Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-03 / 52. szám

SZERDA. 1954. MÁRCIUS 3. 3 DELMQGYIIRQRSZAO Hírek a Szovjetunióból Épül a gorkiji vízierőmű Nem messze Gorkijtól, a Volga mindkét partján gyorsütemben folyik a gorkiji vízierömű építése. Már jól látszanak az eromüépiilot a zsilipek, a bukógát és a hajózható csatorna körvonalai. Az építkezés közelében mindkét parton munkáslakótelepek és kisegítő üzemek épültek. Két betongyár, egy fafeldolgozókombinát, egy vasbetontalpakat gyártó üzem, javitó-moehanikai üzem és több más üzem adja a szükséges anyagokat az építőknek. Gyorsütemben folyik a munka. A feladat az, hogy az év végére üzerabehelyezzék az erőmű első gépcsoportját, A gorkiji erőmű magasfeszültségű villanyárammal látja majd el a gorkiji és arzamatei terület iparvállalatait, közlekedését és mezőgazdaságát. Az erőmű és hajózható csatorna építői eddig több mint 22 millió köbméter földet mozgattak meg. A földgátba több mint IC millió köbméter földet építettek be. Elkészültek az erőmű épületének betonalapjai, a bukógát betonozási munkálatai és kibetonozták mindkét zsilipet. Nem volt fennakadás a munkákban a kemény téli időszakban sem. A szívó-kotrók folytatták munkájukat és a 306-os és 309-es szívókotrógépek kezelői jelentősen túlteljesítették a normát, a téli időszakban sem maradtak el nyári teljesítményeik mögött. A téli munkák idején kitűnt jó eredményeivel több betonozó és acélvázszerelő. brigád. A „Nagy Moszfilm"-gyár építkezései Moszkva délnyugati részében, a Lenin-hegyen épül a szovjet filmművészet hatalmas központja, a „Nagy Moszfilm"-gyár, amely évente 40 színes játékfilmet fog gyártani. Az építészek és mérnökök arra törekszenek, hogy a szovjet filmművészek számára az eredményes alkotó munka lehető legkedvezőbb feltételeit teremtsék meg. A 000.000 négyzetméter kiterjedésű -Tárterületen számos épület lesz. Az első két, egyenként hárompavillonos stúdió homlokzati részénél helyezik el a színészek, rendezők, operatőrök helyiségeit, a másik oldalon pedig s világító berendezéseket, valamint azokat a helyiségeket, ahol a díszleteket állítják össze, stb. A fölvételi műtermeket hatalmas szellőztető- és levegőkondicionáló berendezésekkel látják ei. Nagy gondot fordítanak a hangszigetelésre. Az épületek közvetlen közelében áll majd a bemutatóterem. A két épületet alagsor köti össze, ahol 500 statiszta elhelyezésére szolgáló helyiségek, öltözők, ruharaktárak ós vendégszobák lesznek. A gyárépület központját a jelenlegi négypavillonos főműterem fogja alkotni, amelyet teljesen átalakítanak. Emellett épül az iroda, másik oldalon pedig az u. n. művészeti épület, ahol gazdag könyvtár, próbatermek állnak a felvételre készülő színészek rendelkezésére, s ahol három kisebb próbafelvételi terem és egyób helyiségek lesznek. A művészeti épület mellett kap helyet a hangstúdió. Itt végzik a film elkészítésének befejező szakaszát, a montázst és a szinkronizálást. A negyedik stúdióban veszik majd fol a „természeti" jeleneteket: itt lehet nyáron téli és télen nyári tájakat fényképezni. A beépítetlen területet megfelelőképpen kiképzik a szabadtéri felvételekhez. A „Nagy Moszfilm"-gyár jelentős mértékben hozzájárul a szocialista kultúra, a szovjet filmművészet fejlesztéséhez. A dolgozó parasztok megelégedésére ma már 15 kisiparos működik Csengelén A kormányprogramm előtt a közel négyezer lakosú Csengele községben nem volt bognár, évekig nem működött cipész, lakatos, stb. Csengelén mindössze egy kisiparos és egy kovács dolgozott. A kovács a Csengelén lévő, mintegy hétszáz ló patkolását és a kocsik és egyéb mezőgazdasági eszközök javítását nem tudta elvégezni. A dolgozó parasztok nagy megelégedésére ma már 15 kisiparos működik Csengelén s csaknem valamennyi szakmát képviselik. — Most már nyugodtan készülök a tavaszi munkákra .