Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-06 / 4. szám

SZERDA. 1954. JANUÁR e. 3 DcLMOGYJSRORSZAG R szegedi és szeijedkörnyélii termelőszövetkezetek Pedagógusok beszélgetése az iskolai verseny problémáiról és esyani gazdak képviselői készülnek a holnapi . .* . paprikalermelési ankétra Egy nap múlva, holnap — csü- ninak az ankéton. Ilyen beszélgetörtökin — kerül sor a nagy ér-! tós volt pé'dául a szegedi €j Elet dekiödóssel várt szegedi paprikatermelcsi értekezletre. Szerkesztőségünkbe újabb levelek érkeztek a dolgozóktól az ankéttal kapcsolatban. Alsóvárosról arról írtak: -Az természetes, hogy mindannyian, mi alsóvárosi paprlkatermclők nem vehetünk részt az értekezleten, de a képviselőink ott lesznek. Gondolatban azonban mi is ott leszünk az értekezleten, mert hiszen fontos dologról lesz szó-. A paprikatermelők holnap délelőtt 9 órától a Hungária Szálló nagytermében kezdődő értekezletére készülnek a szegedi, szegedkőrnyéki termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák képviselői. A termelőszövetkezetekben a tagok elmondják az ankéton résztvevő képvisc'őiknek, ml az 6 javaslatuk, mit szeretnének, ha elmondatsz ben Is, ahol a tagok Savanya Miklós elvtársnak, az értekezlet egyik résztvevőjének, a tsz elnökének javaslatokat tettek. De az egyéni gazdák közül a szegedi Készó Lajos —• aki a Tisza Lajos-utca 100. szám alatt lakik — is készül a paprikatermelők ankétjára, tolmácsolja számos egyéni gazda kívánságalt. Készülnek az értekezletre a röszkei, a mihálytelekt és a többi szegedkörnyéki tsz-ck és egyéni gazdák képviselői is. A nagy érdeklődéssel várt paprikatermelési ankét — amelyet a Szegedi Városi Pártbizottság ja vaslatára a Szegedi Városi Tanács rendez — fontos állomása lesz mezőgazdasági határozat végrehajtásának; a szeged! és szegedkörnyéki paprikatermesztés kultúrája emelésének. Ankét a „Délmagyarország" szerkesztőségében A virágé nrerAff'7da«á jfrt Prettenhoffer Imre, a rapzőfjaídasági tudományod kaod dátusa: A következő három évben 180 ezer hold talajfaviláét végzünk el Prettenhoffer Imre elvtárs, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Szegedi Kutató Intézel talajjavítási osztályának vezetője részt vett a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányha tározat kidolgozásában. A mező gazdasági határozattal kapcsolatban Prettenhoffer Imre ezeket mondotta: — Hazánk többszázezer hold szikes és savanyú talajának megjaví tása, termésá'lagaink emelésének egyik legfontosabb eszköze. Kutatási eredményeink és gyakorlati tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a mésztelen ée átmeneti szikeseink véglegee megjavi 'ásával katasztrális holdanként Átlag 4 mázsa, savanyűtalajoknál pedig közel csaknem két mázsa búzaszem terméstőbbletet érünk el. Emellett ezeken a területeken a javítás után már nemcsak búzát, hanem szinte minden gazdasági növényt eredmény esőn termeszthetünk. Fontos az ls, hogy a talajok megjavításával könnyebbé válik megmunkálásuk, a gépállomások nagyobb teljesítményt érhetnek el, lényegesen osőkken a gépek rongálódása. — A határozatban előírt programra a talajjavítás! munkák ütemének lényeges emelkedését jelenti. A három- és az ötéves terv ben eddig közel százezer katasztrális hold szikes és savanyú talajt javítottunk meg. A következő három évben azonban 180 ezer ka tasztrális hold talaj javítását keli elvégezni. — A munkák Ilyen nagyarányú növekedése fokozottabb gépesítést igényel. Élihez a fedezet biztosítva. A gépesítéssel nemcsak gyor sabbá és olcsóbbá, hanem tökéle tesebbő is tesszük a talajjavítást. A munkálatokat ott kezdjük el. ahol legkisebb költséggel, a leg gyorsabban a legnagyobb tormésemelkcdést érhetjük el. így meg kell javítanunk a dunán'úli erő sen savanyú talajokat, az alföldi réti agyagot, a szántókban lévő szíkes foltokat, amelyek a táblák egyöntetű gépi müveiésót akadá lyozzAk. Az öntöző rendszerekbe eső szikes- és savanyútalajok meg javi' ásával könnyebbé és eredményesebbé tesszük az öntözést. — Az alföldi gyepterületek zöme szikes talajú, s gyér fütermésük alig pár hónapig nyújt a legelő jószágoknak táplálékot. Fokozatos megjavításuk, állattenyész'ésünk fejlesztése érdekében fontos. — A határozat nagy támogatást nyújt az egyénileg dolgozó pa rasztoknak a talajjavitásuoz. A szükséges Javi'óanyagot és annak vasúti szállítási költségeit az ál lam fedezi. — A határozatban előirt talajjavítás! munkálatok nagy feladatok elé állítanak bennünket, knta'ókat. A gyakorlattal való legszorosabb kapcsolatunk fenntartásával lelkesen és nagy örömmel látunk a határozat megvalósításához. Tndjuk, ez az egész ország mezőgazdasága fellendülését, dolgozó népünk jólétének növekedését Jelenti. Az elmúlt napokban a Városi Tanács oktatási osztálya és a „Délmagyarország" szerkesztősége ankétot tartott pedagógusok részvételével „Verseny az iskolában" címmel. Az ankét összehívása azért volt szükséges, mert sok iskolánkban sokszor helytelenül értelmezték a versenyt. Vannak olyan iskolák, ihol mindennemű versengést elvetettek, más Iskolákban az üzemi munkaversenyeket másolják helytelenül. Az ankéton résztvevő pedagógusok elmondták tapasztalataikat az Iskolai versenyekkel kapcsolatban. Közülük néhány felszólalását közöljük, s ezúton hívjuk fel pedagógusaink figyelmét arra, hogy szóljanak hozzá e kérdéshez, mondják el tapasztalataikat, s hozzászólásaikkal járuljanak hozzá a probléma megoldásához. Tartsunk helyesírási versenyt Balogh János egyéni gazda több jóminőségö állaiot akar tartani Balogh János, Szeged-Folsővárosl feketeföldek 251. szám alatt lakó tiz holdas, egyénileg dolgozó paraszt is készül már a tavaszi munkákra. Eltervezi, hogy s mint csinálják majd, hogy többet termeljenek. Az újesztendő első napjaiban felkereste a tanács begyűjtési osztályát ée ott a beszélget ée során örömmel jelentette ki: — Még január hónapban teljesítem 1954. évi hízottsortés beadási tervem. Van hízót!sertésem, miért ne legyek előre a kötelezettség teljesítésében. Balogh Jánoséknak három tehenük és egy üszőjük van. Nagy öröm, jó haszon az ls számukra, hogy a második és minden ezt kővető tehén után nem kell tejet beadni. A három tehén után ebben az évben még 700 liter tejet sem kell beadniok ée sokszáz liter tejet a szabadpiacon értékesíthetnek, ügy tartja Balogh János egyéni gazda ls, hogy érdemes több jóminőségü állatot tartani, ügy tervezik, hogy az üszőt sem adják el és megtartják. Továbbá tervezgetik, hogy több sertést ée aprójó szagot is tartanak, mert hiszen kifizető. Igaz szavakkal mondotta el Balogh Jánosi — Biztosabban nézek a Jövő elé és az új esztendő boldogabb lesz számomra is. Barabás Jenő elvtárs, a Földműves-utcai általános iskolából, elmondta: — Iskolánkban magatartási versenyt indítottunk. Öra után a nevelő megállapítja az osztály magatartási érdemjegyét, s az eredményeket hetenkint összegezik. Hétfőn zászlófelvonáskor hirdetjük ki, melyik osztály magatartási átlaga volt a legjobb s az erre rendszeresített vándorzászlót melyik osztály kapja meg. Mi, nevelők azonban úgy érezzük, hogy a fegyelmet ezzel a vesrsennyel csak ideig-óráig tudjuk tovább szilárdítani. — Az első negyedév előtt egy másik verseny is indult iskolánk-1 ban „Harc az ötösökért" címmel. A legjobb eredményt elérő osztályt vándorzászlóval jutalmazzuk. A verseny értékelése megmutatta, hogy helytelen volt versenyünk, nem volt reális alapja. — Általános iskoláink alsó tagozatának feladata az, hogy az alapkészségeket elsajátíttassa a tanu'ókksl. Nemcsak a mi Iskolánkban, hanem a szakmai konferencián a nevelőkkel való beszélgetés során meggyőződtem arról, hogy más iskoláknál is probléma a helyesírási készség fejlesztése. Ezen feltétlenül segíteni kell. Verseny formájában is tudnánk segíteni ezen a helyzeten úgy, hogy tanév végén az iskolák között a legjobb helyesírási! gyerekekkel versenyt indttunk. Ezt a versenyt konkrét eszközökkel lehet értékelni, s megérdemli, hogy nagy gondot fordítsunk erre. 4 versenyhen résztrerSk azonos Jeltételekkel induljanak Révész Béla elvtárs, a Máreyutcal általános Iskola nevelője a többi között a következőket mondotta: — Én a verseny mellett vagyok. A verseny segít bennünket nevelőket i. jobb munka elérésében. Az volt azonban a baj a versenyek szervezésében, hogy a „Nevelj jobban"-mozgalom nem tett különbséget a nevelők és a tanulók versenye között. Helyes a verseny az Iskolákban, de mindig szem előtt kell tartani, hogy kiknek ós hogyan szervezzük azt meg. — A Mérey-utcai Iskolában az egyik osztályon belül három Örs versenyzett egymás között, hogy melyik Örs kap legtöbb ötöst. Ez helyes, mert egy osztályon belül azonos feltételek mellett versenyeznek a csoportok. — A felajánlások helytelenek a nevelő és a gyermek részéről egyaránt. A Földműves-utcai iskola magatartási versenye ls helytelen, mert az egyik nevelő másként osztályoz, mint a másik és így nincs meg az összehasonlításra és értékelésre a reális alap. Az iskolában a verseny osztályon belül, azonos feltételek mellett helyes. A versenyben az a lényeg, hogy a tanulókat serkentse és minden egyes tanulót bevonjon, a gyengébbeket ls. Ha a kettes tanuló & versenyben egy jeggyel emeli osztályzatát, ez már nagy eredmény, mert elősegítette a tanulmányi színvonal eme I lését. Egyes versenyek n kollektív szellem fejlrszt-sének akadá'yosól Bódl Margit elvtársnő, az MDP Szegedi Városi Bizottságának köznevelési felelőse a többi között a következőket mondotta: — Az iskolákban nagyon kell vigyáznunk a versenyek megszervezésére. A harc az ötösökért verseny nagyon helytelen, mert a tanulók csak a jegyekért harcolnak. A pedagógusok hstáridős versenye sem helyes. A versenyszerű munka az iskolában kifejleszti a tanulókban azt a magatartást, hogy csak & saiát jegyeiért harcoljon, a gyengébbeket ne segítse és ez a kollektív szellem kialakításának gátlójává válhat. A verseny megszervezésénél figyelembe kell azt is venni, hogy abban minden tanuló érdekelve legyen. A családi körülményeket is figyelembe kell venni. Van olyan gyermek is, aki otthon semmi segítséget nem kap s így lehet, hogy ennek a tanulónak nagy fáradtsággal megszerzett hármasa értékesebb, mint esetleg mások ötöse. A verseny segítse a tanulmányi eredmények fokozását Gaál Géza elvtárs, az Ujszegedj Tanítóképző gyakorló iskolájának vezetője az elhangzottakkal kapcsolatban a következőket mondta: — A helyesírási verseny helyes. Év végén a különböző iskolák tanulói üljenek össze és azonos szöveget írjanak, hogy necsak a kitűnő tanulók, hanem a négyes, hármas és kettes tanulók is versenyezzenek. Ezzel le lehet mérni a nevelők munkáját is. Ugyanezt meg lehet csinálni számtanból is. Az ötösökért való verseny nem helyas, ugyanis ez nem reális. A magatartási verseny felső tagozatokban helyes lehet, ahol már a tanulók kollektív szelleméről beszélhetünk. — Én első és harmadik összevont osztályt tanítok. Nagyon sokszor versenyeznek tanulóim. Már az első osztályosok ls írási feladatot kapnak s az a győztes, aki hibátlanul oldja meg feladatát s azé ötös lesz. Az a baj, hogy pedagógusaink nem használják fel az ötös serkentő erejét. Én minden versenyszerű feleletet osztályozok. Az osztályzásban rejlő erőket használjuk ki. — Az iskolai versenyek célja: az eredmények fokozása. A tanítóképzőnek az a feladata, megtanítani növendékeit nevelni. A tanítóképzőben verseny indulhat a gyakorló I tanítójelöltek között a legjobb tanító címért. De csoporton belül, mert csak így reális az értékelés. A legjobban tanító növendék elnyeri a csoport legkiválóbb tanítója címet. Ez a verseny azonban nem jelent külön feladatot és ezzel Jobb tanítókat lehet nevelni. — A harmadik osztályban számtan versenyeket Indítok. Mindenki ugyanazt a példát kapja meg, mert a verseny csak akkor reális, ha minden egyes tanuló résztvesz benne és ugyanazt a feladatot kapja. — Harc az ötösökért versenyben csak a jó tanulók vannak érdekelve. Elősegíti-e tanulmányi színvonalunk emelését, ha. mi csak a jókkal törődünk? Természetesen nem. Az átlag lemarad. A verseny célja az legyen, hogy a gyengébb tanulókat is megmozgassa és eredményüket megjavítsa. Az ankét és a későbbi hozzászólások értékelésére vissza térünk. / A Szegedi Vendéglátóipari Vállalat árubemutatója Tanács Imre, a rösskei Lenin tgg elnöke; Tovább erősítjük termelőszövetkezetünket A röszkei Lenin-tsz tagsága mindig szívesen foglalkozott ipari és konyhakerti növények termesztésével. Az elmúlt évben cukorrépájuk holdanként 285 mázsát adott. Ilyen eredménnyel kevesen büszkélkedhetnek megyénkben. A szövetkezeliek nagyon értőnek a paprikatermesztéshez. Paprikaföldjük Jól ft; etett az elmúlt gazdasági évben is. A 73 hold földön holdanként átlagosan 31 mázsa 10 kiló paprikáink termett. De, ők nem voltak ezzel az eredménnyel megelégedve. Tanács Imre elvtárs, a röszkei Lenin-tsz elnöke a következőket mondotta: — Kormányprogramm nyilvánosságra hozatala óta megjelent rendeletek, főleg most n mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat, biztosítja, hogy olyan és anynyi növényt termeljünk, amihez a tagságnak a legnagyobb kedve és szakértelme van. amihez a mi vidékünk a legalkalmasabb. Nagy terveink vannak ezévben. — Az őszi mélyszántást földünkön elvégeztük. Háromszáz mázsa istállótrágyát szórtunk ki és aztán 50 kiló pétisót minden holdra. Tavaly nagy kertben neveltük a paprikapalántákat, s így nem tudtunk elég meleg talajt biztosítani számukra. Az idén a tagok saját kertjükben nevelik a palántákat, így a védett talajon hamarabb nő majd meg. — Szőlősünk művelésére is nagy gondot fordítunk, mert az is jó hasznot ad. Cukorrépát 14 holdon termelünk, azon a talajon, ahol tavaly paprika volt. Egy évvel ezelőtt 17 tehenünk volt, most harminc van. Állatállományunkat a határozat után tovább akarjuk növelni. Ezért a zöld futószalag területet is megnagyobbítjuk. — Ügy dolgozunk, hogy hozzájáruljunk a határozat megvalósításához és még gazdagabbá, még virágzóbbá tegyük szövetkezetünket. Január 3-án, ,- vasárnap délelőtt a Szegedi Vendéglátóipart Vállalat cukrász részjégének dolgozói és a vállaiáthoz tartozó éttermek konyháinak szakácsai ankétot, áru- és ételberruítatót tartottak. Az ankéton és a betnutatón résztvettek a "Váróéi Tahács képviselői és jelentős számban képviseltették magukat a helyi vendéglátóipar dolgozói mellett a Csongrádmegyei Vendéglátóipari Vá'lalat, a nagyobb szegedi üzemek, valamint az Üzemélelmezési Vállalat képviselői is. Az ankét célja az volt, hogy a vendéglátóipari vállalatok és ez üzemek dolgozóinak képviselői a kiállított mintákat megtekintve, értékeljék a cukrászrészleg és a vendéglők szakácsainak munkáját, eddig elért eredményeiket, s feltárják az Időközönkint előforduló hiányosságokat. A Szegedi Vendéglátóipart Vállalat cukrászai és szakácsai nagyon szép, szinte művészi mintákkal szerepeltek az árubemutatón. A legkülönbözőbb, szebbnél-szebb, ízléses marcipán gyümölcsök, lakodalmi guláncsok és dobostorták, teasütemények, dessertek, gyönyörködtették a résztvevőket. A legjobban az ankét résztvevőinek azonban cukorból készült hatalmas gyümölcskosár tetszett, melyben csokoládés krémből készült kandó dinnye és különböző marcipán gyümölcsök voltak. Ezeken kívül még sok-sok süteményféleség szerepelt a bemutatón, amelyek mind a vendéglátóipar cukrászainak szaktudását és szorgalmát dicsérték. Nem maradtak el mögöttük azonban a szakácsok sem Sokféle ízletes ételt — szegedi sertésragut, székelygulyást, csángógombócot, csikóstokányt, baboskáposztát, s az eheti vendéglői menüt mutatták be. Nagy választékban szerepeltek a Jobbnál-Jobb asztlg-féleségek is. Az ankéton bemutatott ételek nagyban v'ssza tükrözték a szegedi konyha különlegességeit és finomságát. A kiállított étel- és süteményféleségek megtekintése után Kiss Mihály elvtárs, a Szegedi Vendéglátóipart Vállalat igazgatója méltatta röviden az ankét jelentőségét, s kérte az ankét résztvevőit, mondják el tapasztalataikat, véleményeiket, hogy azt fel tudják használni munkájuk további javításához. Tcmbácz Imre elvtárs, a Városi Tanács VB-elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a vállalat Vezetőségének és dolgozóinak mindent meg kell tenni, hogy a bemutatott ételek necsak ennek a bemutatónak mintapéldányai legyenek, hanem bőségesen legyenek a vállalat vendéglőiben is. Mison Gusztáv elvtárs, a Városi Tanács VB-titkára hozzászólásában foglalkozott a fogyasztóközönségnek azzal a kérésével, hogy a vállalat éttermeiben, vendéglőiben tegyék állandóvá a diétás étkeztetést Is, ami ezldeig hiányosan volt meg. Havalecz Istvánné elvtérsnő, a Hungária Étterem vállalatvezetője hozzászólásában főképpen azokkal a problémákkal foglalkozott, amelyek jelenleg fennállnak egyes Ipar és ételféleségek beszerzésében, illetve előállításában. Havaleczné elvtársnő foglalkozott a pontos és gyors kiszolgálás kérdésével ls. Rámutatott, hogy a vendéglátótpari vállalatok dolgozóinak munkájában Jelentős eredmény lesz az. ha változást tudnak elérni a kiszolgálás gyorsaságában, pontosságában. Fontos dologként említette, hogy a vendégek részére állandóan biztosítani kell a nagyválasztékú ételek feltálalását. Berger Sándorné, a Szegedi Textilművek dolgozóinak küldötte megelégedését fejezte ki a vállalat szakácsainak és cukrászainak munkájáért. Elmondotta, hogy a kiállított ételek és sütemények nagyon szépek és ízletesek. — Szeretném — mondotta Bergerné clvtársnŐ —, ha rövidesen az üzemélelmczés területén is ilyen nagy javulás történne. Ez elősegítené, hogy az üzemekben dolgozó háziasszonyok nagymértékben mentesüljenek a főzés munkája alól, s így több idejük jutna pihenésre, szórakozásra és tanulásra is. Az ankét értékes tapasztalatcsere színhelye is volt. Az ankéton résztvevő élelmiszeripari dolgozók értékes tapasztalatokkal gazdagodva, azzal a szándékkal tértek vissza munkahelyükre, hogy a jövőben még lendületesebb munkával dolgoznak a fogyasztók növekvő igényeinek mennyiségi és minőségi kielégítéséért. Elméleti színvonalunk emelését segít) elö az AMGMBATSZOIGÁITATÁS