Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-26 / 72. szám

[yilág PROLETÁRJAI egyesüljetek t AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 72. SZAM PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 26. MAI SZAMUNKBÓL: Április 20-ra összehívták a Aramtakarékosság a háztar­Szovjetunió Legfelső Tanácsát tásbaiv* A mezőgazdaság feladatait. Szeged ezévi egységes tervet beszélték meg a Városi Tanács ülésén Szakkör a Nyelvtudományi Intézetben Ujabb két szegcdi vállalat teljesítette első negyedévi tervét Újra munkában az üzemek sorsolási tanácsadói ARA 50 FILLÉR A termelőszövetkezetek vezetői Szerte Szeged határában és a szegedi járásban — mint az or­szágban mindenütt — nagy munkában vannak a termelőszövetke­zetek tagjai. A kertészetben, a melegágyaknál a palánták körül szorgoskodnak és a földeken végzik a szántást és a vetést. Nem kicsi a feladat, amelyet cl keli végezni. A tavaszi munkák jó el­végzésétől — minden dolgozó paraszt jól tudja ezt — nagymér­tékben függ a termés. Ki ne tudná annak a .szólás-mondásnak igazságát: „Ki mint vet, úgy arat". Nagyon helyesen állapította meg Csúcs Mihály elvtárs, a szegedi Táncsics tsz elnöke: Ha a ta­vaszi munkákkal megkésünk, akkor bizony a soros többi munkák­kal is késünk, nem győzzük elvégezni a sokasodó teendőt. Most, amikor javában benne vagyunk a tavaszi munkákban, nem kis szerepük van a termelőszövetkezetek vezetőinek. Az elnö­köknek, brigádvezetőknek, munkacsapat vezetőknek, intézőbizott­sági tagoknak. Rajtuk, az ő munkájuktól is jórészt függ, hogyan végzik el a feladatokat. A termelőszövetkezetek vezetőinek már most következetesen harcolni kell azért, hogy kialakuljon a he­lyes munkaszervezet — a területet brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre is felosszák; természetesen a közgyűlés jóváhagyá­sával. A termelőszövetkezetek vezetői mindezeket is csak a tagság­gal együtt, velük szorosan együttműködve tudják elvégezni. Jól­lehet, akad nem is egy olyan termelőszövetkezeti tag, aki ellene van a terület felosztásának. Termelőszövetkezeti vezetőknek, a kommunistáknak és a tisztán látó szövetkezeti tagoknak együtt kell tevékenykedni azért, hogy kivétel nélkül minden tsz-tag meg­értse, milyen fontos a területek helyes felosztása. A szegedi Dózsa termelőszövetkezet elnöke, aztán a brigádvezetők, munkacsapat­vezetők, a kommunisták, helyes felvilágosító munkát végeztek a szövetkezet egész tagsága között. Az eredmény nem is maradt el: a területet brigádra, munkacsapatra, egyénekre osztották. A termelőszövetkezetek elnökein, brigád- és munkacsapat­vezetőin, kommunistáin nagyon sok múlik. A jó vezetők tisztában vannak azzal, hogy a szövetkezet tagjai az öntudat fokát nézve nem egyformák — különbözőek. S a jó vezetők meglelik a mód­ját annak, hogy az igaz szavakat minden tsz-tag megértse. Bi­zony még hiba az, hogy egyik-másik szövetkezetünkben nem eléggé egységes a tagság, ez is, az is hanyagolja munkáját, nem kezeli elég gondosan a közös vagyont, — a saját vagyonát. A zákány­széki Kossuth termelőszövetkezet elnöke, Kaczur Károly elvtárs fáradhatatlanul dolgozik azért is, hogy minél összeforrottabb le­gyen szövetkezetének tagsága, s ne forduljon elő ilyen, vagy olyan torzsalkodás a tsz-tagok között. Kora reggeltől késő estig járja a szövetkezeti földet Kaczur elvtárs és legjobb tudásával segít a feladatok megoldásában, meghallgatja a véleményeket, s gondos­kodik arról, hogy jó munkakörülmények legyenek. A mi termelőszövetkezeteink vezetői általában megállják a helyüket, jó munkát végeznek. De nem hunyhatunk szemet afelett, hogy több termelőszövetkezetünkben a vezetők több esetben nem megfelelő hangot használnak a tagokkal; nemcsak a férfiakkal, hanem az asszonyokkal sem. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy ne legyenek határozottak, szilárdak. Arról van szó, hogy közvetlen legyen a magatartásuk, kerüljék a durvaságokat. A szövetkezetek közgyűlésen választott vezetőit megbecsülik, sze­retik a tsz-ek tagjai. De a szövetkezet vezetői sem csalhatatlan emberek és éppen ezért hallgatniok kell, — és hallgatnak is — a tagság véleményére. Helyesen teszik a szövetkezeti tagok, ha a szövetkezeti demokrácia szelleméhez hűen, segítő bírálattal illetik választott vezetőiket* A jó szövetkezeti vezető ismeri és tudja az egyes tagok egyéni problémáit, segít azok megoldásában. Igen helyesen így teszik ezt számos termelőszövetkezetünkben. Az újszegedi Haladás tsz vezetői például nem hunynak szemet egyik-másik tag egyéni problémájánál, a „kis dolgoknál" és segítenek. De segít a tagság is, hiszen az erőt az összefogás adja. Termelőszövetkezeteinkben egyre szélesebben bontakozik ki a kongresszusi verseny. A kezdeményezéseket mindenütt fel kell karolni a vezetőknek. A Táncsics termelőszövetkezet növényter­melési brigádvezetője: Kószó elvtárs is tett vállalást brigádjával együtt. Neki, a szövetkezet többi vezetőinek, a növénytermelő-bri­gád jó munkájának köszönhető, hogy a kongresszusi vállalást jó­részt már teljesítették. A Kószó növénytermelő-brigád Szeged tsz-ei között folyó kongresszusi versenyben az élvonalban halad. A szegedi Felszabadulás tsz állattenyésztő brigádvezetőjének: Nagy József elvtársnak is benne van odaadó, jó munkája abban, hogy az állattenyésztők új sikereket érnek el. De sorolhatnánk tovább, azoknak a tsz elnököknek, brigádvezetőknek, munkacsapatvezetők­nek, intézőbizottsági tagoknak neveit, akik hozzáértésükkel, aka­ratukkal nagy lépéssel vitték előre a mezőgazdasági határozat megvalósítását, — a kongresszusi vállalások teljesítését. De itt meg kell mondani azt is, hogy szövetkezeteinkben nem eléggé nyilvános a verseny, — nem használják kellően a versenytáblákat. Pedig ez is helyes lenne. Megérdemli az a brigád, tsz-tag, hogy a neve a versenytáblára kerüljön, ha derék, becsületes munkát végez; A termelőszövetkezetek vezetőinek, kommunistáinak a nagy tavaszi feladatok végzése közben sem szabad megfeledkezniük az állam iránti kötelezettségek teljesítéséről. Vezetőknek, kommunis­táknak kell segíteni abban, hogy minden szövetkezeti tag előtt vi­lágosan álljon: hogyan függ össze a beadás teljesítése és az élet­színvonal emelése. A röszkei Lenin termelőszövetkezet vezetői és tagjai nagyszerű példáját adták az állam iránti kötelezettségek teljesítésének. Egész évi sertés-, baromfi-, vágómarha- és tojás­beadási kötelezettségüket teljesítették, illetve többet is adtak be az előírtnál. Termelőszövetkezeti vezetők és termelőszövetkezeti tagok együtt, szoros egységben végezzék a tennivalókat. Semmi kétség abban, hogy a közös, együttes jó munkának nem marad el az ered­ménye és minden eddiginél dúsabbann teremnek a földek, szépen jut a munkaegységre, — víg és boldog lesz az élet. Április 6-án ül össze a Magyar Dolgozók Pártja csongrádmegyei értekezlete A Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Választmánya a Központi vezetőség határozata alap­ján elhatározta, hogy 1954. április 6-ra összehívja a Magyar Dolgozók Pártja csongrádmegyei érte­kezletét. A megyei pártértekezlet napirendje: 1. Az MDP Csongrádmegyei Választmányának beszámolója és a párt feladatai Csongrád megyé­ben. Előadó: Sinkó Antal elvtárs, másodtitkár. 2. Az MDP csongrádinegyci vezető szervének megválasztása, valamint a küldöttek megválasztása az MDP III. kongresszusára. MDP CSONGRADMEGYEI VALASZTMANYA f Megérkezett Szegedre a Szovjet-unió Állami Népi Táncegyüttese A Szovjetunió Ailami Népi Tánc­együttese nagysikerű debreceni szereplése után tegnap, csütörtö­kön délután Szegedre érkezett. A város dolgozói nagy szeretettel fo­gadták a kedves vendégeket. Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB­einöke üdvözölte az együttes tag­jait. A meleg, baráti szavakra Nyi­koláj Sumov, az együttes igazga­tója válaszolt. Szeged dolgozói, mint kedves is­merőseiket fogadják a Szovjetunió Állami Ncpi Táncegyüttesének tag­jait. Szeged és Szeged környéké­nek, sőt egcsz Csongrád megyének dolgozói emlékeznek a már Szege­den járt együttes forrósikerű elő­adására. Akik látták az együttes előadásait, ismét gyönyörködni akarnak művészetükben. De látni akarják az együttes műsorát azok is, akik akkor még nem látták. Mindenki találkozni szeretne rég nem látott kedves barátaival, az együttes tagjaival. A Szovjetunió Állami Népi Tánc­együttese ma este tartja előadását a Szegcdi Állami Nemzeti Színház­ban. Műsoruk a ©Béke és barátság® a népek közötti barátság gondola­tát fejezi ki. Szinte az egész hatal­mas béketábor valamennyi népé­nek jellegzetes táncaival megismer­kedhetnek Szeged dolgozói a ma esti előadáson a Szovjetunió Álla­mi Népi Táncegyüttesének utolér­hetetlen erejű tolmácsolásában. A tavaszi feladatok elvégzéséért — a kongresszusi vállalások teliesitéséért Vetik a tavaszi árpát az Alkotmány tsz-ben Tegnap a szegedi Alkotmány termelőszövetke­zetben két vetőgéppel Szabó János, Priskin Pál, Molnár István, Bálint András a tavaszi árpavetést végezte. A termelőszövetkezet tagjai 18 hold tava­szi árpát vetnek. Elhatározták azt is a tsz tagjai, hogy 40 hol­don tavasz: búzát vetnek. Ezt a munkát is azon­nal megkezdik, amint a talaj alkalmas lesz a ve­tésre. Elvetettek már hat hold cukorrépát, 1100 négyszögöl borsót. Fűszerpaprikát tíz holdon ter­mesztenek az Alkotmány tsz tagjai, A paprika­földre már kihordták a trágyát, A szegedi Táncsics tsz-ben Szerdán már a cukorrépát vetették a szegedi Táncsics termelőszövetkezet növénytermelői. Ezt a munkát befejezve, hozzákezdtek a takarmányrépa vetéséhez is. Az eső azonban közbejött és útját állta a vetésnek. Ma a növénytermelők a fűszerpap­rika földre hordták a trágyát. A Táncsics tsz növénytermelői elvetettek ed­dig már öt hold tavaszi búzát, három hold mákot, két hold olajlent, öt hold borsót, két hold lucernát. Az őszi kalászosok fej trágyázását nem mulasztják el és eddig ezt a munkát 80 százalékra végezték el. Ha a talaj lehetővé teszi, azonnal befejezik a fej­trágyázást, A Szegedi Gőzfürész munkásai terven felüt készített vegyes fürészáruval és parkettaléccel segítik a falut Lakó Ferenc elvtárs, a Szegedi Gőzfűrész műszaki vezetője a vá­ros; pártérí'Skez'eten hozzászólása, bán a következőket mondo ta: „Terven és kötelezettségen felüj eqy vagon vegyes fűrészárut és egy vagon parkeitlécef adunk a do|_ gozó parasztságnak negyedéven­ként. Ebben versenyre hívjuk az ország 11 faipari üzemét is.© Az élüzem ünnepségen hangzott el először a javaslat. Az a gondo­lat, hogy a város segítse a falut, már régen foglalkoztatta a Gőzfű­rész dolgozóit, vezetőit egyaránt. Lakó elvtárs, az üzem műszaki ve­zetője az ünnepségen kész tervvel állt a dolgozók elé, akik örömmel fogadták azt a javaslatát, hogy a terven felül készített parkettalécet és vegyes fűrészárut juttassák el a parasztságnak. Azóta úgy is dolgozik mindenki a gyárban, hogy segítsék a falu lakosságát. A hatalmas fűrészház közepe táján helyezkedik el Remzső Nándorné munkaasztala, a lengőszabász