— állapította meg Rácz Gyula tíz holdas dolgozó paraszt. — Ha valami mezőgazdasági felszerelést javítani kell, a kovács, vagy a bognár itt helyben megjavítja, nem kell a'25 kilométerre lévő Kistelekre bemennem, mint a mult nyáron*is, amikor eltörött a kaszám nyaka, s emiatt három nappal később arathattam le a búzámat. Csengele három kovácsa, s bögnára most Rácz Gyula és a többi dolgozó paraszt kocsiját, ekéjét, boronáját javítja, hogy a tavaszi munkákban semmi fennakadás ne legyen. Tudományos előadások as egyetemen a faipari dolgozók részére Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége keretén belül működő Faipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja rendezésében előadássorozat kezdődött a faipari dolgozók műszaki továbbképzése érdekében. Az előadássorozat megrendezésének célja, hogy a dolgozók megismerkedjenek egyrészt a szakmán belük egyes tudományos kérdésekkel, másrészt pedig tudomást szerezzenek a dolgozó embert érintő számos egészségügyi és egyéb tudományos kérdésekről. Az első előadást néhány nappal ezelőtt tartották meg az Altalános Állattani és Biológiai Intézet Ady Endre-téri előadótermében, ahol Horváth Andor egyetemi adjunktus tartott előadást „A fa rovarkártevői" címmel. Az előadás részletesen ismertette mindazokat az állatfajtákat, melyek a holt faanyagot, tehát a kidöntött rönköt vagy a felfűrészelt anyagot megtámadják. Igen érdekesen mondotta el az előadó, hogy egyes állatfajták milyen különböző módon pusztítják a fát. A következő előadást Biczók Ferenc elvtárs, egyetemi adjunktus „Életfolyamataink ós a munka" címmel tartotta meg. Előadásának első részében rámutatott az előadó arra, hogy a múltban a növények és állatok életfolyamatával részletcsen foglalkoztak, de igen keveset törődtek a dolgozó emberrel. Részletesen ismertette ezután Biczók Ferenc adjunktus elvtárs azt a tényt, hogy a környezet milyen mértékben alakítja az emJtli upáíj a TőaLadás tsz-ben ? bert. Példákkal mutatta be, hogy különböző hatások — kiegyensúlyozott családi élet, kellemes munkahely, megértő munkatársak, stb. — mennyire elősegítik az egyén jó munkáját és az ellenkező hatások hogyan akadályozzák meg a dolgozót abban, hogy munkáját könnyen és jól végezze. De nemcsak a munkában, hanem az ember egészségi állapotában is megmutatkozik a környezet jó vagy rossz hatása. A központi idegrendszerre ható különféle hatások sok betegségnek lehetnok az előidézői. Az alkohol nagymértékű fogyasztásának káros hatásáról is szólt Biczók elvtárs és rámutatott orra, hogy a túlzott alkoholfogyasztás milyen nagymértékbon támadja meg a szervezetet és milyen romboló hatású az idegrendszerre. Az előadáson megjelent faipari dolgozók nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást, majd többen tettek fel kérdést az előadással kapcsolatban. Az előadás után a hallgatók nagy érdeklődéssel tekintették meg az intézet tanulógyüjteméTiyét. Március 3-ún Ábrahám Ambrus egyetemi tanár, akadémikus, Kossuth-díjas tart előadást „Az einber idegrendszere, különös tekintettel a dolgozó ember idegrendszerére" címmel. Az előadások ismét nagy lépéssel viszik előre a tudományos munka dolgozóinak kapcsolatát az üzemek dolgozóival. Még hófoltok fehérlenek az újszegedi Haladás tsz gyümölcsös kertjében és nagy ott a sár. A gyümölcstermelő munkacsapat azonban végzi a fák tisztítását, pucolását, aztán pedig az egyes kiszáradt gyümölcsfák kitermelését. Vízhányó Jánosné, Kocsis Ferencné, Mészáros István, Zsiga András is ott szorgoskodik a gyümölcsöskertben. Sirján Gábor, a munkacsapatvezető természetesen első a munkában, mert a vezetőnek — jól tudja ő ezt — élen kell járnia. — Igyekszünk a munkánkkal — mondotta Sirján Gábor —, mert egyre jobban közeleg a jóidő, s aztán igen sok lesz a dolgunk. A gyümölcsfacsemeték szállításét is megkezdik, amint ezt az idő engedi. Erre is fel kell készülni, hiszen ötezer darab csemetét nem éppen kis dolog szállításra kész állapotba hozni, • Az elmúlt év ősze óta 25 új belépővel is erősödött az újszegedi Haladás tsz. Most lépett be a tsz-be Németh Ferenc, Faragó István, Kopornyai Péterné, Hajdú Vincéné, Kiszely Lászlóné, ifj. Vér István. Az új belépők többsége gyárból tért vissza a földre, mert szeretik a földet, s tudják, hogy a tsz-ben is hasznos munkát végezhetnek — meglelik számításukat, s nem szenved hiányt egyéni érdekük sem. Az új belépők kérték már, hogy kapjanak munkát. Akad a tsz-ben tennivaló, s természetesen az új belépők dolgos kezeire is szüksége van a csoportnak, már most is. Ifj. Vér István például a faiskolai brigád munkájában vesz részt. Kiszely Lászlóné — aki különben az Ecset4 gyárban dolgozott — a gyümölcstermelési munkacsapatban tevékenykedik. Az új belépők egyre jobban kezdik megismerni a tsz életét — egyre jobban kezdik megszeretni azt. * A kertészeti brigád tagjai — élükön Mészáros Andrással, a brigádvezetővel — elhatározták azt is, hogy a pártkongresszus tiszteletére, március 15-ig, 800 darab melegágyi ablakot lefektetnek — a melegágyakba elvetik a magokat. Elhatározásukat a díszes kongresszusi emléklapra írták. A kertészeti brigád a vállalását teljesíti. Erről beszélt Fodor István is, az elnök és megállapította: „Mészáros Andrásék nem riadnak vissza a nagy sártól, s végzik a melegágyak készítését, a kalarábé-, káposzta-, karfiolmagok elvetését. Az őszi kalászosokra is figyelmet fordítanak. A műtrágyát már beszerezték és ahogy a tsz-ben mondják: amint a földre rá lehet menni, elvégzik a fejtrágyázást. A tavaszi vetőmag is biztosítva és kitisztítva várja az alkalmas időt, hogy a földbe kerüljön. • Kalmár János bácsi 73 esztendős. Éveinek száma igaz sok, de azért — amint ő maga is mondja — és amint róla tartják a tsz-ben, >— jól bírja magát. A munkából kiveszi a részét. Most Kalmár János bácsi megnősült? — Csak szebb úgy az élet, ha van feleség, szóval párja az embernek — valahogy így mondotta vígan. * A tsz-ben elhatározták, hogy az újszegedi Bérkert-sori irodából a telefont az úgynevezett Marostői tanyájukba viszik ki. Igy ott helyben — Marostőn — „ütik fel" az irodát is, s könnyebbé válik az adminisztrációs munka elvégzése is* Mert az iroda közelebb lesz a földön dolgozókhoz. A tsz tagjai kérték a telefon áthelyezését a marostői tanyába. Ez az áthelyezés azonban — amint Fodor István elnök mondotta — elég lassan halad. A Haladás tsz-ben a jobb munka megkívánja, hogy a telefon a marostői tanyában legyen, s ezért az illetékesek intézzék úgy, hogy a telefon huza-vona nélkül oda kerüljön, ahová a tsz-tagok kérik, « Sokat beszélnek arról is a tszben, hogy az idei bő jövedelem megalapozását most kell kezdeni, — tavasszal. Az üzemtervben ez is áll: Egy munkaegységre készpénzjárandóság 22 forint lesz. Természetesen ezévben is lesz természetbeni járandóság: búza, kukorica, gyümölcs és más egyéb. Nagyon helyesen állapítják meg a tsz vezetői és tagjai egyaránt: „A tervet mi magunk készítettük, s az a tennivaló, hogy odaadó munkával végrehajtsuk. Mi végre is hajtjuk, mert olyan lesz a tsz és a jövedelem, amilyenre mi magunk formáljuk". Látogatás a