Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

/ SZOMBAT, 1954. JANUÁR 23. DÉLMIIGYHRORSZAG C jnye, hát sohse jön már a ^ villamos? — hangzik a meg­állónál a várakozók között. Aztán mindaddig szapulják a villamos­vasutat. amíg be nem fut a kocsi. A kocsi azonban zsúfolt — heti­piac van —, alig férnek tehát föl. Sokan éppen csak a lépcsőre jut­nak. Így aztán tovább szidják most­már a villamost. — Bizony, ez meg szokott tör­ténni. A forgalom változó. A vo­natok érkezése és indulása, meg a munkaidő kezdete és vége körül fokozottabb. Nem is beszélve a pi­aci napokról. Máskor pedig alig akad néha utasunk — mondja Ko­vács Antal, a villamosvasút DISZ­titkára. Cigarettázunk és beszélgetünk. Az ablakon fázósan bámul be a felhős téli délutáni ég. De itt bent jókedvűen mormol a kályha. Ko­vács Antal a heverő szélére ül, csak úgy zubbony nélkül, ingujjra vetkőzve. Frissen, vidáman, moso­lyogva beszél. Nem is gondolná az ember, hogy kora hajnalban, két­óratájt kelt a szolgálat miatt, ön­kéntelenül is Petőfi versének a so­raira gondol az ember: „Hol a boldogság mostanában? Barátságos me]eq szobában.* Bizony kemény hideg van oda­kin mostanában. Néha — egy-egy nap — megenged kissé. De akkor sem lehet kellemes a szolgálat a huzatos villamoskocsiban. i gy aztán mi már nagyon vár­• juk a tavaszt. Akkor majd a DISZ-élet is még jobban fellendül. Mert most úgy van az ember, hogy a szolgálat után, ha bemegy átfáz­va egy meleg szobába, önkéntele­nül is elszundít. A DISZ-re fordul a szó. Kovács Antal a tél elején lett titkár. Rég­óta a villamosvasútnál dolgozik, csak most töltötte le a katonaide­jét. És a katonaságnál is DISZ­titkár volt. ősszel állt itt újra munkába. — Több mint hatvan tagja van szervezetünknek. Azt várná az elv­társ, hogy hatalmas eredményekről beszéljek. De én csak kisebb ered­ményekről számolhatok be. Ilyen például az, hogy oktatásra ősszel egy csoportból csupán ketten jöt­tek el. Most legutóbb már ott vol­tak tízen. A vezetőségből mindenki elvállalta, hogy egy-két embert be­szervez. — Ez se ment könnyen. Nálunk nem úgy van a szolgálat, mint az üzemekben. Nem műszak szerint dolgozunk. Ki ekkor, ki akkor. Más, egészen más a beosztás. Ezért aztán nagyon nehéz összehozni az embereket. A taggyűlést például két részletben szoktuk lebonyolí­tani. — A kultúrcsoportunk és a sport­körünk közös a szakszervezettel. Persze, ezekben is a fiatalok te­szik ki a többséget. És szívesen járnak el. Éppen ezért a DlSZ-éle­tet is vidámabbá, színesebbé akar­juk tenni. Van kultúrházunk. A Kossuth Lajos-sugárúton, a körút mellett, szemben a kispostával. Ott aztán lehet sakkozni, billiárdozni, pingpongozni. Most egy zenegépet szerzünk be, hogy még hangulato­sabb, otthonosabb, vidámabb le­gyen ott az élet. Aztán meg, mii helyt elolvad a hó, jobbra fordul az idő, építünk röplabdapályát is. Sokan szeretnénk röplabdázni. De még az oktatást is úgy tartjuk, hogy előbb — bemelegítőnek — el­beszélgetünk erről-arról, megtár­gyaljuk a napi dolgokat. Ezzel is közvetlenebb, érdekesebb a Dísz­munka, jobban beletartozik napi életünkbe. C stébe hajlik lassankint a dél­G után. Alkonyodik már -oda­kint. A szobában szétomlik a fél­homály, csak a duruzsoló kályha parazsa vet fényt a nyitott ajtócs­kán keresztül. — Most majd házi-versenyeket rendezünk — szólal meg újra a csöndes homályban Kovács Antal. — A kultúrotthonban csináljuk. Egy kis érdekesség. Ezzel is több embert hívunk oda, megszeretik azt a helyet. És ezzel is közelebb ke­rülnek a DISZ-hez. Így majd las­sanként bekapcsolódnak a mi mun­kánkba. Nem kerül az külön út­jába az embereknek. Meg aztán arra is gondoltunk, hogy a kon­gresszus tiszteletére mi, fiatalok is teszünk valamit. De ezt majd még a taggyűlésen döntjük el. Külön­ben pedig amúgy is azon vagyunk, hogy jól s minél jobban végezzük el a munkánkat. Hiszen ez a saját egyéni érdekünk is egyben. S ami tőlünk telik, meg is tesszük min­dig. Legföljebb azt tehetjük, hogy még erősebb figyelemmel dolgo­zunk, s egyúttal szervezettebben, vagyis egymásnak is még inkább segítségére leszünk. Ezzel egyrészt azokat a hibákat, vagy inkább hiá­nyosságokat is ellensúlyozni pró­báljuk, amelyek rajtunk kívülálló okokból származnak. A munkaerővándorlás túl nagy. Nehéz ez a munka, különö­sen most télen, a hideg, huzatos ko­csikban. Sokan úgy gondolják, hogy nekik nem éri meg. És el­mennek máshová. Így aztán kevés kalauzunk van. — Az utazóközönség sokszor pa­naszkodik, nemcsak a villamosjá­ratra, hanem a kalauzokra is. — Persze, nem egyszer előfordul, hogy udvariatlanok. Meg más egyéb is történik. Mi ezen oktatással igyekszünk segíteni. Mutatkoznak is eredmények. De nem megy köny­nyen. Már csak azért sem, mert sokan elmennek a kalauzok közül, s újakat kell a helyükre állíta­nunk. Hanem az utazóközönségre is vannak ám panaszok! Fel-leug­rálnak, türelmetlenek, emiatt sok­szor gorombák is. Kölcsönösen be­csüljük meg egymást! 1/ int már majdnem egészen be­** sötétedett. Eljárt az idő. Bú­csúzom Kovács Antaltól. Magára veszi vasúti zubbonyát és kikísér a kapuig. Magas, vékony fiatalember. S még fiatalabbnak tetszik. De, ha megszólal, másképp ítél az em­ber. Hangja határozott. Igen, ő ve­zeti a villamosvasútnál a DISZ munkáját. Piros arcán mosoly ül, amint utánam szól a kapuból: — Nézzék meg máskor is a mun­kánkat. Jöjjenek ki hozzánk a kul­túrotthonunkba. Meg hát a villa­moson is találkozunk. Talán éppen akkor, ha majd a kongresszus tisz­teletére készülünk. Németh Ferenc 9 A VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁGÉRT Soós Kálmán egyéni gazda kongresszusi köszöntője Kiskundorozsma egyik legjobb egyéni gazdája Soós Kálmán hétholdas dolgozó paraszt. Tudja ő is, hogy nagyjelentőségű a közelgő pártkongresz­szus, ezért lelkes munkával készül a nagy ese­ményre. — A kormányprogramm megjelenése óta sokat változott az én életem is — mondja. — Most már bátrabban és biztonságosabban gazdálkodhatok. Ugy érzem, hogy a harmadik pártkongresszusra nekem is méltóan kell készülni. Megígérem tehát, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló hatá­rozatban található minden lehetőséget kihasználok, ezáltal többet termelek és többet vihetek a sza­badpiacra is. — Nem feledkezem meg arról, hogy itt van az ideje a mezőgazdasági határozat végrehajtásának. Gondom van tehát a gabonafélék fejtrágyázására. Ugy érzem, azzal készülök legjobban a pártkon­gresszusra, ha a leggondosabban ápolom őszi ve­téseimet. Tervbe is vettem, hogy a földművesszö­vetkezettől legalább két és fél mázsa pétisót vásá­rolok fejtrágyának. De én odahaza magam is ké­szítek fejtrágyát; a nem hasznosított töreket trá­gyalével locsolom meg — ezáltal jó komposzt­trágyát nyerek. — A pártkongresszus tiszteletére őszi kalászos vetéseimet felültrágyázom. Számításom szerint ezáltal holdanként egy-két mázsával nagyobb lesz a gabonatermésem. Márpedig az egész országnak érdeke — így az enyém is —, hogy minél több kenyérnekvaló legyen. Számos egyéni gazda gondolkodik úgy, mint Soós Kálmán. Közülük jónéhányan már megígér­ték, hogy a tavaszi munkákra való jó felkészülés­sel köszöntik a pártkongresszust. 1 Felszabadulás termelőszövetkezetben..* A szegedi Felszabadulás termelőszövetkezetben is nagyban készül már a tagság a tavaszi mun­kákra. A tagság egyrésze nádat vág és meleg­ágyakhoz való anyagot készít. Végzik a trágyázást kertészetükben. Tíz hold öntözéses kertészetük van s most ott a csatornákat is javítják. Az asszonyok a nádfonatból melegágyi takarókat készítenek, de végzik a melegágyak pucolását is. A tsz kovácsai is nagyon szorgoskodnak. P. Nagy István és Mészáros József a 12 igáskocsi és szekér javítását már jórészt elvégezték. Sor ke­rül a hat vetőgép kijavítására, a boronák rendbe­hozására. Az ekekapákra is gondot fordítanak, mert fontos mezőgazdasági szerszámok. Az a terve a Felszabadulás tsz tagjainak, hogy 119 holdon négyzetesen vetik el a kukoricát. A vetési munka megkönnyítéséért elhatározták, egy vetögépet át­alakítanak, hogy alkalmas legyen négyzetes ve­tésre. A 290 holdnyi őszi kalászosuk fejtrágyázását nem mulasztják el. De rajta lesznek, hogy a boro­nálást is időben elvégezzék. Amikor az idő engedi, hozzálátnak a munkához. — Mi, a Felszabadulás tsz tagjai — mondotta Gera András elvtárs, pártvezetőségi tag —, elha­tároztuk, hogy a tavaszra való jó felkészüléssel köszöntjük a pártkongresszust. Mert eredményein­ket jó munkánk nyomán a párt útmutatásával értük el. Már most tervezgetnek arról a szövetkezetben, hogyan fejlesszék a lótenyésztést is. így is jól hasznosítani akarják a tsz területéhez tartozó nagy legelőt. Tápéi dolgozó parasztok a magasabb terméshozamokért A Szegeddel határos Tápén a község vezetői mintegy száz élenjáró dolgozó paraszt bevoná­sával vitatták meg a párt- és a kormány me­zőgazdaság fejlesztési határozatát. A megbe­szélések nyomán kidol­gozták terveiket, hogy a tápéi határ ezután még több és még gazdagabb termést hozzon. Megállapodtak abban, hogy az egyik legsürgő­sebb feladat a talaj ter­mőerejének növelése. Ezzel a község dolgozó parasztjainak egyrésze nem sokat törődött — különösen azok nem, akiknek földje a Tisza túlsó partján terül el. A kompon hosszadalmas, nehéz a szállítás s igaz az is, féltek attól, hogy esetleg tagosítják a föld­jüket és kárbavész fá­radtságuk. A kormány­programm, a mezőgaz­dasági határozat megje­lenése óta másként gon­dolkodnak. Ugy dön­töttek a község dolgozó parasztjai, hogy 1800 hold helyett 2200 holdat istállótrágyáznak. A leg­több trágyát a Tisza túl­oldalán lévő tápanyag­ban szegény földekre hordják. Az istállótrágyázás je­lentőségét minden dol­gozó paraszt ismeri Tá­pén. De vannak még olyan gazdák, akik ide­genkednek a műtrágyá­zástól. Pedig már olvad a hó a tápéi földeken s a vetések gyengék, csak fejtrágyázással segíthe­tik elő a növény fejlődé­sét, a többtermést. Az Ady Endre termelőszö­vetkezet tagjai 90 mázsa műtrágyát készítettek elő, hogy időben elvé­gezhessék az őszi kalá­szosok fejtrágyázását. A legjobb egyénileg dolgo­zó parasztok elhatároz­ták. hogy meggyőzik azokat, akik nem akar­nak műtrágyázni. Javas­latukra a tanács egy holdon bemutató parcel­lát létesít. Ezt istállótrá­gyával terítik s az egyik felén termelt növények­re műtrágyát is szórnak. Így akarják elérni, hogy a kételkedők saját sze­mükkel győződjenek meg a műtrágyázás ter­mésfokozó hatásáról. Terhes János hathol­das, egyénileg dolgozó paraszt arra hívta fel a tanács figyelmét, hogy már most gondoskodja­nak elegendő tavaszi ve­tőmagról. Azt is elhatá­rozták, hogy a tavaszi­árpa és zab vetésterüle­tét 200 holdra emelik. Az Ady Endre tsz és több előrelátó egyéni gazda már megkezdte a tavaszi vetőmag kiválo­gatását, szelektor ozását. Nagyobb mértékben akarnak termelni olyan növényeket, amelyek ed­dig is jó termést jelen­tettek. A mult évben csak két holdon termel­tek fűszerpaprikát, most 15 holdon termesztenek ^fnajd paprikát. A meg­beszélésen — éppen a mezőgazdasági munkák jó elvégzése érdekében — az is szóbajött, .hogy a földművesszövetkezeti boltban a gazdák akkor nem kapnak elegendő gazdasági közszükségleti cikket, amikor az a leg­jobban kell. A mult nyá­ron például gyakran az is megtörtént, hogy ara­tás közben kaszáért Sze­gedre kellett bemenni, mert kifogyott a községi boltból. Most már előre megállapították, hogy egyes cikkekből melyik időszakban mennyit kell raktáron tartani, Száz darab kaszát már a má­sodik negyedév elején be kell szerezni. 92 féle egyéb, a gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges cikkre dolgoztak ki ter­vet a tápéiak. A tanács kötelességévé tették a dolgozó parasztok, hogy ellenőrizze, a szükséges cikkeket valóban besze­rezte-e a földművesszö­vetkezet. i Mindnyájan a II A pirosbabos ken­dős asszonyok nótá­zása máskor keresz­tültör a gépek zaján az Újszegedi Rostki­készítő tiloló üzemré­szében — most nem hallani őket. Vidám énekük -Szinte hiány­zik a megszokott gép­zörgésből. Ugyan mi oka lehet hallgatá­suknak? Erre mindjárt fe­leletet is kapunk, amint belépünk a munkaterembe. A mindig vidám tilóso­kat nagy munka kö­zepette pillantjuk meg. A gépeik előtti állványokon halomba rakva sorakozik a tilolt kender. Belete­metkeztek a munká­ba, gyors a kezük, de a nyelvük is; valami nincs rendjén. Köze­lebb érve hozzájuk pörölésüket halljuk, de a gépzúgástól nem érteni tisztán, mit mondanak. Kérdő te­kintetünkre a legkö­zelebb álló, Belovai L ajosné, a legjobb sztahánovista tilós hangosan válaszol: sztahánovisták akarnak lenni II. pártkongresszusig — Ilyen anyagból nem lehet jól dol­gozni. — Azzal össze­csavarja a félig tört nyersanyagot és visz­szadobja az állvány­ra. — Minden tizedi­ket lehet csak kiti­lolni. — Az áztatósok, meg a törősök mun­káját nekünk kell helyrehozni —mél­tatlankodik Király Antalné sztahánovis­ta. — Ez így nem lesz jó. Csak kárt csinálunk. Elveretjük a szálakat, pedig szép anyag. A törősök, de in­kább az áztatósok fe­lé száll a tizennégy tilós „áldása" napok óta. Mert nem lehet a nedves, felületesen megtört kenderkóró­ból magas szálhoza­mot elérni. Ahhoz pe­dig, hogy mindnyá­jan, az egész tilós­brigád sztahánovista legyen, elsősorban a minőség további ja­vulása szükséges. Körülbelül egy he­te a mindennapi be­széd tárgya t-t, reggel és ebédidőben is —, hogy a harmadik kon­gresszusig mind a 14 tilós sztahánovista akar lenni, hisz a 14­ből már tíz az. Akik még nem sztahánovisták, azok is jól dolgoznak, majdnem mindig egyenlő a teljesítmé­nyünk — magyaráz­za Sitkei Istvánné sztahánovista, aki egyébként a legjobb minőségi munkás Két hónapja az ö gé­pét díszíti a kiváló minőségi eredményért járó vándorzászlá — mások is átveszik munkamódszerét, hogy jobb legyen a kenderfonal minősé­ge. Nemcsak óhajuk a nótáskedvű tilósasszo­nyoknak, hogy mind­nyájan sztahánovis­ták legyenek, hanem szorgalmasan dolgoz­nak is érte. A mun­kában nem kell őket biztatni — büszkesé­gei akarnak lenni a harmadik pártkon­gresszusig a gyáriak. yaraak 11 Kéziszerszámárugyár hernyőzö és venyige ollókat gyárt a dolgozó parasztoknak A Szegedi Kéziszerszámárugyár­ban megkezdték a mezőgazdaság­ban — a gyümölcsösökben nélkü­lözhetetlen eszközök: hernyózó ol­lók, venyige ollók gyártását. A me­zőgazdasági határozat nyomán több és jobb hernyózó és venyige ollót jóminőségű acélból készítik. Ezév első negyedében kilencezer venyige ollót és ötezer hernyózó ollót gyár­tanak az üzemben. Számos új gép segíti majd a meg­növekedett feladatok megvalósítá­sát. A minap érkezett egy hatal­készítenek. A venyige ollók vágó mas, száz tonnás sajtoló gép, s rö­éle ezelőtt ráforrasztott, kemény j videsen két új egyetemes marógép fémlapka volt. Most az egész ollót I is megkezdi a munkát. Mezőgazdasági szakkör Dorozsmán A dorozsmai kultúrotthonbqji szokta tartani megbeszéléseit a nemrég megalakult mezőgazdasági szakkör. Nem gyűlésszerűen, ha* nem pipázgatva tárgyalják meg a dolgozó parasztok a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat egyes pontjait és a belőle adódó felada­tokat. Az egyes kérdéseket Pusztai István, a helyi gépállomás agronó­musa részletesen megmagyarázza. edz Önzőtjói (filharmónia kangoeriatijei az elió iiegíjzdióhen Az Országos Filharmónia Szegő­di Kirendeltsége nagy terviekkel kezdi munkáját ebben a negyed­évben. Indítanak egy konzervató­riumi bérletet, amelynek keretében az ország kiváló szólistái is sze­repelnek. így január 30-án fellép Garay György érdemes művész, Az Országos Filharmónia tovább folytatja az ifjúsági hangversenye­ket is, amelyet eddig sok egyete­mi, főiskolai diák. középiskolás és pedagógus látogatott. Az új zene­kari bérlet február 27-én kezdődik. A hangversenyen szegedi művé­szek szerepelnek, vezényel Paulusz Elemér. A konzervatóriumi bérlet és az ifjúsági hangversenyek mellett az Országos Filharmónia Szegedi Ki­rendeltsége olyan szórakoztató es­teket is tart, amelyeken a dolgo­zók szélesebb rétegei számára ad­nak műsort. Január 31-én bemu­tatják az alsóvárosi MÁV kultúr­házban a „Meseiskola" című mű­sort budapesti művészek szereplé­sével. , i Az Országos Filharmónia Zene­kara, amely Simon Albert vezeté­sével eddig ls sokat fejlődött, — nagy igyekezettol és szorgalommal iészül a hangversenyekre. Elmaradt jutalom ... A könyvelés igen fontos munka. A MÁV Szegedi Igazgatóság köny­velősége dolgozóinak nagyobb több­sége szakmai továbbképző iskolá­kon tanul. Ennek köszönhető az, hogy az elmúlt év harmadik és negyedik negyedében országos vi­szonylatban jól látták el feladatu­kat. A legutóbbi értékelés alapján Kecskeméti Károly és Sebők Géza végezték a legjobb munkát az év­végi zárlat elkészítésénél. Azonban hiába értek el kiváló eredményeket — a minisztérium által ígért jutal­mat mégsem kapták meg. Ennek története a következő: A Közlekedési- és Postaügyi Mi­nisztérium MÁV Főkönyvelőségé­nek C. osztálya még az elmúlt év június 3-án, Gy. 82—98/1953. MÁV FC. szám alatt különböző verseny­feladatokat jelölt meg. A főköny­velőség a harmadik negyedévtől a verseny íl&rom első helyezettének 20 ezer forint jutalmat tűzött ki. Ebben az országos versenyben a Szegedi Igazgatóság könyvelősége a harmadik negyedévben a második helyezést érte eh Ezt az eredményt a főkönyvelőség értékelte, a fő­könyvi kivonatok alapján. A no­vemberi béralap tárgyalásánál a főkönyvelőség közölte a Szegedi Igazatóság főkönyvelőjével, hogy a második hely elnyerésének elisme­réséül a szegedi könyvelőség dolgo­zói 6650 forintot kapnak. Ennek ellenére a jutalmat még egyik igaz­gatóság sem kapta meg. Most már rövidesen a negyedik negyedévi eredményeket is értékelik; de a ju­talom a felterjesztett dolgozók ré­szére még az előző negyedévről sem jött meg. Mindennek ellenére a könyvelő­ségben nem csökken a vérsenyszet­lem, habár az ilyen eljárás, a dol­gozókról való megfeledkezés nem lendítője a munkaversenynek. Ép­pen ezért a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium főkönyvelősége hasson oda, hogy dolgozóink mi­előbb megkapják az őket megillető jutalmat. Cserháti József Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az mag ™tmcáltaií$

Next

/
Oldalképek
Tartalom