Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-21 / 44. szám

VASÁRNAP, 1954. FEBRUÁR 21. DELMRGYIRORSZIG A „HONFOGLALÁS" SZEGEDEN bíníéketéd 'munkácdy. 'thiaábj. ntüieudékek 110. év^dulóifijia dékúról értesítette a mestert, aki az alábbi — a szegedi Állami Levél­tárban őrzött eredeti — levelében közölte a várossal, hogy hajlandó átengedni a Honfoglalás vázlatát. »Tekintetes h. Polgármester Ür! Hivatkozással f. évi február hö 24-én kelt nagybecsű levelére van szerencsém kinyilatkoztatni, hogy az abban foglalt megbízást elfoga­dom, ennek kapcsán: 1. Kötelezem magamat, hogy Szegeden épülő közművelődési palota képtára szá­mára a birtokomban levő, az ál­landó Országház számára festett »Árpád honfoglalása* című képnek általam festett nagy vázlatát (ma­quette), melynek mérete ráma nél­kül, hosszában: 626.5 cm, magas­ságban: 216 cm, kidolgozom, s azt Szeged város birtokába és tulaj­donába bocsájtom. 2. Kötelezem magamat, hogy ezen kidolgozott képet ráma nélkül, de felfeszítve 1897-ik évi május hó 1-én, magam vagy megbízottam közvetítésével Szegednek átadom. 3. Az ezen festményért, a Szeged város által felajánlott, s részemre biztosított 43.330 Korona és 89 fil­lér művészi tiszteletdíjnak megálla­pítását elfogadom, valamint azon feltételt is, hogy a tiszteletdíj egy­harmada 1898-ik évi január hó első felében, második harmada 1898-ik január hó első felében, harmadik harmada pedig 1900-ik év jan. hó első felében lesz kifizetendő. Midőn erről tekintetességedet, mint a város meghatalmazottját ér­tesítem. fogadja kiváló tiszteletem megnyilvánulását. Páris, 1896. február 27. Munkácsy Mihály. Előttünk: T. Kádár Gábor és Dr. Malonyai Dezső«. A WÍdálláá pénzbeli értéke szokatlanul nagy volt vidéki vi­szonylatban, úgyhogy a vétel az egész ország elismerését fejezte ki Munkácsy iránt Szeged népe nevé­ben. A művész a vételtől fellelke­sítve ígéretet tett, hogy a vázlatot befejezi. ígéretét a halálát okozó betegség miatt nem válthatta be. Kárpótlásul Munkácsy özvegye, a Honfoglaláshoz készült hasonlómé­retú rajzvázlatbt is Szegednek ajándékozta. Jellemző a korabeli művészpolitikára az a helybeli cikk is, mely beszámol az ajándékozott szénvázlat sorsáról. -Az egyik sze­gedi tanácsúr még a százforintos képrámát is sajnálta ettől a kar­tonra rajzolt hatalmas szénvázlat­tól... ez kirivna ama becses tár­saságból, ahol az a kitűnő András­sy-kép is függeni fog. össze kell tekercsbe göngyölni, s aki tanulni akar róla valamit, az előkeresi majd a lomtárból is*. De nemcsak Szegeden voltak ilyen »múértő urak*. Az Ország-' házban sem találtak helyet az ere­detileg ide tervezett kép elhelye­zésére és "építészeti okokra* hivat­kozva, alkotását a Szépművészeti Múzeum egyik sötét oldalfolyosó­jára tanácsolták el. A valódi ok az a soviniszta, reakciós történelem­szemlélet volt, amely szerint: "A hódítás feltétlenül az erősebb jo­gán alapuló történelmi tény, amely­ből a meghódítottra nézve semmi további jog nem következhetik*. Munkácsy, ellenfelei hamis té­nyeire az alkotó gondolat tisztasá­gával és egyszerűségével felelt: "Az idő szellemét akartam kife­jezni. amint a népies hagyomány beszéli... engem az igazság veze­tett*. A (etdzaladulád után — 1950 nyarán — nem véletlenül, a budapesti nagy Munkácsy-kiállítást megelőzően, legelőször a szegedi Móra Ferenc-Múzeumban mutatták be Munkácsy Honfoelalás című ké­pének valamennyi változatát. A kiál­lítót alkotások és dokumentációs anyagok segítségével városunk dol­gozó tömegei végig kísérhették a művész gondolatának festői alaku­lását és ezáltal bensőséges kapcso­latba kerülhettek a legnagyobb ma­gyar festővel. A többtízezer láto­gatottságú fővárosi Munkácsy­kiállításon az ország dolgozói elég­tételt adtak a mesternek, a jövőbe­mutató, igaz hazafiságot vállaló küzdelméért. A Móra Ferenc-Mú­zeum most folyó kibővítési munká­latai során meg lesz a lehetőség arra, hogy a modern felsővilági­tású, tágas képtárban Munkácsy immár szegedi "specialitássá* vált Honfoglalásának összes változata elhelyezést nyerjen városunk dol­gozóinak örömére, akik örökre szí­vükbe zárták, a szegedi kapcsola­taira kedvesen visszaemlékező Munkácsy Mihályt. Szelesi Zoltán vi\eged ilOZCMdége 1882 már­ciusában, a Hungária-szálló egyik kiállításnak berendezet szobácská­jában találkozott először Munkácsy Mihállyal, ahol Csatáry vállakozó úr "jóvoltából* mérsékelt díj mel­lett — rövid három napig — gyö­nyörködhetet a "festő király* egyet­len ott bemutatott alkotásában: a Búsuló betyárban. Másodszor, ki­lenc évvel később. De ezúttal tíz élelmes fővárosi közvetítő mellő­zésével és személyesen jött el hoz­zánk "pusztaiakhoz* a legnagyobb magyar festő. Munkácsy ugyanis 1891 őszén hazautazott Párizsból, hogy készülő új történelmi képéhez, a Honfoglaláshoz felkutassa Árpád népének utódait; hasonlóan, mint orosz kortársa Repin, aki ismeretes műve, a Zaporozsei kozákok meg­festése előtt szűkebb hazáját, Uk­rajna gazdag búzamezőit látogatta meg, hogy alkotásához ott merít­sen ihletet és festményének elhite­tőerejú hőseit szülőhelye életerős fiaiból válassza ki. Szegedre 1891 október 12-ére vár­ták. Az állomáshoz vezető utcákat ellepte az ünneplő nép lelkes tö­mege, de a művész, közbejött el­foglaltsága miatt nem érkezett meg ekkor. Csak tizenhárom nappal ké­sőbb lett városunk vendége. Ami­kor a vonat berobogott a pálya­udvarra, hatalmas éljenzés üdvö­zölte a jövevényeket. Munkácsy és az őt hivatalosan kísérő Tisza La­jos az utolsó kocsiban ültek. Velük jött Szegedre kedves Mikszáth Kálmánja is: A nagynevű festőt a városi személyeken kívül itt élő rokonai fogadták és a mes­ter náluk szállt meg. Tiszteletére este a színházban előadást tartot­tak és a műsor vége után Mun­kácsyt, az utcán várakozó ifjúság lelkesen megéljenezte, amit ő ka­laplevéve köszönt meg. Másnap a felsőtanyai központ — a mai Ba­lástya — rendeltetése átadásának avatóünnepségén vett részt, ahol felköszöntőjét így kezdte: "Napokig kellett utaznom Párizsból a pusz­tára, ahol inspirációt akarok me­ríteni további működésemhez*. Munkácsynak bemutattak az ün­nepség alkalmával néhány olyan felsőtanyai paraszttipust, akikre rá illett volna a párducos ősök kaca­gánya. Munkácsy rövid itt tartózkodása alatt szeretettel és atyai gondosko­dással érdeklődött és támogatta a megye fiatal tehetségeit. így a sze­gedi Tóth Molnár Ferencet és a fia­tal szentesi Jósa Lászlót karolta fel. Az utóbbinak ajánló levelet adott a budapesti mesteriskola igazgató­jához, Benczúr Gyula festőművész­hez, hogy a fiút soronkívül ve­gye fel az intézetbe, az ösztöndíjas növendékek közé. A vendég. Ohunkáoig, ihlet­adó benyomásokkal 