Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

/ SZOMBAT, 1954. JANUÁR 23. DÉLMIIGYHRORSZAG C jnye, hát sohse jön már a ^ villamos? — hangzik a megállónál a várakozók között. Aztán mindaddig szapulják a villamosvasutat. amíg be nem fut a kocsi. A kocsi azonban zsúfolt — hetipiac van —, alig férnek tehát föl. Sokan éppen csak a lépcsőre jutnak. Így aztán tovább szidják mostmár a villamost. — Bizony, ez meg szokott történni. A forgalom változó. A vonatok érkezése és indulása, meg a munkaidő kezdete és vége körül fokozottabb. Nem is beszélve a piaci napokról. Máskor pedig alig akad néha utasunk — mondja Kovács Antal, a villamosvasút DISZtitkára. Cigarettázunk és beszélgetünk. Az ablakon fázósan bámul be a felhős téli délutáni ég. De itt bent jókedvűen mormol a kályha. Kovács Antal a heverő szélére ül, csak úgy zubbony nélkül, ingujjra vetkőzve. Frissen, vidáman, mosolyogva beszél. Nem is gondolná az ember, hogy kora hajnalban, kétóratájt kelt a szolgálat miatt, önkéntelenül is Petőfi versének a soraira gondol az ember: „Hol a boldogság mostanában? Barátságos me]eq szobában.* Bizony kemény hideg van odakin mostanában. Néha — egy-egy nap — megenged kissé. De akkor sem lehet kellemes a szolgálat a huzatos villamoskocsiban. i gy aztán mi már nagyon vár• juk a tavaszt. Akkor majd a DISZ-élet is még jobban fellendül. Mert most úgy van az ember, hogy a szolgálat után, ha bemegy átfázva egy meleg szobába, önkéntelenül is elszundít. A DISZ-re fordul a szó. Kovács Antal a tél elején lett titkár. Régóta a villamosvasútnál dolgozik, csak most töltötte le a katonaidejét. És a katonaságnál is DISZtitkár volt. ősszel állt itt újra munkába. — Több mint hatvan tagja van szervezetünknek. Azt várná az elvtárs, hogy hatalmas eredményekről beszéljek. De én csak kisebb eredményekről számolhatok be. Ilyen például az, hogy oktatásra ősszel egy csoportból csupán ketten jöttek el. Most legutóbb már ott voltak tízen. A vezetőségből mindenki elvállalta, hogy egy-két embert beszervez. — Ez se ment könnyen. Nálunk nem úgy van a szolgálat, mint az üzemekben. Nem műszak szerint dolgozunk. Ki ekkor, ki akkor. Más, egészen más a beosztás. Ezért aztán nagyon nehéz összehozni az embereket. A taggyűlést például két részletben szoktuk lebonyolítani. — A kultúrcsoportunk és a sportkörünk közös a szakszervezettel. Persze, ezekben is a fiatalok teszik ki a többséget. És szívesen járnak el. Éppen ezért a DlSZ-életet is vidámabbá, színesebbé akarjuk tenni. Van kultúrházunk. A Kossuth Lajos-sugárúton, a körút mellett, szemben a kispostával. Ott aztán lehet sakkozni, billiárdozni, pingpongozni. Most egy zenegépet szerzünk be, hogy még hangulatosabb, otthonosabb, vidámabb legyen ott az élet. Aztán meg, mii helyt elolvad a hó, jobbra fordul az idő, építünk röplabdapályát is. Sokan szeretnénk röplabdázni. De még az oktatást is úgy tartjuk, hogy előbb — bemelegítőnek — elbeszélgetünk erről-arról, megtárgyaljuk a napi dolgokat. Ezzel is közvetlenebb, érdekesebb a Díszmunka, jobban beletartozik napi életünkbe. C stébe hajlik lassankint a délG után. Alkonyodik már -odakint. A szobában szétomlik a félhomály, csak a duruzsoló kályha parazsa vet fényt a nyitott ajtócskán keresztül. — Most majd házi-versenyeket rendezünk — szólal meg újra a csöndes homályban Kovács Antal. — A kultúrotthonban csináljuk. Egy kis érdekesség. Ezzel is több embert hívunk oda, megszeretik azt a helyet. És ezzel is közelebb kerülnek a DISZ-hez. Így majd lassanként bekapcsolódnak a mi munkánkba. Nem kerül az külön útjába az embereknek. Meg aztán arra is gondoltunk, hogy a kongresszus tiszteletére mi, fiatalok is teszünk valamit. De ezt majd még a taggyűlésen döntjük el. Különben pedig amúgy is azon vagyunk, hogy jól s minél jobban végezzük el a munkánkat. Hiszen ez a saját egyéni érdekünk is egyben. S ami tőlünk telik, meg is tesszük mindig. Legföljebb azt tehetjük, hogy még erősebb figyelemmel dolgozunk, s egyúttal szervezettebben, vagyis egymásnak is még inkább segítségére leszünk. Ezzel egyrészt azokat a hibákat, vagy inkább hiányosságokat is ellensúlyozni próbáljuk, amelyek rajtunk kívülálló okokból származnak. A

munkaerővándorlás túl nagy. Nehéz ez a munka, különösen most télen, a hideg, huzatos kocsikban. Sokan úgy gondolják, hogy nekik nem éri meg. És elmennek máshová. Így aztán kevés kalauzunk van. — Az utazóközönség sokszor panaszkodik, nemcsak a villamosjáratra, hanem a kalauzokra is. — Persze, nem egyszer előfordul, hogy udvariatlanok. Meg más egyéb is történik. Mi ezen oktatással igyekszünk segíteni. Mutatkoznak is eredmények. De nem megy könynyen. Már csak azért sem, mert sokan elmennek a kalauzok közül, s újakat kell a helyükre állítanunk. Hanem az utazóközönségre is vannak ám panaszok! Fel-leugrálnak, türelmetlenek, emiatt sokszor gorombák is. Kölcsönösen becsüljük meg egymást! 1/ int már majdnem egészen be** sötétedett. Eljárt az idő. Búcsúzom Kovács Antaltól. Magára veszi vasúti zubbonyát és kikísér a kapuig. Magas, vékony fiatalember. S még fiatalabbnak tetszik. De, ha megszólal, másképp ítél az ember. Hangja határozott. Igen, ő vezeti a villamosvasútnál a DISZ munkáját. Piros arcán mosoly ül, amint utánam szól a kapuból: — Nézzék meg máskor is a munkánkat. Jöjjenek ki hozzánk a kultúrotthonunkba. Meg hát a villamoson is találkozunk. Talán éppen akkor, ha majd a kongresszus tiszteletére készülünk. Németh Ferenc 9 A VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁGÉRT Soós Kálmán egyéni gazda kongresszusi köszöntője Kiskundorozsma egyik legjobb egyéni gazdája Soós Kálmán hétholdas dolgozó paraszt. Tudja ő is, hogy nagyjelentőségű a közelgő pártkongreszszus, ezért lelkes munkával készül a nagy eseményre. — A kormányprogramm megjelenése óta sokat változott az én életem is — mondja. — Most már bátrabban és biztonságosabban gazdálkodhatok. Ugy érzem, hogy a harmadik pártkongresszusra nekem is méltóan kell készülni. Megígérem tehát, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozatban található minden lehetőséget kihasználok, ezáltal többet termelek és többet vihetek a szabadpiacra is. — Nem feledkezem meg arról, hogy itt van az ideje a mezőgazdasági határozat végrehajtásának. Gondom van tehát a gabonafélék fejtrágyázására. Ugy érzem, azzal készülök legjobban a pártkongresszusra, ha a leggondosabban ápolom őszi vetéseimet. Tervbe is vettem, hogy a földművesszövetkezettől legalább két és fél mázsa pétisót vásárolok fejtrágyának. De én odahaza magam is készítek fejtrágyát; a nem hasznosított töreket trágyalével locsolom meg — ezáltal jó komposzttrágyát nyerek. — A pártkongresszus tiszteletére őszi kalászos vetéseimet felültrágyázom. Számításom szerint ezáltal holdanként egy-két mázsával nagyobb lesz a gabonatermésem. Márpedig az egész országnak érdeke — így az enyém is —, hogy minél több kenyérnekvaló legyen. Számos egyéni gazda gondolkodik úgy, mint Soós Kálmán. Közülük jónéhányan már megígérték, hogy a tavaszi munkákra való jó felkészüléssel köszöntik a pártkongresszust. 1 Felszabadulás termelőszövetkezetben..* A szegedi Felszabadulás termelőszövetkezetben is nagyban készül már a tagság a tavaszi munkákra. A tagság egyrésze nádat vág és melegágyakhoz való anyagot készít. Végzik a trágyázást kertészetükben. Tíz hold öntözéses kertészetük van s most ott a csatornákat is javítják. Az asszonyok a nádfonatból melegágyi takarókat készítenek, de végzik a melegágyak pucolását is. A tsz kovácsai is nagyon szorgoskodnak. P. Nagy István és Mészáros József a 12 igáskocsi és szekér javítását már jórészt elvégezték. Sor kerül a hat vetőgép kijavítására, a boronák rendbehozására. Az ekekapákra is gondot fordítanak, mert fontos mezőgazdasági szerszámok. Az a terve a Felszabadulás tsz tagjainak, hogy 119 holdon négyzetesen vetik el a kukoricát. A vetési munka megkönnyítéséért elhatározták, egy vetögépet átalakítanak, hogy alkalmas legyen négyzetes vetésre. A 290 holdnyi őszi kalászosuk fejtrágyázását nem mulasztják el. De rajta lesznek, hogy a boronálást is időben elvégezzék. Amikor az idő engedi, hozzálátnak a munkához. — Mi, a Felszabadulás tsz tagjai — mondotta Gera András elvtárs, pártvezetőségi tag —, elhatároztuk, hogy a tavaszra való jó felkészüléssel köszöntjük a pártkongresszust. Mert eredményeinket jó munkánk nyomán a párt útmutatásával értük el. Már most tervezgetnek arról a szövetkezetben, hogyan fejlesszék a lótenyésztést is. így is jól hasznosítani akarják a tsz területéhez tartozó nagy legelőt. Tápéi dolgozó parasztok a magasabb terméshozamokért A Szegeddel határos Tápén a község vezetői mintegy száz élenjáró dolgozó paraszt bevonásával vitatták meg a párt- és a kormány mezőgazdaság fejlesztési határozatát. A megbeszélések nyomán kidolgozták terveiket, hogy a tápéi határ ezután még több és még gazdagabb termést hozzon. Megállapodtak abban, hogy az egyik legsürgősebb feladat a talaj termőerejének növelése. Ezzel a község dolgozó parasztjainak egyrésze nem sokat törődött — különösen azok nem, akiknek földje a Tisza túlsó partján terül el. A kompon hosszadalmas, nehéz a szállítás s igaz az is, féltek attól, hogy esetleg tagosítják a földjüket és kárbavész fáradtságuk. A kormányprogramm, a mezőgazdasági határozat megjelenése óta másként gondolkodnak. Ugy döntöttek a község dolgozó parasztjai, hogy 1800 hold helyett 2200 holdat istállótrágyáznak. A legtöbb trágyát a Tisza túloldalán lévő tápanyagban szegény földekre hordják. Az istállótrágyázás jelentőségét minden dolgozó paraszt ismeri Tápén. De vannak még olyan gazdák, akik idegenkednek a műtrágyázástól. Pedig már olvad a hó a tápéi földeken s a vetések gyengék, csak fejtrágyázással segíthetik elő a növény fejlődését, a többtermést. Az Ady Endre termelőszövetkezet tagjai 90 mázsa műtrágyát készítettek elő, hogy időben elvégezhessék az őszi kalászosok fejtrágyázását. A legjobb egyénileg dolgozó parasztok elhatározták. hogy meggyőzik azokat, akik nem akarnak műtrágyázni. Javaslatukra a tanács egy holdon bemutató parcellát létesít. Ezt istállótrágyával terítik s az egyik felén termelt növényekre műtrágyát is szórnak. Így akarják elérni, hogy a kételkedők saját szemükkel győződjenek meg a műtrágyázás termésfokozó hatásáról. Terhes János hatholdas, egyénileg dolgozó paraszt arra hívta fel a tanács figyelmét, hogy már most gondoskodjanak elegendő tavaszi vetőmagról. Azt is elhatározták, hogy a tavasziárpa és zab vetésterületét 200 holdra emelik. Az Ady Endre tsz és több előrelátó egyéni gazda már megkezdte a tavaszi vetőmag kiválogatását, szelektor ozását. Nagyobb mértékben akarnak termelni olyan növényeket, amelyek eddig is jó termést jelentettek. A mult évben csak két holdon termeltek fűszerpaprikát, most 15 holdon termesztenek ^fnajd paprikát. A megbeszélésen — éppen a mezőgazdasági munkák jó elvégzése érdekében — az is szóbajött, .hogy a földművesszövetkezeti boltban a gazdák akkor nem kapnak elegendő gazdasági közszükségleti cikket, amikor az a legjobban kell. A mult nyáron például gyakran az is megtörtént, hogy aratás közben kaszáért Szegedre kellett bemenni, mert kifogyott a községi boltból. Most már előre megállapították, hogy egyes cikkekből melyik időszakban mennyit kell raktáron tartani, Száz darab kaszát már a második negyedév elején be kell szerezni. 92 féle egyéb, a gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges cikkre dolgoztak ki tervet a tápéiak. A tanács kötelességévé tették a dolgozó parasztok, hogy ellenőrizze, a szükséges cikkeket valóban beszerezte-e a földművesszövetkezet. i Mindnyájan a II A pirosbabos kendős asszonyok nótázása máskor keresztültör a gépek zaján az Újszegedi Rostkikészítő tiloló üzemrészében — most nem hallani őket. Vidám énekük -Szinte hiányzik a megszokott gépzörgésből. Ugyan mi oka lehet hallgatásuknak? Erre mindjárt feleletet is kapunk, amint belépünk a munkaterembe. A mindig vidám tilósokat nagy munka közepette pillantjuk meg. A gépeik előtti állványokon halomba rakva sorakozik a tilolt kender. Beletemetkeztek a munkába, gyors a kezük, de a nyelvük is; valami nincs rendjén. Közelebb érve hozzájuk pörölésüket halljuk, de a gépzúgástól nem érteni tisztán, mit mondanak. Kérdő tekintetünkre a legközelebb álló, Belovai L ajosné, a legjobb sztahánovista tilós hangosan válaszol: sztahánovisták akarnak lenni II. pártkongresszusig — Ilyen anyagból nem lehet jól dolgozni. — Azzal összecsavarja a félig tört nyersanyagot és viszszadobja az állványra. — Minden tizediket lehet csak kitilolni. — Az áztatósok, meg a törősök munkáját nekünk kell helyrehozni —méltatlankodik Király Antalné sztahánovista. — Ez így nem lesz jó. Csak kárt csinálunk. Elveretjük a szálakat, pedig szép anyag. A törősök, de inkább az áztatósok felé száll a tizennégy tilós „áldása" napok óta. Mert nem lehet a nedves, felületesen megtört kenderkóróból magas szálhozamot elérni. Ahhoz pedig, hogy mindnyájan, az egész tilósbrigád sztahánovista legyen, elsősorban a minőség további javulása szükséges. Körülbelül egy hete a mindennapi beszéd tárgya t-t, reggel és ebédidőben is —, hogy a harmadik kongresszusig mind a 14 tilós sztahánovista akar lenni, hisz a 14ből már tíz az. Akik még nem sztahánovisták, azok is jól dolgoznak, majdnem mindig egyenlő a teljesítményünk — magyarázza Sitkei Istvánné sztahánovista, aki egyébként a legjobb minőségi munkás Két hónapja az ö gépét díszíti a kiváló minőségi eredményért járó vándorzászlá — mások is átveszik munkamódszerét, hogy jobb legyen a kenderfonal minősége. Nemcsak óhajuk a nótáskedvű tilósasszonyoknak, hogy mindnyájan sztahánovisták legyenek, hanem szorgalmasan dolgoznak is érte. A munkában nem kell őket biztatni — büszkeségei akarnak lenni a harmadik pártkongresszusig a gyáriak. yaraak 11 Kéziszerszámárugyár hernyőzö és venyige ollókat gyárt a dolgozó parasztoknak A Szegedi Kéziszerszámárugyárban megkezdték a mezőgazdaságban — a gyümölcsösökben nélkülözhetetlen eszközök: hernyózó ollók, venyige ollók gyártását. A mezőgazdasági határozat nyomán több és jobb hernyózó és venyige ollót jóminőségű acélból készítik. Ezév első negyedében kilencezer venyige ollót és ötezer hernyózó ollót gyártanak az üzemben. Számos új gép segíti majd a megnövekedett feladatok megvalósítását. A minap érkezett egy hatalkészítenek. A venyige ollók vágó mas, száz tonnás sajtoló gép, s röéle ezelőtt ráforrasztott, kemény j videsen két új egyetemes marógép fémlapka volt. Most az egész ollót I is megkezdi a munkát. Mezőgazdasági szakkör Dorozsmán A dorozsmai kultúrotthonbqji szokta tartani megbeszéléseit a nemrég megalakult mezőgazdasági szakkör. Nem gyűlésszerűen, ha* nem pipázgatva tárgyalják meg a dolgozó parasztok a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat egyes pontjait és a belőle adódó feladatokat. Az egyes kérdéseket Pusztai István, a helyi gépállomás agronómusa részletesen megmagyarázza. edz Önzőtjói (filharmónia kangoeriatijei az elió iiegíjzdióhen Az Országos Filharmónia Szegődi Kirendeltsége nagy terviekkel kezdi munkáját ebben a negyedévben. Indítanak egy konzervatóriumi bérletet, amelynek keretében az ország kiváló szólistái is szerepelnek. így január 30-án fellép Garay György érdemes művész, Az Országos Filharmónia tovább folytatja az ifjúsági hangversenyeket is, amelyet eddig sok egyetemi, főiskolai diák. középiskolás és pedagógus látogatott. Az új zenekari bérlet február 27-én kezdődik. A hangversenyen szegedi művészek szerepelnek, vezényel Paulusz Elemér. A konzervatóriumi bérlet és az ifjúsági hangversenyek mellett az Országos Filharmónia Szegedi Kirendeltsége olyan szórakoztató esteket is tart, amelyeken a dolgozók szélesebb rétegei számára adnak műsort. Január 31-én bemutatják az alsóvárosi MÁV kultúrházban a „Meseiskola" című műsort budapesti művészek szereplésével. , i Az Országos Filharmónia Zenekara, amely Simon Albert vezetésével eddig ls sokat fejlődött, — nagy igyekezettol és szorgalommal iészül a hangversenyekre. Elmaradt jutalom ... A könyvelés igen fontos munka. A MÁV Szegedi Igazgatóság könyvelősége dolgozóinak nagyobb többsége szakmai továbbképző iskolákon tanul. Ennek köszönhető az, hogy az elmúlt év harmadik és negyedik negyedében országos viszonylatban jól látták el feladatukat. A legutóbbi értékelés alapján Kecskeméti Károly és Sebők Géza végezték a legjobb munkát az évvégi zárlat elkészítésénél. Azonban hiába értek el kiváló eredményeket — a minisztérium által ígért jutalmat mégsem kapták meg. Ennek története a következő: A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium MÁV Főkönyvelőségének C. osztálya még az elmúlt év június 3-án, Gy. 82—98/1953. MÁV FC. szám alatt különböző versenyfeladatokat jelölt meg. A főkönyvelőség a harmadik negyedévtől a verseny íl&rom első helyezettének 20 ezer forint jutalmat tűzött ki. Ebben az országos versenyben a Szegedi Igazgatóság könyvelősége a harmadik negyedévben a második helyezést érte eh Ezt az eredményt a főkönyvelőség értékelte, a főkönyvi kivonatok alapján. A novemberi béralap tárgyalásánál a főkönyvelőség közölte a Szegedi Igazatóság főkönyvelőjével, hogy a második hely elnyerésének elismeréséül a szegedi könyvelőség dolgozói 6650 forintot kapnak. Ennek ellenére a jutalmat még egyik igazgatóság sem kapta meg. Most már rövidesen a negyedik negyedévi eredményeket is értékelik; de a jutalom a felterjesztett dolgozók részére még az előző negyedévről sem jött meg. Mindennek ellenére a könyvelőségben nem csökken a vérsenyszetlem, habár az ilyen eljárás, a dolgozókról való megfeledkezés nem lendítője a munkaversenynek. Éppen ezért a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főkönyvelősége hasson oda, hogy dolgozóink mielőbb megkapják az őket megillető jutalmat. Cserháti József Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az mag ™tmcáltaií$