Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-16 / 294. szám

SZERDA, 1953. DECEMBER 16. DELM8GYBR0RSZAG A diákok kultúrpalotája GYÖNYÖRŰ KÉP tárul elénk, ha Dnyepropetrovszk környékén felmegyünk a magaslatra. A Dnyepr ezüstös csíkja a távolba nyúlik. Zöldelő mezők terülnek el arrafelé, ahol a Szamar folyó ömlik & Dnyeprbe. Ezen a festői szépségű helyen építtette fel palotáját két évszá­zaddal ezelőtt Patyomkin herceg. II. Katalin cárnő kegyence. A gyö­nyörű palotát Ivan Sztarov, a hí­res orosz építész terve szerint épí­tették. Az épület homlokzatának szigorú vonalai mellett belső helyi­ségeinek építészeti kidolgozása dí­szes és gyönyörű. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a palotából szanató­rium lett. A második világháborúban a fa­siszta megszállók lerombolták és felgyújtották a kastélyt Csak a fe­ketére égett falak és a kőoszlopok maradtak meg belőle, néma tanúi­ként a fasiszták barbárságának. A háború után a szovjet kor­mány nagy összeget fordított a ré­gi épület helyreállítására. A. V. Baranszkij és Sz. P. Gluskov épí­tészek vezetésével a régi orosz épí­tészeti sajátságokat megőrizve, helyreállították a nagyszerű 18. századbeli palotát. A gyönyörű épületből a diákok kultúrpalotája lett. ESTÉNKINT a kultúrpalota min­den ablaka messzire világít. A tá­gas termeit megtelnek vidám dnye­propetrovszki fiatalokkal. Sokszáz diák és diáklány jár a kultúrpalo­tába, hogy vidáman, kulturáltan, érdekesen töltse el szabadidejét. A kultúrpalota a diákság minden kulturális igényét kielégíti. Több mint húsz különböző kör működik a kultúrpalotában. Kétezeregyszáz diák tökéletesíti tudását az ének­lésben, táncban, szavalásban. Szimfónikus hangversenyeket és szinielőadásokat is gyakran rendez­nek. Sokan járnak ide zongorázni, hegedülni. A legtehetségesebb muzsikusok { diákok közül szimfónikus zenekart alakítottak Mihail Lubinyecnek, a filharmónia főrendezőjének vezeté­sével. A ZENEKAR tagjai közül külö­nösen kiválik tehetségével Jurij Zolotarenko egyetemi hallgató, aki nagyszerűen hegedül és Kiavdija Voszkribenceva, a vegyi technoló­giai intézet haligatója. A fiatal diáklánynak gyönyörű lírai szop­ránja van. Gyakran lép fal a kul­túrpalota hangversenytermében. A képzőművészet kedvelói szá­mára műtermet rendeztek be a kultúrpalotában. A sakkozóknak ls külön szobá­juk van. Nemrégiben neves látoga­tójuk volt a sakkozóknak: Ragozin nemzetközi nagymester mérkőzött meg velük szimultán játékban. Az előadótermeket ls mindig zsú­folásig megtöltik a fiatalok a tu­dományos, politikai és irodalmi elő­adások meghallgatására. Nemrégiben a Francia Diákszö­vetség küldöttségével beszélgettek a dnyepropetrovszki főiskola hall­gatói. A szovjet diáitoknak tolmács­ra sem volt szükségük a többórás barátságos beszélgetésnél, mert majdnem mindegyikük tud fran­ciául, vagy angolul. A kultúrpalotában tanulni is nagyszerűen lehet. A diákok itt mindig megkapják a tanulmányaik­hoz szükséges segítséget. Állandó tanácsadó ügyelet ad felvilágosí­tást a diákoknak bármely tudo­mányág terén felmerülő kérdé­seikre. Nagy segítségükre van az egye­temi hallgatóknak a kultúrpalota könyvtára is, ahol tízezrével várják őket a szépirodalmi és technikai könyvek, valamint tankönyvek. A KULTÚRPALOTÁBAN ingyen áll a látogatók rendelkezésére a könyvtár, & hangszerek, a színházi kellékek, és mindaz, amire csak szükségük van. Olcsón látogathat­ják a diákok a kultúrpalotában rendezett filmelőadásokait, szinielő­adásokat. A kultúrpalota fenntar­tásának költségeit az állam fedezi. Hatalmas park veszi körül a kul­túrpalotát. A nyírfák, Juharok, tölgyek már elhullatták sárga le­veleiket. A kultúrpalota ter­meiben azonban a zord téli napo­kon ls vidáman zeng a boldog fia­talok éneke. A Mórey u'ca' Általános leány'akoJa béke-ünnepé yo Kedves Ms ünnepség zajlott le minap a Radnóti Gimnázium dísz­termében, ahol a Mérey-ntcai álta­lános leányiskola tartotta meg bé­ke-délutánját. A béke-délután az is kolai énekkara által előadott „Egy a jelszónk a béke" cimfi dallal kez­dődött. Csillogó szemekkel énekel­ték az úttörő pajtások, „Harcba bol­dog jövőért megyünk". Látszott a kipirult arcokon, hogy ők te tudják már a legkisebbtől a legnagyobblg, hogy rájuk boldog Jövő vár, de ez­ért harcolniok te kell. De ugyanezt érezte az a 460 szülő te, aki gyönyörködött gyermeké­ben, s örült annak, hogy gyermeke már egy szabad ország boldog la­kója, akire biztos jövő vár. Ez a törhetetlen hit, ez az aka­rás, ez a küzdeni tndás, a jobb ered­ményekért, csendült ki a műsorszá mokből is. A nevelőtestület nagy lelkesedés­sel és szeretettel készítette elő a mű­sorszámokat. Az elhangzott szava­latok, jelenetek, a bemutatott tán­cok, bebizonyították a szülők előtt, hogy a nevelők tudnak és akarnak karcolni gyermekeik jövőjéért, a bé­kéért. Hercfeld Mihdlyné Megalakult Szegeden a Sztaniszlavszkij munkás színjátszó studiÓ Az üzemek és az iskolák szín­játszó csoportjai a felszabadulás óta működnek. Szórakoztatják, ne­velik dolgozóinkat. Kultúrcsoport­jaink egyik főfeladata most az, hogy munkájuk művészi színvona­lát emeljék. Ennek a célnak eléré­sében a szegedi csoportok számára nagy segítséget jelent az október végén megalakult Sztaniszlavszkij munkás színjátszó stúdió. K. Sz. Sztaniszlavszkijról, a nagy orosz művészről és rendezőről ne­vezték el csoportjukat a stúdió tag­jai. Sztaniszlavszkij azt tanította: a színész cselekedjen, a színpadi cselekvéseket állítsa munkája kö­zéppontjába. Sztaniszlavszkij mód­szere szerint a színész figyelmének a szerepkidolgozás kezdeti szaka­szában a cselekvésre kell irányul­nia. A színésznek el kell képzelnie hogy milyen célok szolgálatába ál­lítja cselekvéseit. Sztaniszlavszkij olyan színészeket nevelt, akik a gondolkodás és az érzés minden gazdagságát ki tudták fejezni a színpadon. Minden hétfőn este 7 órakor a Közalkalmazottak Szakszervezeté­nek kultúrotthonában gyűlnek ósz­sze a szegedi üzemek, iskolák kul­túrvezetől, színjátszói, hogy tanul­mányozzák Sztaniszlavszkij mód­szerét. hogy elsajátítsák a színészi munkához szükséges alapokat. Hét óra előtt már gyülekeznek a kultúrfelelősök, színjátszók, a kul­túrotthon egyik szépen feldíszített termében. Érdeklődnek egymástól: — Felkészf'ttél? Milyen jelenete­ket mutatsz be? H. Tóth Irén harmadéves mate­matika-szakos egyetemi hallgató mégegyszer átnézi jegyzeteit. — Minden előadáson itt voltam még — mondja Tóth elvtársnő —a színjátszás, rendezés alapelveit is­merem meg. Az itt tanultakat na­gyon jól fel tudom használni szín­játszás közben. Itt van mór Sproh Katalin elv­társnő, az Autójavító Vállalattól, Jároii Jenőné a Szegedi Kenderfo­nógyár művészeti csoport veze­tője. Pásztor Imre elvtárs, a jogi-kar elsőéves hallgatója a következőket mondja: — A jászberényi általános gim­náziumba jártam. Ott sokat szere­peltem, most itt az egyetemünkön is a színjátszó csoport tagja va­gyok. Az itt tanultakat nagyon jól fel tudom használni színjátszó munkámban. Pontosan hét órakor megérkezik Adám Ottó elvtárs, a Szegedi Ál­'ami Nemzeti Színház főrendezője, a stúdió vezetője. Megkezdődik a foglalkozás. Az első jelenet megoldására Gyenge Balázs elsőéves magyar­-izakos egyetemi hallgató vállalko­zik. Először szöveg nélkül mutat­nak be jeleneteket, a cselekvést ál­' 'tva a középpontba. Ádám elvtárs elmondja Gyenge elvtárs feladatát. Egy otthonába megérkező fiatalembert kell alakí­tania. akit tanulás közben a vil­lany kialvása, a rádió recsegése és egy számlahozó ember zavar. Gyenge elvtárs megértette felada­tát, berendezi szobáját Kezdődhet a jelenet. Gyenge elvtárs mozdula­tait figyelik az elvtársak. Minden jó ée rossz mozdulatot megjegyez­nek. A jelenet végén sok elvtársnak van mondanivalója. Amikor min­den elvtárs elmondja észrevételét, Adám elvtárs apró kérdésekkel ve­zeti a helyes megoldáshoz Gyenge elvtársat. Sok javítani való akad, mindent megmagyaráz, hogy mit, hogyan és miért kell csinálni Gyenge elvtárs például a szín­padi szobába belépve a kabátját mesterkélt mozdulatokkal vetette le, nem nézte meg, ég-e a tűz a kályhában, nem látszott rajta, ho­gyan érinti az addig kifogástala­nul működő rádió recsegése, nem látszott az arcán a rádió zenéjének hatása. Megismétlődik a jelenet, • ez már sokkal jobban sikerült, mint az előző. De Ádám elvtárs most. te megállítja a szereplőt. — Ezek mind apróságok, ame­lyekre figyelmeztetem, de igen fontosak ahhoz, hogy a való életet tükrözzék. ] Most már sokkal jobb Gyenge elvtárs játéka. Figyel minden kis mozdulatára, alaposan meggondol minden mozdulatát. Igy tanulnak, alakulnak, forrná-1 lódnak az üzemek, iskolák színját­szói, hogy a színpadon tudásuk legjavával szórakoztassák, nevel­jék a dolgozókat. Helyes lenne, ha minden kultúrcsoport képviseltetné magát ezen a rendkívül hasznos stúdión. Török József megváltozik SZEGEDI JEGYZETEK Egy ház udvaráról A Felhő-utca lakói derűs emberek, de a derűre néha ború jön. S a Felhő-utcában — nem hiába felhős az utca neve te — im­már elég tartós. Ez a ború pedig azért van, mert túlnagy volt az öröm, mikor a KIK kőművesei megjelen­tek az egyik ház ud­varában. még az őszön. Ha akkor nem örültek volna annyi­ra o lakók, most nem mérgelődnének — ennyire. Nézzünk be az ud­varba! Az udvar kö­zepén emelkedik egy nagy — dombnak is beillő — salak, kő és szeméthalom, A la­kóktól még azt is megtudjuk, hogy ez a domb egy tekintélyes szemétgöc'röt takar. Aztán azt te elmesél­ték, hogy ennek a sze­métdombnak az ér­dekében milyen ha­talmas akciót indítot­tak. A lakók szerve­zet len beosztva, s fel­váltva ostromolták a KIK-ct. — ki tudja már mióta. — A vá­lasz természetesen, hogy hamarosan min­den rendeződik. Feltérképezik a szemétdombot? — kér­dezték a minap a la­kók, miután már so­káig vártak, s a tü­relem — hiába tartja azt a közmondás, hogy rózsát terem — egyre több szemetet gyűjtött az udvarra, mert egyszercsak em­berek érkeztek. Szem­revételezték, a KIK küldöttei voltak. Megállapították, hogy most már legalább két kocsira van szük­ség. Azután megnyug­tatták a lakókat, hogy holnap, vagy holnap­után minden elinté­ződik. De ügy látszik, a dolog nem akar el­intéződni, el kéne i»­tézni valakinekI Hogy mi van a sze­métdombban, arról nem éppen célszerű beszélni. írni még ke­vésbbé, mert nem va­lami tetszetős. De. annyit azért meg kell állapítani: van benne egy kis rothadt bur­gonya is. Ennek oká­ról a háziasszonyok­tól kérdezősködünk. Miért dobtak ki any­nyi burgonyát. — Azt tudom, hogy a burgonyát miért dobtam ki — válaszol az egyik, — de, hogy a pénzt miért dobtam ki a burgonyáért, azt nem tudom . .. Elmondja azt is, hogy a közeli zöld­ségboltban vásárolta a burgonyát, amely­nek jelentős része rossz volt. Végezetül a ^dom­bot" körülvevő „he­gyi levegőről" szeret­nék beszélni. Azt mondják, hogy a he­gyi levegő egészséges. Tényleg igy van, va­lamikor én is tapasz­tattam ezt. De Itt a szeméthegy ecske tá jdn egészen különös „hegyi-levegő* észlel­hető Az illata nem a leg élvezetesebb. Még jó, hogy fagyos téli idő van. De azért igy is helyesebb lenne, ha elszállítanák. Ha másért nem, — leg­alább egészségi szem­pontból. '<— th -) A 65/8. Építőipari Vállalat dol­gozói másfél hónappal ezelőtt még így köszöntötték Török Józse­fet, ha reggel munkába érkezett: — Jó reggelt Szwing Tóni! —Vol­tak, akik ehhez még hozzátették — a tánciskola réme ... Mivel érde­melte ki, hogy ilyen csúnyahangzá­sú gúnyneveket adtak neki dolgo­zótársai ? Török József 18 éves fiatal szak­munkás. Négy hónappal ezelőtt tet­te le az épületlakatos szakmai vizs­gát közepes eredménnyel. Az üzem­ben azonban a legrosszabb mun­kás volt. Tervét csak 60—70 száza­lékra teljesítette; jampec es maga­tartásával rossz példát mutatott az üzemben dolgozó fiataloknak. Egész nap kedvetlenül végezte munkáját, szívesebben beszélgetett, játszott Tóth Imrével, akivel egyhelyen dolgoztak. Miről folyt a beszélge­tés? A különböző jampitáncok új formáiról és a jampidivat új vál­tozásairól. Üres, csak számukra kedvelt téma volt ez. Sokan az üzem idősebb munkásai közül azt mondták erre: még gyerekek, ját­szanak. De kevesen gondoltak ar­ra, hogy megértessék a fiatal szak­munkásokkal: a munka nem játék, és megmutassák nekik, ha a terv'et teljesítik, többet keresnek. Meg­elégedtek azzal, hogy Török Józse­fet kigúnyolták, kiközösítették ma­guk közül. A fiú egyedül érezte magát az üzemben, így még job­ban húzott jampec barátaihoz. Ez mellett fájt te néki a kiközösítés. Kása Mihály elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára erre akart építeni, amikor elhatározta, hogy megállítja Török Józsefet azon az úton, amelyen elindult, és jó szak­munkást nevel az alapjában tehet­séges és nagyra törő fiúból. A párt­titkár először csak a fiú munkáját figyelte. Sokáig álldogált a menet­vágó gép mellett és elnézte, hogyan igazítja & magas, sovány, szőke­hajú ifjúmunkás a fémrudakat, hogy pontos csavarmenetet vágjon rajtuk a gép. Ij1 gyszer aztán megszólította T5­rök Józsefet a párttitkár: — Iparkodj a munkával, neked is jobb lesz, hiszen többet keresel, mint most. A hatvan, hetvenszáza­lékos tervteljesítéssel alig kapsz négy-ötszáz forintot. — Senki sem ellensége a pénznek. Török József is szeretett volna többet keresni, de nem jött rá, hogy ezt csak ügy éri el, ha beszélgetés, játszás helyett munkájával törődik és jól kihasz­nálja munkaidejét. Kása Mihály ezt is megmagyarázta neki még ott a gép mellett. A párttitkár tudta, hogy ez nem elég. Tudta, hogy Török József csak ügy válik szorgalmas szak­munkássá, ha abbahagyja a jam­pec életet és üres léha szórakozá­sok helyett tartalmas ifjúsági re­gények, szakkönyvek kőtik le a fi­gyelmét. VT ásfél hónappal ezelőtt egyik -1 nap, munka után behívta ma­gához az ifjúmunkást a pártirodá­ba. Lassan, akadozva kezdődött a beszélgetés. Kása elvtárs kereste a fiú gyenge oldalát, azt, hogy mi­vel te lehetne megfogni: — Miért csúfolnak táged Szwing Tóninak, főjampecnak ? A fiú dacos volt, fennhéjázó és egy kis szégyen te volt a hangjá­ban, amikor felelt: — Nem tartozik ez ide Kása elv­társ! — Ugy gondolod, hogy nem tar­tozik ide? — kérdezte figyelmez­tetően a párttitkár és először azt magyarázta meg Török Józsefnek, hogy az ő hanyag, jampec viselke­dése mennyire befolyásolja a mun­káját ís. — Próbáld meg abbahagy­ni ezt az életet — mondta — és meglátod, jobban halad a munka. Aztán megmagyarázta, hogy a munkában is van öröm és érdekes­ség. A hosszú beszélgetés-ből az If­júmunkás megértette, hogy dolgo­zótársai jampec öltözködéséért és viselkedéséért gúnyolják kl, azért húzódnak el tőle, mert látták, hogy neki egy másik társaság kell, lát­ták, hogy az üzem élete, a munka problémái nem érdeklik. Megértet­te, hogy csak úgy számíthat mun­katársai megbecsülésére, csak úgy tudja tervét teljesíteni, ha azonnal abbahagyja eddigi jampec élet­módját és komolyabb dolgokra for­dítja figyelmét. Még ott a párttro­dában megígérte Kása elvtársnak: Az lesz az első lépés, hogy száztíz százalékra teljesítem tervemet. Az eltelt másfél hónap alatt so­kat változott Törők Jóska. Már nvn hangzik felé reggelenklnt a gúnyos köszöntés. Uj barátot keresett ma­gának, olyat, akinek a. feje nem­csak a tánccal, szórakozással, ha­nem komoly gondolatokkal van tele. Beiratkozott a Szabadságharcos Szövetségbe. Szemináriumra is je­lentkezett, és amikor egyszer a megjelentek kis létszáma miatt el­maradt a szeminárium, ő maga szólt Kása elvtársnak, hogy máskor így te tartsák meg az előadást. Többször forgatja kezében a szak­mai könyveket is és elhatározta, hogy a meglévő öt darab szakmai könyvéhez minden hónapban vá­sárol egyet-egyet. T örök József meglátta, hogy különösen sok gondot fordít pártunk és államunk az ifjúság nevelésére. Rájött, hogy az élet minden területén a nap minden órájára találhat magának érdekes időtöltést, olyat, amiből tanulhat te, Munkáját mind komolyabban vet­te. Hamarosan eléri az ígért 110 százalékot, hiszen a mult hónap­ban átlagosan 108 százalékra telje­sítette tervét. Ez a változás lassan jött létre és még nem ért véget. Török József most már mindig maga mellett érzi a párttitkár és munkatársai segítő kezét és látja, hogy igyekvő mun­kájáért nemcsak nagyobb fizetést, hanem egyre növekvő megbecsü­lést is kap. N. M. Igyekezzünk a mélyszántással A szegedi határ termelőszövetke­zetei és egyénileg dolgozó paraszt­jai együtt a mélyszántási tervet a mai napig 90 százalékra teljesítették. 7Hz százalék hiányzik tehát a terv teljesítésihez. Az a feladat, hogy a tsz-okben és az egyéni gazdák földjein is gyorsítsuk a munkát. Minden lehetőség adva ahhoz, hogy rövid idő alatt tcljosítsük a mély­szántás! terv hátralévő részét Az Uj Elet és a Szabad Tisza toz után a mai nap befejezi a mélyszán­tást az űjszegedi Haladás tsz is. A határrészek közül Baktóban és Othalmon mutatkozik elmaradás, melyet szorgalommal, igyekezettel meg lehet és meg is kell szüntetni. Minden józangondolkodású dolgo­zó paraszt tndja, hogy az időben jól elvégzett mélyszántás elönyo 'megmutatkozik a terméeeredmé nyékben, — s ez pedig nagyobb hasznot jelent számára. A szegedi határban három trak­tor dolgozik az egyéni dolgozó pa­rasztok földjén és segíti, könnyíti munkájukat. Csongrád megye bíráinak értekezlete A megyei bíróságon bírósági ér­tekezletet tartottak, amelyen meg­vizsgálták azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amelyek a Köz­ponti Vezetőség júniusi határozata alapján a bíróságokra hárulnak. Ezen az értekezleten megjelent Bán Rozália elvtársnő ls, a Megyei Pártbizottság adminisztratív osztá­lyának a vezetője. Dr. Szakács ödön elvtárs, a me­gyei bíróság elnöke beszámolójában rámutatott azokra az eredmények­re, amelyeket a megye bíróságai a szocialista törvényesség megszilár­dításában elértek és azokra a hiá­nyosságokra, melyek a bíróság munkájában még fellelhetők. Egyik fő feladatnak jelölte meg beszédé­ben a szocialista törvényesség to­vábbi megszilárdítását, a bíróság tekintélyének emelését, a dolgozók ügyeinek gyors és bürokráciamen­tes intézését. A megjelentek közül számosan szóltak hozza a felvetett problé­mákhoz, !

Next

/
Oldalképek
Tartalom