Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

QELMIGY^RORSZOG csütörtök, 1954 február 1*. Parielet • A vezetőségválasztás hirei Üdvözlő távirafok a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának hatodik évfordulója alkalmából A Központi Vezetőség határozata alapján Szegeden eddig sok alapszervezetben választották már újjá a pártvezetőséget. Az esetek többségében jól folytak le a vezetőségválasztó taggyűlések, de a többi alapszervezetek tekintsék szükségesnek, hogy még jobban készüljenek fel és az előforduló hibákon okulva érjék el, hogy a megtörtént hiányosságok náluk ne forduljanak elő, • Akadtak olyan pártszervezetek, ahol az alapszervezet vezetősége nem készítette cl időben a beszá mólót. Az utolsó napon elkészült beszámolókat aztán már nem tudták megbeszélni vezetőségi ülésen, így fontos kérdések maradtak ki a beszámolókból. Így fordult elő, bogy egyes beszámolók nem foglalkoztak az osztályharc kérdéseivel. Voltak olyan beszámolók is, melyek az elmúlt két és fél év munkájának értékelése során túlzottan csak a pártélet belső kérdéseivel foglalkoztak. Nem vontak le megfelelő következtetéseket a termelő munka, a gazdasági ered mények alakulásából, nem foglalkoztak a termelés aktuális kérdé seivel úgy. ahogy azt az új feladatok megkívánják. Kevés szó esett egyes beszámolókban a kongresszusi munkaversenyre való felkészülésről és az eredményes véghezvitel biztosításáról. Azokban a pártszervezetekben, ahol még ezután tartják meg a vezetőségválasztó taggyűléseket, gondoskodjanak arról, hogy a beszámolók kellő arányban tárgyalják az osztályharc, az éberség és a termelés időszerű problémáit is. Ugyancsak nem fordítottak kellő figyelmet alapszervezeteink egy részében a határozati javaslatok konkrét, a feladatokat és a határidőt pontosan meghatározó pontokban való elkészítésére. A határozati javaslatok több pontja sokszor túl általános, semmitmondó megállapításokat tartalmaz. Az ilyen meghatározás például, hogy „az új pártvezetőség egyik feladata legyen a tömegkapcsolat, a tömegszervezetek munkájának megjavítása" — nem határozati javaslat. Ha hiányzik a végrehajtás módjának, eszközének és formájának megjelölése, a gyakorlati tennivaló megszabása — és ha lehet az időpont és a felelős meghatározása — akkor az ilyen határozati javaslat nem ad segítséget az új vezetőség munkájához. A határozati javaslat pontjai legyenek mindenkor érthetőek, a gyakorlati tennivalókat is pontosan megmutatok. Akkor tudja az új pártvezetőség azokat a párttagságra támaszkodva megvalósítani, segítségükkel a pártszervezet munkáját megjavítani. • (Levelezőnk jelenti) Szeged 2. Posta dolgozói nagyban készülnek a február 22-én tartandó vezetőségválasztó taggyűlésre. A népnevelők és a pártbizalmiak tudatosítják a mostani vezetőségválasztás jelentőségét. Felkeltik az érdeklődést a taggyűlés iránt. Felhívják a párttagok figyelmét, hogy az új vezetőségbe azokat válasszák meg, akik fáradhatatlanul dolgoznak a párt célkitűzéseinek megvalósításáért, a dolgozók érdekeiért. A vezetőségválasztás sikeréért végzett politikai munka meg kell, hogy hozza az eredményt. A pártbizalmiak és népnevelők arra tanítják a párttagokat, hogy nyíltan bírálják meg a vezetők munkáját azon a területen, ahol hibát látnak. Mondják el véleményüket és gondolataikat, juttassák érvényre a szervezeti szabályzatban biztosított jogukat. Népnevelőink és a pártbizalmiak tekintsék feladatuknak a hivatali munka további javításának elősegítését is. Nevelő munkájukkal járuljanak hozzá a harmadik pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny sikeréhez, ök maguk járjanak elő jó példával. így érünk a célhoz, így valósulnak meg 1

pártunk és kormányunk célkitűzései; (Kovács Mihály) NAGY IMRE ELVTÁRSNAK. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest A szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segély* nyújtási egyezmény hatodik évfordulója napján szívélyes üdvözleteimet küldöm. Elnök Elvtárs, önnek, a köztársaság kormányának és a magyar népnek és kívánok további sikereket a Magyar Népköztársaság fejlődéséhez és a szovjet és magyar nép közti barátság erősítéséhez. G. MALENKOV DOBI ISTVÁN ELVTÁRSNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökének Budapest A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának hatodik évfordulója alkalmából kérem, fogadja Elnök Elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége, valamint a magam szívélyes üdvözletét cs legjobb kívánságait. K. VOROSILOV BOLDOCZKI JÁNOS ELVTÁRSNAK, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest Fogadja Miniszter Elvtárs, szívélyes üdvözleteimet a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának hatodik évfordulója alkalmából. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti barátság, együttműködés és kölcsönös segítség tovább fog fejlődni és erősödni országaink népei javára. V. MOLOTOV Az Egyesült Államok nem óhaitia kockára tenni németországi pozícióit Amerikai újságíró érdekes leleplező nyilatkozata us amerikai diplomácia megegyezés-ellenes törekvéseiről Berlin (MTI). A berlini értekez- Berlinbe utaztam volna, saját, füvenin (ihil/. n. uv c-záiőhól let eddigi menete, s a megegyezés körüli nehézségek fokozottan felhívják a tanácskozások szemlélőinek figyelmét az amerikai küldöttség gáncsoskodó taktikájára, amivel a megegyezést akarja lehetetlenné tenni. Igen tanulságos ebből a szempontból összehasonlítani az amerikai delegáció tagjainak szavait és tetteit. Tegnap például az amerikai küldöttség szóvivője mesterkélt búbánattal jelentette ki sajtókonferenciáján, hogy amikor az ülés szünetében kinézett a tárgyalóterem ablakából, meglehetősen élettelenül látta csüngeni a négy hatalom lobogóit az épület behavazott parkjában elhelyezett árbócrudakon. Ez a kép — mint mondotta — szimbólumnak látszott számára, annyira hasonlított a teremben uralkodó csüggedt hangulathoz. De vájjon hihettink-e ennek csinált bűbánatnak? Ha átlapozzuk a „Daily Mirror" című newyorki lap keddi számát, a következő lelkendező sorokat találjuk benne: „Csütörtökön befejeződik a berlini értekezlet, anélkül, hogy eredményre vezetett volna. Ez amerikai győzelmet jelent, mivel a tárgyalásokon semmit sem fejeztek be. Az amerikai külügyminiszter úgy tér vissza az Egyesült Államokba. hogy mindeddig egyetlen megállapodást sem kötöttek. Minden megállapodás engedményt. megbékélést és megalkuvást jelentett volna a mi részünkről. Az Egyesült Államoknak most köszönetet kell mondania Dullesnak". Vegyünk szemügyre még egy igen tanulságos adalékot, amely teljes mértékben feltárja az amerikai küldöttség magatartásának indítékait. Az „ADN" hírügynökség egyik munkatársának a napokban alkalma adódott nyíltan elbeszélgetni egy ismert amerikai újságíróval, aki az Egyesült Államokból érkezett Berlinbe. Miután az amerikai újságírót biztosították arról, hogy nem említik meg a nevét, hajlandónak mutatkozott választ adni arra a kérdésre, hogy vájjon az Egyesült Államok kormánya őszintén óhajtja-e Németország egységének helyreállítását. Az újságíró a többi között ezeket mondotta: „Az Egyesült Államok összes európai katonai tervei a Szövetségi Köztársaság (vagyis Nyugat-Németország) katonai potenciáljának felhasználására, újra felfegyverzésére és az európai védelmi közösségbe való bekapcsolására épülnek fel. A bonni és párizsi szerződés feladása és a békeszerződés megkötése az említett tervek kudarcához vezetne... Mielőtt az Egyesült Államokból lemmel hallottam Dulles szájából szószerint a következőket: „Jobb az európai védelmi közösség és a kettészakított Németország, mint az egyesített Németország és mint a védelmi közösség gondolatának végleges kudarca". Az Egyesült Államok nem óhajtja kockára tenni németországi pozícióit — folytatta az amerikai tudósító. Beszélgettem Murphy-vel, az Egyesült Államok volt németországi politikai tanácsadójával, és jelenlegi külügyminisztériumi államtitkárával is. Murphy kijelentette. az Egyesült Államok attól fél, Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. táviratot intézett G. M. Malenkov elvtárshoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, K. J. Vorosilov elvtárshoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökéhez és Bol* doczki János, a Magyar Népköz* társaság külügyminisztere V. M. Molotov elvtárshoz, a Szovjetunió külügyminiszteréhez a magyarszovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának hatodik évforduló* ján. A berlini négyhatalmi értekezlet hirei hogy az egyesitett Németországra nem tud olyan befolyást gyakorolni, mint most a szövetségi köztársaságra, ezért tehát szívesebben látja a kettészakított Németországot". Az „ADN" munkatársa végül megkérdezte az amerikai újságírót, hogy az említett tények fényében vájjon mit jelentenek a nyugati hatalmak külügyminisztereinek a szabad választásokra és az össznémet kormány megalakítására vonatkozó javaslatai. A válaszhoz nem szükséges kommentárt fűzni: „Ezek a javaslatok taktikai manővert jelentenek az európai feszültség fenntartása céljából", Egyiptom és Izrael vitája a Biztonsági Tanács előtt New-York (TASZSZ) A Biztonsági Tanács 15-i ülésén folytatta Izrael Egyiptom ellen emelt panaszának tárgyalását. A panasz szerint Egyiptom a -korlátozások- politikáját folytatja azokkal a kereskedelmi hajókkal szemben, amelyek a Szuezi-csatornán keresztül Izrael felé haladnak. Kijelentette, hogy az egyiptomi hatóságok a nemzetközi jog ' előírásának megfelelően vizsgálják meg némelyik Izrael felé tartó hajó rakományát. Izrael képviselője azt hangoztatta, hogy Egyiptom -egyoaalú háborút- folytat Izrael ellen és tengeri -"blokádot- alkalmaz Libanon és Egyiptom képviselői második felszólalásukban kijelentették, hogy Izrael képviselőjének felszólalása csupán -propagandacélokat- szolgál és eltorzítja a Szuezi-csatorna övezetében uralkodó valódi helyzetet. Berlin (MTI). A négy nagyhatalom külügyminiszterei szerdán délelőtt 11 órakor a Szovjetunió berlini főbiztosának székházában tartották meg ötödik zártkörű ülésüket, amelyen a Kínai Népköztársaság részvételével tartandó öthatalmi tanácskozás és általános leszerelési világkonferencia összehívásának kérdéséről tárgyaltak. Az ülésről hivatalos kommünikét nem adtak ki, csupán azt közölték: a külügyminiszterek elhatározták, hogy csütörtökön délelőtt még egy zártkörű ülést tartanak az első napirendi ponttal összefüggd kérdések megoldása érdekében. Berlin (MTI). A négy hatalom külügyminiszterei szerdán délután a Szovjetunió németországi főbiztosának székházában Eden angol külügyminiszter elnökletével tartották meg a berlini értekezlet 25. ülését. Ezen az ülésen a második napirendi pontról, Németország és az európai biztonság kérdéséről tanácskoztak. Az első felszólaló, Molotov szovjet külügyminiszter új javaslatot terjesztett be a Németország problémájával összefüggő részletkérdések megoldására. Rz egész német népet mozgósítani kell a bonni és párizsi szerzódések végrehajtásának megakadályozására iákkal és rcvanspoUtilcusokkal Berlin (MTI). Németország Szocialista Egységpártjának központi bizottsága levelet intézett a Német Szociáldemokrata Fórt elnökségéhez és valamennyi szociáldemokrata párttaghoz. A levél javasolja, hogy a német munkásosztály öt szervezete — Németország Szocialista Egységpártja, a Német Szociáldemokrata Párt, Németország Kommunista Pártja, a Német Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetsége, valamint a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség — akcióegységbe forrva vegye fel a harcot a közös ellenséggel, a nyugat német országi milit arisszemben. A Molotov szovjet külügyminiszter által javasolt népszavazáson egész Németország lakossága kifejezhetné, hogy a békeszerződést és a megszálló csapatok távozását, vagy pedig a bonni és párizsi paktumokat kívánja-e. A központi bizottság levelében ajánlja, kötelezze magát Németország Szocialista Egységpártjának központi bizottsága és a Német Szociáldemokrata Párt elnöksége, hogy megvalósítja a munkások összefogását az említett követelések támogatására. 22. A logény nem értette, miért mondja ezt nz öreg? Nem tagadja meg tán tőlo a lánya kezét? Ijesztő volt a csendesség. — Hát hiszen nekem is csak a béresládám, meg a subám van meg — válaszolt. — Ennyi a staférung. Do azt mondják, szegény embernek szegény a fele. Az öregember elkapta n szemét Tamásról. Kerek púpját kihúzta, magasabb lett egy fejjel. Kirántotta zsebéből a kostökzacskót és tömni kezdte a pipáját bütykös újjaival. Nagyon lassan, akkurátusan tömte és hallgatott. Szemöldöke, ráncai, mind megpihentek. Egyetértett a legény világnézetével. — A tavalyi bérem megvan — folytatta a mondókáját Tamás. Torokhangon, szaggatottan beszélt. — Kenyerünk lesz újig biztosan. Ez a legfontosabb. Aztán majd lesz valami kereset és veszünk ezt-azt. — Az a legfőbb, hogy megértsétek egymást. — szólt közbe Horvát néni a kemence mellől. A tegező szó jólesően ütötte meg Tamás szivét. Az öreg Horvát olyasmit látott a legény szemében, amitől aszott képe egészen barátságos lett. Túz-szerszámot kotorászott a mcl lényo zsebében és azt mondta: — Te mogmondtad ápertén a szándékodat, én ls megmondom, fiam. Beszéltünk mi már erről az annyukommal. Mert ha legény jár egy Iányosházhoz, mint te is, hát tudjuk, van valami szándéka. Ugy látom, nem a hozományért szeretted meg a lányunkat. Hát mink nem bánjuk, legyetek egymásé. Ha ti jónak látjátok igs. Zsófival, KOVÁCS MIHÁLY REGENYE Tamás félszegen ránevetett Zsófira, aki most már felemelte pisze orrát. Szemo fátyolos volt. Horvátné mosolyogva bólogatott. Az öreg Horvát háta megint kerekké és púpossá változott. Megütötte néhányszor a kovakövet az acéllal. A szikra egy-kettőre belekapott a taplóba és az öreg kényelmesen rágyújtott. A bajusza úgy nézett ki a tapló parazsánál, mint a tépett gyapjú. IX. FEJEZET. Vasas Imre könnyen rátalált a Hargitai karmester püspökpalotai lakására. A ház ura nyájaskodva fogadta: — Isten hozott kedves fiam. Már a berkenyési piacon láttam én, te az én emberem vagyl Láttam én a szemedből. Annyira biztosan tudtam, hogy beállsz hozzám, még a nevedet se kérdeztem. Hogy is hívnak, kedves fiam? — Vasas Imre. — Imre, Jól van, kedves fiam. Mindjárt megmutatom, nézd, a szállásodat. Nem magad leszel, nem fogsz unatkozni. A megilletődött fiút kivezette a tornácra, majd kinyitott lejjebb egy deszka-ajtót. Mind a ketten beléptek. Imrét áporodott, szennyes szag csapta meg. Körülnézett. A helyiséget eredetileg nyilvánvalóan kamrának építették. Kéménye so volt, ellenben az ablak felső karikáján egy kormos kályhacső fúródott ki a hideg levegőbe, de az se füstölt. A kamra belső, baloldali sarkában két vaságy állott egymás fölött. Két emeletes ágy. Először is ez tűnt fel Imrének. Jobbról három vacok sorakozott. A karmester a középsőre mutatott: — Ez lesz a te ágyad. En ugyan nem bánom, választhatsz másikat is, ha többiek beleegyeznek. Jó helyed lesz itt. Tóni, tudod, a régi kürtösöm, aki katona lett, nagyon szeretett itt aludni. Mindjárt le is dőlhetsz, biztosan elfáradtál. Én már olyan ember vagyok, tudod, hogy megadom az embereimnek, ami jár, Nom dolgoztatom őket, csak addig, amíg kell. Az ajtó kinyílt és egy lompos öltözékű, öregbérosforma kinézésű, piszkoscsizmájú legény jött be rajta. — Itt jön Gyuri, n nagydobosom. Nézd, Gyuri, ez a fiú lesz az új kürtös. No, ismerkedjetek meg, én megyek, új partitúrán dolgozom. — Kálmán György a nevein — mutatkozott be a nagydobos. — Én Vasas Imre vagyok. — Honnan jöttél? — Mczőberkenyésröl. — Gyalog? — Gyalog. — Rakd le itt a batyudat, Jó, hogy jöttél. mert nagyon sok a dolog. (Folytatjuk!