Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS íl. 5 DELMÜGYARORSZUG NYÍLT LEVÉL Szeged város tanácsához Van egy tér itthon, oly siváran mered, hogy szinte szégyen ez, Itt-ott gubancos fűje, fája kihull már lassan nemsokára, Dalos madárka ne keress fészket. Eredj, a munkásállam másutt a fákat úgy vigyázza, a Ez a tér soha nem virágos, nincs itt se hinta, se homok, s a gyermek innen elszokott =b elűzted őket, Móraváros, Pajtások, régi játszótársak, Kiss Tóni, Zöldi-gyerekek s Aranka, gyermek nagy szerelmem, segítsetek most énekelnem s pöröljétek szét versemet, hogy ültessen a Tanács fákat s szórjon magot, hogy fű teremjen a Kolozsvári-téren holnap, De legelsőbb a homokot hozzák gyorsan a kocsisok s a hintákat is, mind a nyolcat. Mert annyi volt, én számontartom szívemben őket, cimborák, mint arcotok, a napsütöttet, mint anyánkat, az élcttörtet, ki megdicséri most fiát, mert akarom., hogy rügy fakadjon, ahol még mindig kóró törtet, Teret a rügynek! Unokája hintázzon, szórjon homokot! — Mit tőlem a mult ellopott, adja vissza Szeged Tanácsa, LÖD1 FERENC A Sxegedi Tudományegyetem vegyészeinek segítségét kérte a Szegedi Kenderfonégyár újítási felelőse 'A Szegedi Kenderfonógyárban már az év elején elkészült az újí­tási feladatterv. Az üzem munka­termeiben kifüggesztve bárki el­olvashatja. tanulmányozhatja, mi az a sürgős tennivaló, amely az üzem újítói, dolgozói előtt áll. Az újítási feladatterv elkészítésével a műszaki vezetők felhívták a fi­gyelmet, hol, mit kell tenni a ter­melés meggyorsítása, a minőség növelései, a munkás védelem nö­velése érdekében. Az újitási fel­adatterv 43 pontja közül az egyik, a 37-es kimondja: „A festő dolgo­zók olyan vegyszert kapjanak tisz­tálkodás céljára, amely oldja úgy a savas festéket, mint a bdzikus festéket". Ez nem egyszerű mecha­nikai újítás, amelyet a gépen dol­gozó munkás egyedül, saját tudá­sára építve meg tud valósítani. Másirányú képzettség szükséges ahhoz, hogy a dolgozók tisztálkodá­si lehetőségét ilyenformán megjavít­sák. Az újitási feladatterv jóniéihány pontját már megvalósították, de a 37-os ponthoz még nem érkezett ja­vaslat. Az öntevékeny újítási fe­lelős azonban nem elégedett meg annyival, hogy kifüggesztette a feladattervet az üzemrészek fala­in, hanem tevékenykedik azon is, hogy mielőbb meg is valósuljon ez a feladatterv. Elgondolkodott azon, ki segíthetne ebben a munkában. Igy jött rá arra, hogy képzettebb emberek segítségét kérje. Ezért fordult levélbein a Szegedi Tudo­mányegyetem vegyészeihez: „Kedves elvtársaki Mint Csongrád megye legnagyobb köny­nyüipari üzeme, azzal a kéréssel fordulunk az elvtársakhoz, hogy újítási feladattervünk sikeres végrehajtásában nyújtsanak segítsé­get. Feladataink között a 37-es pontban a következő áll: „A festő dolgozók olyan vegyszert kapjanak tisztálkodás céljára, amely oldja ügy a savas festéket, mint a bdzikus festékeket Kormányzatunk minden segítséget megad, hogy a poros üzem dolgozói a gyönyörű új, 600 személyes fürdőben kellően tisztálkod­hassanak. De festőink bárhogy fürdenek is, a festéket nem tudják eltávolítani kezükről, arcukról. Az lenne a kérésünk, hogy az elv­társak olyan vegyszert állítsanak össze számunkra, mellyel a sa­vas és bdzikus festékeket könnyen eltávolíthatnánk a testről. Bí­zunk benne, hogy levelünk nyomán elkezdődnek a kísérletezések és üzemünk dolgozói hamarosan meg győződhetnek arról, hogy a tudo­mány segítségükre siet problémájuk megoldásában. Hasonló levelet juttatott el az újítási felelős a szegedi vegyészeti technikum fiataljaihoz is. Kérte segítségüket a problémájuk meg­oldásához. Pocsai Sándor példája követésre méltó minden újitási elő­adó részére. Ha az üzemen belül nem oldható meg egy-egy újítási feladat, vagy másirányú szakkép­zettséget igiányel, merjenek ké­réssel fordulni másokhoz is, ak­kor az újítási feladatterv nem ma­rad papírterv, hanem mielőbb meg­valósul. Az újítási mozgalom úiítási versennyé szé'esedett az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyárban Az Újszeged! Kender- és Lenszö­vőgyár dolgozói az elmúlt hónap­ban tizenhatezernyolcszáz négyzet­méter szövetet gyártottak terven felül. Ennek értéke csaknem négy­százezer forint. Az elsőrendű _ áru arányát az előző hónaphoz viszo­nyítva egy százalékkal növelték. A dolgozók kezdeményezésére március elsejétől „újítási hónapot" rendeztek. Az üzem vezetősége húsz pontból álló feladattervet dolgozott ki a különböző minőségi problémák megoldására. Ax újitási mozgalom valósággal újítási versennyé szélesedett az üzemben. A kongresszus tisztele­tére alakult „műszaki brigád" egyik jelentős újítási javaslatának megvalósítását már meg is kezd­ték. A szövetszárító gépekbe két termoventilátort szereltek, ame­lyek segítségével jelentősen növelni lehet a sűrített levegő áramlását, s a hőfokot. Igy naponta három­ezer négyzetméter szövettel többet száríthatnak. Az újítási hónap sikerére. a kongresszusi verseny lendületére jellemző, hogy amíg az egész ja­nuár hónapban huszonnyolc, már­ciusban a hónap közepéig már nyolcvanhat újítási javaslatot nyúj­tottak be az újítási irodára. Lelkesen végzik a tavaszi munkát a mórahalmi dolgozó parasztok A mórahalmi Uj Világ tsz-ben jól haladnak a tavaszi száqtás-ye­tési és gyümölcsápolási munkák. A szövetkezetiek 53 holdon elvégez­ték az őszi búza fojtrágyázását, már március 10-re. Most már ja­vában szántanak a burgonya és a dinnye alá. • A tsz tagjai a beadási kötelezett­ség teljesítésével is hozzájárulnak a népjólét emeléséhoz. Egész évi vágómarha beadásukat 100 száza­lékban, a hízottsert ée beadásukat pedig 90 százalékra teljesítették. Évi baromfi- és tojásbeadásukat 70—70 százatokban teljesítették. Az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztok közül például Nógrádi János és Battancs János már túl van a tavaszi szántási munkán. Kántor István dolgozó paraszt pe­dig a trágyát kihordta, s amint földje alkalmas lesz rá, elvégzi a szántást is. Vajas Erzsébet levelező Versenyben a kongresszusi vállalások teljesítéséért Két szegedi üzem teljesítette az első negyedévi tervét A Szegedi Seprőgyár: 18-án délután Pártunk III. kongresszusára a Szegedi Seprőgyár dolgozói fel­ajánlották, hogy első negyedévi tervüket négy nappal a határidő előtt befejezik. Büszkén cs öröm­mel jelenthetjük, hogy március 18-án délután, jóval a határidő előtt értékben teljesítettük negyed­évi tervünket. Vállalásunk teljesítése után most minden erőnkkel minőségünk to­vábbi javításán dolgozunk és meg akarjuk tartani eddig elért jó ered­ményeinket. GARGYAN JÖZSEF párttitkár SERES ANDRÁS igazgató A Fonalmeniő Vállalat: március 14-én (Tudósítónktól). A Tolbuchin-su­górút 45. számú házon egy táblát látunk: -Szeged Város Tanácsa Fonalmentő Vállalata*. E vállalatot a mult év végén alapította a városi tanács abból a célból, hogy a textilgyárakban ke­letkező hulladékot feldolgozza és azt újból mint elsőrendű anyagot visszaadja népgazdaságunknak. Az üzem dolgozói csökkentett munka­képességű dolgozók, sőt jelentős részük vak. Azonban az itt dolgo­zók fogyatékosságuk ellenére tel­jes erejükkel ki akarják venni ré­szüket a szocializmus építéséből. Szép felajánlásokat tettek a kon­gresszus tiszteletére s azokat be­csülettel teljesítik. Felajánlatták, hogy az eddigi 67.2 százalékos fo­nalkihozatalt 80 százalékra emelik. Február hónapban már 77.5 száza­lékot, március első dekádjában pe­dig 84 százalékos eredményt értek el a fonalmentés munkájában. Azt is vállalták, hogy negyedévi tervüket határidő előtt négy nap­pal teljesítik. Felajánlásukat be­csülettel teljesítették — március 14-én befejezték első negyedévi előirányzatukat. Igyekvő, szorgalmas munka fo­lyik a vak dolgozók között. A múltban közsegélyből éltek és a társadalmi rendszernek kivetettjei voltak — most minden támogatást megad a városi tanács ahhoz, hogy az itt dolgozó elvtársak munka­erejüket hasznosítani tudják. Je­lenleg 4—500 forintot keresnek egy hónapban s ez visszaadta önbizal­mukat, érzik, hogy nem könyör­adományból élnek, hanem megdol­gozott munkából. A dolgozók 90 százaléka versenyben végzi mun­káját és most kísérleteznek azon, hogy termelésüket további 40 szá­zalékkal emeljék. A dolgozók kö­zül kiemelkedő eredményt ér el Sütő Jánosné, aki 100 százalékos minőség mellett jóval túlszárnyalja dolgozótársait. Hámori Borbála is kimagasló eredményekkel készül a pártkongresszusra. Scwarcz István Egyre tobb tsz és egyéni gazda teljesíti kongresszusi vállalását A Szegedi Járási Tanács Mező­gazdasági Osztálya jelenti: A pártkongresszus tiszteletére a szegedi járás területen 773 dolgozó paraszt tett vállalást. Eddig 424 dolgozó paraszt tett eleget adott szavának — teljesítette vállalását. Néhányan a vállalást teljesítők kö­zül: Mórahalom községben Bör­csök István február 15-ig egész évi adóját kifizette, szarvasmarha­beadását február 20-ig ezévre tel­jesítette. Szőregen például Kovács Ferenc félévi, Komódi Ferencné és Pipity Béla egész évi adó kifi­zetését vállalták, s azt teljesítették is. Kerekes Ferenc, ökrös Illés és Kozma József dolgozó parasztok már eleget tettek egész évi ba­romfi- és tojásbeadási kötelezettsé­güknek. Dcszken 134 egyéni gazda tett vállalást. Közülük mintegy nyolc­vanan teljesítették ígéretüket. Termelőszövetkezeteinknél külö­nösen szép eredményeket hoz a kongresszusi verseny. Néhány pél­da: A tápéi Ady Endre tsz jól vég­zi a tavaszi munkákat, s az ósz­szes gazdasági felszerelést úgy, ahogy vállalták, február 20-ig ki­javították. Első negyedévi baremfi­beadásuknak — a hízottbaromfi kivételével — eleget tettek. A te­henészetben bevezették a napi há­romszori fejést, az egyedi takar­mányozást — ahogy vállalták. A háromszori fejésnek, egyedi takar­mányozásnak nem marad el az eredménye, több lesz a tej. A dolgozó paraszt igyekezetének, becsületes munkájának maga szedi le a gyümölcsét Egy szegedi egyéni gazda — a népes határban Borongós az idő és enyhe szél fúj a Röszke alatti holt­Tiszaág környékén elterülő földeken. Benépesül a határ a szántóvetőkkel. Szélpál Imre Szeged-Mihálytelek, Vaspálya­utca 15 szám alatt lakó egyéni gazda is keményen fogja az eke szarvát, pattint ostorával és biztatja a két pej lovat. Apró legényke lépdel mellette. A fia: a kis Imre, aki még nem jár iskolá­ba. Forduló-forduló után kö­vetkezik — szaporodnak a hantok. Szélpál Imre nem fia­fal ember, nem is idős, hanem olyan javakorabeli. Sárga kucs­ma a fején, termetre csontos és „nyugtalan" természetű. A jó gazda a tavaszi munkák idején valóban „nyughatatlan", s azt szereti, ha mielőbb elvégzi a soronlévő teendőket. A gazda felesége is ott van fér­jével a földön. A dolgozó paraszt­asszonyok férjeik oldalán kiveszik részüket a munkából, hű segítő­társak. Az ember végzi a szántást, a fürgekezű, szorgalmas asszony pedig veti a földbe a borsót. Kora reggel jöttek el otthonról. A kis Imre addig „kötözködött", míg szü­lei bele nem egyeztek abba, hogy magukkal viszik, a holt-Tiszapart táján elterülő földjükre. A többi gyerek: Erzsi és Mária elment az iskolába, Ilonka és Piroska pedig az egyéni gazda édesanyjával oda­haza maradt. Szélpál Imrének egy lova van. A másik ló, amit az eke elé fogott, az édesapjáé, összefogott vele, így szokták ezt csinálni, hogy gyorsan elvégezzék a munkát. Derül az egyéni gazda arca, szemében is az öröm fénye, amint egyszerű, igaz szóval elmondja: — Nagyszerű munkát lehet most a földön végezni. Ha az idő tovább­ra is jó lesz, akkor borsóm is na­gyon szépen fizet. A borsó, amit vetnek a fél hold­ra, szerződéses. S borsószüret ide­jén elindulnak szekerükkel a kon­zervgyárba, mert azzal kötötték a szerződést. Víg, távaszi munka közben gyor­san telik az idő. Eljön a dél, s igy ebédhez fog Szélpál Imre, felesége és a kis legényke. Szalonna és ke­nyér az ebéd. Persze, ha este ha­zatérnek, akkor lesz főttétel is, de munkában úgy szokta a paraszt ember, hogy szalonnát és kenyeret fogyaszt. Ebéd közben is szó esik a tervekről, Nem kis öröm az Szétoá' Szélpál Imre egyéni gazda a szán­tási munkák végzése közben. Mel­lette kisfia: Imre mölcsét. Mert itt van: Ha több terem, akkor a beadás után több marad. A többől pedig többet vihet az ember a piac­ra. Aztán tudom én azt, hogy a beadást teljesíteni kell. De a beadásnál is nagy a könnyebb­ség számunkra, igen jelentősen kevesebbet kell beadni, mint az elmúlt években, aimi így is megmarad, vihetjük a piacra. A fűszerpaprikaföld, amire van termelési szerződés, — teljes egészében mentesül a beadás alól. Sőt a szerződésileg lekö­tött fűszerpaprika terület után mégegyszer akkora terület mentesül a terménybeadás alól. Nemcsak szavakkal mondja, hanem tetteivel is bizonyítja Szélpál Imre, hogy tudja a be­adás fontosságát. Apjával tár­sulva már tel Iesitették is ezévi hús-, illetve hízottsertés beadá­si kötelezettségüket. Segített, abban a fiatal, meg Imrének sem, hogy búzája szépnek nz öreg Szélpál. hogy olcsóbb ée ígérkezik, s több legyen a hús, a zsír. Do ba­romfit is vittek már a begyűjtő­iéi* mit tenni a csűrbe. helyre, s nbból is teljesítették ne­Fél hold fűszerpaprikát is termeszt. «yedévi Persze a Földjét ősszel leszántotta, megtrá- be"d*» "tan * gyáz a, de most majd újra szántja. k t. ^f1 »» k' d kukorica be­- Akkor fizet a föld is, ha gond- adásl kedvezményben részesült. ját viseljük. Nekünk, egyénieknek Kérdezzük a húsbeadásról is — így mondja — nagyon meg­jött a kedvünk. Mert megmondom Szélpál Imre véleménye. Mert van­én őszintén: szó, ami szó, bizony az nak olyan dolgozó parasztok is, elmúlt években kedvét 'szegte a akik úgy vélekednek, hogy az idén magunkfajta embernek a tagosítás, több húst keli beadniok, mint ta­Ugy voltunk vele, minek babus- vaiy. Mi hát a heiyzctt Ezévtől gatni, tutujgatni a földet, hisz' le- kezdve — az új begyűjtési rendszer het, holnap, vagy holnapután a szerint az egy évre szóló kötelezett­miénket is tagosítják. Meg bizony, Béget naptári év szerint január kicsit sok volt a beadás is. 1 tői. december 31-ig számítjuk. A Elhallgat, gondolkodik. Szemével legutóbbi kivetés az 1952—1953. gaz­a határt kémleli, kicsit feljebb tol- dasági év befejeztével, 1953. július ja fején a sapkáját és szövi tovább 1-től december 31-ig szólt, tehát a beszéd fonalát. csak egy félévre. — De nézze csak a határt, — 9v __ Tudom én ^t, - mondja Szél­karjával is körülmutat — mennyi- plil lmre _ hogy ez(ivben új he­re szorgoskodnak itt az emberek. gyűjtési rendszer kezdődött s így Annyit mondok, hogy esztendők ota u húsbeadást csak féJévre ' "kellett nem tapasztalt serény munka fo- teljesíteni a múlt évben. Ha a lyik itt. múlt évben a félévre megállapí­A házköríili kertben retekterme- tott kötelezettséget kétszer vesszük léssel is foglalkozik Szélpál Imre. „ összehasonlítjuk az ezévi kötele­A retek már szépen kezd kelni, zeU^e, akkor azt tapasztatjuk, olyan 20—30 százalékkal kevesebb sertést és vágómarhát kell bevin­nünk. Az ebédszünetnek vége. Munká­s nemsokára vihetik is a szabad piacra. Ugy csinálják Szélpál Tmréék is, hogy a beadás, a saját szükséglet ha indul újból Szélpál Imro és a után mindenből .jusson szépen a felesége... és a nappal már esté­szabadpiacra is. he hajlik, amikor hazafelé indul­— Aki gondolkodik, az könnyen Zörög a szekér, s a férj és fc­rájön arra — állapítja meg —, leség a munkáról, terveiről beszél hogy az igyekezetének, becsületes egymással. munkáiának maga szedi le a gyii- (morvay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom