Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

DÉLMAGYARORSZAG VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS 28. DANKÓ PISTA „Márrius huszonkilencedikén lesz ötvenegy éve, hogy meghalt Ismert zeneköltónk: Dankó Pista. A felszabadulás utáni években nem értékelték zeneköltészeti tevékenységét. Persze Dankót nem felejtettük el. Dalai, nótái egyformán kedveltek a magyar városokban és falvakban ma is. Dankó 1858-ban született Szegeden, a „cigány soron" — a mai Bihari-utca körül. Apja cigányzenész volt, tüdőbajban halt meg a hatvanas évek végén. A félárva kis cigánygyereket anyja tartotta el meszelőkötésből Vékony kenyeret hozott a meszelöárusítás. A kis Dankó azt a nyomorúságos sorsot élte, amelyet a többi ezer és ezer szegedi proletárgyerek. Később néhány évre Szatymazra kerültek, majd onnan ismét vissza Szegedre a „cigánysor"-ra. Alig múlt tíz éves, amikor kézbe vette apja örökségét, az ütött-kopott „szérazfát", s a házaló zenészek keserves mesterségét kezdte el. Nem sokáig folytatta. Nem bírta el önérzete a koldulással határos „kenyérkeresetet". Erdélyi Náci, a híres cigányprímás pártfogásba vette Dankót. De nem tetszett a fiatal zabolátlan suhancnak a zenekari fegyelem. meg a tanulás. Otthagyta a zenekart. Talán éppen ez volt a szerencséje. Ezért nem vált — régi értelemben vett — kávéházi muzsikussá, akik kiválóan reprodukáltak, de zeneköltészethez nem értettek. Alig voit tizenöt éves, amikor hosszas kuncsorgás után a szegedi színházhoz került technikai munkásnak. Itt Ismerkedett meg a művészettel, a szellemi élet néhány vezetőjével. Felülkerekedett benne a művelődési vágy, tanulni kezdett A színháztól ls elkerült Fiatalon zenekart alakított Innét kezdődik életének az a szakasza, amelynek csúcsát közismert zeneköltőként éri el} Zenekarával a külvárosi kocsmákat és a Szeged-környéki tanyavilágot járta évekig} Megismerkedett a munkások és parasztok szomorú, fájdalmas életével. Ebben az időben látta, hogy a szegénység, a nélkülözés nem csak őt, s nem csak a cigányokat, hanem a munkásokat és a bérföldes, meg a kistelkes parasztokat egyformán fojtogatja. A külvárosi kocsmákban, a zsuppfedeles vályog tanyákban értette meg a nép küzdelmeit, szenvedéseit. Életének ez a szakasza — ha nem is egészen — rányomja bélyegét későbbi zeneköltészetére. Búsongó, bánatos, fájó melódia tört fel lelkéből. Nem pesszimizmus ez. hiszen éppen elég víg nótát is írt és zenésített; Fejlődésének ehhez a periódusához tartozik. hogy megismerte a természetet. A Szeged-környéki erdőket, mezőket, a sivó homokot, amelybe csak bukfencet lehetett vetni; Lelkének érzékenysége minden külső nyomásra reagált a maga tanulatlan módján. A pacsirta alkonyati dala, a kakukk reggeli zenéje, a fülemüle éneke megfogta szívét, gyönyörködtette. „ A maga dalait akarta Játszani. Minden törekvése ez lett. Az első néhány saját szerzeményét — amelyeket kezdetlegességük folytán nem örökített meg — tanyák között a parasztoknak játszotta; 2.etiekSll5i fejlődésében határállomás volt Pdsával való megismerkedése. Pósa a „lar pur lar" célnélküli művelője, Szeged irodalmi és művészi életének abban az időben — vezető embere volt. A „Kis pipá"-ban volt először az úgynevezett Pósa asztal. Itt jöttek össze írók, újságírók, színészek. Itt hegedülte el a fiatal Dankó az első feljegyzett és megmaradt nótáját. Megzenésítette és megváltoztatta ezt a Pósa verset.' Pósa így írta 5 Nem Jó mindég, minden esté A kocsmába eljirnl. .j, Dankó megváltoztatta: Nem Jó mindig, minden oste A fonóba eljárni. Ettől az időtől kezdve, Dankó egymásután zenésítette meg a szegedi írók verseit. Ez egyfelől Dankót a közélet homlokterébe állította, másrészt — és ami károsan hatott — a tartalomnélküli költői játékoknak bármily szép zenét adott, Időnap előtt a feledés homályába vesztek, néhánytól eltekintve, mint például: „Eltörött a hegedűm..." a „Nagybercsénvl Miklós sírdogál magában .;.". Ezek a nép érzéseihez közelálló szép versek. Ehhez Járult még, hogy Dankónak a létfenntartása, zeneköltészeti tevékenységének fejlesztése és elismertetése miatt alkalmazkodni kellett az úri előkelőség igényeihez is. Azok a Dankó melódiák, amelyek ilyen meggondolás alapján születtek, csak tiszavirágéletűek lettek, ma már senki nem tudja ezeket a dalokat. Ezek a dalok távol álltak a nép szivétől, érzésvilágától. Pósa és környezete segítette Dankót a művelődésben, önképzésben, dalainak kiadásában. de egyben elvágta zeneköltészetének azt a reális lehetőségét, amely a Pósa ismeretség nélkül Dankót esetleg tudatos küzdővé, a nyomorgó nép szószólójává, buzdítójává tette volna. Dankó pályafutását ez a kettősség jellemzi. A legszebb, a legszabájosabb népdalokat írta és zenésítene. Ezek a dalok ma is élnek. És p lar our Var költőinek üres rímeit — a néptő1. idev»en — az urak szájaíze szerint töltötte meg — úri mulatósra alkalmas, de időt nem Alió — zenei tartalommal. £>Z a kelt&llég. Dankó és kora helyzetéből adódott. De ez nem von le semmit Dankó Pista zenoköltői tevékenységének maradandó ragyogásából. > I Azok a dalai, amelyek a nép szívéhez szólnak, bánatára gyógyirt jelentettek, vagy örömének, vigasságának érzelmi kifejezést adtak, a csalódott fiú és leány szerelmes bús szívére enyhülést hoztak — a nép legsajátabb dalaivá lettek. És Dankó zeneköltészenek terméke — kis százaléktól eltekintve —> ilyen muzsika. Kevesen lehetnek olyanok, akik nem ismerik e gyönyörű dalokat, mint például ©Most van a nap lemenőben.. .©, ©Darumadár fenn az égen .. .© ©Madár vígan dalol a lombos ágon .. .© stb. Dankó a nemzet egésze előtt ismerté vált. Muzsikája tüneményes gyorsasággal terjedt eL A munkások és paraszok szívükbe fogadták, nótásaknak tekintették. Bánatukat, csekély örömüket Dankó nótáiban lelték. Elismerték és nagyra tartották igazi őszinte barátai. A magyar irodalmi és művészi élet vezetői. Ady, Blaha Lujza, Mikszáth, Bródi, Tömörkény, Móra éa még sokan mások. Munkásságával rászolgált erre a barátságra. De nem Ismerte el Dankót a hivatalos Osztrák-Magyar Monarchia. Amolyan szimpla ©cigány-muzsikus©-nak tartották egépzen haláláig. Szerencsétlen helyzet alakult ki körülötte. A cigányok ©kinézték© maguk közül, mert ©úri cigány® lett, az urak lenézték, mert cigány volt (Dankó izzig-vérig magyar volt. Gondolkodása, minden idegszála a nemzetéhez fűzte. Senki nem jegyzett fel olyasmit, hogy zeneköltészetében még csak árnyéka is lett volna idegen, a Habsburg-elnyomást szolgáló lírai, vagy zenei motívumnak. Ellenkezőleg, ahol lírai és zenei munkássága tért hódított, ott vége volt az osztrák muzsikának. Magyarságára nemcsak az jellemző, hogy közismertté válása után magyaros viseletben járt, hanem olyan dalokat zenésített, amelyek történelmünk legnagyobb napjaira emlékeztetnek. Móra Ferenc mondja el, hogy: ©Egy őszi este hegedűvel toppant be a szerkesztőségbe, lázasan, izgatottan. Az ajtót is nyitva hagyta maga után, behallatszott rajta az esti harangszó az öreg templom tornyából. — Ezt hallgassátok meg — kapta az álla alá csillogó szemmel a hegedűjét. — most hallottam ki a harang szavából. Egy hang megütötte belőle a fülemet. Ezt keresem én már három napja, most már meg van, hallgassák csak. S elhúzta, el is énekelte azt a zokogó kuruc nótát, amit az Endrödi versére csinált: Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába n.® Három magyar tárgyú színdarabot írt. Mindhárom színdarabján — a mondanivaló gyengesége ellenére is — végigvonul a népi élet íze, levegője és a nemzeti jellegzetesség. Mind a három színdarabját bemutatták. Kettőt Budapesten is. Ezek közül a ©Cigányszerelem® című színműve a legsikerültebb. Magyarságából, népszeretetéből nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy tudatos harcosa volt a magyar függetlenségnek. Ösztönösen is és körülményei folytán, élettapasztalata alapján, Ady barátsága révén, őszinte, becsületes, a hazáját szerető magyar volt. ütjéuz. életében szegény maradt. Ügy éhezett, koplalt, mint a legelesettebbek. Ebből a szempontból nem változtatott sorsán az sem, hogy ezernyolcszázkilencvenhétben Pestre került. A hányatott élet, a nélkülözés, a sok éjszakázás kikezdte amúgyis gyenge szervezetét, Apjától örökölt tüdőbaja egyre jobban kínozta. Ady, Blaha és mások — saját költségükön — elküldtek gyógyulni Abáziába, a tenger mellé. Használt a tengerpart Dankó egészségének. Vagy tiz új dallal tért haza Budapestre. Itt szerezte ©Lemegyek a tengerszéire« című dalt: Lemegyek a 'engersiéjre, annak is a közepére, Gyöngyét szedek zsinórra szapagra, Jó lesz babám hófehér nyakadra. Megkérem a eaemadarat. hozzon néked napsugara,. Szép szivárvány Jé lc*z pántlikának, A hajába ennek a kisleánynak. Életének utolsó két évében újra a régi Dankó volt. Zenekart alakított, s járták az országot. Dalait muzsikálta a zenekar, Mindenhol szeretettel és tisztelettel vette körül a nép, most már a ©Nemzet Notafáját©. Nemcsak nóta termett nála, hanem olyan szép, szívbe markoló, vagy vidám muzsika, amelyet nehezen felejtett el, aki egyszer hallotta. Az utazások, az éjszakázások, a megerőltető munka ismét felszínre hozta tüdőbaját. Most mér nem volt mentség. Ezerkilencszázkettő őszén már jártányi ereje is alig van. A következő tavasszal, fiatalon, negyvenöt éves korában Budapesten meghalt. Barátai szülővárosába Szegedre vitték, és olyan szúipompával temették el, amilyen temetés azelőtt nem igen fordult elő városunkban. A múzeum előtti ravatalnál százak jelentek meg, hogy búcsúzzanak a nép kedves dalnokától, a ©Nemzet Nótafájától®. Ott volt Ady Endre, Móra Ferenc is. ©Szobrot a Nótafának!© — hangzott Szegeden. És Szeged népe szobrot emelt dalosának. Igen ám, de hol helyezzék el az elkészült szobrot? A város mindenhatóságé vezetői azt mondták: — A szobrot a Bihari-utca környékén helyezzék ol, mert nem lehet megszentségteleníteni a ©Stefánia-kertet®, ahol Erzsébet királynő szobra van. Hogyan kerülhet egy királynő mellé, egy ®eigányzenész© szobra? Jó! megtelelt a városnak Móra és a többi: — Királyné sok volt — lehet, hogy már nem lesz ennyi — de Dankó Pista csak egy volt. <Áz Úri Olt ág nem értékelte zeneköltészetét egészen haláláig. Halála után ©a magyar zenetörténet úgy könyvelte el Dankó Pistát, hogy ha néhány nótaköltőnk különb volt is nála dallamverésben. annyi temperamentumot és olyan eredetiséget senki se vitt dalköltészetünkbe, mint ez az impresszionista cigány, akinek mindenkinél több adatot a néplélek erejéből és bájéból.© (Móra) Halálának évtizedes évfordulói alkalmából írt monográfiák, cikkek nem méltóak Dankóhoz. Negédes, érzelgős, lírikus hangú, a valóságtól távol álló közlemények ezek. Nem csoda. A közlemények szerzői távol álltak a valóságtól, s Dankó zeneköltészete lényegének megértésétől. Semmiféle elvet nem alkalmaztak érdemeinek értékelésénél, s egy gondolattal sem említették zeneköltői munkásságának gyengéit. Valószínű nem ismerték fel a szegedi írók ezt — először önmaguk gyengéit kellett volna felistnerníök. Móra Ferenc megemlékezései közelítik meg még legjobban a valóságot, de Móra megemlékezései is nélkülözik az alapos, elmélyült vizsgálatot, értékelést. Dankó Pista a miénk. A felszabadult dolgozó magyar népé. Nagyapákról unokákra szállt dalai a mi dalaink. öregek és fiatalak, munkások és parasztok, igaz szívvel, érzéssel éneklik az üzemek, gépállomások, a tsz-ek. Állami Gazdaságok, faluk, tanyák farsangi mulatságain, szüreti báljain. A magyar lakodalmak hallgató nótáinak java Dankó Pistáé. A Szeged-környéki tanyákon vasárnap délutánként régi cimbalmok húrjain felhangzik: Eqy cica, két cica, s*az c«ca sej .,« Tejbe fünd.k az én rózsám ,.. Sötét erdő sürütfböl. Szól a Dankó nóta .., Siklós János Látogatás két üzemi konyhán Sieoedi Ruhaqwár Hatalmas főzőedényekben párolog a frissen főzött tojásos leves 6s a marhapörkölt nokodlival. A savanyú uborkák fehér tányérokban sorakoznak az asztalokon. "Ebédelnek a dolgozók a Szegedi Ruhagyár üzemi konyháján. Mosolygós arcú nők és férfiak fogyasztják az ízletes ótolt. „Nagyon finom volt) a tegnapi sajtos tiszta ls, de 07. a mai ebéd aztán igazán kifogástalan" — hangzik innen-onnan az asztnlok mellől. Ugy érzi itt magát nz ember, mintha egy kiadós lakodalomban lenne; a hosszú asztalsaroknál megelégedett dolgozók ebédelnek, a finom pörkölt Illata csiklandozza az embor orrát, s a hangszóróból lágy hangon hallható eigy szép oovjet táncdal: .Lila orgonák, oly. bús a lombotok..." A fehér köpenyes felszolgáló elvtársnök tálcákon viszik az asztalokhoz az ebédet. Az üzemi konyha dolgozói, Kálmaközi Jánosné, Ronncnberger Mátyásné, Bóta Sándornó, Pintér Endrénó, Vígh Pálné, Farkas Gyula és Daróczl Istvánné szorgalmasan végzik munkájukat. Naponta 340— 850 személyre főznek. Az ebéd árát a dolgozók fizetéséhez viszonyítva szabják meg, 3. 3.50 és 4 forintos árakban. Március 15-től 20-ig nz üzemi konyha étrendje a következő volt: hétfő: zöldségleves, paprikás krumpli kolbásszal; kedd: karalábéleves, sajtos tészta; szerda: rántott leves, marhapörkölt nokedlival és savanyú uborka; csütörtök: bableves és lángos; péntek: paradicsom leves, pörkölt-tarhonya párolt hússal; szombat: zeller leves, peókolygulym _ A Ruhagyár konyháján főzik a bölcsőde és a napközi otthon kis lakóinak is az ebédjét. A csecsemők és tipegők száma 41. A nagyés klsóvodások 59-cn vannak, ők azt az ebédet kapják, amit a dolgozók. ízlik is nekik a változatos ebéd. Szegedi Koniervgyór Az üzemi konyhán nagy a sürgés-forgás. Az óra negyed kettőt mutat, a dolgozók első csoportja — akik a délutáni műszakban dolgoznak — fél 2-kor már ebédel. Az ebéd készein van. Finom húsos bableves készült és mákostészta. Az ügyes szakácsok szorgalmas munkát végeznek. 500 személy részére főznek naponta. A Konzervgyás .dolgozói közül 20Q-2S0 személy étkezik az tizemben", de innen hordja például a Paprikafeldolgozó és a MÁV is az ohedet. Az üzem dolgozói részére 2 forint 50 fillérbe kerül n napi ebéd. az összeg többi részét a gyár téríti meg. Többször készítenek mélyhűtött Mirelitoből is ebédet. Legutóbb például a zöldborsó levesnek olyan íze volt, mintha akkor reggel szedtek volna. A finom ételekből repetát is kapnak a dolgozók, amennyi csak jól esik. A múlt héten csütörtökön például karfiol leves volt és burgonya körítés párolt káposztával és fasírozottal, meg egy nagy hájas kifli. Az üzem konyhája hires az óriási diós és lekváros kiflijeiről is. A dolgozók elégedettek az ételek minőségével és mennyiségével is. Egy héten kétszer van tészta, a többi napokon mindig valamilyen húsos étel. A zsír- cs húsféleségek árának leszállítása óta még többet javult az ételek minősége. Uíiek a Sxwi&tuMétól Tavasa Saoesiban Szocsi, a szovjet dolgozók kedvelt tengerparti üdülőhelye. Sugárútjai és utcái egyre népesebbek lesznek. Ragyogóan süt a nap. Mindenütt érezni a tavasz lehelletét. Virágzanak a mimózák, kivirított a babér. Bontogatja leveleit a szomorú fűz is. A várost észak felől övező erdőkben megjelentek az első virágok. A kertekben, a parkokban, a tereken, a szanatóriumok körül mindenfelé virágokat ültetnek. A Bolseprirecsenszkaja-utca lakói elhatározták, hogy az utcát beültetik rózsával. Már hozzá is fog© tak az előkészítő munkálatokhoz. Ez év tavaszán Szocsiban új szanatóriumot nyitnak meg. A Dzerzsinszkij nevét viselő új gyógyintézet a Fekete-tenger partján, festői helyen épült, Film készül a saüxföldek megműveléstről L. Antonov, ©A szűzföldek gazdagsága a népé© című népszerű tudományos film rendezője, így nyilatkozott a készülő filmről: — A párt és a kormány felhívása a szűzföldek és parlagon heverő földek megműveléséről, sokezer fiatal szovjet hazafi szivében gyújtotta lángra a lelkesedést. Boldog vagyok, hogy én készíthetek népszerű tudományos filmet erről a nagyszerű történelmi eseményről. Ilyen rövid idő alatt 13 millió hektár szűzföldet csak a dicső kommunista párt vezette szovjet nép képes megművelni. A készülő Filmet epikai alkotásnak tekintem, amely bemutatja a tudással és kiváló hazai gépekkel felfegyverzett szovjet emberek törhetetlen akaratát, tehetségét és bátorságát. A film hősei egyszerű szovjet ifjak és leányok. Arra törekszünk, hogy a film szereplőinek jellemzése lelkesítő, igaz és megnyerő legyen. A népszerű tudományos filmstúdió több mint húsz munkatársa már elutazott az Altáj-határvidékre a felvételek előkészítésére, ÚJ, művészt mintájú anyagok Az ivanovoi textilgyári dolgozók egyre bővítik a szövetek választékát, egyre szebb mintákat terveznek. A Nagy Ivanovai Manufaktúra üzemében idén 25 új mintájú anyagot kezdtek gyártani. A tavaszi és nyári idényre újtípusú ruhakelméket hoznak forgalomba. A szosznyevszki kikészítőgyár tervezőművészei és színkeverői sorozatgyártás céljából számos rajzot készítettek vékony nyári anyagok virágmintás nyomásához. Üjmintájú anyagokat állítanak elő a ©Krasznaja Talka©, a kohmai pamutkombinát és más gyárak kikészítő üzemei. A műrostanyagból készült mintás anyagok több mint 70 százalékánál marósnyomásos eljárást alkalmaznak. Öntözőberendezések épitésa Vxhekisxt ónban Üzbekisztán valamennyi területén nagy öntözőberendezések épülnek. A ©Ferganvodsztroj® tröszt dolgozói elé azt a feladatot tűzték, hogy ebben az évben 31.500 hektár területet juttassanak vízhez. A tröszt építő és szerelő irodái már megkezdték a munkát az andizsani, ferganai és namangani terület hét nagy földterületén. Ezzel egyidejűleg a jazvanaji kerületben és Ferganában tankkombinátot, Gercsakovo állomáson pedig javító- és mechanikai üzemet, autóközpontot és műszaki anyagellátó támaszpontot létesítenek. A buharai területen öntözőberendezést építenek, amely a kujumazarszki víztároló vizét a gyapotföldekre juttatja. A Taskent-területi Golodnaja-sztyeppén átalakítják a Kirov-csatornát és új központi vízgyűjtőcsatornát építenek, amely sokezer hektár mocsaras területet csapol majd le. Egyidejűleg megkezdték a Tyuja-Buguz-i víztároló építkezésének munkálatait is. A kaskadarjai és a szamarkandi területen több mint 20 ezer kolhozparaszt dolgozik a régi Iszki-Angar csatorna újjáépítésén, ezen keresztül jut a Zarovsan folyó vize a Kaska-Darjára, ahol kerülbslül 60 ezen hektár földet öntöz majd. Nagyszabású öntözőberendezéseket építenek a Szurhan-Darja-i és a Horezmi-területen, valamint a KarakaJpaki Autqaofn SzSzK-ban,