Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-19 / 297. szám
SZOMBAT, 1953. DECEMBER 19. 3 DELMRGVIRORSZRG Erről írnak levelezőink HWTWrTlirailTKI11'BEflgEiWiYEüw 11 n^j —— Miért nem jár autóbusz a sándorfalvi úton Mi, akik ezt a levelet írjuk, valamennyien a Szeged-sándorfalvi út mentén lakunk. Vulamikor ezon az Úton járt s sándorfalvi autóbusz, amely az egyetlen közlekedési eszközünk volt ahhoz, hogy a városba bejuthassunk. Körülbelül két évo azonban ezt a járatot beszüntették ós a közlekedést áttették a nemzetközi útra. Azóta nincs semmiféle közlekedési eszközünk, 8 bizony, csak gyalogszerrel tudjuk a várost megjárni. Hamarosan beköszönt a komoly tél, amikor a nagy hóban és hidegben kell majd gyalogolni. Hiába kérjük hosszú idő óta, hogy tegyék vissza a járatot, az a válasz, hogy az útnak egy része rossz és a nemzetközi úton több utas van. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a kocsinak a mostani menetiránya hat kilométerrel hosszabb, mintha közvetlen a eándorfalvi úton járna. Ha tehát valóban rossz ts volna ez az út, a gu •I kopáson azt hisszük felöl van a nagyobb út üzemanyagfogyasz tási többlete. Ami pedig azt az érvet illeti, hogy a nemzetközi úton több ntas és leszálló van, azok aj utasok mehetnek akár vonattal, akár a bu dapesti, a csongrádi, vagy a kisteleki autóbuszokkal, mert özek mind a nemzetközi úton járnak, s mind lejárja azt az útszakaszt, amelyen a sándorfalvi kocsi ma jár. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a közvetlen sándorfalvi út 6 kilométerrel rövidebb, mint a mostani járat útja, s ez a háromszori útnál oda-vissza 36 kilométert tesz ki, ez olyan megtakarítást jelent, hogy a vállalat a mi kérésünk nélkül is. saját érdekében már régen vissza kellett volna, hogy tegye a járatot erre a régi útjára. Kérjük a Gépkocsi Közlekedési Vállalatot, hogy tegyen meg minden lehetőt annak érdekében, hogy visszakaphassuk a régi autóbuszjáratunkat. A Szeged-sdndorfalri út mentén lakók Gyorsítsák meg az építkezést A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szegedi üzemvezetősége számára ez év elején transzformátor javító és árammérő hitelesítő állomást építettek a 65'1. Építőipari Vállalat dolgozói. Az épületben a szükséges központi fűtést és égyéb szerelési munkát a 65/9. Épületszerelő Vállalat dolgozói végezték és sikerült májusban a transzformátorjavítást és a mérőhitelesítést ebben az épületben megkezdeni. Az új helyiségben igen nagy örömmel folyt a munka, azonban meglepetésünkre egyik napon a kivitelező vállalatok dolgozói elmaradtak anélkül, hogy a még hiányzó munkálatokat befejezték volna. Pártszervezetünk, üzemi bi zottságunk és vállalatvezetőségünk sokszor fordult kéréssel az építő vállalatokhoz, hogy folytassák a munkát. Ennek következtében — habár nehezen — mégis csak elkészült a központi fűtőberendezés és a kazánba be lehetett gyújtani, A fűtőberendezéssel azonban még mindég baj van. Több helyiségben nem működik a fűtés. A szivattyú motorját még most sem javították meg, noha sokszor megígérték. A fűtőtesteket sem festették be. A kazán fűtőberendezésénél a tisztítóajtókat nem készítették el és a műhelyben még most sem rakták le a fakockákat. Pedig a hideg betonon való állandó állás következtében megbetegszenek a dolgozók. A megkötött szerződés szerint még ebben az évben be kell fejezni a munkát. A jövőévi munkára nincs hitelkeret és amennyiben a munka december 31-ig nem készülne el. ízt egyelőre nem is lehet befejezni. Márpedig ez akadályozná a termelésünket Éppen ezért arra kérjük a két vállalat dolgozóit, hogy haladéktalanul fejezzék be a vállalt munkálatokat. Jurka József TÖRTÉNET A BÍRÁLAT ELFOJTÁSÁRÓL Miért nincs szódavíz vasárnap az italboltokban? Gyakran előfordult már, én magam is több panaszt hallottam arról. hogy vasárnaponként egyes italboltokban nem lehet szódavizet kapni. Azt mondják, „nincs". Leg. alábbis a pénztárosok sokszor ez zel utasítják el a vásárolni szándékozó dolgozókat Ezen én igen csodálkozom, mert a szikvízüzem korlátlan mennyiségben ellátja mind a népboltokat, mind az italboltokat szódavízzel. Pár nappal ezelőtt a 6-os Italboltban én magam is meggyőződtem róla, hogy egy vevőt, aki két fél-literes üveg szódavizet akart vá sárolni. nem szolgálták ki, azzal az indokkal, hogy nincsen. Kérdésemre a pénztárosnő nem adott választ. Azt kérdeztem, miért mondta azt, hogy ninea szódavíz, hiszen a pult mögött ott láttam több láda teli üveget. Az a vásárolnt szándékozó fiatalember, akit ilyenformán elutasi tottak, szó nélkül távozott, ahelyett, hogy panaszkönyvbe beírta volna észrevételét Nem lehet az, hogy azok a dolgozók, akik esetleg szombaton nem tudják megvásárolni a szükséges szódavizet vasárnap ne ihassanak azt, esak azért, mert az italboltok kényelmességből nem akarnak adni, bár az italboltoknak módjukban áll elegendő mennyisé get megrendelni. Nagyobb szervezettséggel, a fogyasztók érdekének szem előtt tartása mellett tegyék is ezt igy, hogy mindenkit ki tud janak elégíteni. Poré Ferenc A pályaőrök jó munkája A Tolbuehin sugárút folytatása az az út, amely a repülőteret és a környező falvakat köti össze Szegeddel, igen forgalmas útvonal. Ezt az utat szeli keresztül a budapesti vasútvonal is, amelynek átjáróján kocsik, autók és kerékpárosok százai mennek el naponta. A forgalom balesetnélküll lebonyolítása pontos és figyelmes munkát kiván meg a vasúti őrház dolgozóitól. A szolgálati őrház helyiségében ez a felirat látható: „Pontos és éber szolgálattal a békéért!" A 313-as vasúti őrhely dolgozói még ezév kezdetén megfogadták, hogy minden tudásukkal harcolnak a balesetmentes szolgálatért. Szavukat állják, mert még ezévben egyetlen egyszer sem fordult elő baleset az ott dolgozók figyelmetlenségéből. Kovácsit István, Balázsfi József pályaőr elvtársak is jól felkészültek a téli forgalom balesetmentes lebonyolítására. Valamennyien a pálya jó karbantartását. tűzték kl munkájuk elsőrendű feladatának. Ahhoz, hogy a vonatok pontos közlekedése biztosítva legyen, erre nagy szükség van. Ezáltal tudják azt biztosítani, hogy a fontos ipari cikkek és nyersanyagok időre jnssanak a rendeltetési helyükre. Do nemcsak a 313-as vasúti őrhely dolgozói végeznek eredményes munkát, hanem a Szeged-Rendező IV. pályamesteri szakasz munkásai is kiváló teljesítményeikkel harcolnak az évi terv sikeréért. A IV. pályajavitó szakasz munkásai az elmúlt kéthónapi tervüket 114 százalékra teljesítették. Közülük legkiválóbb eredményt Szalma Kálmán brigádja ért el 126 százalékos teljesítményével. Az egyéni teljesitők közül Hódi Vilmos, Bitó József és Korom János járnak élen 120 százalékos teljesítményükkel, Horváth György A vietnami béke megkötéséért rendezett akcióhét ujabb hírei Párizs (MTI). Mind újabb hírek érkeznek arról, hogy a francia munkások az ország különböző részein síkra szállnak a vietnami béke megkötése mellett. A Nord és Pas-de-Calais-megyei bányászok a CGT és CFTC által rendezett gyűlésen majdnem teljes egységben a vietnami béke megkötése mellett álltak ki. A párizsi „Championnet" műhelyek dolgozóinak 89 százaléka aláírta azt a folyamodványt, amelyben a munkások a vietnami háború befejezését és a Ho Si Minh-nel való tárgyalást követelik. Boulogne-Billancourt-ban a Renault-Művek központi szerelőműhelyének békebizottsága felhívást Intézett a dolgozókhoz z. vietnami háború befejezése és fegyverszünet megkötése érdekében, amelyhez a szocialista, kommunista, keresztény munkásoknak és az indokinai háború volt harcosainak mintegy 94 százaléka csatlakozott) Rettentően bosszantotta, hogy társa már vagy két hónapja többször macerálja: ©Milyen bizalmi vagy Ádám, hogy a jogos követelésünket nem tudod elintézni*. —•• Az én pénzem is ott van, éppen úgy, mint a tiéd, hányszor voltam odaát, még sem intézik, tehetek én róla? Azzal rakták tovább a nehéz deszkapallókat: móglyáztak. Kecskés Ádám keményen markolta a fát, emelte, húzta. Két arccsontján az izmok vibráltak, ahogy összeszorította fogait: dühös volt Ok itt vannak az anyagtelepen, az iroda az utca másik oldalán, a gyárban. Csak ebédidőben, vagy munka után ind Intésni valamit, akkor meg épp nem találja Halász elvtársat a normást, az igazgató elvtárs éppen Pesten van, délután meg legtöbbször elmentek már. Amikor meg beszélt velük, azt mondták: majd elintézik. Jó, jó, dehát már két hónap eltelt és ők nem négy köbméter fát máglyáztak fel, mint ahogy akkor elszámolták, hanem nyolcat — kell az érte járó pénz. — Átmegyek! — jelentette ki és a hirtelen eleresztett deszkalap nagy pufíanással esett a többi tetejére. — Most? — Most én. Majd bepótoljuk ezt a kis időt. Sietett át a telepen, a Sztálinkőrúton éppen elhaladó villamos egy pillanatra megáll'totta, majd benyitott a ©Bútorgyár* feliratú kapun és ment fel egyenesen az irodába. Juhász László elvtárs — az igazgató — a pénz átadásának elintézése helyett megmagyarázta, hogy munka közben nem szabad átjönni. — Ez helytelen Kecskés elvtárs, hogy otthagyja munkáját — Majd behozzuk, de már anynyiszor itt voltam... — Akkor is... Szó. szót váltott és Kecskés viszszavonult a telepre. — Még engem kaptak le. hogy átmentem — vitLe a hírt, 6 azzal folytatták tovább a munkát, bizony nem a legnagyobb jókedvvel. Az igazgató is átment a telepre Nemigen szólt egy szót sem, és ez Kecskést fellobbantotta. — Mit törődik az igazgató elvtárs velünk? Még arra sem érdemesít bennünket, hogy megkérdezné: hogy vannak az elvtársak, nincs-e valami mondanivalójuk, vagy csak annyit, hogy szabadság elvtársak! De semmit! Pedig Jól emne ám, higyje el, hiszen maga ls olyan munkás volt, mint ml. Még én kapok azért, mert merem kérni a pénzt a négy köbméterért? Hányszor voltam már odaát, szóltam, hogy rosszul számolták el, mégsem csináltak semmit — De munkaidőben nem lehet. Kecskés itt már megfeledkezett magáról és minősíthetetlen hangon beszélt igazgatójával. Az kikérte magának hasonló hangnemben, majd véget szakított a szóváltásnak — elment a telepről. Napok multán megkapták a pénzt Kecskés nagyon megbánta már, hogy olyan szavakat használt a gyár Igazgatójával szemben —meg is mondta ezt dolgozó társainak. Juhász elvtárs pedig a goromba hangból észrevette, hogy neki sokkal közelebb kell kerülni a munkásokhoz, mert amit a Kecskés mondott, olyat, ha másképpen is, mások is említettek neki, a párttitkár is szólt már neki. S ahogy elgondolkodott, nem is haragudott már annyira Kecskésre. ©Én is munkás voltam... Biztos nem vettem észre, ők jobban látnak engem ...» Az esetnek azonban híre támadt az irodában. — Ilyen hallatlan szemtelenséget! — Ez a Kecskés nem normális. — Ideges, beteg ember az. — Ezt azért nem lehet hagyni — mondogatták az igazgatónak. — Óh, volt ez már a leváltott igazgatónál is felmondásban, aztán mindig visszakönyörögte magát. — Nagyon magy a tvája.., A szó nem maradt szárazon az ember fejében, s valahogy úgy alakultak a dolgok, hogy Juhász igazgató, Vlgh István, az ÜB-elnök és Kohajda József raktáros, mindezeket igazoltnak látta. Ugyanis az történt, hogy Kecskés mint szakszervezeti bizalmi, a dolgozók részére kötőket követelt — Nincs! — volt a válasz. Később már így módosították: —Szerezzen anyagot, ha tud, Kecskés öt kötőnek valót szerzett, de hogy-hogynem, elteltek a hetek és azóta nincs kötő. Szappant és törülközőt is kért. Nagynehezen kaptak szappant. — Tényleg nagy a szája — mondogatták róla az irodában. November 7-én az UB-elnök ki is bökte előtte. — Azért nem kapsz jutalmat, mert nagy a szád. Igaz, 200 forint szociális segélyben részesült, de azért nagyon bántotta a dolog. ©Azért sem fogom be a számat Ami a dolgozók érdeke, azt kimondom, azért választattak meg* — határozta el magában. Nemsokára rá, Rtasehiiitiíli a bima-lmluluU és megbeszélték, hogy hetenként a szokásos zsák forgácsért, amit eddig kaptak a dolgozók, nem kell fizetni. Kecskés vitte a hírt, örültek dolgozótársai. Mikor aztán sor került, hogy megkapják a forgáesot, kijelentették, hogy egy forintot kell fizetni érte. Kecskés ment az igazgatóhoz. —- Azt beszéltük meg, hogy nem kell érte fizetni. Most mit mondjak a dolgozóknak? — Még ottmaradtunk akkor az értekezlet után páran és úgy határoztunk, hogy mégis csak kell érte fizetni. — Egy paran?! — csodálkozott Kecskés. Juhász elvtársnál; most már egyre inkább meggyőződésévé vált: Kecskés követelődző, nem fér s bőrében. Igazuk van azoknak az irodában, akik ezt mondják róla. Ez az érzés lett úrrá benne, különösen akkor, amikor végiggondolta: nem mult el egy párttaggyűlés, szakszervezeti gyűlés, hogy Kecskés ne szólaljon fel, s mindig talált valami hibát, követelődzőtt — szóval ez így nem jól van. Legutóbbi termelési értekezleten ismét felállt Kecskés. — Nyolcan-tízen dolgozunk az anyagtelepen, hidegben, szabadban. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy malag munkaruha Jár, mi is épp úgy nyolc órát kinn vagyunk a hidegben, mint más szabadban dogozók és csoportom nevében kérem, adják meg nekünk a munkaruhát A válaszban válaszoltak kérésére: — A kollektív szerződés a faipari munkásoknak ezt nem írja elő, de majd utánanézünk. Mivel a dolgozók már ismerték az ©utánanézés* eredményét, dohogtak magukban: ©majd korrigálják a hibát*, mert mindig ezt mondják, ©korrigáljuk, utánanézünk .. .* Telt az idő. Ruhát nem kaptak, ellenben Kecskésnek karácsonyra felmondtak. Nem azért, mert bírálni merészelt és a dolgozók munkavédelmét, Jogait követelte, óh dehogy, hanem ©átszervezés folytán létszámfelettivé vált*. Kecskés Adám a Jakab Lajosutcai kis lakásában az öttagú család szeme láttára sírt, zokogott. Égy házban lakik Kassai Tibor tanácstaggal és neki is elpanaszolta, hogy mit tettek vele. — írja meg a ©Déimagyarország-© nak* — javasolta Kassai elvtárs^ Kecskés megtette ... A meleg irodában az asztal kö© rül ült: Juhász elvtárs, Vlgh elv© társ, Kohajda elvtárs és az üzem párttitkára. Folyt a beszélgetés. Kiderült, hogy Juhász elvtárs egy alkalommal — nem régen — utazott Pestre, s összetalálkozott Ziegenhein elvtárssal, a Csongrádi Bútorgyár igazgatójával és szóba került a munkaruha kérdése, amit elmondtak Budapesten a Bútoripari Igazgatóságon, ahol ugyancsalt nem tudtak arról, hogy jár-e a munkaruha. Felhívták a minisztériumot és ott azt mondták, jár. Minderre a hideg beálltával jöttek rá és ha a dolgozók nem mondják és nem követelik, akkor még gi*ükbe MM* jut megkérdezni. Egyébként már a nyolc meleg ruhát meg ls rendelték. — Tudnak erről a dolgozók? — Nem... Még a párttitkár elvtárs sem tudott róla. — Milyen ember Kecskés elvtárs? Ugyanis írt szerkesztőségünknek és panaszkodott a gyár vezetőire. — Öh. az egy idegbeteg ember, állandóan követelődzik a felsőbb szerveknél. — De hát a dolgozók érdekeiért sxóL — Igen, de túlzásba viszi a bírálatot. .. — És ezért mondtak fel neki? — Nem. dehogy... A párttitkár elvtárs volt az egv e-, düli, aki védelmére kelt — Vannak hibái, de azért, amiket mond, az igencsak mind igaz. Vlgh elvtárs szól közbe. — Öh. ez követelődzik szappant, törülközőt, ruhát, mindig mindent ... Nem vette észre, hogy ő, az üzem fih. elnöke követett el hibát azzal, hogy ezt a Jó tulajdonságot hibának rótta fel. Azt ís megtudtuk, hogy az új tervévben új profilra térnek át és valóhan szükség van bizonyos átszervezésre. De azon a megbeszélésen, ahol jelen voltak a vállalat vezetői és a pártszervezet titkára, határoztak egy dolgozó sorsa felett a pártszervezet e'lenére azért, mert felemelte szavát a dolgozók érdekébon. Ezt egyszerű szavakkal úgy mondják: P bírálót ledorongolták, mSSrpedig alaposan. Mert akikkel csak beszélgettünk, Kiss Jánossal és a többi munkással, mind Kecskés védelmére keltek ós azt akarják, hogy ő a gyárban maradjon, hogy vonják vissza a felmondását. Nem szabad igy bánni ez emberekkel. Juháaz elvtárs, Vtgh elvtárs jó munkát végeznek, beceiiletes, szorgalmas elvtársak, de még nem tudják mindig, minden esetben megérteni, meglátni, megérezni szívükkel, hogyan kell a dolgozókkal bánni, beszélni. Hallgassák meg mindig amit a pártszervezet mond és mindig olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek a becsületes dolgozók megelégedésére szolgálnak. itarkovits Tibor A Szegedi Erőmű dolgozói az élüzem cim elnyeréséért küzdenek A Szegedi Erőmű feladatai a felszabadulás óla jelentősen megnövekedtek. Egyedül a váróéban a Hzegedi Textilmüveket, s a kisebb gyárak egész sorát helyezték üzembe, s azóta sok új lakásba, számos környékbeli községbe vezették be a villanyt. Ezenkívül Makó, Hódmezővásárhely és Orosháza egy részét is a Szegedi Erőmű látja el villamos energiával. Az üzem dolgozói eddig is becsülettel helytálltak, s most is lelkesen küzdenek azért, hogy a gyárak termeléséből egyetlen perc se essen ki, s a lakásokban se szüneteljen a villanyvilágítás az Erőmű üzemzavara miatt. Jó munkájuk alapja a tervszerű, lelkiismeretes karbantartás, az esetleges hibák gyors kijavítása. Legutóbb például nyolc nap helyett hat nap alatt javítottak ki egy nagy kazánt. A legutóbbi negyedévben a bán. hidal és a mátravidéki erőművekkel folytatott versenyben első helyre kerültek. A három hónap alatt több, mint hárommillió kilowatt óra áramot termeltek terven felül. A negyedik negyedévben az élüzem-cim elnyerését tűzték ki célul, a tovább javították eredményeiket. Egy hónap alatt közel egymillió kilovattórát termeltek terven felül. Mintegy tlz vagonnyi szenet is mogtakarítottak. Ebből annyi villamosencrgiát lehetne előállítani, amely csaknem fedezné Szeged egynapi áramszükségletét, közvilágítására pedig több, mint fél évig elegendő lenne. Az Erőmű december első tlz napjában 118 százalékra teljesítette tervét. A dolgozók munkakedvét tovább fokozza, hogy a napokban 110.000 forintos költségvetéssel épült korszerű új öltözőt és fürdőt kaptak. Vasárnap nyílik meq a Kína a bébe országa című ki á. lilás December 20-án, déli 12 órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg az MSZT székházban (Horváth Mihály-u. 5.) „Kína a béke országa" című kiállítás. A kiállítás megnyitásán a Ivinai Követség tagjai és külföldi kultúrcsoportok vezetői is részt vesznek. A város nevében Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács vb. olnöko veszi át a kiállítást, s mond ünnepi beszédet. A kiállítás egy hétig lesz nyitva, s » dolgozók nagy érdeklődéssel várják a kiállítás megnyitását. j