Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

oeiMGriRORsziiG Szihkázi esték fflo&zküábaft VASÁRNAP, 1953 DECEMBER 29. Moszkvát joggal nevezhetnénk a világ színházi fővárosának. Esténkint a legkülönbözőbb darabokat játsszák sok-sok színházban. A három opera és balettszínház, az operettszínház, a drámai és a vígszínház, a kabaré, a szabadtéri színpad, a cirkusz, a bábszínház, ^vfordu.óját. A színház Auguszt az Ifjú.Vigl színház és a sajátságos I Jakobizon ©Nebraszkai őrangyal* cigány-színház, a ©Romén* estéről leímű szatírájának bemutatásával mű darabjának bemutatását. Az előbbi a szovjet ifjúság erkölcsi nemes égéről, az utóbbi pedig a szovjet emberek éberségéről szól. Október végén ünnepelték meg a moszkvai M. Gorkij Akadémiai Múvészsrínház fennállásának 55. A ©Sakálok* a Moszkvai Állami Akadémiai Kis Színház színpadán. A képen balról-jobbra: D. Pavlov, az OSzSzSzK érdemes művésze, J. Szolodova, az OSzSzSzK érdemes művésze és Sz. Mezsinszkij, az OSzSzSzK népművésze. estére hatalmas tömegeket vonz nézőterére. Moszkva három legnagyobb színháza a Nagy Színház, a Kis Színház és a Múvészszínház az ország több városában játszik, a főváros néhány kerületében önálló drámai színházak működnek. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy Moszkva kultúrpalotáiban és munkásklubjaiban fényűzően berendezett nézőterek és színpadok vannak, könnyen elképzelhetjük, milyen nagyszerű színházi élményeket nyújt a moszkvai este. Moszkva legrégibb színháza a Szovjetunió Nagy Színháza, amely 1951-ben ünnepelte fennállásának 175. éfordulóját. A NagySzínház, a hagyományokhoz hűen, Glinka zseniális orosz zeneszerző »Ivan Szuszaryin© című hazafias operájával nyitotta meg az 1933—54-es évadot. Ezután Jurij Saporln szovjet zeneszerző új operáját, a *Dekabristák©-at mutatták be. Az opera az 1B25 december 14-i pétervári forradalmi felkelést énekli meg. Jelenleg a színház opera- és balett-társulata több új darabra készül. Felújítják Beethoven ©Fldélio* című operáját, amely a nagy zeneszerző szabadságszerető eszméit rendkívüli kifejező erővel jeleníti meg. A *Fidélio« már evek óta nem szerepelt a moszkvai színházak műsorán. ÜJ felállításban mutatják be Verdi népszerű operáját, a ©Traviata*-t. Szíri rekerül Csajkovszkij ©Pikk Dáma* című operája és Asznfjev ©Bahcsiszeráji szökőkút* című balettje. Felújítják A. Szeröv *ördögi erő© cimú operáját, amely húrom év óta nem került sz npadra Moszkvában. Rendkívül érdekes munka foglalkoztatja a balett-társulatot, Szergej Prokofjev ©Mese a Hóvirágról* című darabjának bemutatására kószülnek. Ez az első orosz népi balett, amelynek alapja nem mesejáték, hanem a múltszázadi uráli üzemekben dolgozó orosz emberek életének igazi története. A Kis Színház két'új szovjet darabbal kezdte az évadot. I. Popov és A. Sztyepanov ©Port-Arthur* című darabját és Auguszt Jakobszon ©Sakálok* című darabját mutatták be. A -Sakálok© című darab, amelyet szerzője drámai p-mf'o'tó-k nevez, leleplezi a háborús gyújtogatok aknamunkájút, akik a tudományos felfedezéseket az emberlóg kiirtásának kegyetlen eszközeivé akarják változtatni. A második >. ilághábnrúban részt vevő nemes'elkű, fiatal amerikai, akinek alaklát N Cerev, a Szovjetunói népművésze személyes'tl meg. kiemol•d;k az emberbőrbe bújt sakálok -Ilkájából A -Sakálok© szerepót z. Mezsinszkij, I. t.jubeznov, V. r'agy:szlavszklj és V. Kcnlngszon játsszák. A K's ©üv'-'c—n kezdte meg az évadot. A darab egy arcátlan amerikai kalandjait mutatja be, aki gengszter módon viselkedett Észak-Európa egyik kis államában. A színház kollektívája jelenleg V. Katajev »A szovjethatalomért© című, sajátkazúleg dramatizált regényének színrehozatalára készül. A darab az ogyeszszai partizánok hősi harcáról szól, a Nagy Honvédő Háború éveiben. A színházban folynak az előkészületek B. I.avrenyov -Lermontov© című darabjának bemutatására. Folynak K. Szlmonov -Nagy név* című darab próbái. A darab a szovjet újságírók életéből mutat be részleteket. A J. Vahtangov Állami Színház két szovjet szerző darabjával kezdte szezonját. Az egyik, Alekszandr Krón ©Párttagjelölt*, a másik, Georgij Mdivani ©Üj idők* című darabja. A Vahtangov színház lengyelországi vendégszereplése után megkezdi Vlagyimir Majakovszkij -Vanya© című vígjátékának és Anton Csehov -Sirály© című darabjának előkészületeit. Az utóbbit a nagy orosz író halálának 50. évfordulója alkalmából mutatják be. A Moszkva? Drámai Színház, amelyet Nylko'.aj Chlopkov, a Szovjetunió népművésze vezet, szintén két újdonsággal: Nazim Hikmet török költő ©Legenda a szerelemről* című darabjával és Alekszandr Osztrovszklj ©Vihar* oímű darabjával kezdi meg az. évadot. Nazim Hikmet új gondolatokkal és érzésekkel töltötte meg az ősi, keleti legendát. Arról beszél, hogyan harcol egy bizonyos ország népe a szabadságért, a létért. A Moszkvai Szovjet Színház Jelenleg nagy sikerrel vendégszerepel Bulgária városaiban. Visszatérésük után A Szofronov ©Varvara Voka* című színdarabját mutatják be, amely a szovjet asszonyokról szól. A Puskin Színház I. Kramov és L. Volinszkl) -Ogyessza tüzel© című új darabját hozza színre, amely a polgárháború korát eleventtl fel. A színház ezután Z. Agrenyenko ©Hatvan óra* című darabját hozza színre. A Szovjet Hadsereg Központi Színháza bemutatja J. Csepurin színműíró ©Tavaszi vizek* című művét is, amely a V. I. Lenin nevét viselő Volga-Don-csatorna építőinek munkahőstetteiről szól. A színház a közelmúltban kezdte próbálni a felújításra kerülő -Poltavától Gangutig© című verses történelmi színművet. A darab szerzője Uja Szelvinszkij. Bemutatóra készülnek a többi moszkvai színházak is: a Sztnnyiszlavszkij Ifjúsági Drámai Színház, Alekszandr Brustetn Dickens »Kls Dorrlt© című regényéből átírt színváltozatát mutatja bc. Moizkva lakosaim* ?< köbében nagy sikert aratott a Szatirikus Színházban bemutatott ©Hol van az az utca, hol van az a ház . .* című műsor, amelynek szerzője V. Dihovicsnij és N. SzlodobszkiJ. A műsor kigúnyolja a mai emberek életének és gondolkodásának csökevényeit. A K. Sztanyisziavszkij és V. Nyemlrovics-Dancsenko Zenei SzínháZ a közeljövőben hozza színre Verdi -Szicíliai vecscrnye© című operáját, ezután pedig Aram Hacsaturján ©Gayane* című balettjét. A Zenei Színház épületében a közelmúltban nngy sikerrel vendégszerepelt a Bolgár Állami Opera- és Balettszínház társulata. Moszkvában minden színházi évad új eredményekkel gazdagítja a szovjet művészet kincsestárát. A Móra Ferenc Múzeum TÍZSZINTES: 1. ... ajándékozta híres gyűjteményét Beretzk Péter. 9. Kétes értékű görög aján- | " dók. 10. Szeled. 11. Y77 Egyszerű gép. 12. A' Descartes szemé- tjl.vi neve. 13. A tó í/3 kincse. 15. Kettős mássalhangzó. 16. Nyár franciául. 17. Szovjet fejlődéstan tudós. 20. Német leány név. 22. Szovjet folyam (ékezettel). 23. Ellentél es kötőszó. 24, Régi cs. 25. Móra Ferenc tárta fel a környékbeli sírjaikat. 27. Férfi név ékezet hibával. 28. Függőleges 26-os kezdete. 29. Brávó magánhangzói. 30. Főnyit. 32. A szerelem istene. FÜGGŐLEGES: 1. A múzeum egyik hangulatos kiállítása. 2. ... térül meg a békekölcsön. 8. Vékony kerítésen átlátszó jelenség. 4. A Gcrminal írója. 5, Üzletvezetőség. 6. Ige. 7. Kezdet nélküli hőstörténet. 8. Női becenév. 14. A színész eszköze. 18. Arany hallada hőse. 31. Egykor virágzó afrikai város. 23. Bányaváros. 26. Hiányos Gébor betűi keverve. 81. Előrelátó intézkedés. 33. 8. A. Beküldési határidő: december 24 3Cáf) pánt (í Mester és tanítvány A mikor Palcstrina, a nagy olasz zeneszerző meghalt —• mondja egy régi anekdota — tanítványai Rómában hangversenyt rendeztek az ő műveiből. A plakáton, mely a nagy eseményt meghirdette, hatalmas betűkkel ragyogott a nagy mester neve, s mellelte apró betűkből szerényen meghúzódva rajzolódott ld az a néhány szó, hogy a nagy alkotó halhatatlan müveit tanítványai mutatják be. Telt, múlt azonban az idő, s a tanítványok újra hangversenyt hirdettek — ismét áldozva a nagy mester tiszteletreméltó emlékének. A jámbor római polgárok nem győztek csodálkozni, amikor meglátták: a plakátra Palcstrina és a tanítványok nevét egyforma betűkkel nyomtatták. Sokkal jobban csodálkoztak azonban később — a harmadik hangversenyre készült plakátokat látva, Azokon a tanítványok óriási betűkkel nyomtatott neve mellett már úgy kellett megkeresni a nagy mester apró betűkkel szedett tiszteletreméltó nevét. Aki mostanában a Lenin-utcai kirakatok fényes üvegtábláin elhelyezett plakátokat figyeli — annak eszébe jut eme régi történet a mesterről és az 6 tanítványairól. Az egyik plakát arról ad hírt, hogy a Radnóti gimnázium növendékei előadják, a színdarabbá átdolgozott „Don Quijote"-t. A szerzők neve is ott áll a plakáton: Cervantes— Kálmán László. Igy van egymás mellett a két név, mint itt, ebben a szövegben: egyforma nagyságú belükből szedve és kötőjellel elválasztva. A szegedi embernek, aki a decemberi ködben tűnődve és csodálkozva olt áll a kirakat előtt, s nézi a két nevet, eszébe jut, hogy több szerénység talán nem ártott volna. Természetesen, ha a plakáton azt olvashatnák a szegediek, hogy Cervantes világhírű regényét színpadra alkalmazta rfálmán László, nem jutna eszükbe eme régi római történet, — hiszen a nagy regény dramatizálása egyébként nagyon szép és nyilván minden tiszteletet megérdemlő munka. (só) egész sor klassz'kus darabot mulat be: többek között A Osztrovszklj ©A szív nincs kőből*, Shakespeare ©Macbeth*, G. Le-sing • Emília Gnlot'.i* című darabját. A színház terv —vette V. Guszev ©A halász fia* című darabjának és A. SzalinszklJ ©Veszélyes útitárs* cíSZEGEDI ÖRÖKSÉG Erdősítés! törekvések a múltban A ..Dí'maqyae-orrzSq'í „Szegedi öröksóq.' cimmo' cl'ik. serozitot Kö ö\ A cikkek Sze. qeri haladó kulturá -s h'q/o. mányalt üojnotzák fel. A miit, eqy 15 cikkből «l'ó cikk oro zat ckkeit szegedi tudósok, szakemberek a T'rwdSIom és Termés-ettfdnfninyl Is. mere:tsrje-ztfl Társupt Cson. qrádmenvel Szervezetének tí.gjai Írjük. Csongrád megye, így Szeged környékének erdőviszonyai, nkór a multat, nltár a jelent nézzük, nem mondhatók kielégítőnek. Igaz. hogy éghajlatunk szélsőséges volta s a homokos talaj szerkezete nem a legkedvezőbb erdő megtelepedésére. Okmányaink, régi írásaink Is arról tanúskodnak, hogy alfii'dílnk déli része ősidőktől kezdve fában szegény, erdőtlen teriilet volt. Móra Ferone, mikor a . földalatti Magyarország* homoki koponyáit faggatta, kl ls derült a tényállndék, mely szerint „szögény ombörnok tüzelésre Jó n nádtörck glz-gazos burjány, mög n szárított marhatrágya is". Francia, otasz, meg egyéb utazók a tizenötödik századtól kezdve feljegyzik, hogy „több mértfö'dekre el lehot menni, még se lát tsak egy fát is az ember..." A mult század elejéig Szeged város 130.00(1 kat. holdnyi ho mokterUlctén erdő nem is volt. Amit azóta létesítettek, jobbágyok, a szegény népek lelkesedésének önt evékonységén ok f el h n sznái ásóval — az városunk két lelkes fiának köszönhető, akik munkájuk gyümölcsét nz eljövendő korok gyermckolnek szánták. A slváoy homok talajából csirá-•ó torebéiyes tö'gvfává tornyosuló óriás vo'.t az egyik, A másiknak bölcsőjót a régi Selmeo fnlal között ringatták, hogy később a szegedi A'sótnnyák serevényfüzes, „pölcldős" rónái fogadják őt szeretettol törzsökös tagjaik közé. „Fortuna timidos repellit" — a siker csupán a bátrak munkájának eredménye. Ez Volt Vedres Istvánnak. Szöged város egykori „hites földmérődének (1765—1830) jelmondata is. 0 alapította az első magyar munkaiskolát ls, melyben a leggyakorlatiasabb szellemű tani (As folyt a gazdasági élet minden ágában. Kora még nem, do ő már sok területen meglátta az igazi bajokat s megtalálta a gyógyító orvosságot. Vedres idejébon még a „slvány homokság" volt az űr ezen a terüloten. Egyik könyvének előszavában Ilyen szavakkal kezdi az olvasó trakfálását: .Ha valaki Magyar Hazánknak főképp a'.só vidékeit szemléli, első tekintettel alig foghattya meg nzt, miképp élhessenek azokon az emberek Erdők nélkül ..." Ha volt i» erdő, azok kímé'etlen irtása helyén a futóhomok hatalmasodott el. A Habsburgok uralnia alatt elnyomott iparunk kevés faanyagot használhatott fel s nagybirtokosaink nem sok értelmét látták nz erdők fenntartásának, de főleg gondozásának. Esztelenül tékozolták cl értékeinket, ahol vo't. Az erdő pusztulásával pusztult a mezőgazda «ó,g. Beköszöntöttek a kegyetlenül sújtó aszályok. A szelek kiszárították a talajt, elpusztítva a termést A fátlan pusztaságokon n szegény nép csak' a tonvoriszárrnl s az elhullatott trágyával tüze'hetctt. A szárazság nyomában fellépő ínség 8 ennek következtében az ugyancsak száraz betegség. a „hektika" tizedelte dolgozó népünket. * Vedres István úgy látta, nklat, hogy „nem sok üdő múlva, az eddig vad és sivatag Homokjainkon nevokedő Erdeink kellemetes árnyékában, Gyermekeink öröm mol tollyes levegőt fognak szív ni". A jövendőbe vetett hit csen dűl ki ezekből a sorokból. Több helyen a nagyobb haszon reményében — n birtokosok javára természetesen — próbálkoztak az erdő telepítésével. Azonban ebből semmi sem lett. Ezen nrak költségvetése szerint egy hold slvány kom ok megjavítása 325 kemény forintba került volna. A kistelek' jobbágyok — mondja Vedres — azok nem olyan tudós emberek jóllehet egy hold homokos földet szép erdővé tudnak változtatni: öt forintért! Vodrcs István nem be esülte lo a dolgos nép egyszeri: eszközökkel végzett munkáját. Vedre* a futóhomokos területeken az első erdősítési ki sérleteket fűzfndugványokltal végezte. Sikerére jellemző, hogy 1796-bnn Kistelek mellett maguk a lakosok folytatják a telepítést. 1873-as jelentés szerint Szogod vá rosának már közel 9060 kat. hold erdeje van. A túlságos legeltetés a vágások pótlásának elhanyago lása miatt ezek az erdők azonbar nagyon rosrz állapotban voltak, e a város 1886-ban elhatározta, hogy állami kczelésbo adja azokat. „Amíg az erdők állami kezelés alatt lesznek, nem kell félteni őket" — Írja Kiss Ferone. a szegedkörnyéki erdők galambősz ha Jé, izzó lelkű gondvisr'őjo Min' fiatal ember kerül szűkebb hazájébs, hogy folytassa nagyrevíl elődje. Vedres István munkáját. Évtlzcd-'k szívós, kitartó munkájával tör új csapásokat a gazda sági tndomá-yok torén. Egy fél évszázadon át az addig felhasználhatatlan, meg nora munkált talajba ezer holdakra merő ordőrékor segítünk ezeken a bajokon, ha I ízeket telepit, de booltja czzci markossan hozzálátunk az erdők ültetéséhez". Azzal nz édos reménységgé! teszi le kezéből** tol együtt az addig megmunkálatlar I területeken! .., Volt ideje S töretlen energiája hozzá. Néhány évvol ezelőtt húnyt el Szegeden, 93 esztendős korában. Mondhatnánk, a szegedi erdő, az öreg fák, azok között ls a Ilukl-erdö öreg cperfája, második családja volt. Annak, azoknak Jövője, sorsa, a jövendő nemzedékekre kiható haszna lebegett állandóan szemel előtt. A fák voltak az ő m&sodlk gyermekei, azokat óvta, babusgatta csecsemőkorukban, nevelte, serkentette, mint serdülő Ifjakat, majd érett felnőtteket, veliik öregedett meg a bocsátotta az unokákat a sivány homokon újabb és újabb honfoglalásra. 8 ahogy nz ősz! szelek szórták szerte szét n magvakat — úgy torjedt el u messzi tanyavilágban n fának, mint nemzeti vngyonnak. a nép féltett kincsének megbecsülése .,. A természet mostohaságait n haladó tudomány útmutatása szerint lo lehet győzni. Ma do'gozó népünk s elsősorban pnrasztsá-unk élfetében óriási jelentőségű n "ásítás, mert nem csupán otthonát 'átja el a szükséges fannyagokkal hanem támaszt e biztosítékot nyújt mezőgazdasági termelő mim 'rajában ls. Csongrád megye erdősillteége a fasiszta nralom alatt két százalékra csökkent. (Magyarország jelenlegi erdősültségo 12.3 s?/z<ilék.) 1930-ben megvínkhen 103 lent., holdat. 1951-ben. s 1952 hen 760 mnjd 7""10 k. h.oktat erdősitettünk. A fásítás jo'er'c* űt men'i fasorok, legelő' orii Veken erdöfo'iok létesítésére tarj-d ki. vntamlnt állami prrdrtógokhan eddig nem h-mz©c9?fható szikes is hem-kos tarii'ef "kre. Hazafias sze'lembrn, Blkoló mim kával, n Szovjcttin 6 erdÖHÍtü példája nyomán Vrg-'ük ki továbbra is réeztlnkot a jövő szolgálatából s ekkor nemcsak n madárdal iesz. hangosabb a beültetett lelkekbe is a homoki erdő szeretete _ 1 CSONGOR GYOZÖ Móra Eereno Múzeum