Balatoni Hajózási Vállalatnál (Tudósítónktól) A szegedi „Eiffel toronytól" — a Felsőtiszaparttól mintegy két kilométerre van a Balatoni Hajózási Vállalat tápéi üzeme. Hótakaró fedi be még a Tisza töltését, a tápéi házakat és a Tisza jegét, a nyáron oly kedves tiszai füzeseket is. A nagy téli csendben távolról zuhogó ütések zaja hallatszik, majd a villamoshegesztő kékes lángját látjuk távolból fellobbani. Ml ez? — tűnődik az arra járó, Ilyen nagy hóban és 12 fokos hidegben is dolgoznak a szabadban? Igen, dolgoznak* A Balatoni Hajózási Vállalat dolgozói dacolva a nagy hideggel végzik nehéz és sokszor veszélyes munkájukat. Januárban kétszer és februárban kétszer 3—3 órát szünetelt csak a munka a hideg miatt. A szegedi téli kikötőhöz érve már látjuk is a munkát. A befagyott kikötőben ott van „Juhász Gyula" motoros vontató, a „Rákosi Mátyás" és a „Délibáb" személyszállító hajók. Ott állnak a hótól megtisztítva. Itt végzik a vállalat dolgozói a más vállalatoknak végzett javításokat is. A Folyam- és Kavicskotró Vállalat kotróhajóit ls a Balatoni Hajózási Vállalat dolgozói javítják. Az első negyedév végére ezek a hajók már megújhodva kezdik meg a Tiszán a személyszállító, tehervontató és folyamkotró munkájukat* A Balatoni Hajózási Vállalat az első negyedévi tervteljesítésében lemaradt. Januári tervét csak 80 százalékra tudta teljesíteni. A vállalatnál valóban vannak „objektív okok". A tervben — a munkában lévőkön kívül — még 12 hajó javítása szerepel. Belőlük azonban csak tíz tudott eljutni Szegedre. Ezek a hajók a szokatlan hideg mialt útközben a jégbe fagytak. Kérdés, kit terhel a felelősség azért, hogy a javításokra szoruló hajókat nem irányították idejében, még a fagy beállta előtt Szegedre? A Balatoni Hajózási Vállalat tápéi üzemének dolgozói szép felajánlásokat tettek pártunk harmadik kongresszusára. Vállalták, hogy a javításra küldött hajókat a legrövidebb időn belül kijavítják. Vállalták például, hogy a 6-os számú álló hajót február 28-ig kijavítják. Vállalásukat két nappal a határidő előtt teljesítették. Ugyanígy jóval a határidő előtt lett készen a „Délibáb" nevű motoros hajó i« A Balatoni Hajózási Vállalat dolgozói a mezőgazdaság fejlesztéséhez is komoly segítséget adnak. Vállalták pártunk III. kongreszszusának tiszteletére, hogy a megrendelt négy pár mozgó öntöző pontonból egy párat március végéig elkészítenek. A mozgó öntöző pontonok igen nagy szolgálatot tesznek mezőgazdaságunknak. Lúdváron már van álló szivattyú, melv lerögzített pontonról szivatytyúzza fel a vizet az öntöző csatornába. A Balatoni Hajózási Vállalat által készített mozgó pontonokat oda vontatják, ahol éppen szükség van rájuk. A 17 méter hosszú és négy méter széles páros pontonra kilenc darab szivattyúegységet szereltek. Ezekkel a szivattyúkkal emelik ki a vizet és juttatják el a csatornákba. A mozgó pontonok elsősorban a rízsiermelő földek vízzel való elárasztását segítik elő, de vizet visznek sok vízszegény helyre is. Ilyen megoldást a Tiszán eddig még nem alkalmaztak. A vállalat dolgozóinak hetven százaléka tett eddig felajánlást pállunk harmadik kongresszusára. A felajánlások nagyrésze az utalványozott munkaidő megrövidítésére irányul, de több felajánlás van az anyagtakarékosságra és a száz százalékos minőségi munkára i is. Tarnai Péter, a «Rákosi Má' tyás» gőzösön festőmunkát végez & a munkaidő megrövidítésén, valamint a minőségi munkán felül 25 kilogrammos íestékmegtakarítást is vállalt Veszelka Sándor hajólakatos és brigádja 112, Vlncze István sztahánovista hajóács és brigádja a «Rákosi Mátyás" gőzös javításán 121, Horváth Mihály hegesztő brigádja a «Torontál" vashajón 108, Bodó Károly és Eövényházi István 115 százalékos átlagteljesítménnyel harcolnak a kongres/ szusi felajánlások sikeréért. A többi dolgozó is szép eredményt ért el. Januárban 2 és februárban 6 fő teljesített csak 100 százalékon alul. A munkaverseny szervezésének hibái is vannak a Balatoni Hajózási Vállalatnál. Nem engedhető meg az, hogy a munkaversenyt nem a szakszervezet irányítja, hanem a pártvezetőségi tagok és művezetők végzik a szervezést. Ezeknek az elvtársaknak is segíteni kell a munkaverseny szervezésében, de elsősorban a szakszervezet legyen a munkaverseny gazdája. Hiányos a vállalatnál a dolgozók védőöltözettel való ellátása. A szabadban dolgozó munkásoknak nincsen elég védőöltözelűk. Csak negyedrészük jutott vattás ruhához. A Közlekedési és Postaügyi minisztériumnak — bár kiadta a ruhákhoz való anyagot — arról is gondoskodnia kellett volna, hogy azokat idejében elkészítsék. A Balatoni Hajózási Vállalat visegrádi, siófoki, budapesti és tápéi üzeme dolgozóinak lelkes, jó munkája nyomán a Dunán és a Tiszán és nyáron a gyönyörű Balatonon szép, tiszta, jól megjavított hajók szolgálják majd dolgozóinkat. Barát János 25-30 ezer kilowatt árammegtakarítás egy hónap alatt A Szegedi Textilművekben is elkészítettük a vállalat részére engedélyezett áramenergia mennyiség, illetve teljesítmény diagrammját és alapos munkaszervezés előzte meg a minisztertanács határozata teljesítésének megkezdését. Minden irodában felelősöket jelölt ki a vállalat vezetősége a világítás felesleges használatának megszüntetése érdekében. A javítóműhely fiataljaiból energiatakarékossági brigád, az üzem főmérnöke vezetésével pedig egy energiabizottság alakult, amelybe a fonódavezetőt, a szakmányok főművezetőit, a villanyszerelőműhely vezetőjét, a főmechanikust, a biztonsági megbízottat, az őrparancsnokot és az üzem energetikusát vonták be. A bizottság megállapította, melyik üzemrészeket lehet csúcsidőben átállítani más időpontra és hol felesleges a világítótestek jelenlegi mennyisége. A gondos ellenőrzés következtében a világítás területén eddig körülbelül 30 kilowatt, a hulladékfeldolgozó üzemrész délutáni műszakjának átállításával, a lánccsévélő gépek száménak alkalmanként megengedhető csökkentésével mintegy 40—45 kilowatt takarítható meg csúcsidőben. Havonta körülbelül 25—30 ezer kilowattot tudunk ezekkel az intézkedésekkel megtakarítani. Az eddig elért eredmények arra serkentik az üzem dolgozóit és a bizottság tagjait, hogy tovább kutassák az energiatakarékosság lehetőségeit. Pécsi Antal Szovjel-Hagyar Barátsági Est Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Március 1-én Moszkvában ünnepi estet tartottak a szovjet-magyar barátság jegyében. A. Szovjetunió és Magyarország zászlóival díszített Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában a főváros társadalmának több mint 1000 képviselője, a moszkvai üzemek élenjáró munkásai és munkásnői, írók, pedagógusok, orvosok, több főiskola professzorai és diákjai jelentek meg. A gyűlést a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának, a VOKSZ-nak, a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának és a szovjet békebizottságnak nevében L. Szolovjov, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának titkára nyitotta meg. A szovjet és a magyar nép barátságáról és együttműködéséről Andrej Gyenyiszov professzor, a VOKSZ igazgatóságának elnöke tartott előadást. Ezután Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete szólalt fel, akit a jelenlévők szeretettel köszöntöttek. Az est orosz és magyar zeneszerzők műveiből előadott hangversenynyel ért véget?