Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

DELMÜGYIIRORSZÍG VASÁRNAP, 1954. MÁRCIUS 28. A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása (Folytatás az elsS oldalról.) [ helyi adottságoknak és a piaci le-|kák során a későbbiekben már helyrehozhatatlan károkat okozhat. Törekedjünk tehát minden tavaszi A tervkészítés egyik figyelemre­méltó tanúsága, hogy még jelentős számban vannak olyan termelőszö­vetkezetek, amelyek nem tettek meg mindent összes adottságaik kihasz­nálásával tagjaik jólétének emelé­sére. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogy alacsony átlaghozamok elérését irányozták elő, gazdaságu­kat a külterjesség irányában töre­kednek fejleszteni, nem használ­ják ki a szerződéses termelés új rendszerében rejlő lehetőségeket, nem helyeznek kellő figyelmet a magas jövedelmet biztosító üzem­ágak fejlesztésére. Előfordul az ls, hogy egyes szövetkezetek a kedve­ző takarmányhelyzet ellenére sem irányozták elő az állattenyésztés fejlesztését. Sok termelőszövetkezetben a tervezett takarmánytermés nem fedezi a takarmányszükségletet. Ennek főoka, hogy termelőszövet­kezeteink nagy többsége helytele­nül és megengedhetetlenül elhanya­golja a legfontosabb abraktakar­mánynak, a kukoricának a terme­lését. Termelőszövetkezeteink megszi­lárdítása terén jelenleg egyik leg­fontosabb feladatunk, hogy minél előbb kijavítsuk a tervkészítés so­rán elkövetett hibákat. Helyezze­nek termelőszövetkezeteink a terv­készítésben megmutatkozottnál na­gyobb gondot a jól jövedelmező üzemágak fejlesztésére, hizlaljanak és értékesítsenek szabadpiacon ls a 1 hetőségeknek megfelelően minél több zöldség- és gyümölcsfélét, álla­ti termékeket. Munkaerőhelyzetük lehetőségén belül kössenek szerző­dést munkaigényes ipari növények — cukorrépa, dohány, kender — termelésére, mert ezek termelése nagy jövedelemmel jár, vagjyis a rájuk fordított munka bőségesen meghozza a maga gyümölcsi&t. A tervkészítés során megnyilvá­nuló hibák és fogyatékosságok ki­küszöbölését a tavaszi muiiikák si­keres elvégzésével kell megoldani. A szántás-vetés, valamint a nö­vényápolás időben és megfelelő minőségben való elvégzésétől függ jórészt a jelenlegi gazdaslági év egész munkájának eredm fenyessé­ge! A tavaszi munkák a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló rtfirt- és kormányhatározat megvalósításáért folyó harc első nagy állomíását je­lentik. Az idei tavaszon az általá­nos jelentőségén túlmenően foko­zott jelentősége van a tavanzi mun­kák minőségi és idejében való el­végzésének, a terméshozamok fo­kozása szempontjából. A mult év őszén évek óta nem tapasztalt szá­raz időjárás és a tavaszi munkák kezdetének kitolódása a szokásos­nál Jóval nehezebb feladtatok elé állítja mezőgazdaságunk és ezen belül termelőszövetkezeteink dol­gozóit. Az idén tavaszon különítsen nagy szerepe van a munkák gyors el­végzésének, mert a legjobb Idő­pont elmulasztása a tavaszi mun­minél több sertést, termeljenek A sikeres növénytermelés feltételei vetésünket idejében elvégezni. A jóminőségű vetőmag számára pe­dig biztosítsunk jó vetőágyat. A sürgős tavaszi munkák gyors elvégzésében az idén különösen nagy feladatok várnak a gépállo­mások dolgozóira. Érthetetlen azonban, hogy egyes termelőszövet­kezetek a gépállomások gépeit, ezt a hatalmas támogatást nem igye­keznek igénybevenni. Fel kell hívni a termelőszövet­kezeti vezetőket arra, hogy ne ve­gyenek át a gépállomástól olyan munkát, amely nem felel meg a minőségi követelményeknek, élje­nek a szerződésadta jogaikkal. A gépállomások gépeinek igénybevé­tele és lehető legnagyobb fokú ki­használása nélkül termelőszövetke­zeteink nem tudják jó minőségben, idejében elvégezni a szántási, ve­tési munkálatokat, de főképpen a növényápolás munkálatait, minde­nekelőtt a kapálást. A tavaszi munkák sikeres elvég­zése megköveteli termelőszövetke­zeteinktől, hogy az előttük álló né­hány nap alatt vizsgálják meg, hiánytalanul rendelkezésre áll-e a szükséges munkaerő. Ha nem, te­gyenek meg mindent a családtagok közös munkába való fokozott be­vonására és a szövetkezeti tagok helyes elosztására a különböző ter­melési ágak között, véglegesítsék a i brigádok összetételét, menőkig kihasználja az ilyen ter­melőszövetkezetekben meglévő hi­bákat a szövetkezeti mozgalom gyengítésére, söt helyenként egye­8 lejáratására. Mindent meg kell tehát tenni e szövetkezetek helyzetének gyökeres megfordí­tására. Ez ma a termelőszövetke­zeti mozgalom megszilárdításáért folytatott munkánk egyik sark­pontja. Az ilyen gyenge termelőszövetke­zetekben elsősorban a vezetés gyö­keres megjavítását kell elérni. Az ilyen szövetkezetekben előforduló hibák kilenctized részét megold­juk azzal, ha jó vezetőket válasz­tunk és a szövetkezet működésé­nek alapjául az alapszabályt tesz­szük meg. Az alapszabályban le­fektetett elvek fokozott érvényesíté­sének fontossága minden szövetke­zetre áll, de különösen fontos kö­vetelmény ez a gyenge szövetkeze­tekben. A párt- és állami szervek adjanak segítséget a gyenge ter­melőszövetkezetek tagságának ah­hoz, hogy szövetkezeteik vezetését minél előbb alapvetően megváltoz­tathassák. A gépállomások hálózatából ki­helyezett legjobb szakembereket mindenekelőtt a gyenge termelő­szövetkezetek megerősítésére kell irányítani. Általában elterjedt és feltétlen megszűnésre vár a gyen­ge termelőszövetkezetek elhanya­golása vezetőszerveink részéről. Azért, hogy termelőszövetkeze­teink nem kapnak kellő segítséget állami szerveink részéről, komoly felelősség terheli a földművelés­ügyi minisztériumot, elsősorban az AMG főigazgatóságot. A földműve­lésügyi minisztérium ÁMG főigaz­gatósága a termelőszövetkezetek megszilárdításához nem nyújt tá­volról sem elegendő segítséget, mert elmulasztja a termelőszövet­kezetek megszilárdítása érdekében kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a termelőszövetkezetek­be újonnan beosztott agronómusok munkája jelent. A családtagok bevonása — a munkaerőhiány leküzdésének döntő lehetősége A növénytermelés hozamai min­denekelőtt az alkalmazott agro­technikától függenek. Ezen múlik a növénytermelésből származó jö­vedelem mértéke és nem utolsó­sorban a termelőszövetkezeti és az egyéni paraszti gazdaságok termés­átlagainak viszonya? A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai kövessenek el mindent, hogy az összes gyengén telelt őszi vetéseiket a tavasz folyamán fej­trágyázással segítsék meg; ahol ezt még maradéktalanul nem végezték volna el, ott minél előbb biztosít­sák a szükséges műtrágyamennyi­séget. Kölönös figyelmet fordítsunk arra, hogy az őszi és a tavaszi ke­nyérgabonánál magas termésered­ményeket érhessünk el és ezzel elő­mozdítsuk népünk jövő évi bőséges kenyérellátását? Termelőszövetkezeteink a növény­ápolás során a lehető legnagyobb mértékig igyekezzenek gépeket ki­használni. A növényápológépek munkájának elősegítése érdekében már most ügyeljünk a talajelőké­szítés és a vetés jó minőségére, az őszi mélyszántás elmunkálására. Azokat a növényeket, amelyeket le­het, négyzetesen vessünk. Teremt­sünk rendet a fogatosok munkája körül. Sok termelőszövetkezetben a fogatosok függetlenül dolgoznak a növénytermelési brigádoktól és munkájukat nem rendelik alá a sabb feladatainak. A fogafosokat a növénytermelési brigádok állomá­nyába kell besorolni. Az idei gazdasági évben egyetlen termelőszövetkezet se legyen, ahol legalább 3—4-szer meg ne kapál­nák a kukoricát. A termelőszövetkezetek' az Idén fordítsanak nagyobb gondot a szé­nabetakarítás munkáinak megszer­vezésére, annak szakszerű tárolá­sára? Termelőszövetkezeteink tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a növényápolási munkákat jó minőségben végezzék el. Lelkiis­meretlen tagok a hanyag muhká­jukkal megkárosítják a termelő­szövetkezetet. A termelőszövetkezet lelkiismeretes tagjai ezt nem tűrik. Éppen ezért ne írjanak Jóvá mun­kaegységeket azoknak a termelő­szövetkezeti tagoknak és traktoro­soknak. akik nem megfelelő mi­nőségben végezték el a növényápo­lási munkákat. Érjék el. hogy a traktorosok ás a termelőszövetke­zeti tagok egyaránt kifogástala­nul dolgozzanak és újból végez­zék el a namkielégitő minőségű munkákat. Legsürgösobb feladatunk a tava­szi munkák gyors elvégzésére, a növénytermelés felé irányítja termelőszövetkezeteink figyelmét, do nem lenne helyes, ha hátat fordítanánk a termelőszövetkezeti gazdálkodás másik alapvető ágá­nak, az állattenyésztésnek. növénytermelés soronlévő legfonto­Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése a bőséges zsír­hús-, tej- és tejtermékellátás alapja znmokat, ha állataink részére egész Az állattenyésztés nagyarányú fejlesztésére nemcsak a szövetke­zeti tagság jövedelmének növelé­se érdekében van szükség, bánom azért is, hogy népünket bősége­sen ellássuk a legfontosabb állati termékekkel, hússal, zsírral, tejjel, tejtermékkel, stb. Számos terme­lőszövetkezet megértette nz állat­tenyésztésben rejlő lehetőségeket a tagság jövedelmének jelentős fo­kozására. Azokban a termelőszö­vetkezetekben, ahol az állatte­nyésztésre kellő gondot fordítnnnk, nines ok szégyenkezni a hozamok nagysága miatt. Sajnos, nagy­számban vannak olyan termelőszö­vetkezetek is. njnelyek nem hasz­nálják kl távolról sem az állat­tenyésztés terén meglévő lehető­ségeiket és ezért évről-évre ko­moly jövedelmet dobnak el ma­guktól nz állattenyésztés elhanya­golása miatt. Különösen elma­radott a termelőszövetkezetekben a szn r •v a sma rh aten yészt és. Az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében a legnagyobb akadályt a szövetkezetek nagyrészében a ta­karmánytormolés és a takarmányo­zás rossz helyzete okozza. Ezért még a tavasz folyamán gondos­kodni kell arról, hogy a termelő­szövetkezetek állatállományuk ta­karmányozási szükségletének meg­felelő tukarmányterülottel rendel­kezzenek és növeljék a rétek, le­gelők hozamát. Az állattenyésztés­ben különösen a tehenészetlien — nagymértékben növelhetjük a Ka­idé alatt biztosítjuk kellő mennyi­ségű zöldtakarmány etetését. A zöldtakarmányok etetése valameny­nyi termelőszövetkezetben a közel­jövőbon lehetségessé válik. En­nek megszervezése az őszi takar­mánykeverék, a természetes lege­lők legeltetése, tavaszi vetésű takarmánynövények etetése útján minden termelőszövetkezetben meg­oldható. Az állattenyésztés fejlesztése és a talajerő növelése egyaránt meg­követeli' hogy minden termelő­szövetkezetben jelentős területen termeljenek pillangósvirágú ta­karmánynövényeket!. Számos szö­vetkezet nom fordít kellő gondot az állattenyésztésben dolgozók helyes kiválasztására. Fordítsanak gondot termelőszö­vetkezeteink vezetői kivétel nélkül arra, hogy az állattenyésztési mun kákban azokat vonják be, akik sze rőtnek az állatokkal bánni és kellő sznkórtclommel rendelkeznek. Leg­jobb termelőszövetkezeteinkben ko­moly eredménnyel járt a nők bevo­nása az állattenyésztési munkába. Igen sok helyen nem tudják biz­tosítani az állattenyésztésben dol­gozók számára a rendszeres pihe­nőidőt, ezért sokan vonakodtak az állattenyésztési munkáktól. A szi­lárd munkaszervezet kiépítése mel­lett egyidejűleg ki kell alakítani termelősz övet kezet tőinkben i» az áll a ttonyéejtésben dolrocók mun­karendjét. 'Az állattenyésztés fej­lesztése érdekében meg kell szün­tetni az egyéni felelősség hiányát, pontosan mog kell határozni az egyes dolgozók állandó jellegű munkaterületét és maradéktalanul érvényre kell juttatni az anyagi érdekeltség elvét. A termelőszövetkezeteknek sokoldalú gazdaságoknak ktll lenniük Figyelmet kell fordítani a ter­melőszövetkezet sokoldalú fejlesz­tésére. El kell érni, hogy termelő­szövetkezeteinkben az állattenyész­tés mennyiségi és minőségi fej­lesztésével megvalósulhasson a nö­vénytermelés és az állattenyésztés összhangja. Ez az alapja annak, hogy termelőszövetkezeteink ne egyoldalú, csupán növénytermelés­sel foglalkozó üzemek, hanem sok­oldalú gazdaságok legyenek. Ugyancsak a jövedelmezőség nö­velése érdekében koll előtérbe he­lyezni a magas pénzjövedelmct biztosító termelési ágak fejleszté­sét, az öntözéses kultúrák termesz­tését, a kertészet, a szőlő- ós gyü­mölcstermelést. Jelentékenyen fokozza a terme­lőszövetkezeti tagság jövedelmét az is, ha helyes arányban fejlesz­tik a melléküzemágakat; minde­nekelőtt a mezőgazdasági termelés közvetlen alátámasztására ezol­lgáló üzemeket, vagyis kovács, bognármühelyeket létesítsenek. Hoz­zájárul a jövedelem növeléséhez az is, ha a fejlett állattenyésztés­sel rendelkező termelőszövetkeze­tok igyekeznek állati termékeiket maguk feldolgozni és piacra vinni Egyidejűleg arra is törekedni kell, hogy az egyes szövetkezelek fő erőforrásaikat elsősorban az adott­ságaiknak legjobban megfelelő termelési ágak fejlesztésére igye­kezzenek fordítani.' Helytelen ezért az a törekvés, hogy fűszerüzletet, italboltot és hentesüzletet akarnak nyitni. A termelőszövetkezetek csakis az esetben válhatnak magas jövedel­mezőségű gazdaságokká, ha több­oldalú termelést folytatnak, ha mindenekelőtt az állattenyésztést megfelelő mértékben fejlesztik. Csakis ez esetben tudnak a terme­lőszövetkezetek folyamatosan az egész óv során elegendő pénzbe­vételre szert tenni és tagjaik szá­mára a megszerzett munkaegysé­gekre a gazdasági év folyamán, évközben rendszeresen pénzelőle­get osztani. A termelőszövetkeze­tek tagjaik számára pénzolöleget évközben és az évvégi elszámolás­kor pénzreszesedést csakis saját bevételeikből biztosíthatnak és helytelen lenne az olyan törekvés amely szerint a tagok pénzrészese­déséfc állami hitelből kívánnák fe­dezni. Szövetkezeti tagjainknak vigyázni kell arra, hogy a beru­házások észszerűtlen és szükségte­len növelésével ne csökkentsék fo­lyóávi munkaegységrészesedésüket. A gyenge szövetkezetek munká­jának nagyarányú fellendítésére gazdasági ós politikai szempont­ból egyaránt foltétlenül szükség .vaa. A* aDenség a letrmessv.ebh­A munkaerőhiány kiküszöbölése érdekében a gyenge termelőszövet­kezetekben mindent meg kell tenni a családtagok bevonására a közös munkába, ha szükséges, az iparba távozott tagok visszahívására. A munkaerőhiánnyal küzdő termelő­szövetkezetek részére a gépállo­mások különösen nagy segítséget tudnak nyújtani a növényápolás­ban és a betakarításban egyaránt, az ilyen gyenge termelőszövetkeze­tekbe a gépállomások igazgatói a legjobb traktoros brigádot és a leg­jobb brigádvezetőket és traktoroso­kat küldjék. A jó teimelőszövetkezetek vezetői, elnökök, brigádvezetők, könyvelők adják át jólbevált munkamódsze­rüket a gyenge termelőszövetkeze­teknek. Vállaljanak védnökséget az ilyen termelőszövetkezetek felett. A megyei és a járási szervek leg­jobb szakemberei, vezető dolgozói nyújtsanak a lehető legnagyobb mértékben szervezési és szakmai segítséget az ilyen szövetkezetek számára. A gyenge termelőszövetkezetek jelentős részét az alacsonyabb tí­pusú termelőszövetkezetek, az 1. és II. típusú termelőszövetkezeti cso­portok alkotják. Természetesen az I. és II. típusú termelőszövetkeze­tek között is vannak olyanok, ame­lyek az elmúlt esztendőkben pél­damutató eredményeket értek el és tagjaiknak magas jövedelmet biz­tosítottak. E szövetkezetek műkö­désének tapasztalatait fel kell hasz­nálnunk. Jelenleg legfontosabb fel­adatunk az I. és II. típusú terme­lőszövetkezeti csoportok megszilár­dítása érdekében annak elérése, hogy az alapvető növénytermelési munkákat minden termelőcsoport­ban közösen végezzék el. Elsősor­ban a szántás, a trágyázás, a gépi vetés közös elvégzése jelenti azo­kat az előnyöket, amelyekkel az egyszerűbb termelőszövetkezetek az egyéni gazdálkodással szemben rendelkeznek és kihasználhatnak tagjaik magasabb jövedelme érde­kében. Az I. és II. típusú termelőszövet­kezeti csoportok gazdálkodásának elősegítésére gépállomásainknak nagyobb felelősséget kell vállal­niok, kössenek a gépállomások az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokkal is szerződést, elsősor­ban a talajmüvelés elvégzésére és végezzenek ióminőségű munkát e szövetkezetek számára is. Termelőszövetkezeti tagjaink szö­vetkezetüknek gazdái, jövedelmük nagysága elsősorban saját kezükbe van letéve. Igen kedvező hatást gyakorol a szövetkezetek termés­eredményeire azonban, ha egyes dolgozókat közvetlen közelről is érdekeltté tesszük a termelés ered­ményességében. Ezt szolgálja a ki­emelkedő munkáért járó külön ju­talmazás rendszere, a prémium­rendszer szövetkezeteinkben. Hasz­nálják ki termelőszövetkezeteink kivétel nélkül azt a nagyszabású és szinte felmérhetetlen jelentőségű mozgósító erőt, amely a kiemelke­dő teljesítmények külön jutalma­zásában, a prémiumrendszer alkal­mazásában rejlik. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében mérföldkövet jelen­tett a félévvel ezelőtt megtartott harmadik országos tanácskozás. Mostani tanácskozásunkon felmér­jük az azóta megtett utat és ki­jelöljük a harmadik tanácskozás legfőbb célkitűzésének: a termelő­szövetkezeti tagság jövedelme foko­zásának soronlévő feladatait. E so­ronlévő feladatok megoldásán ter­melőszövetkezeti tagságunk olyan időpontban munkálkodik, amikor egész dolgozó népünk politikai éle­tünk nagy eseményére, a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusá­ra készül. Munkásosztályunkkal vállvetve dolgozó parasztságunk és ezen belül termelőszövetkezeteink tagjai újabb eredményekkel, mun­kasikerekkel készülnek a pártkon­gresszusra. Legjobb termelőszövet­kezeti tagjaink és példamutató szö­vetkezeti gazdaságaink az első sor­ban haladnak a kongresszusi ver­senymozgalomban. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny nagymértékben előmozdítja terme­lőszövetkezeteink tagságának moz­gósítását, a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén soronlévő gazdasági, szervezeti és politikai feladatok sikeres megoldására. Dobi István elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után számos fel­szólalás hangzott el. Felszólalt Nagy Imre, a minisztertanács elnöke is. A vita lezárása után az országos tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy felhívással fordulnak a ter­melőszövetkezetek tagjaihoz. Végül Dobi István elvtárs vála­szolt az elhangzott felszólalásokra, maid Ács Lajos elvtárs zárószavai­vaí a tei-melöszövetkezetek dolgo­zóinak országos tanácskozása vé­klfct • _ Arucsereforgalmi és fizetési megállapodás a Magyar Népköztársaság és Bolgár Népköztársaság közölt 1954 március 20+Ln a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság között árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írtak alá. 1954-ben az áruszállítások az el­múlt évhez viszonyítva jelentős emelkedést mutatnak és mindkét ország népgazdaságának fejlesztését, valamint b lakosság életszínvonalá­nak emelését irányozzák elő. A Magyar Népköztársaság gépe- csolatok további elmélyüléséhez. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése ket, gyári felszereléseket, vegyi cik­keket, gyógyszereket, valamint fo­gyasztási cikkeket szállít a Bolgár Népköztársaságnak, ércek, mező­gazdasági termékek és termények, műtrágya, textília és cigaretta elle­nében. A tárgyalások őszinte baráti szel­lemben folytak és hozzájárultak a két ország közötti gazdasági kap­A kongresszusi versenyvállalások teljesítéséről napról-napra győzel­mi jelentések érkeznek az ország különböiJő részeiből. A járások kö­zött most & soproni járás áll az élen. A legjobb termelőszövetkezetek nemcsak negyedévi tervüket, ha­nem több helyen félévi, egész évi sertésbeadási tervüket is telje­sítették már. A begyűjtési verseny az elmúlt héten tovAw-- -^élesedett. Az ország­ban a versenyben lévő, felajánlást tett dolgozó parasztok száma meg­közelíti a 150.000-t. Az 1954 március 24-1 értékelés szerint a megyék sorrendje a kö­vetkező: 1. Békés, 2. Vas, 3. Somogy, 4. Zala, 5. Szolnok, 6. Győr, 7. Vesz­prém, 8. Komárom, 9. Fejér, 10. Tolna, 11. Baranya, 12. Nógrád, 13. Csongrád, 14. Pest, 15. Heves, 16. Szabolcs, 17. Hajdú, 18. Borsod, 19, Báca, k

Next

/
Oldalképek
Tartalom