Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-31 / 76. szám

SZERDA, 1954. MÁRCIUS ST. OELMOGYDRORSZBG Erről írnak levelezőink tiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiMiiiiiimin Kísérleti bemutató a Szegedi Tudományegyetemen Nagy 6ikerrel mutatták be a Szegedi Tudományegyetem fizikai előadójában „A rezgésekről" című kísérlet-sorozatot. Egyik szerdán délután a gimnázium rendes hall­gatóinak, esti tagozatának és a szakérettségizőknek az Eötvös Ló­ránt-Társaság kísérleti bemutatót tartott. Nagy érdeklődéssel vár­tuk ozt a tanulságos előadást. A nagy fizikai előadóteremben mint­egy 100—120 diák jelont meg. Tihanyi Nándor, a Radnóti Mik­lós gimnázium tanára szép, min­denki számára érthető előadást és három óráig tartó kísérleti bemu­tatót tartott. Nekünk, a jelenleg érettségizőknek nagy segítséget nyújtott az előadás és a kísérlet. A hullámtanból a fényhullámok terjedéséről szóló kísérlet valóságos élményt nyújtott a hallgatók szá­mára. Ertéike ennek az előadásnak, hogy fizikai tudásunkat nagyban fejlesztette és a/z, hogy az egyetem é6 középiskolák között elmélyítet­te a kapcsolatot. Nagy László Kollektív szerződésünk a kormányprogramm végrehajtását segíti Nemrég tartotta a Szegedi Élel­miszerkiskereskedelmi Vállalat a Szakszervezeti Székházban 1954—55. évre kötött kollektív szerződésé­nek ünnepélyes aláíró értekezle­tét. A vállalat kollektív szerződése, melyet az igazgató és a Szakszer­vezeti Bizottság kötött a dolgozók­kal, sok értékes vállalást tartal­maz, a termelékenység emelését, a munkabéreket, munkafegyelmet, szakképzettség emelését, a munka­védelmi és szociális kérdéseket? munkásellátást, a dolgozók szociális ée kulturális helyzetéit, valamint a sportmozgalom fejlesztését érintő fejezetek keretében. A vállalat igazgatója a termelé­kenység emelését — mely végső fo­kon a vásárló dolgozók minőségi áruval való maradéktalan kielégí­tését oélozza — a vállalati dolgozók munkafeltételednek megjavításával kívánja biztosítani. Ennek érdekében kötelezettséget vállal arra? hogy a tervek végre­hajtásához szükséges központi áru­alapot, szabadpiaci beszerzések fo­kozásával, a dolgozók fokozódó áruigéinyednek megfelelően' állan­dóan növeli, hogy a kiskereskedelmi boltokbán állandóan friss áruk — például gyümölcs, zöldség, tojás, tejtermék és egyéb piaci cikkek — álljanak a vásárlók rendelkezésére. A Vállalat igazgatója kötelezett­séget vállalt arra is, hogy a 88. és 94. és 101. számú árudák teljes berendezésének átalakítását, át­festését biztosítja, hogy ezáltal a boltok külső színvonalát emelje. A kollektív szerződésben vállalt kötelezettségét, hogy a téglagyári dolgozók ellátására ott árudat lé­tesít, már határidő előtt teljesítette a vállalat. A kollektív szerződés többi ré­szét is a kormányprogramm szel­lemében történő működésre való tö­rekvés hatja át. Ezt bizonyítja a 40 személyes vállalati bölcsőde lótesitését célzó vállalás. A bölcsőde felállításához szükséges 600 ezer forintos beru­házási összeget a Belkereskedelmi Minisztérium bocsátotta rendelke­zésre annak érdekében, hogy a kis­kereskedelmi dolgozók gyermekei megfelelő gondozásban részesülje­nek, mig szüleik munkahelyükön vannak elfoglalva. A vállalat a dolgozók munka utáni pihenését kívánja biztosíta­ni azzal, hogy részükre a városi partfürdőn a nyári időszakra ka­bint létesít. A sportmozgalomba való foko­zott bekapcsolódás érdekében a Szakszervezeti Bizottság vállalást tesz arra, hogy vállalati labdarugó csapatot állít fel. Molnár István Véget ért a pánamerikai értekesiet New York (TASZSZ) A X. pán­amerikai értekezlet március 28-án befejezte munkáját. Az értekezlet záróülésén Guatemala küldöttsége hivatalos tiltakozását jelentet­te be az értekezlet által az Egyesült Államok fokozott nyomása alatt hozott kommu­nistaellenes határozat ellen, amelynek az a célja, hogy az Egyesült Államok beavatkozzék a latinamerikai országok belügyeibe. Guatemala képviselője kijelen­tette, hogy országának küldöttsége eluta­sítja ezt a határozatot, mert az a kommunizmus elleni harc ürügyével meg akarja akadá­lyozni a teljes fclszabadftlásuk­ért harcoló népek gazdasági és szociális fejlődését. A guatemalai küldöttség nyilat­kozata a továbbiakban leszögezi, hogy az ország belső ügyeibe való minden beavatkozási kísérletet <— bárki is tegye ezt a kísérletet Guatemala ezután is határozottan elutasítja és -a béke és biztonság veszélyeztetése* miatt panaszt emel laz ENSZ biztonsági tanácsa előtt. PARTÉIÉT • Az új pártvezetőség első taggyűlése a Kéziszerszámárugyárbaii Az elmúlt héten tartották meg pártszervezeteinkben az első tag­gyűlést a pártvezetőségek újravá­lasztása óta. A taggyűléseken meg­beszélték az új vezetőségek meg­választása óta végzett munkát, ér­tékelték az első negyedév terme­lési feladatainak teljesítéséért vég­zett munkát, ellenőrizték, hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken hozott határozatokat hogyan haj­totta végre a pártszervezet új ve­zetősége. Emellett tárgyaltak más fontos, időszerű kérdésekről is. Alapjában véve így volt ez a Szegedi Kéziszerszámárugyárban is. A Kéziszerszámárugyárban csak­nem száz százalékig megjelentek a párttagok a taggyűlésen. A vezető­ség — melynek tagjai egy kivételé­vel újak s nagyrészt fiatalok — szervezetileg jól készítette elő első taggyűlését. A vezetőségválasztó taggyűlés ha­tározatainak végrehajtásáról ked­vezően szólt a beszámoló. Olyan elsőrendű kérdéssel azonban, mint a tervteljesítésben levő lemaradás, a lemaradás okainak behatóbb megvizsgálása és az intézkedések meghatározása a lemaradás felszá­molása érdekében — keveset fog­lalkozott a beszámoló. Nem tárta fel a taggyűlés azokat az okokat, melyek a termelés irányításában, a munka megszervezésében, a ver­seny folyamatosságában rész­ben előidézik a meglevő hi­bákat. Amennyire igaz az, hogy a vállalat felettes szerve, a Kézi­szerszámipari Tröszt nem ad ele­gendő segítséget az anyag és a fél­kész áru időbeni és elegendő biz­tosításához, igaz az is, hogy helyi­leg sem tettek meg mindent az elmaradás csökkentéséért. Ezt mu­tatta a beszámoló is. A felszólalók egy része ls foglalkozott termelési kérdésekkel. Elmondották a többi között, hogy nemrég napokig nem kaptak Sze­geden oxigént s ez például a fogó­műhelyben többezer fogó-kiesést jelentett. Előfordult az is, hogy a felsőbb szervek anyagrendelés al­kalmával kihúztak a rendelésből bizonyos méretű fúrókat, amelyek­nek hiánya szintén nehezítette az üzem dolgozóinak munkáját. Ah­hoz azonban, hogy az üzanen be­lül mi a legfőbb hiba — senki sem szólt hozzá. Hangzott el olyan fel­szólalás is, hogy a dolgozókkal sem foglalkoznak úgy, hogy magukénak érezzék az üzemet. Nem elég ba­rátságosak a műhelyek. Ez is egyik okozója a munkaerő-vándorlásnak. Ez aztán kihat a tervteljesftésre is. Mindezeken és a fentebb említett hibákon nyilvánvalóan javítani kell a felsőbb és a helyi vezetők­nek. Ugyanakkor többet és részle­tesebben kell foglalkozni a párt­szervezetnek a termelés kérdései­vel. Határozottabban és harcosab­ban kell erről beszélni elsősorban a kommunistáknak. De nemcsak beszélni kell, hanem cselekedni is. A taggyűlésnek feladata, hogy se­gítse a vezetés munkáját a terme­lésben. A taggyűlésen azonban csak kismértékben nyilvánult ez meg. Ennek oka elsősorban a ve­zetőség beszámolója, mely elég hiá­nyosan foglalkozott a tervteljesítés­ben lévő lemaradással, a termelést gátló okokkal és az ebből követ­kező feladatokkal. A taggyűlés főrésze az első napirendi pont, a tag- és tagjelölt­felvétel volt. Az új vezetőség ér­deme, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés határozatának megfele­lően eredményesen fogott hozzá a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavításához. Ilyen irányban ki­fejtett tevékenységének eredmé­nye, hogy alig másfél hónapos mű­ködése után egy tagot és két tag­jelöltet fogadott el felvételre a taggyűlés. Tagjelöltnek két jól dol­gozó, munkáját követendő példa­mutatással végző technikust vettek fel, Korom Ferencet és Pándi Jó­zsefet. Mindketten kiveszik részű* ket a társadalmi munkából is. Párt* tagnak Ornyik József elvtársat fo* gadta el a taggyűlés, aki az aján* lók és más felszólalók szerint meg* felel a párttagsághoz szükséges kö* vetelményeknek. A felvételi javaslatokat előter* jesztő pártvezetőségi ajánláshoz so* kan szóltak hozzá. Egyesek elmon­dották a felvételüket kérők érde­meit, jótulajdonságait, s felhívták a felvételre jelentkezők figyelmét hibáikra is, melyek megszünteté­séhez tanácsokat is adtak. Mind­egyik felvételre jelentkező elbírá­lását vita előzte meg s végül is a taggyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták a kérelmeket. A párt­szervezet jó irányban halad a párt­építő munka megjavításában. Ne­velő munkával, a vezetőségválasztó taggyűlésen hozott határozatoknak megfelelően végezze továbbra is azt. Foglalkozzon most a kongresz­szusi versenyben jó eredményt, el­érő dolgozókkal is. Eg;észébe véve ha nem t« sikerült jól minden szempontból a Kézi szerszámáru gyár taggyűlése, mégis elmondható, hogy a fejlődés jelei megmutatkoznak az új veze­tőség munkájában. A határozatok végrehajtása, a taggyűlés élénk vitája a tagjelölt felvételnél és a vezetőség tagjainak igyekvő mun­kája erre mutatnak. Éreznie kell viszont a vezetőség és a pártszer­vezet tagjainak, hogy a továbbiak során még bátrabban kell foglal­kozniok a jelentősebb kérdésekkel? főleg a termelési kérdésekkel. Közös erővel, összefogva az üzem valamennyi dolgozójával segitsék a kommunisták a pártvezetőséget, Igy tudja csak az üzem munkáját megjavítani, a párt politikáját eredményesen végrehajtani. Erre a felsőbb gazdasági szervek támoga­tásával, a vállalat valamennyi dol­gozójának segítségével meg van a lehetőség. GERA JÓZSEF Tavaszi őrjárat a Dózsa tsz-ben A lerüleiei egyénekre is felosztoHák — minden tag felel munkájáért SZEGEDI JEGYZETEK Az ötödik hangverseny A muzsika magas­ba lendülő, minden­kit magával ragadó szárnyán indították útnak azt a nagysze­rű kezdeményezést, amelynek ötödik ha­tárkövét hétfőn este értük el. Nagy és ne­mes cél érdekében született meg az ifjú­sági hangverseny so­rozat gondolata, nem kisebb célért, mint azért, hogy megismer­tesse hallgatóival az igazi zenekultúrát, a muzsika halhatatlan remekeit. Aki figye­lemmel kísérte eze­ket a hangversenye­ket, megállapíthatja, hogy ifjúságunk isko­lán kívüli zenei neve­lése jó kezekben van és jó, helyes irány­ban halad. Ezeken a hangversenyeken a katedra a karmesteri dobogó, a professzor a karmester, tanárse­gédeink pedig a köz­reműködő énekesek. Ennél rokonszenve­sebb, hívogatóbb „tanfolyamot" nem sokat vezettek még az emberi fő, az emberi szív fáradhatatlan művelői Szegeden, s nem soknak voltak lelkesebb, tanulnivá­gyóbb, tártabb szívű és eszű hallgatói. If­júságunk megismer­heti itt az igazi szé­pet, azt a muzsikát, amely az évszázadok, évtizedek során az emberiség közös kin­csévé lett. Újszerűek ezek a hangversenyek, sod­róerejűek. A különös tanítási módszer azt is. elragadja, aki kö­zönyösen ül be a zsú­folásig megtelt terem­be, vagy színházba. Jó ismerősök, szinte ba­rátok itt a „diákok" és „tanárok". Maga­tartásukról rég lefosz­lott a mult idők hang­versenyeinek hamis, tartalmatlan szertar­tálossága, itt a zene őszinte kedvelői és tolmácsolói jóisme­rősként találkoznak. Az ötödik bérleti hangverseny zeneka­rát, a Szegedi Filhar­monikusokat Simon Albert vezényelte hét­főn este a Nemzeti Színházban. Simon Albert ismertette mi­lyen műsorszámok követik egymást, kik a szerzői. Igy a köz­vetlen hangulat meg­teremtésével egysze­rűbbé teszi a zene vi­lágában még tájéko­zatlan hallgatók szá­mára a megértés mű­vészetét. Hétfőn este Csaj­kovszkij halhatatlan művéből, az Anyegin­ből hallottunk részle­teket Pctpp Júlia, Pa­taki Béla, Sinkó György és Jánosi Ru­dolf közreműködésé­vel. Kovács János, méltó összekötőszö­vegként Puskin Anye­ginjéből olvasott rész­leteket. Amikor a hallgató­ság szűnni nem aka­ró tapssal kérte a szám megismétlését, a karmester „megfeled­kezve" magáról szólt a zenekarnak és az énekeseknek: — meg­ismételjük? Igen! Es felhangzott másodíz­ben is Gremin herceg áriája, a szerelemről. A műsor második felében Liszt Ferenc Les Preludes című szimfónikus költemé­nyét hallottuk. A di­ákok ezen az estén nem várták a tanítás végét jelző záró ak­kordokat, ráadást kértek és kérték vol­na reggelig, ha Liszt örökszépségű zenei költeményének hű, hibátlan tolmácsolása nem lenne olyan fá­rasztó, mint amilyen. — 11 — TAVASZI VERŐFÉNY játszik a szegedi Dózsa termelőszövetkezet szántóin. Serény ott a munka és a jó jövőbe vetett reményeket, biztos hitet most kezdik valósággá érlelni. A borsó, a mák, a cukorrépa már a földbe került, s aztán gyorsan a búzamagot is elvetik. Féltőn vi­gyázzák majd a tavaszi magvak kelését. Börcsök József, a növényterme­lési brigád vezetője mondja, hogy a termelőszövetkezet szinte min­den egyes tagja kinn munkálko­dik. Az asszonyok közül egyre töb­ben vesznek részt a tavaszi felada­tok elvégzésében. S oda, a köz­ponti tanya udvarához egy kis csa­pat asszony lépdel. Retkes József­né, Boros Gergelyné, Börcsök Já­nosné is köztük. Retkes néni férje is ott az asszonyoknál, szót vált feleségével, mert úgy hozta a sor. Hadd mondjuk itt el, hogy Retkes József és a felesége hat esztendő óta dolgozik a szövetkezetben, s oly' magával ragadó szavakkal mondják el: a szűkös esztendőben is kitartottak a közös nagy család­ban, mert tudják — persze, hogy tudják — jó sorukat, a szövetke­zetben meglelik. Nincs mit tagad­ni, az elmúlt évben voltak bajok a szövetkezetben. Ezek adódtak ab­ból is, hogy igen munkaigényes növényeket erőszakoltak a tagság­ra. Másrészt: a munkamegosztás nem volt jó, aztán pedig hol ez, hol az hanyagolta a munkát Igy került ebek harmincadjára a ku­korica föld is. -Na persze azért nem kell azt gondolni, — mondja a jó öreg Retkes bácsi — hogy a szövetkezetünk jó dolgos tagjai üres kamrával mentek a télnek. Arról nem volt szó. Csakhát az keserített bennünket, miért kellett a gaznak -megenni* a kukoricát. Ha nem így van, bizony több is esik a munkaegységre.* VÁJJON TANULTAK E a múlt hibáiból? Tanultak! Ha arra jár­nál a város alatti Dózsa tsz köz­ponti tanyájánál, s kérdeznéd Ret­kes Józsefet, a feleségét, vagy Bo­ros Gergelynét, vagy Gémes Pált, vagy éppen azt a tsz-tagot, akit ott lelnél, elmondanák: — A közgyűlésen határozatot hoztunk arra, hogy a területünket nemcsak brigádra, munkacsapa­tokra, hanem egyénekre is feloszt­juk. Igy minden tag felelős terüle­téért, munkájáért, s felelősségre lehet vonni, ha nem jól dolgozik. Persze, nem egy csapásra hatá­rozták el ezt a Dózsa tsz-ben. Vol­tak bizony, — és lehet még most is akad olyan tag, aki nem egé­szen helyesli a terület egyénekre való felosztását. A szövetkezeti de­mokrácia azonban arra is kötelez: a nagy többség határozatát köteles elfogadni az egy-két "kételkedő- is. Az asszonyok gyűrűjében előbbre lép Retkes Józsefné., Arról beszél, helyes dolog a területek egyének­re való felosztása. — Tudom, melyik az én terüle­tem, meg a férjemé, — felelünk is érte. A jól dolgozók, az igyekvők korán kijöhetnek és aztán megad­hatják a jó munkát a földnek. Mi legalább úgy szeretjük — villantja szemét férjére — hogy korán jö­vünk ki a földre. Aztán és déltáj­ban elmegyek haza, gyorsan meg­csinálom az ebédet, s aztán jó so­káig dolgozunk este; a hűvösön. VOLT A TSZ ASSZONYAINAK egy problémájuk is. Az egyik tsz­tag azon erősködött, hogy a nők is ugyanannyi területet kapjanak, mint a férfiak. Ez így nem lett volna igazságos. Az asszonyoknak a háztartási teendőket is végezni kell; főzni, vasalni, aztán lakást rendben tartani. Különben is a hét minden szombatja az asszonyok részére "szabad nap- a tsz-ben. Tehát ezért sem tudnak pontosan ugyanannyi területet művelni, mint a férfiak. — De hát eligazodott ez a kér­dés is, — 'állapítja meg Boros Ger­gelyné. A többiek jelzik, hogy így van. — Az asszonyok itt voltak és itt lesznek a munkában, — ezt meg Börcsök Jánosné jelenti ki. — Az a tsz-tag, aki azon erős­ködött, hogy az asszonyok egyfor­ma területet kapjanak a férfiakkal, belátta-e tévedését? — Persze, hogy jobb belátásra jutott, — állapítják meg az asz­szonyok. Az ember nem hiba nél­kül való. Az pedig csak dicsérendő, ha valaki becsülettel belátja, hogy tévedett, s igyekszik azt jóvátenni. Retkes Józsefnek és feleségének fia ugyancsak a termelőszövetke­zet tagja. A két "öregnek- öt uno­kája van. Három fiú, kettő pedig lány közülük. Hej, de nagy öröm ez Retkes néninek, Retkes bácsi­nak, ha vasárnaponként megciró­gatják a kis unokákat, s elmőkáz­nak velük. Arra is gondolnak ott a szántóföldön munka közben, hogy ők egyszerre dolgoznak a je­lenért és a jövőért. A maguk min­dennapi boldogságáért, s a ki« unokák még derűsebb holnapjáért. De már tova sietnek az asszo­nyok, hiszen tennivalójuk akad jócskán. Vígan, nevetve és el-el­tréfálkozva egymással 'haladnak át a központi tanya udvarán.., A KÖZPONTI TANYAHAZNÁL még ott találjuk Börcsök Józsefet, a növénytermelési brigád vezető­jét és Gémes Pált, az egyik mun­kacsapat vezetőt. A szövetkezet tervéről beszélnek ők is. Tele van­nak munkakedvvel. Emlékeznek a munkaszervezés múltbeli hibáira, de azt nem sokat hántorgatják. Mert a jelen és a jövő a gondjuk. Bosszantotta őket, hogy jópár na­pon át nem szántotta a dorozsmai gépállomás traktora a földjüket, s így bármennyire is szerették vol­na, nem tudták vetni a tavaszi bú­zát, a zabot. Azt várják azonban, hogy a gépállomás jól segítse őket, Ne csak most a szántásnál, hanem a többi mezőgazdasági munkáknál is. A kukoricájukat négyzetesen vetik. — A kukoricánkat így géppel is művelhetjük, — szól a brigádveze­tő. — Beállhat a kukoricaföldbe például a Zetor-traktor, s folyhat a munka. Mert ugye a gép azért van, hogy könnyítse a munkát. A SZÖVETKEZETI EMBEREK a négyzetes vetéshez már sorvonal­zó gépet szerkesztenek. Ez is segíti, gyorsítja, könnyebbé teszi majd a kukorica négyzetes vetését. Persze a brigádvezető Retkes József, meg a többiek is tudják; lehetnek és lesznek is nehézségek, a tsz-ben sem megy minden úgy, mint a ka­rikacsapás. De a bajokat, nehézsé­geket legyőzik. Egyben azonban bizonyosak: a jó munka, a szövet­kezeti élet szép emberi sorsot hoz. Morvay Sándor Elméleti színvonalunk emelését ' segíti elő az AMG­J1TOMLTATÍS

Next

/
Oldalképek
Tartalom