Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

DELMÜGYIIRORSZÍG VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS 28. A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása (Folytatás az elsS oldalról.) [ helyi adottságoknak és a piaci le-|kák során a későbbiekben már helyrehozhatatlan károkat okozhat. Törekedjünk tehát minden tavaszi A tervkészítés egyik figyelemreméltó tanúsága, hogy még jelentős számban vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek nem tettek meg mindent összes adottságaik kihasználásával tagjaik jólétének emelésére. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogy alacsony átlaghozamok elérését irányozták elő, gazdaságukat a külterjesség irányában törekednek fejleszteni, nem használják ki a szerződéses termelés új rendszerében rejlő lehetőségeket, nem helyeznek kellő figyelmet a magas jövedelmet biztosító üzemágak fejlesztésére. Előfordul az ls, hogy egyes szövetkezetek a kedvező takarmányhelyzet ellenére sem irányozták elő az állattenyésztés fejlesztését. Sok termelőszövetkezetben a tervezett takarmánytermés nem fedezi a takarmányszükségletet. Ennek főoka, hogy termelőszövetkezeteink nagy többsége helytelenül és megengedhetetlenül elhanyagolja a legfontosabb abraktakarmánynak, a kukoricának a termelését. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása terén jelenleg egyik legfontosabb feladatunk, hogy minél előbb kijavítsuk a tervkészítés során elkövetett hibákat. Helyezzenek termelőszövetkezeteink a tervkészítésben megmutatkozottnál nagyobb gondot a jól jövedelmező üzemágak fejlesztésére, hizlaljanak és értékesítsenek szabadpiacon ls a 1 hetőségeknek megfelelően minél több zöldség- és gyümölcsfélét, állati termékeket. Munkaerőhelyzetük lehetőségén belül kössenek szerződést munkaigényes ipari növények — cukorrépa, dohány, kender — termelésére, mert ezek termelése nagy jövedelemmel jár, vagjyis a rájuk fordított munka bőségesen meghozza a maga gyümölcsi&t. A tervkészítés során megnyilvánuló hibák és fogyatékosságok kiküszöbölését a tavaszi muiiikák sikeres elvégzésével kell megoldani. A szántás-vetés, valamint a növényápolás időben és megfelelő minőségben való elvégzésétől függ jórészt a jelenlegi gazdaslági év egész munkájának eredm fenyessége! A tavaszi munkák a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló rtfirt- és kormányhatározat megvalósításáért folyó harc első nagy állomíását jelentik. Az idei tavaszon az általános jelentőségén túlmenően fokozott jelentősége van a tavanzi munkák minőségi és idejében való elvégzésének, a terméshozamok fokozása szempontjából. A mult év őszén évek óta nem tapasztalt száraz időjárás és a tavaszi munkák kezdetének kitolódása a szokásosnál Jóval nehezebb feladtatok elé állítja mezőgazdaságunk és ezen belül termelőszövetkezeteink dolgozóit. Az idén tavaszon különítsen nagy szerepe van a munkák gyors elvégzésének, mert a legjobb Időpont elmulasztása a tavaszi munminél több sertést, termeljenek A sikeres növénytermelés feltételei vetésünket idejében elvégezni. A jóminőségű vetőmag számára pedig biztosítsunk jó vetőágyat. A sürgős tavaszi munkák gyors elvégzésében az idén különösen nagy feladatok várnak a gépállomások dolgozóira. Érthetetlen azonban, hogy egyes termelőszövetkezetek a gépállomások gépeit, ezt a hatalmas támogatást nem igyekeznek igénybevenni. Fel kell hívni a termelőszövetkezeti vezetőket arra, hogy ne vegyenek át a gépállomástól olyan munkát, amely nem felel meg a minőségi követelményeknek, éljenek a szerződésadta jogaikkal. A gépállomások gépeinek igénybevétele és lehető legnagyobb fokú kihasználása nélkül termelőszövetkezeteink nem tudják jó minőségben, idejében elvégezni a szántási, vetési munkálatokat, de főképpen a növényápolás munkálatait, mindenekelőtt a kapálást. A tavaszi munkák sikeres elvégzése megköveteli termelőszövetkezeteinktől, hogy az előttük álló néhány nap alatt vizsgálják meg, hiánytalanul rendelkezésre áll-e a szükséges munkaerő. Ha nem, tegyenek meg mindent a családtagok közös munkába való fokozott bevonására és a szövetkezeti tagok helyes elosztására a különböző termelési ágak között, véglegesítsék a i brigádok összetételét, menőkig kihasználja az ilyen termelőszövetkezetekben meglévő hibákat a szövetkezeti mozgalom gyengítésére, söt helyenként egye8 lejáratására. Mindent meg kell tehát tenni e szövetkezetek helyzetének gyökeres megfordítására. Ez ma a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításáért folytatott munkánk egyik sarkpontja. Az ilyen gyenge termelőszövetkezetekben elsősorban a vezetés gyökeres megjavítását kell elérni. Az ilyen szövetkezetekben előforduló hibák kilenctized részét megoldjuk azzal, ha jó vezetőket választunk és a szövetkezet működésének alapjául az alapszabályt teszszük meg. Az alapszabályban lefektetett elvek fokozott érvényesítésének fontossága minden szövetkezetre áll, de különösen fontos követelmény ez a gyenge szövetkezetekben. A párt- és állami szervek adjanak segítséget a gyenge termelőszövetkezetek tagságának ahhoz, hogy szövetkezeteik vezetését minél előbb alapvetően megváltoztathassák. A gépállomások hálózatából kihelyezett legjobb szakembereket mindenekelőtt a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésére kell irányítani. Általában elterjedt és feltétlen megszűnésre vár a gyenge termelőszövetkezetek elhanyagolása vezetőszerveink részéről. Azért, hogy termelőszövetkezeteink nem kapnak kellő segítséget állami szerveink részéről, komoly felelősség terheli a földművelésügyi minisztériumot, elsősorban az AMG főigazgatóságot. A földművelésügyi minisztérium ÁMG főigazgatósága a termelőszövetkezetek megszilárdításához nem nyújt távolról sem elegendő segítséget, mert elmulasztja a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a termelőszövetkezetekbe újonnan beosztott agronómusok munkája jelent. A családtagok bevonása — a munkaerőhiány leküzdésének döntő lehetősége A növénytermelés hozamai mindenekelőtt az alkalmazott agrotechnikától függenek. Ezen múlik a növénytermelésből származó jövedelem mértéke és nem utolsósorban a termelőszövetkezeti és az egyéni paraszti gazdaságok termésátlagainak viszonya? A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai kövessenek el mindent, hogy az összes gyengén telelt őszi vetéseiket a tavasz folyamán fejtrágyázással segítsék meg; ahol ezt még maradéktalanul nem végezték volna el, ott minél előbb biztosítsák a szükséges műtrágyamennyiséget. Kölönös figyelmet fordítsunk arra, hogy az őszi és a tavaszi kenyérgabonánál magas terméseredményeket érhessünk el és ezzel előmozdítsuk népünk jövő évi bőséges kenyérellátását? Termelőszövetkezeteink a növényápolás során a lehető legnagyobb mértékig igyekezzenek gépeket kihasználni. A növényápológépek munkájának elősegítése érdekében már most ügyeljünk a talajelőkészítés és a vetés jó minőségére, az őszi mélyszántás elmunkálására. Azokat a növényeket, amelyeket lehet, négyzetesen vessünk. Teremtsünk rendet a fogatosok munkája körül. Sok termelőszövetkezetben a fogatosok függetlenül dolgoznak a növénytermelési brigádoktól és munkájukat nem rendelik alá a sabb feladatainak. A fogafosokat a növénytermelési brigádok állományába kell besorolni. Az idei gazdasági évben egyetlen termelőszövetkezet se legyen, ahol legalább 3—4-szer meg ne kapálnák a kukoricát. A termelőszövetkezetek' az Idén fordítsanak nagyobb gondot a szénabetakarítás munkáinak megszervezésére, annak szakszerű tárolására? Termelőszövetkezeteink tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a növényápolási munkákat jó minőségben végezzék el. Lelkiismeretlen tagok a hanyag muhkájukkal megkárosítják a termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet lelkiismeretes tagjai ezt nem tűrik. Éppen ezért ne írjanak Jóvá munkaegységeket azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak és traktorosoknak. akik nem megfelelő minőségben végezték el a növényápolási munkákat. Érjék el. hogy a traktorosok ás a termelőszövetkezeti tagok egyaránt kifogástalanul dolgozzanak és újból végezzék el a namkielégitő minőségű munkákat. Legsürgösobb feladatunk a tavaszi munkák gyors elvégzésére, a növénytermelés felé irányítja termelőszövetkezeteink figyelmét, do nem lenne helyes, ha hátat fordítanánk a termelőszövetkezeti gazdálkodás másik alapvető ágának, az állattenyésztésnek. növénytermelés soronlévő legfontoAz állattenyésztés nagyarányú fejlesztése a bőséges zsírhús-, tej- és tejtermékellátás alapja znmokat, ha állataink részére egész Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztésére nemcsak a szövetkezeti tagság jövedelmének növelése érdekében van szükség, bánom azért is, hogy népünket bőségesen ellássuk a legfontosabb állati termékekkel, hússal, zsírral, tejjel, tejtermékkel, stb. Számos termelőszövetkezet megértette nz állattenyésztésben rejlő lehetőségeket a tagság jövedelmének jelentős fokozására. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az állattenyésztésre kellő gondot fordítnnnk, nines ok szégyenkezni a hozamok nagysága miatt. Sajnos, nagyszámban vannak olyan termelőszövetkezetek is. njnelyek nem használják kl távolról sem az állattenyésztés terén meglévő lehetőségeiket és ezért évről-évre komoly jövedelmet dobnak el maguktól nz állattenyésztés elhanyagolása miatt. Különösen elmaradott a termelőszövetkezetekben a szn r •v a sma rh aten yészt és. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a legnagyobb akadályt a szövetkezetek nagyrészében a takarmánytormolés és a takarmányozás rossz helyzete okozza. Ezért még a tavasz folyamán gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek állatállományuk takarmányozási szükségletének megfelelő tukarmányterülottel rendelkezzenek és növeljék a rétek, legelők hozamát. Az állattenyésztésben különösen a tehenészetlien — nagymértékben növelhetjük a Kaidé alatt biztosítjuk kellő mennyiségű zöldtakarmány etetését. A zöldtakarmányok etetése valamenynyi termelőszövetkezetben a közeljövőbon lehetségessé válik. Ennek megszervezése az őszi takarmánykeverék, a természetes legelők legeltetése, tavaszi vetésű takarmánynövények etetése útján minden termelőszövetkezetben megoldható. Az állattenyésztés fejlesztése és a talajerő növelése egyaránt megköveteli' hogy minden termelőszövetkezetben jelentős területen termeljenek pillangósvirágú takarmánynövényeket!. Számos szövetkezet nom fordít kellő gondot az állattenyésztésben dolgozók helyes kiválasztására. Fordítsanak gondot termelőszövetkezeteink vezetői kivétel nélkül arra, hogy az állattenyésztési mun kákban azokat vonják be, akik sze rőtnek az állatokkal bánni és kellő sznkórtclommel rendelkeznek. Legjobb termelőszövetkezeteinkben komoly eredménnyel járt a nők bevonása az állattenyésztési munkába. Igen sok helyen nem tudják biztosítani az állattenyésztésben dolgozók számára a rendszeres pihenőidőt, ezért sokan vonakodtak az állattenyésztési munkáktól. A szilárd munkaszervezet kiépítése mellett egyidejűleg ki kell alakítani termelősz övet kezet tőinkben i» az áll a ttonyéejtésben dolrocók munkarendjét. 'Az állattenyésztés fejlesztése érdekében meg kell szüntetni az egyéni felelősség hiányát, pontosan mog kell határozni az egyes dolgozók állandó jellegű munkaterületét és maradéktalanul érvényre kell juttatni az anyagi érdekeltség elvét. A termelőszövetkezeteknek sokoldalú gazdaságoknak ktll lenniük Figyelmet kell fordítani a termelőszövetkezet sokoldalú fejlesztésére. El kell érni, hogy termelőszövetkezeteinkben az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésével megvalósulhasson a növénytermelés és az állattenyésztés összhangja. Ez az alapja annak, hogy termelőszövetkezeteink ne egyoldalú, csupán növénytermeléssel foglalkozó üzemek, hanem sokoldalú gazdaságok legyenek. Ugyancsak a jövedelmezőség növelése érdekében koll előtérbe helyezni a magas pénzjövedelmct biztosító termelési ágak fejlesztését, az öntözéses kultúrák termesztését, a kertészet, a szőlő- ós gyümölcstermelést. Jelentékenyen fokozza a termelőszövetkezeti tagság jövedelmét az is, ha helyes arányban fejlesztik a melléküzemágakat; mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés közvetlen alátámasztására ezollgáló üzemeket, vagyis kovács, bognármühelyeket létesítsenek. Hozzájárul a jövedelem növeléséhez az is, ha a fejlett állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetok igyekeznek állati termékeiket maguk feldolgozni és piacra vinni Egyidejűleg arra is törekedni kell, hogy az egyes szövetkezelek fő erőforrásaikat elsősorban az adottságaiknak legjobban megfelelő termelési ágak fejlesztésére igyekezzenek fordítani.' Helytelen ezért az a törekvés, hogy fűszerüzletet, italboltot és hentesüzletet akarnak nyitni. A termelőszövetkezetek csakis az esetben válhatnak magas jövedelmezőségű gazdaságokká, ha többoldalú termelést folytatnak, ha mindenekelőtt az állattenyésztést megfelelő mértékben fejlesztik. Csakis ez esetben tudnak a termelőszövetkezetek folyamatosan az egész óv során elegendő pénzbevételre szert tenni és tagjaik számára a megszerzett munkaegységekre a gazdasági év folyamán, évközben rendszeresen pénzelőleget osztani. A termelőszövetkezetek tagjaik számára pénzolöleget évközben és az évvégi elszámoláskor pénzreszesedést csakis saját bevételeikből biztosíthatnak és helytelen lenne az olyan törekvés amely szerint a tagok pénzrészesedéséfc állami hitelből kívánnák fedezni. Szövetkezeti tagjainknak vigyázni kell arra, hogy a beruházások észszerűtlen és szükségtelen növelésével ne csökkentsék folyóávi munkaegységrészesedésüket. A gyenge szövetkezetek munkájának nagyarányú fellendítésére gazdasági ós politikai szempontból egyaránt foltétlenül szükség .vaa. A* aDenség a letrmessv.ebhA munkaerőhiány kiküszöbölése érdekében a gyenge termelőszövetkezetekben mindent meg kell tenni a családtagok bevonására a közös munkába, ha szükséges, az iparba távozott tagok visszahívására. A munkaerőhiánnyal küzdő termelőszövetkezetek részére a gépállomások különösen nagy segítséget tudnak nyújtani a növényápolásban és a betakarításban egyaránt, az ilyen gyenge termelőszövetkezetekbe a gépállomások igazgatói a legjobb traktoros brigádot és a legjobb brigádvezetőket és traktorosokat küldjék. A jó teimelőszövetkezetek vezetői, elnökök, brigádvezetők, könyvelők adják át jólbevált munkamódszerüket a gyenge termelőszövetkezeteknek. Vállaljanak védnökséget az ilyen termelőszövetkezetek felett. A megyei és a járási szervek legjobb szakemberei, vezető dolgozói nyújtsanak a lehető legnagyobb mértékben szervezési és szakmai segítséget az ilyen szövetkezetek számára. A gyenge termelőszövetkezetek jelentős részét az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek, az 1. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok alkotják. Természetesen az I. és II. típusú termelőszövetkezetek között is vannak olyanok, amelyek az elmúlt esztendőkben példamutató eredményeket értek el és tagjaiknak magas jövedelmet biztosítottak. E szövetkezetek működésének tapasztalatait fel kell használnunk. Jelenleg legfontosabb feladatunk az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok megszilárdítása érdekében annak elérése, hogy az alapvető növénytermelési munkákat minden termelőcsoportban közösen végezzék el. Elsősorban a szántás, a trágyázás, a gépi vetés közös elvégzése jelenti azokat az előnyöket, amelyekkel az egyszerűbb termelőszövetkezetek az egyéni gazdálkodással szemben rendelkeznek és kihasználhatnak tagjaik magasabb jövedelme érdekében. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának elősegítésére gépállomásainknak nagyobb felelősséget kell vállalniok, kössenek a gépállomások az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokkal is szerződést, elsősorban a talajmüvelés elvégzésére és végezzenek ióminőségű munkát e szövetkezetek számára is. Termelőszövetkezeti tagjaink szövetkezetüknek gazdái, jövedelmük nagysága elsősorban saját kezükbe van letéve. Igen kedvező hatást gyakorol a szövetkezetek terméseredményeire azonban, ha egyes dolgozókat közvetlen közelről is érdekeltté tesszük a termelés eredményességében. Ezt szolgálja a kiemelkedő munkáért járó külön jutalmazás rendszere, a prémiumrendszer szövetkezeteinkben. Használják ki termelőszövetkezeteink kivétel nélkül azt a nagyszabású és szinte felmérhetetlen jelentőségű mozgósító erőt, amely a kiemelkedő teljesítmények külön jutalmazásában, a prémiumrendszer alkalmazásában rejlik. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében mérföldkövet jelentett a félévvel ezelőtt megtartott harmadik országos tanácskozás. Mostani tanácskozásunkon felmérjük az azóta megtett utat és kijelöljük a harmadik tanácskozás legfőbb célkitűzésének: a termelőszövetkezeti tagság jövedelme fokozásának soronlévő feladatait. E soronlévő feladatok megoldásán termelőszövetkezeti tagságunk olyan időpontban munkálkodik, amikor egész dolgozó népünk politikai életünk nagy eseményére, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára készül. Munkásosztályunkkal vállvetve dolgozó parasztságunk és ezen belül termelőszövetkezeteink tagjai újabb eredményekkel, munkasikerekkel készülnek a pártkongresszusra. Legjobb termelőszövetkezeti tagjaink és példamutató szövetkezeti gazdaságaink az első sorban haladnak a kongresszusi versenymozgalomban. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny nagymértékben előmozdítja termelőszövetkezeteink tagságának mozgósítását, a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén soronlévő gazdasági, szervezeti és politikai feladatok sikeres megoldására. Dobi István elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után számos felszólalás hangzott el. Felszólalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke is. A vita lezárása után az országos tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy felhívással fordulnak a termelőszövetkezetek tagjaihoz. Végül Dobi István elvtárs válaszolt az elhangzott felszólalásokra, maid Ács Lajos elvtárs zárószavaivaí a tei-melöszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása véklfct • _ Arucsereforgalmi és fizetési megállapodás a Magyar Népköztársaság és Bolgár Népköztársaság közölt 1954 március 20+Ln a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írtak alá. 1954-ben az áruszállítások az elmúlt évhez viszonyítva jelentős emelkedést mutatnak és mindkét ország népgazdaságának fejlesztését, valamint b lakosság életszínvonalának emelését irányozzák elő. A Magyar Népköztársaság gépe- csolatok további elmélyüléséhez. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése ket, gyári felszereléseket, vegyi cikkeket, gyógyszereket, valamint fogyasztási cikkeket szállít a Bolgár Népköztársaságnak, ércek, mezőgazdasági termékek és termények, műtrágya, textília és cigaretta ellenében. A tárgyalások őszinte baráti szellemben folytak és hozzájárultak a két ország közötti gazdasági kapA kongresszusi versenyvállalások teljesítéséről napról-napra győzelmi jelentések érkeznek az ország különböiJő részeiből. A járások között most & soproni járás áll az élen. A legjobb termelőszövetkezetek nemcsak negyedévi tervüket, hanem több helyen félévi, egész évi sertésbeadási tervüket is teljesítették már. A begyűjtési verseny az elmúlt héten tovAw-- -^élesedett. Az országban a versenyben lévő, felajánlást tett dolgozó parasztok száma megközelíti a 150.000-t. Az 1954 március 24-1 értékelés szerint a megyék sorrendje a következő: 1. Békés, 2. Vas, 3. Somogy, 4. Zala, 5. Szolnok, 6. Győr, 7. Veszprém, 8. Komárom, 9. Fejér, 10. Tolna, 11. Baranya, 12. Nógrád, 13. Csongrád, 14. Pest, 15. Heves, 16. Szabolcs, 17. Hajdú, 18. Borsod, 19, Báca, k