Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-19 / 66. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t | A kongresszusi verseny hőeei I Juhász Andrásné AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 66. SZÁM PÉNTEK, 1954. MÁRCIUS 19 I ARA 50 FILLÉR A magyarok és a német kérdés A magyar nép feszülten figyeli az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséért folyó harcot. Mi, magyarok, különösen jól tudjuk, miért oly fontos, hogy Németország békés hatalom legyen. Hazánk függetlenségének útjában évszázadokig állott akadályként előbb az osztrák, majd a német uralkodóosztályok uralmi vágya, évszázadokig volt hazánk a Habsburg-Ausztria vadászterülete, majd a német imperialisták kiszemelt gyarmata. Az osztrák uralkodóosztályok magyarországi befolyásának négy évszázada alatt szakadatlan harcot folytattak népünk legjobbjai a nemzeti fennmardásért, az önálló államiságért. A XIX. században porosz vezetés alatt létrejött az egységes Németország. Minthogy a Habsburg-ház ezzel elvesztette azt a reményét, hogy megszerezheti az uralmat Németország felett, hamarosan imperialista érdekszövetség alakult ki az osztrák-magyar és a német uralkodóosztályok között. E szövetség megteremtését lehetővé tette, hogy Németország ellenezte a monarchia balkáni hóditói törekvéseit, mert így nem kellett tartania a habsburgok németországi igényeinek érvényesülésétől. 1679-ben az osztrák-magyar monarchia és Németország megköti az Oroszország ellen irányuló úgynevezett zweibundot (kettős szövetséget), amely az első világháborút elindító szerződés-sorozat első lépése volt. A XIX. század végén a monarchia és Németország közösen terjeszkedtek a Balkánon, mindkét állam tőkét vitt ki a balkáni országokba. A német, az osztrák és a magyar uralkodóosztályok imperialista érdekeinek ez a bonyolult összefonódása sodorta bele hazánkat az első világháborúba. A két világháború között 1933 után, azaz Hitler hatalomrajutása után, Magyarország politikailag és gazdaságilag mindinkább a fasiszta Németország függvényévé válik. A magyar uralkodóosztályok a két világháború között agresszív külpolitikát folytattak. E külpolitika tengelyében a mesterségesen szított soviniszta revizionizmus és a gyűlölködő szovjetellenesség állott. Nem csoda tehát, ha Gömbös miniszterelnök, a magyar fasizmus egyik vezéralakja, formálisan is hozzáláncolta hazánkat a fasiszta Németországhoz. 1935-ben titkos megállapodás jött létre Gömbös és Göring között, amit később Horthy Hitlerrel való berchtesgadeni találkozóján szentesített. Az anschluss, azaz a szomszédos Ausztriának Németország által történt bekebelezése szomszédunkká tette a fasiszta Németországot. 1941-től, a Szovjetunió elleni háború megindulásától kezdve, teljessé válik az ország gazdasági és politikai függése Németországtól. Külkereskedelmünk csaknem teljes egészében Németország felé irányul. Óriási befolyással rendelkezik gazdasági életünkben a német tőke. Iparunk német nyersanyagtól és német üzemanyagtól függ. • A magyar uralkodóosztályok mindenben híven szolgálták a hitleri külpolitikát. Hitler oldalán pusztító háborúba kergették népünket a Szovjetunió ellen, noha a Szovjetunió sohasem táplált ellenséges szándékot irányunkban és még a hitlerista támadás megindulásakor is hangsúlyozta, hogy hajlandó Magyarországgal békés kapcsolatokat fenntartani. A magyar uralkodó körök szerették hangoztatni, hogy Németország "barátunk*, szövetségesünk. Ennek a szövetségnek egész története azonban épp ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Nemcsak arról van szó. hogy a fasiszta Németország kiszipolyozta gazdasági erőforrásainkat, hanem arról is, hogy szakadatlanul beavatkozott az ország belügyeibe, mindig úgy tekintette Magyarországot, mint esetleges, lehetséges gyarmatát. Ez bebizonyosodott akkor, amikor a németek veszélyeztetve érezve Magyarországnak a szovjetellenes háborúban való részvételét, egyszerűen katonai megszállásnak vetették alá hazánkat. Ezzel voltaképpen katonailag is szankcionálták hazánk gyarmatosítását. Mindezt a magyar uralkodóosztályok felelőtlen, hazaáruló politikája tette lehetővé. Magyarország akkori urai az elnyomott néptől való félelmükben, a Szovjetunió elleni veszett gyűlöletükben a német fasiszta államban látták azt az erőt, amelyre támaszkodhatnak népellenes uralmuk ideig-óráig való fenntartásában. A második világháború kimenetele, a német fasizmusnak és szövetségeseinek teljes veresege megmutatta, hogy ezek a számítások homokra épültek. Magyarországon már régen elvesztették hatalmukat azok az osztályok, amelyek hazánk sorsát a német fasizmus szekeréhez kötötték. Nyugat-Németországban azonban nem ez a helyzet. A bonni államban ma ugyanazok az erők vannak hatalmon, amelyek századunkban kétszer sodorták világháborúba az emberiséget. A bonni állam kormánya a német monopoltőkések szolgálatában áll, amerikai támogatásra és amerikai biztatásra folyik a Wehrmacht újjáélesztése, a nyugatnémet imperialista hadsereg felállítása. A hadsereg szervezési tervein Hitler volt tábornokai dolgoznak, őket szánják e hadsereg élére is. Nyugat-Németországban féktelen revansiszta, szovjetelienes propaganda folyik. Adenauer és miniszterei nyíltan fenyegetőznek a háborúval. Újra fenyeget az anschluss veszélye is: NyugatNémetország amerikai támogatással be akarja kebelezni Ausztriát. Ezzel újra hazánk közvetlen szomszédságába kerülne a hódításra éhes német militarizmus. E tények világánál különösen jól látható, milyen fontos számunkra a német kérdés mielőbbi kielégítő rendezése. Hisz Németországból csak akkor lesz békeszerető állam, ha — mint a Német Demokratikus Köztársaságban — ott is kirántják a talajt az imperialista, militarista, revansra-éhes erők alól. Ehhez azonban az kellene, hogy az amerikaiak és szövetségeseik ne utasítsák el, hanem tegyék magukévá azokat a teljesen észszerű javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió az utóbbi esztendőkben, legutóbb a berlini külügyminiszteri értekezleten a német kérdés megoldására előterjesztett. E javaslatok megvalósítása, vagyis az össznémet kormány megalakítása, a békeszerződés megkötése, a megszálló csapatok kivonása, és össznémet választások megtartása megteremtené az egységes, demokratikus, békeszerető Németországot, a békeszerető német nép országát. Ezzel elhárulna Európa népeiről a német imperializmus emberöltők óta fenyegető veszélye. Ennek a Németországnak a megteremtése kell ahhoz, hogy béke legyen Európában, hogy megszűnjék a világháború európai tűzfészke. Ennek a Németországnak a megteremtése kell ahhoz, hogy ne fenyegesse többé országunkat a német hódítók farkasétvágya. Ezért támogatjuk mi, magyarok, teljes erővel a Szovjetuniónak a német kérdés békés megoldása érdekében tett erőfeszítéseit. MAI SZAMUNKBÓL: Az általános iskolát most végző tanulók előtt álló lehetőségek A Szegedi Kenderfonógyár vizesfonó üzemrészében a motollázógépen dolgozik Juhász Andrásné, a könnyűipar kiváló dolgozója. Juhász Andrásné tagjelölt, most kérte tagfelvételét. Hogy a párttagsági könyvet becsülettel kiérdemelje, hogy példát mutasson munkatársainak — azért igyikszik mindig jobb minőségű és több fonalat készíteni. Gépe mellett ott függ a Kongresszusi Emléklap. Erre az emléklapra írta rá: „A III. pártkongreszszus tiszteletére 120 százalékos tervteljesítésem februárban 122 százalékra, márciusban 129 százalékra fokozom". És az eredményt a versenytábla hirdeti: „Juhász ségü munkával". Már ben dolgozó Molnár j eddig is becsülettel Magdolna ifjúmun- I I Andrásné februárban váv-altátlagosan 132 száza- A terv lékra teljesítette tervét elsőrendű minőteljesítette tehát, amit teljesítése mellett Juhászné tanítja a nála gyengébkást is, aki segítségével 103 százalékos tel- j jesitményét február- I ban 105 százalékra fokozta. j A szegedi üzemek dolgozói ma ünnepi műszakkal köszöntik a városi pártértekezletet Tudósítóink jelentik A III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítése során ott találjuk a pártonkívülieket is a kommunisták mellett. Követik a példamutatókat, kitartóan harcolnak a párt tagjaival együtt a jobb áruért, a magasabb teljesítmények eléréséért. A vasárnapi városi pártértekezlet köszöntésére indult nagyszerű kezdeményezésben is együtt tartanak. Röpgy üléseken, megbeszéléseken elhatározták: egynapos, s kétnapos ünnepi műszakokat tartanak. Erre már a hét folyamán fel is készültek, hogy valóban olyan eredmények szülessenek a műszak alatt, amelyek méltók a pártértekezlet köszöntésére, a párt iránti szeretet kifejezésére. A SZEGEDI GÖZFÜRÉSZBEN pénteken ünnepi műszakot tartanak a városi pártértekezlet tiszteletére. Az üzem dolgozói nagy gonddal készültek erre a műszakra. A műszaknak jó eredményével akarják bebizonyítani ragaszkodásukat pártunkhoz és köszönteni a kommunisták tanácskozását. A termelőgépekre különös gondot fordítanak az üzemfenntartók, hogy a dolgozók az ünnepi műszakon jól működő gépekkel dolgozhassanak. A műszaki vezetés, a művezetők gondoskodnak arról, hogy a gömbfa is minden keretfűrészhez biztosítva legyen. A Szegedi Gőzfűrész dolgozói megfogadták: napi termelési tervüket legkevesebb 20 százalékkal túlteljesítik, Barát János A DÉLAAGYARORSZÁGI ROSTKIKÉSZITÖ VÁLLALAT dolgozói a vasárnapi városi pártértekezlet tiszteletére elhatározták, hogy 19-étől 20-án délután 2 óráig ünnejji műszakot tartanak. Az ünnepi műszakra eddig már az üzem több dolgozója tett felajánlást. A tiiósok közül Baksa Béiáné sztahánovista pártcsoportbizalmi vállalta, hogy az ünnepi műszak alatt eddigi 140 százalékos eredményét 145 százalékra fokozza minőségi munka mellett. Mezei Istvánné tilós eddig nem teljesítette tervét. Most azt ígérte, hogy az ünnepi műszak alatt eléri a száz százalékot és a III. pártkongresszusig még tovább javítja eredményét. Többen a minőség javítására tettek felajánlást. N. M. AZ ERÖMÜ dolgozói röpgyülésen határozták el, hogy ünnepi műszakot tartanak, ezzel köszöntik a városi pártértekezletet. Pozsár József szólalt fel elsőnek a röpgyülésen. Egy újítást ad be a műszak alatt, hogy még könnyebbé váljék a munka. Kalapis Menyhért kazánfűtő brigádja nevében a műszakra egy tonna szénmegtakarítást vállalt, Filák Ignác kazánkormoló 126 százalékos teljesítménnyel akarja köszönteni a pártértekezletet. A OlSZ-fiatalok közül Szitkai Péter, Somogyi László 120—120 százalékot. Lakatos Sándor pedig 115 százalékos termelési eredmény elérését vállalták. • •.:•.! A fizikai dolgozókhoz a műszaki és adminisztratív .dolgozók is csatlakoztak, hogy a műszakban vállalt kötelezettségüket túl is teljesítsék. Misán György Készülök a kongresszusra és a városi pártértekezletre A szegedi pártertekezIetre felelősségteljes feladatok elvégzése vár, hiszen Szeged a könnyűipar városa, ami az elmult évi párt- és kormányhatározatok alapján éppen a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében jelentős megtisztelő feladatot hárít nemcsak a párt városi vezetőire, hanem mindannyiónkra. Tudjuk azonban, hogy ezt a feladatot elvégezni csak akkor sikerül, ha a dolgozók széles tömegeit mozgósítani tudjuk a feladatok megoldására. Erre a pártértekezlet is hivatott és biztosan hoz majd határozatokat. Természetesen nem kell, de nem is szabad megvárnunk, míg ez a mozgósítás gyakorlatilag elérkezik az üzemekbe, hanem siessünk elébe, hogy már készen, már munkaközben találjon mindnyájunkat. Különösen kemény feladat vár reánk, műszaki dolgozókra, hogy üzemcink szerteágazó műszaki problémáit jól kézbentartsuk, jól szervezzük üzemeinkben a termelés, az önköltségcsökkentés és nem utolsósorban a minőség megjavítása érdekében folyó munkát. Meg kell vizsgálnunk mindnyájunknak, hogy melyek üzemünk leggyengébb nontjai és oda irányítsunk most minden erőfeszítést, hogy ezeket fokozatosan felszámoljuk. Minden öntudatos dolgozó felfigyel most a pártcrtekezletre. a kongresszusra, mert hiszen sokat várunk ettől, de azt is tudjuk, hogy tőlünk is sokat vár a párt. Készüljünk tehát a pártértekezletre. a kongreszszusra mcltó munkával. Én magam is készülök, mint nagyon sok műszaki dolgozó. Ügy készülök, hogy a minőség megjavítása érdekében kísérletképpen az egyesítések számát a nyujtógépen ötszörösre emeljük és ezt a kísérletet, amely nagyon figyelmes és lelkiismeretes munkát igényel, még ezen a héten elkezdjük. A pártkongresszus tiszteletére pedig azt vállalom, hogy ezeket a kísérleteket az előfonó gépeken tovább folytatjuk és el akarjuk érni, hogy a nyujtóhengerek egymáshoz való közelebb állításának lehetőségét megtaláljuk és vele a szakító egyenlőtlenségünk jelenlegi mértékét megjavítsuk. Ugyancsak újból felül fogjuk vizsgálni üzemünk Zsédeiymozgalmát, az eddigi hiányosságokat kiküszöböljük. az ellenőrzést kibővítjük és művezetőinket is minőségi osztályba soroljuk, hogy az egészséges minőségi verseny. továbbá a sztahánovista mozgalom kiszélesítését jobban megalapozzuk. Ezek az én vállalásaim, melyekel teljesíteni is fogok. Tudom ugyan, hogy ez a munka csak kis részletkérdése a felmerülő és megoldásra váró problémáknak, de, ha sokan, ha mindannyian elhatározzuk magunkat egy-egy hasonló vállalásra, annak eredményeiből egész népünk fog részesedni, mellyel máris közelebb jutottunk kitűzött célunkhoz. NAGY SÁNDOR a Textilművek főmérnöke A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak eredményei Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásai alkalmából alakult központi választási bizottság közleményt adott ki az 1954. március 11-i választások eredményeiről. A közlemény megállapítja, hogy a központi • választási bizottsághoz valamennyi kerületi választási bizottságtól beérkeztek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásairól szóló végleges adatok. Az említett adatok alapján megállapították, hogy a áálasztójogosultak összlétszáma 120,750.816, közülük a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásain 120 millió 727.826-an, azaz a választójogosultak 99,98 százaléka vett részt. A szövetségi tanács választóké rületeiben a kommunisták és pártonkivüliek népi tömbjének jelöltjeire 120,479.2i9-en szavaztak, azaz a szavazók 99,99 százaléka. A jelöltek ellen szavaztak 247.897en. „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés" 88. cikkelye alapján érvénytelennek minősítettek 680 szavazólapot. A központi választási bizottság közleménye a továbbiakban részletes adatokat tartalmaz a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács választásairól A közlemény megállapítja továbbá. hogy az autonom köztársaságokban, az autonom területeken és a nemzetiségi körzetekben a nemzetiségi tanács választásain a 9,534.150 választó közül 9,532.571-en szavaztak, azaz az összes választók 99,98 százaléka. Ezekben a kerületekben a kommunisták és pártonkívüliek népi tömbjének jelültjeire 9,503.807-cn szavaztak, azaz a szavazásban résztvett választók 99.69 százaléka. Az autonom köztársaságok, anionom területek és nemzetiségi körzetek nemzetiségi tanácsi jelöltjei ellen szavaztak 28.722-en. „A Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásairól szóló rendelkezés" 88. cikkelye alap.ián érvénytelennek minősítettek 42 szavazólapot. A közlemény befejező része a szövetségi tanácsba és a nemzetiségi tanácsba megválasztott kii'döttek névsorát tartalmazza.