Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

VASÁRNAP, 1954. FEBRUÁR 21. DELMRGYIRORSZIG A „HONFOGLALÁS" SZEGEDEN bíníéketéd 'munkácdy. 'thiaábj. ntüieudékek 110. év^dulóifijia dékúról értesítette a mestert, aki az alábbi — a szegedi Állami Levéltárban őrzött eredeti — levelében közölte a várossal, hogy hajlandó átengedni a Honfoglalás vázlatát. »Tekintetes h. Polgármester Ür! Hivatkozással f. évi február hö 24-én kelt nagybecsű levelére van szerencsém kinyilatkoztatni, hogy az abban foglalt megbízást elfogadom, ennek kapcsán: 1. Kötelezem magamat, hogy Szegeden épülő közművelődési palota képtára számára a birtokomban levő, az állandó Országház számára festett »Árpád honfoglalása* című képnek általam festett nagy vázlatát (maquette), melynek mérete ráma nélkül, hosszában: 626.5 cm, magasságban: 216 cm, kidolgozom, s azt Szeged város birtokába és tulajdonába bocsájtom. 2. Kötelezem magamat, hogy ezen kidolgozott képet ráma nélkül, de felfeszítve 1897-ik évi május hó 1-én, magam vagy megbízottam közvetítésével Szegednek átadom. 3. Az ezen festményért, a Szeged város által felajánlott, s részemre biztosított 43.330 Korona és 89 fillér művészi tiszteletdíjnak megállapítását elfogadom, valamint azon feltételt is, hogy a tiszteletdíj egyharmada 1898-ik évi január hó első felében, második harmada 1898-ik január hó első felében, harmadik harmada pedig 1900-ik év jan. hó első felében lesz kifizetendő. Midőn erről tekintetességedet, mint a város meghatalmazottját értesítem. fogadja kiváló tiszteletem megnyilvánulását. Páris, 1896. február 27. Munkácsy Mihály. Előttünk: T. Kádár Gábor és Dr. Malonyai Dezső«. A WÍdálláá pénzbeli értéke szokatlanul nagy volt vidéki viszonylatban, úgyhogy a vétel az egész ország elismerését fejezte ki Munkácsy iránt Szeged népe nevében. A művész a vételtől fellelkesítve ígéretet tett, hogy a vázlatot befejezi. ígéretét a halálát okozó betegség miatt nem válthatta be. Kárpótlásul Munkácsy özvegye, a Honfoglaláshoz készült hasonlóméretú rajzvázlatbt is Szegednek ajándékozta. Jellemző a korabeli művészpolitikára az a helybeli cikk is, mely beszámol az ajándékozott szénvázlat sorsáról. -Az egyik szegedi tanácsúr még a százforintos képrámát is sajnálta ettől a kartonra rajzolt hatalmas szénvázlattól... ez kirivna ama becses társaságból, ahol az a kitűnő Andrássy-kép is függeni fog. össze kell tekercsbe göngyölni, s aki tanulni akar róla valamit, az előkeresi majd a lomtárból is*. De nemcsak Szegeden voltak ilyen »múértő urak*. Az Ország-' házban sem találtak helyet az eredetileg ide tervezett kép elhelyezésére és "építészeti okokra* hivatkozva, alkotását a Szépművészeti Múzeum egyik sötét oldalfolyosójára tanácsolták el. A valódi ok az a soviniszta, reakciós történelemszemlélet volt, amely szerint: "A hódítás feltétlenül az erősebb jogán alapuló történelmi tény, amelyből a meghódítottra nézve semmi további jog nem következhetik*. Munkácsy, ellenfelei hamis tényeire az alkotó gondolat tisztaságával és egyszerűségével felelt: "Az idő szellemét akartam kifejezni. amint a népies hagyomány beszéli... engem az igazság vezetett*. A (etdzaladulád után — 1950 nyarán — nem véletlenül, a budapesti nagy Munkácsy-kiállítást megelőzően, legelőször a szegedi Móra Ferenc-Múzeumban mutatták be Munkácsy Honfoelalás című képének valamennyi változatát. A kiállítót alkotások és dokumentációs anyagok segítségével városunk dolgozó tömegei végig kísérhették a művész gondolatának festői alakulását és ezáltal bensőséges kapcsolatba kerülhettek a legnagyobb magyar festővel. A többtízezer látogatottságú fővárosi Munkácsykiállításon az ország dolgozói elégtételt adtak a mesternek, a jövőbemutató, igaz hazafiságot vállaló küzdelméért. A Móra Ferenc-Múzeum most folyó kibővítési munkálatai során meg lesz a lehetőség arra, hogy a modern felsővilágitású, tágas képtárban Munkácsy immár szegedi "specialitássá* vált Honfoglalásának összes változata elhelyezést nyerjen városunk dolgozóinak örömére, akik örökre szívükbe zárták, a szegedi kapcsolataira kedvesen visszaemlékező Munkácsy Mihályt. Szelesi Zoltán vi\eged ilOZCMdége 1882 márciusában, a Hungária-szálló egyik kiállításnak berendezet szobácskájában találkozott először Munkácsy Mihállyal, ahol Csatáry vállakozó úr "jóvoltából* mérsékelt díj mellett — rövid három napig — gyönyörködhetet a "festő király* egyetlen ott bemutatott alkotásában: a Búsuló betyárban. Másodszor, kilenc évvel később. De ezúttal tíz élelmes fővárosi közvetítő mellőzésével és személyesen jött el hozzánk "pusztaiakhoz* a legnagyobb magyar festő. Munkácsy ugyanis 1891 őszén hazautazott Párizsból, hogy készülő új történelmi képéhez, a Honfoglaláshoz felkutassa Árpád népének utódait; hasonlóan, mint orosz kortársa Repin, aki ismeretes műve, a Zaporozsei kozákok megfestése előtt szűkebb hazáját, Ukrajna gazdag búzamezőit látogatta meg, hogy alkotásához ott merítsen ihletet és festményének elhitetőerejú hőseit szülőhelye életerős fiaiból válassza ki. Szegedre 1891 október 12-ére várták. Az állomáshoz vezető utcákat ellepte az ünneplő nép lelkes tömege, de a művész, közbejött elfoglaltsága miatt nem érkezett meg ekkor. Csak tizenhárom nappal később lett városunk vendége. Amikor a vonat berobogott a pályaudvarra, hatalmas éljenzés üdvözölte a jövevényeket. Munkácsy és az őt hivatalosan kísérő Tisza Lajos az utolsó kocsiban ültek. Velük jött Szegedre kedves Mikszáth Kálmánja is: A nagynevű festőt a városi személyeken kívül itt élő rokonai fogadták és a mester náluk szállt meg. Tiszteletére este a színházban előadást tartottak és a műsor vége után Munkácsyt, az utcán várakozó ifjúság lelkesen megéljenezte, amit ő kalaplevéve köszönt meg. Másnap a felsőtanyai központ — a mai Balástya — rendeltetése átadásának avatóünnepségén vett részt, ahol felköszöntőjét így kezdte: "Napokig kellett utaznom Párizsból a pusztára, ahol inspirációt akarok meríteni további működésemhez*. Munkácsynak bemutattak az ünnepség alkalmával néhány olyan felsőtanyai paraszttipust, akikre rá illett volna a párducos ősök kacagánya. Munkácsy rövid itt tartózkodása alatt szeretettel és atyai gondoskodással érdeklődött és támogatta a megye fiatal tehetségeit. így a szegedi Tóth Molnár Ferencet és a fiatal szentesi Jósa Lászlót karolta fel. Az utóbbinak ajánló levelet adott a budapesti mesteriskola igazgatójához, Benczúr Gyula festőművészhez, hogy a fiút soronkívül vegye fel az intézetbe, az ösztöndíjas növendékek közé. A vendég. Ohunkáoig, ihletadó benyomásokkal 1891 október 27-én utazott el városunkból Budapestre és magyarországi tanulmányútja után visszatért a francia fővárosba. Neully-ben külön műtermet építtetett a Honfoglalás megfestéséhez. Az eszmei tartalom megnyugtató kifejezése igen nagy gondot okozott a művésznek. A megrendelő magyar kormány a milleniumkor eszméjének megfelelő üres álhazafiság apotheozisát akarta Munkácsyval hitelesítetni. Azonban a kiváló festő becsületessége és valódi hazafisága merőben ellenkezett ezzel a történelemhamisító, soviniszta szellemmel. Munkácsy a nemzetiségek testvéri együttélését biztosító honalapítást kívánta megfogalmazni. ».. .hadakozó csoportok nem lennének a kép alapeszméjével összeegyeztethetők*, — írta 1890 decemberében. A szegedi múzeum képtárában kiállított két kisméretű Honfoglalás olajvázlat egyikén, Árpádot a sátor előtt ábrázolja. Ez a kép vázlatossága ellenére is megragad keresetlen pózmentességével, erőteljes hatásával, s hűen kifejezi Munkácsy felfogását, a két egymással egyenlő félként szembenálló, béketárgyalást folytató ünnepélyesen egyszerű csoport. A súlyos betegségével küzdő művész a nemzetétől kapott megbízást 1893 áprilisára teljesítette. A képet a párizsi Szalonban állította ki először és a francia kritika dícsérőleg emlékezett meg róla. Akadtak azonban támadói is. Elmarasztaló ítéletükre aggódó gonddal figyelt fel — és a kész műalkotását átfestette. Helyes megoldást kereső türelmetlenségében készítette a hozzánk, Szegedre került olajvázlatot. Reizner János, könyvtár- és múzeumi igazgató 1895 októberében tett javaslatot, hogy a város vásárolja meg Munkácsy Honfoglalás című képének nagyméretű olajvázIatát. Indítványát a város határozatilaa. elfogadta és vásárlási szán" A szegedi g* ümöicsiermelési ankét A várt útmutatásával a fzegedi Városi Tanács rendezésében ^ tegnap délelőtt tartották meg az újszegedi városi kertészet kultúrtermében a gyümölcstermelési ankétot. Termelőszövetkezeti kertészek, egyéni gyümölcstermelők, a kutató intézet, a kertészeti technikum s a különböző vállalatok képviselőinek megbeszélése elősegítette, hogy új sikereket érjünk el a gyümölcstermelésben és megszüntessük a hibákat. Az ankét lépés volt előre a kormányprogramm, a mezőgazdasági határozat megvalósátásnak útján; a több és jobb gyümölcs eléréséért, a lakosság szükségleteinek kielégítéséért. Az ankéton résztvett és felszólalt Zombori János elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára. Ott volt az értekezleten Makra Mihály elvtárs, a Városi Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. Résztvett az ankéton Fodor István, a Haladás tsz elnöke, Kerkápoly Géza erdőmérnök, Jáger Kálmán egyéni gyümölcstermelő, Szabó Miklós, a Kertészeti Technikum tanára is. De eljött a dorozsmai gépállomás főagronómusa, Pusztai István is, a szőregi Micsurin tsz kertészei képviselőjeként pedig ökrös Mihály elvtárs is. Az ankét valamennyi résztvevője felelősséggel határozta meg a teendőket. Az ankétot Dénes Leó, a Városi Tanács vb. elnöke nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. Neveljünk főbb gyümölcsfa csemetét Dénes elvtárs megnyitó beszédében a többi között megállapította, Szeged város területe kiválóan alkalmas gyümölcstermelésre. Szükséges, hogy a lehetőség kihasználásával növeljük a gyümölcsöskerteket. Fontos, hogy több szamócát is termeljünk. Erre is van lehetőség. A gyümölcstelepítés sikere érdekében szükséges olyan faiskolákat létesíteni, amelyeknek feladata a helyi viszonyoknak megfelelő fajta csemeték előállítása. A városi tanács feladatul tűzte ki, hogy elősegítse: minél több termelőszövet kezet és egyéni dolgozó párásat foglalkozzon a jelentős hasznot adó gyümölcstermeléssel. — Városunk területén sok olyan élenjáró termelő van, mint például az újszegedi Jáger Kálmán, a baktói Vásárhelyi Lajos, az újszegedi Windháger János, a Tuzók-utcai Szanka Imre, a felsővárosi Halász József, a Kállai-fasori Kozma János, akik minden bizonnyal szívesen átadják tapasztalataikat, jó szakértelmüket gazdatársaiknak. A fűszerpaprika, a zöldségtermelés fokozásával együtt fontos feladat a gyümölcstermelés fejlesztése is. — Szeged dolgozó parasztjai jó hazafiak és diadalra viszik a mezőgazdaság fejlesztését, ennek keretében a gyümölcstermelés fokozását. Dénes elvtárs megnyitója után a szegedi gyümölcstermelés helyzetéről, a feladatokról szóló beszámolót Foki István, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti agronómusa ismertette. A beszámoló a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján jelölte meg a szegedi teendőket, új eredmények eléréséért, a meglévő hibák megszüntetéséért. ' A beszámoló többek között rámutatott arra is, szükséges, hogy városunkban is minél több gyümölcsfacsemetét neveljünk, mert ez előfeltétele új gyümölcsösök telepítésének, a kipusztult, vagy kivágott fák pótlásának. Hogy a faiskolákból egészséges faoltványok kerüljenek ki, alkalmazni kell a növényegészságügyi ellenőrzést. A fajtaazonos gyümölcsfák előállításához hozzunk létre törzsgyümölcsösöket. Elengedhetetlen a fák lelkiismeretes kezelése, gondozása. A párt és kormány gondoskodik arról, hogy a gyümölcstermelőknek elegendő növényvédőszer álljon rendelkezésükre. Fokozódott a kertészek termelési kedve A vita során számosan szólaltak fel s így is segítették az eredményesebb gyümölcstermelést. t Elsőnek Fodor István, az újszegedi Haladás termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy szövetkezete úgy dolgozik, hogy a maga területén megvalósítsa a párt és kormány mezőgazdasági határozatát, amely egyenlő a népjólét emelése elősegítésével. A gyümölcstermelés fokozása érdekében, a előre gondoskodni arról: legyen elegendő Qasszia-nevű védekezőszer. Szabó Miklós, a Kertészeti Technikum tanára a többi között arról beszélt, hogy Szegeden sürgősen létre kell hozni olyan faiskolát, amely ellátja a területet. Természetesen a faiskolának betegségmentesnek kell lenni. „Legyen feladata a faiskolának, hogy elsősorban csak olyan fajtákat hozzon létre, amelyek itt szükségesek"; A szegedi jófajta gyümölcsösök törzskönyvezése is elvégzendő fontos feladat. Az utak, terek fásításával kapcsolatban elmondta, helyes, ha a szovjet példát követve az utcákra, terekre kiültetett fák patronálását egyes iskolák tanulóira bízzák. Szögi Benjámin, az egyetemi füvészkert kertésze a faiskola jelentőségéről, új gyümölcsösök telepítésének kérdéséről beszélt. Vásárhelyi Lajos baktói egyéni gyümölcstermelő javasolta: a tanács a baktói részen is jelöljön ki faiskolát. Elmondotta azt is, hogy a párt- és kormányintézkedések következtében jelentősen megnőtt az egyéni gyümölcstermelők biztonságérzete, termelési kedve s lelkesen láttak hozzá a gyümölcstermelés fellendítéséhez. Beszélt arról is, hogy a hanyag termelőket felkeresik s figyelmeztetik őket, ne okozzanak kárt elsősorban maguknak, dolgozótársaiknak. Elmondotta és felhívta a figyelmet arra, hogy a Baktói Kiskertek utcáira hozzávetőlegesen négyszáz gyümölcsfát lehetne telepíteni. Koha Róbertné, a városi kertészet igazgatója a fásításról is beszélt. Hangoztatta, szükséges a fák fokozottabb védelme. Mészáros Lajos, a MEZÖKER áruosztályának vezetője felszólalásában a gyümölcsfák megvédéséről, ápolásáról beszélt. Helyes lett volna azonban, ha szól arról, hogy a MEZÖKER miképpen akarja megszüntetni az átvételnél is előfordult olyan bajokat, amelyek joggal nyugtalanították a termelőket. Zombori lónos elvtárs felszólalása Zombori János elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára felszólalásában megállapította: az ankét összehívása időszerű volt és elősegíti munkájával a mezőgazdasági határozat megvalósítását. Beszélt arról, hogy a gyümölcstermelők, a dologzó parasztok meggyőződtek arról: a párt mindig betartja a szavát. A kormányprogramm óta is számos intézkedés segíti a dolgozó parasztok munkáját. Rámutatott, soha olyan lehetőség nem állott — és nem is állhatott — a gyümölcstermelők, a dolgozó parasztok előtt, pártkongresszus tiszteletére újabb mint most. Ha a kertészek, dolgozó ot holdon létesítenek faiskolát, áp- paraszt0k nem élnek a lehetősérilis 10-ig. Rámutatott. hogy helyes ^gekkel, akkor hibát követnének el 'családjukkal szemben is. A szegedi lenne több ribizlit, szamócát és egrest is termelni. Jáger Kálmán kiváló egyéni gyümölcstermelő a többi között arra is rámutatott, fontos és helyes, ha a fák metszését a termés leszedése után két-három hét múlva végrehajtjuk. Hasznos szakismereteket mondott el, majd arról beszélt, hogy az őszibarack termeléáére is nagyobb gondot kellene forditani. Újszeged talaja is alkalmas őszibarack ültetésére. Kiemelte, hogy fontos a szaktudás növelése, mert több gyümölcsösben ez is oka a hibáknak. „Igyekezzen mindenki elsajátítani az élenjáró gyümölcstermelési módszereket — mondotta. — Helytelen álláspont, amit egyesek mondanak: Öregapám is így csinálta, én ls így csinálom. Tanulni, haladni kell". Rámutatott, hogy már szükséges teniök a szegedi dolgozóknak á gyümölcsfogyasztás terén is mutatkozó fokozódó igényeit. De segíteni kell az egész ország népének gyümölccsel való jobb ellátását, s aztán részt kell vállalni az exportban is. Mindehhez biztosítja a feltételeket a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. Rajtunk, szegedieken a sor, hogy éljünk a lehetőségekkel: Felhívta a figyelmet Zombori elvtárs arra, hogy a termelőszövetkezetek, egyéni gyümölcstermelők, dolgozó parasztok bátran kezdeményezzenek. Követendő példának hozta fel, hogy a Haladás tsz tagjai újabb öt holdon létesítenek faiskolát. Jáger elvtárs — mondotta Zombori elvtárs — helyesen beszélt arról is, hogy fontos a szakértelem, a hozzáértés növelése. A növényvédő szereket megkapják a kertészek s fokozatosan biztosítva lesz számukra a szükséges felszerelés. Zombori elvtárs beszélt arról is, segítsék a mezőgazdasági termelési bizottság tagjai a helyes módszerek elterjesztését, a kezdeményezések megvalósítását. Zombori elvtárs felszólalásában megállapította: fontos a gyümölcsösökben soronlévő munkák időbeni elvégzése, — a tavaszi munkákra való felkészülés. Nem ki9 feladatok állnak előttünk, de minden lehetőség adva van megoldásukra. A párt és a kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy eredményes legyen a gyümölcstermelők munkája is. Van elég védekezósier Windháger Gyula újszegedi egyéni gyümölcstermelő örömmel számolt be arról, hogy a 7-es és a 9-es számú boltban van már a gyümölcsösökhöz szükséges cikk, például kékkő és raffia is. Megállapította, helyes lenne, ha Újszegeden elegendő mennyiségben raktároznának különböző védekező szereket. Cserép Sándor egyéni gyümölcstermelő megállapította, hogy a MEZÖKER nem tett eleget vele szemben a szerződésben vállalt kötelezettségének, de így mások is jártak. Ezt a hibát meg kell szüntetni. A vetőmag bolt képviseletében Récsányi Ilona, a földművesszövetkezet részéről Sejpes Sándor szólalt fel. Székely Miklós a kiskereskedelmi vállalat részéről bejelentette, rézgálic elegendő menynyiségben van a kiskereskedelmi vállalatok üzleteiben. Bejelentette, lesz majd alkatrész a permetezőgépekhez, érkeznek "új permetező* gépek is. Sirián Gábor, a Haladás tsz tagja gyümölcstermelési versenyre hívta ki az Alkotmány és a Táncsics tsz tagjait. A versenykihívást elfogadták. Kerkápoly Géza erdőmérnök javasolta, hogy az utakra mandulaés szelíd gesztenyefákat ültessenek, Papp Antal egyéni gyümölcstermelő arról is beszélt, ügyelni kell arra, nehogy a hasznos méheket pusztitsák a permetezésnél. Ugyanakkor rámutatott, helytelen, hogy egyes személyek légpuskával irtják a hasznos, rovarpusztító madarakat. Helyesen állapította meg, szükséges a fokozott madárvédelem, Engi Imre egyéni gyümölcstermelő a MEZÖKER munkájában lévő hibákat tette szóvá, majd Pusztai István, a dorozsmai gépállomás agronómusa elmondta: növényvédelmi gépállomás létesülne Szegeden, ha megfelelő helyet biztosítanának számára. A tanács kövessen el min* dent — és nem kétséges, így lesz —, hogy Szegeden megvalósuljon a növényvédelmi gépállomás. Az ankét résztvevői határozatba foglalták a teendőket a szegedi gyümölcstermelés kultúrája emelégyümölcstermelőknek ki kell elégi- séért. Színészbál a Hungáriában Hetek óla folynak az előkészületek a már hagyományossá vált Színészbálra, amelyet a szegedi Nemzeti Színház Szakszervezeti Bizottsága a dolgozók kívánságára az idén is megrendez a Hungária összes termeiben február 25-én. A színes műsor művészeink színejavát dologra serkentette ezekben a napokban. Kétszeresére nőtt munkát kellett elvégiezniök, mert az egymást, követő bemutatók megfeszített munkája mellett készülniük kellett a közvetlen találkozásra is a közönséggel. A színház Szakszervezeti Bizottságának csütörtöki rendezvénye sokak kívánságának tesz eleget, éppen ezért gonddal készítik elő a műsort. A műsort a túlnyomórészben opera és operett-részletekből állították össze. A Szakszervezeti Bizottság a várható bevételt a színházi dolgozók gyermekeinek üdültetésére és a május elsejei ünnepségre kívánj^ fordítani.