Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

DCLMBGYRRORSZAG CSÜTÖRTÖK, 1954. MÁRCIUS 18. PÁRTELET Több támogatást a deszki pártszervezetnek! Három htile már, hogy a deszki kommunisták is újjáválasztották a községi pártszervezet vezetőségét. Segített a taggyűlés előkészítésében a szegedi járási pártbizottság is, de a választás megtörténte után ügyet sem vetett tovább Deszkre. Természetesen meg tudják magyarázni, hogy miért. Közeledik a járási pártértekezlet és a beszámoló összeállítása sok gonddal, vesződséggel jár. Ez igaz is. A pártbizottság tagjai ós munkatársai közül azonban törődnie kellene valakinek a községi alapszervezetekkel is; törődnie kellene az új vezetőségekkel. Ml a hiba I Deszken? A pártvezetőség újonnan megválasztott tagjai csetlenek-botlanak, munkájukban bizonytalanok. Márpedig a pártszervezet vezetőinek a feladatokat tisztán látó, határozott embereknek kell lennlök, ha az egész községet meg akarják mozgatni a fejtrágyázás, a vetés, a növényápolás sikere céljából. Kotlár Sándor egyéni paraszt vezetőségi tagnak czekjjen a napokban nemcsak jópéldát kell mutatnia a termelésben, hanem meg kell alaposan szerveznie az állandó politikai tömegmunkát. Viszont Kotlár elvtárs még nem járatos a vezetésben. Még a népnevelöértekezletről írandó jelentós is gondokat okoz neki, hiszen nem foglalkozott azelőtt ilyesmivel. A járási pártbizottság kiküldötteit pedig nem is látta a taggyűlés óta. Lohol, hogy azt mondják erre a járásnál: miért nem segít neki a párttitkár, aki régebben is tagja volt a vezetőségnek? Álljunk meg egy szóra! Kószó Jánosné párttitkárnak is megvan a véleménye a segítséget illetően. Azon a vezetőségi ülésen, ahol elosztották sietve-kapkodva a reszortokat, Farkas elvtárs, a járási pártbizottság instruktora valahogy ilyenformán instruálta: „A pártszervezet feladata, hogy segítse a tanácsot"* Nem nagyon tudott mit kezdeni a párttitkár ezzel az „útmutatással". Azóta volt ugyan egy titkári értekezlet, amit Terhes József elvtárs tartott, de ott se lett sokkal okosabb. Még azt is csak mintegy véletlenül tudta meg Kószó elvtársnő, a Megyei Pártbizottság egyik kiküldöttjétől, hogy Deszken ezentúl községi pártszervezet lesz a községi pártbizottság helyett. Egy alkalommal Terhes elvtárs azt mondotta a párttitkárnak: „Most a tavaszi munkák a legfontosabbak". Igaz, ezt csak úgy mellékesen említette meg, mert sokkal „fontosabb" ügyben, a változásjelentések dolgában járt kint a községben. Dehiszen, hogy a tavaszi munka a legfontosabb, ezt minden dolgozó paraszt tudja Deszken. Tavaly tavasszal muszájképpen kihordták a trágyát a faluszéli kubikgödrökbe, mert nem tartották érdemesnek, hogy növeljék vele a talaj termőerejét. Ma már minden trágyát összeszedtek ezekből a gödrökből és felhasználták. Kétségtelenül azt mutatja ez, hogy a községben nagy a termelési igyekezet. Csakhogy most sokkal többről van szó. A deszkieknek is meg kellene szórniok pétisóval az összes őszi kalászosokat, hogy elősegítsék fejlődésüket, hogy nagy termést arathassanak. Deszken is teljes erővel vetni kellene már a tavaszi búzát, hogy kenyérellátásunkban ne legyen többé fennakadás. És az a baj, hogy sem a fej trágyázás, sem a tavaszi búzavetés nem halad jól. A pártszervezet pedig majdnem tétlenül nézi a nyugodalmat: nem mozgósít, nem agitál annak érdekében, hogy vegyék át és vessék el késedelem nélkül a tavaszi kenyérmagot. A párttitkárnak még nincs kellő tekintélye a tanácsnál, amit eddig javasolt, a végrehajtó bizottsági ülésen elengedték a fülük mellett. Egyszóval olyan se hideg, se meleg állapot van most a deszki pártszervezetben, de a járási pártbizottságtól nem mennek ki hosszabb időre, hogy megmutassák az új vezetőségnek a határozott utat. Aa a véleményünk. hogy itt nem csupán a pártmunka öncélú megjavításáról, hanem a mezőgazdasági termelés fellendítéséről, a nép mind jobban növekvő igényeinek kielégítéséről van szó. Deszk elég nagy község, határszéli fekvésénél fogva politikailag is fontos terület, amit nem szabad figyelmen kívül hagynia a szegedi járási pártbizottságnak. Éppen azért keil sokkal jobban patronálnia a deszki pártszervezetet, hogy a járási pártértekezleten nagyobb termelési eredményekről számolhasson be a párttagság küldötteinek* N. I. Á magyar tudós, ha külföldön jár, népének, a béke népének követe Fodor Gábor elvtárs, Kossuth-dijas egyetemi rektor beszámolója az egyetemi békegyűlésen csupán. Akármerre jártam, a kantonok bármelyik egyetemére látogattam el, újra és újra jóleső érzéssel, büszkeséggel töltött, hogy ismerik és becsülik a magyar tudomány eredményeit. Vendéglátóim kifogyhatatlanok voltak kérdéseikben. Érdeklődésük középpontjában a szakmai munka mellett az állt, hogyan áll Magyarországon a tudomány szabadsága, igaz-e, hogy a magyar egyetemeken csak fiatal tanárok taníthatnak, az idősebbek nem megfelelőek a fennálló rendnek, s kérdéseikben felvetették azt is, többek között, hogyan folyik a tudós utánpótlás. Fodor elvtárs válaszában elmondotta, hogy a mi tudományos életünk szabad, mindenki olyan területen dolgozik, amilyen terület leginkább felkelti érdeklődését, az államunk minden segítséget megad a kutató tudósok munkájához. Ami pedig a fiatal tanárokat illeti, jönnének csak el, megláthatnák egyetemeinken, hogy újságjaik nem"az igazat írják. Fodor Gábor elvtárs kéthetes útja alatt számtalan tanújelét vette annak az érdeklődésnek, melyet tudományos életünk iránt tanúsítanak a svájci tudósok. Kifejezésre juttatott és őszinte kívánságuk, hogy közös témájú kutatómunkáinkkal ne fussunk versenyt, han.em A Szegedi Egyetem Természettudományi Kúrának Békebizottságn rendezésében szerdán délután 1 órakor a Béke-épület Beloiannisztermébon Fodor Gábor Kossuth-díjns egyetemi rektor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja beszámolt kéthetes svájci útjáról. A hatalmas előadótermet zsúfolásig megtöltötték n hallgatók, egyetemisták, tanárok, most érettségiző diákok, akik jövő ilyenkor mér tanítván/ai lesznek Fodor Gábornak ós az elnökségben helyet foglaló professzoroknak. Szőkefalvi Nagy Béla Kossuthdíjas matematikus üdvözölte Fodor Gábor rektort, a kiváló tudóst, aki a napokban kapta meg eredményes kutatómunkájának elismeréseként másodszor n Kossuth-dijat. A hallgatóság örömteli ünneplése után Fodor elvtárs emelkedett szólásra, hogj- elmondja kéthetes svájci útjának tupnsztalatait. Beszámolójában elmondotta, hogy 11 éve tagja annak n svájci kémiai tudományos társaságnak, melynek meghívására Zürichbe utazott, hogy ott egy tudományos kongresszuson beszámoljon a magyar kémiai tudomány fejlődéséről, személyes kutatásainak eredményeiről. — Megtisztelő, de nem könnyű feladatnak tettem eleget akkor, amikor a világ szine elé állítva beszéltem végzett és most folyó munkáinkról, Nyugaton élő és dolgozó tudós társaim olőtit. A magyar tudós, ha külföldön jár, népének, a béke népének követe. Ez a gondolat vezérelt. Bo kellett bizonyítanom Zürichben, ahol első ízben tartottam idegen nyelven előadást, hogy a magyar kémiai tudomány nem jár gyermekcipőben, hngy megérdemli a világ tudósainak figyelmét. A tropán alkaloidok területén végzett kutatásaim eddigi eredményét felkeltették u nyugati tudósok érdeklődését a magyar tudományos élet. a kémiai tudomány iránt. A kongresszuson az idő rövidsége és a programm zsúfoltsága miatt nem bocsátkozhattam hosszú vitába n résztvevőkkel, viszont Bázelben, ahova lleinstein professzor moghíx ásóra érkeztem, korlátlan időt bocsátottak rendelkezésemre, így itt a vita szalindabb szárnyalású volt. Bázelben úgy beszélhettem, mintha Szegeden, lennék, Zürichben úgy, mint amikor Pesten beszélek. Azt mondja Petőfi, n hcg.v-völgy vidékéről: „Tán csodállak ám, do nem szereitlek". Igy voltam én Ziiriehhel. A bázeli látogatás után rengeteg meghívást kaptam olyan tudósoktól, akik velem egy munkaterületen dolgoznak. Ezeken a találkozásokon érthettük meg legjobban egymást, mert a kongresszuson a vita korlátok között mozoghatott időnként cseréljük ki tapasztalatainkat, mert az igazi tudomány az egész emberiség közös ügye, így országhatárokon feletti. — Beszélgettem — mondta többek között Fodor elvtárs — egy nemzetközileg ismert professzorral, akitől amikor megkérdeztem, hogy eljönne-e egyszer hozzánk Magyarországra, azt válaszolta, szívesen megtenné, de most ő Amerikába készül ösztöndíjjal, a Howard Egyetemi-e és ha megtudnák, hogy Magyarországon járt, nem hívnák meg. A békcmozgalomnak igyekszik határt vonni Amerika merev álláspontjával, amelyet a népi demokratikus országokkal szemben tanúsít. Elég, ha valaki eljön hozzánk, maris a megbízhatatlanok listájára kerül. Fodor Gábor Kossuth-díjas beszélt még a svájci egyetemek oktatási rendszeréről, egyes egyetemek anyagi ellátottságáról. Megmutatta a svájci kollégáknak a szegedi egyetem Béke-épületét, tantermeit, laboratóriumainak felszerelését képeken. Egyaránt elismeréssel adóztak. — A feladatot, hogy megismertessem népünk építőmunkáját a tudomány területén, becsülettel teljesítettem — fejezte be beszámolóját Fodor elvtárs. Egy hétlel később tartják a termelőszövetkezetek dolgozóina országos tanácskozását kezetek dolgozóinak országos tanácskozását március 19—20. helyett március 27-re hívja össze. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács közli, hogy a termelőszövetJavultak az Olasz Kommunista Párl választási esélye: Angol lap a baloldali pártok olassoraaági előretöréséről (MTI). A „Manchester Guardian" római tudósítója hosszabb cikkben foglalkozik a baloldali pártok olaszországi előretörésével. A lap bevezetőül elmondja, hogy a baloldali pártok nagyarányú olaszországi előretörése aggodalommal tölti cl az amerikai hivatalos köröket, annak ellenére, hogy a vezető olasz politikusok nyilatkozatokban és cikkekben igyekeztek bizonyítani, hogy számukra „az olaszországi helyzet nehéz, de nem veszélyes." A „Manchester Guardian" megállapítja, hogy az Olasz Kommunista Párt választási esélyei javultak. Ez nagyrészt saját türelmes munkájának és szervezkedésének köszönhetődé mindenesetre annak, hogy DélOlaszország népe politikai öntudatra ébredt. A pápa kegyeltje A közelmúltban a La Quinzaine című francia katolitoss d lap közölte a hírt, hogy XII. Pius Pápa a „Krisztiig rend" legmagasabb lokál adományozta Franconak. a spanyol nép fw reskezü hóhérjának. Ez a kitüntetés egyébként a legmagasabb papai kitüntetések egyike, amelyet a XIV. században alapítottak kivali katolikus személyek és államfők részére. Emlékszünk még azokra az időkre, amikor a Vatikán az éledő, ébredező fasizmust istápolta, nem csekély lelkesedéssel. — XI. P»uí Pápa volt az, aki 1929. februárjában igy nyilatkozott Mussoliniróli „Olyan ember. akit a gondviselés hozott nekünk". Majd a Vatikán hivatalos véleményét képviselve Vannutclli bíboros a következőket, mondotta: „Nagy csodálója vagyok Mussolininek, ennek as acéU akarattal és fcnkölt szellemmel megáldott államférfiúnak, a római szellem és nagyság letéteményesének". Hasonló volt a Vatikán állásfoglalása a tipikusan fasiszta, rabz lójellegű abesszíniai háborúval kapcsolatosan. Igy a Vatikán hivat talos lapja az Osservatóre Romano a gyarmati háborúra való biztat tűsként a következőket irta: „A gyarmatosítást ma az emberi szolit darilás nagyszerű munkájának kell tekinteni". Schustcr bíboros 1937. február 26-án mondott beszédében, Igy nyilatkozott Mussoliniról: „Isten olyan tulajdonságokat ruházott Renito Mussolinire. amelyek öt, — az 6 történelmi alakját Aus gustus és Nagy Konstantin fenkölt szelleméhez teszik hasonlóvá". Nem árt tudni, hogy ugyanez a Schustcr bíboros volt az, aki a fclszas badulás után egyházi terror hadjáratot indított, azok ellen az olasz kaloliMisok ellen, akik a Népi Demokratikus Front jelöltjeit propa* gálták és reájuk akarták szavazataikat leadni. Tehát ugyanez a Schuster bíboros, aki Mussolinit Avguslut és Nagy Konstantinnal hasonlította össze, államférfiúi nagyságban• felszabadulás után a Népi Demokratikus Frontra való szavazást — halálos bűnnek — nyilvánította. > i | Volt már idő, amikor nagy volt a fasizmusért való lelkesedés a Vatikán részéről. Igy 1938. januárjában 72 püspök és 2340 plébá* nos járult a Plazzo Vcnezziába, Mussolini rezidenciájába — a duces üdvözlésére és ünneplésére. — Hol van azóta Mussolini és mit hozott Olaszországnak én az egész világnak a fasizmus. „Sok-sok millió ember oktalan halálát és nyomorúságát. És a józanul gondolkodó emberek millió, köztük az olaszok is saját bőrükön tanulták meg gyűlölni a fasizmust, az em* beriscgnek ezt a rákfenéjét. Gondolkodóba ejti az embert, hogy ilyen előzmények után mi ösztönözte XII. Piust arra, hogy a fasiszta hóhér Franconak, Mussolini és Hitler szövetségesének az egyik legnagyobb egyházi kitüntetést adományozza... Talán nem volt elcg neki a háborúból, a véres fasiszta diktatúrákból és meg akarja mutatni, hogy a fasiszta zsarnok Franco az, akit a Vatikán ideálig államfőnek és politikusnak tart? Ilyen politikai irányzatot akar a pápa propagálni a hivő katolikusoknak? A fasiszta politika már megmutatta, hogy hová vezet, — a történelem szemétdombjára. És ha nem ma, akkor holnap Franco is, úgy, mint a többi fasiszta, ide fog kerülni, hiába a nagy kegy, a vállveregető kitüntetés, 1 ÉRCES FERENC A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének távirata a Mongol Néphadsereg ünuepe alkalmából Szanzsjin Altábornagy Elvtársnak, a Mongol Népköztársaság honvédelmi miniszterének, ULAN-BATOR Engedje meg, hogy a Magyar Néphadsereg személyi állománya nevében a legforróbb üdvözletemet küldjem a Mongol Néphadsereg harcosainak, tiszthelyetteseinek, tisztjeinek és tábornokainak a Mon33| gol Néphadsereg megalakítása évfordulója alkalmából. További sikereket kívánok önnek és a baráti mongol néphadsereg* nek a harci és politikai kiképzés* ben, a mongol nép békés építő* munkájának védelmében. Bata István altábornagy, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere A vietnami néphadsereg újabb sikere Esxak- Vietnamban Párizs (MTI). Párizsban egyremásra érkeznek a hírek a vietnami néphadsereg hatalmas lendületű támadásáról Dien Bien Phu megerősített tábor ellen. Egy francia hivatalos katonai szóvivő már kénytelen volt elismerni, hogy a heves küzdelemben a vietnami néphadsereg egyes osztagainak egy ízben már sikerült körülbelül 800 méternyire megközelíteni a védelmi gyűrű központját. A vietnami néphadseregnek a hétfölt: virradó éjjel sikerült a védelmi övezet északi szakaszában egy második ellenállási központot is elragadni a franciáktól, miután szüntelen ágyútüzben és közelharcban legyűrték a védők ellenállását. A néphadsereg ezen sikere annál jelentősebb, minthogy a szóban for* gó megerősített állás kulcsfontos* sógú a repülőterek védelme szem* pontjából. A két repülőtérre szün* telen ágyútűz zúdul és így gyakor* latilag már nem használhatók erő* sítések és anyagi utánpótlás száüí* tására. Magyar művészek hangversenye Moszkvában Két hót alatt háromezerszáz ifjúmunkás és diák kérte felvételét Németország Szocialista Egységpártjába Berlin (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói lelkes munkaversennyel készülnek Németország Szocialista Egységpártja március 30-án kezdődő IV. pártkongresszusára. A kongresszusi előkészületek során a német ifjúság újra kifejezi a munkásosztály pártjába vetett rendíthetetlen bizalmát. Március első felében háromezerszáz ifjúmunkás, fiatal alkalmazott és diák kérte felvételét Németország Szocialista Egységpártjának tagjelöltjei közé. Moszkva (TASZSZ). A Magyar Népköztársaság művészei nagy sikerrel hangversenyeznek a szovjet főváros legnagyobb hangversenytermeiben. A március 16-án a moszkvai konzervatórium nagytermében megrendezett hangverseny kezdete előtt Ivan Martinov zenekritikus röviden ismertette a magyar zenekultúra fejlődését, a mai magyar zeneszerzők munkásságát. Hangversenyen a szovjet rádió szimfónikus zenekara játszott So* mogyi László Kossuth-díjas, a Ma* gyar Népköztársaság Érdemes Mű* vésze, Bántay Tivadar oboa-mű* vész, VIT-díjas vezetésével, illetve közreműködésével. A moszkvaiak meleg fogadtatás* ban részesítették a magyar művé* szeket. Az 1954. évi hadügyi költségvetés a francia parlament előtt Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés március 16-án kezdte meg a Laniel-kormány 1951. évi hadügyi költségvetési előirányzatának tárgyalását. A felszólalók már az első napi vitában egyértelműen rámutattak, hogy f a költségvetési előirányzatban tükröződő kormánypolitika alárendeli a nemzet érdekeit az atlanti paktumnak és az "európai védelmi közösség" tervének. A bizottság jelentése szerint az 1954. évi katonai költségvetési előirányzat végösszege 1110 milliárd frank cs ezen belül 391 milliárd frank az indokínai háború céljait szolgálja. A végösszeg magában foglalja az amerikai kormány részérói kilátásba helyezett dollár-*segély« egy részét is. A felszólalások során König tábornok, URAS-párti képviselő hangoztatta, hogy véleménye szerint a katonai költségvetés állandó emelkedése ellenére egyre jobban csökken a francia fegyveres crök hatékonysága. Soustelle volt miniszter, az RPF főtitkára Lyonban egy gyűlésen rámutatott arra. "Ha a francia parlament megszavazná az európai védelmi közösséget, ez azt jelentené, hogy beletörődünk a háborúba. A demokrácia akkor üres szó maradna csupán, nemzeti függetlenségünk pedig eltűnne*-.