Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-04 / 284. szám

PÉNTEK. 1953. DECEMBER 4. DÉLMUCYBRORSZÍG Vasuias dolgozóink jó munkával javítsák ki az árnszállítás hibáit Pártunk Központi Vezetősége határozatának végrehajtása, a tervfeladatok, az őszi forgalom maradéktalan teljesítése és a téli forgalomra való felkészülés komoly, fegyelmezett, a vasutas dolgozók részéről összetartó, szorosan együttműködő munkát követel. Igazgatóságunk területén ennek ellenére egyes kiilszolgálati helyek megfeledkeznek azokról a kötelezettségekről, amit dolgozó népünk elvár tőlük a szállítási feladatok teljesítése során. Az ágasegyházi állomás dolgozói november 27-én az állomásvezetővel, Kiss György elvtárssal együtt elhagyták szolgálati helyüket és az állomás területén a szállító felek magukra hagyatva végezték a nyolc kocsinak a ki- és berakását. Az állomás személyzete pedig, mintegy 150 méterre levő szövetkezeti boltban vásárolt. Ezek az elvtársak úgy látszik elfelejtik azt, hogy a dolgozóinkról való gondoskodás biztosítja mindenkor a zavartalan ellátást és ilyen kifogással nem lehet az állomás összes dolgozóinak elhagyni munkahelyüket szolgálati idő alatt. Kiss György elvtárs, az állomás vezetője és az állomás minden dolgozója tegye magáévá azokat a feladatokat, amelyek a szállításokkal kapcsolatban a vasutas dolgozókra hárulnak és javítsák meg a munkafegyelmet. Szarvas állomáson ugyancsak 27-én a tolatást végző mezőtúri honállomású mozdonyvezető és fűtője 5 órán át nem volt hajlandó a kocsikat beállítani berakás végett. Vájjon Mezőtúr állomás fűtőház dolgozói milyen véleménnyel vannak azokról a dolgozókról, akik így kezelik a kocsiforduló leszűkítését, akik így biztosítják szállítófeleink részére a megfelelő kocsimennyiséget ? Szeged Rendező Állomás dolgozói elkövették azt a súlyos hibát, hogy a 28-án induló egyik tehervonatba 7 olyan műhelyből, javításból kivitt kocsit rakattak meg téglával, amelyeknek a felülvizsgálata nem történt meg és emiatt & kocsikat a továbbító vonatból Kiskunfélegyházán vissza kellett tartani. Ez először is hét kocsinak a kivonását jelenti a forgalomból, másodszor pedig komoly károkat okoz az áru visszatartásával, esetleges átrakásával egy másik kocsiba. Ez is a fegyelmezetlen és a felületes munkának az eredménye. Vasutas dolgozóink Igazgatóságunk területén kísérjék fokozott figyelemmel a szállítást. Előfordult, hogy egy napon 1419 kocsit raktunk be szállításra váró küldeménnyel és a területünkre érkezett küldeményekből 1307 kocsit raktunk ki. De ugyanakkar ugyanezen a napon 91 kocsit nem tudtunk biztosítani szállítófeleink részére árujuk továbbküldése végett. Komoly hiba mutatkozik a küldeményeknek, vagyis a megrakott kocsik kirakás végett történő beállításában is. Egy nap alatt 128 kocsit nem állítanak be megfelelő időben, igazgatóságunk területén kirakás végett a különböző állomásokon. Komoly károkat okoznak ezzel a mulasztással a dolgozóink részére érkezett szállítmányoknak, áruknak a kiadásában, de gátolják a szállítófeleink által igényelt kocsiknak a kiszolgáltatását is. Szolgálati vezetőink, áruirányítóink, kocsiintézőink, menetirányítóink, de minden egyes vasutas dolgozó és a központi ellenőrző dolgozók kísérjék figyelemmel Igazgatóságunk területén az őszi forgalmi munkálatokat, a téli forgalomra való felkészülést, nyújtsanak segítséget a kisebb szolgálati helyeknek. Ugyanúgy a gócpontokon teljesítő felsorolt szolgálati ágak a saját állomásaiknak adjanak segítséget, hogy azok a hibák és hiányosságok, amelyek még tapasztalhatók, megszűnjenek, s megjavuljon a munkafegyelem. Sziládi Sándor Két könyvkiadó tervei a jövő évre Kívánságankét a KIOSZ kultúrhelyiségében Több qépet szereltünk fel az évi terv határidő előtti teljesítése érdekében Az Újszegedi Ládagyár dolgozói határidő előtt akarják befejezni az évi tervet. Az ifjúsági brigádok jó példát mutatnak a munkában. A motorszabász brigád Kovács Péter vezetésével ma is 170—180 százalékot teljesít. Ugyancsak emelkedik Rózsa Imre brigádjának teljesítménye is — 150—160 százalékot érnek el. Ifj. Börcsök Ferenc, aki nemrég lett brigádvezető, jól .megszervezte a brigádban a munkát. Már 135 százaléknál tartanak. Az anyagtéri dolgozók közül kitűnik jó munkájával Bán József szortír-brigádja a — 174 százalékot is túlszárnyalta. A kéziszegezők sem hagyják magukat, jelenleg 150 százalék a teljesítményük. Azonban nem lehet elmondani üzemünk minden brigádjáról, hogy jól dolgoznak. Sokat kell javítani Kalicka Mátyás lengőszabász brigádjának munkamódszerén, hogy minőségileg és mennyiségileg is az elsők közé kerüljön. Ez vonatkozik az anyagtéren dolgozó Ügyes János brigádjára is. Vállaltuk november 7-re, hogy az év végéig három napos tervelőnyt szerzünk. Ezt most megtoldjuk még másfél nappal és felajánlásunk teljesítésével pótoljuk az első félévi anyaghiány okozta lemaradásunkat. Ennek érdekében több műszaki intézkedést tettünk. Két szélező körfűrészt helyeztünk üzembe. Ezenkivül felszereltünk egy lengőszabász fűrészt is. Ezáltal könnyebbé, gyorsabbá tettük a munkát. » ' Vince Antal Gyógynövény szaküzlet nyílik Szegeden A Szovjetunió élenjáró tapasztalatai alapján szombaton „Gyógynövény szaküzlet" nyílik meg Szegeden az Egészségügyi Minisztérium felügyelete mellett. A szaküzlet a mindennapos háziszereken kívül az orvosok által rendelt nem mérges gyógynövények bármelyikét ki tudja szolgálni. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat Szegeden a KIOSZ Klauzáltéri helyiségében november 28-tól december 6-ig könyvkiállítást rendez. E könyvkiállítás alkalmával december 2-án, szerdán este 7 órai kezdettel kívánságankétot tartott az Állami Könyvterjesztő Vállalat a KIOSZ kultúrhelyiségében. Az ankéton Jászberényi József elvtárs, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója és Fazekas Anna elvtársnő, az Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója ismertette az 1954-es év kiadási tervét. A KIOSZ kultúrhelyiségében összegyűltek a könyvtárosok és érdeklődők, akik kíváncsian hallgatták a két kiadó 1954-es tervét. Elsőnek Jászberényi József elvtárs, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója ismertette a kiadó munkatervét. Elmondotta, hogy számokban is tükröződik kormányunk új programmjának egyik célkitűzése: dolgozóink kulturális szükségleteinek mind fokozottabb kielégítése. Elmondta, hogy 1953-ban 132 művet ad, illetve adott ki a Könyvkiadó, egymillió példányban. 1954ben már 170 művet juttat az olvasó kezébe, egymillió 600 ezer példányban. Nagy gondot fordítanak a magyar klasszikusok kiadásira, amelyek iránt igen nagy az érdeklődés. A jövő évi tervben 40 ilyen munka, köztük II. Rákóczi Ferenc válogatott levelei, Balassi Bálint, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móricz Zsigmond művei szerepelnek közel félmilliós példányban. Jókai Mór, a nagy mesemondó halálának 50. évfordulója alkalmából a kiadó megkezdi válogatott műveinek kiadását. Az olvasók nemcsak a magyar, hanem a világirodalom klaszszikusait is nagyon szeretik, s ezért jövőre 25 ilyen művet, köztük Tolsztoj, Balzac, Moliere, Shelley munkáit adják az olvasók kezébe. Szerepel a Szépirodalmi Könyvkiadó tervében számos olyan alkotás kiadása is, amely megismerteti a magyar olvasókat a népi demokráciák klasszikus és mai irodalmával. 1954-ben jelenik meg hazánkban az első koreai regény, Ha Szer Ja legnagyobb koreai író és békeharcos műve is. Jászberényi József elvtárs ezután arról beszélt, hogy új magyar íróink milyen munkán, regényeken dolgoznak. — Minden magyar ember nagy érdeklődéssel várja a Sztálin-díjas Nagy Sándor elvtárs ©Forradalom lánya* című könyvét — mondotta. Ezután Fazekas Anna elvtársnő, az Ifjúsági Könyvkiadó igazgatója elmondotta, hogy míg a felszabadulás előtt egy-egy gyermekkönyv 3 ezer példányban jelent meg, ma 20—25 ezres példányban jelennek meg az ifjúsági könyvek és úgyszólván pár nap alatt elfogynak.' Ebben az évben, sőt az utolsó negyedévben háromszor annyi könyvet adnak ki, mint az 1952-es évben. A beszámolók után Pósa Péter elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szólalt fel. Elmondta, hogy nagy szükség volt erre az ankétra. Itt az olvasók elmondhatják a kiadóknak, milyen könyveket szeretnének olvasni. Javasolta, hogy Juhász Gyula verseit, amelyeket nem lehet megkapni, adja ki a Szépirodalmi Ki© adó. — Igaz, hogy az intézet dolgozik egy Juhász Gyula kritikai kiadásán, de ez nem a közönségnek szól, A Szegedi Irodalomtörténeti Intézet szívesen segitene egy Juhász Gyula válogatott verseinek kiadásában — mondta Pósa elvtárs felszólalásában. Hasonlóképpen javasolta, hogy Tóth Árpád verseit is adják ki. Vigh Ferencné elvtársnő, az Űj© szegedi Kender-Lenszövő Vállalat könyvtárosa volt a következő felszólaló. Vighné elvtársnő elmondta, hogy az olvasók nagyon várják az új könyveket, egyben javasolta, hogy a jövó évben adják ki Veres Péter ©Próbatétel* című művét, melyet már nem lehet kapni. A gyár dolgozói az Odysseá-t és az Ilias-t is szeretnék olvasni — mondotta — és kérjük, hogy a jövőben még nagyobb példányszámban jelentessék meg a klaszszikus írók könyveit. Fazekasné elvtársnő, a Somogyi Könyvtár dolgozója javasolta, hogy Boccacció Dekameronját jó fordításban adják ki. A kiadó közölte, hogy ezt a művet is kiadják. Értékes javaslatokat mondott még Megyeri Nándor, az Ujszegedi Kenderszövőgyár dolgozója, Bárány Jánosné, a szegedi szakérettségis tanfolyam tanára és még számos résztvevő. A felszólalások után Jászberényi József elvtárs örömmel fogadta az olvasók észrevételeit és javaslatait és megígérte, hogy az elhangzott javaslatok nagyrészét az 1954-es évi kiadási tervben megvalósítják. „ARANYAT ÉR A Ml SZŐLŐNK 1ÖBBET IS TÖRŐDÜNK VELE" Megszereltem a bányamunkát (Levél) Szegedi fiú voltam és sok munkát próbáltam, amíg utam a Szeged Városi Tanács Munkaerő Gazdálkodási Osztályának segítségével a pécsi Szénbányához vezetett. Eddig valahogyan azt hittem, bányásznak születni kell. Hogy ez nem igy van, erről meggyőzött a toborzó bányász elvtárs Szegeden, akinek köszönhetem, hogy bányász lettem. Elösiör féltem a bányától, azt hittem, soha nem tudom megszokni és megtanulni a bányaipart. Igaz, az első napokban még tétováztam. Azóta azonban tudom, hogy érdemes bányásznak lenni, megmondom őszintén, ebben része volt az első ha vi elszámolásnak is Ugyanis a toborzó munkatárs nem csupán az elhelyezés és az ellátás ismertetésében nem túlzott, de a keresetemben is kellemes meglepetés ért, mert az általa ígért 800 forint havi kereset helyett már az első hónapban 1053.12 forint nyomta a markomat becsületes munkámért. Még csak négy hó napja dolgozom á bányában. Az első hónapi szép keresetem után a második hónapban 1642.28 forintot kerestem. Októberben pedig már 181824 forint volt a keresetem. Emellett még az első napon megkaptam a munkaruhát teljesen in gyen, melynek értéke — testvérek között i» — 900—1000 forint. Ugyancsak ingyen kaptam 40 rmlzsa szenet és tűzifát, amelyet csak haza kellett honlnom. Látom és érzem azt, mily megbecsü'i'ben van része a bezsüle tes bányaipari dol gozónak. Ezért is tigy döntöttem, hogy családommal együtt elköltözöm Pécsre. A Bányavállalat becsületes munkámért szép, egészséges lakást biztosított részemre, havi 10 forintos tr-.kbér és világítási hozzá járulás ellenében. Ezeken kívül az őszszcs szociális jutth • tások például gyermeknevelési pótlék, orvosi gyógy, •• r r. családom részére, stb biztosítva van. Minden év szeptemberében a Bányásznap alkalmával a szorgalmas becsületes dolgozók hűségjutalomban részesülnek. Ez is bizonyítja, hogy a m> á' lamunk megb-csi.i'.i o bányászok munkáját. SZABÓ DE'/SO ŐSZI SZÉL SÖPRI Asotthalom homokját és végigszáguld a szőlőskertekben. Évtizedek óta termesztik ezen a részen is a szőlőt, amelynek tüzes bora bizony híres. Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz elnökhelyettesével: Berta Pállal állunk a szövetkezetiek egyik tanyája előtt. A szőlőről, termesztéséről folyik a szó, mert úgy akarják, nagyot lendüljön előre a szőlőtermesztés — nagy hasznot adva a csoportnak. — Ez itt a mi szőlqsünk — mutat végig karjával az elnök egy nagy darab földön. — Na igaz, jócskán kevesebb a terület, mint tavaly, mert jó páran kiléptek csoportunkból. Ezer holdnál több szőlősünk volt, de sajnos, nem bírtunk megbirkózni véle — böki feljebb fején kucsmáját kicsit mérgesen. S szavaiból aztán kitűnik: ezért, vagy azért olyan emberek álltak közéjük tavaly ősszel, akik nem voltak meggyőződve a közös élet előnyeiről s czér is nem haladt úgy a munka, mint kellett volna. Aztán nagy baj volt, hogy válogatás nélkül vették fel a tagokat. Igy keveredett közéjük 47 kulák, akik megpróbálták megásni a Szabadságharcos sirját. — De nem birták a csoportunkat szétütni! — állapítja meg Berta Pál. — Igaz, kevesebb földdel, kevesebb taggal, de megmaradt szövetkezetünk és kiállta a vihart. Akik köztünk maradtak, tántoríthatatlan lelkes hívei a szövetkezésnek. Ez pedig — ád nyomatékot karja mozdidatával is szavának — nagyon sokat számít, JÁRUNK A SÜPPEDŐ HOMOKBAN az elnökhelyettessel, aki egyre csak a szőlőről beszél, hiszen nagy kincs; nagyon nagy kincs az számukra: aranyat ér. Most háromszáz hold a szőlősük. — Az az elhatározásunk — mondja a tagság határozott véleményét Berla l'ál —, hogy derekasan megműveljük azt a háromszáz holdat, s így aztán lesz annyi szőlőtermésünk és borunk, mint az idén a sokkalta nagyobb területről. — Mosolyog, de azért nem tréfának szánja szavait: — Ha a szőlősünket jól ápoljuk és gondozzuk, akkor jövőre lesz mit aprítanunk a tejbe. Imi, ilyen szép szavakkal önti formába azt, hogy mennyire bfznak a jövőben, s tudják, rajtuk múlik., hogyan használják ki kincsesbányájukat: szőlősüket. — Az a tervünk, — szólal meg újra Berla Pál —, hogy cl legyöngült szőlőket felerősítjük. Az a szándékunk és végre is hajtjuk, hogy most harminc holdat megtrágyázunk. A szőlőskertekben azokat a részeket újra telepítjük, ,.befoltozzuk", ahol kivesztek a tőkék. Hadd legyen szép és dúsan fizető a kertünk. Mert, mint a földel, a szőlőt sem lehet becsapni és csak akkor terem, ha törődünk véle. ELMEGYÜNK a borpincéjükhöz is, ahol serény kezek még fejlik a bort. Alacsony, zömök ember: Szekeres István jön oda és ö is azzal kezdi: milyen nagy érték a szőlő. Régi szőlőtermelő ö is, mint annyi sokan mások itt. Az elnökhelyettes tréfálkozva azt mondja róla: „Tán a szőlősben született". Szekeres Istvánnak esze ágában sem volt kilépni, mert tudta, hogy a bajok után jó lesz a sora. Most a pincészetben dolgozik és ő volt az egyik, aki a Csongrád-Békésmegyei Borforgalmi Vállalat szegedi kirendeltsége képviselőinek megmutatta, milyen is az a bor. amit majd átadnak. Szekeres 13 maligánosra mondta a bort, de aztán, amikor a műszerekkel megmérték, kiderült: 142 maligános. Hiába; erős, tüzes az ottani bor. Mondja Szekeres István is, jó dolog, hogy a szőlős is egyszeresnek számít majd ezután a beadásnál, nem ötszörösnek, mint. ezidáig. Igaz, ne feledjük, a csoport tagjainak sokezer forint hasznot, jelentett még az is, hogy felemelték a szerződéses bor árát. A nedűből — tréfásan így hívják erre a bort — szabadpiaci áron is adnak át a Borforgalmi Vállalatnak, LENT A BORPINCÉBEN Hcrédi indrás csoporttag csendesen szólva arról is beszél, hogy abból a borból, amit a munkaegységekre kapnak a tagok, a szabadpiacon is értékesítenek. Derül, vidul az arca, amikor kacsintva hozzáfűzi még: „Az ásotthalmi bornak van ám keletje, ismerik", Brinza József lopóval a hóna alatt jár a hordók között és veszi a mintát belőlük: milyen erősek, milyen a színük, az ízük. Berta Pál, az elnökhelyettes is megízleli a bort, s ö is megelégedett véle. Azt mondja aztán, hagy jövőre is adnak majd el bort a Borforgalmi Vállalóinak. Persze a tagságnak is lesz majd bora a munkaegységek után. Olyan bor, amiből ök maguk is isznak, de el is adnak. A termelőszövetkezeti csoportbon akadnak többen olyan tagok, akik szőlőtermesztéssel kapcsolatos tanfolyamokat végeztek. Szekeres István, Apró József is járt tanfolyamra és az ott szerzett tudást sokkalta inkább, mint eddig gyümölcsöztetni akarják. Az a véleménye a tagságnak: „Ezután másképp csináljuk, s nem lesz annyi hiba, mint eddig." ONNAN, A PINCE ELÖL jót szétlátni a vidéken. Szép gazdaság a Szabadságharcos tsz-é, büszkék lehetnek rá a tagok. S ismét Berta Pál mondja: „óvjuk, védjük ezt a közöst, mert a boldogulásunkat jelenti". Lassan esteledik. A tanyához egyre több csoporttag tér be a szélfújta, homokos úton. Tervezgetnek, előre néznek. ' Szép jövőjük már érik a mában. (morvay) A mélyszántás is alapja a bo termésnek A szegedi határ termelőszövetkezeti csoportjai és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai együtt a mély szántási tervet a legutóbbi értékelés szerint 73 százalékra teljesítették. A legjobban halad a munka a termelőcsoportok közül a Táncsicsban, a Haladásban és az Uj Életben. De gyorsítják a mélyszántás ütemét a többi csoportokban is. Németh István, a mihályteleki részen lakó egyénileg dolgozó paraszt is elvégezte már a földjén a mélyszántást, mert az éveken át szerzett tapasztalatok bizonyítják: milyen nagyfontosságú ez a munka. Németh István is úgy tartja: & mélyszántás is alapja a bő termésnek és aratáskor mázsákban jelentkezik. Németh István most igaerejével azoknál a dolgozó paraszttársainál szánt, akiknek nincs fogatuk. . A gépállomási traktorok nemcsak a termelőszövetkezetekben végzik a mélyszántást, hanem az egyénileg dolgozó parasztok földjein is. A szegedi határban: a nagyfeketei, öthalmi és a serkéti részen is szántanak a traktorok, — a dolgozó parasztok nagy megelégedésére. Decemberben szőlőés gyümölcstermesztési tanfolyamok kezdődnek A szegedi városi tanács rendezésébon szőlő- és gyümölcstermesztési tanfolyamok kezelődnek. A termel őszö vetkezel csoportok tagjai és az egyénileg dolgoz,} parasztok a tanfolyamok keretében megismerkednek maid mindazokkal a tudományos ismeretekkel, amelyek elősegítik a jobb és gazdaságosabb szőlő- és gyümölcstermesztést, A tanfolyamok háromhónaposak lesznek és újszegeden továbbá Buktóa rendezik meg.