Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-11 / 290. szám

PÉNTEK. 1953. DECEMBER lí. 3 DELMBGYBRORSZfiG A tuberkulózis kórokozójának felfedezője Koch Róbert 110 éve annak> hogy 1843 de* 1 cember 11-én megszületett Koch Róbert, az orvostudomány úttörője, Pasteurrel együtt az orvosi mikrobiológia megteremtője. A fertőző betegségek kutatására létesített berlini Koch Róbert Intézet egyik szobájában berendeztek egy kis gyűjteményt, mely Koch Róbertnek pályája kezdetén, wollsteini körorvos korában használt primitív laboratóriumi felszerelését mutatja be: a feleségétől születésnapjára ajándékba kapott mikroszkópot, egérketreceit, különböző baktérium táptalajait, műszereit és készítményeit. Bámulatos szívóssággal folytatta mostoha körülményei dacára vidéki körorvos korában a fiatal Koch Róbert úttörő tanulmányait. 1876-ban egycsapásra híressé lett, amikor beszámolt a boroszlói egyetem orvostanárai és. a nagyterű Ferdinánd Cohn botanikus professzor előtt kísérleteiről, melyek kimutatták a lépfene bacillus testében keletkező idegen ellenálló spórák járványterjesztő szerepét. A baktériumokkal akkor még elsősorban a botanikusok foglalkoztak, ? betegségokozó mikróbák tulajdonságait Pasteur és Koch Róbert és tanítványai ismerték feL Míg Pasteur és iskolája a veszettség, a lépfene, a sertésorbóncellenes védőoltási eljárások kidolgozásával váltak az emberi haladás pionírjaivá, úgyhogy szerény becslés szerint ls Pasteur felfedezései egymagukban felértek a Franciaország részéről Poroszországnak fizetendő 5 milliárd francot kitevő háborús jóvátétellel; Koch Róbert nagy érdeme abban rejlik, hogy a baktérium festési, íotografálási és tenyésztési eljárások felfedezésével az addig használ folyékony táptalajok helyett szilárd, illetve kocsonyás tápanyagoknak alkalmazásával, a színtenvésztés biztos módszereinek kidolgozásával 6 maga és iskolája a kórokozók egész sorát fedezte fel. K

och Róbert tanítványai tenyésztették kl és különítették el a diphteria. a typhus bacillusát, a száj- és körömfájás virusát. Maga Koch Róbert a kolera és a tuberkulózis-bactllus felfedezésével tette nevét halhatatlanná, tanítványa. Behring, a diphteria és tetanus szérum előállításával, Ehrlich a salvarsan felfedezésével vált az emberiség jótevőjévé. Koch Róbertnek több kötetben összegyűjtött munkái közül legnagyobb jelentőségű az a 70 oldalas tanulmány, mely 1882-ben a tuberkulózis kórokozójának felfedezésével és a kísérletes fertőzésre vonatkozó vizsgálatokkal foglalkozik. Világraszóló felfedezése ellsmeréseül Berlinben a Birodalmi Egészségügyi Hivatalban laboratóriumot állítanak fel számára, ahol most már tanítványaival együtt zavartalanul napi 16—18 órát tölthetett kémcsővei és kísérleti állatai között. A Berlini Egyetemen a közegészségtan és bakteriológia professzora lesz és külön kórházi osztállyal kapcsolatos kutató intézet is készül számára a fertőző betegségek tanulmányozására, mely halála óta az ő nevét viseli. A fertőtlenítés kísérletes vizsgálatával a járványvédelmi gyakorlat számára fontos módszereket dolgoz ki, készülékeket is konstruál és a közegészségügy: a talaj. a víz, és a levegő hygiéne területén is maradandót alkotott. A tuberkulin előállításával, melyet kezdetben Kochin-nak neveztek, a betegség felismerése terén jelentős haladást ért el, de ugyanakkor sok támadásban is volt része amiatt, hogy ezt a diagnisztikailag értékes tuberkulin készítményt bíztató állatkísérletei alapján güműkóros betegek gyógyítására is felhasználta. Kétségtelen azonban, hogy az e téren ért csalódásai dacára a mai sikeres gyógyszeres kezelése a tuberkulosisnak, csak Koch Róbert kísérleti kutatásainak alapján fejlődhetett ki. /C A éves korában, munkabírása teljében leköszönt az egyetemi katedráról, de kutatásait tovább is folytatta: ezekért 1905-ben a Nobeldíj koszorúját is elnyerte, sok nemzetközi kitüntetés mellett. Betegsége dacára még tengerentúli kutató expedícióra is vállalkozott és tanácsadóként működött a járványos betegségek leküzdése érdekében. . 1910 május 27-én halt meg Banenben, tetemét kívánságára elhamvasztották, az urna a berlini Koch Róbert Intézet mazuleumában van, abban az intézetben, mely az ő halálával sem szűnt meg a mlkroblóliógiai kutatás egyik legfőbb fellegvára lenni, ahol számos magyar orvos sajátította el a mikrobiológiai kutatás módszereit. Lőte professzor magának Koch Róbertnek a laboratóriumában dolgozott, én magam már csak a tanítványai által azóta is évente rendezett hygiénés-bakteriológlai szaktanfolyamon vettem részt 1928-ban és az egykori résztvevők közül ma van, aki professzor lett Nankingban. orvostábornok Konstantinápolyban, professzor Szófiában, Koppenhágában és egykori tanfolyamtársaim között van a Sztálindíjas Jermoljeva doktornő is, a szovjet penicillin előállítója. T7" och Róbert tanítása és IskoIája még ma ls él. kutatásainak eredményeit, melyek közül a nagyközönség elsősorban a tuberkulosis bacillus felfedezését ismeri és értékeli, élvezi az egész emberiség. Magyarországon a felszabadulás óta sikerült a gümőkór halálozást felére lecsökkenteni. E téren még mindig van Koch Róbert szellemében tenníviló, mert 1940ben még közismert volt, hogy minden félórában meghalt egy ember Magyarországon tuberkolósisban. Kanyó Béla egyetemi tanár A kormányprogramm helyi megvalósítása lendületesebb munkát követel a Városi Tanácstól Szerdán délután rendkívüli ülést tartott Szeged Város Tanácsa. A tanácsülés megvizsgálta azoknak a feladatoknak végrehajtását, melyek a Központi Vezetőség júniusi ülésének határozatai, a kormányprogramm megjelenése alapján a helyi tanácsra hárulnak. Az ülésen résztvettek a tanácstagokon kívül a helyiipari vállalatok, kereskedelmi szervek vezetői, a tanács egyes osztályának dolgozói s rajtük kívül igen sok érdeklődő ls. A tanácsülés előadója Dénes Leó elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke volt, aki beszámolójának első részében arról beszélt, hogy a fokozódó feladatok, a kormányprogramm helyi megvalósítása lendületesebb munkát, nagyobb önállóságot követel meg a tanácstól minden vonalon, amit elő kell segíteni a felsőbb szerveknek. Ezután részletesen beszélt a tanácsi vállalatok s a kisipari szövetkezetek munkájáról melyek a jövőben legkevesebb 60 százalékban Szeged lakossága szükségleteinek közvetlen kielégítése érdekében kell, hogy végezzék munkájukat. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy meg kell javítani a helyiipar anyagellátását s lehetővé kell tenni, hogy a szegedi üzemekből kikerülő hulladékanyagot helyileg dolgozzák fel s ebből elégítsék ki a helyi szükségleteket s csak a fennmaradó mennyiséget adják ét a MÉH-nek. Áttérve a beszámoló a lakosságnak élelmiszerrel és iparcikkel való ellátásának tárgyalására, megállapította, hogy az elért' eredmények mellett meglévő hiányosságok megszüntetésének egyik előfeltétele, hogy a tanács hatáskörét kUérjeszszék a kereskedelmi élet területén a bolthálózat kiszélesítésére és szükséges az, hogy az árualaDtervezetek megállapításánál, szétosztásénál kikérjék véleményét. Ezután a lakosság szociális és kulturális körülményeinek megjavításával foglalkozott Dénes elvtárs, majd bejelentette, hogy az egészségügyi ellátás további javítása érdekében a városi tanács megkapta a volt honvédkórházat s ezzel nagymértékben szaporodik a kórházi ágyak száma. Ebből a szempontból Szeged az ország egyik legjobban ellátott városa lesz. Rendkivüii tanácsülés Szegeden A mezőgazdasági feladatokról szólva az őszi mélyszántás és a begyűjtés területén mutatkozó elmaradás behozását sürgette s beszélt a termelőszövetkezetek feladatairól, az állattenyésztés fejlesztésével és a kertészeti gazdálkodással kapcsolatosan. Beszélt a termelőcsoportok eredményeiről, melyek során a Haladás ért el legjelentősebb sikert, ahol a terményben és pénzben kiadott juttatás értéke munka* egységenkint meghaladta a 36 forintot. Befejezésül arról beszélt, hogy a tanács munkájának még sikeresebb végzéséhez szükséges a tanácstagok aktívabb tevékenysége, a tömegkapcsolat további szélesítése ls. Hozzáértő káderekkel meg kell erősíteni a tanács egyes osztályait és a párthatározatok, a kormányprogramm megvalósítására kell összpontosítani minden erőt. A beszámolót követő vitában többen felszólaltak, javaslatokat, kérelmeket terjesztettek elő s felhívták a végrehajtó bizottság figyelmét több fontos feladat megoldására. Komócsin Antal felszólalásában a többi között bírálta a Szegedi Tervező Irodát, mert a 200 új lakás építéséhez szükséges tervek egy részét még nem készítette el. Ez a Jósika-utcai építkezésnél akadályozza a munka további gyors előrehaladását. Ennél az építkezésnél már emeletmagasságban tartanak a munkával. Fodor István, a Haladás termelőszövetkezet elnöke bejelentette, hogy a szövetkezet tagjai közül 26-an családi házat akarnak 'építeni. Ehhez tervek elkészítése volna szükséges, de ezt egyelőre nem tudják megkattni a Tervező Irodától. A továbbiak során felhívta a tanács figyelmét, hogy a volt járványkórház, melyet az Erdőgazdaságnak Utaltak ki iroda céljára, üresen áll hónapok óta s ott illetéktelen személyek romboló munkát végeztek s ennek további elharapódzását meg kell akadályozni. Bárdos Miklós tanácstag felszólalása során városépítészeti és kulturális kérdésekkel foglalkozott. Utána Lajos Sándor, Csurl Mihály és Dunai József tanácstagok szólaltak fel, majd Zomborl János elvtárs, a Városi Pártbizottság titkára, a végrehajtó bizottság tagja szólalt fel. Felszólalásában elmondotta,. hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata óta jelentős Változások történtek városunk életében, kedvezően alakultak a dolgozók életkörülményei ls. Ugyanakkor az elért eredmények mellett rá kell mutatni a hiányosságokra — mondotta. Zombori elvtárs felszólalásának ebben a részében foglalkozott a kereskedelem kérdéseível s bírálta a tanács kereskedelmi osztályát, mert nem tesz meg mindent s nem harcol eléggé a lakosság jobb ellátásának biztosításáért. Zomborl elvtárs foglalkozott egyes vállalati vezetők helytelen magatartásával, akik akadályozzák a kormányprogramm gyors végrehajtását Példának hozta fel Boda József elvtársat, az Erdőgazdaság szegedi igazgatóságának vezetőjét, aki vonakodik átadni a Roosevelttéren lévő általuk lefoglalt lakáshelyiségeket. A hónapokkal ezelőtt számára biztosított pénzt nem használta fel annak érdekében, hogy a tanács által kijelölt helyen rendezze be az igazgatóság irodáit. Az Erdőigazgatósághoz hasonlóan több más vállalat van még Szegeden, akik húzzák-halasztják a lakások átadását, melyben jelenleg vannak és ebben hibásak az illető minisztériumok is, mert nem ellenőreik a Népgazdasági Tanács Idevonatkozó rendeletének végrehajtását. A következő felszólaló Molnár András tanácstag volt, aki az utak karbantartásáról beszélt. Javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a lehetőséghez képest tegyen intézkedést a Boross József-utcai kövezet megjavítására és a Cserepessori úttest rendbehozására. Gazdag János bírálta a tanács mezőgazdasági osztályát, mert az Alkotmány termelőszövetkezet részére nem adott meg minden szükséges segítséget s nem segítették eléggé m zárszámadás elkészítését sem. Felszólalt még a tanácsülésen Temesl János, Katona Antal, Holnat Gyuláné és Kövesdi Pál tanácstagok, majd Dénes Leó elvtárs válasza után Tombácz Imre elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese négy pontból álló határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a tanácstagok egyhangúlag elfogadtak. Ezzel a rendkívüli tanácsülés véget ért. Két szegczőhrígád versenye ©A kalapácsos mesterek, azok aztán ám a Jó munkások!- — így beszélnek a szegezőműhely dolgozóiról az Ujszegedi Ládagyárbán. Ha valaki más üzemrészben lemaradt a termelésben, az ő példájukra hivatkoztak előttük, hogy jobb munkára serkentsék őket. Azonban a százalékuk nem emelSZEGEDI JEGYZETEK Egy szép hangverseny '.A Közalkalmazottak Szakszervezetének kultúrotthonában hétfőn este magasszínvonalú, művészi élményt jelentő hangversenyt adott a Szegedi Nemzeti Színház két kitűnő művésze, Papp Júlia és Megyesi Pál. Már maga a műsor sokat ígért. Első részében a dalirodalom remekei szerepeltek, második részében operaáriák. A műsor összeállítása példái mutat arra, hogyan lehet a legmagasabb művészi szempontokat a közérthetőséggel összeegyeztetni, hogy mindenki számára legyen mondanivalója, s a műsor meghallgatásával mindenki élményekkel gazdagodjék. A müvek megértését, hangulatukba, érzéstartalmukba való bekapcsolódást az előadóművészek kiemelkedő teljesítményén kívül nagymértékben elősegítette Szathmáry Géza, a Zeneművészeti Szakiskola tanárának magvas, mindig lényegre mutató, színes, hangulatos ismertetése. A bemutatott dalokon keresztül vázolta a dalirodalom történetét, az egyes zeneszerzők stílusának jellegzetességeit, s az illető mű tartalmi magvát, érzésvilágát. Elmélyült esztétikai és zenetörténeti tudástól sugárzó mondatait különösen élővé tette ízes, szuggesztív előadásmódja. Papp Júlia műsorából kiemelkedett Beethoven Adelalda című dalának, a klasszikus dalirodalom e halhatatlan remekmüvének előadása, melyben a túláradó érzéseket nemesen egyszerű, közvetlen előadókészséggel tolmácsolta. Schubert: Hová. .. című dalában a zongoraktséret csermelycsobogát-szerü hullámzó játéka felett könnyedén, vidáman áradt és bomlott ki a népi hangvételű, páratlan egyszerű és éppen ezért akár egyszeri hallás után is a lélekbe lopódzó örökszép melódia. De talán Schumann Holdas éj cimü dalában vetítette ki legmegkapóbban a szív legmélyebb rezdüléseit a romantika által oly sokszor megénekelt álmok és vágyak világának e festőién szép kilárulásában. Weber Bűvös vadász cimü operájának Agatha áriájának előadásával az opera teljes drámai légkört megelevenítette Sf egyesi Pál kitűnő énektechnikai készségét már első számaiban Giordono és Handel bel canto stílusú számainak előadásával megcsillantotta. Kiemelkedő sikert ért el Loewe: Az óra cimü dalának előadásával, melyet a közönség szűnni nem akaró tapsa meg is ismételtetett. A dal váltakozó hangulatait, őszinte líráját kifejező művészi eszközökkel érzékeltette. Liszt: Ha álmom mély... című dalát, mely a nagy mester művészetének egyik legragyogóbb gyögyszeme, a romantikus szenvedélyek viharzó áradásával szólaltatta meg. Verdi Aida cimü 'operájának Radames románcából férfias erő, hősies páthosz és izzó szerelem áradt. A műsor méltó befejezése volt Verdi Othello című operájából az első felvonás ket'ősének előadása. Zongorán Szathmáry Géza kísért. Játéka mindvégig méltó kiegészítője volt a két műrész előadásának, hűen kifejezte a dalok hangulati tartalmát, biztos, elmélyült zenei stílusérzékről tanúskodott. A hangverseny követendő kezdeményezés abból a szempontból, hogy megmutatta, milyen kitűnő művészek élnek városunkban, akiknek a hangversenypódiumon is meg kell adni az őket méltán megillető helyet Az Országos Filharmónia fontos feladata, hogy hangversenyein mindjobban szóhoz juttassa a Szegeden működő, kiemelkedő képességű művészeket. A hangverseny közönsége szeretettel, lelkesedéssel fogadta a műsort. 4 terem befogadó képessége miatt azonban csak túlságosan szűkkörű, a zenével közelebbről is kapcsolatot tartó közönség hallgathatta meg Pedig a műsor színvonala. helyes összeállítása, tanulságos ismertetése alkalmassá tenné arra. hogy a dolgozók szélesebb rétegeinek érdeklődését is felkeltse a dalkultúra remekművei iránt, s ezért hasznos lenne a zenei műveltség terjesztése Céljából is elsősorban üzemi dolgozók részére megismételni. ERDŐS JÁNOS kedett. ©Szegezőműhely 115 százalék*. Több sohasem, inkább néha kevesebb. Ezt mutatta hónapokon ót a versenytábla, ezt mondta be a hangos híradó is. Először még figyelmen kívül hagyták ezt a gyár dolgozói, de mikor sorozatosan ezt a számot hallották, elcsodálkoztak ©Itt megrekedtek* — mondták. Később — úgy három hónap elteltével — már ugratni kezdték a szegező műhelybéHeket. — Ml az, nem tudjátok megola józni a kalapácsot? ... Milyen teres kalapácsos mesterek vagytok hogy ráültök a 115 százalékra?! Igy ment ez jóide'g. A harmadik negyedév vége felé már a szegezőműhelyben kezdték szégyelni a dolgot. Eddig nem tudott kialakulni egészséges versenyszellem. Egy brigád volt az egész műhely. Kovács Imre dolgozott itt legrégebben, ő tanította be a többieket s valahogy nem volt kezdeményező, aki ©kiugrott* volna a 115 százalékból. — Valamit tenni kell, nem lehetünk elégedettek ezzel az eredménnyel. Alakítsunk két brigádot és versenyezzünk — javasolta Kovács Imre. Lett is erre ellenkezés, mert. ha külön brigádot alakítanak, kétfelé válik a csoport és a tanítványoknak kell szembenézni a tanítómesterükkel — ami bizony nem könynyű dolog. Ez ellen a mostani Kenéz-brigád tagjai tiltakoztak legjobban. — TI jóval erősebbek vagytok. Könnyűszerrel győztök majd -— egyre csak ezt hajtogatták. A vita során azonban mégis úgy döntöltek, hogy vállalják a versenyt. Ez mintegy két hónapja történt. Megalakult a két brigád és azóta a szegezőműhelyben mint ezernyi pisztolylövés, úgy csattognak egymásután az ütések a szögek fejére. A 4—5 centiméteres szög egy ütésre eltűnik a deszkában. Percek alatt elkészülnek a láda-alj, vagy oldal összeállításával mindkét brigád tagjai. A műhely egyik részében a Kenéz-, a másik részében a Kovácsbrigád dolgozik. Mögöttük máglyába rakva sorakoznak a kész ládarészek, melyék a kora délelőtti órákban már szinte hegyekét képeznek. Kívülről tudják, hogy egyegy Uyeti maglyában hány darab oldal- és tetőrész van. Sűrűn odapillantanak ezekre a deszkahegyékre és ha látják róla, hogy a másik brigád előretört, a brigádvezető nagyhangon kiadja a jelszót: „most pedig hajrá, mert elm-jradunk!" A nagy hang figyelmeztetés ls a másik brigádnak, hogy „jó lesz vigyázni". Ilyenkor azután csak a kalapácsok zaja hallatszik a műhelyben — mert az egyik brigád se hagyja magát. A tanítványok — a Kenéz brigád tagjai — a mult hónap utolsó napjaiban nagyon a sarkába tapostak a Kovács-brigádnak Csupán egy százalék hiányzott ahhoz, hogy u'álérjók ékel. Kicsit csodálkozva vette ezt tudomásul a „tanítómester" brigádja, de nem szóltak semmit. Kovács Imre, aki kétszeres jelvényes sztahánovista (és csak azért nem többszörös, mert sztahánovista jelvényből többet nem kaphat), még örült is a Kenéz-brigád sikerének. Büszke volt rájuk, de ezt így leplezte: — Nem fogtok elénk kerülni! Eddig valóban a „tanítómester'' brigádja vezet. Termelésük a 180 százalékot is túlhaladja. A Kenézbrigád sokat fejlődött ebben a Versenyben. Már 178 százalékot érnek el. Minden szándékuk az, hogy elhagyják a most még erősebb Kovács-brigádot. — Még nem tudjuk, hogyan kerülünk eléjük — mondja Kenéz brigádvezetö. A két brigád az egymással vgló versenyben jó eredményeket ért el. Büszkén beszélnek róluk a gyár munkásai. A műhely átlagteljesítménye: 145 százalék. (r. J.)