Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

YILÁG proletárjai egyesüljetek i tr n AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Legyenek a termelőszövetkezetek a jólét forrásai A termelőszövethezetek dolgozói országos tanácskozásának második napja A termelőszövetkezetek dolgozóinak kétnapos tanácskozásán Dobi István referátuma után, amelyet lapunk vasárnapi számában közöltünk, számosan felszólaltak, Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag tsz elnökének, a szocialista munka hősének, valamint Máté László fegyvernek! gépállomás vezető agronómusának felszólalása után Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke kért szót; Nagy Imre elvtárs felszólalása Amikor a párt és a kormány az országos tanácskozásra egybehívta önöket, az a szempont vezette, hogy mint máskor, nagy feladatok előtt, most ls együttesen beszéljük meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás terén. Elöljáróban engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és meleg szeretettel köszöntsem termelőszövetkezeteink élenjáró dolgozóit, akiket a kormány kiváló munkájukért kitüntetésben részesített, és további munkájukhoz sok sikert kívánjak, A mult ősszel lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mezőgazdasági termelést érintő nagyjelentőségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. E határozat a termelés olymérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jómódú életet, felvirágoztatja a mezőgazdaságot, továbbszilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű programmja, amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát, növeli a parasztság jövedelmét, emeli a dolgozó rétegek életszínvonalát, A határozat, mint Ismeretes, azt tűzte ld célul, hogy a mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal, borral, cukorral és tejjel, burgonyával és zöldséggel. A mezőgazdaság fejlesztése annak a hatalmas programmnak a megvalósítása, amelyet a párt és a kormány szabott meg, Egész népünk közös ügye ez; dolgozó népünk minden rétegétói nagy-nagy erőfeszítést követel. A párt- és kormányhatározatot, amely példátlanul áll mezőgazdaságunk történetében, és az egész mezőgazdaság fejlesztésének egységes programmja, a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak is gazdálkodásuk alapjává kell tenniök, vezérfonalnak kell tekinteniök annál is inkább, mert olyan programm ez, amely csak a termelók gazdálkodási és életszínvonalának állandó emelése révén valósítja meg a dolgozó néptömegek életszínvonala emelésének nagyszerű céljait. Olyan programm ez, amelyben a termelők és a fogyasztók, a munkások és a parasztok, a város és a falu érdekei a legszorosabban egygyéolvadnak. Igy lesz a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmja nagy nemzeti ügy. Bár a párt- és kormányhatározat az egész mezőgazdaság fejlesztésének általános programmja, annak megvalósításában kiemelkedő szerep jut a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak. A tavaszi nagy munkákban is ez a határozat szabja meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás számára. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése óta a mai országos tanácskozás az első alkalom arra, hogy szemlét tartsunk afölött: vájjon kellőképpen, jól, gondoson felkészületek-e termelőszövetkezeteink a tavaszi munkára úgy, mint ahogy a határozat előírja és mint ahogyan a párt és a kormány elvárja a termelőszövetkezetek vezetőségétől és tagságától egyaránt. A mezőgazdasági határozat egyszersmind felbecsülhetetlen segítség termelőszövetkezeteink számára a fejlett és korszerű nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztésére. Nemcsak a feladatokat tűzi ki, de megjelöli megvalósításuk módját is. A kormány egyben a határozat alapján az ipar és más gazdasági ágak terén foganatosítja mindazokat az intézkedéseket, megteremti mindazokat az anyagi feltételeket, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Műtrágya, rézgálic, gép, felszerelés, alkatrész nagy tömegben áramlik a mezőgazdasági termelésbe, a szövetkezeti gazdaságokba. A határozat nyomán a fejlett agrotechnika eszközei és módszerei, a tudomány és a tapasztalat legújabb eredményei mind rendelkezésre állnak a termelőmunkában. A technika és a tudomány helyes alkalmazására már eddig is körülbelül 2100 agronómus — a volt körzetieket is beleértve — áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Ugyanakkor, tisztelt értekezlet, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagy követelményeket támaszt a termelőszövetkezetekkel szemben, éspedig teljes joggal. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeire és erőforrásaira támaszkodva, a párt és a kormány hathatós segítségével a mezőgazdasági határozat követelményeinek a termelómunkában, a mezőgazdaság minden ágában való következetes alkalmazásával be kell bizonyítaniok, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti, társasgazdálkodás fejlettebb, eredményesebb és jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás, és biztosabb alapja a földművelő nép emberibb, kulturáltabb, gondtalanabb életének és boldogulásának. Gazdasági eredményeinkkel, a termelés korszerű fejlesztésével, a nagyobb és állandóan növekvő hozamokkal, a pénzbeli és természetbeni részesedés növelésével, a tagság jólétének megteremtésével becsületet kell szerezni a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak, amit a mult őszön ellenséges elemele megpróbáltak megtépázni. A szocialista mezőgazdaság becsületéről van szó, elvtársak! Ezért harcolni és küzdeni, ezt megóvni és gyarapítani mindannyiunk, de elsősorban az önök és önökön keresztül a termelőszövetkezeti tagság becsületbeli kötelessége. Ennek a mindennapi termelőmunkában kell érvényre jutnia. Az alacsony hozam, a gyomos föld, a leromlott jószág, a fegyelmezetlenség és a szegényes jövedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti termeléssel. Ennek el kell tűnnie termelőszövetkezeti gazdálkodásunkból — termelőszövetkezeteinknek a felvirágzás és a jómód forrásaivá kell válniok, Kiapadhatatlan erőforrás a szövetkezeti demokrácia Tisztelt értekezlet! A mi viszonyaink között a mezőgazdasági munka dandárja általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket, amelyeket a mezőgazdasági termelés a dolgozókkal szemben támaszt. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint máskor, tehát körültekintő munkára, jobb szervezésre, a határidők pontos betartására és szigorúbb munkafegyelemre van szükség. Ehhez járul mint fő követelmény, az agrotechnikai előírások betartása, a munka jó minősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor volt. Mindennek megfelelni, persze nem könnyű, de meg lehet és meg ls kell felelni. Hogy ez valóban így is legyen, az főképpen a termelőszövetkezetek vezetésétől függ; Olyan erőforrások vannak a termelőszövetkezetekben, amelyek mégoly nagy termelési vagy szervezési feladatok megoldását is lehetővé teszik; Az egyik ilyen kiapadhatatlan erőforrás a szövetkezeti demokrácia. Ennek megőrzése és messzemenő kifejlesztése a záloga a szövetkezeti gazdálkodás sikereinek, eredményességének, a nehéz feladatok megoldásának. A termelőszövetkezet olyan termelési forma, amelyben a tagok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A vezetőség és a tagság szoros együttműködése, az egész tagság részvétele mind a termelőmunkában, mind a gazdálkodás irányításában olyan erő, amelyre minden termelőszövetkezeti elnöknek támaszkodnia kell; A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása a jó vezetés biztosítéka a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, s a mezőgazdasági határozat végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele. A másik erőforrás az üzem nagyságában, a nagyüzemben rejlik, abban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiai tudományok vívmányait szélesebben lehet alkalmazni, s ezáltál ugyanaz a segítség sokkal hatékonyabb és eredményesebb a termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munkaszervezés. Nem kell bizonygatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt, közös erőfeszítéssel sokkal eredményesebb munkára képes, mint ugyanannyi ember külön-külön. A közös munka sokkal termelékenyebb, gyümölcsözőbb, ami döntő tényező a szövetkezeti termelésben; Mindez adva van a ml termelőszövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetéstől függ, hogy ezeket a tényezőket messzemenően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkákban is. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni és a határidőket be kell tartani; Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésre van szükség a szántásban mutatkozó nagy elmaradás behozására. Rendkívül fontos a traktorállomány maximális kihasználása, két műszakban való foglalkoztatása. Ehelyett bizonyos húzódozás tapasztalható a gépi munkától és vontatottan halad a gépállomásokkal való szerződéskötés. Ez hátráltatja a munkálatok időben történő elvégzését és növeli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozottabban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rovására megy, holott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen feltétele a terméseredmények fokozásának. Etekintetben igen nagy követelményeket kell támasztani. Meg kell mondanom, hogy e téren is sok még a hiányosság a termelőszövetkezetek munkájában, elsősorban a vezetésben. A munka minősége tekintetében nem támasztanak megfelelő követelményeket a gépállomásokkal szemben, bár a szerződés erre lehetőséget ad, a termelés érdeke pedig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségtelen, — és ez örvendetes — hogy a gépállomások munkája lényegesen megjavult. Viszont komoly hiányosságok is előfordulnak, a termelőszövetkezetek vezetőségei azonban nem igen élnek jogukkal, nem lépnek fel a rosszul végzett munka miatt. Az, hogy ilyen ritkák a kiMAI SZÁMUNKBÓL: A" Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye Vasárnap is szántottak a kisteleki gépállomás kiváló traktorosai Megjelent a Propagandista legújabb száma Miért hátráltatja a tavaszi munkákat a szatymazl föUImfivesszövetkezet Akiket "kifelejtettek" a kongresszusi versenyből Bndapesti Honvéd—Szegedi Haladás 5:1 (2:1) V fogások, nemcsak a gépállomások jobb munkáját dicséri, hanem azt is mutatja, hogy a termelőszövetkezetek felületesen és hanyagul veszik, hogy a gépek milyen munkát végeztek földjeiken, g nem támasztanak követelményeket a gépállomás munkájával szemben; Ideje ennek véget vetni* A nagyobb jövedelem jobb munkát követel Termelőszövetkezeteinknek fokozott követelményeket kell támasztani sajátmagukkal, a vezetőséggel és a tagsággal szemben is, elsősorban a munka minősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok betartása terén. Rosszul végzett, felületes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni. E téren komoly lazaságok vannak még. Könnyelműen gazdálkodnak a munkaegységekkel. Gyakran összekapkodott, hanyag munkáért is elszámolják és számos példa van arra, hogy aki rossz munkát végez, többet keres, mint a becsületes ember. A munkaegységgel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élősködhessenek a közösség rovására. Fokozottabb követelményeket kell támasztania minden termelőszövetkezeti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedeleb több és jobb munkát követel. Minden tagnak a közös munkában való közös részvétele, szorgalmas, jó munkája a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás fundamentuma. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján folyhat. A hiányosságok talán ezen a téren a legnagyobbak szövetkezeti gazd>* Ságunkban, és ezért itt van a legtöbb tennivaló. A szövetkezeti alapszabályokban lefektetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett. a munkafegyelem megszilárdításának leghatékonyobb és célravezetőbb eszköze a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messzemenő biztosítása a munka pontos és jó elvégzésében. Feltétlenül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodósban igen fontos tényező a termelési terv. A vizsgálat azt mutatja, hogy számos holyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat célkitűzései és a termelési tervek nincsenek összhangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmények elérésére, a lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot jobb és több munkára, beérik kisebb eredményekkel is. Bezzeg más a helyzet az elszámolásnál, az osztásnál, amikor bizony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mezőgazdasági határozat feladatainak ós a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiindulni azzal, hogy a lehető legtöbbet termeljenek Ez az érdeke minden egyes termelőszövetkezeti tagnak is, a népgazdaságnak ls. A mai országos tanácskozásnak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és tervszerűséget, amelyet a termelőszövetkezeti gazdálkodás képvisel, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat minél sikeresebb végrehajtásának szolgálatába állítsa. Az idei tavasz az első nagy erőpróbája a programm megvalósításának. Ebben a nagy munkában a termelőszövetkezeteknek az élvonalban kell lenniök. A még fennálló hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek gazdálkodásához nagy reményeket füzünk. A zord tél átvészelése, a tavasz nehézségeinek leküzdése mutatja, hogy termelési feladataikkal meg fognak birkózni, jobban, mint bármikor a múltban. A párt és a kormány messzemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép é« a technika minden termelőszövetkezet számára adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Tudjuk azonban', hogy a gép, a technika emberek nélkül holt anyag, de az emberek kezében csodákat művel. Végsősoron tehát a szövetkezeti embereken, a termelőszövetkezetek tagságán múlik, hogy valóban nagyszerű eredményeket érjenek el, hogy nemes versenyben a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdákkal, bebizonyítsák a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás nagy fölényét. Minden szövetkezetnek, minden tagnak a maga eredményeivel kell hozzájárulnia ehhez. A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fejlesztésének korlátlan lehetőségei vannak. Gyáriparunk munkássága nagy erőfeszítéseivel, nagyszerű teljesítményeivel megteremti a technikai feltételét annak, hogy termelőszövetkezeteink tagsága mind nagyobb mértékben éljen ezekkel a lehetőségekkel, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai legyenek. Az elkövetkező hetek, hónapok mutatják majd meg, milyen eredményekkel oldották meg termelőszövetkezeteink termelési feladataikat. A párt és a kormány bizakodással tekint munkájuk elé, amelyhez sok sikert kívánok. Az állattenyésztés továbbfejlesztése a szövetkezetek meggazdagodásához vezet Ujabb számos felszólalás után Kiss Imre, a hódmezővásárhelyi Csapajev termelőszövetkezet állattenyésztője, az állattenyésztés to vábbfejlesztésének gazdaságosságáról beszélt: A termelőszövetkezeteknek nagy jövedelmet hoz az állattenyésztés. En már egyéni gazdálkodó koromban is nagyhozamú állatok tenyésztésével foglalkoztam, s amikor tavaly tavasszal beléptem a szövetkezetbe, ott is meghonosítottam ezt. Örömmel számolhatok be arról, hogy az elmúlt egy esztendő alatt jó eredményeket értünk el a sertéstenyésztésben. 1953ban kilenc darab tízhónapos tenyészkant adtunk el 2500—3000 forintjával. A hizlalásban is sikereket értünk el új módszerek alkalmazásával. Megfigyeltem, hogy a sertés és szarvasmarha hizlalásához jól hasznosíthatók a különféle tömegtakarmányok is, mert ezek tágítják az állatok gyomrát. A hízóba fogott állatok fejlődéséhez, s jó étvágyához okvetlenül szükségesek a vitamindús takarmányok. A mi szövetkezetünkben már mo6t>. a tavaszon megkezdjük a zöldlncerna etetését. Az elmúlt esztendőkben rájöttem arra ls, hogy | a sárgarépa nagyon hasznos takarmány. Megfigyeltem, hogy a fehérjepótló melléktakarmányokkal etetett sertések naponta 1 kiló 20—1 kiló 40 deka súlygyarapodást érnek el. Javaslom, hogy minderi termelőszövetkezetben vezessék be a törzskönyvezést. Minden tenyészállatról töltsenek ki származási lapot, mert a törzskönyvezett állatok sokkal értékesebbek, mint a törzskönyv nélküliek. Példának említem meg, hogy egy származási lap nélküli tenyészbika ára 4500—5000 forint, a tenyészigazolvánnyal ellátott bikáért viszont 11.000 forintot is fizetnek. Szövetkezeteink akkor lesznek igazán gazdagok, ha továbbfejlesztik állattenyésztésüket és jóminőségü törzstenyészetük lesz. Még néhány felszólalás ntán a beszámoló feletti vita végetért. A vita utón a tanácskozás résztvevői felhívással fordultak a termelőszövetkezetek tagjaihoz. A felhívás Ismertetésére visszatérünk.