Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-06 / 55. szám

SZOMBAT, 1954. MÁRCIUS 6. 3 UClMOGYBRORSZnu A III. (uUtkoxfieiUtitus ÜMlefateJie Jobban kell segítenünk a gyengén teljesítőket Az 1953-as évtől eltérően a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalatnál számos változás történt. Vállalatunk az elmúlt évben a havi tervét, a dekádterveket éppencsak teljesíteni tudta. Ebben az évben viszont a tervelőirányzatot túl is szárnyaltuk. Februárban 115.6 százalékos tervteljesítéssel dolgoztunk. Ehhez a szép eredményhez segítséget nyújtottak elsősorban a sztahanovisták, akik minőségi munkájuk javításával fokozták tovább t melésüket. Tátrai György 220 százalékot ért el, 97 százalékos minőségi munka mellett. Kétszeres sztahánovista és a könnyűipar kiváló dolgozója. Példáját követi Kardos Károly: 161 százalékos eredménye mellett 98 százalékra minőségi árut termel. Rajtuk kívül számos olyan dolgozója van az üzemnek, akik fontosnak tartják, hogy elsőrendű minőségű árut termeljenek. Közéjük tartozik ördögh Ferencné: 98 százalékos minőségi árut ad ki kezéből és tervét 148 százalékra teljesíti. Gaál Zoltán ifjúmunkás is hasonló minőségi eredménnyel dolgozik és 157 százalékot ér el. A III. pártkongresszus tiszteletére vállalatunknál a dolgozók 92 százaléka tett felajánlást. Fogadalr mukat már sokan igyekeznek túlteljesíteni. Mekitner Imréné 140 százalék helyett 180-at ér el. Kocka Józsefné régebbi 150 százalékos eredményét 155-re növelte. Bélteki Ferencné pedig 105 százalék helyett 125-öt ér el. Rácz Júlia 130, Stász Istvánné pedig 106 százalékra teljesíti normáját. Azonban hiba csúszott be a kongresszusi vállalásunk teljesítésébe. Felajánlásunk egyik pontjában szerepel, hogy a normán alul teljesítők 25 százalékának a termelését növeljük úgy, hogy munkamódszerátadással segítséget nyújtunk nekik. Itt a hiba abban mutatkozik, hogy a 28 száz százalékon alul teljesítő dolgozónk közül csupán egynek a teljesítményét sikerült száz százalék fölé emelni. Sztahánovistáinknak, de elsősorban az üzem kommunistáinak kell több segítséget nyújtani a normán alul teljesítőknek, hogy azok is minél előbb felsorakozzanak az élenjárók mögé a kongresszusi versenyben és akkor ezt a vállalásunkat is teljesítjük. Nagy Sándor Jelentós a verseny eredményeiről A MÁV Felépítményi Vasanyag* javító Vállalat dolgozói lelkesedés sel dolgoznak, hogy pártunk III. kongresszusára tett ígéretüket túlt Ijesítsék. A pályamesteri hajtókj szerelő csoport tagjai nagyszerű eredményt értek el az elmúlt hónapban. Vállalták, hogy fabruárban három darab új pályamesteri hajtókát készítenek terven felül. Ehelyett azonban hat darabot készítettek. E szép eredmény elérésében Varga István, Bartók Mihály, Szögi Sándor végeztek jó munkát. Do dicséret illeti a csoport többi tagját is. Á kovácsműhely dolgozói kétezer darab sínszeget kovácsoltak terven felül az elmúlt hónapban. Bartha Ferenc és Csiga Lajos — a műhely dolgozói — párosversenybe léptek egymással. Minden nap figyelték egymás termelési eredményeit. Á motoros csoport dolgozói is kitesznek magukért. Makai József ós Kreizler Károly példamutatásával egy darab pályakocsit, ogy darab kézihajtányt és 300 darab hevedert adtak terven felül. Jó munkát végzett még a motorszerelő csoportban Szabó Imre és Sári József is. Az esztergályos-műhely. mint kiszolgáló részleg a hozzájuk befutott munkákat a határidő előtt két nappal és minőségileg kifogástalanul végezték el. Ebben a műhelyben kimagasló teljesítményt ért el Dobó György, Horváth Fereno, Török Mihály. Németh Lajos ós Francz Jenő. A Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói a kongresszusig hátralévő időben is meg akarják tartani szavukat, hogy vállalásukat necsak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják. Katona Lajos Engedély nélküli sertéskereskedésért elítéltek egy volt hizlalda tulajdonost A Szegedi Járásbíróság Császár Lajos, Szeged, Móra-utca 43. szám alatti lakost egyévi és 6 hónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint értékű vagyonelkobzásra és a közügyekben való részvételtől 3 évi eltiltásra ítélte. Császár Lajos 1953. év december 20-án Pitvaros községben nyolc darab hízottsertést vásárolt kilogrammonként 19 forintért, s a sertéseket Szegedre szállítva, azokat egy hét alatt kilogrammonként 22 forintos áron eladta. December végén ismét kiutazott Pitvarosra, ahol hét darab sertést vásárolt s azokat janiuár 5-én Szegeden kilogrammonként szintén 22 forintos áron eladta. A megvásárolt sertéseket Pitvaroson saját nevére íratta, s Szegeden az eladás alkalmával több esetben a szegedi járlatkezelőnek a lakásán készenlétben tartott idegen járlatleveleket mutatta be. Császár Lajos 1929. évben kapott sertéskereskedői iparengedélyt, majd 1939-ben vásárolt egy sertéshizlaldát, melyet 1950-ben államosítottak, s ezután a szegedi Állatforgalmi Vállalatnál helyezkedett el, ahol 1953. októberig, dolgozott. Ezt követően munkát nem vállalt, hanem iparengedély nélkül sertéskereskedést folytatott. Előre ifjúság Az Egyetemi és Főiskoloi DISZ választmány ülése Az Egyetemi és Főiskolai DISZválasztmány február 28-án tartotta ebben a tanévben második rendes ülését. A választmány tagjai eddig soha nem tapasztalt aktivitással vitatták meg egyetemi DISZ-szervezetünk munkáját. Helyes kritikai szellem alakult ki, melynek alapján nemcsak a hibákra mutattak rá, hanem azok kijavításának módjára is. A választmány megállapította, hogy DISZ-szervezeteink komoly lépéseket tettek a párthatározatok és . a DISZ KV X. teljes ülésének határozata alapján abban az irányban, hogy az egyetemi és főiskolai fiatalok életét szebbé, tevékenyebbé, harcosabbá tegyék. Az Egyetemi DISZ Bizottság beszámolója feltárta azokat a hibákat, amelyek még meg vannak a kétségtelenül eredményeket felmutató DISZ-munkában. Foglalkozott többek között a kollektív vezetés problémájával és megállapította, hogy az EDB és kari szervezeteink jelentős lépéseket tettek a kollektív vezetés elvének megvalósításáért, de munkájuk mégsem eléggé kiforrott. Döntő hiba, hogy fiataljaink kezdeményezései, javaslatai csak igen kevés számmal jutnak el az EDB-hoz. Ennek oka elsősorban ott keresendő, hogy az EDB tagjai még mindig keveset vannak a fiatalok között. Ezzel függ öszsze az ellenőrző munka igen komoly hiánya is. Kari Bizottságaink és alapszervezeti vezetőségeink munkáját éppen a kollektív vezetés hiányában egyre jobban jellemzi a formalizmus, sablonszerűség, a feladatok minden megfontolás nélküli továbbítása. DISZfunkcionáriusaink nem látják az általános feladatok mellett a közelebbi célt és erre sem az EDB, sem felsőbb szerveink nem mutatnak rá. Politikai nevelőmunkánk, tartalmi és formai hiányosságainak értékelése után DISZ-szervezeteink nevelőmunkájának első feladataként az ifjúsági egység megteremtését jelölte meg a beszámoló. Komoly gondot kell fordítani az ifjúsági egység jelszavának tartalommal való megtöltésére. Első feladatunk az egyetemen belül a teljes egység megvalósítása. Ezen az egyetemi és főiskolai fiatalok egységes felsorakozását értjük a párthatározatok megvalósítására, a szektánsság megszüntetésére. Ennek