Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-16 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JETEK I C S Megalakult Szegeden a Sztaniszlávszkij munkás színjátszó stúdió Ho SÍ Minh elnök üzenete a vietnami néphez az indokinai háború kitörésének 7. évfordulója alkalmából A munkásosztály szerepe a nép életszínvonalának emelésében SZERDA, 1953. DECEMBER 10. ARA 50 FILLÉR A mii vezetők nagy feladata Ismét új esztendő közeledik, s joggal mondhatjuk: örömtelibb év elé nézünk. Pártunk és kormányunk nagyszerű programmja a biztosíték erre. E programmot magunk valósítjuk meg. szorgal­mas, alapos, becsületes munkával. A szegedi üzemek dolgozóinak munkájától is sok függ. Az függ tőle, hogyan emelkedik a terme­lés — és ezzel együtt életszínvonalunk. Az egyes üzemek üzemrészeiben játszódik le a csata a tervek teljesítéséért, ott dől el: jól szerveztük-e a munkát, lelkesen vég­zik-e munkájukat a dolgozók, jó-e az irányítás. Az üzemrész kol­lektívájának irányításáért pedig, mindenért, ami az üzemben tör­ténik — felelős a művezető. Ennek a nagy feladatnak csak akkor tud minden művezető eleget tenni, ha sokoldalúan végzi mun­káját Elsősorban ismernie kell a felügyelete alá tartozó műhely részletterveit, amelyeknek végrehajtásához alapos felkészültség szükséges. Például s termelési terven belül nemcsak a mennyi­ségre, hanem a tervszerűségre és az ütemességre is ügyelnie kell. Itt legtöbb esetben az a nehézség merül fel, hogy az anyag bizto­sításáról nem a művezető gondoskodik, hanem a diszpécser osz­tály. A diszpécser-szolgálat új dolog hazánkban. Ezt a termelést irányító rendszert a szovjet gazdaságvezetés alapján alkalmazták nagyobb üzemeinkben, ahol gondoskodni kellett arról, hogy a mű­vezetők alaposan megismerjék a diszpécser-rendszert, hogy az üzemi diszpécserek és a művezetők között élő eleven kapcsolat legyen. A másik részletterv a műszaki fejlesztési terv. Teljesítésével emeljük a termelékenységet és biztosítjuk az önköltségi terv tel­jesítését is. Szeged ipari üzemeire sajnos jellemző, hogy a mű­szaki fejlesztési tervről a műszakiak körében sűrűn esik szó, de akiket ez legjobban érintene, a művezetők nem eléggé foglalkoz­nak vele, sokszor nem is kapják meg. A technológiai csoportnak a műszínttervet elkészülte után megfelelően szétbontva el kell, hogy juttassák a művezetőkhöz, hogy annak alapján dolgozzanak az üzemek művezetői. A normák megállapításánál, felvételénél sok esetben a mű­vezető véleményét nem kérik ki. Erre pedig szükség van, mert ő az üzemrész vezetője és ő ismeri a műszaki adottságokat, a dolgo­zók munkaképességét. Igen helyesen tették a Szegedi Ecsetgyár­ban, hogy az új műszaki norma bevezetésénél először kikérték a művezetők véleményét és csak azután végezték a normafelvételt. A Szegedi Gőzfűrészeknél is alkalmazzák ezt a módszert. Ahogy a vállalati részletterveket tovább kell bontani műve­zetői egységekre, ugyanígy a művezetőknek is tovább kell osztani a tervet brigádokra, egyénekre. A terv művezetői egységekre való bontása azonban nincs meg minden vállalatnál. A Jutaárugyárban például csak a főművezető tudja, milyen tervet kell teljesítenie egyik vagy másik üzemrésznek. Gépekre ugyan lebontották a ter­melési tervet, de ezt művezetői egységekre nem. Minden üzemben az a feladat, hogy minden egyes dolgozó tudja: mit kell a külön­böző hónapokban elvégeznie — erről gondoskodniok kell a mű­vezetőknek. Minden művezető kötelessége, de egyéni érdeke ia, hogy be­tartsa a technológiai fegyelmet. Oly módon termeljen, amely maxi­mális termelékenységet biztosít a legjobb minőség mellett a leg­kisebb önköltséggel. A Textilművekben, a Kötél- és Hálógyárban, az Ecsetgyárban, ahol napirenden tartják a technológiai fegyelem betartását, növekszik a termelés és a termelt áruk önköltsége is kevesebb lesz. Az előírt technológia a vállalatok életében soha nem merev, hanem állandóan fejlődő. Ma már minden szocialista mó­don vezetett üzemnél egy külön csoport foglalkozik a technológia fejlesztésével. Ez a műszaki fejlesztési csoport Természetesen ez a szerv nem tud önmagában dolgozni. Támaszkodnia kell a dol­gozókra, a kiváló újítókra és a sztahánovistákra. Legjobban a mű­vezetők tudják segíteni a műszaki fejlesztési csoport munkáját, ök tudják megfigyelni a legkedvezőbb munkaimódszereket, ame­lyek alkalmazásával a termelékenység tovább növekszik, Az üzemrészek felelős vezetőire, a művezetőkre a Központi Vezetőség határozata, kormányunk programmjának megvalósítása egyre nagyobb feladatok megoldását hárítja, rója. Szükséges, hogy a beosztott dolgozók minden részletkérdésben vezetőjüket lássák a művezetőben. A jó művezető állandóan oktatja beosztottjait Ennek alapfeltétele saját szakmai továbbképzése. Azonban például az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat művezetői nagyon keveset forgatják a szakkönyveket. Ugyanez elmondható a többi textil­üzemek művezetőiről is, akiknek csak egyrésze kapcsolódott be szakmai oktatásba. Tekintse minden művezető saját tudásának gyarapítását elsőrendű kötelességnek. A művezetők igyekezzenek a dolgozók munkájának verseny­értékeléséhez segíteni. Soha ne tévesszék szem elől, hogy a ter­veket csak megfelelően karbantartott gépekkel tudják elvégezni. Mindennapi feladatként kell kezelni a dolgozók munkavédelmét. Vigyázzanak azonban arra a művezetők, hogy ne szűkítsük a munkavédelem problémáit csak a balesetelhárításra. Igen fontos a gépek védőberendezésekkel való ellátása, de a művezetőnek gondoskodni kell egészséges levegőjű, tiszta munkatermekről, vé­dőételekről, védőöltözetekről — mindarról, amit törvény biztosít a dolgozóknak. Ezzel a művezető nemcsak kötelességét teljesíti, hanem üzemrésze munkásainak megbecsülését is kiérdemli. Az a művezető, aki maradéktalanul végrehajtja a reábízott feladatokat, a kormányprogramm megvalósítását, a doigozók jobb életét segíti elő. Pártunk és kormányunk nagyra értékeli a mű­vezetők munkáját — tanúskodnak erről a magas kitüntetések —* számít vezető munkájukra terveink végrehajtásában. Túlteljesítjük assévi tervet — késsülünk as új tervévre December 20-!ól már terven leiül akarunk dolgozni A Szegedi Gyufagyár dolgozói nagy lendülettel küzdenek évi tervük határidő előtti befejezé­séért. A vállalat dolgozói elha­tározták, mindent megtesznek azért, hogy az 1953-as évben ter­vezett gyufamennyiséget decem­ber 31. helyett, december 19-ig legyártsák, és december 20-tól december 31-ig 119.000 forint ér­tékű gyufát gyártanak terven fe­lül. Igy akarják köszönteni az 1954-es évet. Az üzemi pártszer­vezet, a szakszervezet és a válla­lat vezetősége mindent elkövet annak érdekében, hogy a dolgo­zók valóra válthassák adott sza­vukat és ugyanakkor felkészül­tek már az 1954-es tervévre is. Az üzemen belül betonutakat építenek és a műhelyek betonpa­dozatait kijavítják, hogy meg­könnyítsék & fizikai dolgozók munkáját. Gondoskodik a válla­lat vezetősége arról is, hogy a dolgozók bejáró ruhája számára megfelelő számú szekrény legyen és ezért a jövő év első negyedé­ben számos új, fém öltözőszek­rényt vásárolnak. A kazánház dolgozói munkájának megköny­nyítése érdekében pedig egy sa­lakkiemelő berendezést állítanak be, Mocsal Lajos 80 - 90 ezer méter szövet terven felül Az Ujszegedi Kender-Lenszövő Vállalat minden dolgozója lelki­ismeretes munkát végez a terv mielőbbi megvalósításáért. A mennyiség emelése mellett figye­lemmel vannak a minőség foko­zására is dolgozóink, mert tud­ják, hogy számos olyan árut gyár­tanak, amelyek külföldön kerül­nek a fogyasztóhoz. A vállalat dolgozói fogadalmat tettek arra, hogy évi tervüket a határidő előtt négy nappal ko­rábban végrehajtják és decem­ber 31-ig 80—90 ezer méter anya­got gyártanak terven felül. Biczó György Ezekben a napokban folyik a harc Szeged üzemeiben az évi terv maradéktalan teljesí­téséért. Legtöbb üzem dolgo­zói vállalták, hogy határidő előtt befejez'k az évi tervet és különböző közszükségleti cikket gyártanak ezévben ter­ven felül. Ezért a tettükért di­cséret illeti Szeged munkásait. Minél több terven felüli mun­ka, annál inkább közelebb jutunk a nagyszerű kormány­programm megvalósitásához. Az a feladat Szeged üzemei­ben, hogy az évi terv túltel­jesítéséért folyó harcban ne feledkezzenek meg a minőségi munkáról, s különösen a jövőévi tervfeladatok megol­dására való gondos előkészü­letről. nem A Ládagyár do'gozói visznek á át adósságot 1954-re A Ujszegedi Ládagyár az év első felében nem teljesítette ter­vét. Az üzeni dolgozóinak a má­sodik félévben elsősorban azért kellett harcolniok, hogy behoz­zák a lemaradást. De még hat százalékkal tartoznak a dolgozó nép államának. A Ládagyár dol­gozói azonban nem akarnak adósságot átvinni a következő évre. Megfogadták, hogy évi ter­vüket december 30-ig befejezik. Az üzem dolgozói októberi ter­vüket 104.3, novemberi tervüket pedig 108.6 százalékra teljesítet­ték. Most a dolgozók azt tervezik, hogy — miután egy nappal előbb fejezik be tervüket — december 31-én egész napon át a baromfi­feldolgozó vállalatoknak készíte­nek exportládákat terven felül. Az 1954-es év terve szerint az üzem dolgozói a ládngyártáshoz a fűrészárun kívül más hazai ere­detű anyagokat is felhasználnak majd. Sípos Gyula 5000 pár szandál A Szegedi Cipőgyár dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek az 1953-as év befejezésére. Ez a lelkes készülődés kifejeződik a munka lendületében is. Az üzem dolgozói a mennyiség mellett a minőség fokozására is ügyelnek, hogy minél szebb kivitelű, mi­nél tartósabb lábbelit készítse­nek. Az üzemben keményen har­colnak a minőség megjavításáért, a terv befejezéséért. A válla­lat eddig 93.6 százalékra teljesí­tette évi tervét, s ezzel elérte azt. hogy a határidő előtt 5—6 nappal eleget tud majd tenni kötelessé­gének. A Szegedi Cipőgyár dolgozói tervük befejezése után a bátra­lévő időben mintegy 5000 pár lábbelit gyártanak terven felül. Szöllösi Sándor Most tervünk minél nagyobb mértékű túlteljesítéséért dolgozunk Örömmel jelentem az Ujszegedi Rostkikészítő Vállalat dolgozói nevében, hogy az évi súlytermelési tervünket, amely a szál- és kócter­melésből adódik, december 15-én délelőtt fél 10-kor teljesítettük. Eh­hez nagyban hozzásegített bennünket a törőben a Csókási és a Dckány brigád kiváló munkája. A tilóban Ilaksa Rcláné, Sitkei Istvánná, Be­lovai Lajosné, Szécsi Antalné és Józó Györgyné dolgoztak legjobban. Tervüket rendszeresen túlteljesítették. Kiválóan dolgozott a rázó üzem­részben a Mihaleczki brigád is. Nem kis része van újítóinknak is abban, hogy az évi tervel ha­táridő előtt befejeztük. Ök is több igen "értékes javaslattal, ötlettel növelték az év folyamán a termelékenységet. Most a terv túlteljesítésén dolgozunk és igyekszünk kijavítani azokat a hibákat, amelyek gátol­ták eddigi munkánkat^ Ilyen hiba vállalatunknál például az, hogy a törősök a tilósokkal szemben nem tartották be a kooperációs szer­ződést, ami a minőségi munkában éreztette hatását. KINCSES FERENC A „DélmffqyqrorsTáq'' levelezői: Zsadányi Gáspárné büszke örömmel ír a pártsajt óhoz Közel egy éve annak, hogy Zsadányi Gáspárné, a Szegedi Kötél- és Hálógyár dolgozója, első leve­lével felkereste a Délmagyarország szerkesztősé­gét. Zsadányi Gáspárné rövidesen a lap egyik leg­jobb, leglelkesebb levelezőjévé vált. Felismerte azt a nagy segítséget, amelyet az újság nyújtott üze­mének munkájához azzal, hogy rendszeresen kö­zölte levelét és ezáltal hozzájárult a termelés és a munka más területén előforduló hibák kijavítá­sához. Ma már a Kötél- és Hálógyár munkájának nin­csen olyan területe, melyről Zsadányiné elvtársnö ne írna leveleiben. Amellct, hogy saját munkájá­nak eredményeiről ír, rendszeresen beszámol a gyár többi dolgozóinak eredményeiről is. Zsadányi Gáspárné nemcsak a Délmagyaror­szág egyik legjobb levelezője, hanem az üzem ki­váló dolgozója is. A gyárban most minőség-ellen­őri munkát végez. Feladatát szorgalommal, nagy körültekintéssel végzi el. Hosszú idő óta nem me­rült fel kifogás munkájával kap­csolatban. Zsadányiné egy év alatt megta­nulta, mit jelent számára a sajtó. Ha megkérdezik tőle, hogyan hatá­rozta el, hogy le­velező lesz, ő sze­rényen így mondja: — Büszke öröm tölt el, hogy mint egyszerű munkás­asszony, napi munkám mellett rendszeresen írha­tok a pártsajtó­nak. Tudom, hogy a múltban ezt soha nem tehet­tem volna meg. Akkor a sajtó is azért volt, hogy a munkásoknak még jobban elterelje figyelmét nyomorúságuk igazi okairól. De egészen másként van ez ma. s a Dél­magyarország amellett, hogy naponta beszámol a bel- és külpolitikai eseményekről, városunk életé­ről, eljuttatja hozzánk más üzemek dolgozóinak jó munkamódszereit, segít abban, hogy egyre képzet­tebb, jobb sorsban élő szocialista dolgozókká váljunk. Az utóbbi egy hónap alatt háromszor kereste fel írásával a Délmagyarországot Zsadányiné elv­társnő. Legutóbb pedig a DISZ-fiatalok negyedik negyedévi versenyéről írt. De leveleiben nemcsak az üzem életével, külpolitikai kérdésekkel, váro­sunk eletének eseményeivel foglalkozik. Nemrégen levelében kérte, hogy a Délmagyarország adjon vá­laszt egy kérdésre; amelyet üzemük dolgozói nem egészen értenek és nem látnak tisztán. Zsadányi Gáspárné nagyon megszerette a leve­lező-munkát. Tudja, mit jelent a proletár közvéle­mény parancsno­kának lenni. Eb­ben a munkában — am:nt mondja — rövidesen új társa is lesz, a 11 éves Zsuzsika le­ánya, aki — mint édesanyja elmond­ja — hamarosan tagja akar lenni a Délmagyarország ifjú levelező kol­lektívájának. Zsu­zsika iskolába jár, és innen • írja majd leveleit ar­ról, hogyan ké­szülnek fel boldog jövőjük építésé­nek nagy munká­jára. Wmm . I m llffri' 8! A <W > " „ '.'V . -m .1 "MWm HŐS®®:'?' ; $ ;: V jMHg ÍHflra mm t. tá i iWSi^fi • ra, tó -

Next

/
Oldalképek
Tartalom