Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

VTT-IG PROLETÁRJÁT EGYESÜL JETEK t A Szegedi Kenderfonógyár kultúrcsoportja versenyre készül Jobbminőségű ételeket készítsenek az Üzemélelmezési Vállalat konyháin A négy hatalom tanácskozása egy könnyebb fejezet kezdetét jelentheti AZ M D P C S O N GR A D M E GYE I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L APJA IX. E»r. 282. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1953. DECEMBER 2. II begyűjtés teljesítése minden dolgozó paraszt Kötelessége Szeged és a szegedi járás dolgozó parasztjai közül szép számmal vannak olyanok, akik teljesítették az állam iránti kötelezettségüket: adónál és beadásnál egyaránt. Ezek a dolgozó parasztok egyre világosabban látják: a kormányprogramm megvalósításáért — benne elsősorban saját életük még jobbá válásáért — úgyis kell lenniök, hogy az őszi mélyszántással együtt megadják mindazt az államnak, ami őt illeti. A párthatározat és a kormányprogramm megjelenése óta számos kedvezmény és intézkedés könnyíti a dolgozó parasztok munkáját az élet minden területén. Az ipari munkások, mint eddig a felszabadulástól kezdve a dolgozó parasztok segítségére sietnek és munkálkodnak azért, hogy a falura is minél több ipari termék kerüljön. Erejét nem kímélve tevékenykedik a munkásosztály a párt útmutatásával azért, hogy előre vigye, a saját maga munkájával a mezőgazdaság fellendítését, amely előrehaladásunk döntő láncszeme a következő 2—3 esztendőben. Az egész mezőgazdaság fellendítése —< nemzeti ügy, hasznát az egész dolgozó nép látja. Következésképpen nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság fejlődése az eddiginél sokkalta jobb sorsot biztosít & szövetkezeti parasztságnak, egyben az egyénileg dolgozó parasztoknak is. A kormányprogramm megvalósításában megfelelő részt kell vállalniok a dolgozó parasztoknak. E részvállaláshoz tartozik az is, hogy begyűjtési kötelezettségét állama iránt minden dolgozó paraszt teljesítse. Az életszínvonal további emelkedésének függvénye a beadás teljesítése. Hogy várhat az eddiginél könnyebb, jobb életet az a dolgozó paraszt, aki hanyagolja és nem teljesíti kötelességét?! A begyűjtés elősegíti a város dolgozóinak ellátását, köztük az ipari munkásokét is, akik annyiszor és most is a dolgozó parasztok javáért munkálkodnak. Lakatos Antal, Szeged, Kézdi-utea Ti. szám alatt lakó dolgozó paraszt az állam iránti beadásának mindenből eleget tett. Ugy tartja: csak úgy várhatunk államunktól, ha mi is adunk néki. Tudja annak igazságát: a beadás törvény, de törvény az is, hogy kedvezményeket kapjanak a dolgozó parasztok és emelkedjék az ő életszínvonaluk is. A törvénynek pedig — a nép törvényeinek <— mindkét oldalát be kell tartani' — a jogokra és kötelezettségekre egyaránt. S Lakatos Antal is kisgépeket, ruhaneműket, lábbeliket és más egyebeket vár az ipari munkásoktól. De nemcsak várja, hanem elősegíti begyűjtési kötelezettségének teljesítésével is. Lakatos Antal. 34 dolgozó paraszttársát látogatta meg és elbeszélgetett velük arról, miért érdeke minden gazdinak, a beadás teljesítése. Lakatos Antalhoz hasonlóan nem kevés azoknak a dolgozó parasztoknak a száma Szegeden és a szegedi járásban, akik nemcsak várnak az államtól, hanem adnak is neki, mert egyre inkább látják, ez legközvetlenebb egyéni érdekük. A begyűjtési munka eredményei mellett azonban hibák is mutatkoznak. A dolgozó parasztok egyrésze — kisebbik része —húzza-halasztja kötelezettsége teljesítését. Ezt mutatják a begyűjtés legutóbbi értékelésének szegedi adatai is. Szeged dolgozó parasztjai kukoricabeadásuknak 79.7, napraforgóbeadásuknak 96.5, burgonyabeadásuknak 82.4, tejbeadásuknak 87.6, tojásbeadásuknak 72.2, baromfibeadásuknak 68.4, sertésbeadásuknak 40.8 és szarvasmarhabeadásuknak 87.7 százalékban tettek eleget Ez az elmaradás meglelhető a szegedi járás községeiben is. Mindazok, akik a szép szó ellenére is elmulasztják kötelességük teljesítését, maguk látják kárát. A beadási kötelezettséget minden gazdának teljesítenie kell. Előfordul azonban, hogy az ellenséges suttogás következtében egyik-másik helyen olyan nézet uralkodik: a beadást nem kell teljesíteni, hiszen a hátralékot elengedik, úgy mint az idén. Rosszul teszik azok, akik így gondolkodnak, és a beadási kötelezettségük elengedésére spekulálnak. A begyűjtést — ismételjük — minden dolgozó parasztnak kötelessége teljesíteni, a hátralékokat nem engedik el. Államunk a nép iránti kötelezettségét napról-napra teljesíti s ugyanúgy várja az állampolgároktól is, hogy ők is teljesítsék kötelességüket. A beadást teljesítő dolgozó parasztok helyesléssel veszik tudomásul, hogy azokat a gazdákat, akik nem teljesítik kötelezettségüket, felelősségre vonják. Schramek Tivadar, Szeged, Felsővárosiíeketeföldek 216. szám alatt lakó dolgozó paraszt is mitsem törődött begyűjtési kötelezettsége teljesítésével. Hanyagsága, nemtörődömsége miatt kötelezettségét felemelték és így kereken 120 kiló kukoricával kell többet beadnia. Vájjon nem lett volna-e jó Schramek Tivadarnak a 120 kiló kukoricát mondjuk a szabadpiacon értékesíteni ?! A községi tanácsoknak is éberen kell őrködni a törvényesség betartásán. Ennek egyik része, hogy felelősségre vonják a begyűjtést nem teljesítőket. Megtörténik azonban, hogy egyik-másik tanács megalkuvó módon nem vonja felelősségre a mulasztókat. Akad olyan eset is, hogy a mulasztóknak jogosan tíz százalékkal felemelték a begyűjtési kötelezettséget, de nem hajtják végre. A szegedi járás területén például nem megfelelően foglalkoznak a begyűjtéssel Baléstyán, Csengelén és Pusztaszeren sem. Megtörténik, hogy egyes helyi tanácsok — a másik végletbe esve •— csak adminisztratív módon foglalkoznak a begyűjtés kérdéseivel. Ez így önmagában véve helytelen. A begyűjtés sikeréhez elengedhetetlen a felvilágosító munka. Természetesen, akiknél a szép szó nem használ — törvényeineknek megfelelően — alkalmazzuk a felelősségrevonást. De ne zaklassuk a beadást teljesítőket! Pártszerveink a többi feladatokkal együtt adjanak fokozottabb segítséget a begyűjtés ütemének gyorsításához. Falusi népnevelőink, de a szegedi népnevelők is munkájuk során a többi kérdésekkel párhuzamosan beszéljék meg a dolgozó parasztokkal, miért fontos és miért érdekük a beadási kötelezettség teljesítése. A tanácsok begyűjtési állandó bizottságai a maguk területén és a maguk módszereivel vigyék előre a fontos ügyet. Helyes és követendő, hogy a szegedi begyűjtési állandó bizottság szélesíti aktívahálózatát és mindig napirenden tartják a begyűjtés egyes kérdéseit. Dolgozó paraszt párttagjaink álljanak még inkább a begyűjtés maradéktalan sikeréért folyó harc élére: mutassanak példát a beadásban s vigyék szét paraszttársaik között a begyűjtéssel kapcsolatos igazságokat. Az elmaradók, a hanyagok végezzenek számvetést és gondolkodjanak. Ha ezt megteszik — és meg kell tenniök —. akkor rádöbbennek: a begyűjtés teljesítése legközvetlenebb érdekük. Minden beadását teljesítő dolgozó paraszt segít abban, hogy gondtalanabb legyen saját élete, — az egész nép élete. Pártszervezeteink javítsák tovább a tagjelöltfelvételi munkát A nevelőmunka eredményei Alapsaervezetünknél állandó feladat az új párttagok, tagjelöltek nevelése. Figyelemmel kísérjük a termelésben és a társadalmi munkában kitűnt dolgozókat és mindent megteszünk azért, hogy elősegítsük politikai fejlődésüket. Beosztottuk őket politikai oktatásra, ezenkívül egy-egy fejlett párttag és a pártcsoportvezetők is rendszeresen foglalkoznak velük. Nap, mint nap felkeresik őket, beszélgetnek velük termelési problémákról, a párt előtt álló feladatokról, pártunk politikájáról. Ezenkívül igyekeznek megismerni problémáikat, családi körülményeiket is, hogy ha szükség van rá, segíthessenek és mire tagjelöltnek ajánlják, alaposan megismerjék ezeket a dolgozókat, hogy nyugodtan, felelősségük teljes tudatában javasolhassák őket felvételre. Jelenleg hat elvtárs foglalkozik rendszeresen kiválasztott dolgozókkal. Tizennégy olyan dolgozót nevelnek, akik közül a következő hónapokban a legjobbakat tagjelölteknek javasoljuk. Ezeket a dolgozókat többségében tömegszervezeteink, a DISZ, a szakszervezet, az MSZT vezetősége ajánlotta a pártvezetőségnek. Van közöttük tömegszervezeti funkcionárius és jó aktívák, akik lelkesen kiveszik részüketa munkából. A pártvezetőség természetesen mielőtt beosztja őket az elvtársakhoz, alaposan megvizsgálja az elmúlt hónapok során végzett munkájukat, ugyanakkor később is figyelemmel kiséri fejlődésüket, rendszeresen beszámoltatják azokat az elvtársakat is, akik foglalkoznak velük. A fokozott ellenőrzés, a rendszeres nevelőmunka eredménye, hogy alapszervezetünknek kilenc olyan tagjelöltje van, akiket az elmúlt hat hónapban vettünk fel. Az elmúlt taggyűlésen is három tagjelöltet javasoltunk tagfelvételre és egy dolgozót javasoltunk tagjelöltnek. A tag-és tagjelöltfelvételi munkába a vezetőségen és a megbízott pártaktívákon kívül bekapcsolódott egész párttagságunk. Éberen vigyáznak arra, hogy valóban csak olyan dolgozók kerüljenek be pártunkba, akik méltók a párttagságra, olyanok, akik munkájukkal és politikai képzettségükMegtisztelő feladat párttagnak lenni. A dolgozók jó munkájukkal, példamutatásukkal érdemlik ki ezt a megtisztelő címet. Alapszervezeteink vezetőinek figyelemmel kell kísérniük a becsületes, párthoz hű dolgozók munkáját és segíteni kell őket abban, hogy politikai fejlődésükkel. jó munkájukkal kiérdemeljék a pártba való felvételüket és becsületes, politikailag képzett, lelkes tagjaivá válhassanak majd pártunknak. kel kiérdemelték ezt a nagy megtiszteltetést. Tombácz Ferenc, a Textilművek II. alapszervezetének titkára A DÉMA cipőgyár pártszervezete nem foglalkozik kielégítően a tagjelölt felvételi munkával A DÉMA Cipőgyár dolgozói között sok a párttag. Tizenhárom pártcsoport tartozik az alapszervezethez. A párttagok többsége résztvesz rendszeres politikai oktatásban. Az üzemben azonban mindöszsze két tagjelölt van. Az egyik tagjelöltet, Véber Gyulánét most szeptemberben vette'fel az alapszervezet, a másik tagjelöltnek, Filep Lajosnénak viszont, már régen párttagnak kellene lennie. De eddig még nem bizonyította be munkájával, hogy méltó a párttag megtisztelő címre. Mi az oka annak, hogy nem fejlődik megfelelően az üzem pártszervezete annak ellenére, hogy sok fiatal és jól dolgozó munkás van az üzemben. Pádi elvtárs, az alapszervezet helyettes titkára elmondta, az egyik ok, hogy maga a pártvezetőség sem foglalkozott kielégítően ezzel a fontos feladattal. A másik ok — mint mondja —, hogy a pártcsoportvezetők sem támogatják eléggé a vezetőséget ebben a munkában. A tömegszervezetek sem javasolnak új tagjelölteket jól dolgozó aktíváik közül. A DÉMA Cipőgyárban lévő hiányosságok felszámolására az alapszervezet vezetőségének kollektív munkává kell tenni a pártonkívüli dolgozókkal való foglalkozást és az űj tagjelöltek nevelésébe be kell vonni a pártcsoportvezetők és a népnevelők közül is azokat, akik politikai képzettségüknél fogva, jól eltudják végezni ezt a feladatot. Ezzel el tudják majd érni azt, hogy az alapszervezetnél nem hét, hanem tizennégy, vagy húsz elvtárssal foglalkozhatnak rendszeresen és hónapról-hónapra jó nevelőmunkával biztosítani tudják pártszervezetük számára az utánpótlást, az új tagjelölteket. Nagy kitüntetésnek érzem, hogy tagjelölt lehetek 1950. februárjában kerültem A Jutaárugyárba dolgozni. A vetülékcsévéző lett munkahelyem és hamarosan megszerettem új munkakörömet. Minden vágyam az volt, hogy én is sztahánovista lehessek. Erről beszélgettünk esténként férjemmel. Férjem párttag; titkon azt reméltem, jó munkámmal kiérdemlem azt a megtiszteltetést, hogy engem is felvegyenek a pártba. Igyekeztem mindjobban tökéletesíteni tudásomat, hogy jó eredményemmel kiérdemeljem munkatársaim megbecsülését és a sztahánovista címet. Hamarosan szakszervezeti bizalmi lettem. 22 dolgozó társam tartozott hozzám, akiknek ahol tudtam segítettem a munkában és mindennapi problémáik megoldásában. A termelési eredményem, a kitartó munka eredményeként elérte a. 140 százalékot. Csakhamar megkaptam a sztahánovista oklevelet is. Ez a kitüntetés további kitartásra, jó munkára serkentett Ezután minden igyekezetem arra irányult, hogy kiérdemeljem a pártba való felvételt. Most novemberben ez a vágyam is teljesült A novemberi taggyűlésen megkaptam a tagjelöltségi igazolványomat, a piros kis könyvet, mely pártnnk bizalmát jelenti számomra. Nagy kitüntetésnek érzem, hogy annak a pártnak lehetek a tagjelöltje, amelynek életem jobbra fordulását köszönhetem. Annak a pártnnk. mely lehetővé tette, hogy férjemnek is régóta óhajtott vágya —, hogy mozdonyvezető lehessen — valóra válhatott. Eddig is igyekeztem jó munkát végezni, tagjelöltségi időm alatt pedig még lelkiismeretesebb munkával és tanulással igyekszem kiérdemelni azt, hogy tagja lehessek mielőbb pártunknak. Horváth Imráné a Jutaárugyár dolgozója Egy délután az Egyetemi és főiskolai Diákklubban rA novemberi hideg mintha engedett volna. Legalább is több fiatalnak ez volt a véleménye vasárnap délben. Igaz, reggelre vékony jégréteget húzott a vízre a hideg, de ez már 11 órára felengedett. Egy órakor pedig, amikor az egyetemisták és főiskolások ebédelni mentek, már ereje is volt a napnak. Az ebédnél, mint mindig, most is várni kellett. Várás közben pedig az ember szeret beszélgetni, hogy hamarabb teljen az idő. Többen arról beszélgettek, hol lehet legjobban eltölteni a délutánt. Két táborra szakadt a várakozók csoportja. Az egyik a Szegcdi Honvéd —Budapesti Postás futballmérközés, a másik a nemrégen megnyílt Egyetemi és Főiskolai Diák-klub mellett szállt síkra. Hol az egyik, hol a másik érvelt. Az egyik főiskolai hallgató odafordult az előtte álló szintén főiskolás lányhoz. — Voltál-e már a diákklubban1 A lány egy kissé oldalt fordult és nevetve rázta fejét. — Nemt — kérdezte a hallgató. No, akkor ma feltétlen gyere el. Van ott minden, amit akarsz. Zongora, lemezjátszó, rádió, társasjáték. Ugye eljössz? — Még nem tudom, lehet, hogy elmegyek. •— Még táncolhatsz is. — Akkor biztosan megyek — ígérte meg a lány. Fél hét. Az Egyetemi és Főiskolai Diákklubban egyetlen üres hely sincs, pedig hatalmas helyiség ez. Hosszú, széles terem. A fiatalok jönnek, megállnak az ajtónál, széttekintenek. Széket keresnek. „Szép az idő, száz evező ..." — hangzik közben a jólismert ének a lemezjátszó felöl. Körülötte nyolc-tiz fiatal egyetemista, főiskolás ül, zenél hallgat. Akiknek nem jut szél;, azok másfele mennek helyei keresni. Egyrészük a. zongorát állja körül, mások a hanglemezt hallgatják, esetleg egyegy érdekes sakkjátszmát kísérnek figyelemmel. Nemcsak a hallgatók, hanem a tanárok, tanársegédek is szívesen keresik fel vasárnap délután az Egyetemi, Főiskolai Diákklubot. Itt van Karácsonyi Béla elvtárs docens is feleségével együtt. Most kezd éppen egy sakkjátszmát Székely Lajos elvtárssal. A falakat tájképek, feliratok teszik szebbé. Az ablakokat széles függönyök takarják. A sarokban egy hatalmas cserépkályhában ég a tűz, s kellemes meleget áraszt szét. Kárpitozott székek, fotelek fogják körül az asztalokat. Igazán olyan, ez a helyiség, ahol kellemesen telhet el egy szabad vasárnap délután. Zenét hallgatnak, folyóiratokat olvasnak, sakkoznak a hallgatók. Biesz Béla, a marxista tanszék fiatal tanársegéde is itt van. Barátaival beszélget. Majdnem záróráng itt marad. Fél kilencre jár az idő. a klub gondnoka elviszi a szőnyeget a parkettról, Ez a jel a táncra. Tánczenét közvetít a rádió. Az első percben senki sem táncol. Végre valaki csak megkezdi, s egyszerre megtelik táncoló párokkal a parkett. A táncban ki is lehet melegedni, meg lehet és meg is szoktak szomjazni. Erre is gondoltak. Olcsó büffé áll a szórakozó egyetemisták, főiskolások rendelkezésére. A táncközti szünetben fel is keresik többen. Háromnegyed 11. A rádió, lemezjátszó elhallgat. A fiatalok tudják, hogy záróra. Keresik kabátjukat. indulnak haza. Jól eltelt ez a vasárnap délután. Kezdődhet a hét, a munka. Jól esett hallgatóknak, tanároknak ez a kis kikapcsolódás. fíövidesen kezdődnek a vizsgák, amikor számot kell adni a félévi munkáról, s ez nagy munkál követel hallgatóinktól. * • fB. j.j i ) t