Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-05 / 285. szám

QHM9SY3R0RSZAG SZOMBAT, 1953. DECEMBER 8. A területi, határterületi és köztársasági lapok szerkesztőinek értekezlete a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). November 1D­től december 2-ig tartották Moszk­vában a területi, határterületi és köztársasági lapok szerkesztőinek és mezőgazdasági rovatvezetőinek a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága által összehí­vott értekezletét. Az értokezlot munkájában részt vettek N. Sz. Hruscsov és P. N. Posz­pelov elvtársak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja központi bizottsá­gának titkárai. Beszédet mondott a tanácskozáson N. SZ. Hruscsov elvtárs, az SZKP központi bizottságának első titkára. N. SZ. Hruscsov elvtárs felszó­lalásában az SZKP központi bizott­sága szeptemberi teljes ülóse hatá­rozatainak valóraváltásáért Indított b.iro feladataival foglalkozott és hangsúlyozta, milyen hatalmas sze­repe van a szovjet sajtónak a me­zőgazdaság további fellendítését szolgáló párt- és kormányintézkedé­sek megvalósításában. N. Sz. Hruscsov elvtárs nagy teret szentelt felszólalásában a ká­dermnnka feladatainak. Rámuta­tott, hogy a sajtó még gyengén foglalkozik nzznl n kérdéssel, ho­gyan történik a mérnökök, agro­Jiúmusok, zooteehniknsok kiváloga­tása a gép- és traktorállomások, va­lamint a kolhozok számára. A sajtónak egész munkánkban óriási szerepe van. Hogy a napila­pok és folyóiratok dolgozói sikere­sen tölthessék be e szerenflkot, mélyebben kell behatolniok az élctf el vetette kérdések lénye­gébe, hozzáértéssel, konkrétan kell írnt­ok. A lapoknak a legélesebben fel kell tárniok munkánk hiányossá­gait, le kell lepleznlök a hibákat, n\égpedig úgy, hogy mozgósít­sák az embereket e hibák le­küzdésére, az egészséges bírálat kibontakozá­sára buzdítsák a dolgozók széles tömegeit. Sok napilap és folyóirat szerkesz­tősége a mezőgazdasági kérdések megvilágításánál nem mindig veszi figyelembe az ország különböző vi­dékeinek helyi körülményeit. Sok lapunkat zavarja a feltűnéskeltési vágy, a hangzatos frázisok vadá­szata, természetesen szükség van arra, hogy olyan címet adjunk egy cikknek, amely magára vonja a figyelmet, amely mozgósító erejű. De jusson eszünkbe az a kemény igazság, hogy a címnek összhang­ban kell lennie a cikk tartalmával, hogy a lap anyagának, meggyőző­nek, megalapozottnak kell lennie. A sajtó munkásainak jusson min­dig eszükbe, hogy a lapok sikeres munkája szempontjából nagyjelen­tőségű a tények megbízhatósága, hogy a leírt jelenségek és esemé­nyek hűek ífegyenek a valósághoz. Nincs sajtónknál erösebb, haté­konyabb fegyverünk — mondotta N. Sz. Hruscsov elvtárs —, a sajtó pártunk legmesszehatóbb Ideoló­giai fegyvere. Ha jó anyagot vá­lasztunk kl a lapok és a folyóira­tok számára, sokezer kilométer tá­volságban is célba találhatunk, fel­tárhatjuk a hiányosságokat óriási kiterjedésű országunk minden ré­szében. Ennélfogva, aki lebecsült a sajtót, az gyengíti erőnket. N. Sz. Hruscsov elvtárs a továb­biakban azokról a feladatokról be­szélt, amelyek a pártnak és a kor mánynak az ipar további fejleszté séről és ezen belül a közszükségleti cikkek termelésének jelentékeny növeléséről szóló határozatai meg­valósításáért folyó harcban várnak a sajtóra. A sajtóban megjelenő bírálat a leghatékonyabb bírálat. Ostorozni kell a sajtó hasáb­jain azokat a dolgozókat, akik bürokrata módon kezelik a szovjet emberek anyagi szük­ségleteit. rosszminőségű termékeket gyárta­nak. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a dolgozók mindennapi éle­tére, a sajtóban egyaránt foglal­kozni kell a lakásépítkezés meneté­vel, a lakások elosztásával, a köz­fogyasztási cikkek termelésével és a kereskedelem megszervezésével. Minden adottságunk, minden fel­tételünk megvan a kommunistaépí­tés nagy feladatainak sikeres meg­oldásához — mondotta befejezésül N. Sz. Hruscsov elvtárs. — Orszá­gunk kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkezik. A szovjet nép a kommunista párt és a párt központi bizottsága vezetésével, Le­nin, majd halála után Sztálin irá­nyításával óriási tapasztalatokat gyűjtött a szocializmus építése te­rén. Az a kötelességünk, hogy e ta­pasztalatokra támaszkodva, e ta­pasztalatokat okosan felhasználva gyarapítsuk sikereinket és gyors ütemben haladtunk előre a kom­munista társadalom felépítése felé. Az ENSZ-lsozgyü1és 8. ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés teljes ülése New-York (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlésének december 2-i dél­előtti teljes ülése -az ENSZ fegy­veres erőinek hadifogságba esett katonáin elkövetett kegyetlenkedé­sek® elnevezésű amerikai vádasko­dással foglalkozott. Az ülésen A. M. Baranovszkij, az Ukrán SZSZK küldöttségének vezetője kijelentette, hogy az úgy­nevezett "kegyetlenkedések® kér­désének az ENSZ-ben történt fel­vetésével az Egyesült Államok agresszív köret teljesen határozott célra törekszenek: meg akarják nehezíteni a ko­reai kérdés békés rendezését és az ellenségeskedés, gyűlölködés érzését akarják felkelteni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Nép­köztársaság ellen. Az Egyesült Államok és néhány más ország bizonyos körei — mon­dotta A. M. Baranovszkij — sze­retnék még feszültebbé tenni a nem­zetközi helyzetet, hogy az meg­felelőbb legyen a "hideghábo­rú® kiszélesítésére és a fegyverkezési hajsza fokozá­sára irányuló tervek megvalósítá­sára. Az amerikai katonai parancsnok­ság — mutatott rá Baranovszkij — szörnyű bűntetteket követett el a koreai lakosság és a koreal­kinai hadifoglyok ellen, majd eljátszotta "a kegyetlenkedé­sek kinyomozásának® komédiáját. Ennek megrendezésében liszinman­ista rendőrök, provokátorok és árulók közül kikerült bűnöző ele­meket használtak fel. Ezek a ko­reai és a kfnai nép ellen elköve­tett gaztettek bűnrészeseinek uta­sítására tettek vallomást. Az Ukrán SZSZK küldöttsége világosan látja, hogy e hamisít­ványnak a közgyűlés napirendjén történt megjelenése kapcsolatban van a Szovjetunió és más demo­kratikus országok ellen az Ameri­kai Egyesült Államokban folyó gyűlölethadjárat utóbbi időben tör­tént fokozódásával. Eisonhower sajtóértekezlet© Washington (TASZSZ) December 2-én, Eisenhower szokásos heti sajtó­értekezletén az egyik tudósító meg­kérdezte Eisenhowert, hogy mi a véleménye a Szovjetunió részvéte­lével megtartandó négyhatalmi ér­tekezlet kilátásairól, figyelembevó­ve a Szovjetunió legutóbbi jegy­zékét. Az elnök kitérő választ adott, ki­jelentve, hogy sok mindent kell még tenni, mfg egy ilyen értekez­letre sor kerülhet. A bermudai értekezletet érintve Eisenhower közölte: az amerikai küldöttségnek "nagyon sok dolga lesz®, hogy a Churchillel és Lanlellcl folytatandó tárgyalások a kér­dések kölcsönös jobb megérté­séhez vezessenek. Ilyenek például Franciaország indo­kínai problémái, Anglia iráni és egyiptomi problémái ós az Egyesült Államok egyes területeken felme­rülő problémái. Eisenhowert a továbbiakban megkérték arra, hogy mondja cl véleményét a fegy­veres erők tízszázalékos csök­kentésének lehetőségéről, azonban Eisenhower nem volt haj­landó megnevezni bármilyen szá­zalékos arányt is. Az Egyesült Államok jövőévi költségvetését érintve, Eisenhower lényegében a katonai kiadások bármilyen csökkentése ellen szállt síkra, feisenhower kijelentéseinek jelen­tős része a sajtóértekezleten az Egyesült Államok belső helyzeté­nek kérdéseiről szólt, különösen a "kommunizmus elleni harcról az Egyesült Államokban® (vagyis az ország haladó elemeinek üldözésé­ről). Eisenhower szavaiból látható, hogy a haladó elemek üldözése to­V vább fog folyni. Szavai szerint az Egyesült Álla­mok kormányának jóval az 1954-es választások előtt "sikerül a kom­munisták eltávolításában olyan si­kert elérni a Brownell igazságügy­miniszter által kidolgozott bizton­sági programm alapján, hogy a kommunistákat nem lehet majd többé komoly veszélynek tekinteni. Mint Önök előtt már ismeretes, körülbelül 1500 olyan embert már eltávolítottak, akik veszélyt jelen­tettek a biztonságra®. "A legjobb módszer arra, hogy kirekesszük a felforgató elemeket kormányunkból — mondotta Eisen­hower —, hogy elsősorban ne al­kalmazzuk őket. A kormány foly­tatni fogja a kormányszervekben dolgozó valamennyi ilyen ember felkutatását, a kongresszusi bizott­ság által felfedett minden felfor­gató elemet pedig éppoly gyorsan el fognak távolítani, mint bárki mást®. A leningrádi operában bemutatták a „Távol Moszkvától" című operát Moszkva. A leningrádi Operában a napokban mutatták bo Dzerzsin­szkij „Távol Moszkvától" című, Va­szilij Azsajev azonos című regénye alapján írt operáját. Az új operát G. Donljaha érdemes művész ve­zényelte. Az új operának nagy sikere volt. Szovjet gvár'ntónyú autéffüS70' a' áliífof'ak forgalomba Phenjanban Phcnjan (TASZSZ). Phenjan la­kossága december 1-én nagygyű­lést tartott abból az alkalomból, hogy beállították a forgalomba a Szovjetunióból érkezett „ZISZ-155" autóbuszokat. Phenjan utcáin 50 Ilyen autóbusz fog közlekedni. (MTI) Emlákműsor a rádióban a sztálini alko mány évfordulója alkalmából Szombaton 15 óra 30 perckor „Szabad emberek törvénye" címmel zenés Irodalmi műsort közvetít a Kossuth-rádló a sztálini alkotmány megszületésének évfordulója alkal­mából. A műsor keretében szovjet költőknek a szovjet nép alkotmá­nyáról szóló verseit sugározzák, s szovjet muzsikát közvetítenek. A délkoreai hadifoglyok megtagadták a haza érést a liszinmanista felvilágosító tisztek előtt Keszon (Uj Kína). A demilitari­zált övezet északi részében lévő Szongkokni táborban csütörtökön — a délkoreai hadifoglyok sorában végzett felvilágosítás második nap­ján — az amerikai félnek Ismét nem sikerült egyetlen hadifoglyot sem rábeszélnie arra, hogy vitz­szatérjen Dél-Koreába. A csütörtöki felvilágosításon megje­lent 30 hadifogoly úgy határozott, hogy nem tér vissza Dél-Koreába. A felvilágosítást végző liszinma­nista tisztek csütörtökön délután felhagytak a hanglemezre vett üze­netek lejátszásával a hadifoglyok előtt. Nyilvánvalóan rájöttek, hogy semmiféle gramafon, vagy ame­rikai gazdáik bármilyen más készüléké sem képes rábírni a hadifoglyokat arra. hogy vissza­térjenek a délkoreai rabszolga­ságba. A hadifoglyok fegyelmezettsége és higgadtsága kivívta a íelvilágo­sító-sátrakban működő semleges al­bizottságok indiai elnökének elis­merését. Az egyik felvilágosító-sátorban egy liszinmanista tiszt azzal pró­bált megnyerni egy hadifoglyot, hogy az amerikai uralom alatt álló Dél-Koreát „szabad és demo­kratikus országnak" tüntette fel, ahol „mindenkinek szavazati joga van". Arre azonban nem tudott mit válaszolni, amikor a hadifogoly így vágott vissza: „Dél-Koreában éltem. Amikor a szavazóurnához léptem, sok felfegyverzett rendőr kísérte figyelemmel minden moz­dulatomat. Ezt nevezi ön szabad­ságnak és demokráciának?" A győztes szocializmus alkotmánya Irta: N. Aleszandrov, a jogi tudományok doktora A szovjetek VIII. összszövetségi kongresszusa 17 esztendővel ez­előtt fogadta el a Szovjetunió ma is érvényben lévő alkotmányát. Az alkotmány-tervezetet előzőleg az egész nép megvitatta és jóvá­hagyta. Az alkotmány visszatükrözte és törvényerőre emelte azt a világ­történelmi jelentőségű tényt, hogy a Szovjetunióban felépült a szocialista társadalom, egy­szersmfndenkorra maradéktala­nul felszámolták az embernek ember által való kizsákmányo­lását és minden állampolgár­nak demokratikus jogokat biz­tosítottak. A Szovjetunió a munkások és pa­rasztok állama. Földje, földjének mélye, vizei és erdei, gyárai és üzemei, bankjai, vasúti, vízi- és lé­giközlekedése, hírközlési eszközei, közszolgáltatási üzemei a népé; vagyis a szocialista állam tulaj­dona. A szocialista tulajdon másik for­mája a szövetkezeti, vagy kolhoz­tulajdon, az egyes kolhozok és szö­vetkezetek tulajdona. Ehhez tar­toznak a kolhozok és szövetkezetek közös üzemei, jószága és felszere­lése, a közös épületek és mindaz a termény, amit a kolhozok és a szövetkezetek tagjai termelnek. A Szovjetunió alkotmánya elis­meri az állampolgárok kisebb ház­táji gazdaságát és személyi tulaj­donát ls. Személyi tulajdonban van a háztáji gazdaságnak jószá­ga, felszerelése, termései és az azon épült lakóház. Az idegen munka kizsákmá­nyolását a Szovjetunióban tör­vény tiltja. A szocialista gazda­sági rendszer, amely a Szovjet­unóiban osztatlanul uralkodik, nem ismer válságokat és mun­kanélküliséget. A szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei­nek maximális kielégítése. Mint a Szovjetunió alkotmánya leszögezi, az ország gazdasági életét állami népgazdasági terv irányítja -a közvagyon növelése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szakadatlan emelése, az SZSZSZK függetlenségének erősítése és vé­dőképességének fokozása érdeké­ben®. A Szovjetunió alkotmánya leszö­gezi a szovjet állampolgárok alap­vető jogait. Gazdasági téren az alkotmány minden állam­polgárának biztosítja a jogot a munkára, a munka mennyisé­gének és minőségének megfe­lelő bérezésre, az öregségi, be­tegségi és rokkantsági biztosí­tásra. A Szovjetunió alkotmánya elis­meri az állampolgárok jogát mun­kájuk jövedelméből és megtakarí­tott pénzükből szerzett személyi tulajdonra. (Saját lakóház és ház­körüli gazdaságra, háztartási és használati tárgyakra.) Biztosítja az alkotmány a személyi tulajdon öröklési jogát is. Politikai téren az alkotmány jo­got ad minden 18 évet betöltött állampolgárnak, függetlenül fajá­tól és nemzetiségétől, nemétől és vallásától, iskolai végzettségétől és szociális származásától, vagyoni helyzetétől, egyhelyben lakásának időtartamától és múltbeli tevékeny­ségétől, hogy résztvegyen a dolgo­zók küldöttei szovjetjeinek megvá­lasztásában. Csak az elmebetegek­nek és a bíróságilag szavazójoguk­tól megfosztottaknak nincs szava­zójoguk. A szovjetek küldötteinek meg­választása az általános, egyenlő és közvetlen választójog alap­ján titkos szavazással történik. A néptömegek politikai aktivitá­sának kibontakozását előmozdítja, hogy az alkotmány minden állam­polgárnak biztosítja az egyesülési jogot a szakszervezetekben, szövet­kezetekben, ifjúsági, sport, tudo­mányos és kulturális egyesületek­ben. A munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értel­miség legaktívabb és lcgöntu­datosabb tagjait a Szovjetunió Kommunista Pártja fogja ösz­sze, amely a dolgozók élcsa­pata a szocialista rendszer megszilárdításáért és fejlesz­téséért vívott harcban, s amely a dolgozók minden szer® vezetének — társadalmi és állami szervezeteknek egyaránt > irá­nyító magvát képezi. A Szovjetunió alkotmánya bizto­sítja az állampolgároknak a szó­lás- és sajtószabadságot, gyüleke­zési és felvonulási szabadságot. Az alkotmány elismeri minden állam­polgárnak azt a jogát, hogy bár­mely vallást kövessen, avagy val­lásellenes propagandát folytasson. A szovjet társadalom tagjainak kulturális fejlődését biztosítja az üdülésre és a tanulásra való jog. A nők a Szovjetunióban a gaz­dasági, állami, kulturális, tár­sadalmi és politikai élet min­den területén a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Az állampolgári jogok sorozata is bizonyítja, hogy a szovjet rend­szer igazán demokratikus és min­den lehetőséget megad az emberek jómódú és kulturált életéhez. A Szovjetunió alkotmánya azon­ban nemcsak leszögezi a jogokat, hanem biztosítja gyakorlati meg­valósításukat is. A munkához való jogot például a népgazdaság szo­cialista megszervezése, a szovjet társadalom termelő erőinek állan­dó növekedése, a gazdasági válságok lehetőségének kiküszöbölése bizto­sítja. A tanuláshoz való jogot bizto­sítja a kötelező és Ingyenes hétéves oktatás, a kiváló főiskolai tanulók­nak juttatott, állami ösztöndíjak, az anyanyelven folyó tanítás, a dolgozók ingyenes termelési, tech­nikai agronómiai továbbképzése az üzemekben, szovhozokban, gépállo­másokon és kolhozokban. A Szovjetunió alkotmánya mélységesen nemzetközi szel­lemű; mindenben érvényre jut­tatja a nemzetek egyenjogúsá­gának elvét. Törvény bünteti az állampolgárok jogainak bármilyen közvetlen, vagy közvetett korlátozását, avagy előnyök juttatását faji, vagy nem* zetiségi alapen. Törvény bünteti a faji, vagy nemzeti felsőbbrendűség, illetve faji, vagy nemzeti gyűlő* let és lebecsülés hirdetését. A Szovjetunió szövetségi állam, amely az egyenjogú Szovjet Szo­cialista Köztársaságok önkéntes egyesülésén alapul. Mindegyik szövetséges köztársaság szuverén állam, amely önállóan gyakorolja az államhatalmat azoknak a kér­déseknek kivételével, amelyeknek irányítását önként átadta a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének, illetve az SZSZSZK-t képviselő legfelső államhatalmi és államigazgatási szerveknek. Ilyen kérdések például: a háború és a béke kérdése, országos népgazda­sági tervek összeállítása, stb. Mindegyik szövetséges köztársa­ságnak lehetnek saját fegyveres alakulatai és mindegyik diplomá­ciai kapcsolatban léphet idegen ál­lamokkal. Az orosz nép hatalmas gazdasági és kulturális segítséget nyújtott és nyújt a múltban elmaradott né­peknek. Így a Szovjetunióban teljesen meg­szűnt a nemzetek gazdasági és kulturális egyenlőtlensége; a Szovjetunió szilárd, soknemze­tiségű állam, amely minden megpróbáltatást kiáll. A Szovjetunió alkotmánya kö­telességeket is ró az állampolgá­rokra. Ilyenek: a munka, a mun­kafegyelem betartása, a szocialista tulajdon védelme és erősítése, a haza védelme, a szovjet törvények megtartása, a szocialista együtt­élés szabályainak tiszteletben tar­tása. Minden szovjet dolgozó becsület­beli ügyének tekinti, hogy eleget tegyen ezeknek a kötelességeknek. Ma 17 éve van érvényben a Szovjetunió alkotmánya. A szov­jet nép azóta hatalmas eredménye­ket ért el a gazdasági és kulturá­lis téren egyaránt. Győzelmesen került ki a fasiszta megszállókkal vívott élet-halál harcból, begyó­gyította a háború sebeit és bizto­san halad a kommunista társada­lom építésének útján. Jelentkezzenek működési engedélyért a balettoktatók A népművelési minisztérium, fe­lülvizsgálat alapján működési en­gedélyt ad a balettoktatóknak. Mindazok, akik a jövőben balett­oktatással kívánnak foglalkozni és erre engedélyük nincs, vagy régi engedélyük már érvényét vesztette, írásban jelentkezzenek a népműve­lési minisztérium művészetoktatási főosztályán. A kérelemhez két pél­dányban életrajzot kell csatolni, amelyben feltüntetik szakmai elő­képzettségüket A jelentkezés ha­tárideje december 15, f

Next

/
Oldalképek
Tartalom