1891 október 27-én utazott el városunkból Buda­pestre és magyarországi tanul­mányútja után visszatért a francia fővárosba. Neully-ben külön mű­termet építtetett a Honfoglalás megfestéséhez. Az eszmei tartalom megnyugtató kifejezése igen nagy gondot okozott a művésznek. A megrendelő magyar kormány a milleniumkor eszméjének megfelelő üres álhazafiság apotheozisát akarta Munkácsyval hitelesítetni. Azonban a kiváló festő becsületessége és va­lódi hazafisága merőben ellenke­zett ezzel a történelemhamisító, so­viniszta szellemmel. Munkácsy a nemzetiségek testvéri együttélését biztosító honalapítást kívánta meg­fogalmazni. ».. .hadakozó csoportok nem lennének a kép alapeszméjével összeegyeztethetők*, — írta 1890 decemberében. A szegedi múzeum képtárában kiállított két kisméretű Honfogla­lás olajvázlat egyikén, Árpádot a sátor előtt ábrázolja. Ez a kép váz­latossága ellenére is megragad ke­resetlen pózmentességével, erőtel­jes hatásával, s hűen kifejezi Munkácsy felfogását, a két egy­mással egyenlő félként szemben­álló, béketárgyalást folytató ünne­pélyesen egyszerű csoport. A súlyos betegségével küzdő művész a nemzetétől kapott megbízást 1893 áprilisára teljesítette. A képet a párizsi Szalonban állította ki elő­ször és a francia kritika dícsérőleg emlékezett meg róla. Akadtak azonban támadói is. Elmarasztaló ítéletükre aggódó gonddal figyelt fel — és a kész műalkotását át­festette. Helyes megoldást kereső türelmetlenségében készítette a hoz­zánk, Szegedre került olajvázlatot. Reizner János, könyvtár- és mú­zeumi igazgató 1895 októberében tett javaslatot, hogy a város vásá­rolja meg Munkácsy Honfoglalás című képének nagyméretű olajváz­Iatát. Indítványát a város határo­zatilaa. elfogadta és vásárlási szán" A szegedi g* ümöicsiermelési ankét A várt útmutatásával a fzegedi Városi Tanács rendezésében ^ tegnap délelőtt tartották meg az újszegedi városi kertészet kultúrtermében a gyümölcstermelési ankétot. Termelőszövetkezeti ker­tészek, egyéni gyümölcstermelők, a kutató intézet, a kertészeti techni­kum s a különböző vállalatok képviselőinek megbeszélése elősegítette, hogy új sikereket érjünk el a gyümölcstermelésben és megszüntessük a hibákat. Az ankét lépés volt előre a kormányprogramm, a mezőgazda­sági határozat megvalósátásnak útján; a több és jobb gyümölcs eléré­séért, a lakosság szükségleteinek kielégítéséért. Az ankéton résztvett és felszólalt Zombori János elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára. Ott volt az értekezleten Makra Mihály elvtárs, a Városi Pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője. Résztvett az ankéton Fodor István, a Haladás tsz elnöke, Kerkápoly Géza erdőmérnök, Jáger Kálmán egyéni gyümölcstermelő, Szabó Miklós, a Kertészeti Technikum tanára is. De eljött a dorozs­mai gépállomás főagronómusa, Pusztai István is, a szőregi Micsurin tsz kertészei képviselőjeként pedig ökrös Mihály elvtárs is. Az an­két valamennyi résztvevője felelősséggel határozta meg a teendőket. Az ankétot Dénes Leó, a Városi Tanács vb. elnöke nyitotta meg és üdvözölte a megjelenteket. Neveljünk főbb gyümölcsfa csemetét Dénes elvtárs megnyitó beszédé­ben a többi között megállapította, Szeged város területe kiválóan al­kalmas gyümölcstermelésre. Szük­séges, hogy a lehetőség kihasználá­sával növeljük a