Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-04 / 53. szám

OfLMOGTRRORSZttG CSÜTÖRTÖK. 1954. MÁRCIUS 4. A berlini értekezleten a világ népei távolabb kerültek a háború szakadékától az Országos Béketanács nagygyűlése Az Országos Béket&nács szerdán ellenes szándékára vallottak, s amedélután nagygyűlést rendezett Bu- lyek később a konferencia jellemdapesten az Építők Rózsa Ferenc zőivé váltak. kultúrotthonában. A nagygyűlés keretében a berlini négyhatalmi értekezletre kiküldött magyar újságírók közül Novobáczky Sándor, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagja és Nemes György, az Országos Béketanács munkatársa szárnoitak be berlini tapasztalataikról. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke megnyitó beszédében utalt arra, hogy nem egészen nyolc hónappal ezelőtt ugyanebben a teremben hangzott el a Bcke Világtanács felhívása a nagyhatalmakhoz: Tárgyaljatok! A Béke Világtanárs határozata nyomán, a Szovjetuniónak az emberiség békéjét szolgáló politikája következtében létrejött a berlini értekezlet. amely jelentős lépés volt a vitás kérdések békés rcnk dezésének útján. Ezután Novobáczky Sándor tartotta meg előadását. Le kell szögezni — mondotta bevezetőben —. hogy a konferencia csak azért jöhetett létre, mert a Szovjetunió diplomáciája és a világ békeközvéleménye állhatatosan követelte azt. Azonban a konferencia előtti hetekben már felbukkantak olyan jelek, olyan konkrét tények, amelyek a nyugatiak megegyezésNovobáczky Sándor a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet delegáció munkájának legjellemzőbb vonása volt, hogy a tárgyalások első percétől az utolsóig állandóan kezében tartotta a kezdeményezést. Molotov elvtárs és a szovjet delegáció az első naptól kezdve a tárgyalások konkretizálására törekedett. Csak a jelentősebbeket véve figyelembe, tizennégy szovjet javaslat hangzott el a tanácskozáson. Mar pedig a konkrét javaslat a tárgyalások éltető eleme. A Szovjetunió azonban nemcsak javaslatokat tett a berlini konferencián, hanem azzal is kimutatta megegyezési készségét, hogy felszólította külügyminisztertársait: tegyenek ők is konkrét javaslatot, vagy ha a szovjet javaslat valamelyik pontjával nem értenek egyet, javasoljanak mást helyette. De tárgyaljanak és tárgyaljanak. Ezután arról beszélt az előadó, hogy az amerikai delegáció magatartását mindenekelőtt a merevség, az elutasítás, a megegyezés előli elzárkózás jellemezte. Igen bonyolult probléma volt megítélni Anglia és Franciaország külügyminisztereinek szerepét a berlini konferencián. Kétségtelen, I Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elfogadta a genfi értekezletre szélé szovjet meghívást Peking (Uj-Kináf. A Szovjetunió kormánya a berlini értekezleten létrejött megegyezésnek megfelelően meghívta n kínai kormányt az április 26-án tartandó genfi értekezletre és felkérte, hogy n fentemiitett időpont előtt küldje el teljhatalmú képviselőjét Genfbe. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elfogadta a Szovjetunió kormányának meghívását és beleegyezett abba, hogy elküldje teljhatalmú képviselőjét a genfi értekezletre. A Szovjetunió kormánya egyidejűleg hasonló meghívást küldött a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának is. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya is hozzájárult ahhoz, hogy résztvesz a genfi értekezleten. Az új szíriai kormány (MTI). Hé (főn Szabri Asszall elnökletével megalakult az új 6ziriai kormány, amelyben a fontosabb tárcák a következőképpen oszlanak meg: Külügyminiszter: Asszall, belügyminiszter: Buzo, hadügyminiszter: Davalibl, pénzügyminiszter: Azem, igazságügyminieztor: Mizze Szakkal, nemzetgazdaságügyi miniszter: Kajali. R Bolgár Kommunista pári VI. kongresszusának március 2-i ülésén megvitatták a párt szervezeti szabályzatának médositásait Szófia (TASZSZ). A Bolgár Kommunista Bárt VI. kongresszusa március másodiki délelőtti ülésén áttért a negyedik napirendi pontra: „Módosítások a Bolgár Kommunista Párt szervezeti szabályzatában". Erről a kérdésről Todor Zslvkov tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek folyamán a Bolgár Kommunista Párt jelentősen mer/növekedett, gazdag politikai és szervezési tapasztala/okra tett szert. A szervezeti szabályzatban — mondotta az előadó — megfelelően kell felhasználni a Szovjetunió Kommunista Pártjának páratlanul gazdag tapasztalatait. Todor Zsivkov a szervezeti szabályzat első cikkelyének következő megfogalmazását javasolta: „A Bolgár Kommunista Párt a munkásosztály, n dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett, egy nézetet valló kommunisták önkéntes, harci szövetsége". A továbbiakban a párttagság kérdésével foglalkozott. A szervezeti szabályzatban — mondotta — teljesebben és pontosabban kell meghatározni n párttagok kötelességeit. A szor vezeti szabályzut módosításai tervezetének jellegzetes sajátsága nz — mutatott rá Zsivkov —, hogy tartalmaz néhány olyan új tétéit, amely a pártdemokráeia további kiszélesítésére, a párttagok jogainak hathatósabb védelmére irányul. Behatóan ismertette ezeket a tételeket. A párt úi szervezeti szabályzóin hatalmas szervező és mozgósító erejű okmán </. Tekintélyes cs hathatós fegyver írsz pór'unk kezében a további szervezeti megerősödést célzó •munkájában — mondotta végül. A küldöttek felszólalásukban módosításokat, amelyeket a Bolgár Kommunsta Párt központi bizottsága javasolt a párt szervezeti szabályzatával kapcsolatban. A kongresszus Vlko Cservenkovval az élen bizottságot választott, amelyet megbízott azzal, hogy dolgozza ki ég terjessze a legközelebbi kongresszus elé a Bolgár Kommunista Párt programm-tervezetét. hogy magatartásukat mindenekelőtt az jellemezte: csaknem valamennyi kérdésben nyiltan támogatták az amerikai külpolitikát. Sőt mi több: sokszor Dulles maga helyett Edent és Bidault-t tólta előtérbe, ezzel igyekezett elkerülni azt a látszatot, hogy minden tőle indul ki. Hiba volna azonban nem látni, hogy az angol és a francia álláspont minden nyilvános színvallás ellenére — mégsem volt egyértelmű amerikai álláspont. Eden és Bidault kétségtelenül a felszínen, beszédeikben a konferencia nyilvánossága előtt teljesen szolidarisnak mutatkoztak Dulles vonalával. Do a tények azt mutatják, hogy nemcsak egyetértés, hanem ellentét is fennállott az amerikai álláspont cs a másik két nyugati hatalom álláspontja között. Novobáczky Sándor ezután a berlini értekezlet eredményeivel foglalkozott. A konferencia jelentős eredményeket hozott — mondotta. — Melyek ezek az eredmények? Mindenekelőtt az, hogy megegyeztek az április 26-i genfi konferenciában. Nagy eredménye a konferenciának az is, hogy ott olyan szovjet javaslatok hangzottak cl, amelyek a jövőben mély benyomást fognak gyakorolni az európai közvéleményre és komolyan éreztetik majd hatásukat. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a konferencián nem sikerült megegyezni a német és osztrák kérdésben. Befejezésül egy dologra szeretnék utalni — mondotta végül az előadó, — s ez az, hogy milyen veszélyek állnak fenn a berlini konferencia értékelésével kapcsolatban. Azt hiszem, a fő veszély a konferencia jelentőségének lebecsülése. A világ népei a berlini konferenciával minden ellenkező szándék ellenére nem kerültek közelebb a szakadékhoz, hanem egy lépéssel távolabb kerültek attól. Boriin óta a háború erőinek megnehezült a dolguk. De túlbecsülni sem szabad a berlini konferencia eredményeit. Ismétlem: igen súlyos megoldatlan problémák maradtak nyitva. Ezeknek rendezése állhatatos harcot igényel a békét akaró tömegek részéről és sok csatát hoz még a diplomácia frontján. Ezután Nemes György tartotta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy a szovjet békejavaslatok nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság, hanem Nyugat-Németország lakosságában is mély visszhangot keltettek. A nagygyűlés Dévai László, a Ganz Vagongyár sztahanovista acélöntője és Kincses József, a XXT. kerület békebizottsága titkárának felszólalásával ért véget. B X. pánamerikai konferencián komoiy nézeteltérésekre lehet számítani az Egyesült Államok és a latinamerikai országok többsége közfitt New-York (TASZSZ). Március el- I a latinamerikai országok belügyek sején nyílt meg a venezuelai Ca-1 be. • racasban a X. pánamerikai konferencia. Az értekezlet munkájában az Egyesült Államok és 19 latinamerikai ország vesz részt. Costarica távolmaradt az értekezlettől, tiltakozásul az ellen, hogy a konferenciát Venezuelában tartják, ahol a demokratikus szabadságjogokat és polgárjogokat megsemmisítő diktatúra uralkodik. Az értekezlet napirendje öt szakaszból áll. Az egyes szakaszok politikai és jogi természetű kérdéseket, továbbá az „amerikai államok szervezetében" résztvevő országok közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit, szociális és kulturális kérdéseket érintenek. A sajtó jelentéseiből kiderül, hogy az értekezleten komoly nézeteltérésekre lehet számítani az Egyesült Államok és a latinamerikai országok többsége között. Az Egyesült Államok az értekezletet arra akarja felhasználni, hogy „a kommunizmus elleni harc" leple alatt fokozza támadását a latinamerikai országok demokratikus erői ellen és törvényesítse az amerikai imperializmus beavatkozását Az „Associated Press" hírügynök* ség tudósítója a következőket írjaj „Az Egyesült Államok és a latinamerikai országok küldöttségeinek álláspontja a jelek szerint teljesen ellentétes lesz? amikor megvizsgálják a kommunizmus kérdését a nyugati féltekén . Az Egyesült Államok háttérbe akarja szorítani a gazdasági kérdések megvitatását, amelyek pedig igen mélyen foglalkoztatják a la* tinamerikai .közvéleményt. Evaristo Sourdis, Columbia kül* ügyminisztere nemrég kijelentette, hogy országának küldöttsége a hangsúlyt azokra a gazdasági kérdésekre fogja helyezni, amelyek nemcsak Colombiát, hanem a többi amerikai köztársaságot is érintik. Barros Ortiz chilei külügyminisz* ter egy nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a caracasi értekezleten a gazdasági kérdésekre kell fordítani a fő figyelmet. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a latinamerikat országok és az Egyesült Államok között elkerülhetetlenül összeütközésre kerül sor, különösen a gazda* sági jellegű kérdésekben. Szabadonbocsáíják az elmúlt napokban letartóztatott személyeket Egyiptomban Mint nyugati hírügynökségek jelentik, vasárnap délelőtt tüntetések voltak Kairóban. A katonaság és a rendőrség tüzelt a tüntetőkre. Többen megsebesültek. A londoni rádió jelentése szerint Nagib vasárnap beszédet mondott és ebben bejelentette, hogy Egyiptom "parlamentáris köztársaság* lesz. Mint mondotta, "azonnal megalakítják az alkotmányozó nemzetgyűlést*. Nagib közölte azt is, hogy mindazokat a személyeket, akiket a napokban letartóztattak, szabadonbocsátják. A vasárnap délelőtti tüntetések után az egyiptomi kormány Nasszer alezredes, miniszterelnök elnökletével rendkívüli minisztertanácsot tartott. A minisztertanács ülése után kijelentették, hogy a tüntetések nyomán Kairóban a kormány rendeletére bezárták az egyetemeket és a középiskolákat. A belügyminiszter közölte, hogy betiltanak minden tüntetést. Vasárnap délután Szalah Szalem őrnagy, propagandaügyi miniszter rendkívüli közleményt olvasott fel a kairói rádióban, amely felszólítja az egyiptomiakat, hogy "szüntessék meg... a tüntetéseket és nyugodtan, rendben folytassák mun* kájukat*. A "TASZSZ* vasárnap délután ismertette az "Akbar el Jom« cí* mű egyiptomi lap tudósítását. A lap beszélgetést közöl Cafferyvel, az Egyesült Államok egyiptomi nagykövetével, Tajeb Husszeinnel, Pakisztán ideiglenes egyiptomi ügyvivőjével, valamint Abdul Khayum Khannal, a jelenleg Kai* róban tartózkodó pakisztáni iparügyi miniszterrel, akik azzal a felhívással fordultak Egyiptomhoz éa más arab országokhoz, csatlakozzanak az amerikai sugalmazásra létrejövő pakisztánitörök katonai szövetséghez. "Az Egyesült Államok — jelentette ki Caffery — erősíteni óhajtja a középkeleti országokat és kész ezen a téren segítséget nyújtani nekik, ha ilyen segítségért hozzáfordulnak*. Nagib tábornok, egyiptomi elnök — mint az »AFP« jelenti — hétfőn Khartumba repült, hogy résztvegyen a szudáni parlament ünnepélyes megnyitásán. Nagib szombaton fogadta a szudáni küldöttséget, amely meghívta a parlament megnyitására. Csongrád megyében eddig kilencszáz iparengedélyt adtak ki A kormányprogramul megjelenéso előtt Csongrád megye valamenynyi községében kevés volt a kisiparos, most azonban már egyetlen olyan község sincs, ahol legalább négy-öt új kovács-, bognár-, cipész* vagy más műhely ne nyílt volna. Eddig mintegy kilencszáz új iparengedélyt adtak ki a megyében. A közei négyezer lakosú Csengele községben csaknem négy éven keresztül nem volt bognár, évekig nem volt cipész, lakatos, mindösz* sze egy kisiparos dolgozott. A dolgozó parasztok megelégedéséra most 15 kisiparos dolgozik Csenge* lén. A község három kovácsa, a bognára most a gazdálkodók kocsiját, ekéjét, boronáját javítja, hogy a tavaszi munkákban fenn* akadás ne legyen. 34. Károly odafönt hatalmas hahotába kezdett. Amúgy is beesett szeme eltűnt a gödrében, csonka füle vörös lett. Közben vakkantott, mint a kutya: — Ott a pálinka, igyál hát! A lármára kijöttek a többi legények nz istállóból, a kamrából, s ők se tehettek mást, csak nevettek, kacagtak, hahotáztak, s a hasukat fogták. Egyedül Gyuri volt az, aki fejcsóválva odament, hegy kisegítse Imrét a reterát undorító gödréből. Imre gyilkos gyűlöletet érzett Károly iránt, de még Hargitai iránt is. A szemei forogtak, a méreg az agyara ment, s vicsorogva ismételgetett egyetlenegy káromkodást. Bement az istállóba, a tehenek közé, nem is jött ki egész nap. Ott mosogatta, szárította a nadrágját, kabátját, csizmáját. A büdösecg az ingébe is beleette magát. Az esetet megtudva, Hargitai kiment Imréhez. Nem kedvelte az ilyenfajta tréfákat, 8 a száritkozó fiatalember előtt hangoskodva szidta Károlyt: — Majd adok én enrtek a csibésznek! Ezért, meglásd, ellátom a baját! A karmester sajnálta volna, ha elmegy tőle egy ilyen jó munkaerő, mint Imre, de nem mert szólni Károlynak, mert még ő is fé't tőle. Délután jött a kézbesítő, hozta az újságokat, köztük a pesti Népszavát, s a többi postával együtt Imrének is levelet hozott. Hargitai kapott az alkalmon, újra kiment Imréhez, j 1 sibae4ctt tisá.j jöcchsest * frttír, jét KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE nesze — kedveskedett. Imre már a boritékról látta, hogy ezt megint Jancsi Írhatta. Édesapjától csak levelező-lapot szokott kapni. Izgatottan bontotta fel a levelet. Valóban a Jancsi apróbetűs írása volt. Odament a világosság elé, s mohón belemélyedt. „Kedves barátom, Imre — szólt a levél. — Csak most válaszolok a múltkori leveledre, mert munkába vagyok második hete. Kis István Bátyám, akit to is ismersz, hívott a békástó Csatornájához kubikra. A Csatornán dolgozik Tamás Bátyád is, a héten majd elküldték, mert felesett a Mérnök Úrral. Mind Szocialista, aki ott dolgozik, összetartunk mindnyájan, azért nem tudták elküldeni Tamás Bátyádat, mindenki mellé állt. Tamás Bátyád megnősült azóta, hogy elmentél, ott voltam a Lakodalmán, ö is Szocialista lett. Újra vasaltattam Boldogult Édesapám talicskáját, azzal dolgozok, nehéz itt a munka, de jó, hogy nem álltam el Béresnek, mert itt emberszámba veszik a Munkást. István Bátyám megtanított, hogy kell az ásót kikalapálni élesre, igy könnyebb a munka. Eljárok az Egyletbe. Szocialista lettem, már nagyon sok Ember Szocialista, én is tanulok a Könyvekből, mert a Tudás Hatalom, soVat olvasok, jó lenne, ha vissza jönnél, köztünk volna a Te helyed is. Nen\ tudom, milyen sorod van, azt írtad, jó, ha megunod azt a helyet, gyere JiMct, yárunk, tiszteltet Édesanyán ós Maca Húgom is, barátod Vincze János. El is felejtettem, hogy a Gajjas Gyerek fel* gyógyult már régen, vasárnap láttam a pia* con, nem ismert föl". Imre maga volt az istállóban, a jámborul kérődző tehenek között, s amint végigolvasta Jancsi levelét, járkálni kezdett fel és alá a faruknál. Odakintről Károly vakkantása hallatszott. Tmre zsobre dugta a levelet, s a vasvillához kapott, Károly elhaladt az ablak előtt, de nem jött be. „Lám, odahaza mégis jobb az élet. ifii más megnősült, Jancsi ott volt a lakodalmán. Nagyvérü ember az én bátyám, összefeleselt a kubikon a mérnökkel. Mint Vak Hegedűssel a tanyán" — Imre gondolkozott, szájában keserűnek érezte a nyálat. Sok homályos mondatot nem értett a Jancsi írásából. Kirántotta a levelet, odament az ajtóhoz és újra végig olvasta. „Eljárok az Egyletbe, Szocialista lettem, már nagyon sok Ember Szocialista, én is tanulok a Könyvekből ..." Ezt ötször is elolvasta. Most hallott először a szocialistákról, s nom tudta, miféle találmány ez. Annyit sejtett, hogy szegényombereknek való, ha Tamás is. Jancsi is közéjük állt. Kibámult az ajtón az árnyékszék felé, aztán újra elővette, széthojtotta a levelet és a végét olvasta cl vagy tízszer: „...ha megunod a helyet, gyere haza, várunk, tiszteltet Édesanyám és Maca Húgom is, barátod Vincze János". (Folytatjuk/) a i