Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-04 / 2. szám

FÉTFÖ. 1954. JANUÁR 4. \/idáfn SziCuesztei Szegeden 3 DELMBGYBRORSZBG A néhány nappal ezelőtt esett hó világítva fehérlett a háztetőkön s az utakon síkosra taposva ropo­gott a járókelők lábai alatt. Szil­veszter estéjén az utcákon min­denfelé jól felöltözött emberek — többen közülük teli demizsonnal, süteményes csomagokkal, hangle­mezekkel a kézben — igyekeztek a szórakozóhelyek, illetve ismerő­seik, barátaik lakása felé, ahol ba­ráti körben köszöntötték a sok re­ménnyel teli újesztendöt. A villa­mosok alig győzték szállítani az utasokat. Igazi szilveszteri kép volt ez. A vendéglőkben s az üze­mi kultúrotthonokban már véget­ért a napok óta tartó készülődés és a délutáni órákban már minden készen állt a vendégek fogadására, akik nem is igen váratták magu­kat. A kora esti órákban már a legtöbb asztalnál ültek s hamaro­san megtelt minden üres hely a termekben. A mozik és a színház Mtl előadásai zsúfoltak voltak. Ott is többezren találtak kellemes szórakozást. A szegedi éttermek és italboltok legtöbbje este 8 órakor már meg­telt A Hungária nagytermeben este 7 órakor már több mint ezer ember volt. Szilveszter éjszakáján ennek kétszerese, több mint két­ezren keresték fel ezt az éttermet és bőségesen fogyasztottak italból, ételbőL Az elfogyasztott tormás virsl're, kocsonyára és egyéb más ételféleségre gyorsan folyt a bor, amiből több mint ezer litert mér­tek ki. Ezenkívül 40 liter likőr el­fogyasztása is segített a jó hangu­lat kialakításában. Természetesen voltak, akik nem elégedtek meg csak a szódás borral: több mint 200 liter ízletes forralt-bor is elfogyott. Má­sok, akik az édesség hívei voltak, 3500 darab cukrászsüteményt ettek meg. Az itt szórakozók nagy tet­széssel fogadták a szegedi Nemzeti Színház művészeinek fellépését. A legnagyobb sikert Sugár Mihály érte el vidám műsorszámaival. Pa­taki Béla néger dalokat énekelt nagy sikerrel. Hasonló sikere volt Kádár Etának is. A Vendéglátóipart Vállalat éttere mefben és Italboltjaiban is sok­ezer dolgozó talált vidám kellemes, családias szórakozást. Sokezren kö­szöntötték itt is vidám hangulat­ban az 1954-ik esztendőt. A válla­lat kezelésébe tartozó aMÓrakoxó helyeken mintegy 10 ezer liter bor, nagy- | mennyiségű egyéb italféleség ío- • gyott el. Ezeken kívül mintegy 25 j ezer cukrászsütemény, és közel tízezer darab cukorból és csokolá­déból készült újévi malac került eladásra. Újszegeden, a Liget vendéglőben közel 6 hektóliter bor derítette jó­kedvre és vidám hangulatra az itt szórakozó és mulató dolgozó­kat. Nagymennyiségű ételféleség elégítette ki a jó étvággyal fala­tozó vendégeket. A különböző éte­lekből 90 százalékkal fogyott el több, mint tavaly Szilveszterkor. Ebben a vendéglőben több mint 1500-an kívántak egymásnak bol­dog újévet. Az Alföldi étteremben szintén záróráig fogyott a bor, ami jól csúszott a frissen fogyasztott úiévi fánk és egyéb sütemény után. A szegedi üzemek egyrészében vidám, műsoros, szilveszteri tarka estet tartottak az üzem dolgozói, ahol családtagjaikkal, hozzátarto­zóikkal gondtalanul szórakoztak s vidám hangulatban búcsúztak az ó-esztendőtől és köszöntötték az újévet. így volt ez a Ruhagyárban, a Szegedi Kenderben, a Konzerv­gyárban és még számos üzemben. Az estet az üzemek kultúrcsoport­jainak ötletem ém mérmknmtmtó műeera vezette be. Mindenhol rendkívüli jó hangulat volt, s nagymennyiségű ételt, italt és süteményt fogyasz­tottak el az üzemek munkásai. A Ruhagyárban Péter János, az üzemi pártszervezet titkára kö­szöntötte az ünneplő dolgozókat, és sok boldogságot, további lelkes, Jó munkát kívánt mindenkinek. A dolgozók és családtagjaik a reggeli órákig együtt voltak, • jó hangu­latban töltötték az újév első óráit. Városszerte nagy az érdeklődés a papákatermesztési ankét iránt A Szegedi Városi Pártbizottság javaslatára Szeged Város Tanácsa — mint már lapunkban jelentettük —, jahuár 7-én, csütörtökön dél­előtt 9 órától a paprikatermesztés és feldolgozás kérdéseiről ankétot tart a Hungária Szálló nagytermé­ben. A szegedi és szegedkörnyéki termelőszövetkezetek tagjai és egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a minisztériumok, kutatóintézetek és a szegedi feldolgozó vállalat képviselői megbeszélik a paprika termesztése mennyiségi és minőségi növelésének kérdéseit. Meghatároz­zák az értekezleten a termelési fel­adatokat, s azt, mi a teendő a feldolgozás foko­zottabb gépesítéséért; továbbá a hazai és a kü'fö'di fogyasz­tásra kerülő paprika minőségé­nek javításáért. A paprika termesztés sok évtized óta apáról fiúra száll Szegeden és környékén. Szeged ország-világhírű a paprikat-ermesztésről. Külföldön is igen keresik a szegedi paprikát. A felszabadulás előtt malmosok, felvásárlók és egyéb töltések fölöz­ték le a hangyaszorgalmú paprika­kertészek munkájának hasznát. Ma már nem fenyegeti a termelőket az úgynevezett „paprikakrach" és ter­melvényüket megfelelő árért érté­kesíteni tudják. Szükséges azonban a paprikatermelés mennyiségének növelése; m'nőségének javítása, mert eté­ren megtorpanás és némi visz­szaesés tapasztalható. Most a szegedi és szegedkörnyékd paprikaterme'iők tavasz el lőttével az eddiginél jóval nagyobb kedvvel látnak hozzá a palántaneveléshez és a többi munkához. Mert jelentős mértékben emelték a szerződéses paprika arát, s a termelési prémiu­mot, továbbá az új begyűjtési rend­szer nagy beadási kedvezményeket biztosít a paprikával foglalkozók­nak. Ezidáig a Paprikafeldolgozó Vállalattal több mint ötven szegedi és szegedkörnyéki termelőszövetke­zet és több mint hatezer egyéni gazda kötött paprikatermelési szer­ződést. A Szegeden néhány nap múlva sorra kerülő paprikatermelési an­két elősegíti, hogy vidékünk adott­ságainak kihasználását a történel­mi múltú paprikatermelést előbbre vigye, módot adva a fennálló bajok megszüntetésére. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat megvalósításának je­lentős állomása lesz az értekezlet. Kiinduló pontja s város hírneve öregbítésének, a paprikatermelés kultúrája magasabbra emelésének. A város és környéke dolgozói nagy érdeklődéssel, várakozással tekintenek a január 7-i, csütörtöki paprikatermelési értekezlet elé. Különösen — és érthetően — nagy az érdeklődés a paprika­termelők sokezres sorában. Szerkesztőségünkhöz már érkeztek olyam levelek, amelyben arról ír­nak & paprikatermelők: „Azt vár­luk az értekezlettél, hogy előre len­dítse a termelést, mutasson rá a fennálló bajokra, jelölje meg meg­szüntetésének módiát. Mi sok-sok év óta foglalkozunk paprikaterme­léssel, — írják az alsóvárosiak — és az Is biztos, hogy a paprikater­melést nem hagyjuk abba soha sem". A paprikatermelés és az ezt elő­mozdító értekezlet túlnő Szeged és a megye határain, — országos je­lentőségű. Ki ne tudná, hogy az ország paprikaszükségletének nagy­részét a szegedi és szegedkörnyéki kertészek adják?! S a kertészek termeivénye elkerül messzi külföl­di országokba is. Jogos büszkeséggel tölt el min­den szegedi dolgozót az, hogy városa egyetemeivel, klinikái­val, szép üzemeivel, színházá­val, s vén Tiszájával együtt, tán elsősorban a paprikájáról híres. S a Magyar Rádió január 2-i, szombat esti adásában hírt ado!t arról; ankétot tartanak a szegedi paprikatermelők, s így is hozzájá­rulnak a mezőgazdaság fejlesztésé­hez, vidékük adottságának kihasz­nálásához. Termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdák házaiban folyik a szó az értekezletről. A résztvevők már készülnek a hozzászólásokra, javaslataik megtételére. Nagy gond­dal készül beszámolója megtartás: ­ra dr. Ofcermayer Ernő elvtárs, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Ir­tézet Kossuth-díjas kutatója. A paprikatermelés helyzetéről ped'g Dénes Leó elvtárs, a Városi Taná-s vb. elnöke ad ismertetőt, s nyitja meg a megbeszélést. Értekezletre készülnek a paprika­termelők, hogy aztán még jobb eredményeket érienek el. — így is segítsék még jobb életük kialakí­tását, a haza javát. Az új esztendő első mnntranapján Szeged üzemeiben Senki sem késett el — teljesítették a napi tervet SZEGEDI JEGYZETEK Szegedi műsorlap Régi hiányt pótol a Szegedi Nemzeti Színház ij kezdetné, nyezésével, nyomta­tott műsorfüzetével. Eddig két száma je­lent meg » kis, nyolo­oldalas műsorfüzet­nek, s felbátorodva a kissé megkésett, második számra ma­radt bemutatkozó so­rok biztatásán, hadd mondjuk el, mi ju­tott eszünkbe as ed­digiek olvastán. Min­denekelőtt, hogy di­cséretes a kezdemé­nyezés, de jó lenne kicsit több gondos, sdg. Nemcsak olyan nyelvi apróságok tűn­nek as Igényesebb színházlátogató sze­mébe, mint a határo­zott névelőhlánya mindjárt az első ol­dal címében, vagy as olyan fogalmazás, mint a második szám­ban a színészettőrté­neti kiállításról szó­ló beszámolóban ez a germanizmus: JSze­ged lakossága min­dig felismerte a sze­gedi színház fontos szerepét és támogatta nzt". Nem te egé­szen értjük, mit tá­mogatott Szeged né­pe: a szinházat-e, vagy a színház sze­repéti Egyszerűbb, magi/arabb lett vol­na így inti: támo­gatta a színház m«n­kájdt. De ilyen, s ha­"ovlö anrázágok mel­tt bántóbb, hogy a Hnkémélet Ismerfe­t-ránél a füzetbe y,(,gtp''ciT>-ezett a mű "-érzőiéről. Pwrinl­ról. aki tán mégis a l-afn-xtosabb .Sze­replője" e halhatat­lan operánakt! A „Nem mnaánütni" szercnoszfdsdhól Ká. tay Endre neve és szerezte maradt — is­meretlen oi'hM — kl. Nem tartjuk ildo­mosnak az olyan di­csérő jelzők adomá­nyozását sem, mint amilyet a füzet a foci-boci tarkaT és a .Vándordiák" két­ségtelenül jó muw­kát végző rende­zőinek osztogat: jobb lenne tön ezt a kö­zönség Ítéletére bíz­ni, A darabok iartaL mát is színesebb, sab­lon talon abb szövege­zéssel lehetne vázol­ni. A „Nem magán­ügy" ismertetése nem is felel fncff o diné­nek, hiszen a szöveg nem tartalmat nyújt, csupán a darab alap­motívumát veti fel. ff em akarjuk termé­szetesen ezzel azt mondani, hogy min­den esetben Iskolás tartalom-elmondásra lenne szükség. Persze a műsorfű­zét lényegében igy is betölti hivatását, t jól tájékoztatja a színházlátogató kö­zönséget a szinreke­rillő darabokról, a műsorról, s híreivel a színház életéről, mttn­kájáról. Még na­gyobb szerepe le­hetne azonban váro­sunk kuttür élet ében, ha ezt a műsorfüzetet műsorlappá fejlesz­teni a színház. Akár ugyanekkora terie­delemben, de év fo­lyami el zéssel, kéthe. tenkintl megjelenés­sel. takarékos"bb új­sdnszerü tördelés­sel g f,ml a lepfonto. sabb: táaa^h tarta­lommal kibővítve. A filharmónia, a tno-'k, a bábszínház műso­rával. a könyvtárak, a kénfár és a múze­um nyí'vaforfdsi ide­jének közlésével hü tükre és jelentős vro­paadláia lehetne Fzc­ged k"lt"rális esc­ménvcífek, művelő­dési lehetőségeinek. Lehalna benna kö­zölni nemcsak dal­szövegeket, mint a műsorfüzet második tzdma igen helyesen teszi, de népszerű operarészlet eh, ope­rett-dallamok kot­láit, talán néhány rövid vertet, egy-egy bemutatóval kapcso­latban szinhdztörté­neti Írásokat (pl. Gor­kij-darabok, a Bo­hémélet előadásai Szegeden, ztb.) te, a színház mai életéről szóló, ezután is ér­deklődésre számot tartó hírek mellett. Ha egy ilyen műsor­lap utcai árusításra kerülne, vagy éppen­séggel előfizető is lenne, mint a fővá­rosi „Színház és mo­zi", bizonyára so­kan vennék rendsze­resen, pro grammju­kat jő előre megter. vezhessék. jegyről gondoskodhassanak.,. Szegeden szép ha­gyományai vannak az irodalmi színvo­nalú, marada-dó ér­tékű színházi mű­sorlapoknak. Egyi­kük úgyszólván elő­ször nyújtott nyil­vánosságot a kis ma­kói diákból világiro­dalmi klasszissá nőtt József Attilánknak, s sok ilyen kis tisza­virág-éltü nyomtat vánv őrzi a szegedi szinhdzkulfúra naay hagvomdnvdt is je le-tö Juhász Gnvlo verseit. A Szegedi Nemzeti Sz'n M* mostani dicséretes, flfl r*„g hezárménye­zéséf. úny kell to­honv méltó leauén e ha­gvományo'T,t rr>fn jobbon szolgálhass" városunk névénc' s-írakozdsát, művelő dését. 7pl> (Tudósítónktól.) Reggel fél ötkor, az újesztendő első munka­napján V őneki István kerékpdrör kinyitotta a kaput, s nemsokára már hidegtől kipirosodott arccal, frissen érkez­tek a távolabb lakók a Szegedi Textilmüvekbe, vásároltak az üzemi bűffé friss süteményei­ből, beszélgettek, ki­cserélték élményeiket, elmondták, hol, hogyan búcsúztatták az ó-csztcn­dőt. Legtöbben az üzem kultúrott honában vol­tak és jólesően állapí­tották meg, hogy a kul­túrgárda szépen szere­pelt. Hal óra előtt tiz perc­cel mindenki a munka­helyén volt. Cserba Sdn­dorné, a portás öröm­mel újságolta, hogy az új esztendő első mun­kanapján senki sem ké­sett el... Megindultak a gépek, felzúg az is­mert moraj: a Textilmü­vek dolgozói harcba in­dultak az 1954-ez terv sikeréért. Kiss Ilona, az Április 4-müszak gyürüsfonója ezzel a szavakkal kez­dett a munkához: „Eb­ben az esztendőben még jobban dolgozom. Min­den nap teljesítem ter­vemet". Fürgén járta körül a gépét, szorgal­masan kötözgette az el szakadt szálakat, nőt­tek a kilogrammok, s a műszak végén kiderült: Kiss Ilona állta a sza­vát, túlteljesítette nor­máját az új esztendő el­ső napján. De nemcsak Kiss Ho­na, a többi dolgozó te de­rekasan végezte a mun­káját, az Április 4-mü­szak sikeres tervtelje­sitéssel kezdte az új évet, Müszakváltdskoe pedig már biztatták as Alkotmány-müszakbeli­eket: mi jól indultunk 1954-nek, ti is teljesítsé­tek már az első nap elő­irányzatát ! Űj, meleg munkaruhában dolgoznak a Gőzfűrész munkásai (Tudósítónktól) Az 1953-as esztendőben jő mun­kát végeztek a Szegedi Gőzfűrész dolgozói. A tarvüket minden hónap­ban becsülettel teljesítették és az évi jó munkájukról nemcsak a ter­melési eredmények számai, hanem a Csongrádmegyei Pártbizottság vándorzászlaja és az élüzem-csillag is tanúskodik. Most az új év első napján nagy I lelkesedéssel és szeretettel fogtak hozzá a munkához az üzem dolgo­zói. Most a gépek karbantartása, az évi szokásos felújítás folyik. A gépházak és a fűrészcsarnok gépei két hétre leállnak, hogy utána tel­jesen rendbehozva kezdhessék meg a termelő munkát. A javítóműhely dolgozóit Galambos József főgépész elvtárs irányítja. Megkezdték a nagy gőzgép széjjelszedését, mln­Mág jobb eredményeket érünk el Az új év első munknapján öröm­mel, a jólvégzett év érzésével kezd­tek munkához a MÁV Felépítmé­nyi Vassnyagjavító Vállalat dolgo­zói. December 5-én fejezték be évi tervüket és éltkor felajánlották: 830 ezer forint értékű túlteljesítést ér­nek el. December 31-ig 905.500 forint értékű árut készítettek terven felül. Erre a szép eredményükre büszkék dolgozóink, a vezetők is, akik már jóval a munkaidő kezdete előtt bent voltak az üzemben. Az első nap eredményeit még nem értékeltük, de az a lelkes mun­ka és azok a szavak, amelyeket hangoztattak a dolgozók, már meg­mutatták, hogy az új esztendőben tovább fokozódik a munkaverseny, még jc-bb eredményeket érünk el. Katona Lajos den egyes részét gondosan megvizs­gálják és ahol a legkisebb rendel­lenesség, vagy hiba mutatkozik, azt kijavítják, sőt egyes részeit újakkal cserélik kL De ugyanígy minden termelőgépet átvizsgálnak. A nyersanyag szállítása azonban zavartalanul folyik, hasonlóképpen a készáru elszállítása is. A hőmérő mínusz 15 fokot mutat, de ez nem zavarja a nagyszerű Terhes-brigá­dot a munkájában. A tiszai szél éle­sen vágja a rönkszállítók arcát, de Terhes Imre, Terhes András, Vin­cze Bálint és Dani Imre nagy ügyes­séggel közelítik meg a jég között a rönköt, hogy azokat felvontassák a partra. Vígan végzik a munkájukat, mert éppen az új év első munka­napján, január 3-án, vették fel e'ő­ször az év végén hozott jó meleg vatta kabátot, amely biztosan védi egész­ségüket a hideg metsző téli szelek ellen. Ugyanígy a Németh és a Var­ga anyagtéri-brigád tagjai ts szin­tén jó meleg kabátban dolgozhat­nak. Sántha Jánosné és szortirozó­brigádja előtt is komoly feladat áll: sok köbméter olyan parkettaléc van, amely még nincsen máglyába rak­va. Igyekeznek a munkával, mert ez épülő házak várják a parkettá­hoz szükséges léceket. A Szegedi Gőzfürész dolgozói az úiáv első munkanapján dacolva a hideggel, nagy lelkesedéssel dolgoz­tak azon, hogy két hét múlva már a kijavított, generálozott gépeken, az új záróaRókkal ellátott fűrész­házban, megkezdjék az 1954 évi ter­melő munkáiukat, amely minden bizonnyal még több sikert hoz az üzem dolgozóinak. Barát János Kiváló teljesítmények — elsőrendű minőségű áru A jutagyári kitérőnél a Dorozs­máról és a Szegedről jövő villa­mosról a Jutaárugyár dolgozói ki­pihenten és frissen szálltak 1c reg gel fél 6-kor és siettek az üzembe hogy megkezdjék az új esztendő első munkanapját. Az üzem han­gos híradója vidám indulókkal kö­szöntötte a do'gozőkat, akiknek léptei alatt csikorgott a hó. Az átöltözés után a munkaterem­ben röpgyűlésre jöttek össze a munkások és ott tudták meg, hogy s'keresen teljesítették 1953. évi ter­vüket. Beszéltek ezen a röpgyűlé­sen a Jutaárugyár dolgozói az új évben előttük álló munkáról s hoz­zászólásaikban többen megfogad­ták; az új esztendőben úgy végzik munkájukat, hogy ismét teljesítsék tervüket, hozzájáruljanak a kor­mányprogramm megvalósításához. A dolgozók fogada'mainak már az e'ső műszakban meglett az eredménye. Horváth Imréné szta­hánovista vetü'ékcsévólő 117 szá­zalékra teljesítette napi tervét. Bi­csek Vera fonónö 120-ra, Palócz Gézán S pedig 111 százalékot ért el, A kiváló eredményeket e'érő dol­gozók elsőrendű minőségű árut gyártottak. NAGYGYÖRGY IMRF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom