Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-04 / 53. szám

OfLMOGTRRORSZttG CSÜTÖRTÖK. 1954. MÁRCIUS 4. A berlini értekezleten a világ népei távolabb kerültek a háború szakadékától az Országos Béketanács nagygyűlése Az Országos Béket&nács szerdán ellenes szándékára vallottak, s ame­délután nagygyűlést rendezett Bu- lyek később a konferencia jellem­dapesten az Építők Rózsa Ferenc zőivé váltak. kultúrotthonában. A nagygyűlés keretében a berlini négyhatalmi értekezletre kiküldött magyar új­ságírók közül Novobáczky Sándor, a Szabad Nép szerkesztőbizottságá­nak tagja és Nemes György, az Or­szágos Béketanács munkatársa szá­rnoitak be berlini tapasztalataikról. Mihályfi Ernő népművelési mi­niszterhelyettes, az Országos Béke­tanács alelnöke megnyitó beszédé­ben utalt arra, hogy nem egészen nyolc hónappal ezelőtt ugyanebben a teremben hangzott el a Bcke Világtanács felhívása a nagyhatalmakhoz: Tárgyaljatok! A Béke Világta­nárs határozata nyomán, a Szov­jetuniónak az emberiség béké­jét szolgáló politikája követ­keztében létrejött a berlini ér­tekezlet. amely jelentős lépés volt a vitás kérdések békés rcn­k dezésének útján. Ezután Novobáczky Sándor tar­totta meg előadását. Le kell szögezni — mondotta be­vezetőben —. hogy a konferencia csak azért jöhetett létre, mert a Szovjetunió diplomáciája és a vi­lág békeközvéleménye állhatatosan követelte azt. Azonban a konferencia előtti hetekben már felbukkantak olyan jelek, olyan konkrét tények, amelyek a nyugatiak megegyezés­Novobáczky Sándor a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a szovjet delegáció munkájának legjellem­zőbb vonása volt, hogy a tárgyalá­sok első percétől az utolsóig állan­dóan kezében tartotta a kezdemé­nyezést. Molotov elvtárs és a szov­jet delegáció az első naptól kezdve a tárgyalások konkretizálására tö­rekedett. Csak a jelentősebbeket véve fi­gyelembe, tizennégy szovjet ja­vaslat hangzott el a tanácsko­záson. Mar pedig a konkrét ja­vaslat a tárgyalások éltető eleme. A Szovjetunió azonban nemcsak javaslatokat tett a berlini konfe­rencián, hanem azzal is kimutatta megegyezési készségét, hogy fel­szólította külügyminisztertársait: te­gyenek ők is konkrét javaslatot, vagy ha a szovjet javaslat valame­lyik pontjával nem értenek egyet, javasoljanak mást helyette. De tár­gyaljanak és tárgyaljanak. Ezután arról beszélt az előadó, hogy az amerikai delegáció maga­tartását mindenekelőtt a merevség, az elutasítás, a megegyezés előli el­zárkózás jellemezte. Igen bonyolult probléma volt megítélni Anglia és Franciaország külügyminisztereinek szerepét a berlini konferencián. Kétségtelen, I Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elfogadta a genfi értekezletre szélé szovjet meghívást Peking (Uj-Kináf. A Szovjetunió kormánya a berlini értekezleten létrejött megegyezésnek megfele­lően meghívta n kínai kormányt az április 26-án tartandó genfi értekezletre és felkérte, hogy n fentemiitett időpont előtt küldje el teljhatalmú képviselőjét Genfbe. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya elfogadta a Szovjetunió kormányának meghí­vását és beleegyezett abba, hogy elküldje teljhatalmú képviselőjét a genfi értekezletre. A Szovjetunió kormánya egyide­jűleg hasonló meghívást küldött a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának is. A Kore­ai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya is hozzájárult ahhoz, hogy résztvesz a genfi értekezleten. Az új szíriai kormány (MTI). Hé (főn Szabri Asszall el­nökletével megalakult az új 6ziriai kormány, amelyben a fontosabb tárcák a következőképpen oszlanak meg: Külügyminiszter: Asszall, bel­ügyminiszter: Buzo, hadügyminisz­ter: Davalibl, pénzügyminiszter: Azem, igazságügyminieztor: Mizze Szakkal, nemzetgazdaságügyi mi­niszter: Kajali. R Bolgár Kommunista pári VI. kongresszusának március 2-i ülésén megvitatták a párt szervezeti szabályzatának médositásait Szófia (TASZSZ). A Bolgár Kom­munista Bárt VI. kongresszusa március másodiki délelőtti ülésén áttért a negyedik napirendi pont­ra: „Módosítások a Bolgár Kom­munista Párt szervezeti szabályza­tában". Erről a kérdésről Todor Zslvkov tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek folyamán a Bol­gár Kommunista Párt jelentő­sen mer/növekedett, gazdag po­litikai és szervezési tapaszta­la/okra tett szert. A szervezeti szabályzatban — mondotta az előadó — megfelelően kell felhasználni a Szovjetunió Kommunista Pártjának páratlanul gazdag tapasztalatait. Todor Zsivkov a szervezeti sza­bályzat első cikkelyének következő megfogalmazását javasolta: „A Bol­gár Kommunista Párt a munkás­osztály, n dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szer­vezett, egy nézetet valló kommunis­ták önkéntes, harci szövetsége". A továbbiakban a párttagság kérdésével foglalkozott. A szervezeti szabályzatban — mondotta — teljesebben és ponto­sabban kell meghatározni n párt­tagok kötelességeit. A szor vezeti szabályzut módo­sításai tervezetének jellegzetes sa­játsága nz — mutatott rá Zsivkov —, hogy tartalmaz néhány olyan új tétéit, amely a pártdemokrá­eia további kiszélesítésére, a párt­tagok jogainak hathatósabb védel­mére irányul. Behatóan ismertette ezeket a tételeket. A párt úi szervezeti szabályzó­in hatalmas szervező és mozgó­sító erejű okmán </. Tekinté­lyes cs hathatós fegyver írsz pór'unk kezében a további szervezeti megerősödést célzó •munkájában — mondotta végül. A küldöttek felszólalásukban módosításokat, amelyeket a Bol­gár Kommunsta Párt központi bi­zottsága javasolt a párt szervezeti szabályzatával kapcsolatban. A kongresszus Vlko Cservenkov­val az élen bizottságot választott, amelyet megbízott azzal, hogy dolgozza ki ég terjessze a legkö­zelebbi kongresszus elé a Bolgár Kommunista Párt programm-ter­vezetét. hogy magatartásukat mindenek­előtt az jellemezte: csaknem vala­mennyi kérdésben nyiltan támogat­ták az amerikai külpolitikát. Sőt mi több: sokszor Dulles maga he­lyett Edent és Bidault-t tólta elő­térbe, ezzel igyekezett elkerülni azt a látszatot, hogy minden tőle in­dul ki. Hiba volna azonban nem látni, hogy az angol és a francia ál­láspont minden nyilvános szín­vallás ellenére — mégsem volt egyértelmű amerikai álláspont. Eden és Bidault kétségtelenül a felszínen, beszédeikben a konferen­cia nyilvánossága előtt teljesen szolidarisnak mutatkoztak Dulles vonalával. Do a tények azt mutat­ják, hogy nemcsak egyetértés, hanem el­lentét is fennállott az amerikai álláspont cs a másik két nyu­gati hatalom álláspontja kö­zött. Novobáczky Sándor ezután a ber­lini értekezlet eredményeivel fog­lalkozott. A konferencia jelentős eredmé­nyeket hozott — mondotta. — Melyek ezek az eredmények? Min­denekelőtt az, hogy megegyeztek az április 26-i genfi konferenciában. Nagy eredménye a konferen­ciának az is, hogy ott olyan szovjet javaslatok hangzottak cl, amelyek a jövőben mély be­nyomást fognak gyakorolni az európai közvéleményre és ko­molyan éreztetik majd