fű­résszel. A több méter hosszú tölgy­bükk, akácfa deszkák egymásután kerülnek éles fűrésze alá. Ebből rö­videbb-hosszabb darabok lesznek pillanatok alatt, amelyek parketta­lécnek, bányafáknak, vagy éppen ládarészeknek felelnek meg. — Nem mindegy, melyik fából mit vágok le. Ahogy az anyag mi­nősége adja, olyan méret lesz be­lőle — magyarázza Remzsőné. Ad­dig is, míg beszél, szeme végigsik­lik az eléje húzott deszkán. — Ez például nem jó parketta lécnek — mutat a deszkára —. Hiba van benne. Nézze csak, itt, meg itt görcsös. Ebből inkább bá­nyafát vágok, annak megfelelő. A hiba alig vehető ugyan észre, de mégsem kerülhst a parketta­lécek közé, rontaná a minőséget. Mert a Gőzfűrész dolgozói nem­csak mennyiséget, hanem elsősor ban minőségileg is jót akarnak adni a falu dolgozóinak. — Az anyagkihasználás a legfontosabb. Így tudjuk csak vállalásunkat teljesíteni — magyarázza tovább Remzsőné. — Ha erre nem ügyelnénk, sok olyan fa menne tűzre, meg a selejtbe, amiből még parkettalécek készül­hetnének. Nagyon gondosan kell bánni a rendelkezésünkre álló fa­anyaggal. A jó anyagkihasználás mellett még az is szükséges, hogy az üzem munkásai a napi előirányzatot túl­teljesítsék. Normájának túlszár­nyalásához pedig Remzsőné igen jól ért. Még a férjét is lehagyja, sokszor 30—40 százalékkal, pedig ő is jó munkás. A körfűrésznél Körmöczi Fe­renc sztahánovista a gépmester, ö is az anyagkihasználást tartja első­sorban szem előtt a terv túlteljesí­téséhez. Időnkint a zsebéből előke­rül a mérőléc, s azzal méregeti a fát. — Itt kapok egy darab négy és felest, egy három és felest — mu­tatja —, lejön még egy hat és fe­les darab ts. Tehát nem kell el­dobnom egy centimétert sem. Máskor sok három-négy centi­méteres darab a hulladékba, szemétbe ment. Forgatja, rakosgatja a parketta­léceknek valót, segít Nóvák Piros­kának, aki az ő számára készíti elő, szortírozza méret szerint a fa­anyagot. Persze nem méreget min­den egyes darabot. Szemmértékre megy már egyik a másik után. A gyakorlat tette mesterré Körmöczi Fere.ncet a parkettaléc vágásnál. Napi eredménye átlag 180 száza­lék. Eredményének Nóvák Piroska is részese. Az ő általa szortírozott anyagot Körmöczi Ferenc nem tudja olyan gyorsan vágni, ©fo­gyasztani®, hogy ne kerüljön ugyanolyan gyorsan másik a he­lyébe. így dolgoznak a Gőzfürész mun­kásai a falut segítő felajánlásuk teljesítéséért. Daróczi János keret­fűrészes már ki is számolta, hogy egy vagon fűrészáru és az egy va­gon parkettaléc mit jelent a pa­rasztságnak. — Tudom, biztosan szeretettel emlegetnek majd bennünket a fa­lusiak — mondotta —, ha építe­nek. A munka jó minőségéért, de azért is, mert egy 20 méter hosszú épület faanyagát kiadja az az egy vagon fűrészáru, amit küldünk ne­kik. A parketta meg nyolc-tíz szo­ba nagyságú terem padozatához elég. A kormányprogramm megvaló­sítása során a falun is a nagy­arányú építkezésekhez kell a faanyag. Űj lakások, kultűrotthonok, orvosi rendelők, bölcsődék, gazdasági épületek sorai létesülnek a falvak­ban. Ehhez nyújtanak baráti se­gítséget terven felüli munkájukkal a Szegedi Gőzfűrész dolgozói. Eb­ben a negyedévben már úgy dol­goztak, hogy e vállalásukat teljesí­tették. Igaz ugyan, hogy a lombos fűrészárunál volt akadály. Ebben le is maradtak a tervteljesítéssel feb­ruár hónapban. Az erdőgazdaságok nem küldték idejében a fát, de a Földművelésügyi Minisztérium El­látási Igazgatósága sem utalt ki megfelelő mennyiséget. Azonban ezt a lemaradást megszüntetik a III. pártkongresszusig és minden negyedévben a falu iránt vállalt kö­telezettségüket maradéktalanul tel­jesítik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom