Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-22 / 299. szám

KEDD. 1953. DECEMBER 22. DELMQGYARORSZftG Korányi Frigyes Emlékezi* születésének 125. évfordulóján Irt órányi Frigyes 1828 december 20-án született Nagykállón. Atyja nemcsak neves gyakorló orvos volt Szabolcs megyeben, de számos tudományos értekezést is irt. Korányi Frigyes már orvostanhallgató korában kiemelkedett tanulótárs&i sorából, hamarosan az ifjúság vezére lett: 20 éves korában, 1848 március idusán lelkesen állott a szabadság zászlaja alá, és Vasvári Pállal együtt résztvett a pozsonyi küldöttségben is, mely az országgyűlésen eljárt a felelős nemzeti kormány kinevezése érdekében. Résztvett a szabadságharcban is; mint orvosnövendé&et, Balassa seMszprofesszor volt famulusát éppen a szegedi honvédzászlóalj orvosává nevezték ld és Dembinszky seregében több csatában vett részt 1851-ben avatták orvosdoktorrá és cgy évet a bécsi sebészeti klinikán töltött, de szabadságharcos múltja miatt rendőri intézkedés következtében ott kellett hagynia a nagyhírű bécsi orvosi iskolát s Nagykánóba kellett visszatérnie, hogy orvosi gyakorlatot folytasson. Szalx>lcs megye főorvosává, majd kórházi főorvossá választják, de a vidéki por és sár nem fog rajta, külföldi tanulmányútjain Prágában, Párisban, Bécsben állandóan képezi magát és egymás után jelennek meg a szaklapokban értekezései, közegészségügyi tárgyú javaslatai. 1864-ben a pesti egyetemen magántanárrá képesítették ée rövidesen a Rókus-kórház főorvost lett. 11166-ban hosszas küzdelem után lett a belgyógyászat tanára, de csak a sebészek számára rendelt h+1 gyógyászati tanszéken. A haladó: :ellemű Korányinak még erre a tanszékre is a kinevezés elől sok . kadályt kellett elhárítania. Jellemző adat, hogy a helytartótanácson elnöklő jóakarója a jelölést kedvezően irányíthassa, a képviselőháznak aznapra kiírt ülését kellett elnalasztatni a család jóakarója, Deák Ferenc közbenjárására. A kinevezésnél Korányi apósának, Bónis Sámuelnek családi összeköttetései legalább annyit nyomtak a latban, mint a pályázó tudományos erdemei. Korányi belgyógyászati klinikáját csak 1873-tól kezdve, amikor a sebészorvosi tanfolyamot feloszlatták, látogatták a magasabb képzettségű orvostanhallgatók. Korányi úttörő munkát végzett mostoha körülmények között azon a klinikán is, melynek egyetlen tanársegéde, 12 betegágya és 2 ápolónője volt, s amelynek egyetlen tudományos felszerelését egy mikroszkóp képezte. Uj és korszerű klinikájának megépítésekor 1880ban kezdődhetett csak Korányi kutató munkásságának igazán eredményes új szakasza, amikor bakteriológiai és vegyi laboratórium és állatkísérletek végzésére szükséges felszerelés is állott rendelkezésére. Korányi Frigyes vezette be haánkban a klinikai kutató munkát, ö honosította meg nálunk a modern kliniksi búvárkodás szellemét. órányi Frigyes és tanszékén lv méltó utóda, fia, Korányi Sándor olyan belgyógyászati isko!át teremtett Magyarországon, mely ma is felveszi a versenyt a külföldi orvosi iskolák bármelyikével. Korányi Frigyes maga 150-nél több értekezést írt, klinikájáról 560 közlemény jelent meg és nagy külföldi kézikönyvek számára számos fejezet megírására kérték fel. Nemcsak zerkesztette, de részben ő maga is írta a hatkötetes magyar belgyógyászati kézikönyvet Sokat foglalkozott a fertőző betegségekkel, közegészségügyi kérdésekkel, elnyerte a rektorságot és az akadémiai tagságot is. A közegészségügyi tanácsnak megalakulása óta tagja volt, később elnöke lett és az ő javaslata alapján született meg 1876-ban a közegészségügy rendezésével foglalkozó alaptörvényünk. Korányi nevéhez fűződik a gümőkór elleni küzdelem megszervezése, az első tüdőszanatórium és gondozóintézet létesítése, Magyarországon. Az ő indítványára és elnökletével létesült a Balneológial Egyesület, a hazai fürdők és gyógyvizek felvirágoztatására. Külföldi és hazai tudományos kongresszusoknak egyaránt dísze volt a már fiatalon kiváló szónoki készséggel rendelkező Korányi Frigyes. A belgyógyászaton kívül az idegbetegségekkel is sokat foglalkozott és tőle eredt Forlanlni előtt a gümőkór gyógyítására a mesterséges légmell-kezelés létesítésének eszméje. Bámulatos szellemi frisseségben 80 éves korában számolt be a gerincoszlop kopogtatására vonatkozó diagnostikus módszeréről. 80 éves korában vonult nyugdíjba, megülte professzorságának 40 éves jubileumát és 4 gyermeke, unokái és dédunokái körében aranylakodalmát is. Élete végéig derűs, emelkedett, haladószellemű volt. Szerinte az öregkor legnagyobb gyönyörűsége a fiatalságban való gyönyörködés. 85 éves korában halálos ágyán joggal mondhatta egyik tanártársnak saját pályafutásáról: „Szép volt". Korányi Frigyes harmonikus életéről kivételes irodalmi, zenei és filozófiai műveltségéről nemcsak írásaiban győződhettem meg, hanem fiának. Korányi Sándornak a római tuberculosis kongresszuson együttlétünk alatti múzeumlátogatásaink, beszélgetéseink során. Oogy milyen volt a pesti orvosegyetem Korányi medikus éveiben, arról ő maga írt éiete utolsó évéig vezetett naplójában: „Az előadások szárazok voltak, ismeretet, gondolkodást tagadhatatlanul szegényesen ébresztették". A mai Kossuth Lajos-utca és Semmelweiss-utca sarkán, a jezsuita klastromban elhelyezett zsúfolt orvoskari intézetekben a német nyelven tanító maradi professzorokat ugyan már az ódon falak között is olyan tanárok váltották fel, mint Korányi példaképe, Balassa és Semmelweiss; de Korányi, Markusovszky érdeme az. hogy szívós harcok árán kiépült Pesten a modern klinikai telep és Korányi az új klinikájára friss haladó szellemet hozott. Ö, aki mindig többet tudott annál, amit tanult, mert mint kortársa. Müller Kálmán írta róla, autodidakta volt, amit a mi pesti egyetemünkön vagy rövid bécsi tartózkodása alatt elsajátíthatott, az nem képezhette széleskörű tudásának alapját, ő maga pótolta azt, amivel az egyetem adósa maradt TT órányi Frigyes bejárta Lon" don, Páris, Berlin, Brüsszel belgyógyászati klinikáit, mielőtt hozzáfogott új klinikájának tervezéséhez. De a magyar belgyógyászati ohvosi iskolát maga teremtette meg és a szegedi egyetem oszlopcsarnokában Korányi Frigyes emléktáblája arra emlékeztet születésének 125. évfordulóján, hogy köszönettel tartozunk Korányi Frigyesnék azért, hogy klinikáinkon, orvosegyetemünkön Korányi Frigyes és Korányi Sándor haladó iskolája, kutató szelleme él és virágzik napjainkban is. Kanyó Béla egyetemi tanár Eredménytelenül végződött a francia elnökválasztás hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik fordulója ís Versailles, (MTT) Szombaton, december 19-én a későesti órákban az ©AFP* hírügynökség azt jelentette, hogy a francia elnökválasztás hatodik szavazása sem hozta meg egyetlen jelölt számára sem az abszolút többséget. Ezalkalommal Laniel 397, Naegelen 306, Médecin pedig 171 szavazatot kapott. Vasárnap a hetedik forduló — az előbbiekhez hasonlóan — szinten eredménytelenül végződött. Laniel 407, Naegelen 303, Médecin 156 szavazatot kapott. Vasárnap este a francia köztársasági elnökválasztás nyolcadik fordulóját tartották meg — eredménytelenülEkkor Laniel 430, Naegelen 381 és Antoine Pinay volt miniszterelnök 25 szavazatot kapott. Médecin radikális jelölt a hetedik forduló után visszalépett. Amint az ©AFP* Jelenti, a francia elnökválasztás hétfőn délután megtartott 9. szavazása sem hozott abszolút többséget egyetlen Jelöltnek sem. A jelentés szerint a szavazás nem-hivatalos eredménye: Laniel 413, Naegelen 365, Montéi 103 szavazat. A nyugati polgári sajtó kommentálja a francia elnökválasztás körül folyó huza-vonát. A lapok megállapítják, hogy számos eredménytelen forduló a hivatalos francia politika válságát tükrözi. A ©Paris — Normandia* leszögezi: egyetlen elnökválasztás sem mutatott rá annyira a hatalmon lévő csoportok politikai tehetetlenségére, mint a mostani. Áz évi terv túlteljesítésén dolgoznak a MÁV Felépítményi Vasanyagjavitó Vállalat dolgozói | A SZEGEDI MÁV | Felépítményi Vasanyagjavitó Vállalat dolgozói december 5-én befejezték ezévi tervüket és a munka serényen folyik tovább. Az udvaron a síneken sebesen siklanak az anyaggal megrakott csillék. A kerítés mellett pirosra festett kész sorompók egymásra rakva, várják, hogy rövidesen rendeltetési helyükre szállítsák őket. Kissé távolabb meleg ruhában Megyei József elvtárs kezében serceg az ívhegesztő és hosszú vasrúdból hegeszt különböző idomokat. Arébb köszörűkőrong szórja csillagszóró módjára a szikrát. A kovács-műhelyben a nagy teljesítményű Ajax kalapács döngöli, formálja a jókora izzó acélt, körülötte pedig a kis üllőkön kézi kalapácsok csengenek. A lakatos-műhelyben sustorog a oxigénvágó, s az öntödében lomhán folyik az izzó acél. A Vasanyagjavító Vállalat dolgozói a terv túlteljesítésén dolgoznak. Vidáman, dalolva, f&tyürészvo végzik a munkál — nagy feladatra vállalkoztak. Megígérték: az év hátralévő részében 857 ezer forint értékű árut gyártanak terven felül. Es pedig nem kis feladat. De vállalták.' Hisz nagy volt az öröm a dolgozók között, amikor a hangoshiradón keresztül meghallották a hirt: >telvtársak befejeztük ezévi tervünket!" Az öröm és a továbbalkotás vágya fűtötte őket. Estére üzemrészenként már újabb felajánlások születtek, s amikor a vezetőség értékelte, összeadta a felaján lásokat, szép eredmény mutatkozott: 867 ezer forint terven felül. J A r>nT.r.or/\i{ elhatározták, hogy amit csak túrinak használt anyagból állítanak, elő. Ezzel is csökkentik az önköltséget és takarékoskodnak az anyaggal. A kovács-műhelyben az Ajaxkalapácsnál és a kis üllőnél dolgozók az utolsó simításokat végzik el az itt készülő szerszámokon. Az eszlergeműhelyben Dfibó György 222 százalékkal harcol vállalásuk teljesítéséért. Horváth Ferenc ifjúmunkás 204 százalékra teljesítette normáját. Az öntődében Stilasi Imre 153 százalékot, a sorompólakat.osoknál Gárgyán Antal 208 százalékot ért cl, — igy harcol a kollektíva vállalásának valóra rállásáért. NEHANY HETE új, hatalmas öntőcsarnok, Irodahelyiség, fürészház és üzamlakalosmühely áll az udvar végében. Rövidesen új öltözőt is kapnak, építésén javában folyik a munka és napról-napra közelebb ér a befejezéshez. Ebédidő alatt éppen ebben gyönyörködött Barta Ferenc kovács. — Néhány hónap alatt nagyon sok mindent kaptunk — mondotta — és úgy érezzük, mindezért, a kormdnyprogrammért érdemes harcolni. Télen sem tétlenek a tápéi Itfy Endre tsz taiiaf Tápén az Ady Endre termelőszövetkezet Irodájában sokat beszélnek a tagok a jövőről. Nagy István elvtárs, a szövetkezet elnöke meghallgatja a tagok javaslatait és helyes vélemények figyelembe vételével készül a terv. A tsz tagjainak az az elhatározásuk, hogy a következő évre hat hold kertészetet létesítenek, ahol jórészt korai zöldségféléket termesztenek majd. Helyes és jó hasznot adó tervük az ls, hogy 400 négyszögöl földön földiepret telepítenek. Már most azon vannak, hogy az elmúlt gazdasági év hibáit megszüntessék. A kertészetben akadályozta a munkát, hogy a melegágyak a kertészeti földtől távol estek. Most majd — még a palántanevelés megkezdése előtt — a melegágyakat áttelepítik a kertészet számára kijelölt föld mellé. A tsz-ben a mélyszántással 90 százalékban elkészültek és a hihiányzó részt hamarosan megmunkálják. Hordják a trágyát is a földekre, mert ez is feltétele a jó termésnek. Gondot fordítanak a gyümölcsösükre is. A férfiak nve.tsxik a fákat, körültányérozzák a fák töveit, hogy így is több nedvességet kapjon. A mélyszántást végző traktorok segítségével a kertészetben létrehozzák az ikercsatornákat, hogy tavasszal ezzel se legyen munka. Különben kertészetünkben, amint az idő engedi, elvetik a melegágyakba a magokat, hogy mielőbb tehessenek a szegedi piacra ls korai zöldségféléket. Nagyban munkálkodik a tsz kovácsa: Farkas Mihály és a tsz bognára: Pataki István. Csengő-bongó műhelyükben ők hozzák rendbe az ekéket, boronákat, kocsikat, vetőgépeket és aratógépeket. Március végére , a kovács és a bognár kijavítja a mezőgazdasági felszereléseket s igy ha szükség lesz rájuk, azonnal használni tudják. A szövetkezetiek építenek is a télen, persze akkor, amikor azt az idő engedi. Tizenöt méter kocsiszín falait húzzák majd fel. De gondot fordítanak a kezelésükben lévő téglagyárra is, mert kell a tégla a tanyák és mezőgazdasági épületek rendbehozásához. Az Ady Endre tsz asszonyai ls munkálkodhatnak — keresethez Juthatnak. A szövetkezet vezetői ugyanis úgy intézték, hogy az aszszonyok gyékényt szőhessenek otthon. Nagy Györgyné például szövi a gyékényt otthon és így a télen át is keresethez jut. Természetesen Nagyné a nyáron nap, nap után derekasan kivette részét a munkából. A következő nyáron is ott lesz a munka nehezénél, mert jól tudja, hogy ennek haszna nem marad cl. Ha szükség van az asszonykezek munkájára a szövetkezetben, akkor kicsit szünetel a gyékényszövés. A következő héten megkezdik a gyümölcsfák tisztítását és ebben a munkában rémmt rmsmnek a* a—monyok U. A nyári nagy munkák idején ezévben is üzemi konyha biztosította a tagoknak a bőséges főttételt A tagság jövöre is akar üzemi konyhát, hiszen az asszonyok csak úgy tudnak jól részt venni a munkában, ha mentesülnek a főzési gondoktól. Már most hizlalják a sertéseket az üzemi konyha számára. Tartalékolnak továbbá 150 kg cukrot, több mint 100 kg lekvárt és búzát is. A kertészet azután majd zöldségfélékkel látja el az üzemi konyhát. Nagy István elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke a tagság nevében jelentette ki: — Bizakodva nézünk a. következő év elé. Tudjuk, hogy jövő őszszel jó munkánk nyomán, a párt. és kormány segítségével többet oszthatunk a munkaegységekre. Igaz, okunk most sincs a panaszkodásra, mert megvan mindaz, ami kell. Az új begyűjtési rendszer is gazdagít bennünket- Mert hiszen több mint 300 mázsa búzával, 3 és félezer liter tejjel, 30 mázsa sertéssel és marhával kevesebbet kell beadnunk. •.. A tél hidege üli meg az Ady Endre tsz szántóit, de a meleg irodában szövik a terveket. Kint dolgoznak a tsz-tagok e tervek megvalósításáért és mit sem törődnek a hideggel. Mert egyre jobban kezdik megérteni, hogy kezükben van még jobb jövőjük — tőlük függ. hogy megvalósítsák. Szegedi írók a környező városokban Hónapok óta komoly szervezési munkát végez a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja a vidéki városokban, hogy felkutassa az írói tehetségeket. Ez a munka igen szépen gyümölcsözött. Egész sereg olyan friss tehetséget sikerült felkutatni az Alföldön és a Viharsarokban, akik rendszeresen írnak és nem akármilyen művészi eszkozökkeL Ezeknek az íróknak a szegedi csoport önzetlenül segítségükre sietett. Egyrészt lektorátushoz kötötte őket, másrészt biztosította számukra a közlésre alkalmas írások megjelenését A Tiszatáj legújabb száma már ennek az együttműködésnek a jegyében született és helyet adott békéscsabai, hódmezővásárhelyi és kecskéméti írók munkáinak is. A vidéki írók tehát dolgoznak, alkotnak és színvonalas, művészi értékeket képviselő írásokkal jelentkeznek a Tiszatájnál. A szegedi írócsoport tervei azonban ennél messzebbre mutatnak. Egészséges irodalmi közvéleményt akarnak kialakítani a három szomszédos megyében és meg akarják ismertetni íróinkat az olvasóközönséggel. A megismerésre való törekvés az írók és olvasók közös óhaja. Az olvasók szeretik szemtől-szembe látni magát az írót is, és szívesen hallgatják legfrissebb alkotásait az ő közvetlen tolmácsolásában. Az író viszont örömmel áll olvasói, mint kollektív bíráló elé. A szegedi írócsoport ennek jegyében elhatározta, hogy irodalmi esteket szervez a vidéki városokban és Szegeden is. A terv máris a megvalósulás útjára lépett. Ebben a hónapban került sor a kecskeméti irodalmi estre, amelyet a szegedi és kecskeméti írók tanácskozása előzött meg. A tanácskozás eredménye az lett, hogy megálakult a kecskeméti írói kör, amelynek létrehozásában igen sokat segített a Bács-Kiskunmegyei pártbizottság és a tanács illetékes szervei. A közönség érdeklődése túlhaladta a várakozást. A város új kultúrterme is szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. Az esten Somfai László elvtárs, a Tiszatáj szerkesztője mondott bevezető előadást a vidéki irodalom helyzetéről és feladatairól, majd a műsor keretében Nagy Sándor Sztálindíjjal és Kossuth-díjjal kitüntetett író olvasta fel egyik írását. Dér Endre készülő regényéből mutatott be részletet. Farkas László és András Sándor egy-egy versüket olvasták fel. A kecskeméti írók közül Vincze András szerepelt három versével, Monori Dezső egy színdarabrészlet bemutatásával és Busi Vince egy novellája felolvasásával. Az est színvonalát emelte a Kecskeméti Népi Zenekar és a tanítónőképző énekkarának fellépése is. Docomber közepén sor került a második irodalmi estre Békéscsabán, a szegedi írók és a Békésmegyei Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat közös rendezésében. A csabai zeneiskola nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Bevezetőül Tibori János, a megyei TTIT Irodalmi szakosztályának vezetője a többi között a következőket mondotta: ©Azért jöttünk ide, hogy belenézzünk az idő rostájába és megállapítsuk, milyen magot szór abba a mai írónemzedék, mert a jelen vetéséből fakad a mi egész jövendőnk*. Ezután Ertsey Péter tartott előadást az irói alkotómunka néhány kérdéséről. Az est végig érdekfeszítő és színvonalas volt és a közönség azzal a benyomással távozott, hogy fiatal íróink jó magot szórnak az ©idő rostájába*. A műsort a csabai és a szegedi írók írásainak legjavából állitótták össze, melyben szerepelt Csabai Szabó László és Uj Rezső csabai költők egy-egy verse, továbbá Nagy Sándor, Dér Endre, Simái Mihály, Peirovácz István, Németh Ferenc és László Ibolya egy-egy írása. A közönség igen nagy figyelemmel kísérte a műsort s lelkes tapssal adó* zott a bemutatott írásokért. E két irodalmi est tapasztalata meggyőzött bennünket arról, hogy helyes volt a kezdeményezés. Éppen ezért az írócsoport tovább kívánja folytatni ezt a munkát. Ebben a hónapban megszerveztük a hódmezővásárhelyi írói kört is és hamarosan sor kerül egy irodalmi estre ebben a városban is. A párt és az állami szervek minden törekvésünkben a legnagyobb segítségünkre voltak. Ha ez a támogatás állandó marad, minden reményünk megvan arra, hogy a három megye valamennyi városában sikerül fellendíteni az irodalmi érttet. Tervünkből egyetlen számottevő város sem maradt ki, e így Hódmezővásárhely után Szarvas, ma te Gyoma következik. De nem akarjuk elhanyagolni saját városunk.-1 sem és hamarosan sort kerítünk egv szegedi írói bemutatkozóra is. Mindez azt bizon?itfa, hogy a, szegedi írócsoport él és dolgozik, nem zárkózik elefántcsont-toronyba, hanem egyre szélesebbkörú írói és szervezési munkát fejt ki! Ez a munkakedv és lendület nem fog ellanyhulni, hanem tovább élénkül n virágzó irodalmi életért. Simon István *