gyümölcsöskerte­ket. Fontos, hogy több szamócát is termeljünk. Erre is van lehetőség. A gyümölcstelepítés sikere érdeké­ben szükséges olyan faiskolákat lé­tesíteni, amelyeknek feladata a he­lyi viszonyoknak megfelelő fajta csemeték előállítása. A városi ta­nács feladatul tűzte ki, hogy elő­segítse: minél több termelőszövet kezet és egyéni dolgozó párásat foglalkozzon a jelentős hasznot adó gyümölcstermeléssel. — Városunk területén sok olyan élenjáró termelő van, mint például az újszegedi Jáger Kálmán, a bak­tói Vásárhelyi Lajos, az újszegedi Windháger János, a Tuzók-utcai Szanka Imre, a felsővárosi Halász József, a Kállai-fasori Kozma Já­nos, akik minden bizonnyal szíve­sen átadják tapasztalataikat, jó szakértelmüket gazdatársaiknak. A fűszerpaprika, a zöldségtermelés fokozásával együtt fontos feladat a gyümölcstermelés fejlesztése is. — Szeged dolgozó parasztjai jó hazafiak és diadalra viszik a me­zőgazdaság fejlesztését, ennek kere­tében a gyümölcstermelés fokozá­sát. Dénes elvtárs megnyitója után a szegedi gyümölcstermelés helyzeté­ről, a feladatokról szóló beszámolót Foki István, a Városi Tanács me­zőgazdasági osztályának kertészeti agronómusa ismertette. A beszá­moló a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján jelölte meg a szegedi teen­dőket, új eredmények eléréséért, a meglévő hibák megszüntetéséért. ' A beszámoló többek között rá­mutatott arra is, szükséges, hogy városunkban is minél több gyü­mölcsfacsemetét neveljünk, mert ez előfeltétele új gyümölcsösök tele­pítésének, a kipusztult, vagy kivá­gott fák pótlásának. Hogy a fais­kolákból egészséges faoltványok kerüljenek ki, alkalmazni kell a növényegészságügyi ellenőrzést. A fajtaazonos gyümölcsfák előállítá­sához hozzunk létre törzsgyümöl­csösöket. Elengedhetetlen a fák lel­kiismeretes kezelése, gondozása. A párt és kormány gondoskodik ar­ról, hogy a gyümölcstermelőknek elegendő növényvédőszer álljon rendelkezésükre. Fokozódott a kertészek termelési kedve A vita során számosan szólaltak fel s így is segítették az eredmé­nyesebb gyümölcstermelést. t Első­nek Fodor István, az újszegedi Ha­ladás termelőszövetkezet elnöke szólalt fel. Elmondotta, hogy szö­vetkezete úgy dolgozik, hogy a ma­ga területén megvalósítsa a párt és kormány mezőgazdasági határo­zatát, amely egyenlő a népjólét emelése elősegítésével. A gyümölcs­termelés fokozása érdekében, a előre gondoskodni arról: legyen elegendő Qasszia-nevű védekező­szer. Szabó Miklós, a Kertészeti Tech­nikum tanára a többi között arról beszélt, hogy Szegeden sürgősen létre kell hozni olyan faiskolát, amely ellátja a területet. Termé­szetesen a faiskolának betegség­mentesnek kell lenni. „Legyen fel­adata a faiskolának, hogy elsősor­ban csak olyan fajtákat hozzon létre, amelyek itt szükségesek"; A szegedi jófajta gyümölcsösök törzs­könyvezése is elvégzendő fontos feladat. Az utak, terek fásításával kapcsolatban elmondta, helyes, ha a szovjet példát követve az utcák­ra, terekre kiültetett fák patroná­lását egyes iskolák tanulóira bíz­zák. Szögi Benjámin, az egyetemi fü­vészkert kertésze a faiskola jelen­tőségéről, új gyümölcsösök telepí­tésének kérdéséről beszélt. Vásár­helyi Lajos baktói egyéni gyü­mölcstermelő javasolta: a tanács a baktói részen is jelöljön ki fais­kolát. Elmondotta azt is, hogy a párt- és kormányintézkedések kö­vetkeztében jelentősen megnőtt az egyéni gyümölcstermelők bizton­ságérzete, termelési kedve s lelke­sen láttak hozzá a gyümölcsterme­lés fellendítéséhez. Beszélt arról is, hogy a hanyag termelőket felkere­sik s figyelmeztetik őket, ne okoz­zanak kárt elsősorban maguknak, dolgozótársaiknak. Elmondotta és felhívta a figyelmet arra, hogy a Baktói Kiskertek utcáira hozzáve­tőlegesen négyszáz gyümölcsfát le­hetne telepíteni. Koha Róbertné, a városi kertészet igazgatója a fásí­tásról is beszélt. Hangoztatta, szük­séges a fák fokozottabb védelme. Mészáros Lajos, a MEZÖKER áruosztályának vezetője felszólalá­sában a gyümölcsfák megvédésé­ről, ápolásáról beszélt. Helyes lett volna azonban, ha szól arról, hogy a MEZÖKER miképpen akarja megszüntetni az átvételnél is elő­fordult olyan bajokat, amelyek jog­gal nyugtalanították a termelőket. Zombori lónos elvtárs felszólalása Zombori János elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára felszó­lalásában megállapította: az ankét összehívása időszerű volt és előse­gíti munkájával a mezőgazdasági határozat megvalósítását. Beszélt arról, hogy a gyümölcstermelők, a dologzó parasztok meggyőződtek arról: a párt mindig betartja a sza­vát. A kormányprogramm óta is számos intézkedés segíti a dolgozó parasztok munkáját. Rámutatott, soha olyan lehetőség nem állott — és nem is állhatott — a gyümölcs­termelők, a dolgozó parasztok előtt, pártkongresszus tiszteletére újabb mint most. Ha a kertészek, dolgozó ot holdon létesítenek faiskolát, áp- paraszt0k nem élnek a lehetősé­rilis 10-ig. Rámutatott. hogy helyes ^gekkel, akkor hibát követnének el 'családjukkal szemben is. A szegedi lenne több ribizlit, szamócát és eg­rest is termelni. Jáger Kálmán kiváló egyéni gyü­mölcstermelő a többi között arra is rámutatott, fontos és helyes, ha a fák metszését a termés leszedése után két-három hét múlva végre­hajtjuk. Hasznos szakismereteket mondott el, majd arról beszélt, hogy az őszibarack termelé­áére is nagyobb gondot kel­lene forditani. Újszeged talaja is alkalmas őszibarack ülte­tésére. Kiemelte, hogy fontos a szaktudás növelése, mert több gyü­mölcsösben ez is oka a hibáknak. „Igyekezzen mindenki elsajátítani az élenjáró gyümölcstermelési mód­szereket — mondotta. — Helytelen álláspont, amit egyesek mondanak: Öregapám is így csinálta, én ls így csinálom. Tanulni, haladni kell". Rámutatott, hogy már szükséges teniök a szegedi dolgozóknak á gyümölcsfogyasztás terén is mutat­kozó fokozódó igényeit. De segíte­ni kell az egész ország népének gyümölccsel való jobb ellátását, s aztán részt kell vállalni az export­ban is. Mindehhez biztosítja a fel­tételeket a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló párt- és kormányhatá­rozat. Rajtunk, szegedieken a sor, hogy éljünk a lehetőségekkel: Fel­hívta a figyelmet Zombori elvtárs arra, hogy a termelőszövetkezetek, egyéni gyümölcstermelők, dolgozó parasztok bátran kezdeményezze­nek. Követendő példának hozta fel, hogy a Haladás tsz tagjai újabb öt holdon létesítenek faiskolát. Jáger elvtárs — mondotta Zombori elv­társ — helyesen beszélt arról is, hogy fontos a szakértelem, a hozzá­értés növelése. A növényvédő sze­reket megkapják a kertészek s fo­kozatosan biztosítva lesz számukra a szükséges felszerelés. Zombori elvtárs beszélt arról is, segítsék a mezőgazdasági termelési bizottság tagjai a helyes módszerek elterjesztését, a kezdeményezések megvalósítását. Zombori elvtárs felszólalásában megállapította: fontos a gyümöl­csösökben soronlévő munkák idő­beni elvégzése, — a tavaszi mun­kákra való felkészülés. Nem ki9 feladatok állnak előttünk, de min­den lehetőség adva van megoldá­sukra. A párt és a kormány min­den segítséget megad ahhoz, hogy eredményes legyen a gyümölcster­melők munkája is. Van elég védekezósier Windháger Gyula újszegedi egyé­ni gyümölcstermelő örömmel szá­molt be arról, hogy a 7-es és a 9-es számú boltban van már a gyümöl­csösökhöz szükséges cikk, például kékkő és raffia is. Megállapította, helyes lenne, ha Újszegeden ele­gendő mennyiségben raktározná­nak különböző védekező szereket. Cserép Sándor egyéni gyümölcs­termelő megállapította, hogy a MEZÖKER nem tett eleget vele szemben a szerződésben vállalt kö­telezettségének, de így mások is jártak. Ezt a hibát meg kell szün­tetni. A vetőmag bolt képviseleté­ben Récsányi Ilona, a földműves­szövetkezet részéről Sejpes Sándor szólalt fel. Székely Miklós a kis­kereskedelmi vállalat részéről be­jelentette, rézgálic elegendő meny­nyiségben van a kiskereskedelmi vállalatok üzleteiben. Bejelentette, lesz majd alkatrész a permetező­gépekhez, érkeznek "új permetező* gépek is. Sirián Gábor, a Haladás tsz tagja gyümölcstermelési versenyre hívta ki az Alkotmány és a Táncsics tsz tagjait. A versenykihívást elfogad­ták. Kerkápoly Géza erdőmérnök javasolta, hogy az utakra mandula­és szelíd gesztenyefákat ültessenek, Papp Antal egyéni gyümölcsterme­lő arról is beszélt, ügyelni kell ar­ra, nehogy a hasznos méheket pusztitsák a permetezésnél. Ugyan­akkor rámutatott, helytelen, hogy egyes személyek légpuskával irtják a hasznos, rovarpusztító madara­kat. Helyesen állapította meg, szük­séges a fokozott madárvédelem, Engi Imre egyéni gyümölcstermelő a MEZÖKER munkájában lévő hi­bákat tette szóvá, majd Pusztai Ist­ván, a dorozsmai gépállomás agro­nómusa elmondta: növényvédelmi gépállomás létesülne Szegeden, ha megfelelő helyet biztosítanának szá­mára. A tanács kövessen el min* dent — és nem kétséges, így lesz —, hogy Szegeden megvalósuljon a növényvédelmi gépállomás. Az ankét résztvevői határozatba foglalták a teendőket a szegedi gyümölcstermelés kultúrája emelé­gyümölcstermelőknek ki kell elégi- séért. Színészbál a Hungáriában Hetek óla folynak az előkészü­letek a már hagyományossá vált Színészbálra, amelyet a szegedi Nemzeti Színház Szakszervezeti Bi­zottsága a dolgozók kívánságára az idén is megrendez a Hungária összes termeiben február 25-én. A színes műsor művészeink szí­nejavát dologra serkentette ezek­ben a napokban. Kétszeresére nőtt munkát kellett elvégiezniök, mert az egymást, követő bemutatók meg­feszített munkája mellett készül­niük kellett a közvetlen találko­zásra is a közönséggel. A színház Szakszervezeti Bizottságának csü­törtöki rendezvénye sokak kíván­ságának tesz eleget, éppen ezért gonddal készítik elő a műsort. A műsort a túlnyomórészben opera és operett-részletekből állították össze. A Szakszervezeti Bizottság a várható bevételt a színházi dol­gozók gyermekeinek üdültetésére és a május elsejei ünnepségre kívánj^ fordítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom