Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

OtLMÜGYVRORSZBG 2 PÉNTEK, 1954. JANUÁR 15. A Központi Vezetőség határozata az alapszervezeti pártvezetőségek és a pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről9 a pártvezetőségek9 a pártszervek újjáválasztásáról és a lll, pártkongresszus küldötteinek megválasztásáról A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, a községi, a hivatali, az in­tézményi, a kerületi, a járási, a v írost, a megyei, a budapesti stb. pártválasztmányokat, hogy a Köz­ponti Vezetőség 1953 októberi ha­tározata értelmében számoljanak be végzett munkáiukról a párttag­gyúlések és a pártértekezletekelőtt. A párttaggyűlések és pártértekez­lürk válasszák újjá a pártvezető­ségeket, s a vezető pártszerveket: 1954 február 1-től 1954 március 13-ig az alapszervezeti vezetősége­ket a párt valamennyi alapszerve­zetében, taggyűlésen; 1954 március 14-től március 27-ig a pártválasztmányokat a járási, a városi és a budapesti kerületi párt­értekezleteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban és intéz­ményekben, ahol 500-nál és azok­ban a községekben, ahol 300-nál magasabb a párttagság száma, pártértekezleteken; 1954 március 28-tól április 7-ig a pártválasztmányokat a budapesti és a megyei pártértekezleteken; eze­ken meg kell választani a küldöt­teket a pártkongresszusra is. I. As alapszerrezetekben a beszámoló és a pártrezetőségek új játálasztásu a következőképpen történjék : A TAGGYŰLÉS ÉS A BESZÁMOLÓ 1. Az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolója, valamint a veze­tőség és a küldöttek megválasztá­T a pártértekezletre az alapszerve­zet taggyűlésén történik. 2. A taggyűlést munkaidőn kívül l eli megtartani. A több műszak­len dolgozó üzemek, műhelyek r irt szervezetének taggyűlését — ha rre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. í.i erre nincs lehetőség, a taggyú­st két részletbtm kell megtartani cs a szavazás eredményét összesí­teni kell. 3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha •zon a pártszervezetben nyllván­iártott párttagoknak legalább két­harmada jelen van. Ha ennél ke­vesebb párttag jelenik meg, a ve­zetőségválasztást el kell halasztani s két héten belül új időpontot kell kitűzni a beszámoló-vezetőségvá­lasztó taggyűlés megtartására. 4. Szavazati joguk van a párt­szervezetben nyilvántartott és ér­vényes párttagsági könyvvel ren­delkező párttagoknak, akik 3 hó­napnál hosszabb Idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizeté­sével. 5. Tanácskozási joguk van: a) a pártszervezetben nyilvántar­tott és érvényes tagjelöltigazol­vánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb Idő óta nincsenek elmaradva a tagsági jár­rulék fizetésével; b) a felsőbb pártszervek megbí­zólevéllel ellátott képviselőinek. 6. Az alapszervezet vezetőségebe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekczletre küldöttnek választ­hatók: a) az alapszervezet nyilvántartá­sában szereplő párttagok; b) a területi alapszervezet veze­tőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, akik bár üzemi, hivatali, vagy intézményi pártszer­vezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; c) pártértekezletre és kongresz­szusra küldöttnek választhatók azok a párttagok ts, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyil­vántartva. 7. A beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen: a) a pártszervezet vezetőségének beszámolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszá­moló feletti vita, a határozati ja­vaslat megvitatása s a határozati javaslat elfogadása (a határozati javaslatnak rövid elvi bevezetőt is kell tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a lelépő vezetőség politi­kai vonalával és gyakorlati tevé­kenységével általában egyetért-e Fzen túlmenően konkrét intézkedé­seket tartalmazzon); b) a vezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártérte­kezletre. 8. Az alapszervezet vezetőségé­nek beszámolóját a vezetőség elő­zetesen tárgyalja meg. Ha valame­lyik vezetőségi tagnak a vezető­ségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja és ő vélemé­nyét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti. B. A JELÖLÉS ÉS A VAl.ASTTÁS AZ ALAPSZERVE/FT 1 A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja: a) a taggyűlés elnökét és a 3—11 tagú elnökséget (azokban a párt­szervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen 10-en alul van, csak elnököt) a tanács­kozás vezetésére; b) jegyzőt a jegyzőkönyv vezeté­sére; c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagoknak és a pártértekezlet küldötteinek je­lölésére (azokban a pártszerveze­tekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen 30-on alul van, nem kell jelölőbizottságot választani); d) 3—5 tagú szavazatszedő bizott­ságot. Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot. 2. A taggyűlés titkosan választja: a) az alapszervezet vezetőségét; b) a szavazati joggal és tanács­kozási joggal bíró küldötteket a pártértekezletre. A taggyűlés megiálasztja a párt­szervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azon­ban nem dönt. 3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a hatá­rozati javaslat elfogadása után tör­ténhet meg. 4. A jelölés előtt a taggyűlés el­nöke bejelenti, hogy a felsőbb párt­szerv jóváhagyása alapján a veze­tőségbe hány tagot és a felsőbb pártszerv pártértekezletére hány küldöttet választanak. 5. A pártszervezet lelépő vezető­sége jelöltnévsort nem terjeszthet be. 6. A jelölés módja: a) Azokban az alapszervezetek­ben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a je­lölőbizottság a taggyűlés tanácsko­zása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és küldötteknek javasol­tak névsorát, s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismer­teti a jelöltek névsorát, majd át­adja ezt a taggyűlés elnökének. A jelölőbizottság javaslatától függet­lenül joga van minden párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet, vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párt­tagokat és a tagjelölteket. Az el­nök köteles a párttagok, illetve a tagjelöltek által javasolt jelölteket is a jelöltek névsorába felvenni. b) Azokban az alapszervezetek­ben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at; a beszámoló toletti vita és a határozat elfoga­dása után a taggyűlés elnöke is­merteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alap­szervezet vezetőségébe jelöltekre Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet, vagy lelölteket. A párttagok több jelöl­tet ls javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot kell választani. A ielölések lezárására mind a 30-nál több, mind a 30-nál kevesebb tag­gal és tagjelölttel rendelkező párt­szervezetek taggyűlésén a jelenlé­vők közül bárki javaslatot tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel dön­tenek. Az elnök a párttagok, illet­ve tagjelöltek javaslatát — a ja­vaslatok sorrendjében — köteles névsorba venni. 7. A jelöltek névsorának összeál­lítása: A jelölések lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy min­den párttag jól meglegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a je­löltek megvitatásra, illetve nyílt szavazásra a szavazólapra való fel­vétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket sorrendben egyenként külön-külön vitára bo­csátja. A vita során az egyes jelö­lésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hoz­zá: megindokolhatják, miért tart­ják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott je­lölési javaslat elutasítását. A je­löltek a párttagok, illetve tagjelöl­tek kívánságára tartoznak a tag­gyűlésen életrajzukat röviden is­mertetni; a feltett kérdésekre vá­laszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki ja­vasolta jelölését. Egy-egy jelölt feletti vita lezá­rása után a taggyűlés szótöbbség­gel dönt arról, hogy a jelöltet fel­veszi-e a szavazólapra, vagy sem. Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szava­zásra bocsátani és a taggyűlés ál­tal szótöbbséggel elfogadott min­den egyes jelöltet a szavazólapra felvenni. 8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhu­zamosan és azonos módon kell ja­vaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöt­tek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfo­gadott, pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szava­zati joggal bírók számának megfe­lelő mennyiségben e névsort sok­szorosítsák. A sokszorosított névso­ron (szavazólapon) fel kell tün­tetni, hogy a taggyűlés hány veze­tőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A név­sorok elkészítésének és sokszorosí­tásának idejére az elnök a taggyű­lést felfüggeszti és szünetet ren­del el. 9. A szavazás módja: A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bízott,íHg tagjai ki­osztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szava­zati joggal bíró párttagoknak s az elnök ismerteti a tagsággal a sza­vazás módját. A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párt­tag a szavazólapon annyi általa ki­választott jelölt nevet hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve kül­döttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során ke­vesebb nevet húz át a szükséges­nél, vagy egyáltalán senkinek a ne­vét sem húzza ki, úgy kell tekin­teni, hogy a párttag a névsor sor­rendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak joga van a szavazó­lapra új jelölt, vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúz­ni. A párttagok a szavazólapot ösz­szehajtva sajátkezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező pártta­gok és a felsőbb pártszervek meg­bízottai lehetnek jelen. 10. A szavazatok összeszámlálá­sának idejére az elnök a taggyű­lést felfüggeszti s szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatsze­dő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak szá­mít. A pártvezetőség megválasz­tott tagjainak és a felsőbb párt­szerv értekezletén résztvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró kül­dötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapják. 11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság el­nöke ismerteti a szavazás eredmé- j nyét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést be­zárja. 12. Azokban a pártszervezetek­ben, amelyekben a tagok és a tag­jelöltek létszáma együttesen a 10-ct nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ. 13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden'jelölt neve mellé be­vezeti a ráeső érvényes szavaza­tok számát. A jegyzőkönyvet a tag­gyűlés elnöke, a szavazatszedő bi­zottság valamennyi tagja és a tag­gyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példá­nyát, mint bizalmas okmányt, az alapszervezet vezetősége megőrzi, másodpéldányát pedig a felsőbb pártszervnek küldj meg. II. A beszámoló és a választós a páriértekezleten A. A PARTÉRTEKEZLET ÉS A BESZÁMOLÓ. 1. A pártválasztmány beszámo­lója s újraválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre, s a párt­kongresszusra javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten tör­ténik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületek­ben, a megyékben, a járásokban és a városokban, valamint azokban az üzemekben, hivatalokban és in­tézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja az 500-at, s azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi pártszer­vezetekben együttvéve meghaladja a 300-at. • 2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb párt­szervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket alap­szervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s kül­dött-igazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűlése­ken, illetve pártértekezleteken ta­nácskozási joggal megválasztottak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői­nek. 3. Az alapszervezetek által meg­választott üzemi, hivatalt, intézmé­nyi, kerületi, járási, városi pártér­tekezleten résztvevő küldöttek szá­ma — a tagság és a pártszerveze­tek számának figyelembevételével 100—300-nál ne legyen több; a köz­ségi pártértekezletek résztvevőinek száma 100-nál ne legyen több (a pártbizottságok biztosítsák, hogy lehetőleg minden alapszervezet legalább egy küldöttel képviseltes­se magát); a megyei, s a budapesti pártértekezleten résztvevő küldöt­tek száma 200—400-nál ne legyen több. a) az alapszervezetekben megvá­lasztandó küldöttek számát a köz­vetlen felsőbb pártszerv határozza meg; b) A budapesti és a megyei párt­értekezleteken a pártkongresszusra minden ezer párttag után egy sza­vazati joggal rendelkező küldöttet kell választani. Az 500 tagon felüli töredéket egynek kell számítani, az 500 tagon alulit nem kell figyelem­be venni. Minden ezer tagjelölt után egy tanácskozási joggal ren­delkező küldöttet kell választani. 4. A beszámoló és vezetőségvá­lasztó pártértekezletnek két napi­rendi pontja legyen: a) pártválasztmány beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s a hatá­rozati javaslat megvitatása, s a ha­tározati javaslat elfogadása. A be­számolót a pártválasztmány megbí­zásából általában az első titkár tartja; b) a pártválasztmány, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre, illetve a budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldöttek megválasztása a pártkon­gresszusra. 5. A pártválasztmány beszámoló­ját a pártválasztmány ülésén elő­zetesen tárgyalják meg; ha vala­melyik pártválasztmányi tagnak a pártválasztmányi ülésen kifejtett álláspontját a pártválasztmány el­utasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezle­ten kifejtheti. B. A JELÖLÉS ÉS A SZAVAZAS A PARTÉRTEKEZ LETFN. 1. A pártértekezleten nyílt szava­zással választják: a) az elnököt az értekezlet veze­tésére és a 7—13 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt; b) az 5—9 tagú jelölőbizottságot a választmányba választandó tagok, póttagok és a felsőbb pártértekez­letre küldöttek jelölésére; c) az 5—9 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóle­veleinek, a megbízatás érvényessé­gének igazolására; d) az 5—7 tagú szavazatszedő bi­zottságot a szavazatok összeszámlá­lására, 2. Titkos szavazással választják: a) a pártválasztmány tagjait és póttagjait; b) a felsőbb pártértekezletre a sza­vazati joggal és tanácskozási jog­gal biró küldötteket. A budapesti és megyei pártértekezleteken a küldöt­teket a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusára. 3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnök® bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváha­gyása alapján a pártválasztmányba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezletre — a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kon­gresszusra — hány küldöttet kell választani. 4. A lelépő pártválasztmány jc­löhnévsoit előzetesen nem terjeszt­het be. A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a je­löltek névsorát és azt a jelölőbizoti. ság elnöke egyénenként megindo­kolva ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölő­bizottság jelölése mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolnia. E jogára az elnök köteles figyelmeztetni a párt­értekezletet. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles — a javaslatok sorrendjében — név­sorba venni. 5. A jelölések feletti vita a je­lölőbizottság által benyújtott név­soron szereplő — valamint a kül­döttek által javasolt — nevek sor­rendjében. egyénenként külön-kii­lön történik. A jelölésekhez a szavazati, vala­mint a tanácskozási joggal rendel­kező küldöttek korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek — felkérésre — tartoz­nak életrajzukat röviden ismertet­ni. A jelölt indokolt, távollétében a ielölőbizott'-ég elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti a je­lölt életrajzát. 8. A szavazólapon több név ls szerepelhet, mint ahány tagból ós póttagból álló pártválasztmányt, il­letve ahány küldöttet kell a párt­értekezletnek megválasztania; a meghatározott számon felül a név­sorból a titkos szavazás során azok esnek ki, akik a legkevesebb szava­zatot kapták. 7. A jelöltek névsorát a vita lezá­rása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosfttatja és lezárható borítékkal együtt szét­osztja a szavazati joggal biró kül­döttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértekezlet hány választmányi tagot, illetve hány küldöttet választhat. 8. A titkos választás alatt a párt­értekezlet helyiségében csak a sza­vazati joggal biró küldöttek és a felsőbb pártszervek megbízottai le­hetnek jelen. 9. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke is­merteti a szavazás módját. A sza­vazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal biró küldölt a sza­vazólapon annyi általa kiválasz­tott jelölt nevét hagyja meg, ahány választmányi tagot, illetve küldöt­tet választhat a pártértekezlet — a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során ke­vesebb nevet húz át a szükséges­nél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell te­kinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden küldöttnek joga van a szavazóla­pon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A borí­tékba zárt szavazólapot a küldöt­tek sajátkezűleg dobják a zárt ur­nába. 10. A szavazás után a szavazat­szedő bizottság megkezdi a szava­zatok összeszámlálását. Ha ugyan­az a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak szá­mít. A pártválasztmány megválasz­tott tngjajpak, póttagjainak és a felsőbb pártszerv pártértekezletére — a megyei és a budapesti párt­értekezleten a pártkongresszusra — megválasztott küldötteknek azok tekintendők, akik a legtöbb szava­zatot kapták. 11. A szavazatok megszámlálá­sa után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden je­lölt neve' mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A (Folytatás a harmadik oldalon,)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom