Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 19. DELMAGYIIRORSZflG Ma este ünnepi előadás a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából A dicsőséges Magyar Tanácskoztál *—„ megalakulásának 35. jhiordulója alkalmából ma este 5 órakor a Vörös Csillag mo­rálján ünnepi előadás lesz. Beszédet mond G. Fazekas Erzsébet elv­lársnő, egyetemi tanár, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége Agit.-prop. Osztályának munkatársa. Az ünnepi beszéd után új dokumentum-filmet vetítenek le a résztvevők előtt a Magyar Tanács­köztársaság hősi harcairól. SmíékUiáiliiM nyílik x&eyeden <t TcuuúdkÁtUáte&táy év^MAulófa, alkalmÁiwl A Tanácsköztársaság győzelmes kikiáltásának 35 éves évfordulója alkalmával a Társadalom és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat és a Városi Tanács Nép­művelési Osztálya emlékkiállítást rendez a Móra Ferenc-Múzeum ku­polacsarnokában. A kiállítás ünnepélyes megnyitá­sa vasárnap délelőtt fél 10 órakor lesz, a megnyitót Vereska András elvtárs, a Városi Pártbizottság agit.-prop, titkára, az ünnepi be­szédet Székely Lajos egyetemi ad­junktus mondja. Az ünnepélyes megnyitót rövid kultúrműsor, majd tárlatvezetés követi. Ha ifjúsági béketalálkozót tartanak a Szegedi Kenderfonógyár DISZ kultúrtermében A Városi Békebizottság pénteken este 6 órakor a Szegedi Kenderfo­tnógyár DISZ klubtermében ifjúsá­gi béketalálkozót rendez. Az ifjú­sági béketalálkozóra hatvan fiatalt hívtak meg: a szegedi üzemek leg­kiválóbb DISZ-tagjait. az egyetem, főiskola és középiskolák élenjáró DISZ-fiataljait. A béketalálkozón külföldi vendégek is részt vesznek. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Februárban 6*3 tonna szenet takarítottak meg a Szegedi Gázmű fűtőbrigádjai A Szegedi Gázmű fűtőbrigádjai kimagasló eredményeket értek el a gáztermelési terv teljesítésében a kongresszusi verseny során. Fel­ajánlásukat febrnár hónapban 5.2 százalókkal túlteljesítették, ami jelentősen hozzájárult a gázterme­lés fokozásához. A brigádok páros­versenyben vannak egymással és ebben a versenyben jelenleg Dencs József brigádja halad az élen. Kö­veti őket Mikáesi István brigádja. A Dencs-brigád tagjai tíz tonna •zénmegtakarítást vállaltak a kon­gresszus tiszteletére. A brigád február hónapban 6.3 tonna szenet takarított meg. amiből 2800 köbmé­ter gázt 1 eliet termelni. Ez a meny­nyiség megfelel 70—75 dolgozó csa­lád egyhónapi gázfogyasztásának. A fűtőbrigádok eddigi eredmé­nyeiket tovább akarják fokozni. Ehhez a munkájukhoz nagy segít­séget kapnak Szauka Béla gázmes­tertől és Varró Ferenc helyettes gázmestertől. M. Gy. Átlagteljesítmény: 131'7 sxáxalék A Szegedi Fémipari és Finom­mechanikai Vállalat finommecha­nikai részlegének dolgozói naponta igyekeznek kongresszusi vállalásu­kat teljesíteni. Az irodagép részleg dolgozói közül Horváth Imre, IJr­bán Mihály, Katona Lajos járnak tekercselő osztályon Gállfy Imre és Kiss János a legjobbak. A fi­nommechanika részleg dolgozóinak átlagteljesítménye 131.7 százalék. A jó eredmények bizonyítják, hogy vállalatunk dolgozói a kongresszu­si verseny kimagasló eredményei­, , vei a kormány programmjának az elen, de a többi dolgozok is jo i megvalósítását segítik elő. eredményeket érnek el. A motor-1 Sirokmán Sándor Jöl dolgoznak a brigádok a Fűtőház kocsijavító műhelyében A Szegedi Fűtőház kocsijavító műhelyében megalakult a DISZ­brigád, melynek tagjai megfogad­ták: kiváló eredményekkel köszön­tik a kongresszust. A fiatalok szép eredményeket értek el már eddig is. Krizsán Istvánt, Kirí Istvánt, Savanya Istvánt, Nagy Mihályt és Berki Istvánt 140—160 százalékos normateljesítés dicséri; Nemcsak a DISZ-brigád, — a műhely többi brigádja is lendülete­sen halad előre a kongresszusi vál­lalás teljesítésében. Az asztalos brigádból Pető Mihály, Zenei Jó­zsef, a lakatos brigádból Szunyogh Márton, Hajdú István és Hári Ist­ván tűnik ki. Kovács Mihály és Sós György művezetők jól irányítják a munkálatokat, amelynek menetét úgy osztották be, hogy ne lépjék túl a megadott energiamennyiséget és a gépek üresjáratát teljesen meg­szüntessék. Oláh Erzsébet SZEGEDI JEGYZETEK Váljék egészségükre, A sok különböző fajta torták, desser­tek, sütemények hí­vogatóan mosolyog­nak a kirakatok üve­gein át a járó-kelők­re. A Szálloda- és Vendéglátóipari Vál­lalat cukrászdáit na­ponta sokan látogat­ják, ahol jóízűen fo­gyasztják a finom ha­bospitét, dobostortát, és mignonokat. Sokan talán nem is tudják, hol készítik ezeket az ízletes fi­nomságokat, de meg­győződésük az, hogy „értik a szakmáju­kat". A Kölcsey-utcában van a Szálloda- és Vcndéglátóipari Vál­lalat cukrász üzeme. Már az udvaron érez­ni lehet a frissen sült tészták illatát. Az üzemrészben fehér munkaköpenyes, lisz­tesarcú munkások sürgölődnek. A ke­verő- és dagasztógép nagy „lapátjával' szorgosan dolgozik, készíti a vajas tészta anyagát. A dagasztó­gépet Dékány Mihály kezeli, ö az üzem DISZ-titkára. „Nagyon megköny­nyíti munkánkat ez a dagasztógép" — mondja, s közben meg-megnézi, jó-e már a sárgásfehér tésztaanyag. Pár méterre a hab­verőgép egyhangú za­katolással paskolja a cukortól ragadó fehér masszát. Gyorsan mű­ködik a habverőgép, pár perc alatt készen is van a finom hab, amit Elekes Oszkár szakmunkás biztos kézmozdulattal simít el a pirosrasült tész­talapon. A vajas és kőttes tésztalapok anyagát Godó Pista bácsi nyújtja ügyes kézzel, jobban érti a dolgát, mint bármelyik me­nyecske. 1921 óta dol­gozik ebben a szak­mában. Négy évvel ezelőtt került a válla­lathoz. Szeretik az üzem munkásai, mert jó példát mutat a munkában. Sokféle gép segíti az iizam dolgozóinak munkáját. Van ott öt darab habverőgép, cukordaráló, két da­rab keverőgép, dió­daráló stb. Húsvétra készülnek már a cukornyuszik, kiskakasok, tojások. Különösen szépek a színes marcipán gyü­mölcsök, amiből van alma, szilva, körte, barack, kiskacsa, cit­rom, őszibarack, na­rancs, csöves kukori­ca, kellcáposzta, stb. Ezeknek Z. Nagy Bá­lint szakmunkás az „alkotója", aki nagy szaktudással végzi munkáját. Távolabb két fiatal elvtársnö készíti szor­galmasan a gyerme­kek kedvenc finomsá­gát, a télifagylaltot. Az üzemben komoly munka folyik. Varga Sándor művezető büszke is a munka­társaira. — .,Igyekszünk a leg­jobbat és mindenből a legfinomabbat adni fogyasztóinknak mondja mosolyogva —. hogy minden da­rab tortaszelet, kré­mes. vagy miano­váljék egészségükre!'1 Kiss Márir Ini í rn r Bűnhődjék a lelketlen, szívtelen kulákasszony — követelték nyilvános tanácsülésen a zsombói dolgozó parasztok Lapunk, március 10-i, szerdai szá­mában: „Állandó alkalmazottat nem tart, de még is van cselédje" című cikkében megírta két gyermek: Her­cegh Kató és Daka Józsi megdöb­bentő, embertelen sorsát a zsombói Márki Béláné kulákasszonynál. A kulákasszony férfi munkát végezte­tett a gyerekekkel, s a télen át Hercegh Kató lába meg is fagyott. Idézzük az írásból: „Állandó cselé­det nem tartott a kulákasszony. Mert az kockázatos dolog lett volna. De még is volt cselédje. Akit agyonhajszolt és annyira sem be­csült, mint az állatot. Ez a kisem­mizett cseléd Hercegh Kató volt. Sorsában pedig osztozott a kis Da­ka Józsi is", • Zsombó, szerda este. Nappal pezs­gő volt az élet a szántókon, a sző­lőskertekben. Most is — a sötétben — hazafelé zörögnek a szekerek a határból. A szorgalmas parasztok hosszú éveken át nem hordtak ki annyi trágyát a tüzes bort adó sző­lősökbe, mint a mostani tavasznyí­láskor. Azért van még baj és pa­nasz. Kellene, de nincs somkóró-, lucerna vetőmag, aztán szeg, eke­vas, laposvas, kormánylemez, s a szőlőskertekbe drót, az őszi kalá­szosokra műtrágya: Tudja ezt a Szegedi Járási Tanács is, mert sok­szor — és helyesen — hallatták szavukat a zsombóiak. Tudja a já­rás, de mintha eleresztenék a fülük mellett. Nem jól van ez így! Este 7 óra már elmúlt. A község főutcáján lévő kultúrház felé igye­keznek az emberek. Nyilvános ta­nácsülés lesz. Csakhamar megtelik a hosszú terem tanácstagokkal: szö­vetkezeti emberekkel, egyéni gaz­dákkal. De számosan ott vannak olyan dolgozó parasztok és paraszt­asszonyok is, akik nem tagjai a ta­nácsnak. Köztük van az alacsony Ocskó Ignác, egyszerű bognár, s a halkszavú, két gyerekes édesanya: Gyurisné is. A tanácsülés megkez­dése előtt a lobbanó fényű gázlám­pával világított teremben csopor­tokban beszélgetnek az emberek. Sok szó esik a tavaszi munkákról, — a tennivalókról. Dolgos nép a zsombói! De szövik a beszéd fona­lát Márkinéról, a kulákasszonyról is. Az öreg Faragó János, a falu kovácsa szürcsölve, s kétkedően ereszti ki fogai között a szót: — Hát megtörténhetett az a Már­kiné ügy?! Most is így bánhatott két gyerekkel?! Odébb az öreg kovácstól Lévai Gábor, egyéni gazda szól. Hangja nyugodt, de határozott: Megtörtént, én is tanúsíthatom Gyurisné is elmondja, tyúkoltás­sal kapcsolatosan járt Márkiné ku­lákasszonynál, s akkor is sírt-rítt a kis Hercegh Kató, rossz sorsa miatt. Kezdődik a tanácsülés. A végre­hajtó bizottság beszámolóját Gál József, a tanácstitkár ismerteti. Ta­vaszi feladatokról, az állam iránti kötelezettségek teljesítésétől és a kulákasszony Márkinéról is szól a beszámoló. Nem kertelnek a be­számolóban. Elmondják, nem fi­gyeltek eléggé az ellenség munká­jára, s azért is történhetett meg az elszomorító történet a kulák tanyá­ban. „Amit az újság közölt: „Ál­landó alkalmazottat nem tart, de még is van cselédje" címmel, fedi a valóságot::: Mi, a tanács is fe­lelősek vagyunk a történtekért". Sokan szólnak a beszámolóhoz. Nein cifrázzák a szót, de becsüle­tes érzés szüli a mondatokat. Be­szélnek aiTól, hogyan lehetne meg­gyorsítani a tavaszi munkát, mik a tenni valók. Szólnak, — a község jógazdái módjára — a kulákasz­szony mesterkedéseiről. Ott a hátsó sorokban Lévai Gábor áll fel. A múltban cseléd, napszámos, alkui­mi munkás volt. Most állami tarta­lékföldön gazdálkodik. Olyan meg­ható minden szava: — Tudom, mi a cseléd sors, hisz' én is az voltam. Hogy kicsoda Márkiné, azt én is jól tudom. Evekkel ez­előtt ón üzembe jártam dolgozni. De a feleségem is segített a pénz­keresetben és ő is eljárt munká­ba. Volt Márkinééknál is. Amikor késő este hazajött, akkor látszott rajta, hogy igen fáradt, mert agyondolgoztatták. Mondta is a feleségem: „Ki vagyok nagyon áll­va" ... Hat ilyen. Nem is enged­tem a feleségem többször a kulák­tanyába. A két gyerekkel is cu­darul bántak. Tanultunk a történ­tekből. A teremben csend van. Komo­lyak az arcok. A gondolatok a kulákasszonynál elretlentően ke­gyetlen sorsot élt gyerekek körül fonódnak. Szavak niélkül is érteni itt a becsületes emberek vélemé­nyét: -— Bűnhődjék a bűnös, a lelket­len, szívtelen asszony, Márkiné. Födetlen fővel áll fel Veres • Já­nos, a Béke termelőszövetkezet tag­ja. Beszéli sorjában, hogy a Márki­famíliánál évekkel ezelőtt, — 1945 előtt — ő ls cselédcskedett. Közben elfordul oldalra, amint mondja: Te is ott voltál cseléd Mihály (Goda Mihályhoz intézi a szót), te is tudsz arról, milyen sorban éltünk... Szóval az tudja igazán, hogy miféle emberek a Márki-fa­milia tagjai, akik náluk dolgoztak. Én, sajnos több éven át ott kellett, hogy legyek náluk. Amikor az esztendő kitelt? akkor is nehezen adták a bórt, akkor is, még új év után is volt munka bő­ven, do azért persze fillér sem járt. Kis szünetet tart, körülnéz a teremben és aztán folytatja: — Megrendülve olvastam az új­ságban, hogy mit követett el a két gyerekkel a kulákasszony. Nekem is van fiam, átéreztem, mit szen­vedhetett a két gyerek. Amikor mink ott voltunk Goda Mihállyal, korán reggel elláttuk a jószágo­kat, nappal is húztuk az igát, az­tán ugye Mihály — fordul me­gint Goda felé — egyik este ne­ked, másik este nekem hajnali há­romig nem volt nyugodalmunk. Minden gyerek anyától születik, emberi életet érdemelnek. Nem szoktam én MárkLékkal összejárni, semmi dolgom velük. De a Márki­tanya és föld melletti részen, ami­kor munkában voltam, láttam, hogy dolgoznak a gyerekek. Az alma nem esik messze a fájától, ez a Márkiné is olyan, mint famí­liájának többi tagja. Arai megtör­tént ott a kulák-tanyában, az is beigazolja: kutyából nem lesz sza­lonna. A bűnéri bűnlelés jár Az idő már tizenegy óra felé jár. A tanácsülés még tart. Okos, megfontolt, igaz szavak hangzanak el. Aztán, amikor a tanácsülés be­fejeződik és hazafelé indulnak az emberek, még sokat beszélnek a kulákasszonyról, a két gyerekről. 8 az egyik-másik kétkedőben úgy gyúl világosság, mint ahogy sötét­re jő a virradat. Mert Lévai Gábor, Veres János szókimondó; köztisz­teletben álló dolgozó parasztok szava is igaz, őszinte volt. Ugy is ismerik őket, hogy a puszta igaz­ságot szeretik. ... A tanyákban már kialudtak n fények. Nyugovóra tértok a dol­gozó parasztok. Holnap új dolgos nap kezdődik a határban. Morvay Sándor Megelégedett, értékes munkás emberekké válnak a Süketnéma Intézet lakói ALIG TÍZPERCES gyaloglás után jut el az ember a Bécsi-körúti Sü­ketnéma Intézethez. Csengetésre magas, barnahajú, mosolygós fiatal fiú nyit kaput. — Szabadság! — köszönti a ven­dégeket Kaba János hatodik osz­tályos úttörő pajtás. Nagymajtényi László, az intézet vezetője elmondja, hogy százhat­vanegy az itt tanuló siketnéma gyermekek száma. Fiúk, lányok, 4-től 17 évig vegyesen. Sokan akad­nak közöttük olyanok, akik hallás nélkül születtek, de vannak olya­nok is, akik bizonyos kis hallás­maradvánnyal rendelkeznek. — Az intézetben csupa kigömbö­lyödött, vidám képű gyerek él. Reg­gelire félliter tejeskávét és egy nagy karéj kenyeret kapnak. A tíz­órai mézes, vagy lekváros kenyér. Ebédre hetente ötször hús. A va­csora egytál étel, az is gyakran hússal. Az étel mindenkinek na­gyon ízlik. A szépen megterített ebédlő teremben csak megelége­dett, mosolygós ©csemetét© látni. — A kis ©városban© az általános iskolával egyenértékű nyolcosztá­lyos iskola működik. Az első osz­tályt megelőzően előkészítő osztá­lyokban tanítják a gyerekeket a szájról való leolvasására és a han­gos emberi beszédre. Óvodai tago­zat az idén indult meg Szegeden először, Chugyik Mária elvtársnő foglalkozik itt egy gyönyörűen fel­szerelt, egészséges, világos terem­ben húsz kis süket gyermekkel. A kezdeményezés jelentősége abban áll, hogy egyrészt mentesíti a szü­lői házat az apróságokkal való ne­héz és fáradságos munkától, más­részt a gyermekek számára köny­nyebbé teszi az iskolai előrehala­dást a későbbi évek során. AZ ISKOLÁBAN MŰHELYEK, szakkörök biztosítják a gyermekek szakmai képesítését. Nem egy irigylésre méltó asztalos dolgozik a amunka szakkörben. Örömmel járnak a gyerekek a Micsurin, a technikai és a lányok főleg a ház­tartási szakkörbe. Az ő munkájuk gyümölcse díszíti az osztályok ab­lakait, falait, asztalait. Az osztályok nemcsak számot, hanem nevet is viselnek. ©Pavlov osztály©, ©Lenin osztály© — büsz­kélkedik- a felírás. S a gyermekek méltókká akarnak válni névadóik­hoz. A ©Petőfi osztály©-ban (VIII. ál­talános) éppen szabad beszélgetés van. Hegedűs János tanár elvtárs vezeti a beszélgetést és vigyáz a tanulók helyes kiejtésére. — Az állam sok lehetőséget biz­tosít nekünk és mi nem tudunk mással fizetni, csak a jó tanulás­sal — mondja Szabó Antal úttörő csapattanács elnök kissé magas, kissé furcsa, érthető, nem bántó hangon. Az intézet nemcsak a nyolc ál­talános tananyagára tanítja meg a növendékeit. A közösségi munká­val, a közösségi élettel is itt ismer­kednek meg. A tantermek és háló­termek csinosításán kívül részt­vesznek az udvar és kert tisztán­tartásában, egy-egy elromlott hasz­nálati tárgy megjavításában, sőt közös, nagyobbszabású munkákban is. ősszel közel 100 mázsa répát szedtek a gyerekek és résztvettek a város faültetési akciójában. Két nagyobb és két kisebb épü­letből áll az intézet. Ebben van az iskola, a hálótermek, az irodák, a konyha, az ebédlő, a nappali ter­mek és így tovább. Az épületek azonban szűkek — nem a mai kö­vetelményekhez készültek. 53 éves az intézet, kevesebb növendék szá­mára épült. És ma megnőtt lét­számmal, megnagyobbodott köve­telményekkel dolgozik. Szükséges lenne az épületek bővítése, a belső termek korszerűsítése. AZ ISKOLA KÖNYVTARA nem nagy, de ami könyv van, az jó. A gyerekek szeretnek olvasni. A ta­nulásban igyekeznek, megértve rzt a hatalmas munkát, amit nevelőik végeznek, hogy őket a halló gyer­mek képességeinek magaslatára emeljék. 161 lakója van most a kis ©vá* rosnak©. 161 gyermek, akikből sze­rencsétlen körülményeik folytán a a elmúlt rendszerben csak csavargó, kéregető koldus lehetett volna. 161 gyermek, akikből a dolgozók orszá­gában boldog, megelégedett, érté­kes munkásember válik... Schatz Róbert fl Szegedi Tudományegyetem Szerveskémiai Intézőiének kutatói segítik az Újszeged! Kender-Lenszövő Vállalatot Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat vegyészeinek 6okáig gon­dot okozott, hogy nincs olyan ha­zai impregnáló szer, amellyel az üzemben szőtt ponyvákat még tar­tósabban tudnák vízhatlanítani. Az üzem mérnökei, vegyészei nemrég felvették a kapcsolatot a Szegedi Tudományegyetem Szer­voskémial Intézetének tudósaival. Közös munkabizottságot alakítot­tak. s új módszer kidolgozását tűzték ki feladatul. A szovjet és más külföldi szakirodalom tanul­mányozása, valamint saját tapasz­talataik alapján új vegyianya­got kísérleteznek ki, amelynek előállításához nem kell import­ál anyag, s emellett tökéletesebb eddiginél. A Szerveskémiai Intézet kutatói kísérletek során olyan mügyam tás előkondenzátumot készítettek, amely a ponyvaszövelto! kémiai vegyületet alkot, 8 tartósabb víz­hatlanítást jelent. Az új impreg­náló anyagot még ebben a hónap­ban kipróbálják az üzemben. Különösen fontos ez most. ami­kor a mezőgazdaság fejlosztési ha­tárosat alapján az üzem csak az első negyedévben mintegy 160 ezer négyzetméter ponyvaszövettel lob­bot készít, mint tavaly a j e~ ' <­negyedévben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom