Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-16 / 294. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I C S Megalakult Szegeden a Sztaniszlávszkij munkás színjátszó stúdió Ho SÍ Minh elnök üzenete a vietnami néphez az indokinai háború kitörésének 7. évfordulója alkalmából A munkásosztály szerepe a nép életszínvonalának emelésében SZERDA, 1953. DECEMBER 10. ARA 50 FILLÉR A mii vezetők nagy feladata Ismét új esztendő közeledik, s joggal mondhatjuk: örömtelibb év elé nézünk. Pártunk és kormányunk nagyszerű programmja a biztosíték erre. E programmot magunk valósítjuk meg. szorgalmas, alapos, becsületes munkával. A szegedi üzemek dolgozóinak munkájától is sok függ. Az függ tőle, hogyan emelkedik a termelés — és ezzel együtt életszínvonalunk. Az egyes üzemek üzemrészeiben játszódik le a csata a tervek teljesítéséért, ott dől el: jól szerveztük-e a munkát, lelkesen végzik-e munkájukat a dolgozók, jó-e az irányítás. Az üzemrész kollektívájának irányításáért pedig, mindenért, ami az üzemben történik — felelős a művezető. Ennek a nagy feladatnak csak akkor tud minden művezető eleget tenni, ha sokoldalúan végzi munkáját Elsősorban ismernie kell a felügyelete alá tartozó műhely részletterveit, amelyeknek végrehajtásához alapos felkészültség szükséges. Például s termelési terven belül nemcsak a mennyiségre, hanem a tervszerűségre és az ütemességre is ügyelnie kell. Itt legtöbb esetben az a nehézség merül fel, hogy az anyag biztosításáról nem a művezető gondoskodik, hanem a diszpécser osztály. A diszpécser-szolgálat új dolog hazánkban. Ezt a termelést irányító rendszert a szovjet gazdaságvezetés alapján alkalmazták nagyobb üzemeinkben, ahol gondoskodni kellett arról, hogy a művezetők alaposan megismerjék a diszpécser-rendszert, hogy az üzemi diszpécserek és a művezetők között élő eleven kapcsolat legyen. A másik részletterv a műszaki fejlesztési terv. Teljesítésével emeljük a termelékenységet és biztosítjuk az önköltségi terv teljesítését is. Szeged ipari üzemeire sajnos jellemző, hogy a műszaki fejlesztési tervről a műszakiak körében sűrűn esik szó, de akiket ez legjobban érintene, a művezetők nem eléggé foglalkoznak vele, sokszor nem is kapják meg. A technológiai csoportnak a műszínttervet elkészülte után megfelelően szétbontva el kell, hogy juttassák a művezetőkhöz, hogy annak alapján dolgozzanak az üzemek művezetői. A normák megállapításánál, felvételénél sok esetben a művezető véleményét nem kérik ki. Erre pedig szükség van, mert ő az üzemrész vezetője és ő ismeri a műszaki adottságokat, a dolgozók munkaképességét. Igen helyesen tették a Szegedi Ecsetgyárban, hogy az új műszaki norma bevezetésénél először kikérték a művezetők véleményét és csak azután végezték a normafelvételt. A Szegedi Gőzfűrészeknél is alkalmazzák ezt a módszert. Ahogy a vállalati részletterveket tovább kell bontani művezetői egységekre, ugyanígy a művezetőknek is tovább kell osztani a tervet brigádokra, egyénekre. A terv művezetői egységekre való bontása azonban nincs meg minden vállalatnál. A Jutaárugyárban például csak a főművezető tudja, milyen tervet kell teljesítenie egyik vagy másik üzemrésznek. Gépekre ugyan lebontották a termelési tervet, de ezt művezetői egységekre nem. Minden üzemben az a feladat, hogy minden egyes dolgozó tudja: mit kell a különböző hónapokban elvégeznie — erről gondoskodniok kell a művezetőknek. Minden művezető kötelessége, de egyéni érdeke ia, hogy betartsa a technológiai fegyelmet. Oly módon termeljen, amely maximális termelékenységet biztosít a legjobb minőség mellett a legkisebb önköltséggel. A Textilművekben, a Kötél- és Hálógyárban, az Ecsetgyárban, ahol napirenden tartják a technológiai fegyelem betartását, növekszik a termelés és a termelt áruk önköltsége is kevesebb lesz. Az előírt technológia a vállalatok életében soha nem merev, hanem állandóan fejlődő. Ma már minden szocialista módon vezetett üzemnél egy külön csoport foglalkozik a technológia fejlesztésével. Ez a műszaki fejlesztési csoport Természetesen ez a szerv nem tud önmagában dolgozni. Támaszkodnia kell a dolgozókra, a kiváló újítókra és a sztahánovistákra. Legjobban a művezetők tudják segíteni a műszaki fejlesztési csoport munkáját, ök tudják megfigyelni a legkedvezőbb munkaimódszereket, amelyek alkalmazásával a termelékenység tovább növekszik, Az üzemrészek felelős vezetőire, a művezetőkre a Központi Vezetőség határozata, kormányunk programmjának megvalósítása egyre nagyobb feladatok megoldását hárítja, rója. Szükséges, hogy a beosztott dolgozók minden részletkérdésben vezetőjüket lássák a művezetőben. A jó művezető állandóan oktatja beosztottjait Ennek alapfeltétele saját szakmai továbbképzése. Azonban például az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat művezetői nagyon keveset forgatják a szakkönyveket. Ugyanez elmondható a többi textilüzemek művezetőiről is, akiknek csak egyrésze kapcsolódott be szakmai oktatásba. Tekintse minden művezető saját tudásának gyarapítását elsőrendű kötelességnek. A művezetők igyekezzenek a dolgozók munkájának versenyértékeléséhez segíteni. Soha ne tévesszék szem elől, hogy a terveket csak megfelelően karbantartott gépekkel tudják elvégezni. Mindennapi feladatként kell kezelni a dolgozók munkavédelmét. Vigyázzanak azonban arra a művezetők, hogy ne szűkítsük a munkavédelem problémáit csak a balesetelhárításra. Igen fontos a gépek védőberendezésekkel való ellátása, de a művezetőnek gondoskodni kell egészséges levegőjű, tiszta munkatermekről, védőételekről, védőöltözetekről — mindarról, amit törvény biztosít a dolgozóknak. Ezzel a művezető nemcsak kötelességét teljesíti, hanem üzemrésze munkásainak megbecsülését is kiérdemli. Az a művezető, aki maradéktalanul végrehajtja a reábízott feladatokat, a kormányprogramm megvalósítását, a doigozók jobb életét segíti elő. Pártunk és kormányunk nagyra értékeli a művezetők munkáját — tanúskodnak erről a magas kitüntetések —* számít vezető munkájukra terveink végrehajtásában. Túlteljesítjük assévi tervet — késsülünk as új tervévre December 20-!ól már terven leiül akarunk dolgozni A Szegedi Gyufagyár dolgozói nagy lendülettel küzdenek évi tervük határidő előtti befejezéséért. A vállalat dolgozói elhatározták, mindent megtesznek azért, hogy az 1953-as évben tervezett gyufamennyiséget december 31. helyett, december 19-ig legyártsák, és december 20-tól december 31-ig 119.000 forint értékű gyufát gyártanak terven felül. Igy akarják köszönteni az 1954-es évet. Az üzemi pártszervezet, a szakszervezet és a vállalat vezetősége mindent elkövet annak érdekében, hogy a dolgozók valóra válthassák adott szavukat és ugyanakkor felkészültek már az 1954-es tervévre is. Az üzemen belül betonutakat építenek és a műhelyek betonpadozatait kijavítják, hogy megkönnyítsék & fizikai dolgozók munkáját. Gondoskodik a vállalat vezetősége arról is, hogy a dolgozók bejáró ruhája számára megfelelő számú szekrény legyen és ezért a jövő év első negyedében számos új, fém öltözőszekrényt vásárolnak. A kazánház dolgozói munkájának megkönynyítése érdekében pedig egy salakkiemelő berendezést állítanak be, Mocsal Lajos 80 - 90 ezer méter szövet terven felül Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat minden dolgozója lelkiismeretes munkát végez a terv mielőbbi megvalósításáért. A mennyiség emelése mellett figyelemmel vannak a minőség fokozására is dolgozóink, mert tudják, hogy számos olyan árut gyártanak, amelyek külföldön kerülnek a fogyasztóhoz. A vállalat dolgozói fogadalmat tettek arra, hogy évi tervüket a határidő előtt négy nappal korábban végrehajtják és december 31-ig 80—90 ezer méter anyagot gyártanak terven felül. Biczó György Ezekben a napokban folyik a harc Szeged üzemeiben az évi terv maradéktalan teljesítéséért. Legtöbb üzem dolgozói vállalták, hogy határidő előtt befejez'k az évi tervet és különböző közszükségleti cikket gyártanak ezévben terven felül. Ezért a tettükért dicséret illeti Szeged munkásait. Minél több terven felüli munka, annál inkább közelebb jutunk a nagyszerű kormányprogramm megvalósitásához. Az a feladat Szeged üzemeiben, hogy az évi terv túlteljesítéséért folyó harcban ne feledkezzenek meg a minőségi munkáról, s különösen a jövőévi tervfeladatok megoldására való gondos előkészületről. nem A Ládagyár do'gozói visznek á át adósságot 1954-re A Ujszegedi Ládagyár az év első felében nem teljesítette tervét. Az üzeni dolgozóinak a második félévben elsősorban azért kellett harcolniok, hogy behozzák a lemaradást. De még hat százalékkal tartoznak a dolgozó nép államának. A Ládagyár dolgozói azonban nem akarnak adósságot átvinni a következő évre. Megfogadták, hogy évi tervüket december 30-ig befejezik. Az üzem dolgozói októberi tervüket 104.3, novemberi tervüket pedig 108.6 százalékra teljesítették. Most a dolgozók azt tervezik, hogy — miután egy nappal előbb fejezik be tervüket — december 31-én egész napon át a baromfifeldolgozó vállalatoknak készítenek exportládákat terven felül. Az 1954-es év terve szerint az üzem dolgozói a ládngyártáshoz a fűrészárun kívül más hazai eredetű anyagokat is felhasználnak majd. Sípos Gyula 5000 pár szandál A Szegedi Cipőgyár dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek az 1953-as év befejezésére. Ez a lelkes készülődés kifejeződik a munka lendületében is. Az üzem dolgozói a mennyiség mellett a minőség fokozására is ügyelnek, hogy minél szebb kivitelű, minél tartósabb lábbelit készítsenek. Az üzemben keményen harcolnak a minőség megjavításáért, a terv befejezéséért. A vállalat eddig 93.6 százalékra teljesítette évi tervét, s ezzel elérte azt. hogy a határidő előtt 5—6 nappal eleget tud majd tenni kötelességének. A Szegedi Cipőgyár dolgozói tervük befejezése után a bátralévő időben mintegy 5000 pár lábbelit gyártanak terven felül. Szöllösi Sándor Most tervünk minél nagyobb mértékű túlteljesítéséért dolgozunk Örömmel jelentem az Ujszegedi Rostkikészítő Vállalat dolgozói nevében, hogy az évi súlytermelési tervünket, amely a szál- és kóctermelésből adódik, december 15-én délelőtt fél 10-kor teljesítettük. Ehhez nagyban hozzásegített bennünket a törőben a Csókási és a Dckány brigád kiváló munkája. A tilóban Ilaksa Rcláné, Sitkei Istvánná, Belovai Lajosné, Szécsi Antalné és Józó Györgyné dolgoztak legjobban. Tervüket rendszeresen túlteljesítették. Kiválóan dolgozott a rázó üzemrészben a Mihaleczki brigád is. Nem kis része van újítóinknak is abban, hogy az évi tervel határidő előtt befejeztük. Ök is több igen "értékes javaslattal, ötlettel növelték az év folyamán a termelékenységet. Most a terv túlteljesítésén dolgozunk és igyekszünk kijavítani azokat a hibákat, amelyek gátolták eddigi munkánkat^ Ilyen hiba vállalatunknál például az, hogy a törősök a tilósokkal szemben nem tartották be a kooperációs szerződést, ami a minőségi munkában éreztette hatását. KINCSES FERENC A „DélmffqyqrorsTáq'' levelezői: Zsadányi Gáspárné büszke örömmel ír a pártsajt óhoz Közel egy éve annak, hogy Zsadányi Gáspárné, a Szegedi Kötél- és Hálógyár dolgozója, első levelével felkereste a Délmagyarország szerkesztőségét. Zsadányi Gáspárné rövidesen a lap egyik legjobb, leglelkesebb levelezőjévé vált. Felismerte azt a nagy segítséget, amelyet az újság nyújtott üzemének munkájához azzal, hogy rendszeresen közölte levelét és ezáltal hozzájárult a termelés és a munka más területén előforduló hibák kijavításához. Ma már a Kötél- és Hálógyár munkájának nincsen olyan területe, melyről Zsadányiné elvtársnö ne írna leveleiben. Amellct, hogy saját munkájának eredményeiről ír, rendszeresen beszámol a gyár többi dolgozóinak eredményeiről is. Zsadányi Gáspárné nemcsak a Délmagyarország egyik legjobb levelezője, hanem az üzem kiváló dolgozója is. A gyárban most minőség-ellenőri munkát végez. Feladatát szorgalommal, nagy körültekintéssel végzi el. Hosszú idő óta nem merült fel kifogás munkájával kapcsolatban. Zsadányiné egy év alatt megtanulta, mit jelent számára a sajtó. Ha megkérdezik tőle, hogyan határozta el, hogy levelező lesz, ő szerényen így mondja: — Büszke öröm tölt el, hogy mint egyszerű munkásasszony, napi munkám mellett rendszeresen írhatok a pártsajtónak. Tudom, hogy a múltban ezt soha nem tehettem volna meg. Akkor a sajtó is azért volt, hogy a munkásoknak még jobban elterelje figyelmét nyomorúságuk igazi okairól. De egészen másként van ez ma. s a Délmagyarország amellett, hogy naponta beszámol a bel- és külpolitikai eseményekről, városunk életéről, eljuttatja hozzánk más üzemek dolgozóinak jó munkamódszereit, segít abban, hogy egyre képzettebb, jobb sorsban élő szocialista dolgozókká váljunk. Az utóbbi egy hónap alatt háromszor kereste fel írásával a Délmagyarországot Zsadányiné elvtársnő. Legutóbb pedig a DISZ-fiatalok negyedik negyedévi versenyéről írt. De leveleiben nemcsak az üzem életével, külpolitikai kérdésekkel, városunk eletének eseményeivel foglalkozik. Nemrégen levelében kérte, hogy a Délmagyarország adjon választ egy kérdésre; amelyet üzemük dolgozói nem egészen értenek és nem látnak tisztán. Zsadányi Gáspárné nagyon megszerette a levelező-munkát. Tudja, mit jelent a proletár közvélemény parancsnokának lenni. Ebben a munkában — am:nt mondja — rövidesen új társa is lesz, a 11 éves Zsuzsika leánya, aki — mint édesanyja elmondja — hamarosan tagja akar lenni a Délmagyarország ifjú levelező kollektívájának. Zsuzsika iskolába jár, és innen • írja majd leveleit arról, hogyan készülnek fel boldog jövőjük építésének nagy munkájára. Wmm . I m llffri' 8! A <W > " „ '.'V . -m .1 "MWm HŐS®®:'?' ; $ ;: V jMHg ÍHflra mm t. tá i iWSi^fi • ra, tó -