Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-09 / 288. szám

DÍLMQGYJlRORSZttG SZERDA, 1953. DECEMBER 9. PÁR iélei • Kijavítják a hibát - új tagokkal erősítik a pártszervezetet a Táncsics tsz-ben December van. A Táncsics tsz földjein azonban egy napra sem szünetel E munka. Folyik a szántás, a kertészet földjének előkészítése. Hordják a bő termést biztosító trágyát a földekre. Akad tennivaló az asszonyok számára is. Az enyhe napos időt kihasználják, a még száron lévő gyapot leszedésére. A gubó már nem nagy értékű, de vattának, vatelinnak megfelelő gyapotot ad. A munkahelyeken mindenütt ott látjuk a tsz párttagjait, akik példamutatásukkal is serkentik társaikat a jobb munkára. A gyapotszedő asszonyok élén ott van Farkas Sándorné párttitkár elvtársnő, Csillag Vincéné és Bálint Sándorné, akik párttagokhoz méltóan kiveszik részüket a munkából. Rózsa István és Süli István a^kertészet földjének előkészítésében segítenek. Mindketten népnevelők, s a munka szünetében a vezetés problémáiról beszélgetnek Farkasnéval. Azt vitatják, milyen legyen E jó vezető, mert tudják, a tsz-ben is sok múlik a jó vezetésen. — A kormányprogramm megvalósítása nemcsak a párttagok feladata — mondta Süli elvtárs — és a pártonkívüli tsz-tagok is szívesebben dolgoznak, ha olyan emberek irányítják munkájukat, akinket szeretnek, becsülnek, mert meg vannak győződve arról, hogy a tagok érdekeiért harcolnak. Kinn a földeken is megbeszélik a tsz problémáit, a népnevelők feladatalt, mert a pártmunka télen sem szünetel. Az elmúlt hónapok bebizonyították a tagoknak, a párttagoknak és a pártonkívülieknek, milyen nagy szükségük van a párt segítségére, a párt iránymutatására. Ebben a tsz-ben is voltak olyanok, akik ki akartak lépni. Becsületes, jószándékű emberek, akiket sikerült megtévesztenie az ellenségnek, vagy akiket az elmúlt év nehézségei meghátrálásra késztettek. A párttagok elsőnek álltak ki a tsz mellett és felkeresték a kilépni akarókat, hogy meggyőzzék őket helytelen álláspontjukról és megmutassák nekik a •jövőt, mely gondtalan megélhetést biztosít számukra. A párttagok derék munkát végeztek ezekben a napokban. Jó munkájuk nyomán a tsz megszilárdult, megerősödött, .a tagság összekovácsol ódott. Hiba azonban, hogy a párttagok e sikerekkel megelégedtek és 'az őszi betakarítási munkákra hivatkozva, az elmúlt hetekben elhanyagolták a rendszeres nevelőmunkát. Beszélgetnek ugyan az emberekkel, do az utóbbi hónapban egyszer sem ü!fek össze n népnevelők, hogy értékeljék munkájukat és megbeszéljék a feladatokat. Pedig bizonyára vannak még mindig problémáik, amelyeket nem ártana alaposan megvitatni. Akadna még tennivaló a népnevelőknek, a pártoktatásra való mozgósításban is, mert különösen a politikai iskola első évfolyamán igen sok a hiányzó. A népnevelőknek segíteniük kellene a pártvezetőség munkáját azzal, hogy felkeresik a hiányzókat és meggyőzik őket arról, mennyire fontos a tanulás a párttagok számára, do azoknak a hallgaUV'nnk n számára is, akik jelenleg „-„-, tn?iai pártunknak. A népnevelők feladata az is, hogy a meg. ! idütt szakmai oktatás fontosságáról meggyőzzék az embereket. Meg kell magyaráznibk, nem mindegy sem saját maguk, so.m a tsz számára, hogy tiz, vagy 15 jó szakemberrel rendelkeznek, olyanokkal, akik kiválóan megállják helyüket az állattenyésztésben, az állatok gondozásában és ezzel elősegítik a tsz állatállományának gyarapodását. Mindezen kivül azonban még van egy nagyon fontos feladata a tsz pártszervezetének, az egész párttagságnak: új tagjelöltekkel, párttagokkal erősíteni a pártszervezetet. Ebben a munkában mutatkozik a legnagyobb lemaradás. A termelés és az egyéb problémák mellett ez a fontos feladat háttérbe szorult. Ezévben egyetlen új párttagot sem vett fel az alapszervezet. Szem elől tévesztették, hogy az új tagjelöltek nevelésére fordított idő nem vesz kárba, mert minden új párttaggal erősödik a pártszervezet és ugyanakkor erősödik a tsz is. A pártvezotőség — mint Farkasné elvtársnő mondotta — felfigyelt erre a hiányosságra a Városi Pártbizottság útmutatása nyomán és a téjen fokozott gondot fordít arra, hogy az őszi munkákban kitűnt, a szövetkezés mellett harcosan kiálló csoporttagokból új tagjelölteket neveljen. Az alapszervezet további munkájához sok segítséget adott a novemberi taggyűlés, melyen a párttagság egy kivételével, teljes egészében megjelent. A taggyűlésen megbeszélték az alapszervezet munkájának hiányosságait, s a párttagság egészséges bírálata hozzásegítette a vezetőséget ahhoz, hogy ezeket a hiányosságokat mielőbb felszámolja. A pártcsoportvezetőkre és a népnevelőkre vár a feladat, hogy a következő hónapok során fokozottabb segítséget nyújtsanak a vezetőség munkájához, hogy rendszeres nevelőmunkával elérjék a tsz jó felkészülését a tavaszi munkák időben való megkezdésére. MASCAGNI A három nyugati hatalom továbbra is az „erő politikáját kívánja folytatni Közlemény a bermudai tanácskozásról 1890-BEN AZ EGÉSZ ZENEVILÁG egy addig teljesen Ismeretlen, fiatal zeneszerző nevétől lett hangos. A 27 éves Mascagni ekkor még egy olasz kisvárosban élt, a város kis zenekarát vezette, énekelni, zongorázni s ha kellett, hegedütni tanította a város ifjúságát s titokban komponálgatott. A Sonzagno kiadóvállalat pályázatára bátortalanul, félve küldte el első operájának, a Parasztbecsületnek partitúráját. A bíráló bizottság hosszú vita után Mascagninsk ítélte az elsőséget. Művét a római Operaház még abban az évben bemutatja s a fiatal szerzőről, akiről addig az olasz zeneélet sem vett tudomást, rövidesen az egész világ beszélt. A Parasztbecsület egy-két év alatt a világ szinte valamennyi operaszínpadán diadalt arat. A római bemutató után fél évvel a budapesti Operaház is nagy sikerrel bemutatta. A világhírnévhez elérkezett zeneszerző előtt küzdelmes ifjúkor állott. 1863-ban született Livornoban, szegény családból. Beiratkozott a milanói zenekonzervatóriumba, de tanulmányait nem tudta befejezni, nem volt pénze tandíjra, kottákra. Otthagyta a konzervatóriumot s egy vándor színtársulathoz szegődött karmesternek. Bejárja velük egész Itáliát. De ezek a küzdelmes évek sok haszonnal is járnak. Alaposan megismeri a színházi életet, a színpad technikai lehetőségeit és közvetlenül megismeri az olasz népet. Az élet gazdag tapasztalatai is hozzásegítik, hogy fiatal korában olyan kiforrott remekművel állhasson a- világ elé, mint a Parasztbecsület. A PARASZTBECSÜLET KIROBBAND SIKERÉT annak köszönhette, hogy az európai zenetörténet egy válságos szakaszán mutatott új irányt, új utakat az operaszerzőknek. Az operaszínpadon már-már nyomasztó volt a wagneri zenedrámák fojtogató hatása, alig volt szerző, aki ettől szabadulni tudott volna, a századvég modern kísérletezők pedig elszakadva az európai zene legszebb hagyományaitól, a (MTD. Az Egyesült Államok, • Nagy-Britannia és Franciaország kormányfői és külügyminiszterei december 4-től 7-ig a •Bermudaszigeteken különértokezletet tartottak. Az értekezletről kiadott záróközleményből kitűnik, hogy a három nyugati nagyhatalom továbbra is folytatni szándékozik a hírhedt „erő politikáját". Mint a közlemény kijelenti, az északatlanti szerződés „a három ország politikájának alapja marad". Az értekezlet résztvevői eszmecserét folytattak azokról a módokról, amelyek — a közlemény szavai szerint — „alkalmasak szövetségünk védelmi kapacitásának növelésére". A közlemény ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy Lord Ismay, az Atlanti Szövetség főtitkára jelen volt az erre vonatkozó tárgyalásokon. A záróközlemény szerint a három hatalom továbbra is az „egységes Európa" felé halad, amelynek „Németország is részét kell, hogy képezze". A záróközlemény kijelenti: „Megerősítettük, hogy az európai védelmi közösségre szükség van az atlanti közösség védelmi kapacitásának / megszilárdítása szempontjából, az európai védelmi j közösség az atlanti közösség inte-' gráns része lesz." Ezzel kapcsolatban a záróközlemény — a francia kormánykörök bizonyos ilyenirányú „fenntartásával" összefüggésben — hozzáfűzi: „Ebben a keretben biztosítjuk majd a szoros és tartós együttműködést az európai kontinensen az amerikai és brit erök, valamint az európai védelmi közösség erői között". Az úgynevezett „európai hadsereggel" kapcsolatban felmerült francia aggályokra vonatkozóan a záróközlemény csupán a következő közbevetett mondatra szorítkozik': „A francia külügyminiszter meghatározta azokat a problémákat, amelyek az európai védelmi közösséggel kapcsolatban kormánya előtt felmerültek." A záróközlemény a továbbiakban — a hírhedt dullesi „felszabadítási politika" némileg óvatosabb megfogalmazásaként — azt állítja: a flz olasz vasutasok és ipari munkások sztrá|k{a Róma (MTI).. Az olasz vasutasok bejelentették, hogy december 11-én 24 órás sztrájkot tartanak. Ebben a sztrájkban a CGIL-hez tartozó szakszervezeteken kívül résztvesznek a kereszténydemokrata és szociáldemokrata befolyás alatt álló szakszervezetek is. A vasutasokkal egyidőben sztrájkolnak a posta és a távírószolgálat dolgozói is, valamint a községi és a megyei közigazgatás 300.000 dolgozója. Valószínűleg a többi közalkalmazottak is csatlakoznak ehhez a sztrájkhoz. Bár a közalkalmazottak különböző rétegei külön-külön saját követeléseik érvényesítéséért küzdenek ezek a követelések végeredményben megegyeznek valamennyi olasz közalkalmazott követeléseivel: követelik a közalkalmazottak fizetésének azonnali felemelését és tiltakoznak a közalkalmazottak szolgálati rendszerének „megreformálására" vonatkozó törvényjavaslat ellen. A három szakszervezeti szövetség bejelentette, hogy december 16-án hatmillió ipari munkás 24 órás sztrájkot tart. Ez a sztrájk a közszolgáitatásokat is megbénítja. A kormány minden eddigi igyekezete sikertelen maradt, hogy megakadályozza ezt a két nagyarányú sztrájkot. Ellenintézkedésképpen kísérletet tett: a vasutasok és a többi közalkalmazottak sztrájkjának idejére behívják a nyugdijasokat és fejenként 2500 lirát ajánlanak fel nekik. Azok a nyugdíjasok, akik idáig ilyen behivólevelet kaptak, felháborodással utasították vissza a felszólítást. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új pekingi nagvköve'e lá'oga'ást tett Csou En-laj külügyminiszternél Peking (Uj-Kina). Csoj Ir, a Koroai Népi Demokratikus Köztársaság új pekingi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete hétfőn délután látogatást tett Csou En-laj külügyminiszternél n megbízólevelének bemutatásával kapcsolatos ügyek megbeszélése céljából. három nyugati hatalom reméli, hogy „békés eszközökkel elősegítheti", hogy „adott pillanatban" a keleteurópai országok „betölthessék szerepüket a szabad Európában". A záróközlemény bejelenti, hogy az értekezlet résztvevői jóváhagyták a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletre vonatkozó legutóbbi szovjet jegyzékre adandó válaszuk szövegét. A távolkeleti helyzettel kapcsolatban a záróközlemény azt mondja, hogy a három hatalom „a normálisabb viszonyoknak a TávolKeleten és Délkelet-Ázsiában történő helyreállítása felé" akar haladni. Indokinával kapcsolatban a záróközlemény „elismeréssel" emlékezik meg a francia gyarmatosítók és az indokinai bábállamok haderőiről. A záróközlemény a továbbiakban olyan kijelentést tartalmaz, hogy a három kormány nem mulaszt el olyan alkalmat, amely „hozzájárulhat a világra nehezedő feszültség csökkentéséhez". különcködés, sz eredetleskedés út© jára léptek. Mascagninak volt elég bátorsága ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsen az operaszínpad éltető hagyományaival, Verdi és Bizet örökségét, az élethű valóságábrázolást ezekben a kiutat nem találó, fojtott levegőjű években valóra váltsa. A zenetörténet verizmusnak nevezi azt az irányzatot, melyet Mascagni a Parasztbecsülettel elindított, mert a mult ködébe vesző mithológiai tárgyú Wagner operák után a népet, a mindennapi való életet állítja operája középpontjába. A Parasztbecsület egy szicíliai falu parasztjairól szól szenvedélyes drámaisággal. Zenei nyelvezete is közvetlen kapcsolatot tart az olasz népi metodikával. A Parasztbecsület bemutatója után az öreg, 77 éves Verdi melegen szorongatta a fiatal Mascagni kezét. „Azt hittem, a mai embernek nem kell már a melódia. Látom, mi, olaszok mindig hűek maradunk hozzá". MASCAGNI a Parasztbecsület után még több operát irt. Annak sikerét azonban egyik sem érte utói, dallamban, kifejezésben, drámaiságban elmaradnak tőle. Igy irányzatának kifejlesztői, beteljesítői, néhány év múlva fellépő követői Leoncavallo és főleg Puccini lettek. Mascagni 79 éves korában, 1942-ben halt meg. Élete végéig tevékenyen részt vett a zenei életben, különböző zenei intézményeket vezetett, s mint karmester is világszerte elismerést szerzett. Járt Magyarországon, 1934-ben Szegedre is ellátogatott. A szegedi szabadtéri játékok alkalmával személyesen vezényelte a Parasztbecsület előadását. Szegedi tartózkodásáról azóta is több kedves történet jár szájról-szájra. Érdekes megemlíteni azt is is, hogy 1921-ben készült utolsó operáját, „A kis Marat"-ot, mely & francia forradalomról szól, Magyarországon a szegedi színház mutatta be 1926-ban. SZÜLETÉSÉNEK 90. évfordulóján munkásságáról az egész zenevilág szeretettel emlékezik meg. Erdős János Höchtl Margit zongoraestje A' zene romantikus korának történelmi érdeme, hogy finom költészettel átitatott lírája az emberi érzések világának legmélyebb titkait tárta fel addig el nem képzelt gazdag árnyalatokban és hangulatokban. Ez a lélek legfinomabb rezdüléseit kivetítő muzsika csak ritkán vált magányos érzések és fájdalmak tükrözőjévé, a romantika kiemelkedő müvei mestereinek müveiben egyéni életük problémái egybeolvadtak közösségük, népük problémáival. Höchtl Margit szombati hangversenyén a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében a romantika két kiemelkedő egyéniségű zeneszerzője Chopin és Liszt művei szerepeltek. Mindkét, szerző az európai zene keleti határvidékéről indult el, s népünk hangjával lépett be, mint egyegy külön szólam az európai zene összecsendülő szimfóniájába. Mindkettőnek legkedvesebb hangszere a zongora volt, igy Höchtl Margit jó] összeállított műsora mindkét szerző művészetének gazdag színskáláját sorakoztatta fel, A gondos felkészültséggel és kitűnő technikai tudással előadott műsor azt bizonyítja. hogy Höchtl Margit a romnntikns előadóstílus alapos ismerője, gazdagon használja fel a stílus sajátos kifejező eszközeit, s ezen keresztül sokoldalúan ábrázolja a romantikus kor életérzését. Különösen Liszt műveinek előadásával váltott ki mély hatást hallgatóiból. Keze alatt a zongora sokszínű zenekarrá vált, játékából erő, szenvedély áradt. A zsúfolásig megtelt hangversenyterem lelkes közönsége megmutatta, hogy Szegeden értékelik, megbecsülik a városban élő, dolgozó művészeink munkáját. (e. ).) Visszavonók a? o'«sz-!ur ószláv . halárról a csapatokat flHTI). Pella olasz miniszterelnök és Gragorics, Jugoszlávia római követe szombaton tárgyalásokat folytattak az olasz külügyminisztériumban és megvitatták a két ország közös határa mentén a katonai helyzet normalizálásának lehetőségeit. A megállapodás eredményeként az olasz csapatokat, amelyek a trieszti feszültség miatt ötven napon át a jugoszláv határ mentén állomásoz tak — mint a „Reuter" jelenti — visszavonták rendes állásaikba, s megkezdődött a jugoszláv csapatok visszavonása is. Egy esztendeig tartó kényszerszünet után ismét megnyílt a Pedagógus Szakszervezet bábszínháza. Vasárnap délután tartották az első előadást. A bábjátékostársulat Hófehérke és a hét törpe ismert meséjét tűzte műsorra, A függöny felgördülte után egymásután jelentek meg a mese népszerű hősei, Hófehérke, a gonosz mostoha, a törpék is a többiek, A gyermekek gyakori tetszésnyilvánításai között folyt az előadás. Azok, akik primitív, kezdetleges bemutatást vártak, kellemesen csalódtak, A bábszínház olyan fejlett technikával, iigycs rendezéssel adta elő a darabot, hogy az nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is élvezetessé vált, — Milyen kár — gondoltuk, ahogy a művészi kivitelű játék közben SZEGEDI JEGYZETEK Á bábszínház függönye mögött körülnéztünk a szűk kis teremben —, hogy a Pedagógus Szakszervezet bábszínháza nem népszerűsítheti művészetét nagyobbszabású keretek között. Az előadás után bekukkantottunk a kuliszszák mögé. A kis csoport •már a következő előadásra készült. Kérdéseinkre Horváth Rózsa, a boszorkány megszemélyesítője, a bábjátékos csoport politikai vezetője adott felvilágosítást. Magyarázata nyomán egy lelkes csoport áldozatos munkájával ismerkedtünk meg. Ahogy megvilágosodtak előttünk e munka feladatai, nehézségei, valahogyan, szinte az első színjátszók. jutottak eszünkbe, akik fáradtságot nem kímélve, sokszor minden anyagi támogatás nélkül terjesztették a kultúrát hazánkban, Talán ezzel a — — túlzó hasonlattal nevezhetjük a Pedagógus Szakszervezet bábcsoportját a művészi bábjáték szegedi úttörőinek. Tagjai dolgozó emberek, akik fáradságos napi munkájuk után sajnos még anyagi előnyökben sem részesülve tanulják meg szerepüket és oldják meg a ferhnikai feladatokat. Néhányan talán csodálkoznak, hogyan beszélhetünk itt technikai feladatokról. Tévedések elkerülése végett meg kell jegyeznünk, hogy a bábjátszás távolról sem olyan egyszerű „mesterség", mint ahogyan sokan képzelik. A színfalak mögött sorra megtekintettük a technikai kellékeket, a zslnnrpadlást, a különböző díszleteket, s a világító felszerelést, amellyel Kövér Béla, a csoport technikai vezetője csillagossá varázsolja a vászonmennyboltot, S villáma kat cikáztál a bábuk fe je felelt. Megszemléltük közelebbről a különböző bábukat is. — A bábjáték hosszé múltra visszatekintő művészet — hallgatlak közben a politikai vc zető magyarázatát. Sokszor állították polil kai célkitűzések Szolga latéba. A bábuk a maguk kedves, közvetlen szavaikkal gyakran lei trk a nép zsarnokgyiilöIclénrk szószólóivá. Ezek a szavak mér jobban meggyőztek bei minket, hogy a bábja szds olyan művészeti <>, amely megbecsülést ér dcmcl, nagyobb megk, csillést, mint amelyben eddig a Pedagógus Szál. szervezet bábjátékosai nak. része volt. A gyermekek és a fel nőttek nevében nagy érdeklődéssel várjuk a kö vetkező előadásokat. Fcnákel Judit