Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-17 / 40. szám

SZERDA 1954. FEBRUÁR 17. 3 DELMRGYARORSZfIG a baloldali erőknek a bókéért, a nemzeti függetlenségért és az alkotmány védelmében fol//tátott harca ellen. Az egéez világ haladó fiataljai tiltakoznak a Lamel-kormány provokációja ellen. Szeged munkásés értelmiségi fiataljai tiltakozó táviratokat küldenek az Országos Béketanácsnak és a Dolgozó Ifjúság Szövetségre Központi Vezetőségének ! és kérik .Taeqnos Denis szabadontta-^-'r-'t. a DISZ Közponli Vezetőségének tiltakozó távirata a francia kormányhoz lacques Denis letartóztatása ügyében „A magyar ifjúság a legmélyebb felháborodással szerzett tudomást arról, hogy a francia kormány egy 1952-ben kiadott elfogatóparancs alapján börtönbe vetette Jacques Dcnis-t, a DÍVSZ főtitkárát. Jacques Denis letartóztatása az egész világ békeszerető fiataljai, köztük a magyar ifjúság békeharca elleni támadás. A francia kormánynak ez a tette az alkotmányosság és az emberi jogok durva megsértése. Az egész magyar ifjúság nevében követeljük, hogy bocsássák zabadon Jacques Denist és a francia kormány szüntesse be a béke híveinek jogtalan üldözését. Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége*. Szegedi fiatalok tiltakozása Jacques Denis letartóztatása ellen A francia rendőrség vasárnap letartóztatta Jacques Denist a DÍVSZ főtitkárát, a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség végrehajtó Bizottságának tagját. A letartóztatás egy 1952. októberében kiadott elfogatási parancs alapján történt, amely Jacques Denist az állam „külső és belső biztonsága" ellen irányuló bűncselekménnyel vádolja. Denis letartóztatása voltaképpen a francia kormánykörök összeesküvésének újabb állomása, ORSZÁGOS BÉKETANACS BUDAPEST Ml, a szegedi egyetemi és főiskolai fiatalok mélységes felháborodással értesültünk Jacques Deni6nek, a DÍVSZ főtitkárának letartóztatásáról. A Laniel-kormány aljas totto — bármennyire is arra irányul — nem tudja kioltani a világ fiataljainak szívéből a békéért folytatott harc lelkesedését, áldozatvállalását, sőt mélységesen megszilárdítja bennünk azt az elszántságot, hogy harcunk eredményességét még jobban fokozzuk. Kérjük az Országos Béketanácsot, továbbítsa 2500 egyetemi és főiskolai hallgató nevében követelésünket.: azonnal bocsássak szabadon Jacques Denist. SZEGEDI EGYETEMT ÉS FŐISKOLAI rí <T PTZOTT8A© ORSZÁGOS BÉKETANACS BUDAPEST Mi, a Szegedi Kenderfonógyár ifjúmunkásai tiltakozunk Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkárának letartóztatása ellen. Biztosak vagyunk abban, hogy minden fiatal, aki a békéért, a szebb életért harcol, felemeli szavát és követeli a fasiszta Lanielkormánytól velünk együtt: szabadságot Jacques Denisnek! A SZEGEDI KENDERFONÓ DISZ P7y"7XSAGA A DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK ' * BUDAPEST Mélységet felháborodással értesültünk Jacques Denis letartóztatásáról. Meg vagyunk győződve, hogy Jacques Denis minden tevékenysége a béke ügyében történt. DISZ-szervezetünk megveti és elitéli a Laniel-kormány alaptalan gazteltét, határozottan követeli Jacques Denis mielőbbi szabadonbocsátását. A SZEGEDI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA 1. SZÁMÚ DISZ ALAPSZERVEZETE ORSZÁGOS BÉKETANACS BUDAPEST A Szegedi Textilművek DISZ-fiatal jai tiltakozó szavukat emelik a francia, elnyomók bűnös cseleked ote ellen, akik letartóztatták Jacques Denist, a DÍVSZ főtitkárát. A francia haladó ifjúságnak küldjük harcos üdvözletünket: mi ls veliik együtt harcolunk Jacques Denis azonnali szabadonbocsátásáért. A TEXTILMŰVEK DISZ FIATALJAI A. I. M'ltoian, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese fogadta G. Myrdalt, az ENSZ európai gazdasági bizottságának titkárát Moszkva (TASZSZ). A". I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese február 15-én a Kremlben fogadta G. Myrdalt, az ENSZ európai gazdasági bizottságának titkárát és M. Burinskyt, a titkár helyettesét. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának tevékenységére vonatkozó ) l'i . - -i' i-n-,-1 i-.kérdésekot beszélték meg. A fogadáson jelen volt I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, P, N. Kumikin, a külkereskedelmi miniszter helyettese és V. V. Mordvinov, a nyugati országokkal való kereskedelem külkereskedelmi minisztériumi igazgatóságának megbízott vezetője. se- k.> SZEGEDI JEGYZETEK Egy perccel később .. Az elmúlt héten jolt ki a kalauznö és történt. Reggel 7 óra integetve sürgetett után a tápéi autó- bennünket, siessünk, buszról 25—30 dolgo- siessünk, zó érkezett a Petőfi- Mindnyájan elértelepi villamos vég- tük a villamost. Közállomásához. Metsző tünk kisgyermekekhideg szél fújt. A kel a városba igyekdolgozók felsóhaj- vő fiatal anyák totlak: „De jó lenne voltak. Lei elérni a végállomá- negyven ember inson éppen indulásra dúlt ezen a villamokész villamost". De Son elégedetten a natöbben lemondóan in- pi teendői végzésétettek: „Kár sietni, re. A villamoson is úgyis elindul, mire derűs hangulat uraiodaérünk és vár ha- kodott, mindenkinek tunk tizenöt percet volt egy-egy kedves ebben a hidegben". szava a fiatal kalaAzonban csoda tör- uznőhöz, miközben a tént. Meglepetve hal- jegyet váltotta, lottuk a villamosve- Sokszor hallottuk zető sürgető csenge- már a villamos dol': tését, mely sietésre gozóilól szárazon isserkentett bennünket, mételni, kötve vansőt a kocsi perron- nak | járói mosolyogva ha- a A mezőgazdaság dolgozóiról való fokozottabb gondoskodás ujabb bizonyítéka: Általában harminc százalékkal emelkedett az állami gazdaságok dolgozóinak és a gépállomások alkalmazotti dolgozóinak bére IS Legalább be kell tartani pontos indulási időt, még akkor is, 5 ha 15—20 dolgozó le is marad a villamosról. Szombaton reggel 7 óra után egy-két perccel később indult el a villamos, azonban a szembejövő kocsiknak nem kellett várni semmit a kitérőkben. Mi jó érzéssel gondoltunk arra a dolgozóra, aki akkor szogálatot. teljesített a Petöfit-lepi vonalon. A Vili mosvasút dolgozóit arra kérjük, vegyenek példát e két dolgozóról, akik megmutatták, hogyan lehet örömet szerezni, mert lehet, csak akarni kell, elvtársak. KASZA JÓZSEF Tápé A minisztertanács január 15-i határozata alapján a gépállomásokon, az állami gazdaságokban és a kísérleti és tangazdaságokban február 1-vel megváltozott a bérezési rendszer. A szakembereknek és mezőgazdasági dolgozóknak egyaránt emelkedett a munkabérük az új bérezési rendszer életbelépésével; emellett növekedett a premizálás értéke is. A gépállomásokon, állami gazdaságokban általában 30 százalékkal emelkedett a dolgozók fizetése. Eddig az átlagkereset 650—700 forint volt, most pedig 1000 forint. A nagyobb szakképzettséggel rendelkező mezőgazdasági dolgozók pedig könnyen megkereshetik havonta az 1500 forintot is. A vetés, ültetés és az egyelési munkáknál például 30 százalékkal emelkedett a munkabér. A búza aratásánál is növekedett a bérezés aránya, hiszen 1200 négyszögöl learatása után 33 forint 30 fillér jár. Cukorrépa szedésnél 150 négyszögöl felszedése után 30 forintot kap a dolgozó. Gyapotszedésnél 28 kilogrammos napi norma teljesítése után 30 forint a munkabér. A darabbéreken felül a dolgozók prémiumban is részesülnek a termés minden mázsája után. A megállapított pénzbeli, illetve természetbeni prémiumokat a terv teljesítésétől függetlenül kell kiadni. Szántóföldi növénytermelést illetően természetbeni prémium illeti meg a dolgozókat. A holdankénti kukoricatermés 10, burgonyából a termés 7, takarmányrépából 7, borsóból 4 és fél, babból 4 és fél, lencséből 6, vöröshagymából 4, mákból 7 és rétiszénából a holdankénti termés 10 százalékát kapják meg természetbeni prémiumként azok a dolgozók, akik ezeknek a növényeknek a termesztésében résztvettek. Az olyan növényeknél, mint például a búza, pénzjutalom jár minden mázsa termés után. A búzánál például 4 forint 20 fillér, a cukorrépánál 1.80, a gyapotnál 114 forint jár mázsánként prémiumként. A kalászosokból a terven felül termett mennyiség 20, kukoricából, burgonyából, babból, lencséből, takarmányrépából, vöröshagymából, mákból és rétiszénából a terven felül termelt mennyiség 40 százalékát kell a dolgozóknak prémiumként természetben kiadni. A többi szántóföldi terménynél a terven felül termelt mennyiség beadási áron számított értékének 40 százalékát kell a dolgozóknak prémiumként kifizetni. Az állami gazdaságok műhelyi dolgozóinak bére is emelkedett. Eddig például egy 7-es kategóriába besorolt műhelyi dolgozó alapbére 3 forint 60 fillér volt. Az új bérezés szerint ugyanebben a kategóriában 5 forint egy fillér órabér jár. Ez a különbség 10 órai munka után 13 forlint 90 fillér különbséget jelent a dolgozó javára. Az új bérezés szerint havonta 361 forint 40 fillér többletkeresethez jutnak a 7-es kategóriába tartozó műhelydolgozók. Az állattenyésztési dolgozók bérezésében is nagy változás történt. Az elmúlt évi bérezés szerint a tehenészetben 20—22 forint járt darabonként kezelési díjként, míg ebben az évben abban az istállóban, ahol víz é3 csille van 35 forint, ahol csak az egyik van meg 38 forint 50 és ahol nincs sem víz bent, sem csille, ott 43 forint 75 fillér a tehenenkénti kezelési díj. Minden tehén mesterséges vagy természetes megtermékenyítése után 35 forint illeti meg a dolgozót. Ezenkívül 750 forintot kap a tehenész, ha 11 tehéntől darabonként évente legalább 2500 liter 90 kilogrammos tejzsírtartalmú tejet fej ki. De minél jobban emelkedik az évi tejhozam, úgy nő a jutalom értéke is. Külön prémium illeti meg a dolgozót, ha a kezelése alatt álló tehenek az év folyamán le is ellenek. Nyolcvanöt százalékos ellés esetén 500 forint, 100 százalékos ellés esetén 1000 forint a prémium. A borjúnevelő-brigád bérezése is változott. Az első kategóriába tartozó tehénistállókban dolgozó borjúnevelő-brigád borjanként 13 forintot kap kezelési díjként, a második kategóriába tartozó istállókba 14 forint 30 fillér, a harmadik kategóriákba tartozó istállóknál pedig 16 forint 25 fillér a borjankénti kezelési díj havonta. A sertésgondozóknál is emelkedett a kezelési díj. Egy koca gondozása 16 forint 17 fillér, egy koca eredményes bebúgatása 6 forint 80 fillér. Ha egy kocára eső malacok száma 8 darab, akkor darabonként 2 forint 50 fillér, 9 darab után 5 forint, 10 darab után pedig darabonként 10 forint kezelési díj jár. Az ellető részére minden választáskor egy darab malacot kell adni abban az esetben, ha legalább 8 malacot választ el anyánként és ha tízet, akkor két malac ; jár prémiumként. Emelkedett a traktorvezetők munkadíja is. Ha a traktoros napi normáját túlteljesíti, a normán felül teljesített mennyiség után 50 szazatokkal emelt bért kap. Egy normálhold teljesítése után 7 forint 80 fillérről 9 forintra emelkedett a munkabér. A felsoroltakon kívül is minden vonalon emelkedett a dolgozók bére, ami ösztönzi n dolgozókat a ter méshozam fokozására. Éppen ezé' t az állami gazdaságok vezetői min.'l előbb ismertessék a legalaposabb i a gazdaságok dolgozóival az új b' rezési rendszert, ne tartsák a fiókban a bérezéssel kapcsolatos határozatot. Használják fel a munkaerő toborzásnál is, hiszen ez a határozat azt bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk egyre jobban gondoskodik a mezőgazdaság dolgozóiról, azok jövedelmének fokozásáról. Hibásbeszédű gyermekek gyógyítása a bécsi-köruti intázetáen A tanteremben fiatal férfi ül és figyeli, ahogy egy kislány örömtől ragyogó arccal — de a hangokat furcsa mereven formáló szájjal mesél: „.:. és azt mondta a tanítónéni, hogy azért ad jót olvasásból, mert nagyon szépen javult a beszédkészségem", Az utolsó szónál megakad. Arcára kis fintor ül. A logopédus, a beszédhibát javító tanár segít és a nyugodt, tiszta hang után a kislány is szépen, lassan formálva, hibátlanul ejti a nehéz szót. Tőke Marikának szigmatizmusa, gátlásos beszédhibája van. Azelőtt teljesen érthetetlenül beszélt és ez nagyon gátolta a tanulásban. Közel négy hónapja jár logopédiára a bécsi-körúti Süketnéma Intézet tanfolyamára és máris komoly javulás érzékelhető beszédében. Gyakorlatképpen két dalt énekeltet vele a tanár elvtárs. A dalokat az iskolában tanulta a kislány — aztán verset mond. Kicsit lágyan, furcsán formálja a szavakat. Mosolyog és szaval: Lehunyja kék szemét az «J lehunyja sok szemét a ház. dunna a'att alszik a rét — aludj el szépen, k;s Bajázs. Az egész országban Budapesten kívül csak Szegeden van logopédia. Itt is úttörő próbálkozás még. Egyelőre egy tanár, Schatz Róbert elvtárs végzi ezt a munkát — komoly eredménnyel. A Főorvosi Hivatal csak Szegeden 170 beszédhibás gyereket tart számon. A felnőtt beszédhibások száma több ennél. A tanítás szeptemberben indult 35 hallgatóval, öt azóta teljesen meggyógyult. Újvári Marikának, a Gutenberg-utcai általános iskola n. osztályos tanulójának légzési aritmiája volt. Elfulladt. Nem tudott tisztán, folyamatosan beszélni. Nagy akaraterővel tanult, gyakorolt és húsz óra után teljesen hibátlanul beszél. Steiger Gyula, a Juhász Gyula iskola tanulója sem dadog már. Mindketten még jobb tanulók, mióta meggyógyultak. Természetesen egy ember kevés ehhez a munkához. A tanulmányi felügyelői ellenőrzés jegyzőkönyve bizonyítja, hogy a szegedi logopédia jól dolgozik. A kezdeményezés helyes volt és jó úton halad. A további feladat új tanerőkkel bővíteni és az ország más részeiben is megindítani a tanfolyamot. Sokféle beszédhiba van. leggyakoribb a dadogás. Oka: a központi idegrendszer zavara. Kővári Editet négyéves korában kutya ijesztette meg. Azóta, 10 éve, semmiféle ideggyógyászati kezelés nem tudta rendbehozni beszédhibáját; Logopédiai és idegkezeléssel egészen bizonyosan rendbe jönne, ha kellő akaratereje lenne hozzá. A beszédhiba javításához nagy türelem kell. Fodor Andris például sokáig úgynevezett „makacs eset" volt. Jóformán semmit sem hall és nem kis időbe telt míg Schatz elvtárs kikísérletezte, mi módon lehet akusztikai gyakorlatok segítségével hallását úgy feljavítani, hogy saját maga is ellenőrizze, hallja, hogyan formálja a hangokat. Minden etet más-más kezelést kíván. Takács Évi és Tőke Marika egy házban laknak. A két kislány együtt nőtt fel és Évi „eltanulta" barátnőjétől a hibás, szinte érthetetlen artikulálást, hangformálást. Ugyanúgy beszélnek mégis egészen máskép kell kezelni őket. — Sok beszédhiba oka beszédszervi renyheség, de ha ugyanazon beszédszervről van is szó, két embernél más más a kezelés módszere, tempója. • A legkomolyabb beszédhibák forrása az úgynevezett farkastorok, a kemény vagy lásrv szálpadtós nya. Ilyenkor a hangok jóformán képzés nélkül orron át hangzanak. — Nem egy ilyen látogatója van a tanfolyamnak, egészen különböző korosztályúak. Kálmán Margitka négyéves aranyhajú kislány. Nagyon szeret ide járni, mert itt mindig lehet valamivel játszani. Nagyszerű dolog ám elfújni az égő gyufát és közben megtanulni az „f" hangot szájon át ejteni. „A beszélgető bácsi" karórája után mondjuk azt, hogy „Tiktak" és közben egyre szebben hangzik a „k" meg a „t". Gyertyát csak úgy szabad elfújni, ha a nevét is kimondja a jó kislány. Először mikor a bácsi szólt, hogy mondja utána, — Margitka megrázta a fejét. — „Ez nekem nem megy" — mondta nagy komolyan. Most már megye ez is. A számológépen megtanult számolni és közben a nyolccal és a tízzel együtt kimondani az „ny"-et és a „z"-t is. A többi számot is Ismeri már, de az még bizonytalan, hogy 13 után hetvenet mond-e vagy 48-aL Persze azt Margitka is tudja, hogy ide nemcsak játszani jön. De azért ha nincs kedve bizony megmakacsolja magát. Most az „s" hangot tanulja, de egész órán nem sikerült csak egyszer is tisztán ejtenie. Mikor anyukája öltöztette a „beszélgető bácsi" rámutatott a sálra és megkérdezte: — Mi ez? — Margitka gondolkodott egy keveset az „s"-en — aztán azt mondta: — kendő. Nélkülözhetetlen segítőnk a nyelv, a beszéd. Munkában és a társadalmi élet bármely más területén, az emberek közötti érintkezés természetes eszköze. Aki Ady, Móricz, József Attila szavait érthetően, tisztán, szépen tudja használni, olyan kincsnek van birtokában, amely eléggé meg nem becsülhető. Schatz Róbert tanár elvtárs és minden logopédus áldozatkész munkája komoly szerepet tölt be nyelvkultúránk fejlesztésében. (r. j ) Az országos Békefanács új kiadvanyn Koczka László: „ÜzeneL" A Békebizottságok Kiskönyvtárának januári száma új magyar elbeszélést ad az olvasóknak. Koczka László fiatal debreernl író „Üzenet" című elbeszélése a magyar falut mutatja meg, azokban az izgalmas napokban, amelyekben a termelőszövetkezetek megvédéséért vívott harc összefonódott a békeharcosoknak a novemberi járási béketalálkozókra való készülődésével. Az elbeszélés főalakja Nagy Julis falusi békebizottsági titkár. Az új magyar irodalomban nz első olyan alak, aki elénk állítja a békéért harcoló egyszerű asszonyok, leányok tevékeny, nldozr kész bé> kemozgnlmi munkáját. Olyan alak, | akinek egész szívét betöltik a nemi zetközi békemozgalom nagy eszméi. Koczka László elbeszélésében s annak fő hősében magukra, a maguk életére és problémáira ismerhetnek a magyar békeharcosok. Az elbeszélés felhívja a figyi 1miinket arra, hogy eredményesen csak az tud harcolni a békéért. ^ akit szoros kapcsolat fűz az egyszerű emberekhez,