Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

DELMRGYIRORSZlG SZOMBAT, 1954 FEBRUÁR 13. PARTÉIÉI • Megkezdte munkáját a Szegedi Cipőgyár pártszervezetének új vezetősége NAGYJELENTŐSÉGŰ ESEMÉNY alapszervezeteink életiben a párt­vezetőség újraválasztása. Ennek tudatában folyik a munka múr hetek óta alapszervezetcinkben. Az első vezetőségválasztó taggyűlések már megvoltak az elmúlt napok­ban, de alapszervezeteink többsé­gében még csak ezután zajlanak le. Ezekben az alapszervczctekben most folynak az előkészületek. A megválasztott áj vezetőségi tagok pedig máris hozzáfogtak a munkád hoz, az új feladatok megoldásához. A Szegedi Cipőgyár pártvezetősé­ge pártvezetőségi ülést tartott, s ott beszélték meg az első tenniva­lókat. Azért fontosak különösen ezek a vezetőségi ülések, mert tu­lajdonképpen ezzel kozdődik meg az áj pártvezetőség munkája. A cipőgyár pártvezetősége a vezetőségi ülésen egyik legfonto­sabb feladatként foglalkozott a termelés problémájával. A kor­mányprogramm megvalósítása ezt az üzemet i« fokozottabb követel­mények élé állította. Többet termel­itek. áj fazonok gyártására tértek át, jelentősen megnevekedett a dol­gozók létszáma. A legfőbb probléma a* üzemben, mint azt Gera elvtárs, nz alapszer­vozot titkára mondotta a vezető­ségi ülésen: a minőségi munka. Baj van a minőséggel az utóbbi időben. A p&rtvezctőség ennek okát kereste a vezetőségi ülésen való megbeszélésük közben és a minő­ség megjavításának feladatairól ta­nácskozott. A minőség romlásá­nak egyik oka, hogy az elmúlt betekben sok új dolgozó került az üzembe, akiknek hiányzik a gya­korlatuk. Másik oka, a mflszaki vezetők és a mesterek munkájának hiányosságai. Ha a dolgozók hibás gyártmánnyal a műszaki vezetők­höz éB a mesterekhez fordultak, nem egyszer megtörtént, hogy az egyik azt mondta, nem megfelelő, nem mehet tovább a félkész áru. a másik viszont engedélyt adott annak befejezésére és végül leérté­kelt készáru lett belőle. E hibák felszámolására a vezetőségi ülé­sen elhatározták, sürgősen műszaki értekezletet hívnak össze és ott a műszaki dolgozókkal együtt ala­posan megbeszélik, hogyan lehet minél előbb javítani a gyártmá­nyok minőségén. MÁSIK FONTOS feladata volt a vezetőségi ülésnek, hogy megoldást találjanak a politikai oktatás za­vartalan megtartására. Jelenleg ugyanis több időpontban kezdik és fejezik be a munkát a dolgozók; ez megnehezíti a szemináriumokon való részvételt. Azonban erre ls találtak megoldást. A céljuk: meg­tartani a foglalkozásokat, biztosí­tani a hallgatók politikai fejlődését. A vezetőség Igen helyesen felosz­totta maga közölt az üzem terüle­tét munkahelyek szerint. Mind­egyik vezetőségi tag felelős saját üzemrésze termeléséért és az ott folyó politikai munkáért. így akar­ják elmélyíteni, javítani a púrtve­zetóség ée a dolgozók közötti kap­csolatot, megvalósítani a termelés­ben a kollektív pártollenőrzést. A külügy miniszterek pénteken délben rendkívüli zárt ülést, délután pedig teljes ülést tartottak Berlin (MTI) A négy hatalom külügyminiszterei, akik csütörtö­kön a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében rendezett foga­dáson együtt töltötték az estét, váratlanul elhatározták, hogy pénteken déU fél tizenkettőtől egy óráig rendkívüli «árt ülést tartanak. A külügyminiszterek a rendkívüli zárt ülésen újra az első napirendi ponttal, a Kínai Népköztársaság részvételével tartandó öthatalmi értekezlettel, általános leszerelési világértekezlet összehívásával ós a nemzetközi feszültség csökkentésé­vel összefüggő kérdésekről tárgyal­tak. A négy hatalom külügyminisz­terei pénteken délután a három érakor megkezdett teljes ülé­sen áttértek a napirend har­madik pontjára, az osztrák kérdés megtárgyalására. Németország és az európai bizton­ság kérdéseinek további megvita­tására előreláthatólag a jövő hét elején kerül sor. A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa üdvözölte a szovjet javaslatokat A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya, amely fennállása óta következetesen a béke és a né­Berlln (MTI) A Német Demokra­tikus Köztársaság Minisztertanácsá­nak Elnöksége csütörtökön tartott ülésén állást foglalt azokkal a ja­vaslatokkal kapcsolatban, amelye­ket Molotov szovjet külügyminisz­ter február 10-én a négy hatalom külügyminisztereinek berlini érte­kezlete elé terjesztett Európa kol­lektív biztonságának megteremtése érdekében. A minisztertanács el­nökségének üléséről kiadott közle­mény hangsúlyozza: pek közötti együttműködés politi­káját folytatja, hálásan köszönti a Szovjetunió nagy kezdeményezését. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya a német nép igazi nemzeti érdekeinek megfelelően ki­jelenti, hogy kész közreműködni Európa kollektív biztonságának ilyen rendszerében. Wilhelm Pieck rádióbeszéde a néme? néphez Berlin (MTI) Wilhelm Pieck, a| Németország mai kettészakí­Köztársaság I Német Demokratikus elnöke a Berlinben folyó négyha­talmi értekezlet alkalmából rádió­beszéddel fordult egész Németor­szág lakosságához. A köztársaság elnöke a többi között a követke­zőket mondta: — A párizsi katonai paktum amerikai szerzői azt akarják, hogy Nyugat-Németország az európai hadsereg gyakorlótere és legfőbb hadműveleti terepe legyen. Ez halálos veszélybe sodorná a német nemzetet, amelyet a ka­tonai tömb politikája már két­izben katasztrófába döntött. Hogyan lehet ezt a veszélyt elhá­rítani a német nép feje felől? Vé­get kell vetni a katonai tömbök politikájának! Európa szétszakítá­sának politikáját a béke biztosítá­sára és valamennyi európai állam együttműködésére irányuló politi­kának kell felváltania. Ez a célja azoknak a javasla­toknak, amelyeket Molotov kül­ügyminiszter a szovjet kormány nevében a négyhatalmi értekez­let elé terjesztett. Az összeurópai kollektív-biztonsági szerződés igazi európai békeegyez­mény, amely biztonságot nyújt Eu­rópa valamennyi népének. Ez a szerződés alkalmas arra, hogy meg­teremtse Európában a kölcsönös bi­zalom és a népek közötti békés, baráti kapcsolatok kifejlődésének légkörét. Ha az összeurópai kollektív­biztonsági szerződés révén meg­szilárdul Európa békéje, akkor tottsága sem maradhat fenn. A vezetőségi ülésein beszéltek még a pártcsoportbizalmiak és a népnovelők további munkájáról. Tervbevették a népnevelőhálózat kiszélesítését, a népnevelők átcso­portosítását, amelyet szükségessé tett, hogy az új munkások nevelése fokozott feladatok elé állítja a pártszervezetet, a népnevelőket. A Szegedi Cipőgyár új pártveze­tősége megválasztása után azonnal ! nekikezdett a munkának, összehív­ták a pártbizalmiakat, utána a ve­zetőség is összeült, hogy az első tapasztalatok alapján megoldást ke­ressen a problémák felszámolására. IGEN HELYES volt, hogy a ve­zetőségi ülésen a termelés minősé­gének megjavításáról tanácskoz­tak, megkeresték a hibák okát és határozatot hoztak azok mielőbbi felszámolására. A pártszervezet ve­zetősége helyesen látja a tenni­valókat, Ezt bizonyltja az is, hogy első feladatnak tekintik a népneve­lő hálózat bővítését, átszervezését, A vezetőségi ülés komoly hiá­nyossága, hogy a vezetőségválasztó taggyűlésen hozott határozatok megbeszélése elmaradt. Igen helyes lett volna, ha a taggyűlésen elhang­zott felszólalásokat, bírálatokat és a dolgozók javaslatait is áttanulmá­nyozza a vezetőség; ez szin­tén nagyon sok segítséget jelent a további munkához, a hibák kijaví­tásához. Ha alaposan áttanulmá­nyozzák ezeket a hozzászólásokat ós a határozati javaslat minden egyes pontját és alaposan megvi­tatják azokat, pontosan meg tud­ták volna határozni a pártvezető­ség munkájának első feladatait. A vezetőségválasztó taggyűlés hatá­rozata és az ott elhangzott minden bírálat, javaslat ugyanis a párt­szervezet további munkájának alapja: megmutatja a hibákat és azok kijavítására a szükséges első tennivalókat. Ez természetesen minden alap­szervezeti vezetőségre vonatkozik. A vezetőségválasztó taggyűlés után ugyanis minden vezetőségi ülést azzal kell kezdeni, hogy értékeljék a taggyűlésen hozott határozatokat, javaslatokat, s ennek alapján, en­nek szellemében szabják meg a további feladatokat. A taggyűlésen hozott határozatok ugyanis törvé­nyek, amelyeknek végrehajtása el­sőrendű feladata, kötelessége a pártvezetőségnek és az egész párt­tagságnak. A VEZETŐSÉGI ÜLÉSEN kell ezenkívül megbeszélni, mik az egyes vezetőségi tagok feladatai. Külö­nösen fontos az ott, ahol új tagokat választottak a vezetőségbe. Ahhoz, hogy ezek az elvtársak nekifoghas­sanak a munkának, ismerniök kell, mik a feladataik, mik a tenniva­lóik és hogy ezt megismerjék, a vezetőség tapasztaltabb tagjainak kell segíteniük. El kell, hogy mond­ják tapasztalataikat, azt, mik vol­tak a helyesek és mik voltak a hiá­nyosságok azon a munkaterületen. Eszel elősegítik, hogy az újonnan bekerült elvtársak már a kezdetben megismerik munkahelyüket, bizto­sabban mozognak és jobb munkát tudnak végezni új munkaterületü­kön. A csehszlovák kormány iegyzéke az Amerikai Egyesüti Államok kormányához Prága (TASZSZ). Valamennyi február 11-én megjelenő csehszlo­vák lap közölte a külügyminiszté­riumnak az Amerikai Egyesül Ál­lamok prágai nagykövetségéhez el­juttatott jegyzékét. A jegyzékbern arról van szó, hogy február 5-én egy kétmotoros csehszlovák kato­nai repülőgép, amelyet Frantisek ' Zavadilik főhadnagy és Jiri Sorm fedélzeti repülőgép-szerelő tizedes vezetett, Nyugat-Németországban a szehszlovúk határ közelében kény­szerleszállást hajtott végre. Egyik repülő sem gondolt arra, hogy ide­gen területen értek földet. Miután a helyi lakosságtól megtudták, hogy Nyugat-Németországban van­nak. mindketten követelték, hogy haladéktalanul juttassák őket visz­sza hazájukba. A nyugati sajtó és rádió több­ször jelentette, hogy mindkét piló­ta követeli a Csehszlovákiába való haladéktalan visszatérést. Az amerikai nagykövetség feb­ruár 7-én közölte a külügyminisz­tériummal, hogy Nyugat-Németor­szág határán mindkét csehszlovák állampolgárt átadják majd a cseh­szlovák hatóságoknak. Az amerikai nagykövetség előre felhívta a fi­gyelmet arra. hogy a repülőgépet később adják át. Az amerikai nagykövetség azon­ban február 9-éro virradó éjjel ki­jelentette, hogy csak Frantisek Za­vadilik főhadnagyot adja át, mi­vel Jiri Sorm állítólag politikai menedékjogot kért. A csehszlovák kormány kijelentett!: nem egyezik bele a kérdés ilyen megoldásába és követelte, hogy a csehszlovák kül­ügyminisztérium képviselőjének adjanak lehetőséget arra, hogy ta­lálkozzék Jiri Sorm-mal. Az ame­rikai hatóságok azonban ezt a ta­lálkozót mindezideig nem engedé­lyezték. Frantisek Zavadilik, aki február 9-én visszatért hazájába, elmon­dotta. hogy Jiri Sorm-ot és őt kihallgatták és az a közlemény, miszerint Sorm politikai menedékjogot kért — a legteljesebb hamisí­tás, amelynek az a célja, hogy leplezze az amerikai hatóságok jogtalan eljárását. Az amerikai hatóságok erőszako­san tartják vissza Jiri Sorm-ot Nyugat-Németországban. „Frantisek Zavadilik főhadnagy — mondja a Jegyzék — részletesen elmondotta, hogyan akartak az amerikai katonai hatóságok és az amerikai földerítő szervek a cseh­szlovák állampolgárok kihallgatá­sánál állami, katonai és mflszaki titkokat megtudni, hogyan igyekez­tek őket hazaárulásra rávenni, hogyan ígértek nekik jutalmakat és más előnyöket, s végül, hogyan fenyegetőztek, amikor a pilóták mcgtagad'ák a vallomástételi és határozottan követelték Csehszlo­vákiába való vissznjuttntás'.kai". Az úgynevezett „Szabad Euró­pa"-rúdióadó a csehszlovák tizede? állítólagos „kéréséről" szóló hazug jelentésein kívül új hazugságot is szétkürtölt, nevezetesen azt, hogy a csehszlovák kormány egyáltalán nem törődött repülőivel. Ennek a hazugságnak az a célja, hogy félrevezesse a világ közvéleményét és fokozott nyo­mást gyakoroljon a visszatar­tott Jiri Sorm-ra, akit az amerikai szervek nemcsak abban akadályoznak meg, hogy kormányának hivatalos képviselő­jével találkozzék, s hogy visszatér­jen hazájába, hanem mindazokat az erőfeszítéseket ls eltitkolják előtte, amelyeket a csehszlovák kor­mány tesz szabadonbocsátása érde­kében. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya — hangzik a Jegyzék — a leghatározottabban tiltakozik a csehszlovák állampolgárok el­leni durva bánásmód miatt, tiltakozik továbbá az állami és katonai titkok kicsikarására irányuló jogta'an kihallgatá­sok ellen. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya ugyanekkor a leghatározot­tabban tiltakozik Jiri Sorm tizedes csehszlovák állampolgár erősza­kos visszatartása ellen ós követeli, hogy Jiri Sorm-ot — többször ki­fejezésre juttatott óhajának meg­felelően —, haladéktalanul Juttas­sák vissza Csehszlovákiába. Laniel mínlszferelnttk és Maurice Schumann külügyi államtitkár a kereszikérdések pergőidében a nemzetgyűlés külügyi bizottságában Párizs (MTI). Párizsi sajtójelenté- kezett leszerelni a külügyi bizott­sek szerint Laniel miniszterelnök­nek és Maurice Schumann külügyi államtitkárnak csak nehezen sike­rült védenie a kormány álláspont­ját a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának csütörtöki ülésén, mi­dőn a kérdések valóságos pergőtü­zébe kerültek. Laniel miniszterelnök azzal Igye- I get." ság tagjait, hogy a berlini értekez­leten résztvevő francia küldöttség „csak olyan politikát folytat, ame­lyet a kormány és a nemzetgyűlés többsége előzőleg már jóváhagyott." Schumann külügyi államtitkár sze­rint „Bidault berlini magatartósa Icsak megerősítette a nyugati egysé­űssznimet munkAskiildötiség a szovjet főbiztos képviselőjénél Berlin (MTI) Sz. A. Gyengin, a németországi szovjet ellenőrző bi­zottság képviselője fogadta a nyu­gatn/émetországi Watenstedt-Salz­gitter bányászainak és a Német Demokratikus Köztársaságban lévő mansíeldi „Wilhelm Pieck" bánya­kombinát dolgozóinak küldöttsé-1 gatnémetország népének gét. A német bányászok küldöttei' lőit. levelet adtak át Gyenginnek Molo­tov szovjet külügyminiszter részérc, amelyben felkérik V. M. Molotovot, tegyen meg mindent annak érdeké­ben, hogy a berlini értekezlet a német kérdéssel kapcsolatos döntés előtt hallgassa meg Kelet- és Nyu­képvise­18. Vasasné oldalról is, hátulról is végignézett a fián. Látta: a kabátja, nadrágja tiszta, nem sároe. valóban nem az árokban hempereghetett. — Nagy betyár vagy te, hallod! — fenyegette. — Lányosháznftl aludtál, mit Az ebédnél nemigen beszéltek. Imrének Itt is az álmatlanul eltöltött éj gondolatai motoszkáltak a fejében. Figyelto az édes­apját. Az öreg Vasas szótlan volt, mogorván evett. Imre szinte leolvasta arcáról az apai parancsot: új gaadát kell keresned. VET. FEJEZETT. A keddi piaci napon a báránybőrsüvegclí egész erdeje hullámzott a Koesuth-téren. A legtöbb süvegnek piszkos volt a szine. kiváltképpen messziről nézve, mert a sok használattól lekopott a szőrük, a csupasz bőr pedig megzslroeodott-piszkosodott. A kopott süvegek alatt ácsorgó szegény ­emberek gazdát kerestek. Éves cselédnek akartak elállni, vagy napszámra vártak, me­lyik, hogy. Olyan is akadt, aki szórakozásból ment föl az emberpiacra. Meghallgatta a pu­blikációt is, meg a többi híreket, ahogy pia­oon szokás. Imre is ott ténfergett Jancsival az em­berek között. Azzal indult el hazulról, hogy gazdát ke­res. Ez azonban nem volt igaz. Azért mondta ezt otthon, hogy ne patvarkodjanak vele az öregék. Az Ó-templom előtt nagy tömeg fogott körül egy fvrrea őttözékü, se nem árnak, se KOVÁCS MIHÁLY REGENYE nem parasztnak látszó embert. Középtermetű, kecskeszakállas férfi volt. Mindenki más süvegben, bekecsben, su­bában, ködmönben volt, — melyik ember, hogy, — amint a rendes ember járni szokott téli időben. Érthetően okozott hát feltűnést, hogy a kecskeszakállas embernek kalap volt a fején, a vállain pedig olyan felemás, va­lamikor fekete színű, kaftán-forma köpenyeg. A lábán csizma. Imre és Jancsi befurakodtak a furcsa ember körül álló tömegbe. A férfi magyarázott: — Azt gondolod te, kedves fiam, ennek mindörökké Így kell lenni? Nem, ne hidd. Alltak vagy harmincan körülötte, több­nyire fiatal béreslegé­nyek, do 6 úgy tett, mintha csak egynek be­szélne. Halkan, de át­ható hangon beszélt ée időnként körülnézett, szélmalomként forgatva szóleskarimájú ka­lapját. Jánosi és Imro nyilván felébresztették u kalapos ember érdeklődését, mert feléjük for­dult, jól megnézte Imre szúrós, szürkéskék szemét, vékonyszálú barna bajuszkáját, ará­nyos termetét, s ugyanígy végigmustrálta Vinczo Jancsi magasnbb alakját is egy másik szempillantással. Aztán felemelte a kezét és egyenesen Vasas Imrére mutatott: — Ugy-e, te is béres voltál? Imre bólintott: — Az én. A kalapos mosolygott egy pillanatig, aztán feljebb emelte az arcát, csapott egyet a levegőbe: — Rabszolga voltál t Negyvennyolc előtt az uraságnak pallosjoga volt. Ez azt jelen­tette, hogy, ha akarta, még ki is végeztette a Jobbágyait. A te gazdádnak éppen csak ilyen jogot nem adtak. Egyébként üthetett, verhetett, ha akart. Éheztetett is. Annyit dol­goztál neki, amennyit csak pnranesolt. A kalapos kissé vontatottan beszélt, hang­jában nyoma se volt a harag, a felhábo­rodás érzésénok. Ugy mondta a szavakat, mintha betanulta volna. Most azonban ere­sebb hang jött a torkán: — Nem élet az ilyen! Én jobbat tudok ajánlani neked I Gyere el hozzám Püspök­palotára. Művészit faragok belőled. (Eolytatjedk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom