Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
SZERDA, 1968. DECEMBER M. DELMBGYBRORSZBG Hegedűs András elvtárs beszéde a Magvar Dolgozók Pártja Kűzpontl Vezetés "gének ülésén TVolytatds a második oldalról.) búzát én rozsot kell termelnünk. Hogy tudjuk biztosítani ezt! A kenyérgabonafélék vetésterülete az elmúlt években csökkent s a felszabadulás előtti tiz év átlagánál többszázezer holddal kevesebb. Ez évben az előzetes jelentés szerint közel 3.4 millió holdat vetettünk be őszibúzával és rozzsal, azaz több mint háromszázezer holddal többet, mint az elmúlt évben. Ahhoz, hogy ekkora területen elegendő mennyiségű kenyérgabonát tudjunk termelni, kat. holdankint legkevesebb 9 mázsa termésátlagot kell elérni. Megoldottnak a kenyérgabonakérdést a mi viszonyaink között csak akkor tekinthetjük, ha a jelenlegi vetésterületet fenntartva kenyérgabonából elérjük a kat. holdankinti 9 mázsa termést, azaz akkor, ha az elmúlt hat év átlagához képest kat. holdankint egy-másfél mázsával emeljük a termésátlagot Lehetséges-e ilyen, termésátlagnövekedés 2—3 év alatt? A legjobb állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tízezreinek termésátlagai azt mutatják, hogy igen: ilyen temásnövekedés elérhető. önmagától, erőfeszítés nélkül természetesen ilyen eredményt nem lehet elérni, de ha a párt ezt célul tűzi ki és ha a mezőgazdaság általános fellendítésére irányuló intézkedéseken belül erre összpontosítjuk az erőket, akkor ezt a célt feltétlenül elérjük és 2—3 év alatt £ kenyérgabona terméshozama növekedésének eredményeként a kenyérgabonakérdést hazánkban megnyugtatóan oldjuk meg. Az erők összpontosítása azt jelenti, hogy a kenyérgabona számára keli biztosítani a leglobb területeket, azaz a legjobb előveteménvt. ós nem szabad megtűrni többek között például azt, hogy ahol esek elkerülhető, kalászos után kalászost vessenek. Minden termelőnek mindent el kell követnie azért, hogy jó magágyat készítsen és arra kell törekednie. hogy a magágy a vetéskor mindenképpen beéredett legyen. Az őszi vetések határidejét feltétlenül előbbre kell hozni, sokévtizedes tapasztalatok szerint az ország legtöbb megyéjében, az október második felében való vetés kevesebb termést ad, mint a szeptembervégi vetés. A késői vetés káros hatásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy ez évben Vas megyében, ahol tavaly október 20-ig elvégezték az őszibúza vetését, a termésátlag kat. holdanként 12.2 mázsa volt, Somogy megyében, ahol a búza termelésének feltételei nem sokkal rosszabbak, mint Vas megyében, az őszi vetéssel megkéstek, december 20-án fejezték be és termésük 9.7 mázsa lett, aza2 2.5 mázsával kevesebb, mint Vas megyében. A kenyérgabona-vetésterületekre kell összpontosítani a műtrágya jelentős részét is. különösen a nitrogénműtrágyát: azokat a gabonákat, amelyeket nem a legjobb elővetemény, például a kukorica után vetettek, holdankint legalább 50— 60 kg, sőt egy mázsa nitrogén műtrágyával kell tavasszal fejtrágyázni. Azokra a búzavetésekre, ahová a fejtrágyázás céljára rem tudunk biztosítani műtrágyát, fel kell használni az érett istállótrágyát és a komposzt-trágyát is. A tavaszi fejtrágyázás fontosságát azért is alá kell húzni. mert az ezévi száraz időjárás és a novemberi fagyok után vetéseink felietlenek és most nagyon sok függ a vetések február-márciuselcji fejtrágyázásától, továbbá koratavaszi megmunkálásától, azaz szükség szerinti hengerezésétől, vagy fogasolásától. Termelőszövetkezeteink, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink saját érdekükben, de népünk zavartalan kenyérellátásának biztosításáért is, kövessenek el mindent azért, hogy kenyérgabonfé'íkből már az 1954-es évben gazdag aratásunk legyen. A gabonatermelés fejlesztése érdekében el kell terjeszteni az eddig bevált élenjáró módszereket így a keresztezettsorú vetést, amely az ezévi összesített adatok alapján a következő eredményt hozta: Állami qazdaiSqo' ban Tarma'ö'tSveikeretókben ke-eszt- agyirány. kores-rt agvirány sorosan ban torosán ban Vetett gabona termésátlaga Megnevezés: Oszibúza Rozs ösziárpa 12.2 10.4 14.9 9.9 8.6 12.2 9.9 8.8 12.6 9.2 7.4 11.8 Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti tagok egyénileg is messzemenően érdekeitek abban, hogy kenyérgabonából nagy termést érjenek el. A beadási kötelezettség független a terméseredményektől és csak a szántóföld területétől és minőségétől függ. Minden mázsa többlettermés tehát szabadpiacon kerülhet értékesítésre. Az egy mázsa helyesen alkalmazott nitrogénműtrágya legalább másfél mázsa terméstöbbIctet hoz, azaz 80 forintos befektetés félév alatt több, mint 3—4-szeresen térül vissza. Az a fogasolás, vagy hengerezés, amit tavasszal a búzavetéseken végeznek — persze esak akkor, ha szükséges, és ha idejében végzik — könnyen hozhat kat. holdanként egy mázsa terméstöbbletet, azaz 200—300 feyintos jövedelemtöbbletet. Párt- és tanácsszerveink ne sajnálják az időt és fáradtságot, behatóan tanulmányozzák megyéikben, illetve járásaikban a kenyérgabonatermelés helyzetét, az élenjáró termelőszövetkezetek, dolgozó parasztok és állami gazdaságok taoaszta'atait, ezek elterjesztésével biztosítsák a kenyér gabonafélék nagy termésátlagát. IV. Szilárd takarmányalap megteremtéséről takarmány alap megteremtésének az egész mezőgazdasági termelés fokozása szempontjából is nagy jelentősége van. A kukoricatermelés fokozását az elkövetkező években azzal segíthetjük, hogy szerződéses úton heterózis kukoricavetőmagot termelünk és lehetővé tesszük, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek vetőmagjukat kicseréljék heterózis kukoricára. Sok hazai és külföldi tapasztalat is bizonyítja, hogy a heterózis kukoricából nyert vetőmag kh-ként másfél-két mázsa terméstöbbletet is adhat. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében még komoly pénzügyi áldozatok árán ls érdemes ilyen vetőmaggal ellátni az egész országot. Emellett elsősorban az állami gazdaságokbap és termelőszövetkezetekben el kell térjeszteni a kukorica négyzetes vetését, amely megkönynyíti a növényápolási munkák gépesítését és nagyobb termésátlagot eredményez. A szilárd takarmányalap létrehozásában országunkban nagy jelentősége van a sllózásnak. Segítségével olyan tömegtakarmányokat tudunk értékesíteni, amelyekkel az összes takarmányfólék közül a legnagyobb takarmányérték termelhető: ilyen a silókukorica és az édescirok. Emellett sokmillió mázsa olyan mellékterméket tudunk takarmányként felhasználni, amelyek silózás nélkül teljesen használhatatlanná váiaak, vagy értéküknek jelentős részét elvesztik, ilyen többek között a kukorica szára, a cukorrépa és takarmányrépa levele, a napraforgó tányérja. A silózás terén az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el. A felszabadulás előttihez képest a silózott» takarmányok mennyisége megharmincszorozódott. De ugyanakkor kevés gondot fordítottunk a minőségre. A silótakarmány készítése elsősorban a nagyüzem módszere, ezért pártunk és kormányunk elsősorban az állami gazdaságokban fokozza a silóépítést, de emellett nagy támogatást ad a termelöszövetkezeteknekttsr A- termelőszövetkezetek esak ebben az évben háromszázezer köbméter állandó jellegű silót építenek és mintegy egy millió köbméter silótakarmányt készítenek. Kormányunk a háztáji gazdaság szükségletei mértékében silóépitési segélyben részesíti a termelőszövetkezeti tagokat ég az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is. Ez év őszén az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közel egy millió köbméter silótakarmányt készítettek, s ez több mint hxiszszorannyi, mint amennyit a nagybirtokos Magyarországon készítettek az összes földesúri nagygazdaságok, ban. Ez évben Magyarországon már mintegy 5 millió köbméter silótakarmány készül. Ha ezt csak tejtermelésre használnánk fel, ezáltal mintegy háromnegyedmllllárd liter tejet kapnánk. Ezzel az eredménnyel azonban korántsem lehetünk megelégedve. Jelenlegi állatállományunk megköveteli, hogy a silózást a mainak legalább 2—3-szorosára emeljük. A silótakarmány felhasználását ki kell terjeszteni nemcsak a téli, hanem a nyárvégi takarmányozásra is, a zöld futószalag hiányainak pótlására. A takarmánytermelés szempontjából legelhanyagoltabb terület a rét- és legelőgazdálkodás. Rétjeink és legelőink egy része olyan, hogy szégyene egész mezőgazdaságunknak. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink nagyrésze és sok község is, nagyon elhanyagolja a legelőket, azért azok elgazosodnak és hozamuk rendkívül alacsony* Lohet-e ezen segíteni! Érdemes-e a legelővel, réttel többet foglalkozni! Feltétlenül! Több gyakorlati tapasztalat mutatja. hogy a műtrágya értékben a legnagyobb eredményt, éppen legelőkön és réteken adja. A rét és legelő nagyon is meghálálja ezt a munkát, amit javítására, nevelésére fordítunk. Termelőszövetkezeteinknek, tanácsainknak és az állami gazdaságoknak fontos és halaszthatatlan feladata a rétek és legelők rendbehozása. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésén belül, a kenyjtrgabonatermelés felemelése mellett, a takarmánytermelés növelésére, szilárd takarmányalap teremtésére kell az erőket fordítani. Ezzel megteremtjük állattenyésztésünk állandó, megszakítás nélküli növelésének legfontosabb alapját, s ezzel egyben nagy lépést teszünk előre a belterjes, magasabb színvonalon álló mezőgazdaság megteremtése felé. V. Az ipari- és olajosnövények termeléséről A növénytermelésen belül — a kenyérgabonakérdés megoldása mellett — a legfontosabb a takarmánytermelés növelése és ezzel szilárd takarmányalap, azaz Jelentős lak ármány tartalék létesítése. A takarmány döntőbb szerepet játszik az állati szervezet kialakulásában és a hozamok növelésében, mint az állat fajtája vagy származása. Sehol a világon nem alakult ki nagy tejelőképességű, nagyhozamú állomány bőséges takarmány nélkül. Sok évtized tapasztalata-mutatja c kérdés jelentőségét állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából. A felszabadulás előtt Magyarországon az állattenyésztés hozama egyik évről a másikra — egy-egy 'áraz esztendő után közel a felére •©•öleként. Bár a dolgozó parasztság •agy erőfeszítéssel, az 1952-es rossz ©karmánytermésű év után a láttám tekintetében fenn tudta tar-vni ál!atá"ománvát. a hozamok minden erőfeszítés ellenére is érőén lecsökkentek. A szilárd takarmányalap megteremtése takarmánynövényeink termésát'agaloak növelésétől, továbbá :t takarmánvféiék veszteségmentes betakarításától és észszerű fell-s©Tnáte.sátó! függ. A szilárd takarmányaién ' megteremtése érdekében faltétlenül csökkenteni kell a takarmány fe'hasznái.éson belül az braktf.karmánynkat és növe'nl kell a zöldtakarmányt, szénaféléket és a silót. Ez olcsóbbá teszi az állattenyésztést és lehetőséget ad nagyobbmennyiségű állattenyésztési hozam előállítására. A szilárd takarmányalap megteremtésével gondolnunk kell arra is, hogy országunkban általában a fehérjefélékben van nagyobb hiány, ezért az egyes takarmányfélék termesztésénél a legnagyobb figyelmet .a nagy fehérjetartalmú takarmányok, köztük elsősorban a lucerna vetésterületének és termésát'agának növelésére kell fordítani. Az évelő herefélék és ezen belül a lucerna vetésterületét érdemes növelni, — egyéb takarmánvfélék vetésterületének rovására is —, mert ezzel több és értékesebb takarmányt kapunk. A lucerna és egyéb pillangósvirágúak vetésterületének kiterjesztése érdekében legszükségesebb a vetőmag?.'ap megteremtése. A lucernamagtermelés fokozása érdekében a mag mázsánkinti árát fe! kell emelni a jelenlegi 600 forintról 1500 forintra és szerződéses termelés útján nagymennyiségű lu ceroamagot kell termeltetni. összes takarmánynövényeink kö zül jelenleg a legnagyobb jelentősége a kukorica termetesének van amelyet közel 2 millió holdon azaz az ország szántóíerü'etének 20 szr zalékán termelünk. A kukorica termésátlag növelésének és a' szilárd A növénytermelés harmadik nagy csoportja: az ipari és olajosnövények. A felszabadulás után dolgozó parasztságunk talán ezen a téren ért el legnagyobb eredményt, mert ezen növények vetésterülete a felszabadulás előttihez képest megnégyszereződött, különösen erőteljesen fejlődött a cukorrépatermelés. Ez évben csaknem háromszor annyi cukorrépát termeltünk, mint a felszabadulás előtti tíz év átlagában. Olalosnövényeink közül a napraforgó fejlődött a leggyorsabban: vetésterülete sokszorosa a felszabadulás előttinek és olajtermelésünk ez évben a felszabadulás előtti 10 év átlagához viszonyítva negyvenszeres. Az ipari- és olajosnövények együttes vetésterületének további növelése nem lehetséges, mert vagy a kenyérgabona, vagy a takarmányalap rovására menne és ez komoly károkat okozna. Ugyanakkor a könnyű- és élelmiszeriparnak több nyersanyagot kell kapnia ahhoz. hogy a lakosság szükségleteit megfelelően ki tudja elégíteni. Ennek csak egv módia van: a termésátlagok növelése. A legiobb állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó oarasztok kiváló termésátlagai mutatják legjobban ezen a téren mg3 lé vő h»tálmas lehetőségeinket. Ezeket akkor tudiuk a legmegfelelőbben kihasználni ha azokon a területeken helyezzük el az ipari növényeket, ahol termeiésíikre a 'eeíobb lehetőségek vannak: ahol a dolgozó ppresztek ismerik a növény termelési feltételeit és ezért '""dwel és szréesen termelik Gvor©»n változtatnunk kell a lelenlepi helyzeten, am'kor is teljesen a -zerződtető vállalatok alkalmazottainak kénye-kedvére van bízva, hogy mit. hol termeiienek. A dolgozó oarasztság bevorásával haladéktalanul ki kell jelölni ©zokat a körzeteket, ahol az egyes nari növények termetesére a legkedvezőbbek a feltétetek és itt Je•betővé kell tenni, hogy az eevéni dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek ne egy, hanem három évre kössenek szerződéseket. A szerződéses növények között különösen nagy gondot kell fordítani a cukorrépa termésátlagának növelésére, amely a legnagyobb vetésterületű ipari növényünk, továbbá a kender hozamának növelésére, mert ez az a rostos növényünk, amellyel hazánkban a textilipar számára legnagyobb értékű nyersanyagot tudjuk termelni, valamint a dohánytermelésre és különösen a dohány értékes fajtáira. A gyapottermelést az eddiginél kisebb keretek között folytatjuk és közben elő kell állítanunk olyan fajtákat, amelyek meg tudnak birkózni a hideg tavaszi időiárással is, és biztos termést adnak. Az ipari növények termésátlagának fokozása érdekében legfontosabb az őszi mélyszántás és trágyázás. A termelőszövetkezetek cs egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok az ez évben jóváhagyott szerződéses feltétetek szerint már lényegesen nagyobb árat kapnak, ha a szerződésben megszabott átlagoknál több termést adnak be. Egy mázsa cukorréoáért forintra 4tszánr'tva, a különböző szolgáltatásokkal 100 mázsán alul az egyéni termelő 27 20 forintot, 150 mázsán felül 42 20 forintot, a termelőszövetkezet: 57 20 forintot kan Emellett igen jelentősek azok a k°övezrpénvek. amelyeket a szerződéstkötő termelők a beadási kötelezettséfből kapnak. Az az tató'tótráeya amit ősszel hordanak ki és szántanak be a fö'dbe. és az a szántás, amelyet nem tavasszal ba"em ős«zel vérteznek el. 40—50 mázsa cukorrépával is többet jelent és így soksráz forint hasznot hoz az e3véniteg termeteknek és sokttzezer forintot a termelő«röver^z»t tartsá"ának Mindent el kell követnünk azért ho«v minden inari növénv ősz' sz.ántpqba. és ő««zel trágyázott talajba kerüljön. Ez nenv-ssk több ©vereanvagot jelent a könnyű- és éleimíszerinar sz©mára. h«o*m egyben növeli az eeész mezőgazdaság kulturáltságát,.- közvetve kihat a kenyérgabona- és a takarmánvgabonafélék terméshozamára is. VL A burgonya* és zöldségtermelésről A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagymennyiségben termeljen burgonyát és zöldségféléket, és ezzel biztosítsa a lakosság zavartalan és bőséges ellátását e fontos élelmiszercikkekben. Burgonyatermelésünk egész mezőgazdaságunkon belül tnlán a legelhanyagoltabb és legelmarado' tabb. Burgonyából hazánkban a felszabadulás előtt is hallatlanul alacsony termésátlagok voltak. 1930— 1940 között a kat. holdankinti átlag mindössze 38 mézsa volt A felszabadulás után a burgonyatermelésben lényeges változás nem következett be, ez évben pedig viszonylag jó időjárás mellett is a kat. holdankinti termés mindössze 60 mázsa, ugyanakkor a burgonya vetésterülete a felszabadulás előttihez képest egyéb növények, elsősorban az ipari növények javára csökkent. A lakosság zavartalan burgonyaellátásának biztosítása érdekében csak a városi lakosság ellátására, tehát a begyűjtési kötelezettség teljesítésére és szabadpiacra, legkevesebb 60.009 vagon burgonyát kell termelnünk, ami az eddigi átlagnak közel ' a kétszerese. E cél elérése érdekében burgonyavetéstorületünket valamelyest növeni is kell, a fö feladat azonban a burgonyatermelés rendkívüli elmaradottságának gyov* felszámolása. A mi viszonyaink között a burgonyatermelés elmaradottságát mindenekelőtt a vetőgumó loromlnsa okozza, mint Liszenkó akadémikus klmutatia,. a hazánkhoz hasonló vidékeken a Szovjetunióban i.nagyon gyorsan, szinte egyik cvről a másikra bekövetkezik a vetögumó leromlása. Amit a legcélszerűbben a vetőgumó nyári vetésben való megtoromtósével lehet meg. akadályozni. A burgonyánál sokkal inkább, mint bármely más kultúránál, nagyobb gondot kell fordílani a vetőgumók feljavítására és rendszeres esorcjére az egész vetésterületen. Ehhez azonban nagyon sok vetőgumó kell, hiszen osak egy kat. hold burgonya elvetéséhez a ml viszonyaink között legalább 12—18 mázsa szükséges. Emiatt a vetóburgonya cseréjét nem lehet úgy megoldani, mint a gabonáét. A dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek számára nem az egész vetésterületükre, hanem annak csak egy részére tudunk biztosítani egy-egy arányban minőségi vetőgumócserét. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a saját gazdaságukban termeljék tovább ezt, és így biztosítsák teljes területükre a szükséges vetőgumót. Ezt a cserét úgy kell kifejleszteni, hogy négy évenként az ország vetőburgonyaszükságlete felcserélhető legyen. A kísérleti gazdaságoknak és a vetőburgonyatermelést végző áHami gazdaságoknak fontos feladatuk, hogy olyan minőségű burgonyát állítsanak elő. amely kat. holdanként legkevesebb 100 mázsa termést hoz. A vetőburgonyacsere természetesen nem oldia meg az egész burgonyatermelés felemelésének kérdését. Szükség van a burgonyatermelés fejlesztésére és ezen belül elsősorban a négyzetes-fészkes ültetési módszer elterjesztésére. Pártunk és kormányunk előtt halaszthatatlan feladat a zöldségtermelés fejlesztése. Ezen kérdés megoldása szempontjából mindenekelőtt hathatós intézkedéseket kell tenni a zötáságtérme'.ésnek a múltban már kialakult körzetei t© vábbfejlesztése érdekében. Igy tovább kell fcjtaszícnl makói körzetben a hagyma kalocsaiban, a raegod'bsn paprika, stb.. va'am'nt a n gyobb ipari város©!: körül zöldségtermelést. Ezekben a körzetekben a párt ( tanácsszerveknek legfontosabb fi adata a zöldségtermelés támogató sa. E kérdés mego'dására kell moz gósítani a körzgtsk gépállomásait is, ellátva őket a sprr á'is gépekkel és a zőteségtermeléshez értő szakemberekkel. (Folytatás a holnapi számunkban)