meg kell mutatkoznia abban, hogy értelmiségi és megfelelő alkalmazotti származású fiatalokat felelős mozgalmi munkába fokozottabban vonunk be. Egész DISZtagságunkat egybe kell fognunk a színvonalas minőségi munka megvalósítására, amely megköveteli a tanulmányi fegyelem és egyetemi fegyelem megszilárdítását. Az ifjúsági egység megvalósításával kapcsolatos egyik feladatunk, hogy helyes kapcsolat alakuljon ki az egyetemi és főiskolai fiatalok, valamint a város fiataljai és dolgozói között. A beszámoló elhangzása után a választmány megvitatta a beszámolót és a határozati javaslatokat. Megbeszélték DISZ-munkánk hiányosságait és egész sor helyes javaslattal vitték előbbre azok megoldását. Kunos elvtárs többek között a DISZ választások formális voltáról beszélt. Ez egyik komoly oka annak, hogy DISZ-tagjaink paszszívak a vezetőségekkel és a Díszmunkával szemben. Megállapította továbbá, hogy DISZ-szervezeteink súlyos mulasztást követtek el, amikor elhanyagolták a pártépítéssel kapcsolatos feladataikat Javasolta, hogy valmennyi alapszervezet és kari szervezet e mulasztás kiküszöbölésével is járuljon hozzá a pártkongresszusra való felkészülés sikeréhez. Stefanik elvtárs a DISZ-tagsag passzivitásának okát vizsgálva megállapította, hogy ennek magyarázatát nemcsak a formális választásokban kell keresnünk, hanem abban is, hogy nem mindig látjuk legfontosabb feladatainkat. Az alapszervi vezetőségek nem ismerik, hogy mi a feladatuk, nem szokták meg azt az önállóságot, amit biztosítottunk ebben az évben, tehát nem tudják mindenki számára vonzóvá tenni a Díszmunkát. Súlyos hibát követett el az EDB akkor, amikor nem ellenőrizte, nem segítette a karok és alapszervezetek munkáját az önállóság biztosítása után is. Moll ezredes elvtárs az állami vezetés és a DISZ-szervezet közti kapcsolatot elemezte és megállapította, hogy állami szerveink nem igénylik a DISZ-szervezet segítségét, javaslatait még azokban a kérdésekben sem, amelyek megoldása elsősorban a DISZ-szervezet feladata lenne. A DlSZ-vezetőségek részéről viszont szükséges, hogy még intenzivebb kapcsolatot építsenek ki az állami vezetőkkel. Halmos elvtárs felvetette, hogy komoly gátja DlSZ-rnunkánknak az, hogy a DISZ az egyetemen "milliós tömegszervezet*, tehát csaknem minden egyetemista tagja, pedig korántsem mind érdemli meg a DISZ-tagságot. Komolyabban kell foglalkoznunk a formális DISZ-tagság megszüntetésével. Komolyan bírálta a Városi DISZ Bizottság hanyag munkáját az egyetemmel kapcsolatban. A karok kultúrmunkajának értékelése során elmondotta, hogy szinte lehetetlenné vált a kari klub megnyitása miatt, hogy a kari kultúrpénznek csak mintegy 50 százalékát kapják meg a karok. Székely elvtárs az EDB szervezési nehézségeivel foglalkozva megállapította, hogy az éveleji anarchikus állapot sokáig éreztette hatását az új EDB munkáján is és ezért kénytelen volt túlzottan szervezési kérdésekre fordítani az 36. * XIII. FEJEZET. 'Az urak a nyolcvanas években csináltatták a nagy mezőberkonyési városházát. Tornyát magasra, karcsúra, templomtoronyhoz hasonlóra tervezték, emeletes falait és kapuit pedig oly erősre, oly vastagra, mintha ez az épület nem egyszerű irodaház, hanem erőd volna. S a városi székház valóban erőd volt; a vagyonos osztályok hatalmának őrhelye. Itt lakott a főispán, ötszobás lakásban. Hivatala, tágas dolgozó szobája az első emelet legszebb helyén, a sarkon volt, telirakva nehéz bútorokkal, drága képekkel és szőnyegekkel. És miként a városháza tornya nagyobb volt a templomok tornyánál, a főispán nagyobb úr volt a papoknál, sőt tán még az istennél is. A városházán volt a városi rendőrség, innen indult el a végrehajtó, ide kellett befizetni az adókat. Alig készült el az új városháza, az Amerikából jövő import letörte a búza árfolyamát. Magyarország lakóinak életét roppant mezőgazdasági válság renditette meg. A városháza azonban, mintha mi sem történt volna, szilárdan állt tovább is a Kossuthtéren. Dölyfös tornya hűvös árnyékot vetett az emberpiacon ácsorgó munkásokra, árkádjai alatt két városi rendőr posztolt. Fényes kardjnk azt csillogta: rendnek muszáj lenni. Az ám, a rend. Ki nem akarja a rendet? A hatalmasok rendbontónak tartották a sokezer mezőberkenyési szegényembert, akiknapról-napra a piacon ácsorogtak. Do hát vájjon rend az, hogy a munkásember kamrájából kiürült az élelem, mielőtt még az első i» leesett? Kend az, hogy az embereknek még KOVÁCS MIHÁLY REGÉNYE nyáron se volt munkájnk, s keresetük? Rend az, hogy a vállalkozók, meg a földbirtokosok felére és negyedére nyomták le a munkabért! Zimankós, liűvös, szeles áprilisi délelőtt volt. Tizenötödikén lejárt a hivatalos fűtési idény, de a főispán befűttetett, mivel magas vérnyomású, sovány ember lévén, szenvedett a hidegben, éppen úgy, mint a rekkenő nyári bőség idején. Túl hideg, vagy túl meleg szobában egyszerűen megálltak az esze kerekei, gondolkozni se tudott. Most tehát befűttetett, a szobájában kellemes volt a levegő. Ennek ellenére TOSSZ volt a hangulata, maga se tudta, miért? A polgárnagy már referált, a főügyész már referált. Hátra van a pesti posta, a titkár még nem hozta be. A főispán rágyújtott, felpillantott Fereno József képére és kitekintett a piacra. Rengeteg nép. Előbb csak a hímzett fehér sztór-függöny iyukacskáin át nézte a sok népet. Nem akarta, hogy meglássák odalentről. Aztán mégis félrehajtotta a csipkét. Hosszúszárnyú fekete kabátja odasimult a sötétzöld, nehéz bársonyfüggönyhöz, úgy figyelte a teret. Az emberek odalent enyhelyet kerestek. Olyan helyet, ahol a nap legmelegebb, ahol a szól nemigen jár. „Legtöbb része itt toporog pontosan az én ablakom alatt" — tűnődött a főispán. „Szemtelenek, mint a légy... Do miért zavarognak ma? Megkergültok? Ni ez a csavargó, hogy gesztikulál. Két kézzel hadonászik. Skandalum. Ki kellene hallgatni. Mivel lázít, mit deklamál? Bizonyára agitátor. Még a szeme is vörös". A' munkáskérdésről szóló újságcikkre gondolt, amit tegnap olvasott a kaszinóban. Eljött az ablaktól, csengetett, majd visszament az ablakhoz. — Rába Gáspár kapitány urat! — mondta, meg se fordulva, a hajdúnak. Nézte tovább a teret. Két nyugtalan alak tűnt a szemébe, akik őgyelegtek a nép között, tekintgettek jobbra-balra, itt is, ott is kiválasztottak valakit, félrehívták, s a fülébe magyaráztak valamit. Hm. Mi a fenét csinál ez a két alak? Az egyiknek különös formájú, szürke nyúlpróm sapka födi a kobakját. A másik már idősebb, kcshedt, sovány figura. Agitátorok lehetnek. Talán más vidékről jöttek. Lázítani. Talán Aradról. Ott van egy központjuk. Skandalum. Mintha nem volna itt elég felforgató... Halkan bejött a titkár és jelentette: — Méltóságos uram. Rába kapitány úr ... — Küldd be ! A bokázásra, sarkantyúpengésro a főispán elfordult az ablaktól és a rendőrtiszt elé mont. — Adjonisten kapitány úr! No, hogy végződött az affér a leányzókkal? — kérdezte felvidulva. — Igaz, hogy a jogászbálon megkontyolták egymást? ... He? ... Tessék, foglaljon helyet. Gyújtson rá. iFolytatjuk! időt. Ennek eredményeként ellen-, őrző munkánk csaknem semmi,. DISZ apparátusunk túlméretezettsége az egyetemen odavezet, hogy a tagság 28—30 százaléka funkcionárius és a DISZ-csoportok élére, a népnevelőmunkára nem tudunk megfelelő elvtársakat állítani. .A DISZ vezetés stílusa még most is adminisztratív jellegű. A vezetők jórésze végrehajtó szervvé vált. Többen foglalkoztak a hozzászólók közül a kongresszusi félév tartalommal való megtöltésével. , A vita során kialakult az az egységes álláspont, hogy "Kongresszusi félévet* nem indítunk. Valamenynyi DISZ-szervezetünk a választmányi ülés határozata alapján végezze munkáját. Ez biztosítja azt, hogy eredményeink méltóképpen járulnak hozzá a kongresszus félévének sikeréhez. Krajkó elvtárs, az Egyetemi Pártbizottság képviselője hozzászólásában hangsúlyozta: helytelenül állítják többen a DISZ-vezetők közül, hogy a mai mozgalmi munka az elmúlt évek munkájához képest hanyatlik. Sokkal alaposabb és eredményesebb munkát végeztünk, csak a lemérése nehezebb. Ma nem egy-egy kampányfeladat megoldásán kell fáradoznunk, hanem a fiatalok nevelésével kell foglalkoznunk. E munkának vannak eredményei, de azok lemérése kétségtelenül nehezebb, mint valamikor egy-egy nagyobb mozgósítás esetében. A választmányi ülés célul tűzte valamennyi egyetemi DISZ-szervezetünk elé, hogy ebben a félévben, a III. pártkongresszusra való felkészülésben lelkesedéssel és tenniakarással vegye ki részét az előttünk álló szép és megtisztelő feladatok végrehajtásából. Ismertessék népnevelőmunka, politikai körök, előadások, szemléltető agitáció keretében pártunk harcát, eredményeit, célkitűzéseit, mélyítsék tovább egyetemi és főiskolai fiataljainknak pártunk iránti hűségét és szeretetét, dolgozzanak továbbra is az ifjúsági egység megszilárdításán. Érjék el DISZ-szervezeteink, hogy lényegesen javuljon a tanulmányi fegyelem és a helyes tanulmányi módszerek kialakításával fiataljaink tanulása tervszerűbbé és elmélyütebbé váljék. Vegyék ki részüket a lehetőségekhez képest pártunk határozatainak végrehajtásából. Pártunk Politikai Bizottságának 1952 novemberi határozata végrehajtásával valamennyi DISZ-szervezetünk érje el, hogy DISZ-szervezeteink élete még tartalmasabbá, a fiatalok előtt még vonzóbbá váljék. Végül a választmányi ülés megállapította, hogy egyetemi és főiskolai DISZ-szervezeteink eddigi munkájukat igyekeztek pártunk és kormányunk célkitűzéseinek szellemében végezni és meglévő eredményeink biztosítékai annak, hogy a kongresszus félévében végzett munkánk további eredményeivel méltóképpen köszöntjük majd pártunk III. kongresszusát. Ünnepélyes keretek között nyitották meg Szegeden a Szovjet Film Ünnepét Március 4-én díszbe öltözött a Szabadság-filmszínház. A gyönyörűen díszített bejáratnál a Szovjet Film Ünnepének jelszavát olvashatta a moziba menő közönség — „Szovjet filmmel a békéért, a szocializmusért!" A díszelőadásra érkezőket a Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztálya zenekara szórakoztatta. A gyönyörűen felvirágozott elnöki emelvényt fél 7-kor elfoglalták az elnökség tagjai. Örömmel ós nagy tapssal fogadta az ünneplő közönség az elnökségben helyet foglaló J. Oszipova elvtársnőt, a moszkvai 243-as iskola igazgatónőjét. A Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztálya zenekara eljátszotta a magyar és szovjet himnuszt, majd Gergye Gyula elvtárs, Moziüzemi Vállalat igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Ezután egyenruhás úttörők nagy piros szegfű-csokorral köszöntötték Oszipova elvtársnőt, majd Pásztori Béláné, az MSZT városi titkára mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után az „Örs a hegyekben" című magyarul beszélő színes szovjet filmet vetítették.