Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t ÖÉLMABYM0RSZÁ6 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVF. 34. SZAM I SZERDA, 1954. FEBRÜAR 10. I ARA 50 FILLÉR •••••^•••••••^•••^•nhbbhihi^hmnhmhni A III. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Három ifjúmunkás versenye A cfczlcei dottyvzé paiasztok uetocnpUiUíuása Hull a hó és fehér lepel borítja a szántókét. A röszkei dolgozó parasztok azonban jó gazda módjára készülnek a tavaszi munkákra. A minap megtartott gazdagyűlésen elhatározták, úgy köszöntik a pártkongresszust, hogy a soronlévő mezőgazdasági munkákat becsületesen, Időben elvégzik. így, — a legszebben — mutatják meg a párt iránti szeretetüket; Versenyre is hívták ki a szegedi járás községeit. A VERSENYKIHÍVÁS FELTÉTELEI: 1; A tavaszi szántás elvégzése április 10-ig. 2. A kukorica elvetése április 15-ig. 3. A napraforgó elvetése március 20-ig. 4. Az őszi vetések boronálása március 15-ig. 5. A cukorrépa elvetése március 15-ig. 6. A burgonyavetést befejezni március 20-ig. 7. A gyümölcsfák teljes gondozásának és a tavaszi permetezés előkészítésének végső határideje április 10. A röszkei egyénileg dolgozó parasztok vállalták azt is, hogy anyakoca állományukat 30, szarvasmarha állományukat 20 százalékkal növelik. Így is segítik a dolgozók húgsal való ellátását. Rózsi Imre egyéni gazda külön vállalást is tett. Az elmúlt évben holdanként 55 mázsás paprikatermelést ért el. Most azt ígérte, hogy hóiként 55 mázsás paprikatermést ér el. Ezért minden hold földjére 200 mázsa istállótrágyát visz. De ezenkívül 60 kiló pétisót és szuperfoszfátot is szór a földjére, Megkezdte munkáját a szegedi mezőgazdasági termelési bizottság A szegedi határrészek -dolgozó parasztjai — mint ezt jelentettük — az elmúlt napokban gazdagyűléseken tagokat választottak maguk közül a mezőgazdasági termelési bizottságba. Az egyes határrészekről a termelési bizottságba megválasztott élenjáró dolgozó parasztok hétfőn délután megbeszélést tartottak; — megalakult és megkezdte munkáját a 93 tagú szegedi mezőgazdasági termelési bizottság. Fontos szerepük, hogy segítsék a helyi viszonyoknak megfelelően a mezőgazdasági határozat megvalósítását, amely a dolgozó parasztoknak s az egész népnek még jobb életét biztosítja. A szegedi mezőgazdasági termelési bizottság első értekezletén Frank Iván, az újszeged! Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa előadást tartott a tavaszi munkákra való jó felkészülés kérdéseiről. A többi között rámutatott arra is, a napraforgó szegélynövénykénti termelését nem javasolja, mert veszélyezteti a másfajta növény életfeltételeit. Baramyi Sándor, a Szegedi Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője a termelési bizottság előtt álló feladatokról beszélt. Hangoztatta, a termelési bizottságnak olyan munkát kell végezni, hogy a dolgozó parasztok a mezőgazdaságban soronlévő tennivalókat időben elvégezzék. Természetesen a bizottságnak lehet és kell is javaslatokat tenni a soronlévő feladatok jó elvégzéséért. Az értekezleten számos hozzászólás hangzott el, majd a termelési bizottságon belül négy albizottság alakult. A termelési ágaknak megfelelően paprikatermelési, növénytermelési, állattenyésztési és kertészeti albizottság jött létre. A 19 tagú paprikatermelési albizottság elnöke Vass János (Szabadság-tér 11), titkára Korchmáros Imre (a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet agronómusa). A 31 tagú növénytermelési albizottság elnökéül Katona Pált (Tolbuchin-sugárút 100), titkárául Horváth Zsikó Józsefet (Bérkert-sor 20.) választották. A 26 tagú állattenyésztési albizottság elnöke Kolozsi Zsigmond (Alsótiszapart), titkára Lehotai Kaimán (Szivárvány-u. 28.) A 17 tagú kertészeti albizottság elnöke Jáger Kálmán (Rózsa Ferenc-sugárút), titkára Hódi Imre (Tolbuchin-sugárút). Az albizottságok külön-külön megbeszélést tartottak és a termelési ágnak megfelelően határozták meg a tavaszi munkákra való jó felkészülés soronlévő tennivalóit. A leningrádi Nyevszki j-sug árút az átépítés után Uj gépek a szovjei selyemszövő-gyárakban Élénk. feketeszemű fiatal lány Balogh Mária jelvényes sztahánovista. Három éve kötözi a szalámit a gyárban. Fürgeségben, ügyességben nem is akadt párja sokáig. Erre büszke volt és mindig örömmel várta, hogy a hangos-hiradó megszólaljon. Tudta, hogy az ő neve és teljesítménye hangzik el először. Ez mindig felvillanyozta és új erőt adott neki. Napok óta azonban borongós a kedve Balogh Máriának. Kevesen látják nevetni, pedig máskor a legvidámabb kislány hírében állott. Ugy ebédidő felé, — ilyenkor teszik közhírré a hangoshíradóban az előző nap legjobbjait — mindig izgatottan várja: hátha az 6 nevét hallja ismét először. De hiába, szégyenli, hogy lemaradt. Nem is tudja, hogyan történhetett. Héger Erzsébet és Varga Lászlóné nevétől visszhangzik napok óta a Szalámigyár kötőterme. •» — „Nem, azt nem engedem, hogy ők megelőzzenek", hajtogatta magában Balogh Mária. „Úgyis visszaszerzem az elsőséget". Na, de a másik kettő se hagyja magát, ők is megtesznek mindent az elsőségért. Ifjúsági műszak van. Kongresszusi verseny, hát ki akarnak tenni magukért. Ki ám, de úgy, hogy erről sokáig beszéljenek a gyárban, sokáig emlegessék a DISZ-fiatalok versenyét. Héger Erzsi keze akár a motolla, egy pillanatra sem áll meg. Irígylésreméltó ügyességgel dolgozik, az egyik szalámirudat a másik után teszi a csúzdára. Közben —, hogy más észre ne vegye. — hátra-hátratekintget. Ugyan miért1 Keres valakit, vagy leejtett valamitf Nem, a munkájához szükséges szerszámai megvannak. Másért néz ő hátra. Varga Lászlónét figyeli munka közben, aki bizony, nem egyszer elhagyta már Héger Erzsit. Most is egy százalékkal vezet, átlagteljesítménye 187J5 százalék. A kongresszusig 150 százalékos átlagot vállalt, Héger Erzsi pedig 170-et, — mert akkor ő vezetett a kötő üzemrész ifjúmunkásai között. Varga Lászlóné alig húsz esztendős fiatalasszony. Ügyesen, gyorsan, határozottan dolgozik. Meg sem lehet számlálni, hogy rövid percek alatt a szabályszerűen összekötött szalámirudakból hány kerül ki naponta keze alól. És egyszer csak észrevette, hogy Héger Erzsi figyeli minden mozdulatát. Fülébe jutott az is, hogy meg akarja előzni. „Erre felelnem kell", — gondolta magában, „megmutatom, mit tudok. Lesz még kétszáz százalékos átlagom is és akkor én leszek az első az üzemrészben". Szóval két igen erős versenytársa akadt Balogh Máriának Héger Február 24A februári szél kegyetlenül kavarja a havat. Még odébb a tavasz, de a dorozsmai gépállomáson javában folyik a munka; a gépek javítása. Az esztergapadok fölött zizzenve pattan a fémforgács. Arrébb kalapács csattan a javításra kerülő vas alkatrészen. A javítóműhelyben szétszedett traktorok és gépek alkatrészei. Mindössze pár hét és a dorozsmai gépállomás dolgozói traktoraikkal a földekre indulnak. A dorozsmai gépállomáson a dolgozók kiadták a jelszót: „Február 24-ig elvégezzük a szükséges gépjavítási munkálatokat." A gépállomás dolgozói igy is köszöntik a pártkonErzs'ébet 'és Varga Lászlóné személyében. Egyik sem akar közülük legyőzött lenni. Szégyen ide, szégyen oda, Balogh Mária alaposan lemaradt mögöttük és jól neki kell gyürkőznie, ha azt akarja, hogy utolérje őket. Pedig ez minden vágya és úgy határozott, összeszedi minden tudását, ha az ifi-műszakban nem is, de a harmadik pártkongresszusig ismét öt tekintsék elsőnek a kötő üzemrészben. A fiatalok készülődésére, versenyére felfigyeltek a Szalámigyár minden üzemrészében az idősebb munkások is. Egy-egy jó teljesítmény láttán elismerően nyilatkoznak és biztató szavakkal serkentik a díszeseket. A kitűzött cél mindig ott lebeg a fiatalok előtt: a párt iránti szeretetüket akarják megmutatni azzal, hogy vállalásukat az ifi-műszakban is teljesítik,, JSO> ig elvégezzük a gépjavításokat A javítóbrigádok tagjai minden reggel megbeszélik azt, hogy mik a legsürgősebb feladatok. Naponta születnek új ötletek, apró észszerűsítések, amelyek azt bizonyítják, hogy a gépállomás dolgozói egyre jobbár, felismerik feladatuk fontosságát, nagyszerűségét. A munkás-paraszt szövetség jegyében három szegedi üzem szakmunkásai elismerésreméltóan segítenek a dorozsmai gépállomás dolgozóinak a javitási munkák elvégzésében. Az Autójavító Vállalat, a Ruhagyár, a Textilművek esztergályosai, lakatosai napi munkájuk elvégzése után benn az L - öaptmben m géoáUomisTól behozott gépeket, alkatrészeket javítják. Vasárnap, amikor számos dolgozó pihent, a Textilművek szakmunkásai reggel hét órától délután egy óráig javították a traktorok előljáró szerkezetét. Ifjú Kovács Sándor, Kouba Vilmos, Turi Sándor, Noel József, Mészáros Ferenc, Komócsin Balázs sorra készítették az öt traktorhoz szükséges csapágy perselyt, biztosító karikát, porvédőt, kormányrudat, kormányrúd összekötő hüvelyt, kormánygomb csuklót és a többi szükséges alkatrészeket. Ezek az öntudatos dolgozók azonban nemcsak vasárnap, hanem hétköznap is a munka befejezése után a traktorok javítását vé&ábi Az „TJPSz—260 sl"-tipusú velülék-áttekercsclő autcmata áttckercseli a selymet a csévckről a szövőgépek vetülékorsóira. Számos művelet automatizálása (orsőleállitás a szálszakadásnál és a tekercselés befejezésénél, az üres és a feltekercselt orsók kidobása, a fonal felerősítése az orsófejre, a tekercsclögépczet bekapcsolása, stb.) nagymértékben megkönnyíti a munkásnők munkáját, meggyorsítja a termelési folyamatot. Az orsók forgási sebessége pcrcenkint 5 ezer fordulat. Az új automata teljesítőképessége kétszeresen felülmúlja a régebbi szerkezetű orsózőgépek termelékenységét és 25 százalékkal a régebben kibocsátott automatákét. A képen: Az „UPSz—260—st" típusú vetfilék-áttekcrcselő automaták. (Liebmann Béla felvétele. Fény. Szöv) * * Árva Ferencné, a Szegedi Kenderfonógyár gombolyitó üzemrészének műhelytitkára. Ö is a III. pártkongresszusra készül — minden nap 130 százalékra teljesíti normáját. Párosverseny szerződést kötött a vizesfonó osztály műhclytitkárával, amelyben vállalták, hogy a dolgozók 98 százalékát beszervezik a versenymozgalomba, gondoskodnak érdekvcdelmükről és ellenőrzik a kongreszszusi verseny eredményeit. líépek a szwiet életfái Egy leningrádi sugárút