a normát. A többi exkavátorok brigádjai is ütemesen dolgoztak s az időjárástól függetlenül minden nap jelentősen túlteljesítették az előirányzott feladatokat. Elmondta: I. P. Kasmin, az i építkezés vezetője. Egy munkásasszony a gép mellett A Kéziszerszámárugyár hoszszúkás csiszolótermében hangosan duruzsolnak a gépek. A mo noton zúgást szinte percenkén szakítja meg a köszörűkő éles sikítása; amikor a munkások munkásnők a fémszerszámokat hozzáértetik, csiszolják — szállnak szerte-szét a vörös, apró fényes csillagok. A szellőztetőberendezés húzza ki a nehéz, lehulló vasport — a szálló por azonban bemaszatolja a dolgozók arcát, amelyet a munka után meleg fürdőben lemoshatnak. A hosszúkás terem legutolsó gépén dolgozik Tóth Istvánné okleveles sztahánovista csiszoló. 27 éves fiatalasszony. Virágos, tarka kendővel a fején, sötétkék munkaruhában ül a csiszolókerék előtt. Mellette egyik oldalon a nyers munkadarabok, másik oldalon a már fényesre csiszolt csípőfogók halmozódnak. Vidáman, dúdolva végzi munkáját. A megelégedett, boldog emberek tudnak így dolgozni és többet termelni. A kongresszusra 130 százalékos tervteljesítést vállalt 99 százalékos minőségi munka mellett. Március első dekádjában teljesítménye 147 százalék volt, 96 százalékos minőséggel. Munka közben Tóth Istvánné Kiss Klárit is figyelemmel kíséri. Ott ül mellette a fiatal, feketesze-4NMÍ * J*>míMm* wdmtm wm mű lány, a csiszolókerék fölé hajolva. Kiss Klári három hónapja dolgozik az üzemben, még nem szokta meg ezt a munkát. Üjak számára a kezébe került fogók, még azt sem tudta, hogyan kell a csiszolókereket beállítani. Tóthné vállalkozott arra, hogy megtanítja gyorsan és könnyen dolgozni. Meg is tanította. Kiss Klári száz százalékon aluli eredménye februárban már 105 százalékra szökött fel. Most már még a gyakorlat kelí, icgy utóiérje tanítómesterét. A tanítómester megelégedett s igyekvő. Büszke arra, hogy .t, a női dolgozót is nagy becsjen tartják. Betanított munkás — 1200 forintot keres havonta átlagosan. Amikor a kislánya született, megkapta a három hónap fizetéses szülési szabadságot, sőt 500 forintos szülési segélyt is kapott. Hálás ezért a megbecsülésért, mert hiszen az idősebbek itt a gyárban azt is elmondják, hogy a felszabadulás előtt kiadták az asszonyok munkakönyvét, ha szültek. Szülés után nagyon jó munkásnak kellett annak lennie, akit viszszavettek az üzembe dolgozni. A forgó, sivító kerekek mellett időnkint elgondolkodik ezeken: az ő egyre szebb életén és a tőkés gépei fölé hajolt, görnyedő munkásasszonyokén s boldog, amikor a csiszoló munkásai neki visznek oda egy-egy Szabad Nép-et és kérik, hogy az egész műhelynek olvasson fel belőle egy-egy érdekes írást. Ebédidő alatt emelt hangon olvas a békéről, amellyel összefonódik az ő igyekvő munkájuk: a tervteljesítés, a minőség javítása és mindig szorosan magához öleli kicsiny gyermekét, amikor hazamegy. Traktorista brigádvezető... Sudár, barna arcú ember. Fürge mozgású és jókedvű. Testét most is meleg vattaruha takarja és kismotorjával naponta nagy darab területet jár be. Medgyesi Istvánnak hívják és ő a röszkei gépállomás egyik traktorista brigádvezetője. Nagyon szép, de felelősségteljes az ő munkája, összesen 15 ember munkáját irányítja, segíti: öt traktorosét, öt segédvezetőjét és öt munkagép kezelőjét. A traktoroknak, traktoristáknak most tavasszal is sok tíz és tíz hold földet kell felszántani a termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdáknak. S aztán sorra következik a többi fontos mezőgazdasági munka. Medgyesi István brigádjának tagjai — a tizenöt ember — nem egyforma, sem gondolkozásra, sem munkavégzésre; különböző jelleműek. A jó brigádvezetőnek érteni kell az emberek nyelvén. Tudni kell, hogyan kell például Papp Szilveszter, vagy Bózsó Ferenc traktoristákhoz szólni. Mert ami az egyiknek hasznos beszéd, a másiknak nem az. És a jó brigádvezető nemcsak tanít, hanem tanul is a traktoristáktól, hallgat az okos szóra; A brigádvezető ismeri a traktoristákat. Nem egy küzdelembe indultak már együtt. Most meg különösen szép és nagy a feladata a traktoristáknak, Az eddigieknél sokkal jobban segífeniök kell a termelés fokozását. — Bizony az előfordult — állapítja meg Medgyesi István —, hogy egyik-másik esetben neim elég tökéletes munkát végeztünk itt, vagy ott. De most már nem engedjük, hogy hibák legyenek a szántásnál, a többi munkáknál. Abbahagyja a beszédet. Elnéz arrafelé, ahol brigádjának egyik tagja a szegedi Űj Élet termelőszövetkezet földjét szántja a borsó alá. Figyeli, hogyan fordul be a traktor, hallgatja, jól dolgozik-e a motor. Minden rendben és így folytatja tovább: — Azt akarjuk, hogy traktoraink kiesés nélkül tudjanak dolgozni két műszakban. Ezért a gépek karbantartására, ápolására is nagy gondot fordítunk. A gép is meghálálja a jó bánásmódot. S ha nem viseljük gondját, nincs azon semmi csodálni való, hogy akadozik a munkában. A karbantartás, gondozás is egyik feltétele annak, hogy időkiesés nélkül tudjunk dolgozni traktorainkkal. Persze az is fontos, hogy minden traktorista helyesen kezelje munkaközben gépét Közeledik a traktor. Nyergében Bagi Ferenc traktorista ül. A brigádvezető odamegy Bagi Ferenchez, a géphez, és nézi a szántást. Hosszúkat lép, hogy együtt tudjon tartani a traktorral. Majd túlkiabálva a motor zaját, néhány tanácsadó szóval siet a fiatal Bagi Ferenc segítségére. Megy a munka rendben. Persze azért lehetnek és lesznek is akadályok, amelyeket le kell küzdeniök. A brigád szembenéz a nehézségekkel, s legyőzi azokat, Az ekevas mélyen mar a földbe és szaporodnak a hantok. Távolodik gépével Bagi Ferenc. A traktorista brigádvezető elmegy a szegedi Üj Élet termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetőjéhez: Lovászi János volt középpaegyik fontos feladatásak tekinti a brigádtagokról való gondoskodást; A traktoristák megérdemlik, hogy legmegfelelőbb legyen a brigádszállás is. Ha e téren is hiba mutatkozik, ne hagyják annyiban: A traktorista brigádvezető elköBagi Ferenc, a röszkei gépállomás traktorlstája az Üj Élet tsz földjén szánt. A gép mögött ott a traktorista brigádvezető: Medgyesi István, s tanácsokat ad. raszthoz, aki a tavaszi tennivalókat végzi. Vele is beszélget. Megkérdezi, hogy meg van-e elégeejve a munkával, nincs-e valami szó a minőségre vonatkozóan. „Most jól végzik a szántást az elvtársak, ha így csinálják tovább, akkor nem lesz semmi hiba" — ez a válasz. A jó traktorista brigádvezetőnek feladata az is, hogy gondoskodjék a traktoristákról: rendben legyen a brigádszállás, tudjanak tisztálkodni, s megkapják mindazt, ami jár. A brigádvezető szön az Űj Élet tsz növénytermelési brigád vezetőjétől. Elsiet még a szántó traktorhoz, s ott időzik egy ideig. Később felkap motorkerékpáljára és indul, hogy megnézze brigádjának többi tagjait. Aztán el kell jutnia a szegedi Táncsics termelőszövetkezetbe is, hogy megbeszéljék a tavaszi szántás-vetés kérdéseit .; i Messzire hallik a traktor hangja. Mtdgyesi István brigádvezető és bi igádja végzi a határban a munkát. Határidő előtt készül el a szegedi úi lakóház Szeged dolgozói örömmel figyelik a Marx-tér környékén egyre magasabbra emelkedő új lakóház falait. Néhány hónap múlva 142 család talál itt otthonra a kényelmesen berendezett egy-két szobás összkomfortos lakásokban. A földszinti helyiségekben korszerűen felszerelt üzletek — többek között ruházati, élelmiszer és italbolt várják majd a vásárlókat. Az építőmunkások — akik már nagyrészt behozták a zord tél okozta lemaradásukat — a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy csaknem egy hónappal a határidő előtt, augusztus 20-ra felépítik az új lakóházat. Felajánlásuk teljesítését megkönnyítik a gőzgépek, betonkeverők, szállítószalagok és a különféle daruk, amelyek a nehéz fizikai munkák nagyrészét elvégzik. Jelentősen meggyorsítja az építkezést a sokezer előregyártott betonelem is. Most az építkezés szomszédságában többezer négyzetméter területen úi előregyártó telepet létesítettek. Itt készülnek a hatalmas 24 mázsás födémtagok, amelyeket a 180 méter hosszú sínpáron mozgó toronydaru könnyedén emel helyeikre. Zsebatlasz j'elenik meg a világ országairól A Geodéziai és a Kartográfiai Intézet kiadásában rövid, 32 oldalas színes zsebatlasz jelenik meg a világ országairól. A 32 színű térképoldal beosztása olyan, hogy hazánk közvetlen környezete részletesebben szerepel, mint a távolabbi világrészek. Minden érdekesebb földrajzi név megtalálható az egyes térképlapokon. A térképlapokon megvannak az összes világrészek és országok statisztikai adatai is anélkül, hogy a lapok zsúfoltak lennének. A térkép nagy példányszámban, 6 forintos olcsó áron kerül közönségünk kezébe és beszerezhető, már most előjegyezhető valamennyi állami könyvesboltban. *