hatásu­kat. Nem szabad azonban megfeled­keznünk arról, hogy a konferenci­án nem sikerült megegyezni a né­met és osztrák kérdésben. Befejezésül egy dologra szeret­nék utalni — mondotta végül az előadó, — s ez az, hogy milyen veszélyek állnak fenn a berlini konferencia értékelésével kap­csolatban. Azt hiszem, a fő ve­szély a konferencia jelentőségének lebecsülése. A világ népei a berlini konfe­renciával minden ellenkező szándék ellenére nem kerültek közelebb a szakadékhoz, ha­nem egy lépéssel távolabb ke­rültek attól. Boriin óta a háború erőinek meg­nehezült a dolguk. De túlbecsülni sem szabad a berlini konferencia eredményeit. Ismétlem: igen súlyos megoldatlan problémák maradtak nyitva. Ezek­nek rendezése állhatatos harcot igényel a békét akaró tömegek részéről és sok csatát hoz még a diplomácia frontján. Ezután Nemes György tartotta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy a szovjet békejavaslatok nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság, hanem Nyugat-Német­ország lakosságában is mély vissz­hangot keltettek. A nagygyűlés Dévai László, a Ganz Vagongyár sztahanovista acélöntője és Kincses József, a XXT. kerület békebizottsága tit­kárának felszólalásával ért véget. B X. pánamerikai konferencián komoiy nézeteltérésekre lehet számítani az Egyesült Államok és a latinamerikai országok többsége közfitt New-York (TASZSZ). Március el- I a latinamerikai országok belügyek sején nyílt meg a venezuelai Ca-1 be. • racasban a X. pánamerikai konfe­rencia. Az értekezlet munkájában az Egyesült Államok és 19 latin­amerikai ország vesz részt. Costarica távolmaradt az érte­kezlettől, tiltakozásul az ellen, hogy a konferenciát Venezue­lában tartják, ahol a demokra­tikus szabadságjogokat és pol­gárjogokat megsemmisítő dik­tatúra uralkodik. Az értekezlet napirendje öt sza­kaszból áll. Az egyes szakaszok po­litikai és jogi természetű kérdése­ket, továbbá az „amerikai államok szervezetében" résztvevő országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit, szociális és kulturális kérdéseket érintenek. A sajtó jelentéseiből kiderül, hogy az értekezleten komoly nézetel­térésekre lehet számítani az Egyesült Államok és a latin­amerikai országok többsége kö­zött. Az Egyesült Államok az értekezle­tet arra akarja felhasználni, hogy „a kommunizmus elleni harc" leple alatt fokozza támadását a latin­amerikai országok demokratikus erői ellen és törvényesítse az ame­rikai imperializmus beavatkozását Az „Associated Press" hírügynök* ség tudósítója a következőket írjaj „Az Egyesült Államok és a la­tinamerikai országok küldöttsé­geinek álláspontja a jelek sze­rint teljesen ellentétes lesz? amikor megvizsgálják a kom­munizmus kérdését a nyugati féltekén . Az Egyesült Államok háttérbe akarja szorítani a gazdasági kér­dések megvitatását, amelyek pedig igen mélyen foglalkoztatják a la* tinamerikai .közvéleményt. Evaristo Sourdis, Columbia kül* ügyminisztere nemrég kijelentette, hogy országának küldöttsége a hang­súlyt azokra a gazdasági kér­désekre fogja helyezni, amelyek nemcsak Colombiát, hanem a többi amerikai köztársaságot is érintik. Barros Ortiz chilei külügyminisz* ter egy nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a caracasi értekezleten a gazdasági kérdésekre kell fordí­tani a fő figyelmet. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a latinamerikat országok és az Egyesült Államok között elkerülhetetlenül összeütkö­zésre kerül sor, különösen a gazda* sági jellegű kérdésekben. Szabadonbocsáíják az elmúlt napokban letartóztatott személyeket Egyiptomban Mint nyugati hírügynökségek je­lentik, vasárnap délelőtt tünteté­sek voltak Kairóban. A katonaság és a rendőrség tüzelt a tüntetőkre. Többen megsebesültek. A londoni rádió jelentése szerint Nagib vasárnap beszédet mondott és ebben bejelentette, hogy Egyiptom "parlamentáris köz­társaság* lesz. Mint mondotta, "azonnal megalakítják az al­kotmányozó nemzetgyűlést*. Nagib közölte azt is, hogy mind­azokat a személyeket, akiket a napokban letartóztattak, sza­badonbocsátják. A vasárnap délelőtti tüntetések után az egyiptomi kormány Nasszer alezredes, miniszterelnök elnökletével rendkívüli miniszter­tanácsot tartott. A minisztertanács ülése után kijelentették, hogy a tüntetések nyomán Kairóban a kormány rendeletére bezár­ták az egyetemeket és a közép­iskolákat. A belügyminiszter közölte, hogy betiltanak min­den tüntetést. Vasárnap délután Szalah Szalem őrnagy, propagandaügyi miniszter rendkívüli közleményt olvasott fel a kairói rádióban, amely felszólítja az egyiptomiakat, hogy "szüntes­sék meg... a tüntetéseket és nyu­godtan, rendben folytassák mun* kájukat*. A "TASZSZ* vasárnap délután ismertette az "Akbar el Jom« cí* mű egyiptomi lap tudósítását. A lap beszélgetést közöl Cafferyvel, az Egyesült Államok egyiptomi nagykövetével, Tajeb Husszeinnel, Pakisztán ideiglenes egyiptomi ügyvivőjével, valamint Abdul Khayum Khannal, a jelenleg Kai* róban tartózkodó pakisztáni ipar­ügyi miniszterrel, akik azzal a fel­hívással fordultak Egyiptomhoz éa más arab országokhoz, csatlakozzanak az amerikai su­galmazásra létrejövő pakisztáni­török katonai szövetséghez. "Az Egyesült Államok — jelen­tette ki Caffery — erősíteni óhajtja a középkeleti országokat és kész ezen a téren segítséget nyújtani nekik, ha ilyen segítségért hozzá­fordulnak*. Nagib tábornok, egyiptomi elnök — mint az »AFP« jelenti — hét­főn Khartumba repült, hogy részt­vegyen a szudáni parlament ünne­pélyes megnyitásán. Nagib szombaton fogadta a szu­dáni küldöttséget, amely meghívta a parlament megnyitására. Csongrád megyében eddig kilencszáz iparengedélyt adtak ki A kormányprogramul megjelené­so előtt Csongrád megye valameny­nyi községében kevés volt a kis­iparos, most azonban már egyetlen olyan község sincs, ahol legalább négy-öt új kovács-, bognár-, ci­pész* vagy más műhely ne nyílt volna. Eddig mintegy kilencszáz új iparengedélyt adtak ki a me­gyében. A közei négyezer lakosú Csen­gele községben csaknem négy éven keresztül nem volt bognár, évekig nem volt cipész, lakatos, mindösz* sze egy kisiparos dolgozott. A dolgozó parasztok megelégedéséra most 15 kisiparos dolgozik Csenge* lén. A község három kovácsa, a bognára most a gazdálkodók ko­csiját, ekéjét, boronáját javítja, hogy a tavaszi munkákban fenn* akadás ne legyen. 34. Károly odafönt hatal­mas hahotába kezdett. Amúgy is beesett szeme eltűnt a gödrében, cson­ka füle vörös lett. Köz­ben vakkantott, mint a kutya: — Ott a pálinka, igyál hát! A lármára kijöttek a többi legények nz istállóból, a kamrából, s ők se tehettek mást, csak nevettek, kacagtak, hahotáztak, s a ha­sukat fogták. Egyedül Gyuri volt az, aki fej­csóválva odament, hegy kisegítse Imrét a reterát undorító gödréből. Imre gyilkos gyűlöletet érzett Károly iránt, de még Hargitai iránt is. A szemei forogtak, a méreg az agyara ment, s vicso­rogva ismételgetett egyetlenegy káromkodást. Bement az istállóba, a tehenek közé, nem is jött ki egész nap. Ott mosogatta, szárította a nadrágját, kabátját, csizmáját. A büdös­ecg az ingébe is beleette magát. Az esetet megtudva, Hargitai kiment Imréhez. Nem kedvelte az ilyenfajta tréfá­kat, 8 a száritkozó fiatalember előtt hangos­kodva szidta Károlyt: — Majd adok én enrtek a csibésznek! Ezért, meglásd, ellátom a baját! A karmester sajnálta volna, ha elmegy tőle egy ilyen jó munkaerő, mint Imre, de nem mert szólni Károlynak, mert még ő is fé't tőle. Délután jött a kézbesítő, hozta az újságokat, köztük a pesti Népszavát, s a többi postával együtt Imrének is levelet ho­zott. Hargitai kapott az alkalmon, újra kiment Imréhez, j 1 sibae4ctt tisá.j jöcchsest * frttír, jét KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE nesze — kedveskedett. Imre már a boritékról látta, hogy ezt megint Jancsi Írhatta. Édesapjától csak levelező-lapot szokott kapni. Izgatottan bon­totta fel a levelet. Valóban a Jancsi apró­betűs írása volt. Odament a világosság elé, s mohón belemélyedt. „Kedves barátom, Imre — szólt a levél. — Csak most válaszolok a múltkori leveledre, mert munkába vagyok második hete. Kis István Bátyám, akit to is ismersz, hívott a békástó Csatornájához kubikra. A Csatornán dolgozik Tamás Bátyád is, a héten majd el­küldték, mert felesett a Mérnök Úrral. Mind Szocialista, aki ott dolgozik, összetartunk mindnyájan, azért nem tudták elküldeni Ta­más Bátyádat, mindenki mellé állt. Tamás Bátyád megnősült azóta, hogy elmentél, ott voltam a Lakodalmán, ö is Szocialista lett. Újra vasaltattam Boldogult Édesapám talics­káját, azzal dolgozok, nehéz itt a munka, de jó, hogy nem álltam el Béresnek, mert itt emberszámba veszik a Munkást. István Bá­tyám megtanított, hogy kell az ásót kikala­pálni élesre, igy könnyebb a munka. Eljárok az Egyletbe. Szocialista lettem, már nagyon sok Ember Szocialista, én is tanulok a Köny­vekből, mert a Tudás Hatalom, soVat olvasok, jó lenne, ha vissza jönnél, köztünk volna a Te helyed is. Nen\ tudom, milyen sorod van, azt írtad, jó, ha megunod azt a helyet, gyere JiMct, yárunk, tiszteltet Édesanyán ós Maca Húgom is, barátod Vincze János. El is felejtettem, hogy a Gajjas Gyerek fel* gyógyult már régen, vasárnap láttam a pia* con, nem ismert föl". Imre maga volt az istállóban, a jámborul kérődző tehenek között, s amint végigolvasta Jancsi levelét, járkálni kezdett fel és alá a faruknál. Odakintről Károly vakkantása hallatszott. Tmre zsobre dugta a levelet, s a vasvillához kapott, Károly elhaladt az ablak előtt, de nem jött be. „Lám, odahaza mégis jobb az élet. ifii más megnősült, Jancsi ott volt a lakodalmán. Nagyvérü ember az én bátyám, összefeleselt a kubikon a mérnökkel. Mint Vak Hegedűs­sel a tanyán" — Imre gondolkozott, szájában keserűnek érezte a nyálat. Sok homályos mondatot nem értett a Jancsi írásából. Ki­rántotta a levelet, odament az ajtóhoz és újra végig olvasta. „Eljárok az Egyletbe, Szocialista lettem, már nagyon sok Ember Szocialista, én is ta­nulok a Könyvekből ..." Ezt ötször is elolvasta. Most hallott elő­ször a szocialistákról, s nom tudta, miféle találmány ez. Annyit sejtett, hogy szegény­ombereknek való, ha Tamás is. Jancsi is kö­zéjük állt. Kibámult az ajtón az árnyékszék felé, aztán újra elővette, széthojtotta a levelet és a végét olvasta cl vagy tízszer: „...ha megunod a helyet, gyere haza, várunk, tiszteltet Édesanyám és Maca Húgom is, barátod Vincze János". (Folytatjuk/) a i

Next

/
Oldalképek
Tartalom