Délmagyarország, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-02 / 51. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK t j A konareswznai verseny hősei I Maros Jánosné AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 51. SZAM KEDD, 1954. MÁRCIUS 2. -- I ARA 50 FILLÉR Dolgozó parasztságunk állami fegyelme Dolgozó népünk nagy örömmel fogadta Nagy Imre elvtársnak az országgyűlési beszédében tett bejelentését, hogy népünk életszínvonalának további emelése érdekében márciusban sor kerül a hús- és zsírárak leszállítására. Népünk a kormányprogramm szellemében azt várja, hogy az elkövetkező időkben bőségesen legyen hús-, zsír és hentesáru az üzletekben. Ezt azonban csak akkor tudjuk elérni, ha dolgozó parasztságunk megérti kormányunk programmját, él államunk által nyújtott kedvezményekkel és az esedékes beadási kötelezettségének minél előbb eleget tesz. Az elmúlt két hónapban helyi tanácsaink valamennyi termelővel megtárgyalták az idei hús- és tejbeadási kötelezettségek mennyiségét és megbeszélték azt, hogy parasztságunk melyik negyedévben, vagy melyik hónapban akarja idei beadási kötelezettségét rendezni. A tervfelbontási tárgyalások eredménye azonban azt mutatja, hogy megyénkben a hiányos politikai munka következtében parasztságunknak csak kis része élt a kormány által nyújtott kedvezményekkel. Helyi tanácsaink nem magyarázták meg eléggé a dolgozó parasztoknak: ha január és augusztus között vállalják az idei sertésbeadási kötelezettség teljesítését, akkor az idei terménybeadás alkalmával 220—300 kilóig terjedő kukorica-, illetve árpamennyiséget törölnek beadási kötelezettségükből. Ez a kedvezmény igen jelentős anyagi előnyt jelent dolgozó parasztságunknak. Ezért azok a termelők, akik a negyedik negyedévre vállalták sertésbeadásuk teljesítését, még kérhetik ezekben a napokban a helyi tanácstól, hogy az idei sertésbeadásuk teljesítését március és augusztus hónapok közötti időszakban ütemezzék át. Dolgozó parasztságunk ezzel a kedvezménnyel élve, elő tudja segíteni, hogy a tavaszi és nyári hónapokban hús- és zsírellátásunkban semmi zavar ne álljon elő és ezekből a fontos élelmiszercikkekből mindig elegendő mennyiség álljon a lakosság rendelkezésére. i A tavaszi és nyári hónapok hús- és zsírellátását jelentősen megkönnyíti az is, ha dolgozó parasztságunk hizlalási szerződést köt az állatbegyüjtő vállalattal. A hizlalási szerződéskötés szintén jelentős anyagi előnyt jelent parasztságunknak, mert az állatbegyüjtő vállalat igen magas átvételi árat, hizlalási prémiumot fizet a termelőknek, ezenkívül azoknak, akik szeptember 30-ig a szerződéses átadási kötelezettségüknek eleget tesznek, kedvezményes iparcikkvásárlási utalványt is ad. Az a termelő, aki marhahízlalásra, vagy tenyész bikaborjú nevelésre köt szerződést, jelentős tejbeadási kedvezményt kap. Tanácsaink gyenge felvilágosító munkája következtében termelőink egy része nem élt azzal a kedvezménnyel sem, hogy az idei hízottsertésbeadási kötelezettségét társulás útján teljesítse. Sok termelő elhanyagolta ezt és február végéig nem jelentette be a helyi tanácsnál társulási szándékát. A társulási határidő február végével lejárt és így további időszakban társulni már nem lehet. Azok a termelők, akik február végéig nem társultak az állatbeadásra, hízottsertésbeadási kötelezettségüket most már önálló beadással kötelesek teljesíteni, Vágómarhabeadásra azonban továbbra is társulhatnak. Termelőink egyrésze nem rendezte az elmúlt évben élőállatbeadási kötelezettségét. A rendelet értelmében ezért a mult evi hátralék és az idei élőállatbeadási kötelezettséget a januári és február havi tervtárgyalásokon együttes teljesítésre ütemezték be. Több helyi tanácsunk azonban teljesen helytelenül, még az olyan termelőknél is a negyedik negyedévre ütemezte be az idei állatbeadási kötelezettség teljesitését, akiknek mult évről állatbeadási hátralékuk van. Ez helytelen eljárás volt, tehát érvénytelen, ezért helyi tanácsainknak ezt helyesbíteniük kell. Az olyan termelőknek, akiknek a mult évről állatbeadási hátralékuk van, az idei állatbeadási kötelezettségüket a mult évi hátralékkal együtt, az első és második negyedév folyamán, de legkésőbb június 30-ig teljesíteniük kell. Termelőszövetkezeteink és egyéni termelőink a tervfelbontási tárgyalások alkalmával megtudhatták, hogy mennyi lesz az idei tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségük. Ezeket a kötelezettségeket negyedévenként, illetve havonként tanácsaink be is ütemezték teljesítésre. Az a tapasztalat azonban, hogy számos termelő és termelőszövetkezet máris elhanyagolja az esedékes tejbeadási kötelezettségének teljesítését. Helyi tanácsainknak ezért fontos feladata, hogy az olyan termelőket és termelőszövetkezeteket, ahol a beadásnál elmaradás mutatkozik, azonnal szólítsák fel hátralékaik sürgős rendezésére. A tervfelbontások alkalmával a tojás- és baromfibeadási kötelezettségek teljesítését negyedévekre ütemezték be. Meg kell mondanunk: helyi tanácsaink nagyrésze nem tartotta be a begyűjtési rendelet előírását, különösen a tojásbeadási terv beütemezésénél. A rendelet pedig világosan kimondja, hogy a termelők és termelőszövetkezetek az idei tojásbeadási kötelezettségüknek legalább 75 százalékát az első félév végéig kötelesek teljesíteni. Ahol ettől eltérően ütemezték be a tojásbeadást, ezt helyi tanácsainknak sürgősen helyesbíteniük kell. Termelőszövetkezeteinknek és minden egyéni termelőnek, de begyűjtő szerveinknek is be kell tartamok az állampolgári fegyelmet. A begyűjtési rendelet világosan kimondja: a termelők a különböző mezőgazdasági termékekből elsősorban az esedékes beadási kötelezettségeiket tartoznak teljesíteni és csak a felesleges terményt értékesíthetik szabadpiacon. Tanácsainknak, begyűjtő szerveinknek fontos feladata tehát, hogy a termelőket neveljék rá az állampolgári fegyelem betartására és követeljék meg minden termelőtől, hogy elsősorban az esedékes beadását teljesítse és csak azután értékesítsen szabadpiacon bármilyen terméket. Helyi tanácsaink és pártszervezeteink leghatározottabban lépjenek fel a begyüjtőszerveknél mutatkozó olyan helytelen állásponttal szemben, mely szerint a beadási teljesítésnek elsősorban való megkövetelését összetévesztik a szabadpiac korlátozásával. A szabadpiacot korlátozni senkinek sem szabad, de a begyüjtőszerveknek is kötelességük a termelőket az állampolgári fegyelem betartására, az esedékes beadási kötelezettségek elsősorban való, teljesítésére nevelni. Csala Ferenc, a megyei tanács begyűjtési osztályának vezetője MAI SZAMUNKBÖL: DISZ-mfíszak a 65|9 Épületszerelő Vállalatnál I A Délmagyar országi Cipőgyárban dolgozik Maros Jánosné okleveles sztahánovista ragasztó. Januárban átlagosan 141 százalékra teljesítette tervét jó minőségi munka mellett. öt éve dolgozik a Déma Cipőgyárban és jó szaktudásával mindig kiváló eredményeket ér el — igy lett a cipőgyár egyik legjobb dolgozója. Keresete havonta 1200— 1300 forint. A ragasztó munkáján múlik a cipőfelsőrész jó minősége, mert az összeragasztott cipőfelsőrész kerül a tűzőkhöz, akik aztán összevarrják. A tűzők csalc úgy haladnak gyorsabban, úgy tudnak minőségileg jó munkát végezni, ha pontosan összeillesztett, gondosan ragasztott darabokat kapnak kéz- szusdt újabb, „. , . nagyobb munkasilcc- j Maros Jánosné partonkívüli, de saját rekkel akarja iinne- | életében érezte a pelni. Vállalta: 150 j párt segítségét, gon- százalékra teljesíti I doskodását. Szereti átlagosan a tervét . a pártot, amelynek 100 százalékos minő- j harmadik komgresz- ségi munka mellett. ' A magyar-szovjet barátság hónapja eseményeiből Ünnepélyes keretek között nyitották meg Szocializmusban legfőbb érték az ember" című kiállítást a Vasárnap délelőtt 10 órakor megnyílt a Magyar-Szovjet Társaság székházában a „Szocializmusban legfőbb érték az ember" cimű kiállítás, mely február 28-tól, április 4-ig várja a szegedi dolgozókat — naponta reggel 9-től 20 óráig. A megnyitón megjelent Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és résztvettek a tömegszervezetek képviselői is. Az ünnepség kezdetén a Belügyminisztérium Csongrádmegyei Főosztályának zenekara a magyar éa szovjet himnnszt adta elő, majd Pásztori Rudolfné elvtársnő, a Magyar-Szovjet Társaság városi titkára üdvözlő szavai után Almási József, a Szegedi Állami Nemzeti Színház tagja Maxim Rilszkij: Dal a békéről című versét szavalta el. Ezután az Egyetemi Orosz Intézet másodéves növendékei két orosz népdalt adtak elő, majd Vereska András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Város} Bizottsága agit.-prop. osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Vereska elvtárs beszédében a többi között a következőket mondotta: a magyar szovjet barátság hónapja keretében, de ezen túl is, még jobban el akarjuk mélyíteni barátságunkat egy olyan testvéri néppel, mint a Szovjetunió népe. A Szovjetunió, mint népünk felszabadítója vezetett bennünket az új élet útjára és mint idősebb testvér, kezünket fogva vezet, tanít és segít megvalósítani az emberről való gondoskodás nagy eszméjét Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja ezen az úton ért már el komoly eredményeket. A kormányprogramm gazdaságpolitikánk középpontjába az embert, az emberről való fokozottabb gondoskodást állította. Ennek számos tanújelét láthatja munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk, egész dolgozó népünk, országosan és Szegeden is. Az emberről való gondoskodás nagy eszméjét, ennek a Szovjetunióban elért eredményeit van hivatva bemutatni, érzékeltetni ez a kiállítás is. A kiállítás megtekintése közelebb visz bennünket a szovjet emberek életének megismeréséhez. — mondotta befejezésül Vereska elvtárs. Álljon példaképül előttünk a szovjet emberek élete, munkája, amely fényszóróként ragyogja be szocializmust építő utunkat. Az ünnepi beszéd után megnyíltak a termek és a jelenlévők nagy érdeklődéssel tekintették meg a kiállítást. A Szovjetunióban a felszabadulás óta igen sok különböző foglalkozású magyar dolgozó járt, munkás, paraszt, tudós, művész, akik saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a szocializmus eszméjéből fa. kad az a messzemenő gondoskodás, amelyet a szocialista állam minden polgára iránt tanúsít. A kiállítás megnyitójának résztvevői nagy érdeklődéssel tekintették meg a mintegy száz nagyméretű tablóból álló, s a szovjet emberek boldog életét, a szocializmust építő magyar nép megváltozott életét bemutató kiállítást. A' kiállítás képei között ott láthattuk a Szegedi Paprikafeldolgozó új, korszerű gépeit is, amelyek megkönnyítik a paprika feldolgozását. Képeket közöl a kiállítás a Kossuth-díjas szegedi tudósok munkájáról is. A Szalámigyárban A Szegedi Szalámigyár dolgozói szombaton este vették át azt a hatalmas vörös vándorzászlót, amely az ország második legjobb húsipari üzeme címet jelképezi. Az ünnepségen megjelentek az üzem dolgozói családjukkal együtt, hogy meghallgassák az ünnepi beszédeket, megtudják, hogyan érték el az élüzem címért folyó versenyben a második helyezést; Gyenes András elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagja beszélt először. Elmondotta, hogy még nem is olyan régen itt dolgozott az üzemben, és most boldog, hogy ilyen kedves ünnepen láthatja viszont régi munkahelyét, találkozhat dolgozótársaival; Az Élelmiszeripari Minisztérium Húsipari Igazgatóságának főmérnöke, Köves János elvtárs beszédében ismertette az üzem dolgozóival, hogy milyen eredményeket értek el az elmúlt negyedévben; A Szegedi Szalámigyár 1953. negyedik negyedévi tervét 116.6 százalékra teljesítette, 106 százalékos béralap felhasználással, betartották az anyagnormát és egy százalékkal csökkentették az önköltséget. Mind az üzem vezetői, mind az üzem dolgozói teljesítették a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségüket és teljesítették a szociális és kulturális beruházási tervet is. Ezeket az eredményeket csak úgy érhette el az üzem, hogy a dolgozók kivették részüket a szocialista munkaversenyből, és többségük a verÉliizemavatő ünnepségek Szegeden • senyben vállalt kötelezettséget teljesítette; Köves János elvtárs után felszólalt az ünnepségen a Szegedi Városi Pártbizottság képviseletében Balogh Zoltán elvtárs és az üzem igazgatója, Pintér László elvtárs. Az ünnepi beszédek után a Józsefvárosi Húsüzem igazgatója, Magyar Ferenc elvtárs átadta az üzem dolgozóinak a vörös vándorzászlót és az élüzem jelvényt; Elmondotta, hogy a Szegedi Szalámigyár kimagasló eredményeivel nyerte el ezeket a kitüntetéseket a Józsefvárosi Húsüzemtől, de ezeket a kimagasló eredményeket még fokozni kell, hogy a vándorzászlót továbbra is megtarthassák. Az Élelmiszeripari Minisztérium 3000 forint pénzjutalmat küldött a Szegedi Szalámigyár dolgozóinak és ezt a minisztérium nevében Köves János elvtárs adta át. A pénzjutalom mellett az üzem öt dolgozója sztahánovista oklevelet, Kun Ferenc, a feldolgozó üzem gyártásvezetője pedig sztahánovista jelvényt kapott. Az ünnepséget az üzem kultúrcsoportja népi táncokkal és rövid kultúrműsorral színesítette. A kultúrműsor után az üzem dolgozóit vacsorával vendégelte meg az üzem vezetősége. A Hűtőipari Vállalatnál A Szegedi Hűtőipari Vállalat szombaton este tartotta meg élüzemavató ünnepségét a Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Csoportjának otthonában. A nagyszámban megjelent dolgozók lelkesedéssel hallgatták Móritz György igazgató beszámolóját, aki elmondotta, hogy legutoljára a Nagy Októberi Forradalom évfordulójának előestéjén ünnepelték az 1953. évi harmadik negyedév eredményeként megkapott élüzem címet. Most a negyedik negyedévi eredmények is olyanok voltak, hogy a hűtőipari vállalatok közül a szegedi Hűtőipari Vállalat kapta ismét a büszke élüzem címet. Móricz elvtárs az eredmények mellett rámutatott a hibákra is és megállapította, hogy a munkaverseny szervezése elmaradt a dolgozók lelkesedése mögött. Külön felhívta a dolgozók figyelmét az aramtakarékosságra. Móricz elvtárs beszéde után az üzem tíz dolgozójának jutalmat osztott ki. A Szegedi Városi Pártbizottság nevében Bürgés Sándor elvtárs szólalt fel és rámutatott arra, hogy a Szegedi Hűtőház dolgozói elismerésreméltó munkát végeztek. A feladatok azonban még inkább, mint valaha megkövetelik, hogy fegyelmezett, harcos munkával végezzék munkájukat kormányunk célkitűzéseinek megvalósításáért. Bizonyítsák be az üzem dolgozói — mondotta befejezésül Bürgés elvtárs —, hogy egybeforrva harcolnak a kongresszusi felajánlások sikeres teljesítéséért. Az ÉDOSZ központja nevében Szolcsányi Jenő szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a szegedi hűtőház dolgozói megértették feladataikat. A vállalat dolgozói az ünnepség után vidám hangulatban töltötték £Í_ egyytt az estéti