Délmagyarország, 1954. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I AZ M D P CSON G R A D M EGYEI A szegedi és szegedkörnyéki termelőszövetkezetek és egyéni gazdák képviselői készülnek a holnapi paprikatermclési ankétra Pedagógusok beszélgetése az Iskolai verseny problémáiról Altalános kormányválság Olaszországban X. ÉVE. 4. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1951. JANUÁR 0. r \ A selejt elleni harc nagy feladatai A magyar munkás világszerte híres jó munkájáról. A szegedi dolgozók készítményei is eljutnak messzi földre, legyen az seprő, paprika, vasöntvény, vagy papucs és azokat megelégedéssel, dicsérettel fogadják. Exportgyártmányaink minősége kétségtelenül megfelelő, azonban mielőtt exportra kerül, legtöbb üzemben számos munkadarab hibás, selejtes. Ugyanez a megállapítás vonatkozik belföldre gyártott készítményekre is. Amelyik munkadarab hibás, az vagy másod-, harmadrendű áruként kerül forgalomba, vagy egyáltalán nem használható, — hulladékká válik. Ez a körülmény arra kell, hogy felhívja a szegedi üzemek vezetőinek, dolgozóinak figyelmét most újév elején, amikor sok helyen újak a feladatok, hogy a munka minőségének megjavítása közben a selejt csökkentése, illetve megszüntetése elsőrendű feladat. Köztudomású, hogy a Szegedi Vasöntődében motorpajzsokat Is öntenek, amelyeket — villanymotorokra való felszerelésük után — a Kínai Népköztársaságnak exportálnak. A motor-öntvények készítésénél az utóbbi időben igen magas — 12 százalék felett van a selejt. A hibás öntvényt újból kell csinálni: kárba veszett a formakészítők, az öntők munkája, az anyag újból való feldolgozása kétszeres idő, munka, kétszeres pénz, — tehát alaposan megdrágítja exporttermékünket a selejtes munka. A selejt csökkentésére az új tervévben különböző intézkedéseket, gyártásközi módosításokat és ellenőrzéseket végeznek a Vasöntődében — igen helyesen —, de ezt hamarabb is megtehették volna, ha korábban kezdik kutatni a selejt keletkezésének okait. Pártunk Központi Vezetősége ezév október 31-i határozatának megfelelően arra kell törekednünk, hogy olcsóbbá tegyük termékeinket, s kevesebb legyen a selejt, a hulladék. Különböző módszereket vezettek már be a selejt csökkentése érdekében Szeged üzemeiben az elmúlt évek során, de a selejt keletkezésének okait kevéssé kutatták. Ez volt a főhiba. Helyes intézkedés, hogy fokozzák az ellenőrzést az üzemben, az egyes munkadarabokat felülvizsgálják, megjelölik rajta készítőit és így meg tudják állapítani, hogy ki gyárt, vagy ki nem gyárt selejtet, azokat bírálják, vagy megdicsérik, és az agitációnak e fegyverével is hathatósan küzdenek a selejt ellen. Azonban elsősorban azt kell megkeresni, hogy mi okozza a selejtet. Kétségtelenül előfordul, hogy egyes dolgozók hanyagságából, nemtörődömségéből, vagy vigyázatlanságából hibás munkát végeznek, — itt a pártszervezet és a szakszervezet felvilágosító szava nagyon hasznos —, de az is előfordul, hogy a dolgozó nem is tudja, hogy ezzel, vagy azzal a munkafogással, esetleg helytelen munkamódszerével selejtet okoz. Erre a vezető szakembereknek kell rájönni, figyelmeztetni kell a dolgozót és megmutatni: ne így csináld elvtárs, hanem így. Sok munka, sok gond, a munkafázisoknak alapos elemzése, éles meglátás, jó ötletek szükségesek ahhoz, hogy a már hónapok, vagy évek óta -megszokott" selejtet, vagy hulladékot csökkentsük. A Szegedi Kenderfonógyár kártoló tizemrészének főművezetőjét, Zengei János elvtársat egy értekezleten megbírálták, hogy nagyon sok az üzemrészéből kikerülő kártolt szalagok feldolgozásánál a selejt, illetve havonta igen nagymennyiségű kártolt szalag kerül vissza a kártolóba újból való feldolgozásra. A művezető sokáig töprengett, megjavították a gépeket, de jelentős eredmény a selejt csökkentése terén nem mutatkozott. Évek óta -húzták" már ezt a hibát és bizony nagyon nehezen, hosszas megfigyelés, kutatás, gondolkodás után tudott rájönni arra az egyszerű dologra, hogy a gépeknél dolgozók, amikor egy meghatározott mennyiségű kártolt szalag belekerült a tartókannába, azok végeit a többi közé belenyomják. Emiatt amikor az anyag átkerült az előfonóba további feldolgozásra, az ott dolgozók nem találták a végeket — egyébként a kártolt szalag hossza sem volt egyforma — és így igen sok eldobódott, selejtté vált, visszakerült feldolgozásra. Hoszszas kutatás után jött rá erre az egyszerű hibára Zengei elvtárs, megváltoztatták a munkamódszert és azóta igen jelentősen csökkent a selejt. Minden üzem valamennyi művezetőjének, MEO-sának és dolgozójának ilyen szorgalommal, vasakarattal kell kutatni. keresni a selejt okát, s minden bizonnyal sok olyan apróbb hibát találnak, amelyek megszüntetésével csökken a selejt. A szovjet gyárakban a dolgozók, a technikusok sokszor egészen átalakítják a munkafolyamatot, új eljárásokat vezetnek be a selejtmentes munka érdekében. A leningrádi -Szkorohod" gyermekcipő-gyár egyik műhelyének technológusát. Trofim Litkint, 1950-ben nagy feladat elé állították: meg kellett állapítania, milyen hibák fordulnak elő leggyakrabban a gyermekcipőknél és mi ezeknek az oka. Kiderítette, hogy a gyárban néha nem egyenletesen erősítik a talpat a cipőre, s emiatt a szögek kibukkannak a talpbélés alól. Litkin sokat törte a fejét, hogyan szüntessék meg ezt a hibát. Egy alkalommal elgondolkodva végighaladt a műhelyen, és ahogy nézte, hogyan dolgozik a hidraulikus sajtológép. eszébe ötlött hogy a talp felerősítéséhez a sajtológépet használhatnák. Ez lehetővé tenné, hogy pontosabban végezzék ezt a müveletet, s a szögek ne bújjanak ki a talpbélés alól. Igaz, néhány változást kellene eszközölni a préselő gépen, de érdemes lenne, hisz eddig a talpat kézierővel erősítették fel. Lépésről-lépésre, a gépjavítóval együtt megoldották a gyermekcipőgyártás megjavításának feladatait. Megváltoztatták a melegen vulkanizáló préselőgép egyes alkatrészeit és fáradozásaikat siker koronázta. Ezév tavaszáig pedig az újítók gyökeresen megváltoztatták és leegyszerűsítették a gyermekciDŐgyártás folyamatát. Az új módszer széleskörű elismerésre talált és a gyárban a Szovjet Tudományos Cipőipari Társasággal együtt egy komplexbrigádot alakítottak a gyermekcipőgvártás folyamatának további tökéletesítésére A seleit csökkentésénél kezdték és a hibák okát, megoldását kutatva, sikerült sokkal jobb, kevesebb munkát igénylő gyermekcipőket gyártaniok. Nekünk is az a feladatunk, hogy. ha szükséges, tudományosan is kidolgozzunk egy újfajta technológiai folyamatot a selejt csökkentése, megszüntétése érdekében. Műszaki értelmiségünk lelkesedése, ötlete! szükségesek ahhoz, hogv felismerjék a minőségi hibák okait, meghallgatva és felhasználva a dolgozók javaslatait. bátran kezdeményezzenek, forradalmasítsanak egy-egy munkafolyamatot, hogy selejtmentes, tartós, tetszetős és egyre olcsóbb áruféleségeket, közszükségleti cikkeket gyártsunk a lakosság számára. Az új év első sikerei a szegedi üzemekben Megkezdődtek Szeged üzemeiben is ötéves tervünk utolsó évének munkálatai. Az új esztendő új, nagy feladatokat ró Szeged munkásaira, műszaki értelmiségére. Pártunk határozatának és kormányunk programmjünak megvalósítása érdekében fokozni kell a közszükségleti cikkek gyártását, tovább kell emelni a munka termelékenységét, hogy sikerrel teljesítsük ötéves tervünket, megvalósítsuk a nagyszerű programmot hazánkban. Az új év első munkanapjaiban már sok sikeres, dicséretreméltó munkával dicsekedhetnek Szeged dolgozói. Több helyen már új munkafelajánlások is születtek és most az a feladat, hogy a dolgozók alkotó, kezdeményező készségére támaszkodva szélesítsük tovább a munkaversenyt Szeged üzemeiben. Bezdán Antal vezetésével jói halad az új gázkemence készítése A háztartásban több gáz fogy és nekünk a mind nagyobb igényeket ki kell, mégpedig minél gyorsabban és pontosabban elégíteni — magyarázta Bezdán Antal, a Gázmű dolgozója — miközben ügyes mozdulatokkal „foltozta" a kemencét. A zavartalan gázellátáshoz az első és legfontosabb, hogy a kemencék jól működjenek. Üzemképes állapotukra és működésükre a fűtők vigyáznak. Hiba eseten Bezdán Antalra bízzák a lyukak betömését és az úgynevezett retorták kijavítását. Naponta többször is előfordul, hogy apró nyílás, lyuk keletkezik valamelyik kemencén. Ilyenkor gyors és meggondolt cselekvésre van szükség, mert a legkisebb nyíláson Is nagymennyiségű gáz távozik el a levegőbe, ami igen nagy kárt jelent. Bezdán Antal szereti munkakörét és alaposan megismerte a kemencék működését. Bárhonnan jelentenek hibát, nem sokat gondolkodik, hol kezdjen hozzá. A munka szeretete és a kemencék működésének ismerete segíti őt abban, hogy határidő előtt elkészüljön a javításokkal. Egyegy hiba helyrehozása után a kemence teljes üzembehelyezéséig ott marad. Ellenőrzi, hogy Bezdán Antal a kemencét „foltozza" nem adódik-e más hiba és tökéletesen történt-e a jelentett hiba kijavítása. A Gázműnél új kemencét csinálnak 1954ben a lakosság gázfogyasztásának jobb kielégítése céljából. Ennek munkálatait decemberben kezdte meg Bezdán Antal brigádjával. A naponts előforduló kisebb hibák kijavításán kívül szorgalmasan dolgoztak azon, hogy az új kemence mihamarabb elkészüljön. Az alapozását már befejezték és az új esztendőben a csatornázáshoz kezdtek hozzá. Ez szokatlan munka számukra. mert a Gázműnél még új kemencét nem készítettek. A nehéz feladatot mégis vállalta a brigád és Bezdán Antal irányítása mellett, átlagosan 118 százalékos teljesítmény, nyel dolgoznak. Szeles Mihály, a Szegcdi Vasöntöde egyik legjobb formázója. Villanymotor házakat készít az új esztendőben. 229 százalékos a termelési eredménye és selejt nélkül dolgozik. A Forradalmár-brigád vezetője és arra törekszik, hogy az új évben a brigád többi tagjait is megtanítsa a selejt nélküli munkára. Török József fiatal szakmunkás a 65 '8-as Segédipari Vállalatnál. Néhány hónapja csak, hogy szakmunkás lett, de legjobb tudása szerint végzi munkáját. Jelenleg az épület vasalkatrészeinek összeszereléséhez csavarmenetet vág. Fokozatosan növekszik a termelése, legutóbbi eredménye 105 százalék. Á vidám nótézás talán még hangosabb lett az új esztendőben az Ecsetgyár szőrműhelyében. Az idősebb munkások is csatlakoznak a fiatalok által kezdett dalhoz, amelynek ütemére szinte gyorsabban jár minden munkáskéz. Jó a hangulat, az idő is hamar múlik, s a munkapadoknál egyre szaporodik a kikészített- anyag. A szőrműhelyben dolgozik a Béko-brigád is. Nevük, munkájuk is mert az üzem minden részében. — Gyöngyi Ferenc sztahanovista vezeti őket. Amikor átveszi az egész napra való feladatot, tájékoztatja a brigádtagokat és elosztja a kiadott munkát. Az elosztás azonban nem egyenlő, mert a Békc-brigá:! tagjai nem egyforma szakképzett ségűek. Tudja ezt jól Gyöngyi Ferenc brigádvezető és sohasem mulasztja el ennek figyelembevételét. Ezelőtt két hónappal Gyöngyi Ferenc elhatározta, hogy Pálvölgyi István brigádtagból sztahá novistát nevel. Szemközt dolgoznál; egymással Megfigyelte, hogy Pál- I völgyi Istvánnak a munkamódsze- [ rében van a hiba és ezért nem egycnletoson fokozódik a termelése. Mint brigádvezető, kötelességé nek érezte a vele való törődést. Gyöngyi Ferenc brigádvezető munka közben Tanácsokat adott neki, készségesen megmagyarázta a munka egész menetét. Fáradozása nem volt hiábavaló, tanítványa már elérte a sztahánovista szintet. A Béke-brigád munkahelyének falát eddig már három vándorzászló díszíti. A brigádok közötti versenyben az első helyet foglalják el. „Az első helyet 1954-ben is megtartjuk" — ezzel a jelszóval kezdték az új évet. Közvetlen ők adják, a szurkolóműhöly dolgozói részére a körecsclekhez, a marokecsetekhez ós a lakkecsetekhez szükséges szőranyagot, amelyből bizony sok kerosztbenálló apró, vagy vékonyabb szálat el kell távolílaniok. Ez a munka fésüléssel történik és hosszú ideje nincs panasz a Béke-brigád minőségi munkájára. Az újesztendő első napjaiban különös gondosság és igyekezet jellemzi munkájukat. A brigád tagjainak teljesítménye emelkedést mutat, — már az első napokban túlhaladták a 150 százalékot és ebben a munkában élenjár a brigád vezetője. n. J. Jól dolgozó munkások