Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

KEDD, 1053. DECEMBER 1. ŐRJÁRAT a Szegedi Kenyérgyárban DtLMüGYflRORSZBG Jövedelemosztás a Haladás termelőcsoportban Vecsernyés Pál évi keresete 21 ezer 676 forint A Szegődi Kenyérgyár készítményeinek minőségét többször kifogásolták már Szeged dolgozói. Nem egyszer megtörtént az, hogy égett, vagy sületlen, többször pedig idegen anyagokat tartalmazó kenyér került a fogyasztók asztalára. Ha a hibák okait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a műszaki előfeltételek biztosításának hiányossága, a dolgozókkal való nemtörődés Idézi elő ezeket. A dolgozók a legmostohább körülmények között — szerszámok, gépek és egyéb eszközök hiányában — végzik munkájukat. A Kenyérgyár telepein még mindig a Csongrádmegyei Sütőipari Vállalat vezetősége nemtörődömségének nyomai látszanak. 1953. október l-ig a Szegedi Kenyérgyár a Csongrúdmcgyel Sütőipari Vállalat egyik telepe volt. A vállalat akkori igazgatója, Fodor Pál, egyáltalán nem törődött a szegedi sütőüzemekkel. A dolgo zók hiába vetették fel panaszaikat, kérelmeiket, a vezetőség süket fülekkel fogadta őket. Pedig lett vol na mit orvosolni és ma is akad bőven javítanivaló. A sütőipar dolgozói nehéz fizikai munkát végeznek. Nekik jutott az a feladat, hogy szorgalmas, jó munkával naponta időben lássák el Ízletes, jóminőségű kenyérről a város dolgozóit. Ennek ellenére a volt megyei vezetőség vétkesen elhanyagolta a Bzegedi telepek dolgozóival való törődést. A sütőüzemekben általános panasz, hogy nlnos megfelelő menynyiBégű sütőlapát. A meglévők ls kopottak, égettek ós azokkal csak a dolgozók erejének teljes megfeszítésével lehet minőségi árut előállítani. Néhány telephelyen, mint például a Moszkvai-körúti üzemben nincs kelesztő kocsi, s ezért a dolgozók kénytelenek hosszú deszkára rakva 15—20 méterre cipelni a nyers kenyereket. Ez a müvelet sok időt elvesz tőlük, holott ezt a munkát kelesztő kocsi segitségével egy ember szin'e másodpercek alatt cl tudná végezni. Több sütőüzemben baj van a kövezettel is. A hosszú idő óta meglévő kövezet megrongá lódott és hatalmas lyukak tátonganak rajta. A vezetőség mitsem törődik ezzel. Ez gátolja a dolgozók munkáját, veszélyezteti testi épségüket, s a kenyér kifogástalan minőségét. Az úgynevezett csésze-kocsik, amelyekbe 300 kilogramm tésztát ömlesztenek a dolgozók, a dagasztógéphez való szállítás közben sokszor felborulnak és a kövön beszennyeződik a tészta. A Szegedi Kenyérgyár telephelyeit mindezideig alig látták el gé pekkel. A legtöbb nehéz fizikai munkát kéziorővcl végzik a dolgozók. A kevés géppel is keveset törődik a vezetőség. Az üzemben lévő néhány dagasztógép legjobb segítőtársa a sütőipar dolgozóinak. Rövid idő alatt sok ember munkáiét végzi el és mentesíti a dolgozókat a fárasztó dagasztástól. Az üzem vezetősége azonban nem gondosko dik ezekről a gépekről. Például hosszú időn át nem szereztek be csapágyzsírt a gépek kenéséhez. A dolAzok a termelők, akik kukoricabeadásukat a tanács által történt figyelmeztetés ellenére sem teljesítették, sertésvágási engedélyt mindeddig nem kaphatnak — a vonatkozó rendelet értelmében —, míg kukoricabeadásukat nem teljesítik. Ha a termelőnek valami ok miatt esetleg nincs meg a beadáshoz szükséges kukoricamennyiség — például nem termett meg —, ebben az esetben a sertésvágási engedély kiadását függőben tartják. Ha az ilyen termelő, a törvényes rendelkezések keretein belül a kukorica helyett előírt helyettesítő cikket beadja, természetesen levághatja sertését. Ha a termelőnél egyéb helyettesítő cikkek hiányában hízott sertést írtak elő kukoricabeadás helyett — vagy a hízott sertésber dúsban még hátralékos —, réséére egy sertésre vágási engedélyt lehet adni abban az esetben, ha a sertés beállítása már megtörtént és felhízlalása, átadása határidőre biztosított. A vágási engedély kiadásához az alábbiak kellenek: A termelő, akinek sertésbeadási kötelezettsége még nincs teljesítve, a járlatlevél és egy forintos i.ktnúnybélyegen kívül az állatfelelős által kiállított friss keltezésű igatolás, valamint a családtagok igalopásához szükséges bejelentő lap. gozók a gépek élettartamúnak növelése érdekében hónapokon át a háztartásból hozták cl a disznózsírt, hogy megkenjék az értékes gépeket és megóvják őket a gyors tönkremenéstől, A fogyasztók sokszor fordulnak panasszal a Kenyérgyár vezetőségé hez, s elmondják, hogy fadarabot, RPárgát találnak a kenyérben. Ez abból adódik, hogy nem minden sütőtelepen van szitálógép. A dolgozók sxifólcs nélkül dagasztják kenyérré a lisztet és ezért történik meg az, hogy Idegen anyagok kerülnek a kenyérbe. Amelyik üzemben van szitáingép. ott is sokszor előfordul, hogy műszaki hiba miatt napokon át nem tudják üzemeltetni a gépet. A vállalatnak nincs üzemfenntartó villanyszerelője, aki gyorsan ki tudná javítani a munka közhen előadódó hibákat A Szegedi Kenyérgyárban azonban más köriilménvek is gátolják a do'gozókat abban, hogy kiváló munkát végezzenek. A vezetőség nem törőd'k a dolgozók egészségűgvi és szociális körülményeinek megjavításával sem. Számos munkahplyen nincs melegvíz, s a dolgozók kénytelenek hidegvízben mosakodni Ugyanakkor van olyan sütőüzem is ahol hiányos a vízvezeték és vödörrel hordják az üstbe a mnnkn termen keresztül a vizet. Tlyenfor mán elkerülhetetlen az. hogy a lisztes padiéra ne csörögjön ie a víz és ne válljon csúszóssá a pndló. Ezeken túl is szinte vég nélkül lehetne sorolni a hibákat, ame'vck a Szegedi Kenyérgyárban uralkodnak. A dolgozókról való mostoha gondosVodásra a legjellemzőbb példa az, hogy amikor a szegedi telepek kőt nagyteljesítményű szitálógépet kaptak a minisztériumtól, Magyar Mátyás elvtársat, a telep vezetőjét fegyelmi elé akarták állítani azért, mert két villanymotort is vett a gépek üzembehelyezése érdekében. A Szegcdi Kenyérgyár 1953. október 1-én újra önálló vállalat lett. Az azóta eltelt idő alatt azonban semmi változás nem történt a dol gozók munkájának cs munkakörülményeinek megjavítására. Még mindig ugyanaz az áldatlan állapot uralkodik a sütőüzemekben, mint azelőtt. A vállalat párt- és szakszervezete. s a vállalat vezetősége még mindig nem törődik úgy a dolgozókkal, ahogyan kellene. A szegedi vezetőség és a vásárhelyi tröszt vozetősége között jó és szilárd kapcsolat alakult ki. A két vezetőség a legrövidebb időn hcliil javítsa meg munkáját és gondoskodjék a hiányzó felszerelések pótlásáról, a dolgozók munkakörülményeinek megjavításáról. A Kenyérgyár dolgozói ilyen mostoha körül mények között is szívvel-lélekkel harcolnak a kormányprogramm mielőbbi megvalósításáért. Ahhoz azonban, hogy még kiválóbb teljesítményeket érjenek el, elsősorban az szükséges, hogy a tröszt és a vállalat vezetősége mielőbb megszüntesse ezeket az állapotokat az üzem területén. Nem termelők a házmegbízott igazolását kérjék és hozzák magukkal az állatfelelős Igazolása helyett. Tudnunk kell, hogy 125 kilogramm alatt lévő sertést — kényszervágás esetét kivéve — nem szabad levágni. A zsírbeadás mértéke a 125 kilós, vagy ennél nagyobb súlyú sertésekre a családtagok számától függően van megállapítva. A második, vagy további sertésvágási engedélyt kérők az előbbi vágási engedélyt is vigyék magukkal, mert anélkül újabb vágási engedély nem adható ki. Termelők részére a lakhelyük szerint illetékes tanács adja ki a vágási engedélyt, tekintet nélkül arra, hogy a sertés hol van. Nem termelő részére pedig az a tanács, amelynek területén a sertésvágás történik. Ebben az esetben a járlatlevél és a bélyegen kivül munkaadói igazolás szükséges a vágási engedélyhez. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti elől Lassan kezd leereszkedni az est. Újszegeden, a Bérkert-soron, a Haladás termelőcsoport székháza egyik szobájának kályhájában pattog a tűz és kellemes meleget áraszt. A hosszú asztal mellett, a lócákra egyre többen ülnek le a csoport tagjai: férfiak, asszonyok. Mára elvégezték a munkájukat és mielőtt hazatérnének, bekukkantanak még ide kicsit, — szótváltani, kicserélni a gondolatokat. Nem csoda, hogy most különösen így áll ez. mert hiszen elkészült a zárszámadás, egy év munkájáról. Sor kerül tehát a jövedelem elosztásra. Figyelő szempárok tüzében nézik a zárszámadás adatait Fodor István elvtárs, az elnök és Hődör Istvánné, a könyvelő. Mit mutatnak ezek a számok? A szövetkezet vagyona egy esztendő alatt szinte megduplázódott, és néhány ezer forint híjával egymillió foritot tesz ki. Egy esztendő alatt építettek traktor-garázst, szép tyúkházat, felhúzták a falait a darálónak és munkába állították. Uj kutat fúrattak, amelyből hatalmas erővel tör elő a víz és percenként, kerek kétezer litert ad. Az öntözéses gazdálkodáshoz 1400 méter hosszú vascső vezetékeket fektettek le .amelyek mint erek hálózzák be a területet.. Beszereztek szép kertészetükhöz új 230 melegágyi ablakot. Az elnök és a könyvelő nézi a zárszámadás további adatait. Az emberek hallgatják a szót. Arról, hogy mennyi járandóság jut egy munkaegységre. Ez pedig a következő: búzából 3 kiló, árpából 1 kiló 40 deka, kukoricából 3 kiló, takarmányrépa egy kiló. Olajból tíz egység után 2.2 deci jár. Pálinkát két decit kaptak eddig tíz egységre és kapnak az ezutáni főzésből 10 egység után egy decit. Cékla is jutott egy kiló, aztán volt jócskán szilva-, szalma- és kukoricaszárosztás is. Készpénz minden egységre pontosan 15 forint jut. Az elmúlt évben kukoricát nem ^osztottak. Búza két és fél kiló, árpa pedig egy kiló jutott. Jelentősen kevesebb volt a többi juttatás is és a készpénzjárandóság csak hat forintot tett ki, minden egységre. A jövőre is gondolnak a csoport tagjai. Az állatok téli ellátása érdekében félretettek 70 mázsa árpát, 40 mázsa zabot, 400 mázsa takarmányrépát, 4500 kéve szárat és ezenkívül szalmát, szénát is tetemes mennyiséget. Kukoricát olyan 300 mázsa körül tároltak. A szociális alapról sem feledkeztek meg, s erre a célra 20 ezer forintot és 50 mázsa búzát tettek félre. A pénzből azokat segélyezik majd, akik ezért, vagy azért rászorulnak. A búzából A Csongrádmegyei Tanács ipari osztályára már több mint négyszáz iparengedély iránti kérelem érkezett. A kérelmeket gyorsan felülvizsgálták és eddig már háromszáznegyvenhat kisiparos kapott új iparigazolványt. Azoknak & kisiparosoknak, akik oda kérik iparuk folytatását, ahol a meglévő KSZ-ak és magániparosok el tudják látni a munkát, felhívják figyelmüket olyan községekre, ahol hiány van az illető szakmában. Igy már több városi kisiparos költözött a környező falvakba. Szegedről 15-en mentek a megye különböző községeibe. A Makótól 10 km-re lévő Rákosi tanyára Makóról költözött ki egy kovács és egy cipész. Az itt élő dolgozó parasztoknak ma már nem kell kilométereket gyalogolni, ha cipőt akarnak talpaltatni, vagy a lovukat akarják megpatkoltatni. A most iparengedélyt kapott kisiparosokat kölcsönnel is támogatja kormányunk. Eddig 123.000 forint értékben 54 kisiparos kapott állami kölcsönt. Bálint Jánosné makói paplankészítő 6000 forintot, Patik Veronika zsombói női szabó varrógép vásárlására 4000 forintot kapott. Sebestyén Béla cipész, aki Szegedről költözött ki Gyálarétre, kéziszerszám és anyagvásárlásra 2000 forint kölcsönt vett igénybe. Lényegesen megjavult a kisiparosok anyagellátása. Csongrád megyében a cipészek a KIOSZ helyi szervein keresztül 7-szer annyi talpat kapnak, mint a kormányprogramm megjelenése előtt. azoknak adnak, akik ezután lépnek a csoportba, s nincs meg az évi kenyérszükségletük. Csupa magabiztos, vidám arc. Nyoma sincs itt a búnak, s gyakorta felhangzik a nevetés és elröppen egy-egy tréfa. Nem „hivatalos" zárszámadás ismertetés ez, csak aféle beszélgetés. A szoba falának támaszkodik Maronák Pál. Szép szál ember, lábán gumicsizma és fején fehér báránybőr kucsma, kackiásan félrecsapva. Szivarjából — mert azt szív — kékes füstöt ereget, s csak úgy egyszerűen azt mondja az elnöknek: — Hát Pityukám, nem csalódtunk meg — s incselkedően hunvorít. — A többiek nevetnek, velük együtt az elnök is. Tisztelik, szeretik az elnököt és ha a sor úgy hozza, eltréfálnak vele, — mint ahogy ő is másokkal. Miért ne?! Igy jó ez, hisz' nem szeretik azt a vezetőt, aki örökösen tartózkodó, nincs mosoly arcán, s olyan hivataloskodó állandóan, akár egy volt „császári és királyi" tanácsos. Igaz, Maronák áprilisban lépett a csoportba, de azért 225 munkaegységet szerzett és panasza nincs. Szlovencsák néni 63 éves, de azért, megfogja a dolog végét, mert jól szolgál az egészsége és birja a munkát. ö 228 munkaegységet szerzett és jut szépen neki is mindenből. Az öreg Rakoncai a sarokban üldögél. Jobbra, balra pillog, megpödri szétfolyó nagy bajszát és huncut.kodva azután érdeklődik, hogy mikor kapnak megint pálinkát. Mert szilvából most készítik a szeszt. — Elkelne már az a kis pálinka — tréfálkozik öreg Rakoncai —, mert a torkot is kell néha öblögetni. Igen, igen — és ő maga is nevet. Vele derülnek a többiek. A villanyt is felgyújtják és fényénél nézik tovább, kinek menynyi járandóság esik. Bizony, aki hanyagolta a munkát., az most joggal szomorkodhat. Most látja csak igazán, mennyivel károsította meg magát akkor, amikor nem úgy dolgozott, mint tudott volna. Vecsernyés Pál nevét említi az elnök, ö 573 munkaegységet ért el. Járandósága: búza 12 mázsa 87 kiló, árpa 6 mázsa (megjegyzendő, hogy a búzát és az árpát a tszcs közgyűlés határozata értelmében, csak a június 31-ig teljesített munkaegységekre osztották). Kukoricából 17 mázsa 19 kiló, takarmányrépából 573 kiló a járandósága. Étolajból 12 és fél liter, pálinkából 17 liter, szilvából két mázsa, és készpénzből pedig 8595 forint a járandósága. Kap még ezenfelül 2400 forintot az apaállat gondozásáért. Mindent összevetve, — a természetEzenkívül marha- és préselt boxkiutalásban is részesülnek. A kovácsok néhány hónappal ezelőtt csak havi 30 kg kovácsszenet kaptak, most havonta átlagosan több mint egy mázsa a fogyasztásuk, de ahol szükséges, biztosítva van ennél nagyobb mennyiség is. A szegedi üzemek is segítik a kisiparosokat. A megye asztalosai részére a Szegedi Falemezgyár rostlemezt utalt ki. Nemrégen a szegedi asztalosok 70 mázsa jóminőségű maglemezt kaptak a TÜZÉP-en keresztül ugyancsak a Falemezgyártól. A Szegedi Gázgyárban felhalmozódott kiváló minőségű pécsi porszenet a kovácsok hasznosítják. A kisiparosoknak sok munkájuk van. A dolgozó parasztok a részükre biztosított kedvezmények, a biztonságosabb termelés hatására nagyobb mértékben j avíttat jákmeg'mezőgazdasági szerszámaikat, a kocsikerekek ráfjait, vetőgépeket, stb. Pópity János ószentiváni kovács — beni juttatásokat is szabadpiaci árra átszámítva, pénzben értékeive, — Vecsernyés Pál évi keresete 21.676 forintot tesz ki. Egy hónapra tehát 1806.33 forint jut. Ehhez jön még a háztáji gazdaság jövedelme is. Vecsernyés jövedelmét mindenki ellenőrizheti. A búza mázsáját szabadpiaci áron 300 forinttal, az árpát 300 forinttal, a kukoricát 200 forinttal, az olaj literjét 24 forinttal, a takarmányrépa mázsáját 13 forinttal, a pálinka literjét 60 forinttal, a szilva kilóját egy forinttal számolták. Ne higyje azonban senki, hogy csak az öreg Vecsernyés keresett szépen. Hozzá hasonlóak számosan akadnak, — például Sirján Gábor, Osgyáni Antal is —, akik sok munkaegységet szereztek és bőven kapnak juttatást. Ahogy kiszámolják milyen szépen keresett az öreg Vecsernyés, a tréfás kedélyű Hinek Andrásné egyszer csak azt mondja: — Nem özvegy ember ez a Vecsernyés ? Mert jó parti lenne ... E szavak után nincs itt egy olyan ember sem, aki ne nevetne ezen a tréfán. Az öreg Rakoncainak tán még a könnye is csordul a neki/eledkezett nevetéstől. De hát aztán komolyra fordul a szó és az elnökke! együtt az a véleményük: még több jut a munkaegységekre, ha jobban gondozzák az egyes növényeket, s nem károsodnak például a kukorica gazosodása miatt sem. De ezek olyan hibák, amelyeket kijavíthatnak, — s ki is javítják a következő évben. Beszélnél: most is arról, hogy jövőre megvásárolják a tehergépkocsit, mert az is kell a csoportnak. Aztán újabb öt hold faiskolát telepítenek, egy holdra meg sokezer rózsatövet ültetnek el. Ezek az emberek tele vannak tervezgetéssel. Jól tudják azt is, a tervek nem üres álmok, hanem a megvalósuló közeljövő. Arra a kérdésre, hogy vesznek-e rádiót, vagy kerékpárt, kis büszkeséggel és jogosan azt válaszolják: azt nem veszünk, mert igen csak van rádió is, kerékpár is itt mindenkinek .,, Hát így állnak ők. Úgy tartja a közmondást a jó bornak nem kell cégér. S ebben jócskán akad igazság. A nagyot haladó „Haladás"-ba nyolc új tag lépett be. Az elmúlt napokban állt a nagy családba Török Illés és Vér István is. Elárulják azt is, hogy a csoporttagok a zárszámadó közgyűlés után vacsorát terveznek. Csapra ütnek egy nagyhordó bort, szól majd a muzsika, s nem lesznek híjával a táncnak. Ha úgy hozza' kedvük, estétőlreggelig mulatnak. Morvay Sándor aki szintén mo6t kapott iparengedélyt — többször egész éjjel élezte az ekevasakat, hogy a szántási munkákban ne legyen fennakadás. A kisiparosokról történő gondoskodást bizonyítja, hogy 31 idős kisiparos, vagy özvegy június elsejéig visszamenőleg havi 240 forint segélyt kapott, amelynek kiutalásáról a jövőben is gondoskodnak. A kisiparosok jó munkáját kormányunk és pártunk megbecsüli. November 7-én Volford Sándor szentesi műszerészt a Helyi ipar kiváló dolgozója címmel tüntették ki. s A kisiparosok politikai képzéséről a KIOSZ helyi szervei gondoskodnak. 25 vitakör keretében kéthetenkint mintegy 1100-an beszélik meg a sajtó anyagát, s nyernek betekintést a kül- és belpolitikai életbe. 9 helyen aktívaképző tanfolyamot szerveztek, ahol 150-en heti szemináriumokon elméleti előadások anyagát beszélik meg. A legutóbbi előadás címe „Az imperializmus" volt. Kultúrtermet kaptak a Szakipari Vállalat dolgozói A 65/5. sz. Szegedi Szakipari Vállalat dolgozóinak hosszú időn át nem volt kultúrtermük. A kormányprogramm megjelenése óta azonban mind a vállalat vezetősége, mint pedig az Építőipari Tröszt az eddiginél is jóval többet törődik a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésével. Nemrégiben egy korszerűen felszerelt kultúrtermet kaptak a vállalat dolgozói, ahol zenegép, könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. A sertésvágással kapcsolatos nóhány kérdésről Háromszáznegyvenhat iparengedélyt adtak ki Csongrád megyében